Pest Megyei Hirlap, 1961. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-23 / 146. szám

4 1961. JÚNIUS 23, PÉNTEK Korszerű strand, villanyhálózat­bővítés, útkorszerűsítés Veresegyház községieflesztési tervei Bihercz László vb-titkárt kérdeztük meg a veresegyházi tanácsházán a község 1961. évi községfejlesztési terveiről. — A villamosítás továbbfej­lesztése az e|jik fontos ter­vünk. Százhuszo-negyezer fo­rintért majdnem hét kilomé­ter közvilágítási hálózatot épít­tetünk — ötvenkilenc új utcai lámpát létesítünk, a Pacsirta, Hajdi és Ősz utcát bekapcsol­juk a közvilágításba. Elkészít­tetjük az új sporttelep elektro­mos bekötését is — mondja Bihercz László. — Három sáros utcánkat: az új iskolautcát, a Baross ut­cát és a strand előtti útsza- j kaszt kiköveztetjük. A Köves utcát (ez az utca ugyancsak rá­cáfol a nevére) salakkal (hoz­zuk rendbe. Erre száznyolcezer forintot szántunk. — Befejezzük új, korszerű sporttelepünk építését. Az idén ötvenezer forintot költöttünk erre a célra a községfejlesztési alapból. — Mintegy százezer forintos | beruházással tovább korszerű­sítjük a strandot — folytatja Bihercz László. — A strand- vendéglő teraszát körülbelül hetven négyzetméterrel meg­nagyobbítjuk. Százkét négy-j zetméter napallenző ponyvát j szerelünk fel, hogy a vendégek kényelmét napban, esőben, i egyaránt biztosítsuk. Uj kony- j hahelyiség is épült. — És mi lesz a hiányzó mó- j lókkal, hogy a vízisgortélet | megindulhasson a tavon? — Ha a sportegyesület vál­lalja úszószakosztály létesíté­sét, jövőre megépülnek a mó- : lók. Sporttámogatásra tízezer j forintot szántunk, ugyanany- nyit a kultúrotthonnak, könyv- vásárlásra. Harmincezer forin­tos költséggel a kultúrotthon új színpadot kap. — A további tervek? — Közságfejlesztési terveink homlokterében a kultúrotthon átépítése áll. A jelenlegi kicsi és célszerűtlen. Erőink leköté- 1 sével, társadalmi munka bevo­násával, ötéves bankhitellel, hárommillió forintos költség­Folytatódott az akusztikai konferencia A második akusztikai kon­ferencia részvevői a szerdai napot a Balaton mellett töl­tötték. A tanácskozások csü- töi'tök reggel kezdődtek meg újra a /Technika Házában. Ezen a napon nyolc magyar és kilenc külföldi előadás hangzott el a zajmérésről, a beszéddel és zenével kapcso­latos akusztikai kérdésekről. Országoshírű váci énekkar a VII. egri dalosünnepen (Tudósítónktól) A magyarországi kórusok életében minden esztendőben kimagasló eseményt jelent az egri dalosünnep. Idén heted­ízben adnak itt találkozót egy­másnak a vidék legjobb kó­rusai. Heves megye központja hetek óta a készülődés izgal­mában. él. Kristóf László elv­társ, a városi tanács vb^elnök- helyettese adott tájékoztatót a sajtó munkatársainak az előkészületekről. Az egri tanács hatvanezer fo-rinttal segítette az előké­születeket. Ebből vásárolták meg a szükséges reflektorokat és az elektromos biztosítószek­rényt. A hetedik egri dalosünnepet a Liszt—Bartók év jegyében rendezik meg. VidékrőJ öt ! énekkar kapott meghívást. A | rádió műsorából jól ismert vá- j ci Vox Homana vegyeskar — a helyi művelődési ház ének­kara — különautóbuszon megy vasárnap Egerbe. Elkíséri az együttest Arany István elv­társ, a városi tanács vb-ti fká­ra is. Makiári József karnagy (aki a MÁV Dunakeszi Jármű­javító férfikarát is vezényli ugyanott) elmondta, hogy a Vox Humana három Kodály- művel szerepel: „Felszállott a páva”, „Molnár Anna” és „Bé­kesség óhajtás”. A közel száztagú énekkar művészi elmélyüléssel készül a holnaputáni vendégszereplésre. Gárdonyi Géza városában is minden bizonnyal öregbíteni fogják jóhírnevüket. <P. R.) gél modern, a község igényei- j nek megfelelő kultúrotthont | kívánunk építeni. — ÉS mi nem valósul meg? j — Egyelőre elmarad az or- 1 voslakás építésé vagy vétele, j mert sajnos, csak 1962—63-ra kapunk második orvost. Ebből a felszabaduló pénzből bővít­jük a villanyhálózatot. Ké­sőbbre marad a strandfürdőt a vasútállomással és a budapesti országúttal összekötő utak kö­vezése, pedig a község — üdü­lőhely — jellegének biztosítá­sához erre is múlhatatlan szűk- | ség lenne. Fokozatos, tervsze- j rii községféjlesztéssel ioyek- szünk kielégíteni a lakosság i igényeit — fejezte be tájékoz- I taío.iát Bihercz László vb-tit- kár. F. M. i Naponként három vuibusiiárat indtií Budapestről Horonyba j A Váci Vendéglátóipari Vállalat igazgatósága és a MA­HART illetékes szervei között indult tárgyalások eredménye­ként a Dunakanyar egyik leg­szebb szórakozóhelyéhez, a népszerű Horány Gyöngyéhez naponként vízibuszjáratokat indítanak a fővárosi Bem tér­ről. A budai kikötőből 8.30, 13.09 és 17.30-kor indulnak a kishajók; Horány bői visszafelé 10.20, 15,00 és 21.00 órakor. A menetidő körülbelül egy óra; a retúrjegy ára 9 forint. Megjelent a Közgazdasági Szemle új száma A Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudo­mányi Intézetének folyóirata, a Közgazdasági Szemle leg­utóbbi számában közli Szu- nyogh Károlynak A terme­lőszövetkezetek állami támo­gatása és A. Arzurnanjan , szovjet közgazdásznak JA kapitalizmus általános válsá­gának új szakasza című ta­nulmányait. Ezenkívül Kő­szegi László a területi ter­vezésről, Simon György és Kondor György az ágazati kapcsolati részlegmériegekről, Kövér Károly pedig a valu­taárfolyamokkal kapcsolatos modern burzsoá elméletek­ről írt érdekes tanulmányt. ÖREGEK A FIATALOKRÓL Tapasztalatcsere-látogatáson a legkisebb szövetkezeti gazdáknál A szobi járásban nem mű- I ködnek a falusi ifjúsági tér- [ m elősző vetkezetek. holott megyeszerte egyre népsze- j rűbbé . válnak a tanulók ön- j álló kis gazdaságai, nem- i csak a gyerekek, hanem a j pedagógusok és szülők kö- i lében is.. Az iskolai szövet­kezetek haszna kettős: egy­részt anyagi, táborozás, nya­ralás, de még az enész évi ruházkodás költségeit is meg­keresheti a gazdálkodó kis- i diák — másrészt erkölcsi és : jellembeli, mert önállóságra, ! a föld, a mezőgazdaság sze- I retetére és közösségi maga- tartásra nevel. Felismerték ezt a szobi já­rás tantestületei is. s most megszületett az elhatározás, hogy az új iskolai évben ezen változtatni fognak. Ezért látogatott el Csele József tanulmányi felügyelő és Bocs- koros István politechnikai tanár a MÉSZÖV által szer­vezett tapasztalatszerzésre Tiboldy Tiborné kíséreté­ben a amely 5—6 hétig tart, a szüretelésbe bevonják a gye­rekeket is. emiatt nem jut­na idő az iskolai szövetke­zetre. Nos. mindkét helyen meg­nyugtató választ kaptak ké­telyeikre. Táp; ős ágon László nulók léphetnek a szövetke­zetbe, a tanulmányi ered­mény romlása kizáró ok. ily- módon tehát kitüntetésnek számít ott dolgozni. A termelt n övén yfél eftée e - két úgy választják meg, hogy az ne legyen - túlságosan Szépen fejlődik a burgonya a tapiósági —. fiatalok gazdasában fápiásági és a lőrinckátai ifjúsági termelőszövetkezet­be. A vendégek főképpen ar­ra voltak kíváncsiak, milyen a kis szövetkezetek szerve­zeti felépítése, mennyi elfog­laltságot jelent az ott vég­zendő munka tanulónak és pedagógusnak, továbbá, ho­gyan oldható meg a nyári szünidőben a zökkenőmentes gazdálkodás. A szobi járás­ban sajátos probléma já­rul mindezekhez. A szülők ugyanis málnaszezon idején, János igazgató, és Janosik Béla, a szövetkezet tanár­elnöke, Lőrinckátán pe­dig Imre Sándor igazgató és az iskolai szövetkezet tagjai mindenben készségesen a vendégek rendelkezésére áll­tak. Felhívták figyelmükét: a cél elsősorban a nevelés. Ebben az esetben pedig kis létszámmal, 15—25 fővel is megoldható a gazdálkodás. Mindkét faluban csak jó ta­mu n kai gén y es. megás hasz­not hajtson. A tápióságiak nem egészen másfélboldas gazdaságukból 15 ezer fo­rint, a szentlőrinckátaiak há­rom holdról 36 ezer forint bevételre tettek szert az e’- múlt esztendőben és az ösz- szes elfoglaltság 23 teljes munkanap-értéket tett ki egész esztendőben. Tápiósá- gon 400—800 forint jövedel­met osztottak ki a végzett munka arányában zárszám­adáskor, Szentlőrinckátén pedig közel 1300 forintot, ami figyelemre méltó kere­set a ráfordított munkaidő­höz és a művelt földterület­hez képest. A nyári pihenést. tervszerű mun ka beosztássá l oldják meg, a gyerekek rendszeresen részt vesznek táborozásán (a lőrinckátai if­jú tsz-tagok már repülőgé­pen is utaztak), a pedagó­gusok pedig nyaralni me­hetnek. Csele József és Bocsko- ros István nemcsak meggyő­ződtek erről, hanem maguk is az ügyért lelkesedve tér­tek vissza járásukba tapasz­talatszerző kőrútjukról. Dékány Kálmán A látogatók a lőrinckátai ifjúsági szövetkezet tagjaival beszélgetnek ;VVXXXXNXXXXXXXVVXXXXXXXXNXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXNXXXXXXXXXXXVXXXVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXNXXXX.XXXxXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXV MÉSZÁROS OTTO: AZ UTOLSO UT Ha arról volt szó hogy valamilyen rohadt fuvar van, 'biztos, (hogy Safranyikra sóz­ták. 'Nem, mert pikkelt volna rá valamiért a forgalomirányí­tó, hanem egyszerűen, mert nem szerették. Mogorva, szót- lan ember volt, ha szóltak hoz­zá, csak visszamordult. És ivott. Igaz, a többiek se szen­tek, de amit Safranyik össze­ivott, azt még ők is soknak tartották. Mert igaz, előfordult, hogy ők is ittak szolgálatban, de tudták a határt. Safranyik azonban nem, s már fegyelmi­je is volt emiatt. De az sem fogott rajta, ivott tovább. A többiektől irigyelt mázli­val mindig elkerülte a „fejva­dászokat”, s így rendőrségi ügye még egyszer sem volt, de teljes joggal mondták a töb­biek: kitöri még a nyakát, ad­dig nem tér észhez. Akkor meg már késő lesz! Egyesek szerint azért ivott, mert otthagyta a felesége. Má­sok viszont úgy tudták, hogy éppen az ivás miatt hagyta ott ■az asszony. Nem tartozott a többiek közé, elmormogta reg­gel a köszönést, s ezzel kész is volt a többiekkel való érint­kezés. Talán érezte, hogy nem szívelik, de úgy látszott, nem törődik vele. Szó nélkül elfo­gadta a legvacakabb fuvart is. Ha valahová a fenébe, az or­szág másik végére kellett men­ni, mindenki rögtön tudta: ezt Safranyik kapja. S kicsit kár- örvendően vigyorogtak rajta, amikor eltűnt a forgalomirá­nyító iroda nyikorgó üvegajta­ja mögött. Most is: dög nehéz'gépet kel­lett sürgősen levinni Miskolc­ra. Vacak rakomány, nem sta­bil, elhúzza a kocsi farát, s ha egyszer az nekiáll „repülőzni”, akkor tapadhat az ember a kormányra, míg újra egyenes­be hozza. Safranyik sz(j néikül eltette a menetlevelet, megbökte sap­kája sildjét, megpörgette a mo­tort, kapcsolt, s már el is tűnt. a szélesretárt vaskapun át az utca forgatagában. A gyárban elég hamar vég­zett. Gyakorlott rakodók vol­tak, ennél esetlenebb jószágot is fölraktak ők már a platóra, ez sem okozott sok gondot. A portás megnézte a szállítóje­gyet, kiengedte a kapun. Saí- ranyik nekiindult, értő füllel hallgatta, ahogyan zúg, döröm­böl a három és féltonnás Cse­pel motorja, s szokott moz­dulattal köpte ki az ablakon a kialudt, ajkához ragadt csikket. Miskolc. Száznyolcvanhát ki­lométer. Ezzel a vacakkal, Beljebb nyomta a gázpedált, megugrott a kocsi, elsurrant a villamos, s a szembejövő busz között, érezte, nem fért volna el közöttük a tenyere. Vissza­kapcsolt, lassabban ment. Ki­ért a városból. Meleg van. A nap átforrosít- ja a vezetőfülke tetejét, a mo­tor is fújja a hőséget, kiszá­radt a torka. A fogához dör­zsölte a nyelvét, több legyen a nyála. De érezte, nem múlik a szomja. Ismerte az utat. tudta, vagy tíz kilométerre csárda van, s hogy mielőbb ott legyen, meg­ugratta a kocsit. Felment az út közepére, s nem is nézett a sebességmutatóra, hogy az kú­szik túl a hetvenen, s vágódik előre a nyolcvanasig. A fürge Csepel alig érezte meg az emelkedőt, de a buk­kanó végén villámgyorsan rán­totta félre a kormányt, krém­színű Trabant igyekezett szem­be, hallotta a nyitott ablakon át, csikorog a fékje, s látta a rémült arcú férfit a volánnal. — Hülye maszek ... s elvi- gyorodott. A visszapillantó tü­körből még nézte, ahogy a férfi kiszál, s az öklét rázza Utána, de azután már előre fi- tgyelt, a csárdát leste. A kél deci tisztán úgy csú­szott le a torkán, mint a sem­mi. Még egyet kért. A csapos szó nélkül adta, fizetett, vissza­lökött egy forintost borravaló­nak, s amikor kikanyarodott a csárda elől az útra. látta, hogy távolabb az oldalkocsds BMW-ben erre tárt a járőr. Rálépett a gázra, a motor feljajdult, majd engedelmes reszketéssal húzta előre a ko­csit. A visszapillantó tükröt les­te, s örömmel nyugtázta: be­fordultak a csárda elé. Vigyor­gott. Végigfutott benne a gon­dolat, hogyha nem siet, pont ott kapják a fejvadászok. Az összelapított dobozból előkotort egy elnyomorítött Kossuthot. Míg a rágyújtással bajló­dott, szekér fordult (ki eléje a dűlőútrói, persze nem nézett körül a hajtója, jön-e valami, neki kellett félrekapni a kor­mányt, s közben elejtette fc cigarettát, düh öntötte el ká­romkodott. Érezte, hogy a hirtelen rántástól hátul meg­lazulhatott valamelyik kötél, mert félrehúz a gép, nem na­gyon, de a kormány megérzi. A bor, bizsergett már ben­ne. máskülönben talán meg­áll, megigazítja a ötelet, de most hagyta a fenébe. Baj­lódjon vele a rosseb, intézte el a dolgot, s zavarta a kocsit tovább. Elhagyott egy betérőt, de a következőt már nem hagyta ki. Megállt, fellépett a hátsó kerékre, végigpillantott a gé­pen, az ékek jól feküdtek alat­ta, a kötél meg? Hát az nem fontos kicsit meglazult. Le­huppant a földre, kérte a két decit tisztán, azután megint kettőt. A csapos a harmadi­kat már nem akarta belemérni a pohárba, de amikor Safra­nyik ráemelte furcsa, fenyege­tő tekintetét, mint aki meg­ijedt. gyorsan belelöttyintette az ónmércéből a bort a pohár­ba. Jó kedve lett. Karját ráfektette a lehúzott üvegű ajtóra, s érezte, hogyan veszik át izmai a kocsi re­megését. másik kezével fogta a kormányt, egy pillanatra el­eresztette. megtörölte a nad­rágban izzadt tenyerét, majd hajtott tovább. A bor egészen mássá teszi az embert. Piszoknak látja a világot, s ha iszik, rögtön szebb. Morfondizált magában, mint oly sokszor, a hosszú, egyedül megtett utakon. Ivott, na és? Hogy örülnének a fej­vadászok, ha megugratnák az ellenőrzőlapját! Azután eszé­be jutott Erzsi is, mint min­dig, ha ivott. Két éve már, hogy otthagyta. Hányszor pró­bálta visszakönyörögni magát, de az asszony hajthatatlan maradt... Nem érdekes. Fulladion meg ő is ... mindenki!.. Be­lekaszált fél kezével a leve­gőbe, hirtelen fütyülni kez­dett, élesen, hamisan, de ő szépnek találta. Kapok én nőt. amennyit akarok... de belül, mint megvert kutya, szinte vinnyo­gott az érzés: Erzsi, igen, Erzsi kellene . .. visszamenni hozzá . . . újra kezdeni .. . harmincéves csak . .. újra kezdhetnék Erzsivel... Ne igyon, azt mondta. De hát miért ne igyon? Megke­resi ő az arra valót! A hü­lyék. azt hiszik, hogy kitolnak vele, amikor ráosztják a hosz- szú fuvarokat. Azzal lehet keresni, hem a városban való ide-oda furikázással. .. Megelőzte egy vízözön előtti Skoda, a kopottas, zöld fes­ték mállott a kocsiról. Mérges lett. Ezzel a kasz­ni val akar itthagyni? A ma­szek istenit neki, hát mindjárt szétmegy alatta! Gyorsíloll. ^ Skoda is előtte. Még jobban lenyom­ta a gázt, dp visszarántotta a kocsit, szembe pótkocsis, öreg Tátra igyekezett, eldübörögtek egymás mellett, a Skoda köz­ben megugrott, nekieresztette hát a Csepelt, s rövidesen be- is fogta. De a kopott, zöld kaszni becsülettel igyekezett, de ő már nem engedte meg­lógni. Fűtötte a méreg, s teljesen * benyomta a gázt. A Csepel megrándult, s mint veszett eb fúrta magát előre, ott haladt egyvonalban a Skodával, nem látta, de érezte, hogy milliméterről milliméterre lemarad mel­lőle a Skoda. Még oldalt is fordult, nézte a Skodában ülő férfit, mellette fiatalabb nő ült, egészen csinos ... Későn vette észre a ka­nyart. Két kézzel tapadt a volánra, érezte, elönti a verejték, már a szemöldökén is ott lóg egy csepp, akaratlanul is felemel­te a kezét, hogy letörölje. A kocsi megrándult, a sú­lyos gép a platón mint va­lami pöröly megrántotta k?- resztbe fordult az úton. s tel­jes erővel nekivágódott a ka­nyart jelző korlátnak, elfúj­ta maga elől, mint a sem­mit. s már zúdult is lefelé az árokba. A gép megcsúszott, s mint a késnenge, elmetszet­te a vezetőfülkét. A rendőri jelentést né­hány sorban közölte az egyik lap, halált okozott az ittas vezetés címmel. Bár a ga­rázsban már tudták min­den részletét az esetnek, amikor az újságban meglát­ták a kis cikket, s Safranyik hevét, egyikőjük megjegyez­te: — Piszkok voltunk vele. A többiek nem szóltak sem­mit. A garázs túlsó oldalán feljajdult valamelyik kiin­duló kocsi motorja.

Next

/
Thumbnails
Contents