Pest Megyei Hirlap, 1961. június (5. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-23 / 146. szám
4 1961. JÚNIUS 23, PÉNTEK Korszerű strand, villanyhálózatbővítés, útkorszerűsítés Veresegyház községieflesztési tervei Bihercz László vb-titkárt kérdeztük meg a veresegyházi tanácsházán a község 1961. évi községfejlesztési terveiről. — A villamosítás továbbfejlesztése az e|jik fontos tervünk. Százhuszo-negyezer forintért majdnem hét kilométer közvilágítási hálózatot építtetünk — ötvenkilenc új utcai lámpát létesítünk, a Pacsirta, Hajdi és Ősz utcát bekapcsoljuk a közvilágításba. Elkészíttetjük az új sporttelep elektromos bekötését is — mondja Bihercz László. — Három sáros utcánkat: az új iskolautcát, a Baross utcát és a strand előtti útsza- j kaszt kiköveztetjük. A Köves utcát (ez az utca ugyancsak rácáfol a nevére) salakkal (hozzuk rendbe. Erre száznyolcezer forintot szántunk. — Befejezzük új, korszerű sporttelepünk építését. Az idén ötvenezer forintot költöttünk erre a célra a községfejlesztési alapból. — Mintegy százezer forintos | beruházással tovább korszerűsítjük a strandot — folytatja Bihercz László. — A strand- vendéglő teraszát körülbelül hetven négyzetméterrel megnagyobbítjuk. Százkét négy-j zetméter napallenző ponyvát j szerelünk fel, hogy a vendégek kényelmét napban, esőben, i egyaránt biztosítsuk. Uj kony- j hahelyiség is épült. — És mi lesz a hiányzó mó- j lókkal, hogy a vízisgortélet | megindulhasson a tavon? — Ha a sportegyesület vállalja úszószakosztály létesítését, jövőre megépülnek a mó- : lók. Sporttámogatásra tízezer j forintot szántunk, ugyanany- nyit a kultúrotthonnak, könyv- vásárlásra. Harmincezer forintos költséggel a kultúrotthon új színpadot kap. — A további tervek? — Közságfejlesztési terveink homlokterében a kultúrotthon átépítése áll. A jelenlegi kicsi és célszerűtlen. Erőink leköté- 1 sével, társadalmi munka bevonásával, ötéves bankhitellel, hárommillió forintos költségFolytatódott az akusztikai konferencia A második akusztikai konferencia részvevői a szerdai napot a Balaton mellett töltötték. A tanácskozások csü- töi'tök reggel kezdődtek meg újra a /Technika Házában. Ezen a napon nyolc magyar és kilenc külföldi előadás hangzott el a zajmérésről, a beszéddel és zenével kapcsolatos akusztikai kérdésekről. Országoshírű váci énekkar a VII. egri dalosünnepen (Tudósítónktól) A magyarországi kórusok életében minden esztendőben kimagasló eseményt jelent az egri dalosünnep. Idén hetedízben adnak itt találkozót egymásnak a vidék legjobb kórusai. Heves megye központja hetek óta a készülődés izgalmában. él. Kristóf László elvtárs, a városi tanács vb^elnök- helyettese adott tájékoztatót a sajtó munkatársainak az előkészületekről. Az egri tanács hatvanezer fo-rinttal segítette az előkészületeket. Ebből vásárolták meg a szükséges reflektorokat és az elektromos biztosítószekrényt. A hetedik egri dalosünnepet a Liszt—Bartók év jegyében rendezik meg. VidékrőJ öt ! énekkar kapott meghívást. A | rádió műsorából jól ismert vá- j ci Vox Homana vegyeskar — a helyi művelődési ház énekkara — különautóbuszon megy vasárnap Egerbe. Elkíséri az együttest Arany István elvtárs, a városi tanács vb-ti fkára is. Makiári József karnagy (aki a MÁV Dunakeszi Járműjavító férfikarát is vezényli ugyanott) elmondta, hogy a Vox Humana három Kodály- művel szerepel: „Felszállott a páva”, „Molnár Anna” és „Békesség óhajtás”. A közel száztagú énekkar művészi elmélyüléssel készül a holnaputáni vendégszereplésre. Gárdonyi Géza városában is minden bizonnyal öregbíteni fogják jóhírnevüket. <P. R.) gél modern, a község igényei- j nek megfelelő kultúrotthont | kívánunk építeni. — ÉS mi nem valósul meg? j — Egyelőre elmarad az or- 1 voslakás építésé vagy vétele, j mert sajnos, csak 1962—63-ra kapunk második orvost. Ebből a felszabaduló pénzből bővítjük a villanyhálózatot. Későbbre marad a strandfürdőt a vasútállomással és a budapesti országúttal összekötő utak kövezése, pedig a község — üdülőhely — jellegének biztosításához erre is múlhatatlan szűk- | ség lenne. Fokozatos, tervsze- j rii községféjlesztéssel ioyek- szünk kielégíteni a lakosság i igényeit — fejezte be tájékoz- I taío.iát Bihercz László vb-tit- kár. F. M. i Naponként három vuibusiiárat indtií Budapestről Horonyba j A Váci Vendéglátóipari Vállalat igazgatósága és a MAHART illetékes szervei között indult tárgyalások eredményeként a Dunakanyar egyik legszebb szórakozóhelyéhez, a népszerű Horány Gyöngyéhez naponként vízibuszjáratokat indítanak a fővárosi Bem térről. A budai kikötőből 8.30, 13.09 és 17.30-kor indulnak a kishajók; Horány bői visszafelé 10.20, 15,00 és 21.00 órakor. A menetidő körülbelül egy óra; a retúrjegy ára 9 forint. Megjelent a Közgazdasági Szemle új száma A Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének folyóirata, a Közgazdasági Szemle legutóbbi számában közli Szu- nyogh Károlynak A termelőszövetkezetek állami támogatása és A. Arzurnanjan , szovjet közgazdásznak JA kapitalizmus általános válságának új szakasza című tanulmányait. Ezenkívül Kőszegi László a területi tervezésről, Simon György és Kondor György az ágazati kapcsolati részlegmériegekről, Kövér Károly pedig a valutaárfolyamokkal kapcsolatos modern burzsoá elméletekről írt érdekes tanulmányt. ÖREGEK A FIATALOKRÓL Tapasztalatcsere-látogatáson a legkisebb szövetkezeti gazdáknál A szobi járásban nem mű- I ködnek a falusi ifjúsági tér- [ m elősző vetkezetek. holott megyeszerte egyre népsze- j rűbbé . válnak a tanulók ön- j álló kis gazdaságai, nem- i csak a gyerekek, hanem a j pedagógusok és szülők kö- i lében is.. Az iskolai szövetkezetek haszna kettős: egyrészt anyagi, táborozás, nyaralás, de még az enész évi ruházkodás költségeit is megkeresheti a gazdálkodó kis- i diák — másrészt erkölcsi és : jellembeli, mert önállóságra, ! a föld, a mezőgazdaság sze- I retetére és közösségi maga- tartásra nevel. Felismerték ezt a szobi járás tantestületei is. s most megszületett az elhatározás, hogy az új iskolai évben ezen változtatni fognak. Ezért látogatott el Csele József tanulmányi felügyelő és Bocs- koros István politechnikai tanár a MÉSZÖV által szervezett tapasztalatszerzésre Tiboldy Tiborné kíséretében a amely 5—6 hétig tart, a szüretelésbe bevonják a gyerekeket is. emiatt nem jutna idő az iskolai szövetkezetre. Nos. mindkét helyen megnyugtató választ kaptak kételyeikre. Táp; ős ágon László nulók léphetnek a szövetkezetbe, a tanulmányi eredmény romlása kizáró ok. ily- módon tehát kitüntetésnek számít ott dolgozni. A termelt n övén yfél eftée e - két úgy választják meg, hogy az ne legyen - túlságosan Szépen fejlődik a burgonya a tapiósági —. fiatalok gazdasában fápiásági és a lőrinckátai ifjúsági termelőszövetkezetbe. A vendégek főképpen arra voltak kíváncsiak, milyen a kis szövetkezetek szervezeti felépítése, mennyi elfoglaltságot jelent az ott végzendő munka tanulónak és pedagógusnak, továbbá, hogyan oldható meg a nyári szünidőben a zökkenőmentes gazdálkodás. A szobi járásban sajátos probléma járul mindezekhez. A szülők ugyanis málnaszezon idején, János igazgató, és Janosik Béla, a szövetkezet tanárelnöke, Lőrinckátán pedig Imre Sándor igazgató és az iskolai szövetkezet tagjai mindenben készségesen a vendégek rendelkezésére álltak. Felhívták figyelmükét: a cél elsősorban a nevelés. Ebben az esetben pedig kis létszámmal, 15—25 fővel is megoldható a gazdálkodás. Mindkét faluban csak jó tamu n kai gén y es. megás hasznot hajtson. A tápióságiak nem egészen másfélboldas gazdaságukból 15 ezer forint, a szentlőrinckátaiak három holdról 36 ezer forint bevételre tettek szert az e’- múlt esztendőben és az ösz- szes elfoglaltság 23 teljes munkanap-értéket tett ki egész esztendőben. Tápiósá- gon 400—800 forint jövedelmet osztottak ki a végzett munka arányában zárszámadáskor, Szentlőrinckátén pedig közel 1300 forintot, ami figyelemre méltó kereset a ráfordított munkaidőhöz és a művelt földterülethez képest. A nyári pihenést. tervszerű mun ka beosztássá l oldják meg, a gyerekek rendszeresen részt vesznek táborozásán (a lőrinckátai ifjú tsz-tagok már repülőgépen is utaztak), a pedagógusok pedig nyaralni mehetnek. Csele József és Bocsko- ros István nemcsak meggyőződtek erről, hanem maguk is az ügyért lelkesedve tértek vissza járásukba tapasztalatszerző kőrútjukról. Dékány Kálmán A látogatók a lőrinckátai ifjúsági szövetkezet tagjaival beszélgetnek ;VVXXXXNXXXXXXXVVXXXXXXXXNXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXNXXXXXXXXXXXVXXXVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXNXXXX.XXXxXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXV MÉSZÁROS OTTO: AZ UTOLSO UT Ha arról volt szó hogy valamilyen rohadt fuvar van, 'biztos, (hogy Safranyikra sózták. 'Nem, mert pikkelt volna rá valamiért a forgalomirányító, hanem egyszerűen, mert nem szerették. Mogorva, szót- lan ember volt, ha szóltak hozzá, csak visszamordult. És ivott. Igaz, a többiek se szentek, de amit Safranyik összeivott, azt még ők is soknak tartották. Mert igaz, előfordult, hogy ők is ittak szolgálatban, de tudták a határt. Safranyik azonban nem, s már fegyelmije is volt emiatt. De az sem fogott rajta, ivott tovább. A többiektől irigyelt mázlival mindig elkerülte a „fejvadászokat”, s így rendőrségi ügye még egyszer sem volt, de teljes joggal mondták a többiek: kitöri még a nyakát, addig nem tér észhez. Akkor meg már késő lesz! Egyesek szerint azért ivott, mert otthagyta a felesége. Mások viszont úgy tudták, hogy éppen az ivás miatt hagyta ott ■az asszony. Nem tartozott a többiek közé, elmormogta reggel a köszönést, s ezzel kész is volt a többiekkel való érintkezés. Talán érezte, hogy nem szívelik, de úgy látszott, nem törődik vele. Szó nélkül elfogadta a legvacakabb fuvart is. Ha valahová a fenébe, az ország másik végére kellett menni, mindenki rögtön tudta: ezt Safranyik kapja. S kicsit kár- örvendően vigyorogtak rajta, amikor eltűnt a forgalomirányító iroda nyikorgó üvegajtaja mögött. Most is: dög nehéz'gépet kellett sürgősen levinni Miskolcra. Vacak rakomány, nem stabil, elhúzza a kocsi farát, s ha egyszer az nekiáll „repülőzni”, akkor tapadhat az ember a kormányra, míg újra egyenesbe hozza. Safranyik sz(j néikül eltette a menetlevelet, megbökte sapkája sildjét, megpörgette a motort, kapcsolt, s már el is tűnt. a szélesretárt vaskapun át az utca forgatagában. A gyárban elég hamar végzett. Gyakorlott rakodók voltak, ennél esetlenebb jószágot is fölraktak ők már a platóra, ez sem okozott sok gondot. A portás megnézte a szállítójegyet, kiengedte a kapun. Saí- ranyik nekiindult, értő füllel hallgatta, ahogyan zúg, dörömböl a három és féltonnás Csepel motorja, s szokott mozdulattal köpte ki az ablakon a kialudt, ajkához ragadt csikket. Miskolc. Száznyolcvanhát kilométer. Ezzel a vacakkal, Beljebb nyomta a gázpedált, megugrott a kocsi, elsurrant a villamos, s a szembejövő busz között, érezte, nem fért volna el közöttük a tenyere. Visszakapcsolt, lassabban ment. Kiért a városból. Meleg van. A nap átforrosít- ja a vezetőfülke tetejét, a motor is fújja a hőséget, kiszáradt a torka. A fogához dörzsölte a nyelvét, több legyen a nyála. De érezte, nem múlik a szomja. Ismerte az utat. tudta, vagy tíz kilométerre csárda van, s hogy mielőbb ott legyen, megugratta a kocsit. Felment az út közepére, s nem is nézett a sebességmutatóra, hogy az kúszik túl a hetvenen, s vágódik előre a nyolcvanasig. A fürge Csepel alig érezte meg az emelkedőt, de a bukkanó végén villámgyorsan rántotta félre a kormányt, krémszínű Trabant igyekezett szembe, hallotta a nyitott ablakon át, csikorog a fékje, s látta a rémült arcú férfit a volánnal. — Hülye maszek ... s elvi- gyorodott. A visszapillantó tükörből még nézte, ahogy a férfi kiszál, s az öklét rázza Utána, de azután már előre fi- tgyelt, a csárdát leste. A kél deci tisztán úgy csúszott le a torkán, mint a semmi. Még egyet kért. A csapos szó nélkül adta, fizetett, visszalökött egy forintost borravalónak, s amikor kikanyarodott a csárda elől az útra. látta, hogy távolabb az oldalkocsds BMW-ben erre tárt a járőr. Rálépett a gázra, a motor feljajdult, majd engedelmes reszketéssal húzta előre a kocsit. A visszapillantó tükröt leste, s örömmel nyugtázta: befordultak a csárda elé. Vigyorgott. Végigfutott benne a gondolat, hogyha nem siet, pont ott kapják a fejvadászok. Az összelapított dobozból előkotort egy elnyomorítött Kossuthot. Míg a rágyújtással bajlódott, szekér fordult (ki eléje a dűlőútrói, persze nem nézett körül a hajtója, jön-e valami, neki kellett félrekapni a kormányt, s közben elejtette fc cigarettát, düh öntötte el káromkodott. Érezte, hogy a hirtelen rántástól hátul meglazulhatott valamelyik kötél, mert félrehúz a gép, nem nagyon, de a kormány megérzi. A bor, bizsergett már benne. máskülönben talán megáll, megigazítja a ötelet, de most hagyta a fenébe. Bajlódjon vele a rosseb, intézte el a dolgot, s zavarta a kocsit tovább. Elhagyott egy betérőt, de a következőt már nem hagyta ki. Megállt, fellépett a hátsó kerékre, végigpillantott a gépen, az ékek jól feküdtek alatta, a kötél meg? Hát az nem fontos kicsit meglazult. Lehuppant a földre, kérte a két decit tisztán, azután megint kettőt. A csapos a harmadikat már nem akarta belemérni a pohárba, de amikor Safranyik ráemelte furcsa, fenyegető tekintetét, mint aki megijedt. gyorsan belelöttyintette az ónmércéből a bort a pohárba. Jó kedve lett. Karját ráfektette a lehúzott üvegű ajtóra, s érezte, hogyan veszik át izmai a kocsi remegését. másik kezével fogta a kormányt, egy pillanatra eleresztette. megtörölte a nadrágban izzadt tenyerét, majd hajtott tovább. A bor egészen mássá teszi az embert. Piszoknak látja a világot, s ha iszik, rögtön szebb. Morfondizált magában, mint oly sokszor, a hosszú, egyedül megtett utakon. Ivott, na és? Hogy örülnének a fejvadászok, ha megugratnák az ellenőrzőlapját! Azután eszébe jutott Erzsi is, mint mindig, ha ivott. Két éve már, hogy otthagyta. Hányszor próbálta visszakönyörögni magát, de az asszony hajthatatlan maradt... Nem érdekes. Fulladion meg ő is ... mindenki!.. Belekaszált fél kezével a levegőbe, hirtelen fütyülni kezdett, élesen, hamisan, de ő szépnek találta. Kapok én nőt. amennyit akarok... de belül, mint megvert kutya, szinte vinnyogott az érzés: Erzsi, igen, Erzsi kellene . .. visszamenni hozzá . . . újra kezdeni .. . harmincéves csak . .. újra kezdhetnék Erzsivel... Ne igyon, azt mondta. De hát miért ne igyon? Megkeresi ő az arra valót! A hülyék. azt hiszik, hogy kitolnak vele, amikor ráosztják a hosz- szú fuvarokat. Azzal lehet keresni, hem a városban való ide-oda furikázással. .. Megelőzte egy vízözön előtti Skoda, a kopottas, zöld festék mállott a kocsiról. Mérges lett. Ezzel a kaszni val akar itthagyni? A maszek istenit neki, hát mindjárt szétmegy alatta! Gyorsíloll. ^ Skoda is előtte. Még jobban lenyomta a gázt, dp visszarántotta a kocsit, szembe pótkocsis, öreg Tátra igyekezett, eldübörögtek egymás mellett, a Skoda közben megugrott, nekieresztette hát a Csepelt, s rövidesen be- is fogta. De a kopott, zöld kaszni becsülettel igyekezett, de ő már nem engedte meglógni. Fűtötte a méreg, s teljesen * benyomta a gázt. A Csepel megrándult, s mint veszett eb fúrta magát előre, ott haladt egyvonalban a Skodával, nem látta, de érezte, hogy milliméterről milliméterre lemarad mellőle a Skoda. Még oldalt is fordult, nézte a Skodában ülő férfit, mellette fiatalabb nő ült, egészen csinos ... Későn vette észre a kanyart. Két kézzel tapadt a volánra, érezte, elönti a verejték, már a szemöldökén is ott lóg egy csepp, akaratlanul is felemelte a kezét, hogy letörölje. A kocsi megrándult, a súlyos gép a platón mint valami pöröly megrántotta k?- resztbe fordult az úton. s teljes erővel nekivágódott a kanyart jelző korlátnak, elfújta maga elől, mint a semmit. s már zúdult is lefelé az árokba. A gép megcsúszott, s mint a késnenge, elmetszette a vezetőfülkét. A rendőri jelentést néhány sorban közölte az egyik lap, halált okozott az ittas vezetés címmel. Bár a garázsban már tudták minden részletét az esetnek, amikor az újságban meglátták a kis cikket, s Safranyik hevét, egyikőjük megjegyezte: — Piszkok voltunk vele. A többiek nem szóltak semmit. A garázs túlsó oldalán feljajdult valamelyik kiinduló kocsi motorja.
