Pest Megyei Hirlap, 1961. június (5. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-21 / 144. szám
PT9t MECVE» MtrlfiD 1961. JÜNIÜS 21, SZERDA Tizenhatórás nappal A Nap 66 fokkal a látóhatár felett Június 21-én 76 óra 30 perckor hivatalosan is megkezdődik a nyár Szerdán, június 21-én, a Föld északi félgömbjén ránk köszönt az év leghosszabb napja, mégpedig — amint dr. Kulin György, az Uránia Csillagvizsgáló Intézet igazgatója elmondotta — délután pontosan 16 óra 30 perckor. Ezen a szerdán a nappal egy perc híján 16 órát tart, majdnem kétszer annyi ideig, mint az év legrövidebb napján, amikor a 24 órából mindössze 8 óra 26 perc jut a nappalra. A szerdai nappal tehát 25 perccel tart tovább a leghosszabb téli éjszakáknál. Az északi félgömböt ezen a napon érik és melegítik a Nap sugarai a leghosszabb időn át. A nappalok ezután már rövidülnek. Hogy a legnagyobb meleg mégsem június 21-én van, hanem általában júliusban, annak csak az az oka, hogy hetekig tart, amig a légkör és a talaj telítődik a meleggel. De a melegben szerepe van annak is, hogy a Nap sugarai most csaknem merőlegesen érkeznek hozzánk. Hiszen szerdán a Nap Budapestről nézve — a téli 19 fok helyett — 66 fokkal delel a látóhatár fölött. ^Lehetne azonban a nyár még melegebb — mint ahogy évezredek múlva lesz is —. ha Földünk nem éppen ezekben a hetekben lenne a legtávolabb a Naptól. A mostani évezredekben azonban a Föld úgy kering a Nap körül, hogy január elején van hozzá a legközelebb, „mindössze" 147 millió kilométerre, elliptikus pályájának legtávolabbi pontját pedig éppen július elején éri el, amikor a Nap—Föld távolság 152 millió kilométer. Ez az ötmillió kilométernyi különbség elég arra, hogy mostanában a déli félgömb nyara, ámely tehát a mi telünkké! egyidejűleg, éppen a legnagyobb napközelség idején köszönt be, 6—7 fokkal melegebb a mienknél. A Föld pályája azonban állandóan változik. A „napközel-pont" 21 000 év alatt végigjárja, az egész pályát. Lesz tehát olyan idő, amikor a két félgömb helyzete megcserélődik. Akkor június 1-én, az északi félgömb nyarának kezdetekor mi, leszünk legközelebb a Naphoz, és december 22 táján kerülünk a legtávolabb tőle. Abban az időben a nyári és a téli évszak megnyúlik, a nyár 6—7 fokkal melegebb, a tél hidegebb lesz. A rövid tavaszt és őszt pedig a gyors átmenet az egyik szélsőségből a másikba, még a mostaniaknál is szeszélyesebbé teszi. Erre a Változásra azonban egyelőre még várnunk kell. Éppen 10 500 évet. (MTI) A termelőszövetkezetek fokozott segítése és a felvásárlási terv túlteljesítése a földmúvesszövetkezetek ráckevei járási központjának versenypontjai között A SZŐ VOSZ igazgatósága, valamint a KPVDSZ megyei bizottsága felhívásához az 1961. évi gazdasági és mozgalmi feladatok eredményes teljesítésének elősegítésére és a járások közötti munkaverseny szervezéséhez Pest megyében a ráckevei FJK elsőként csatlakozott. A KPVDSZ járási bizottságával egyetértésben a termelőszövetkezetek megerősítése érdekében célul tűzték ki, hogy a járási központ és a földművesszövetkezetek dolgozói havonta 300 órát töltenek a járás termelőszövetkezeteiben és szakmai tanácsaikkal segítséget nyújtanak. Vállalták, hogy a zöldséggyümölcs felvásárlási tervet 105, a tojásét 110, a baromfiét 105 százalékra teljesíti a járás, a vendéglátóiparban és a kiskereskedelemben egyaránt 3 százalékkal növelik a termelékenységet, az ipari üzemágak 5 százalékkal túlteljesítik évi termelési tervüket. A járás földműves- szövetkezeteinek saját ereje év végére eléri a 36 százalékos arányt. A versenypontok között többek között szerepel még I önkiszolgáló bolt létesítése, 3 boltegység szakosítása és 8 italbolt átalakítása falatozóvá. Huszonkét magyar író új alkotása Bihari Klára, Móricz Virág, Berkesi András regénye, Illyés Gyula új verseskötet« a könyvkiadók nyári termésében Ruházati bolt Piliscsabán, cipőbolt Gödöllőn PUiscsaba lakossága régóta sérelmezi, hogy a községben nincs külön ruházati szaküzlet. Ruhafélét eddig csak az élelmiszerüzletben árusítottak és sokszor megtörtént, hogy a portéivá összezsírozó- dott. A panaszt végre orvosolták. A községi tanács mintegy százezer forint költséggel és a fúrási tanács támogatásával megfelelő helyiséget épített a ruházati szaküzlet számára. Az új bolt berendezése is készül, a piliscsabaiak előreláthatólag már július közepe táján ebben az új szaküzletben vásárolhatják meg a ni-, haféléket. Itt említjük meg. hogy a Pest megyei Ruházati Vállalat Gödöllőn, a volt szövetkezeti kisáruház helyiségében megnyitotta cipőboltját, amelynek egyik helyiségében a leértékelt cikkek árusítását is megkezdte. A cipő bolt régi helyiségét rövidáru üzletté alakították át. amely már meg is nyílt és az első héten olyan forgalmat bonyolított le, amely felülmúlt minden várakozást. — DUNAVARSÁNYBAN a termelőszövetkezet romantikus nyaralóhelyet biztosított az úttörőcsapatnak. A lelkes úttörők társadalmi munkával nagyszerű csónakházat építei- >ek maguknak. — REKORDFORGALOM volt a most megnyílt abernyi strandon vasárnap. A kánikulai melegben nyolcszázan kerestek üdülést vizében. A könyvkiadók a harmadik negyedévben egész sor érdekes, vonzó, színvonalas szép- irodalmi kiadványt jelentetnek meg. A nyári hónapokban elsősorban az élő magyar irodalom képviselőinek új regényei, novellái, verses- kötetei látnak napvilágot. A Szépirodalmi Könyvkiadó — többek között — közreadja Bihari Klára új regényét, a Holnap-ot, amely egy vidékről a fővárosba került fiatal lány életét beszéli el. Ignácz Rózsa Tóparti ismerősök című kötetében kisregényeivel és novelláival jelentkezik. Egy munkáslányból lett híres énekesnő életútját írta meg Móricz Virág: Balga szüzek című regényében. A mai élet problémáit tükrözi László Anna: Szilveszter éjszakája című novellagyűjteménye. Barsi Dénes új regénye, a Lázgörbe. az ellenforradalom alatt és a későbbi időszakban egy tiszántúli nagyközségben játszódik. A nyáron jelenik meg Illyés Gyula: Üj versek című kötete, amelyben a j költő az utóbbi négy év alatt írt költeményeit adja közre. Mesterházi Lajos: Játék című kötete, az író két hangjátékát, egy szatirikus egyfelvo- násosát és négy drámáját foglalja magában. Megjelenik könyvalakban Darvas József: Hajnali tűz című színműve és- Németh László: A két Bolyai történelmi drámája is. A Magvető Könyvkiadó is elsősorban mai magyar írók új alkotásait jelenteti meg. Fábián Zoltán regénye, Az ítélet 1944 augusztusában egy j magyar katonai alakulat ! pusztulását írja le. Galambos j.Lajos Hideg van tegnap óta ! című új ■ regényének hőse egy | pa faszai fiúból left mérnök. Berkesi András 1944-ben játszódó Magány című művének hősnője halála előtt leplezi le tévelygő férje életének nagy hazugságait. Az Üj Termés-sorozatban lát napvilágot Imre Gábor és Bojcsuk Vladimir Mairelandi veszedelem című izgalmas regénye, amelynek bonyodalmai egy európai kis NATO-ország- ban véletlenül lehullott atombomba körül zajlanak. Üj, átdolgozott kiadásban jelenik inek Sőtér István Bűnbeesés című regénye, amely a magyar uralkodó- osztály fasizálódását mutatja be. Soós Magda új regénye egy parasztcsaládból származó zeneszerző küzdelmes életútját rajzolja meg. Én láttam mindent címmel jelentkezik Gal- góczi Erzsébet első regényével, amelyben egy tsz-elnök tragédiáját írja meg. Palotai Boris Aprópénz című kötete rövid karcolatok, vidám írások gyűjteménye. Füsi József — a nemrég elhunyt író — posthumus műve — a Garibaldi, a nagy olasz szabadsághős életét eleveníti fel. Kiadják Szerb Anta] 1937 —1944 között írt kisebb cikkeit a Varázsló eltört pálcáját címmel. Mai témájú novellákkal jelentkezik Gerelyes Endre és Nemes György, új verseskötetekkel Mátyás Ferenc, Papp Lajos, Ladányi Mihály és Hunyadi István. A Vidám Könyvek-soroza- tában adják közre Darvas Szilárd válogatott humoreszkjeit. Üj kiadást ér meg Gergely Sándor Rögös út című regénye. (MTI) Ülést tartott a Földművelésügyi Minisztérium yiépma A Földművelésügyi Minisztérium kollégiuma kedden, Lo- sonczi Pál miniszter elnökletével ülést tartott. A kollégium megvitatta a mezőgazda- sági termelés jövő évi feladatait. megtárgyalta a mezőgazdasági kutatás feladatait, s fejlesztésének lehe'őségeit, a második ötéves tervben, végül megvitatta az erő- és munkagépek javításáról és alkatrészellátásáról. valamint az állategészségügy helyzetéről előterjesztett jelentéseket és javaslatokat, A Földművelésügyi Minisztérium kollégiuma helyesnek tartja, ha a termelőszövetkezetek már szeptemberben elkészítik jövő évi termelési tervüket. A minisztérium ezért már július végén megtárgyalja a megyékkel az 1962. évi főbb termelési, felvásárlási és beruházási előirányzatokat, hogy a szövetkezeti tervkészítés a népgazdasági igények és anyagi lehetőségek figyelembevételével indulhasson Megy a diesel, megy a diesel... Reggel fél hét. Pisti és a többi kis óvodás arca ma sokkal vidámabb. mint _ a_ többi hétköznapokon. A Ganz-MÁ- VAG Vagon-, Mozdony- és Gépgyár óvodásainak ez a nap — ünnep. A mozdony- szereldések összefogásából született érdekes és újszerű játékot ad át a KlSZ-szerve- zet a gyermekeknek. Az udvaron hatvan méter hosszúságú sínpályán egy há- romméteres,., die-, selmozdony áll. Délelőtt tíz órakor felhang/,]' k ! 30 gyerek örömteli zsivaja. Felbúg a motor, s a benne ülő három óvodással megindul a kis diesel mozdony. A 250 dolgozó által 5500 óra társadalmi munkában épített „játék” kis utasai boldogan integettek a többieknek. S ez a kedves ajándék, a gyár dolgozói szeretőiének. jelképe, viszi maid r ap nap után — a külső szemlélőnek lassan, de a gyermekek számára —* csodálatosan gyorsan a kis óvodásokat az iskoláskor, a holnap felé. A Ganz-MÁVAG dolgozóinak ajándéka követendő példa. (kot ^\\\\\\\\\\\\\\v^\\\\\\vv\\\\\\\\vv\\\\\\vv\v\\\\v\\w^ PA LFAL VI NÁNDOR: Visszahívó üzenet — Nem gyün még, mán gyünni kéne, de még nem gyün — mondta a féloldalasán görnyedt öregasszony, amint átlépte a küszöböt és értetlen arc:al ereszkedett le egy másik idős asszony mellé, a furcsa kis fejőszékre. — Köszönöm Márt, majd csak gyün — szólalt meg Verőn. — Nem vétkezhettem olyant, hogy így büntessen az isten — mondta csendesen. A szemén se keserűség, se bánat nem látszott, csak szürke ború, amilyen szürkék a maguk- rahagyott árokszéli kövek. Közvetlen közelükben únott kérödzéssel tehenek álltak, egyik-másik a láncát csörren- tette, majd dühösen dobbantott, ha már a farkcsapkodás kevésnek bizonyult az éhesen csípő legyek elkergetésére. — Te nem vétkeztél. Verőn — rázta meg a fejét Mári — a te vétked még akkora sincs, mintha egy tyúk a szomszédba tojik. A bűnt ő követte el teellened, őneki is köll megkövetni, ha maradt még benne becsület. Hogy üzent, az már azt mutatja, hogy visszakíván. — Mán egy hete elküldtem néki a levelet. — Elküldted, de tán nem kapta meg, vagy úton van valahol, hiszen tudod, brigadé- ros, de lehet, hogy csak vár, gondolkozik, mit feleljen. Mély sóhaj a válasz. — Gondód zsák meg, mit írtál neki — bíztatja Mári Verőn!, mintha gyereket unszolna az evésre. —- Gondód csalc meg — folytatja —, hogy is írtad, hogy te kész vagy visszamenni, de azt megkívánod ... — Megkövetelem! — szól közbe Verőn. — No, mondd csak, én mán nem tudom jól észben tartani. — Soha el nem felejtem, amit én írtam — mondja ősz- szerázkódva Verem és szürke, elnyűtt bekecsébe behúzza a nyakát, mintha nagyon fázna, pedig az istálló kellemes meleg. — Azt üzente azzal a gépállomási emberrel, hogy a harmincadik házassági évfordulónkra visszavár, ha én is úgy akarom. Huszonhét esztendőt leéltem vele — mondja suttogva és fújja az orrát, de ez nem állíthatja el a köny- nyét, amely hirtelen előpaiak- zik. riadtan lezáruló szeméből, — De ez a három tőle külön, hosszabb rőt, rettenetesebb vöt... A másik csendesen bólogat és dünnyög, bizonygat, hogy úgy, úgy. szegény Verőn. Egy hét óta így vigasztalja, amióta megjött az az üzenet. Addig jól megvolt Kiss Verőn, ez az ősz, hamar megöregedett asz- szony, aki négy unoka után most újból a lánynevét viseli. Büszkeségből kívánta, amikor a hivatalos elválasztás megtörtént. Ha nincs vele az ember. akkor a neve se kell, így mondta a bírónak. Három év óta él így, a lánynevével. Már meg is szokta, hogy egyedül él, távol a falujától, egy majorban, közel az istállóhoz, hogy mindig kéznél legyen, ha kell, mert ide a termelőszövetkezetbe, fejőnőnek szegődött. A másikban is az volt, ahol most az elvált ura brigádvezető. Jó volt itt neki, hárman voltak a huszonhat tehénhez, dolgozni is lehetett, de nem kellett megszakadni. A kereset is jó, neki még sok is. Minek a sok pénz egymagának... Mert elvonult minden rokonától, szégyellte, hogy így járt, öregkorára. Szóval most már mindenbe bele is törődött, csak éjszaka sírt egy-egy keserves órán át, de arról senki nem tudhatott. Nappal erős volt, nem mutatta a bánatát, Csak most gyengült el újra. hogy üzent az ura. az elvált ura. három év utá n. — Megírtam neki — mondja csak úgy magának Verőn —, hogy szép vöt. hogy üzent, de énnekem így van már jó, ahogy van. Megszoktam én mán egymagámban. — Csakis így jó, egyedül — bólogat Mári, aki a legnépesebb családban él a környéken. — Áldott jó embernek köll annak lenni, akihez én visszamegyek. akivel megosztom a nappalom, meg az éjszakám. — Még a szent se véna hozzád fogható, ahogyan te cselekszel — mondja bizonykodón Mári. — Megírtam néki. hogy ha én visszamennék, az neki csak rossz lenne — folytatta Verőn —. azér lenne rossz, mert nem élhetne olyan szabadjára, — Hogv élhetne, ha te visz- szamennél? — Én nem vagyok brigádé- ros, háromhónapos iskolán se vótam, még egynaposon se, de énvelem azt többé nem lehet megcselekedni, amit ö megcselekedett. Mári most hallgat. Tudja, mi következik, kívülről tudja már, de így jó a megsebzett szívnek, ha könnyít magán, ha kipanaszolja magát, — Azt mondta, hogy én mán csak annyi vagyok neki, mint a semmi, van neki más — folytatja Verőn halkan. — A gyalázatos — mondja Mári — te mán nem vóiál jó neki, mer ő oskolán vót. — Akkor £n összepakótam, ami kis holmim vót. Szoknyát, blúzt, inget, apróbb holmit, osstán elgyöttem, egyenest az éjszakába. Ha nincs éjszaka, megöl a szégyen. De így csak a kutyáik ugattak a sötétben, A könnyem el nem állt, amíg ide nem értem. Mán meg is virradt, amikor az elnökünk házához értem, mer ő egyszer mondta, amikor ott járt, hogy neki is ilyen fejőnő kellene, mint én vagyok. Amikor kaput nyitott, összerogytam, meg sem tudtam rögtön mondani a zokogástól, hogy mér gyöt- tem. Ők térítettek észhez, forró kávét adtak. Azt a reggelt három esztendő ótától el nem felejtem. De mán nem rívok, mán megbékéltem — suttogja alig hallhatóan, s kivörösödött szemhéja alól vastag patakban ömlik a könny, s folyik végig az arcán, álián, onnan csöppen az ölében tartott kezefejé- re. — Megpróbált az isten — mondja szipogva Mári. — Ha nem lettem vóna erős, megbolondóhattam vóna — felel csendesen Verőn. — A másik mán elhatta —, térnek vissza gondolatai az urához. — Neki három esztendő is elég vót, de én a huszonhetet kibírtam mellette. Most visz- szahí, pedig megsértett, meggyalázott. — Ha hívott, vissza köll menned — mondja Mári. — Az urad az neked, ha hibázott is. de most mán meg is bánta, ha visszaikiván. — Megírtam neki, hogy visszamegyek, mingyán megírtam. amikor üzent. Pont azt írtam, amit elképzeltem magamban százszor is, három év alatt, ha Inni talána. Megírtam, hogy megkövetelem, hogy engem úgy becsüljön, mint Szent József a Szüzanyát, mert én három fiút meg két leányt szültem neki, osztón ezzel a buta eszfmmel mostam, kapáltam annyit, hogy ember legyen belőlük. — Ügy. úgy, jól megírtad — bólogat dicséröen Mári. — Hát úgy gondolkozzon, ha visszahív —. folytatja Verőn —. hogy elég érős lesz-e helytállani, embernek lenni. Hallgatnak, mer- ennyi a Verőn sorsa, összes bánata, reménysége. Ennyit szokott egy hét óta mindennap Marinak elmesélni. Három esztendő óta mindig várja, hogy az ura visszahívja. Emlékszik ő az első szerelmes napjaikra, a csókokra. A foga már kihullott, de a csókokra még emlékszik, ha rágondol. Szereti az urát kimondhatatlanul, jobban, mint amikor együtt voltak. Szereti, ha vétkezett is, ha gyalázatos volt is. s most hogy üzent, már nincs is más gondolatin, csak menni, menni, vissza az urához, az ő emberéhez. De mi lesz, ha nem ír. ha mégsem hívja, ha túlságosan kemények a feltételek. Már bánta, hogy olyan szigorúan írt. Rögtön indulni kellett volna. De nem. Így van ez jól. Nem akárki ő, ha tanulatlan is, Édesamra ö, öt gyermek édesanyja! — Verőn néni. Verőn néni, levél jött! — kiáltozik a gye- rekforma lány, s föllöki a söprűt, úgy ront be az ajtón. — Most hozta a postás, magának ayött. Verőn arcáról lefut a vér, a szemét lehunyja, ha eddig f oly dogált, akkor most patakzik a szeméből a könny. Méri lány elszalad, s ők ülnek ketten egymagukban. Mári olvasná, de csak a nagybetűt tudja. Verőn is most tanult meg olvasni három év alatt, mert erre a levélírásra készült. az adott neki erőt. A könnyein át betűzi azt a három sort. ami a kockás füzetlapon áll. „Kedvesem. Verőn. Vétettem ellened. Megbünhödtem érte, mert ha nem gyüssz, elemészt a szomorúság nélküled. Ha nem utálsz nagyon, gyere vissza, én a sírig ápóni foglak. Szerető párod, András.” — A sírig ápóni foglak —, suttogja Verőn. Nedves szeme felragyog, az arca kiderül, kipirosodik. a derekát kihúzza, kezében összegyűrődik a levél, úgy szorítja, s csak néz előre, messzire, mintha nem lenne előtte az istálló fala. „A sírig” — suttogja s a szürke kis elgyötört asszony felsikolt: Istenem. Andrásom! s egy Pillanatra megfiatalodik, úgy omlik Mári gyenge karjaiba, fel-feltörő zokogással, köny- nves-boldogan.
