Pest Megyei Hirlap, 1961. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-20 / 143. szám

1961. JÜNIUS 20, KEDD Ülést tartott az OKISZ választmánya Hétfőn az OKISZ székházé­ban összehívták a szövetkeze­teik vezetőszervét, az országos választmányt. A tanácskozá­son részt vett Nagy József né könnyűipari miniszter is. Er­dős József, az OKISZ elnöke számolt be a kisipari szövet­kezetek működéséről, felada­tairól (MTI). Egy építkezés tanulságai MZntjvdvltf nélkül. hibás tervről ttom lobot ópíieni Mikor loss búit úr ott hon a IPunnbof/thínt/nnk Idestova két éve kezdték Dunabogdányban a kultúrott­hon építését, most pedig már három hete, anélkül, hogy el­készült volna, abbahagyták. Pedig a község lakossága megtett mindent, vállalt és Növekedett a közúti balesetek száma illési tariott a balesetvédelmi tanács kirándulni, (Tudósítónktól) Hétfőn délután a megyei ta­nács épületében második ülését tartotta a Pest me­gyei Balesetvédelmi Tanács. Az első ülésre május 29-én került sor, amikor a pártbi­zottság és a megyei tanács kezdeményezésére a baleset- védelmi tanács megalakult. Dr. Bóth Zsigmond — a megyei tanács v. b. igazgatá­si osztályának vezetője, a balesetvédelmi tanács elnöke •— megnyitójában hangsú­lyozta: az egyre növekvő gépjárműpark a közlekedési balesetek számát is növeli. Pest megye még külön is hátrányos helyzetben van a balesetek terén, hiszen a megyét keresztülszeli Magyarország valamennyi főútvonala. Utalt arra, hogy az egyén és a társadalom szempontjából is egyaránt káros hatású bal­esetek megelőzése csak rend­őri úton nem, de társadalmi összefogással megoldható. Ezután Vályi Iván rend­őrszázados ismertetett né­hány adatot, Májusban hetvenkilenc baleset történt — ebből bét halálos, 131760 fo­rint anyagi kár keletke­zett. Tavaly májusban jóval ke­vesebb, 54 volt a balesetek száma. De lesújtó arányról beszél a két esztendő jú­niusának összehasonlítása is. Tavaly júniusban; 56 bal­eset. Ma csak 19-e van — és már a 62,-nél tartunk. Míg az országos számarány nem növekedett, Pest megyé­ben ijesztően felszökkent a gépjármű-balesetek száma. Megemlítette, hogy az utób­bi időben „divattá vált”, hogy lopott gépjárművel mennek kirándulni, felelőt­len, a vezetéshez nem értő emberek és ezek az utak legtöbbször balesettel vég­ződnek. Beszélt arról is, hogy a balesetek számaránya eltolódott a mezőgazdasági szektor felé. Csonka János, a MEDOSZ munkavédelmi felügyelője el­mondotta, hogy július 1-től valamennyi gépállomáson és állami gazdaságban megszerve­zik a munkavédelmi őr­ségeket, amelyek a munkára induló gépjárművek állapotát ellen­őrzik. Holló András, a KISZ Pest megyei Bizottságának ágit.-prop. titkára, arról be­szélt, hogy a járási és községi KISZ-titkárok, KlSZ-szerve- zetek is sokat segíthetnek, ha megértetik a fiatal motortu­lajdonosokkal: milyen követ­kezményekkel járhat a gon­datlan, ittas vezetés. Perencz József rendőrőr­nagy az elhangzottakra vála­szolva elmondotta: most, amikor a gyerekek nem jár­nak iskolába és nagyrészt az utakat használják fel ját­szótérnek, amikor a nyara­lás beköszöntővel megnő a közúti forgalom — jó vol­na, ha mindenütt mindent megtennének, hogy csak ki­fogástalan járművek közle­kedhessenek — és rendsze­resen ellenőriznék a jármű­vek vezetőit, hogy ne igya­nak. Javasolta, hogy a jú­liusi értekezleten mindenki számoljon be arról: milyen konkrét intézkedéseket fo­ganatosított a maga terüle­tén a balesetek megelőzése érdekében. Az értekezlet dr. Both Zsig­mond zárszavával ért véget. (mj) végzett társadalmi munkát, hogy nagyon régi vágya meg­valósuljon és korszerű kul­túrotthon legyen a faluban. Kultúrterem kettő is volt ben­ne, de mind a kettő egyszer­re szűnt meg, éppen a kul­túrotthon miatt, Az ÉM 1- számú Kőbánya vállalat dol­gozói — javarészt bogdányi- ak — számára fenntartott egy kultúrtermet, ennek épületét azonban átengedte a tsz szá­mára. A tsz viszont egy nagy gazdasági épületet adott át a művelődés céljára. A tanács meg egy épületet adott a kő­bányának. Az épület csere-berékre azért volt szükség, hogy aránylag olcsón megépül­jön az új kultúrotthon. Az építést a kőbánya válla­lat magára vállalta. A községi tanács pénzt adott hozzá, a Hazafias Népfront és a KISZ mozgósította a lakosságot és a szükséges belső bontási munka társadalmi munkában gyorsan befejeződött. Egyszerre csak kiderült: a nagy sietségben senki sem gondolt rá, meg kel­lett volna mindenekelőtt szerezni az építési enge­délyt. Ahhoz pedig be kellett volna nyújtani a tervrajzot a járási tanács műszaki és ipari osz­tályához. S mert elmulasztot­ták, az építés felelős vezető­jének szabálysértés miatt 500 forint pénzbírságot kellett fi­zetnie. Ez bizonyos mértékig elked­vetlenítette az embereket, sok szünettel, egyre vonta­tottabban folyt a munka. Az építők jóhiszeműségét nem vitatja senki, de ha már az első mulasztás megtörtént, a járási tanács kifogásai isme­retében mégiscsak le kellett volna állniuk, amíg a megfe­lelő tervek alapján az építke­zési engedélyt meg nem kap­ják. Ehelyett tovább építkez­tek és a megyei tanácsnál próbálkoztak. Most azután a megyei ta­nács mellett működő építé­szeti bizottság felülvizsgálta a tervet és még több kifogá­solni valót talált rajta. Erre most már abbahagy­ta.: az építkezést és új tervet készítenek. Amíg azt jóvá nem hagyják, újra meg sem Országos jelentőségű kísérletek az Alagi Állami Gazdaságban Az átlagos tojáshozam dupláját adják a gazdaság fehér Leghorn tyúkjai gos 120-as évi átlag dupláját adná az állami gazdaság tyúk- állománya; Az ilyen magas tojásliozam jelentőségét tovább növeli a tojótyúkok rendkívül nagy száma ebben a gazdaságban. Bár a gazdaságban keltetett és felnevelt baromfi 80 száza­lékát évenként selejtezik és baromfihúsként értékesítik, a jelenlegi 18 ezres tyúkállo­mányt három év alatt 100 ^zer- re növelik. Értesüléseink szerint, a me­gye több termelőszövetkezete az Alagi Állami Gazdaságtól kíván tojást beszerezni a jövő évi keltetéshez; (lm) kezdik, egyelőre tehát nem tudni, mikor lesz kultúrott- hona Dunabogdánynak. Jobb lett volna tehát jóvá­hagyott terv nélkül hozzá sem kezdeni az építkezéshez. Most ott áll az épület, nagy adag munka, sok költség fekszik benne, mégis félig készen, újabb költséges falbontásokra várva. Ha a szabályokat mindjárt kezdetben betartják, már áll­na és működne Dunabog­dányban a község korszerű, szép művelődési otthona. Ta­nulság — és ebből másfelé is okulhatnak — nem szabad semmit sem elhamarkodni, sem pedig a szabályokat fi­gyelmen kívül hagyni. Külö­nösen nem, ha a köz számára készülő költséges építkezésről van szó. (sz. e.) Emberségből: elégtelen Panaszkodnak a Dunaka­nyar kirándulói a Pest me­gyei Kishajózási és Javító Vállalat egyes révészeire: gyakran udvariatlanok, dur­ván bánnak az átkelő uta­sokkal, Hogy ez így van, arról magunk is jó néhány alkalommal meggyőződhet­tünk már, Szobán, Nagyma­roson, Vácott. Legutóbb a lupa-szigeti átkelőhelynél le­hettünk szemtanúi a vál­lalatra és a révészekre néz­ve rendkívül szomorú je­lenetnek. A Népművelési Intézet kiránduló-csoportja tartózkodott a szigeten — köztük legalább ötven ki­csi gyerek. Eredetileg dél­után fél ötre jött volna ér­tük a Fővárosi Kishajózá­si Vállalat kishajója, mivel azonban az időjárás esősre fordult, a hajó már négy óra után tíz perccel megér­kezett, s beállt a kikötőbe. Azaz, csak szeretett volna kikötni, mert az ott vára­kozó Csikóvár nevezetű át­kelő-hajó révésze nem volt hajlandó három percre odébbállni, mondván, őt nem érdeklik a kirándulók és a gyerekek sem. Szakadt az eső, a kicsik már bőrig áztak, de a szívtelen révész nem könyörült meg rajtuk. Miután mi is közbeléptünk, s kértük a lelketlen em­bert, legyen tekintettel a bőrig ázott kisgyerekekre, kijelentette, hogy mi is me­hetünk akárhová, az igazga­tóhoz is, ő akkor sem vál­toztat a szándékán, mert a hajón ő az úr! Nem is állt odébb, csak fél öt előtt há­rom perccel, amikor két utas jelentkezett átkelésre. Lehet, hogy a szabályzat szerint talán helyesen járt el a lupa-szigeti révész — bár nem hinnénk —, egy azonban bizonyos: ember­ségből elégtelenre vizsgá­zott! — S — Az ember, a munka és a jog Látogatás a Pest megyei TEB elnökénél A szobában, mikor belépünk a tárgyalótermek lehelletét érezzük. Más nem is jelzi, hogy tárgyalásokat is tartanak itt. Az íróasztal előtt, mintegy an­nak folytatásaként, hosszúkás, bordó posztóterítővei letakart asztal, körülötte székek. Né­hány perce ért véget a tárgya­lási nap a Pest megyei Terü­leti Egyeztető Bizottság elnö­kének irodájában. Az elnök, dr. Nagy József készségesen teszi félre aznap tárgyalt ügyeinek iratait, hogy tájékoztasson az egyeztető bi­zottság munkájáról, a munka eredményeiről, gondjairól. Jól ismeri a megye üzemeit és vállalatait és őt is jól is­méink mindenütt. Ha csak a rendelkezésre álló havi sta­tisztikai jelentések alapján próbáljuk a területi egyeztető bizottság munkáját megfigyel­ni, meglepő adatokat látha­tunk. Havonta átlagosan het­ven tárgyalást vezet a bizott­ság elnöke, ezenkívül ötven­hatvan ügyiratot intéz, három­négy egyeztető bizottság mun­káját a helyszínen • ellenőrzi és körülbelül nyolc olyan ügyet vizsgál meg, ahol a tár­gyaláson nem lehetett a tény­állásra vonatkozóan megnyug­tató eredményre jutni. — Persze ez még nem min­den — teszi hozzá mosolyog­va Dr. Nagy József. — Havon­ta két-három vidéki előadást is tartok munkajogi kérdésekről. Fontosnak tartom uevanis, hogy a dolgozók alaposan is­merjék a munkajog által meg­határozott kötelezettségeiket, de jogaikban se érhesse őket sérelem. Hiszen ha a törvényt ismerik, sok munkától kímél­hetik meg magukat és hiva­talos szerveinket is. A vállalati egyeztető bizottságok munkájáról nem lehet minden esetben a legnagyobb elisme­alig néhány hete lett ipari ta­nulóból segéd úr, nem keve­redik a kölykök közé! De azért xúzslat a szeme, Panni- nak is itthon kellene lenni, hiszen megmondta neki, szer­dára vegye ki 6 is a szabad­napját. Végre felfedezi a má­sodikon, lesziszeg neki, amit Panni érzékeny füle a zsiva­jon át is azonnal meghall, s odakapja a fejét. Feri integet, jöjjön fel Panni, de amikor látja, nem mozdul, lekiabál: — Innét jobban látni! Amihez persze az is hozzá­járul, hogy itt, a negyediken, nincs ott Panni háta mögött a mamája. Panni súg valamit a ma­mának, s szelesen elviharzik, hogy néhány perc múlva már a negyediken, Feri mellett bukkanjon fel. — Megyünk este? — Ha anyu elenged .:. — Megvettem a jegyet. A fél nyolcasra. — De tízre itthon kell len­nem . ;; — Jó. s. jó..; mindig ez... mintha még mindig iskolás. s. De Feri nem tudja befejezni a mondatot, mert Panni a karjához kap, s izgatottan mutatja... — Nézd ... nézd csak.:. Feri egy pillanatig kime­resztett szemmel bámulja a felvevőgép előtt csókolódzó színészeket, aztán ránt egyet a vállán: — Na.;; csókolódznak ... Közben kiszáradt a torka, s hegyes, ugráló ádámcsutkával nézi Panni száját. — De szép az a fiú! Feri felfortyan, sértett büsz­keséggel formed Pannira: — Ez? Szép kis ízlésed van! Nyeszlett lets pók;.. — Az? Nézd csak a vállát.;. — Hát persze. Kitömték. A vita azonban félbesza­kad, amint változik a kép, s a Babos Vince feliratú ajtó­ban megjelenik a háziúr, s réssel szólni. Először is tagjai sokszor nem tudják, mikor jogosultak határozatok hozata­lára. Sok esetben pedig nem csupán a tényállás és a mun­kajog megfelelő intézkedései alapján hozzák meg döntései­ket. Egyetlen példa is elegendő ennek bizonyítására. A Pest megyei Műanyag, Játékáru és Tömegcikkipari Vállalat egyeztető bizottsága 1961. má­jus 12-én tárgyalta a vállalat dolgozójának, Váncza Zoltán­nak, nyereségrészesedéssel kapcsolatos munkajogi vitáját. A bizottság minden tagja egyetértett abban, hogy a dol­gozó panasza jogos és a nyere­ségrészesedés megilleti. Ilyen értelemben hozták meg hatá­rozatukat is. Ezt követően a vállalat vezetőségével több esetben megbeszélést folytattak, majd május 17-én újból össze­ült a bizottság. Ezen az ülésen korábbi, egyhangú határozatu­kat megváltoztatták, új hatá­rozatot szerkesztettek, amely­nek értelmében Váncza Zol­tán panaszát elutasítják és a dolgozót kizárják a nyereség- részesedésből. — Ehhez az esethez, azt hiszem, nem kell kommentár — mondja a TEB elnöke. — Persze, az említett solymári vállalatnál a téves döntés oka a bizottság összetételében ke­resendő. A vállalat részéről ugyanis az áruforgalmi és a munkaügyi osztályvezető, míg a szakszervezet részéről a műszaki osztályvezető és a szállítási előadó a tagjai az egyeztető bizottságnak. Hát lehet egy ilyen összetételű bizottságtól tárgyilagos dön­tést várni? Veszélyes vállalkozás sokszor egyeztető bizottsági tagnak lenni. Mert ha döntése tárgyilagos és igazságos, elő­fordulhat, hogy a vállalattal szemoen, annas Karara aeu döntsnie. Ezt pedig nem min­den vállalati igazgató nézi jó szemmel. Persze ez ritkább eset, hiszen a szocialista mun­kajog értelmezése szerint az új munkaerkölcs jegyében kell az ilyen jellegű jogvitá­kat lefolytatni. Ezért legtöbb helyen az egyeztető bizottság élvezheti az igazgató támoga­tását. Van azonban a megyé­ben olyan vállalat is, ahol a bizottsági tagsággal járó tár­sadalmi munka miatt a dol­gozó hátrányos helyzetbe ke­rül. ízelítőül és elrettentésül említsünk azonban egy igen ritkán előforduló esetet. A történteket a TEB elnöke már felterjesztette az illetékes szerveknek, mint a megyében egyedülálló esetet. A Gödöl­lői Erdőgazdaság egyeztető bizottságának munkáját a szakszervezeti titkár bejelen­tése alapján dr. Nagy József felülvizsgálta és megállapí­totta, hogy a bejelentés helyt­álló. Az erdőgazdaság igazga­tója az egyeztető bizottság tagjait, ha határozataik nem nyerték meg tetszését, behívta irodájába és ott meg nem en­gedhető módon és hangnem­ben beszélt velük. A főmér­nök hasonló magatartást ta­núsított. A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a dolgozók ezzel a magatartás­sal szemben nem mernek megnyilatkozni. A soron levő munkaügyi vitát, Békési Já­nosét, nem tudja letárgyalni a bizottság, mert a vállalatnál a történtek után nincs olyan dolgozó, aki a szakszervezet részéről a bizottsági tagságot elvállalná. Az igazgató ugyan­is más eszközöket is felhasz­nál a felelősségre vonáson túl­menően, a tagokkal szemben. Persze, ez csak egyetlen » eset. Nem lehet azonban szó nélkül elmenni mellette. Az \ egyeztető bizottság feladata \ minden esetben az adott mun- \ kajogi* vitában \ az igazság kiderítése í jes tárgyilagos döntés hozatala. 'í Ehhez az igazgató támogatása \ is szükséges, mert erőszakos módon befolyásolt emberek í helyes döntést hozni nem tud- nak. í Egy rövid beszélgetés során nem lehet teljes képet adni 2 a megyei TEB munkájáról. A beszélgetés végén mégis jó ér­méssel távozunk, mert elvisz- \ szűk magunkkal az elnök sza- £ vait: ^ — Szívesen jöttem ide a í megyéhez. A munkajog olyan í terület, ami az egész társadal- 5 mat, minden embert érint. És ; én szeretek az emberekkel \ foglalkozni és szeretem az \ igazságot. Ügy érzem, hogy \ engem is szeretnek, mert j munkám során nemcsak a hi- \ bák feltárására törekszem, ha- \ nem arra is, hogy segítsek g azok kijavításában. i (t) régi ruhájában, hordónyi ha­sával olyan mókás, hogy Pan­niből kipukkad a nevetés. Ne­vet, de közben lelöki dereká­ról Feri kezét, s rámordul: — Te buta! Anyu meglát­hat ; .. Feri nagyot sóhajt, mondani is akar valamit, de Panni egyszerre siet, indul lefele, Feri utána, éppen a hátsó lépcső első fokánál éri utói. Hűvös van itt, félhomály is, az egész ház kinn szorong a folyosókon, s Ferinek ez ad bátorságot, hogy odahúzza Panni ellenkező kezét a ma­gáéhoz, majd a kéz után Pan­nit is, s talán maguk sem tud­ják, hogyan, de már megesett a félszeg, suta, ijedt csók, s Panni szélsebesen viharzik le a lépcsőn, csak a szandálja kopogása hallatszik. Feri meg, ahogy ballag visz-i szafelé, rózsaszínűnek látja a: világot, eszébe sem jut, hogy az előbb a színészek nem\ ilyennek mutatták a csókmin-\ tál^ Mészáros Ottó ^«'««■"»«»wxvvvvxvvvvvxvvvwwvwwvvww | Ha idegen toppan be most ^ a házba, bizonyára azt hiszi, ^ nemcsak ismeretlen helyre, ^ hanem más világba is került. 2 Rongyos ruhájú ember húzza- í nyúzza a kopott harmonikát, í az egyik ajtón ott virít a táb- ^ la: Babos Vince, háztulajdo- £ nos, s az első emeletről nagy- ^ ságos asszony kiabál lefelé, ^ fülsértő hangon: ^ — Vice! Vice! Hol tekereg ^ ez a senkiházi? ^ A filmesek csinálják ezt a ^ felfordulást. A ház népe — í már aki otthon van — ott 2 szorong a folyosókon, az ud- í varon, a műszakiak nem győ- ^ zik odébb hessegetni őket, fő- ^ leg a gyerekeket. Azoknak ^ mindez remek cirkusz, hiszen ^ ki hallott ilyet, hogy: Vice? ^ Mi az, hogy vice? Hogy a Ju- ^ lis néni? A segédházfelügyelő? í Az nem vice, az Julis néni! ^ Rajcsúroznak, de becsüle- ^ tükre váljon, amikor csend £ kell, jobban hallgatnak, mint í a csuka; Csak a szájukat fe- ^ lejtik nyitva. ^ Bárdos Feri is a filmeseket í lesi, persze távol a kicsiktől, Az Alagi Állami Gazdaság­ban intenzíven foglalkoznak baromfitenyésztéssel. Elsősor­ban fehér Leghorn fajtát te­nyésztenek, amellyel tíz éve országos jelentőségű kísérle­tek folynak. Mi ezeknek a kí­sérleteknek a lényege? Kárpáti György, a gazdaság ' rákoshegyi baromfitelepének vezetője, elmondotta, hogy , 1950-ben kezdtek a fehér \ Leghorn-tyúkokkal foglal­kozni. A Leghorn köztudomásúan kis i testű baromfi, de sok jó tu- i lajdonsággal rendelkezik, ér-; demes tovóbbnemesítésén f á- i radozni. Az állomány beállításakor a tojótyúkok súlya alig haladta meg az egy kilót, s évi tojás­hozamuk sem volt jobb, mint általában a tömegesen tartott és elterjedt, kevert állományú tyúkoké. A kísérletek során azonban az egyedi kiválasz­tással* jó gondozással szabad- tartásos növendékneveléssel, tudományosan kidolgozott ta­karmányozással elérték, hogy ma már a tojótyúkok sú­lya két kilogramm fölött van, a tojáshozam pedig átlag 220 darab évente — 63 grammos tojássúllyal. A további kísérletek arra irányulnak, hogy a tojáster­melést, amely az említett fel­tételek mellett jórészt a fény­viszonyoktól is függ, egyenle­tesebbé tegye, s a tojéshoza- mot évi 240-re emeljék. Ez azt jelentené, hogy az orszá-

Next

/
Thumbnails
Contents