Pest Megyei Hirlap, 1961. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-18 / 142. szám

TEREFERE HONOR © VICÉRE---------------——---------- 1 L ._________:______ ... • A PEST MEGYEI HÍRLAP különkiadása • III. ÉVFOLYAM, 82. SZÁM 1961. JÜNIUS 18, VASÁRNAP SZÁMHÁBORÚ Felbuzdulván a ma oly di­vatos oktatási (és . kioktatást) mozgalmakon, a monori tele­fonközpont is keményen el­határozta, hogy átnevel ben­nünket. s ezentúl csak akkor kapcsolja a hívottat ha szám­ról kérjük, s nem a régi, im­már elavult módszer szerint: névről. Nagyon helyeslem! Most legalább mindannyian — unalmas nyári napjainkon, strandolás és egyéb léhaságok helyett — elvégezhetünk egy telefonkönyv-kurzust. A jó előmeneteli tanúsító előfize­tők ősszel felmondhatják a megyei telefonkönyvet, jövő ilyenkor vizsgázhatnak a bu­dapestiből — s akkor elnyer­hetik a távbeszélőnévsorok tudora" elnevezésű tudomá­nyos minősítést. (Akiknek ez sem elég — micsoda perspek­tíva! — magasabb címekre is aspirálhatnak, ha bármely vi­lágváros telefonkönyvét be­vágják, természetesen eredeti nyelven.) Mi tette ilyen égetően szük­ségessé ezt a közhasznú in­tézkedést? A tál-beszélő rende­ző így nyilatkozik: „Kérem, mi már olyan nagy előfizetői létszámmal rendelkezünk, hogy ezt megkívánhatjuk!" (Nem tudom mitől döbbent rá önön nagyságára ilyen hirte­len a telefonközpont, hiszen 3 nappal ezelőtt is ugyanannyi volt az előfizetője, s akkor még jó volt neki a régi kérési módszer is.) „Nem kívánhat­ják — folytatódott a közérde­kű nyilatkozat —, hogy ha új telefonközpont kezelő jön, az ennyi előfizetőt névről tudjon kapcsolni.” (Igaz, hogy a régi, a számokat álmában is fújó kezelőknek is megtiltják a névről való kapcsolást,). Sprn- mazvá':' sőkliai egyszerűbb az, ha 240 előfizető tanulja meg a a másik 239 előfizető számát, mintha ugyanezt egy új köz­pont kezelő tenné meg. Amel­lett van telefonkönyv is, s aki telefonálni akar az úgy is rá­ér: üljön le. keresse ki a szá­mot, úgy hívjon. Bár az elmondottak alapján tökéletesen kiviláglik, hogy ez a módszer nagyon is ésszerű, a bevezetése nem tűri halasz­tást — mégis vannak olyanok akik nehezményezik, isten tudja, mi okból. E haladásel­lenes. maradi, kényelmeskedö elemek meggyőzésére, feleba­rátaim, meg kell tennünk mindent! íme a javaslataim: 1. A tananyag nagyságára való tekintettel tegye lehető­vé a posta, hogy ne egyszer­re kelljen az egészet megta­nulnunk, hanem részletekben: mondjuk e héten A-tól G-ig, jövő héten H-tól Q-ig, s azután ami marad. 2. Szervezzenek konzultáció­kat, adjanak ki brosúrát „Tanuljunk könnyen, gyorsan telefonkönyvet” címmel. 3. Végül: érvényesítsük az anyagi érdekeltség elvét is. Ha valaki névről kér egy helyi előfizetőt annak 40 fillérért kapcsoljanak, aki számról ké­ri ugyanezt, attól csak 39 fü­lért kérjenek. 4. Legeslegvégül: ha valaki mégis névről kér egy előfize­' tőt. s a központos netalán tud­ja a számot, kapcsolja egé­szen nyugodtan, mert amíg az előfizetővel „számháborút” folytat, azidő alatt 2—3 kap­csolást is lebonyolíthat, s így valóban könnyebb lesz a mun­kája. (radványi) ÜGYELETES ORVOS Monoron: dr. Pálffy Ferenc, Gyomron: dr. Balogh Sándor. Fi Ímvetífés volt pénteken este a gyömrői KIOSZ helyiségében. A He­gyek és emberek, Ez történt Kongóban, A' török és a te­henek és a Fuj, bíró című filmeket vetítették, mintegy 60 néző előtt. Ezután minden pénteken es­te 7 órakor rendeznek isme­retterjesztő filmvetítést. Be­lépés díjtalan. JUBILÁNSOK Legsúlyosabb a helyzet Gyomron. Ez a szövetkezet tavaly — bár sokkal nehezebb volt a helyzete, hiszen a fejlesztés éve volt ez — kielégítően gazdálkodott. Ez évben azon­ban nagy belső egyenetlensé­gek mutatkoznak a szövetke­zetben, s ennek „eredménye” a sok megműveletlen, elgazo­sodott, kapára áhítozó föld. Ide, s a többi elmaradó szö­vetkezetbe sürgős segítséget kell nyújtanunk. Segítünk megszervezni a jövő heti munkát. Ez a hét döntő ütközet lesz a nyári mezőgazda­sági munkák csatájában. Bármennyire fellengzősen hangzik ez, így igaz. Ha to­vább elhúznánk a kapálás idejét, a gaz megfojtaná a nö­vényt. S már időink sem igen lesz rá, hiszen 8—10 nap múlva már aratunk! — El kell azt is monda­nom, hogy azokban a szövet­kezetekben, ahol nagy az el­maradás. többnyire minden földdarabnak van „gazdája" — azaz megtörtént a terület felvállalása. Az ilyen köteles­ségmulasztókkal szemben — a dolgozó tagok érdekében! — lépjen fel a tsz-ek vezetősége. Vonják meg tőlük a közgyű­lés által megszavazott ked­vezményeket, s ha még ez sem használna, indítsák meg a kártérítési eljárást. — Igazságtalanok lennénk, ha a hibák okát csak a tag­ságban, vagy egyes tagokban keresnénk. A vezetőség aka­dékoskodása is okoz néhány helyen — az ecseri Törekvő­ben, a vecsési Ezüstkalászban, az üllői Petőfiben — komoly problémát. Ecseren például csak jú­nius 8-án történt meg a területfelosztás, természetesen ez a késedel­meskedés a munka rovására ment.. — A kukoricakapálás mel­lett a kertészeti munkákban is van elmaradás, főként Ve- csésen és Ecseren. Ezenkívül a járás területén még ezer holdnyi rét vár ka­szára. „Hadd sűrűsödjön” — mond­ják Vasadon és másutt. Ugyan­akkor azonban levénül és veszt az értékéből a takar­mány, s az aratási munkák sem fognak időt hagyni a ka­szálásra, ezt is meg kell te­hát csinálni a jövő héten. — Nehéz hetünk lesz — is­métli búcsúzóul Szijjártó elv­társ. — Ám bízunk abban, hogy mindenütt megértik az idő sürgetését, s az elmara­dóknak is sikerül még a mulasztást bepótolni! (Ifj. Kiss Sándor felvétele) DZSUNGEL Nem tudnám a pontos okát meg­mondani, miért — de tény az, hogy nekem nagyon tet­szik a dzsungel. Talán a gyermek­kori álmokat ele­veníti fel ben­nem, talán a húsz­évesek romanti­kája teszi: én úgy érzem, egy percet sem tudnék nél­küle élni. Néha bolondos féltékenység ro­han meg, és sze­retném mindenki elől elrejteni, hogy csak én gyönyör­ködhessem benne. Vannak azonban tárgyilagos per­ceim is. Ilyenkor nem sajnálom, hogy más is látja, más is gyönyör­ködhet a csodás panorámában. Le­het, hogy éppen azért van a nagy forgalmú Táncsics Mihály úton, hogy községünk idegen- forgalmának egyetlen érdekes­ségeként szolgál­jon. Gondoltam már arra, hogy feltér­képezem és utána mint idegenvezető hasznos szolgála­tot tehetek a köz­nek. De eszembe jutott, hányán pusztultak már el Dél-Amerika ős­erdeiben, s így elálltam tervem­től. Gondoltam arra is, hogy fácános­kertet létesítünk, esetleg vadállato­kat telepítünk be a szelidebb faj­tákból (őz, nyúl stb.). De kényte­len voltam ezt a tervet is elvetni, mert kevés a te­rületen levő for­rások száma, sok a merges növény, és a többi előre még nem látható nehézség. Egy, tudatom alatt régen őriz­getett gondolat kristályosodott ki bennem. nekem személyileg bár­hogy is fáj, ha a község idegenfor­galmát egy időre tönkre is teszi, de ezt az őserdőt meg kell szüntet­ni. Egyenlővé kell tenni a Táncsics Mihály út gyalog­járójával. (Hanem tudnák, e titokza­tos világ ott terül el, az új mozi építésére megvá­sárolt telken.) És ha már így belejöttem a ja- vasolgatásba: jó volna ezt a telket parkosítani, talán megérné. (Gyarmati) ARANYÓRA Juniális a Nyárfásban A maglód-nyaralói Nyárfás­ban nagyszabású juniálist rendez ma a maglódi Micsu­rin Tsz nőbizottsága. Ebedről, kellemes szórakozásról min­denki számára gondoskodnak. Bemutatót tartottak csütörtökön a Monori Állami Gazdaság szárazhegyi üzem­egységében a kukorica vegy­szeres gyomirtásából, a szőlő- művelésből és a sertéste­nyésztés újabb módszereiből. Burgonyát kapáinak az asszonyok a gyömrői Petőfi Tsz-ben. Jó volna, ha mindenütt ilyen nagy volna a szorgoskodás a gyömrői határban! Alikor nem lenne annyi gazos föld! más telepeken is. Szaktanul­mányok, technológiai érteke­zések, szakismereti kimutatá­sok egészítik ki tevékeny mo­norí munkásságának lajstro­mát. Üzemvezetői működése alatt a „Monori Mag” külföldön el­ismert patinás világhírneve megfényesedett, Igaz, Réti Ká­roly személyében — aki ugyanolyan kitűnő szakember — méltó társat talált. Minden ceremónia nélkül távozott — meleg baráti bú­csúztató nélkül. Pedig — ér­demeire való tekintettel — sokkal többet érdemel! Lepsényben telepvezető lett. Tudom, felesége súlyos beteg­ségi állapota nem engedi meg kinevezése fölötti örömük ki- teljesedését. Kívánunk neki erőt, egészséget, termékeny munkakedvet és sok kitűnő labdarúgó-mérkőzést, — mert a sport terén is feljebb lépett: elsőosztályú játékvezető lett! Reméljük, látjuk még — és igaz, őszinte barátsággal szo­ríthatunk vele kezet, s üdvö­zölhetjük feleségét —, ha Mo- norra „hazatér”. HJ. SZINEJAVA címmel jubiláló előadást ren­dez ma délután 6 órakor a monori művelődési ház, az utóbbi évek legsikerültebb műsoraiból. Közreműködnek: Kispál Má­ria és Kiss Károly, a rádió magyarnóta-énekesei, Sz. Kal­már Margit, Magócsi Lajos, F. Magócsi Mária, Petrik Sándor, a vecsési művelődési otthon énekkara, a monori Kossuth iskola énekkara, a vecsési tűzoltók fúvószenekara, a monori zeneiskola harmoni­kazenekara, a vecsési és a monori művelődési ház tánc­csoportja. Az összekötő szö-> veget dr. Gábor Gyula mondja. Jegyek 4, 6 és 8 forintos áron válthatók. Az .előadás előtt a főtéren a vecsési tűzoltózenekar ad térzenét. ­MAI MŰSOR Mozik Ecser: Rövidnadrágos ember. Gomba: Napkelte előtt. GyömrB: Az Eiffel-torony árnyékában. Ma­tiné: A boldogság vasárnap lön. Maglód: Magasabb elv. Matinéi Neveletlen kiskacsa. Mende: Ál­ba Regia. Monor: V: Megbilin­cseltek (széles). Matiné: Csoda­latos malom (széles). H: Norman­dia—Nyeman. Nyáregyháza: Hí­vatlan látogatók. Péteri: Csodá­latos malom. Pilis: Diplomáciai óh! Matiné: Halál a nyeregben: Tápiósáp: Balti égbolt I. Tápió- süly: Csutak és a szürke 16. Úri: A Noszty-fiú esete Tóth Marival. Üllő: Az Ítélet (széles). Matiné: Fekete zászlóalj. Vasad. Szom­júság. Matiné: Sombrero. Ve- csés: v: Ember a holdon (széles). Matiné: Varázsemberke. H: Bal­ti égbolt I. Monori művelődési ház: Szine­iava. Jubiláló előadás. Sportpályák Monor: Monor—Aszód, megyei bainokság. Vecsés: Vecsés—Vá­ci SE n„ megyei bajnokság. Mér­kőzések kezdete, 17.30 óra. Kapúra vchrnmk a kukorica- földek — kuszára a rétek ! Szijjártó Lajos elvtárssal, a járási tanács elnökével beszél­gettünk az elmúlt héten meg­tartott határszemlék eredmé­nyeiről és személyes tapasz­tal aitairól. — Nagyon szép a burgonya mindenütt — kezdte a beszél­getést Szij jártó elvtárs. — Gondosan megművelték a burgonyatáblákat, a kártevők elleni védeke­zés is sokkal eredménye­sebb volt, mint más esztendőkben. Ahol már megkezdték a szedését: ott a szép terméseredmény is megmutatkozik. Nem állunk azonban ilyen jól más terü­leteken. Kukoricavetésünk egyötö­de még az első kapálást sem kapta meg. Pedig az idő nemcsak a nö­vénynek kedvez, hanem a gaznak is! Ha az elkövetke­zendő 5—6 nap alatt nem kapja meg minden kukorica- tábla a kapálást, akkor a ter­méseredményben súlyos visz- szaesés lesz. Rendes művelés mellett, az eddigi időjárásnak köszönhetően, rekordtermésre számíthatnánk. — Ha azt vizsgálgatjuk, melyik szövetkezetben folyik jó ütemben a kapálás és hol mutatkoznak bajok — igen érdekes képet kapunk. Most valóban elmondhatjuk: az utolsókból lettek az elsők! Azokban a szövetkezetekben, ahol tavaly a legtöbb prob­léma voit, ma igen szépen haladnak a munkák. Ügy lát­szik: saját kárukon tanulták meg, mit jelent a késedelmes­kedés, a munkahalogatás. Elismerés illeti a gombai Ezüstkalász, a bényei, ká­vai, úri tsz-ek szorgalmas tagságát ez évi eredmé­nyes munkálkodásáért. — Sajnos, van az éremnek másik oldala is, s a tavaly jól gazdálkodó szövetkezetek többnyire most a hátul kullo­gok között vannak. A mag- lódi Micsurinnak, a pilisi Hu­nyadinak, az üllői Március 15-nek igen sok még a kapá- latlan területe. Tíz évvel ezelőtt, 1951. jú­niusában 12 kisiparos megala­kította a Gyömrői Tatarozást Ktsz-t. A KIOSZ biztosított ré­szükre helyiséget, és a közösbe vitt néhány szerszámon kívül semmijük sem volt. összesen 8509 forint értékű állóeszköz­zel rendelkeztek. A szövetkezet bár sok ne- hézaégerrvTíent -á tv de - évről év­re rohamosan fejlődött. Dicsé­retre méltó, hogy az ellenfor­radalom alatt is helytállt, és megvédte vagyonát a rendbon­tókkal szemben. Sőt, az ezt kö­vető években legjelentősebb a fejlődés.. Ekkor — hogy a munkát megkönnyítsék — ter­jeszkednek, gépesítenek. 1951- ben 15 termelő és két nem ter­melő dolgozója volt a szövet­kezetnek, ma 85 termelő és 15 nem termelő dolgozójuk van. Állóeszközök értélke 1951-ben 8509 forint, 1961-ben pedig 1 112 900 forint. Az eltelt tíz év legjelentősebb beruházásai: 1955-ben házvétel irodahelyi­ségeknek, szivattyú a zuhanyo­zóhoz, Ford - teih e r gép kocsi. 1958-ban épületbővítés, Csepel tehergépkocsi vásárlása. 1959- ben épületbővítés és Moszkvics személygépkocsi vásárlása. 1960-ban födémáru, vastagsági gyalú és csőállvány beszerzé­se. Tízéves fennállásának évfor­dulóján péntek este ünnepi közgyűlést tartott a szövetke­zet, melyen a községi pártve­zetőség, a tanács, a tömegszer­vezetek és a testvér&zövetke- zetek képviselői is megjelen­tek. Gyöngyössi Rudolf, a szövet­kezet elnöke — aki maga is alapító tag — mondott ünne­pi beszédet. Ismertette a tíz év eredményeit, problémáit, és részletesen beszámolt az 1961-es év első negyedévi mun­kájáról. A szövetkezet első negyed­évi terve 1,1 millió forint volt, és ebből 300 ezer forint lakos­sági szolgáltatás. A tervet 101 százalékra teljesítettük, lakos­sági tervünket pedig (ha nem is csak Gyomron, de) 120,8 há­zalókra téfjesffetíük. A hely­telen tervezések, amit rendel­kezésünkre bocsátanak, több fennakadást okoznak mun­kánkban még ma is. Tagsá­gunk nemegyszer bebizonyítot­ta, ha minden feltétel biztosít­va van, a termelékenységet fo­kozni tudja. — Ma még a közületek kö­nyörögnek a kivitelezőnek a munkavállalásért, de eljön nemsokára az idő, amikor tel­jesen és zsák a lakosságra szorítkozhatunk. Addig is jó hírnévre kell szert tennünk. Az elnöki beszámoló után a szövetkezeti bizottság jelenté­sét Csepeti László, az ellenőr­ző bizottság munkájáról szóló beszámolót Boross László, az MSZB tájékoztatóját Csonka Gyula ismertette. Kovács Ist­ván, Fuderer István, Szikszai Alfonz, Ádámka János, Hege­dűs István, Zima Károly és Bata János szólalt fel a beszá­molók után.. A szövetkezet ma is dolgozó alapító tagjait díszoklevél- és pénzjutalomban részesítették. Gyöngyössi Rudolf, Jarína Já­nos, Csonka Gyula, Galam­bos Antal, Kókai János és Sá- ritz József kapott jutalmat. BM. Ez az egy kérlelhetetlen, hűvösséget sugárzó szó ütött szíveu az elmúlt nap a mo­nori magtisztító telep portás­fülkéjében. A jelenléti íven hivalkodott, Tóth Balázs üzemvezető neve után. Tóth Balázs, a mezőgazda- sági magtisztítás egyik kiváló szakembere, megvált, kilépett a Kertimag Vállalattól. Üj otthona: a Mezőgazdasági Magtermeltető Vállalat lepsé­nyi modern, hatalmas mag­tisztító telepe. Közel 15 évet munkálko­dott a monori telepen, üzem­vezetőként. Szaktudása bő tárházát, a vetőmagvak iránti szeretetét, precíz irányító készségét nem egy embernek adta át a telepen. Jómagam is — közel két évig — mel­lette dolgoztam, megismer­tem, megtanultam munka- módszerét. Kiváló magszakis­merete mellett nagy jártas­sággal bírt a műszaki norma­készítés terén is. A miniszté­rium megbízásából ő dolgoz­ta ki először a monori telep műszaki és teljesítménybéres normáit, amelyet bevezettek „KILÉPETT..." volt a tartozéka, rajta arany­veretű díszítés. A kislányka 3 évvel ezelőtt — abból az alkalomból, hogy kitűnő tanuló lett — ajándék­ba kapta az órát szüleitől. Aki megtalálja, jutalom elle­nében szíveskedjen eljuttatni a kétségbeesett kislányhoz szülei kedves ajándékát. Kovács Babiika (Monor, Ma­dách utca) pénteken a Bocs­kai utca környékén elvesz­tette arany karkötő óráját. Ismertetőjele: kisméretű, ke­rek női óra, fehér számlappal, amelyre rá van írva, hogy 20 mikron. Fekete antilop szíj

Next

/
Thumbnails
Contents