Pest Megyei Hirlap, 1961. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-18 / 142. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKf A Z M SI M P P EST ME G Y El BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYE 1 tán A c‘ s LÁPJA V. ÉVFOLYAM, 142. SZÁM ÁHA 70 FILLÉR 1961. JÚNIUS 18, VASÁRNAP Arra törekszünk, hogy még jobb életet biztosítsunk hazánk dolgozóinak mmm mondotta Kádár János elvtárs Mórásaiban KÖRÜLTEKINTŐEN, GONDOSAN Vasárnapi posta Megyei fükör EGY HAJÓÚT ÉS AMI AZÓTA TÖRTÉNT Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Komócsin Zoltán, a Politikai Bizottság póttagja és Sándor József, a Központi Bi­zottság tagja szombaton dél­előtt Zalaegerszegről az olaj­mezőkre, Lovásziba indult. Lovásziban, a Kőolajipari Vállalatnál az üdvözlések után Kádár elvtárs, a zalai olajipar „vezérkarával” — a bázakerettyei, a nagylengyeli olajmezők, a Dunántúli Kő­olajipari Gépgyár, a Dunántúli Fúrási Üzem és a Zalaeger­szegi Olajfinomító igazgatói­val, főmérnökeivel, párttitká­raival, számos műszaki veze­tőjével — találkozott. — Jól tudjuk — mondotta Kádár János —, hogy itt az olajmezőkön csak a magas tu­dású, jól képzett szakemberek irányíthatnak, s a munkásak­nak is alaposan ismerniök kell szakmájukat. A képzettség azonban — legyen bármilyen tökéletes is — csak a dolog egyik oldala. Jó lelkiismeret is kell — pontosabban, a tudás párosuljon akarattal, lendület­tel, a népünk iránti szeretet­tel, mert akkor megy igazán jól a munka. Kádár elvtárs elismerését fe­jezte ki az elért sikerekért, az olajmező munkásainak, mér­nökeinek. A közvetlen hangú beszél­getés után Kádár János a lo­vászi olajmunkások művelő­dési otthonában gyűlésen ta­lálkozott a dolgozókkal. Beszédében a többi között a következőket mondotta: — Ha önök felidézik a négy, négy és fél évvel ez­előtti helyzetet, azt összeha­sonlítják a maival, szembe­tűnő a fejlődés. Az igények azonban gyorsan nőnek. Ez természetes is. Arra törek­szünk, hogy még jobb, gazda­gabb életet biztosítsunk ha­zánk dolgozóinak, ehhez azon­ban elengedhetetlen a töme­gek alkotó erejének teljes ki­bontakoztatása, a munkások, a szövetkezeti parasztok, az értelmiségiek lendületesebb munkája. Enélkül nem halad­hatunk előre. Többet kell ter­melnünk ahhoz, hogy aztán többet fogyaszthassunk. Ezért van szükség termelékenyebb, gazdaságosabb munkára. — Pártunk és kormányunk politikája nem fog változni. Azon az úton haladunk to­vább, amelyen az elmúlt négy és fél évben jártunk, amely helyesnek bizonyult. Ez a po­litika és a magyar munkások, parasztok, értelmiségiek mun­kaszeretete a további gyors előrehaladásunk záloga. Népi demokratikus rendszerünk erős, a mezőgazdaság szocia­lista átszervezése után tovább szilárdult a munkás-paraszt szövetség is. A párt és a nép közös erővel a legnehezebb kérdéseket is meg tudja ol­dani. Az elmúlt évek munká­jának egyik legnagyobb ered­ménye: létrejött, napról napra erősödik a kölcsönös bizalom. A nemzetközi helyzetről Kádár János egyebek között a következőket mondotta: — Nyugat-Németországban — amint önök is tudják — a re- vansista erők ismét szervez­kednek, és az imperializmus újból életre akarja kelteni a nyugatnémet militarizmust. Mi i ezt nem nézhetjük tétlenül: népünk helyesli és támogatja, saját álláspontjának vallja azt a politikát, amelyet Hruscsov elvtárs. a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke — szere­tett barátunk — a minap ki­fejtett a német kérdéssel kap­csolatban. A békeszerető erők nem tűrhetik, hogy a német revansisták újból lángba bo­rítsák Európát. Gondolják el, hogy a békeszerződést — amely rendszerint közvetlenül követi a háború befejezését — ezúttal még 16 esztendő el­múltával sem lehetett meg­kötni. Ezt a helyzetet a leg­több jóindulattal sem lehet normálisnak nevezni. Ezen változtatni kell, meg kell köt­ni a békeszerződést mindkét Németországgal. A gyűlés részvevői hosszan tartó tapssal fogadták Kádár elvtárs szavait. A nagygyűlés Papp Károly igazgató zárósza­vával ért véget. A vendégek ezután hosszan, szívélyesen beszélgettek a za­lai olajmez 5 dolgozóival, majd I a délutáni órákban visszatér­tek Zalaegerszegre, ahonnan különvonattal indultak vissza a fővárosba. Huszonhétezer hol vizenyős föld jól termővé válik Öt járás harminchét községe szövetkezett a belvizek levezetésére Újjáafekult a Tápió—Hajta Vízgazdálkodási Társulat (Munlcatársunk telefonjelen­tése) Az utóbbi húsz esztendőben a patakok, csatornák, vízleve­zető árkok elhanyagolása miatt a jól termő területek sok tízezer holdja vizenyősö- dött el, vált vadvízországgá. Ez volt a helyzet a Tápió és a Hajta patak vízrendszerében is. A korábban elsőosztályú rétek, legelők, sőt szántó­földek az eliszaposodott csatornák, patakok és ár­kok árterületévé váltak, s nemigen terem itt más, csak savanyú fű, ami sem­mire sem jó. Már az egyénileg gazdálko­dó parasztok is felismerték a védekezés szükségességét, de a Gazdag program a péceli kulturális napokon Műsor a szabadtéri színpadon — 700 bérlet Tárlat, kiállítás (Munkatársunk telefonjelen­tése) Pécelen szombat este a KISZ központi iskola szabadtéri szín. padán ünnepélyesen megnyi­tották a péceli kulturális na­pok eseménysorozatát. Több száz érdeklődő előtt Tóth Fe­renc tanácselnök üdvözölte a megjelenteket: — Sikerekben gazdag esz­tendő telt el az egy év előtti péceli kulturális napok óta. Községünkben a tavalyi kul­turális napok rendezvényei jelentősen hozzájárultak a köz­ség kulturális életének fejlesz­téséhez. Ez a célunk most is — hangoztatta a tanácselnök, majd így folytatta: — hívunk A megyei tanácselnökök megbeszélése az Országházban A megyei tanácsok vb-elnö- [ roly kei szombaton délelőtt meg­beszélést tartottak az Ország­házban. A, tanácskozáson részt vett Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, Kállai Gyula, a Minisztertanács első elnökhe­lyettese, Losonczi Pál földmű­velésügyi miniszter, Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottsága mezőgazdasági osz­tályának vezetője. Kállai Gyula megnyitója után Losonczi Pál ismertette a mezőgazdaság időszerű felada­tait. A beszámolót követő vitá­ban a tanácselnökök elmondot­ták, hogyan készülnek fel me­gyéjükben az aratásra és, mi­lyen terveket dolgoztak ki a következő időszak feladatainak sikeres megoldására. Az érte­kezleten felszólalt Németh Ká­és Tatár-Kiss Lajos, a SZÚVOSZ elnöke is. A tanácskozás KáUai Gyula zárszavával ért véget. (MTI) SZINE-JAVA Ma este hat órai kezdettel, Szine-java címei, előadást ren­deznek a monori járási műve­lődési házban, az elmúlt esz­tendők legsikeresebb műsorai, bój. Közreműködnek: a ve­csési művelődési otthon ének­kara. a monori Kossuth La­jos általános iskola énekkara, a vecsési tűzoltók fúvószene­kara, a monori művelődési otthon harmonikazenekara. a vecsési és a monori művelő­dési otthon tánccsoportja. mindenkit „ péceli kulturá­lis napok művelődési, kultu­rális, sportrendezvényeire és szeretettel köszöntjük min­den kedves vendégünket. A megnyitó beszéd után a Munka Vörös Zászló Érdem­rendjével kitüntetett Vasas központi művészegyüttes 200 tagú ének-, zene- és tánckara lépett színpadra. Megérdemelt sikert arattak az együttes jól felkészült szólistái: Czifra Ilo­na. Simon Ferenc, Zsombor Klára. Börzsönyi Mihály, Komlóssy Erzsébet. A közönség nagy tapssal jutalmazta a műsort. Pécelen egyébként már az első nap élénk érdeklődés nyilvánult meg-a kulturális napok ese­ményei iránt. Több mint TOO bérlet kelt el és a tulajdono­sok három tetszés szerinti előadást tekinthetnek meg. Beszélgettünk Lehoczky End­rével, a Hazafias Népfront pé­celi szervezetének elnökével és Baráth Kálmánnal, a Ha­zafias Népfront helyi titkárá­val, akik elmondották: a megnyitó sikere azzal a re­ménnyel kecsegtet, hogy még színvonalasabb, érdekesebb lesz a péceli kulturális napok eseménysorozata, mint tavaly. Vasárnap egyébként déli tíz órakor nyitják meg a kiállí­tásokat: a Szemere Pál halá­lának századik évfordulója al­kalmából rendezett kiállítást, a MÁV-kórház könyvtárter­mében az általános iskolások rajz- kézimunka- és politech­nikai kiállítását. A Péceli MÁV Atlétikai Club alakulá­sának ötvenedik évfordulója alkalmából rendezett kiállí­tást. a Rákos menti képző­művészek tárlatát, a bélyeg- és fotókiállítást, valamint az asszonyok és leányok kézi­munka-kiállítását a párthelyi­ségben láthatja a közönség. A bélyeggyűjtők , örömére a pé­celi kulturális napok alatt al­kalmi postahivatal működik, különleges bélyegzővel: „Pé­celi kulturális napok, 1961. június 17—25.” szétszórt parcellák világában, a sok ezer kistulajdonos meg­szervezése és egyakaratú, egy­idejű munkája soha nem való­sulhatott meg. így a korábban 2800 katasztrális hold érde­keltségű Tápió—Hajta Vízgaz­dálkodási Társulat sem érhette el a kitűzött célt: az általános védekezést. Most azonban, hogy a termelőszövetkezeti gazdálkodás vált uralkodóvá, elérkezett az ideje a belvíz- védelem végleges megoldásá­nak. Ezt beszélték meg teg­nap délelőtt Nagykátán a já­rási művelődési ház nagyter­mében a társulat küldöttgyű­lésén. Bár a nagy dologidő miatt mindössze negyven szö­vetkezeti vezető jelent meg, az' általuk képviselt terület meghaladja a 92 ezer kataszt­rális holdat. A küldöttgyűlé­sen újjászervezték a társula­tot. öt járás 37 községének termelőszövetkezetei és ál­lami gazdaságai fognak össze, közel 160 ezer hold érdekeltségű területtel. A Tápió—Hajta Vízgazdálko­dási Társulat a megye legna­gyobb méretű ilyen jellegű összefogása, sőt túllép a me­gye határain is, mert a nagy- kátai, a monori és a gödöllői járás mellett részt vesz a mun­kában a jászberényi és a szol­noki járás is. Ma tisztítják a megye legmagasabb gyárkeményét — Pest megyei Kémény­seprő és Cserépkályhaépítő Vállalat? — Igen. A telefonnál: Szir­test György műszaki vezető. — Általában csak pénteken emlegetik az emberek a ké­ményseprőket, legalábbis azok, akik babonásak. De beszélget­hetünk róluk máskor is. mert megérdemlik, bátran, önfelál- dozóan dolgoznak. — Feltétlenül megérdemlik. Vasárnap ugyanis különösen veszélyes feladat, vár rájuk. Nagykőrösön, a konzervgyár­ban pipál Pest megye legma­gasabb kéménye. Több mint ötven méter magas. Vasárnap távolítják el belőle a kormot és a hamut. Veszélyes a mun­ka. nemcsak fenn, a szédítően magas kémény tetején, hanem lenn, a kazánt a kéménnyel összekötő kazánfüst-elvezető csatornában is. — Mi veszélyezteti a mun­kát? — Nehéz valamennyit fel­sorolni. A korom, a por, a gáz és a hőség. Már előző nap leállt ugyanis a kazán, de egyik pillanatról a másikra mégsem hűl le, sem a füst­elvezető csatorna, sem a ka­zán, sem a kémény. A csator­nában ötvenfokos forróságban kell dolgozniok a kéménysep­rőknek. Tízpercenként váltják egymást, mert csak így bír­ják a munkát. — Mennyi kormot távolíta­nak el a megye legmagasabb kéményéből és a hatalmas kazánból? — Előreláthatóan 5—10 köb­métert. Ennél is nagyobb munka vár azonban- kémény­seprőinkre a következő vasár­nap. amikor a Dunakeszi MÁV Járműjavító kéményét, kazánját és füstelvezető csa­tornáját tisztítják. Dunakeszin általában egy-egy alkalom­mal 60—80 köbméter kormot szednek ki szakmunkásaink. — Ehhez valóban jó szeren­csét kívánunk a Pest megyei Kéményseprő és Cserépkály­haépítő Vállalat szakmunká­sainak. — Köszönjük. Mindent el­követünk. hogy vígan pipálja­nak Peste megye háztetői és gyárkéményei. (mk) A küldöttgyűlésen Dögéi Im­re, a Közép-Dunavölgyi Víz­ügyi Igazgatóság társulati cso­portjának vezetője ismertette a Tápió-Hajta vízrendszer helyzetét, az eddigi munká­kat s az általános összefogás szükségességét és hasznát. Az öt járás 37 községének határában mintegy 27 ezer ka­tasztrális hold vízjárta terü­let van. Ezek a földek hosszú évek óta szinte semmit sem teremnek, más helyéken pedig még a minimális tennés be­takarítása is az időjárás sze­szélyeitől függ. A szakemberek számításai szerint mintegy 180 kilo­méternyi csatorna kiépíté­se szükséges, s egymillió köbméter földet keil meg­mozgatni. Ez a nagyarányú munka mint­egy 17 millió forintot igényel. Egy katasztrális holdra azon­ban csupán 100 forint költség esik, s ezt is 10 év alatt, évi 10 forintos részletekben kell fizetni! Mit kap a vidék ezért a jóformán filléres beruházá­sért? A belvizek levezetése után a termővé váló területek­ről legkevesebb évi három mázsa szemes kukorica értéké­vel egyenlő termástöbblet vár­ható holdanként. Ez 81 ezer mázsa szemeskukorizának fe­lel meg, amiből 16.200 mázsa hús állítható elő, több, mint 23 millió forint értékben. Ezek a számok önmagukért beszélnek! A belvizek levezetése és a mostani vízjárta területek fel­szabadítása csupán az első lé­pés, s korántsem aknáznak ki vele mindent, amire a vízleve­zetés lehetőséget ad. A vízfolyások kitisztítása és karbantartása ugyanis lehetővé teszi ugyancsak a társufat közreműködésé­vel újabb területek öntö­zéses gazdálkodását, vala­mint halastavak létesité- sét. Ennél a programnál is sokszo­rosan jelentkezik majd az első évek munkájának gyümölcse.. A vízügyi szervek irányítá­sával már eddig is rendkívül figyelemre méltó munka folyt ebben a vízrendszerben. A ko­rábbi években — 1957.—1960- ban — 19 millió forintos álla­mi támogatóssal és közel fél­millió forintos .társulati hozzá­járulással már . megkezdték a csatornák, patakok, vízleveze­tők tisztítását. Az újjászervezett és meg­nagyobbodott társulat ezt a megkezdett munkát foly­tatja s fejezi be, ugyan­csak állami támogatással és a vízügyi szervek messze­menő segítségével,7 közremű­ködésével. Az idei program 93 ezer köbméter föld megmozga­tása. több mint másfélmillió forintos költséggel. Tenkely Miklós

Next

/
Thumbnails
Contents