Pest Megyei Hirlap, 1961. június (5. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-18 / 142. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKf A Z M SI M P P EST ME G Y El BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYE 1 tán A c‘ s LÁPJA V. ÉVFOLYAM, 142. SZÁM ÁHA 70 FILLÉR 1961. JÚNIUS 18, VASÁRNAP Arra törekszünk, hogy még jobb életet biztosítsunk hazánk dolgozóinak mmm mondotta Kádár János elvtárs Mórásaiban KÖRÜLTEKINTŐEN, GONDOSAN Vasárnapi posta Megyei fükör EGY HAJÓÚT ÉS AMI AZÓTA TÖRTÉNT Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Komócsin Zoltán, a Politikai Bizottság póttagja és Sándor József, a Központi Bizottság tagja szombaton délelőtt Zalaegerszegről az olajmezőkre, Lovásziba indult. Lovásziban, a Kőolajipari Vállalatnál az üdvözlések után Kádár elvtárs, a zalai olajipar „vezérkarával” — a bázakerettyei, a nagylengyeli olajmezők, a Dunántúli Kőolajipari Gépgyár, a Dunántúli Fúrási Üzem és a Zalaegerszegi Olajfinomító igazgatóival, főmérnökeivel, párttitkáraival, számos műszaki vezetőjével — találkozott. — Jól tudjuk — mondotta Kádár János —, hogy itt az olajmezőkön csak a magas tudású, jól képzett szakemberek irányíthatnak, s a munkásaknak is alaposan ismerniök kell szakmájukat. A képzettség azonban — legyen bármilyen tökéletes is — csak a dolog egyik oldala. Jó lelkiismeret is kell — pontosabban, a tudás párosuljon akarattal, lendülettel, a népünk iránti szeretettel, mert akkor megy igazán jól a munka. Kádár elvtárs elismerését fejezte ki az elért sikerekért, az olajmező munkásainak, mérnökeinek. A közvetlen hangú beszélgetés után Kádár János a lovászi olajmunkások művelődési otthonában gyűlésen találkozott a dolgozókkal. Beszédében a többi között a következőket mondotta: — Ha önök felidézik a négy, négy és fél évvel ezelőtti helyzetet, azt összehasonlítják a maival, szembetűnő a fejlődés. Az igények azonban gyorsan nőnek. Ez természetes is. Arra törekszünk, hogy még jobb, gazdagabb életet biztosítsunk hazánk dolgozóinak, ehhez azonban elengedhetetlen a tömegek alkotó erejének teljes kibontakoztatása, a munkások, a szövetkezeti parasztok, az értelmiségiek lendületesebb munkája. Enélkül nem haladhatunk előre. Többet kell termelnünk ahhoz, hogy aztán többet fogyaszthassunk. Ezért van szükség termelékenyebb, gazdaságosabb munkára. — Pártunk és kormányunk politikája nem fog változni. Azon az úton haladunk tovább, amelyen az elmúlt négy és fél évben jártunk, amely helyesnek bizonyult. Ez a politika és a magyar munkások, parasztok, értelmiségiek munkaszeretete a további gyors előrehaladásunk záloga. Népi demokratikus rendszerünk erős, a mezőgazdaság szocialista átszervezése után tovább szilárdult a munkás-paraszt szövetség is. A párt és a nép közös erővel a legnehezebb kérdéseket is meg tudja oldani. Az elmúlt évek munkájának egyik legnagyobb eredménye: létrejött, napról napra erősödik a kölcsönös bizalom. A nemzetközi helyzetről Kádár János egyebek között a következőket mondotta: — Nyugat-Németországban — amint önök is tudják — a re- vansista erők ismét szervezkednek, és az imperializmus újból életre akarja kelteni a nyugatnémet militarizmust. Mi i ezt nem nézhetjük tétlenül: népünk helyesli és támogatja, saját álláspontjának vallja azt a politikát, amelyet Hruscsov elvtárs. a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke — szeretett barátunk — a minap kifejtett a német kérdéssel kapcsolatban. A békeszerető erők nem tűrhetik, hogy a német revansisták újból lángba borítsák Európát. Gondolják el, hogy a békeszerződést — amely rendszerint közvetlenül követi a háború befejezését — ezúttal még 16 esztendő elmúltával sem lehetett megkötni. Ezt a helyzetet a legtöbb jóindulattal sem lehet normálisnak nevezni. Ezen változtatni kell, meg kell kötni a békeszerződést mindkét Németországgal. A gyűlés részvevői hosszan tartó tapssal fogadták Kádár elvtárs szavait. A nagygyűlés Papp Károly igazgató zárószavával ért véget. A vendégek ezután hosszan, szívélyesen beszélgettek a zalai olajmez 5 dolgozóival, majd I a délutáni órákban visszatértek Zalaegerszegre, ahonnan különvonattal indultak vissza a fővárosba. Huszonhétezer hol vizenyős föld jól termővé válik Öt járás harminchét községe szövetkezett a belvizek levezetésére Újjáafekult a Tápió—Hajta Vízgazdálkodási Társulat (Munlcatársunk telefonjelentése) Az utóbbi húsz esztendőben a patakok, csatornák, vízlevezető árkok elhanyagolása miatt a jól termő területek sok tízezer holdja vizenyősö- dött el, vált vadvízországgá. Ez volt a helyzet a Tápió és a Hajta patak vízrendszerében is. A korábban elsőosztályú rétek, legelők, sőt szántóföldek az eliszaposodott csatornák, patakok és árkok árterületévé váltak, s nemigen terem itt más, csak savanyú fű, ami semmire sem jó. Már az egyénileg gazdálkodó parasztok is felismerték a védekezés szükségességét, de a Gazdag program a péceli kulturális napokon Műsor a szabadtéri színpadon — 700 bérlet Tárlat, kiállítás (Munkatársunk telefonjelentése) Pécelen szombat este a KISZ központi iskola szabadtéri szín. padán ünnepélyesen megnyitották a péceli kulturális napok eseménysorozatát. Több száz érdeklődő előtt Tóth Ferenc tanácselnök üdvözölte a megjelenteket: — Sikerekben gazdag esztendő telt el az egy év előtti péceli kulturális napok óta. Községünkben a tavalyi kulturális napok rendezvényei jelentősen hozzájárultak a község kulturális életének fejlesztéséhez. Ez a célunk most is — hangoztatta a tanácselnök, majd így folytatta: — hívunk A megyei tanácselnökök megbeszélése az Országházban A megyei tanácsok vb-elnö- [ roly kei szombaton délelőtt megbeszélést tartottak az Országházban. A, tanácskozáson részt vett Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, Kállai Gyula, a Minisztertanács első elnökhelyettese, Losonczi Pál földművelésügyi miniszter, Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottsága mezőgazdasági osztályának vezetője. Kállai Gyula megnyitója után Losonczi Pál ismertette a mezőgazdaság időszerű feladatait. A beszámolót követő vitában a tanácselnökök elmondották, hogyan készülnek fel megyéjükben az aratásra és, milyen terveket dolgoztak ki a következő időszak feladatainak sikeres megoldására. Az értekezleten felszólalt Németh Káés Tatár-Kiss Lajos, a SZÚVOSZ elnöke is. A tanácskozás KáUai Gyula zárszavával ért véget. (MTI) SZINE-JAVA Ma este hat órai kezdettel, Szine-java címei, előadást rendeznek a monori járási művelődési házban, az elmúlt esztendők legsikeresebb műsorai, bój. Közreműködnek: a vecsési művelődési otthon énekkara. a monori Kossuth Lajos általános iskola énekkara, a vecsési tűzoltók fúvószenekara, a monori művelődési otthon harmonikazenekara. a vecsési és a monori művelődési otthon tánccsoportja. mindenkit „ péceli kulturális napok művelődési, kulturális, sportrendezvényeire és szeretettel köszöntjük minden kedves vendégünket. A megnyitó beszéd után a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével kitüntetett Vasas központi művészegyüttes 200 tagú ének-, zene- és tánckara lépett színpadra. Megérdemelt sikert arattak az együttes jól felkészült szólistái: Czifra Ilona. Simon Ferenc, Zsombor Klára. Börzsönyi Mihály, Komlóssy Erzsébet. A közönség nagy tapssal jutalmazta a műsort. Pécelen egyébként már az első nap élénk érdeklődés nyilvánult meg-a kulturális napok eseményei iránt. Több mint TOO bérlet kelt el és a tulajdonosok három tetszés szerinti előadást tekinthetnek meg. Beszélgettünk Lehoczky Endrével, a Hazafias Népfront péceli szervezetének elnökével és Baráth Kálmánnal, a Hazafias Népfront helyi titkárával, akik elmondották: a megnyitó sikere azzal a reménnyel kecsegtet, hogy még színvonalasabb, érdekesebb lesz a péceli kulturális napok eseménysorozata, mint tavaly. Vasárnap egyébként déli tíz órakor nyitják meg a kiállításokat: a Szemere Pál halálának századik évfordulója alkalmából rendezett kiállítást, a MÁV-kórház könyvtártermében az általános iskolások rajz- kézimunka- és politechnikai kiállítását. A Péceli MÁV Atlétikai Club alakulásának ötvenedik évfordulója alkalmából rendezett kiállítást. a Rákos menti képzőművészek tárlatát, a bélyeg- és fotókiállítást, valamint az asszonyok és leányok kézimunka-kiállítását a párthelyiségben láthatja a közönség. A bélyeggyűjtők , örömére a péceli kulturális napok alatt alkalmi postahivatal működik, különleges bélyegzővel: „Péceli kulturális napok, 1961. június 17—25.” szétszórt parcellák világában, a sok ezer kistulajdonos megszervezése és egyakaratú, egyidejű munkája soha nem valósulhatott meg. így a korábban 2800 katasztrális hold érdekeltségű Tápió—Hajta Vízgazdálkodási Társulat sem érhette el a kitűzött célt: az általános védekezést. Most azonban, hogy a termelőszövetkezeti gazdálkodás vált uralkodóvá, elérkezett az ideje a belvíz- védelem végleges megoldásának. Ezt beszélték meg tegnap délelőtt Nagykátán a járási művelődési ház nagytermében a társulat küldöttgyűlésén. Bár a nagy dologidő miatt mindössze negyven szövetkezeti vezető jelent meg, az' általuk képviselt terület meghaladja a 92 ezer katasztrális holdat. A küldöttgyűlésen újjászervezték a társulatot. öt járás 37 községének termelőszövetkezetei és állami gazdaságai fognak össze, közel 160 ezer hold érdekeltségű területtel. A Tápió—Hajta Vízgazdálkodási Társulat a megye legnagyobb méretű ilyen jellegű összefogása, sőt túllép a megye határain is, mert a nagy- kátai, a monori és a gödöllői járás mellett részt vesz a munkában a jászberényi és a szolnoki járás is. Ma tisztítják a megye legmagasabb gyárkeményét — Pest megyei Kéményseprő és Cserépkályhaépítő Vállalat? — Igen. A telefonnál: Szirtest György műszaki vezető. — Általában csak pénteken emlegetik az emberek a kéményseprőket, legalábbis azok, akik babonásak. De beszélgethetünk róluk máskor is. mert megérdemlik, bátran, önfelál- dozóan dolgoznak. — Feltétlenül megérdemlik. Vasárnap ugyanis különösen veszélyes feladat, vár rájuk. Nagykőrösön, a konzervgyárban pipál Pest megye legmagasabb kéménye. Több mint ötven méter magas. Vasárnap távolítják el belőle a kormot és a hamut. Veszélyes a munka. nemcsak fenn, a szédítően magas kémény tetején, hanem lenn, a kazánt a kéménnyel összekötő kazánfüst-elvezető csatornában is. — Mi veszélyezteti a munkát? — Nehéz valamennyit felsorolni. A korom, a por, a gáz és a hőség. Már előző nap leállt ugyanis a kazán, de egyik pillanatról a másikra mégsem hűl le, sem a füstelvezető csatorna, sem a kazán, sem a kémény. A csatornában ötvenfokos forróságban kell dolgozniok a kéményseprőknek. Tízpercenként váltják egymást, mert csak így bírják a munkát. — Mennyi kormot távolítanak el a megye legmagasabb kéményéből és a hatalmas kazánból? — Előreláthatóan 5—10 köbmétert. Ennél is nagyobb munka vár azonban- kéményseprőinkre a következő vasárnap. amikor a Dunakeszi MÁV Járműjavító kéményét, kazánját és füstelvezető csatornáját tisztítják. Dunakeszin általában egy-egy alkalommal 60—80 köbméter kormot szednek ki szakmunkásaink. — Ehhez valóban jó szerencsét kívánunk a Pest megyei Kéményseprő és Cserépkályhaépítő Vállalat szakmunkásainak. — Köszönjük. Mindent elkövetünk. hogy vígan pipáljanak Peste megye háztetői és gyárkéményei. (mk) A küldöttgyűlésen Dögéi Imre, a Közép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság társulati csoportjának vezetője ismertette a Tápió-Hajta vízrendszer helyzetét, az eddigi munkákat s az általános összefogás szükségességét és hasznát. Az öt járás 37 községének határában mintegy 27 ezer katasztrális hold vízjárta terület van. Ezek a földek hosszú évek óta szinte semmit sem teremnek, más helyéken pedig még a minimális tennés betakarítása is az időjárás szeszélyeitől függ. A szakemberek számításai szerint mintegy 180 kilométernyi csatorna kiépítése szükséges, s egymillió köbméter földet keil megmozgatni. Ez a nagyarányú munka mintegy 17 millió forintot igényel. Egy katasztrális holdra azonban csupán 100 forint költség esik, s ezt is 10 év alatt, évi 10 forintos részletekben kell fizetni! Mit kap a vidék ezért a jóformán filléres beruházásért? A belvizek levezetése után a termővé váló területekről legkevesebb évi három mázsa szemes kukorica értékével egyenlő termástöbblet várható holdanként. Ez 81 ezer mázsa szemeskukorizának felel meg, amiből 16.200 mázsa hús állítható elő, több, mint 23 millió forint értékben. Ezek a számok önmagukért beszélnek! A belvizek levezetése és a mostani vízjárta területek felszabadítása csupán az első lépés, s korántsem aknáznak ki vele mindent, amire a vízlevezetés lehetőséget ad. A vízfolyások kitisztítása és karbantartása ugyanis lehetővé teszi ugyancsak a társufat közreműködésével újabb területek öntözéses gazdálkodását, valamint halastavak létesité- sét. Ennél a programnál is sokszorosan jelentkezik majd az első évek munkájának gyümölcse.. A vízügyi szervek irányításával már eddig is rendkívül figyelemre méltó munka folyt ebben a vízrendszerben. A korábbi években — 1957.—1960- ban — 19 millió forintos állami támogatóssal és közel félmillió forintos .társulati hozzájárulással már . megkezdték a csatornák, patakok, vízlevezetők tisztítását. Az újjászervezett és megnagyobbodott társulat ezt a megkezdett munkát folytatja s fejezi be, ugyancsak állami támogatással és a vízügyi szervek messzemenő segítségével,7 közreműködésével. Az idei program 93 ezer köbméter föld megmozgatása. több mint másfélmillió forintos költséggel. Tenkely Miklós
