Pest Megyei Hirlap, 1961. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-17 / 141. szám

MONOR ©VESSE v • A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA • Itt a fagyialtos! mgmzx* III. ÉVFOLYAM, 81. SZÄM 1961. JÜNIUS 17, SZOMBAT Leveleinkből: Köszönjük a tsz-nek! Lapjukban hírül adták, hogy milyen nagy szeretettel segítettek bennünket a tsz vezetői és tagjai abban, hogy megtalálhassuk egymás mel­lett a boldogságot, s életünk közös útján való elindulásunk minél szebb, emlékezetesebb legyen. Mi nagyon hálásak vagyunk azért a sok-sok szeretetért amelynek esküvőnk alkalmá­ból tanújelét adta a szövet­kezetünk. Nagyon szépen meg­köszönjük ezt a tsz-nek és a tagságnak. Mi nagyon jól érezzük magunkat ebben a nagy családban, igyekszünk továbbra is megtartani ezt a bizalmat és szeretetet, amit kaptunk, igyekszünk továbbra is becsülettel, szorgalommal dolgozni. Ladányi Dezső és felesége ínyencek, figyelem! A monori cukrászüzem Ga­garin szocialista brigádja jú­nius 17-én, szombaton a Han­gulat Cukrászdában dísztor- ta-bemutatót tart. Disznótoros vacsorát ren­dez vasárnap este a gyom­rai sportegyesület az ifjú­sági otthonban. U AST NOS és szükséges volt. Értékes ta- pasztälätokat gyűjtöttünk — ilyen véleményt nyílvánították járásunk tsz-el nőkéi. agronó- musai és brigádvezetöi, akik részt vettek a Monori Állami Gazdaság szárazhegyi üzem­egységében rendezett mező- gazdasági bemutatón. A járási tanács és • pártbizottság célja a bemutatóval az volt, hogy a ■jelenlevőknek a nagyüzemi gazdálkodás olyan munkaterü­letét mutassák be, amiből a részvevők tanulhatnak és sa­ját munkaterületükön. alkal­mazhatják. Kiss Imre, a járá­si tanács mezőgazdasági osz­tálya főagronómusának beve­zetője után Tóth Imre igaz­gató helyettes kalauzolta a be­mutató részvevőit. Megtekintették a korszerű szőlőtermelést, a vegyszeres gyomirtás előnyeit és a gépi erővel történő siló-lehúzást. A sertéstenyésztés, nevelés és hizlalás korszerű módszereiről Szűcs István üzemegységveze­tő tartott ismertetőt. A rész­vevők meggyőződhettek róla, amit mond, alkalmazható, jó és előnyös. Megelégedéssel távozott mindenki. A bemutató akkor válik igazán hasznossá, ha a látottakat termelőszövetkeze­teinkben mielőbb alkalmazni fogják. B. M. KASZAFENES Vízművesítes, villamosítás, útépítés Gyömrő ötéves tervében (Foto: Kalotay) Készül Gyömrő ötéves köz­ségfejlesztési terve, s mielőtt 23-án a rendkívüli tanácsülés végleges formába foglalná — széleskörű vitára bocsá­tották. Csütörtök este a tanács köz­ségfejlesztési állandó bizott­sága; a Hazafias Népfront és más tömegszervek aktivistái; szakemberek mondták el ja­vaslataikat: mire is költsék el leghasznosabban az 1962—65 közötti évek községfejlesztési bevételeit. Hárommilliókétszázezer forint felhasználásáról kell dönteni. Egy olyan nagy községben, mint Gyömrő is, ahol annyi még a megoldandó probléma, igen nehéz és felelősségteljes probléma egy ilyen — arány­lag szűkre szabott — összeg hovafordításáról határozni; A vitában felszólalók — Hegedűs István, Fuderer Ist­ván, Perger Lajos, Blaskó Mi­hály, Novak Margit, Kohuth József, Prekler Károly, Bok- say Zoltán, Szőcs Pálné — egyetértettek abban, hogy az amúgy sem sok összeget nem szabad szétforgácsolni: három vagy négy fő fel­adat megoldására kell összpontosítani az anyagi erőket. Nagyjából azonos véleményen volt csaknem valamennyi fel­szólaló abban is, hogy mi le­gyen az a néhány legfonto­sabb feladat, amely sürgősen megoldandó, csupán a rész­kérdésekben voltak vélemény- különbségek. Egyetértettek abban, hogy a község teljes villamosí­tását meg kell oldani mégpedig egyszerre, egy esz­tendőben, mert így gazdasá­gosabb. Ennek a költségkiha­tása félmillió forint, ebből eb­ben az évben 122 ezer forint már biztosítva van. A község vízművesítése elsőrendű probléma — állapí­tották meg egyöntetűen. — A vízvezeték beszerelése min­den házba nem kényelmi, de mindenekelőtt nagyon fontos egészségügyi probléma. E kér­dés megoldásában már hosz- szú ideje tart az egy helyben topogás. Mindenki szeretné, sokan akarják is, de egy lé­péssel sem jutottunk előre egy év óta. (Először is talán az ügy gazdátlanságát kellene megszüntetni!) A helyi közlekedés megja­vítását is középponti kérdés­nek tekintették a javaslatte­vők. Ez már az elmúlt évek során is fontos helyet foglalt el a községfejlesztési tervek­ben. Üj elgondolásként je­lentkezik az, hogy ne járdákat építsenek, ha­nem úttesteket. így azonban természetesen jóval kisebb területen oldható meg a sármentes közlekedés, hiszen ebből az összegből csak igen rövid útszakasz (esetleg: útszakaszok) építhető meg. Vita alakult ki akörül is, hogy melyik szalcaszon volna leg­szükségesebb az útépítés. A javaslatokban a Táncsics Mi­hály útnak a Mendei útra vivő szakasza, a Puki út, a Rákóczi és a József Attila utca és a Nefelejcs utca eleje szerepelt. Vita alakult a strand to­vábbépítése körül. Volt olyan javaslat, hogy ezt a következő években — át­menetileg — le kell venni a napirendről, s csak egészen minimális összeget kell ráfor­dítani. Mások azon a vélemé­nyen voltak, hogy a strand jó bevételi forrássá válhat, ha teljes rendbehozására nem sajnálják a pénzt és a fárad­ságot. Hasonlóan megoszlottak a vélemé­nyek az új mozi ügyében is. Voltak, akik megépítését igen szükségesnek tartották, mások viszont nem javasolták a tervbe való beállítását. Ebben, s más nyitott kér­désben akkor tud helyesen állást foglalni majd a tanács­ülés, ha minél többen elmondják véleményüket a község la­kói. Helyes volna, ha azok, akik­nek hasznos és jó javaslataik, észrevételeik vannak, felkeres­nék utcájuk tanácstagját, s elmondanák neki. Lapunk hasábjain is szíve­sen helyt adunk az ezzel kap­csolatos hozzászólásoknak. A tápiósápi Petőfi Tsz tagsága is csatlakozott a megyei önsegélyző csoporthoz Előzetes híradásunknak megfelelően, 13-án, kedd este Tápiósápon, a Petőfi Termelő- szövetkezet közgyűlésén ün­nepélyes keretek között adta át az Állami Biztosító monori járási fiókjának vezetője Agócs István 20 000 forintos baleseti kártérítését. Ebből az alka­lomból Szalay Imre, a tsz el­nöke ismertette azt a renge­teg anyagi segítséget, amelyet az elmúlt évek során bekövet­kezett különféle károknál mind a termelőszövetkezet, mind az egyes tagok a fenn­álló biztosítási védelem foly­tán élveztek. A községi ta­nácselnök, Szabó elvtárs ezt példákal egészítette ki, majd felkérték az Állami Biztosító egyik meghívott megyei szer­PÉLDAMUTATÓ a bényei Népfront Termelő­szövetkezet munkája. Jelen­leg 350 hold kukorica má­sodszori kapálása folyik, 60 hold burgonya teljesen gyommentes és feltöltötték. Elvégezték 10 hold uborka és 20 hold paradicsom kapá­lását is. 200 holdon bab, tök és ci­rok köztes vetésük van. A tagság jó része most a szőlőműveléssel foglalkozik, és készülnek az aratásra. Önkéntelenül is felvetődik a kérdés, mi az oka, hogy így élre tört a szövetkezet? A legjelentősebb kétségtelenül az, hogy megjavult a tagság munkához való viszonya. Be­látták, hogy a közös össze­fogásban olyan erő rejlik, amivel milliókat nyerhetnek. Természetesen a vezetőség jó munkaszervezése is fontos tényezője az élretörésnek. Nem aprózzák el az erő­ket, nem az „egy ide, három oda” elvet alkalmazzák, hanem minden embert a nagy, so­ron levő feladatok elvégzésé­re állítanak. így történt ez akkor is, amikor mintegy 80 kaszás, és a napokban is, ami­kor 80 Ica pás végezte a leg­fontosabb munkát. Bényén most igazolódik be az a helyes elv: ha időben, munkavállalá­si szerződések formájá­ban, kiadják a tagság­nak az összes kapás­területeket, akkor marad ideje a tagoknak köztes­vetésre, és a szőlőműve­lésre. Az aratás-cséplés munká­latai is szervezetten folynak már. 400 hold kézi ara­tást vállalt a tagság, a má­sik 450 holdra pedig meg­kötötték a gépi aratásra a szerződést. Egy kombájn és egy kévekötőgép dolgozik majd. A várható nagy ter­méshozam probléma elé ál­lította a vezetőséget: hol tá­rolják? A tagság vállalta, hogy mintegy 45 vagon ga­bonát lelkiismeretesen meg­őriz és tárol a termelőszövet­kezet részére. — sk — vezőjét, hogy ismertesse mindazokat a jogokat és kö­telezettségeket, amelyek az önsegélyező csoport tagságá­val járnak. Hiszen már közis­mert tény, hogy az egész or­szágban tömegesen lépnek be a tsz-tagok a biztosítási és önsegélyező csoportokba, ahol az ipari munkásság szakszer­vezeti juttatásaihoz hasonló lehetőség nyílik számukra. A részletes és szakszerű felvilá­gosítás után a közgyűlés egy­hangúan megszavazta, hogy teljes dolgozó tagságával be­lép a Pest megyei tsz-dolgo- zók biztosítási és önsegélyező csoportjába, valamint felkér­ték az ÁB monori járási fiók­ját, hogy a tagsági igazolvá­nyokat mielőbb állítsák ki és juttassák el a brigádokon ke­resztül az egyes tagokhoz át­vétel céljából. Ezek az egyre sűrűbb kol­lektív csatlakozások tovább erősítik a megyei önsegélyező csoportot és lehetővé teszik, hogy a termelőszövetkezeti tagok javára szolgáló szociá­lis feladatait még gyorsabban és eredményesebben oldhassa meg. K. A. fi —j. íz- ♦ MÉG EGYSZER Hol játsszanak a gyerekek? Egy alkalommal, a Munkás utca ég Szabó Ervin utcai gyerekek panasza nyomán már foglalkoztunk azzal a kérdéssel, hogy a gyerekek hol játszhatnak, hol rúghat­ják a labdát. Akkor megál­lapítottuk, hogy a szorosan és sűrűn beépített telepen a gyerekek seholsem találnak magúiknak helyet. Ez a probléma most meg­ismétlődött a Marx-ligetben. A liget egyik részében régeb­ben homokozónak szolgáló elkerített hely és két vas­állvány van. A két vasáll­ványról mindig azt hittem, hogy futballkapu céljait szol­gálják; egy-két év óta így is láttam. Most tudtam csak meg, hagy azok valamikor gyermekhinták voltak, melyek­ről a szerelvények elkallód­tak. Meglepett tehát, amikor kis futballista barátaim, Vass Sanyi és Babinszki Gyuri a Mártírok útjáról, Csatlós Laci a Petőfi utcá­ból, Simonovits Jóska a Hu­nyadi utcából szomorú arc­cal kerestek fel és elpana­szolták nagy fájdalmukat, hogy a ligetből elkergették őket, ott nem szabad futbal­lozni, sőt néhányukat a rend­őr bácsi fel is írta ... „A szenvedélyes futballis­ta nem ismer akadályt’“ jel­szóval átvágtak a vasúti si- neken, a „Páskom’‘-nak ne­vezett füves réten folytat­ták a ligetben megkezdett meccset; De itt sem tudták befejezni, mert innen meg a vasutas bácsik zavarták el őket azzal, hogy MÁV-terü- let és kaszálónak használ­ják. Újból és vissza térőleg, most már nemcsak a tele­pen, hanem a község egyéb részein is felmerül a kérdés* hogy a gyerekeknek hol le­het játszani, hol szabad lab­dát rúgni? Vége az iskolaévnek, a gyerekek kikívánkoznak a szabadba és játsznani akar­nak, illetve csak szeretné­nek, mert egyelőre nem tudják, hogy hol. Jó lenne, és a gyereksereg nagy örö­mére szolgálna, ha sürgő­sen. választ kapnának. Huszty Károly Vakáció ! Vakáció ! Vakáció ! Vakáció! Hogy milyen va­rázsa van ennek a szónak, azt a diákoktól kell megkér­dezni, akik tudvalévőén az első piros cseresznyének is csak azért örülnek, mert ez már a nyár kezdetét, a vaká­ciót jelenti. Ügy június ele­jén, amikor kint melegen süt a nap és mind szűkebbnek érzik a tantermet, kezdődik a tervezgetés. Az élénk fantázia ezernyi színnel kifestegeti 2 hónap minden örömét, utazá­sát. A telefon segítségével tíz percen belül megtudhatjuk, milyen konkrét tervei vannak a Monoron lévő 4 iskolának. — Halló, itt a Munkásőr utcai iskola — jelentkezik el­ső hívottunk. Kérjük az út­törők csapatvezetőjét, Végh Józsefet. — Csapatunk legfontosabb nyári terve a felsőörsi nagy sátortáborban való részvétel. Az üllői pajtások tulajdonát képező áramfejlesztő gép se­gítségével remek világításunk is lesz. A pajtások sajátkészí­tésű bográcsos eledelei pedig reméljük, elsőosztályú minősí­tést kapnak a gyomrok zsűri­jétől. Az iskola minden diák táborozási költségéhez 120 fo­rinttal járult hozzá. A csapat őrsvezetői a zamárdi kiképző táborba mennek. — Halló, kérjük kapcsolni a Kossuth-iskolát! Fülöpp Lóránd igazgató, a fiúcsapat vezetője jelentkezik a drót végén. Megtudjuk, hogy ők is részt vesznek a felsöőrsi táborozásban kb. 50 diákkal. Munkaprogramjuk­ban első helyen áll a tsz-ben végzendő munka. — Halló! Kérjük az Ady- iskolát! Hunyadi László csapatveze­tővel beszélünk. — 31-en mennek tőlünk Felsőőrsre, és sokan család­jukkal SZOT-üdülőkbe. — Nyári társadalmi .mun­katervük nincs? — kérdem. — Egyelőre még nincs — hangzik a válasz. Vajon miért? A tsz-ek a másik két iskola mellett az Ady-iskola segítségét is szí­vesen fogadnák. Az iskola előtti elhanyagolt füves rész is szorgos kezekre vár. Még nem késtek el! Nézzük csak, kit hagytunk ki? Persze, még hátra van a gimnázium! Borsányi János tanár jelentkezik: — Politechnikai osztályaink egy hónap kötelező gyakorlat­ra mennek. 50 KISZ-tagunk a váci cementműnél fog 2 he­tes munltát végezni, 50 lány pedig a Nagykőrösi Állami Gazdaságban. A IV. osztályo­sok közös kirándulást szer­veznek. Három szép helyre: Sopronba, Pécsre és Miskolc­tapolcára készülnek. Mind a négy iskolának, ta­nároknak és diákoknak kívá­nunk jó munkát, jó pihenést, főleg több napsütést, mint tavaly volt! Reiter Mária TOBBSINCS KIRÁLYFI Pénteken mu­tatták be a mo­nori Kossuth-is- kola tanulói a Többsincs király­fi című mesejá­tékot. Nagy sür­gés-forgás, izgu- lás közben kér­tem meg a darab rendezőjét, Hu­nyadi Lászlónét, hogy mondjon valamit a mese­játékról. — A darabot nemrégiben be­mutatták a Mun­kásőr utcai ta­nulók, de ők pró­zában, mi pedig operettszerűen adjuk elő. Igen sokat tettek a szülök, a szülői munkaközösség a siker érdekében, mert rengeteg ru­hát megvarrtak, elkészítettek. A tantestület is so­kat segített. Töb­bek között Csák András rajzta­nár, aki a dísz­letek nagy ré­szét csinálta, Lo- sonczy Ida, aki a zenei részle­tek betanításánál vállalt nagy sze­repet, Asztalos es Já­Sándomé, Szentannai nosné, akik a tán­cokat tanították be. A több mint 120 szereplő nagy felkészülésről tett tanúbizonyságot. A főszereplők: Topor Márta, Cu- nyi László, Bur- gyán Kati, Nagy Imre, Lukácsi Edit, Szabó Lász­ló, Varga Gyula, Fekete Erzsébet, Szentjóby Szabó Gábor a külön, névszerinti dicsé­retet is kiérde­melték, K. M. AT cm cséplőgépek hanem vetőgépek szúrtak sze­met a szerzőnek Tápiósápon. Az írógép ördöge — no és a felületesség — miatt azonban a tegnapi számban „A kitaga­dott cséplőgépek” címmel je­lent meg a cikk. MAI MŰSOR Mozik Ecser: Rövidnadrágos ember; Gomba: Napkelte előtt. Gyömrő: Az ^ Eiffel-torony árnyékában. Maglód: Magasabb elv. Mende: Alba Regia. Monor: Megbilin­cseltek (széles). Nyáregyháza: Hívatlan látogatók. Péteri: Cso­dálatos malom. Tápiósáp: Balti égbolt I. Tápiósüly: Csutak és a szürke ló. Úri: A Nosztv-fiú esete Tóth Marival. Üllő: Az íté­let (széles). Vasad: Szomjúság. Vecsés: Ember a holdon (széles). Pilis: Diplomácia, óhl

Next

/
Thumbnails
Contents