Pest Megyei Hirlap, 1961. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-17 / 141. szám

™£4&rlaD 1961. JÚNIUS 17, SZOMBAT Milliók hallgatták a Szovjetunióban Hruscsovot (Folytatás az 1. oldalról) jektivitása nagy megelé­gedést keltett — a bécsi találkozást szív­béli ügyüknek tekintő — osztrákok között. A Neues Österreich, az osztrák kormánykoalició lap­ja a német probléma ez évi megoldásának követelését emeli ki Hruscsov beszédé­ből és hangsúlyozza: a Szov­jetunió nem tervez támadást Nyugat-Berlin ellen, de az atomfegyver-kísérletek be­szüntetésének ellenőrzését Il­letően nem hajlandó egy „második Hammarskjöld” in­tézményesítésébe beleegyezni. A lap a továbbiakban ismé­telten rámutat: a Szovjetunió nem akar háborút és bízik a szovjet—amerikai kapcso­latok megjavulásában. A Volksstimme is a fegy­verkísérletek hármas ellen­őrzési rendszerének szüksé­gességét emeli ki. Idézi Hrus­csov beszédének azt a ré­szét, amelyben a szovjet kor­mányfő kifejti, hogy a Szov­jetunió állásfoglalását ille­tően milyen „szabadon’1 csap­ják be az embereket a „sza­bad világban”. PÁRIZS Hruscsov csütörtök esti te­levíziós nyilatkozatát rend­kívüli érdeklődéssel várta a francia közvélemény is. En­nek a várakozásnak megfele­lően a rádióállomások és a lapok egyaránt nagy teret szentelnek a szovjet kor­mányfő kijelentéseinek. A Figaró hírmagyarázatá­ban aláhúzza, hogy a szovjet kormányfő végig magabiztos hangon beszélt. Hruscsov örö­mének adott kifejezést a bé­csi találkozó fölött, mivel az őszinte kimagyarázkodásra adott alkalmat. Jó is volt — fűzi hozzá a Figaró hírmagya­rázója —, hogy Kennedy sze­mélyes és közvetlen módon is­merkedett meg a szovjet poli­tika irányítójával. A kísérle­tet megtették, szükséges volt.. Az Humanité a lap élén idézi Hruscsov szavait: még ebben az évben rendezni kell a német problémát. A francia kommunista párt lapjának moszkvai tudósítója megjegy­zi: a szovjet televízió nézőire mély benyomást tett, milyen ünnepélyes nvomatékkal is­mételte meg a szovjet kor­mányfő ezt a döntő fontosságú mondatot: ha a nyugati hatalmak beleegyeznek a teljes és általános leszerelésbe, a Szovjetunió bármilyen ál­taluk javasolt ellenőrzési intézkedést elfogad. Nem lehet jobban és nagyobb őszinteséggel kifejezni a tény­leges leszerelés őszinte akara­tát — fűzi hozzá az Humanité tudósítója. LONDON Hruscsov szovjet minisz­terelnök csütörtöki beszéde, amelyben beszámolt Kennedy- vel folytatott eszmecseréiről, Londonban is rendkívül nagy érdéklődést keltett. A péntek reggeli lapok következő cí­mekkel közölnek részleteket a szovjet miniszterelnök nyilat­kozatából: „nem szabad meg­kockáztatni az új világháborút — erre figyelmeztet Hrus­csov”. (Daily Express) „Hrus­csov a német békeszerződés megkötésére hív fel. E kérdést még ebben az évben rendezni kell.1’ (Times) A Daily Herald szemleírója hangoztatja, Hruscsov világo­san kifejtette, „milyen követ­kezményekkel járna, ha a Ke­let és a Nyugat nem tudna megegyezni Berlin kérdésé­ben. Rámutatott, a békés ren­dezést még ebben az évben meg kell valósítani, tehát hat hónapon belül”. A Daily Telegraph diplomá­ciai szemleírója ezzel össze­függésben azt írja, hogy szá­mos amerikai és angol ta­nácsadó rokonszenvez azzal az állásponttal, amely kilá­tásba helyezi a Német De­mokratikus Köztársaság és Lengyelország határainak el­ismerését. „A nyugati hatal­maknak — hangsúlyozza a szemleíró — számolniuk kell azzal a ténnyel, Németország oly módon darabolódott fel, hogy ezt a közeljövőben fegy­veres erőszak alkalmazása nélkül megváltoztatni nem le­het.” CANBERRA Az ausztráliai sajtó és rá­dió nagy fontosságot tulajdo­nít annak, amit Hruscsov a leszerelésről és a német kér­désről mondott. Az Age, az egyik legtekintélyesebb lap aláhúzza a miniszterelnök ama kijelentését, hogy elége­dett Kennedy amerikai elnök­kel folytatott tanácskozásai­val. \i Egyesült Államok elutasította a nukleáris fegyver* kísérletek megszüntetésére és a leszerelésre vonatkozó tárgyalások összekapcsolását kíS kitel Verseny a kiváló ifjú mérnök és a kiváló ifjú technikus cím elnyeréséért A SZOT „elnökségének és a KISZ Központi Bizottságának irányelvei Az Egyesült Államok eluta- | sította azt a szovjet javasla­tot, hogy kapcsolják össze a j Amerikaellenes tüntetések Santiagóban, Caracasban és Bolíviában Washingtonba amerikaelle­nes tüntetésekről érkeztek je­lentések Santiagóból és Cara- casból. Santiagóban diákok tüntettek Stevenson ellen, aki latin-amerikai körútja során ellátogatott a városba. Több santiagói lap „amerikai fel­ügyelőnek” titulálta Steven- sont. Caracasi jelentések szerint az új amerikai nagykövetnek, T. Moscosónak kocsiját diá­kok felgyújtották. A nagykö­vet szorongatott helyzetében az egyetem épületébe mene­kült, ahonnan csak három óra múlva távozhatott. Adlai Stevenson, Kennedy elnök különmegbízottja dél­amerikai látogató kőrútján felkereste Paz Estenssoro köz_ társasági elnököt. Mint nyu­gati hírügynökségek jelentik, az elnök külvárosi villájában tett látogatása alkalmával kezdődött La Pazban a mun­kás-, a szakszervezeti és diák- szervezetek által szervezett nagy tüntetés, a néhány nap­pal ezelőtt államcsiny-kísérlet címén letartóztatott szakszer­vezeti és munkásvezetők sza­badon bocsátásának követelé­sére. A tüntetők át akarták törni az amerikai nagykövet­ség közelében létesített rend­őrkordont. A rendőrök könny­fakasztó gázbombákkal tá­madtak a tömegre. Az össze­tűzésnek UPI-jelentés szerint öt halálos és tizenegy sebesült áldozata van. Mint az ameri­kai hírügynökség megjegyzi, ez volt a legsúlyosabb össze­tűzés Stevenson jelenlegi lá­togató körútja során. A Reuter-iroda értesülése szerint, a tüntetők beverték a La Náción című kormánylap épületének ablakait. A letar­tóztatott munkásvezetők sza­badon bocsátásán kívül köve­telték a múlt héten kihirdetett ostromállapot megszűntetését is. Később Stevenson szállo­dája előtt több csoport tün­tetett az amerikai imperializ­mus ellen. A hatóságok ka­tonai osztagokat vezényeltek ki a rendőrség megerősítésé­re. A több mint két órán át tar­tott összetűzések és tünteté­sek után a kormány bejelen­tette, hogy ura a helyzetnek. TASZSZ-jelentés szerint, a latin-amerikai fővárosokban egyre fokozódik a tiltakozó mozgalom Stevensonnak, Ken­nedy elnök megbízottjának la­tin-amerikai lútogatókörútja ellen. „Tiltakozunk Steven­son látogatása ellen — mon­dotta Clotario Blest, chilei szakszervezeti vezető —. mert megtestesítője a testvéri Ku­bával szemben alkalmazott washingtoni agresszív politiká­nak.“ Limából, Peru fővárosából közlik. hogy a limai egyetemi hallgatóik elhatározták: nem kívánatos idegennek nyilvá­nítják Stevensont, és tünte­tést szerveznek ellene. nukleáris fegyverkísérletek megszüntetésére és a leszere­lésre vonatkozó tárgyaláso­kat. White, az amerikai külügy­minisztérium szóvivője sajtó- értekezletén kijelentette, hogy az Egyesült Államok ellen» ezt a javaslatot. — Az Egyesült Államok — mondotta White —, kellő for­mában válaszol majd a nuk­leáris fegyverkísérletek meg­szüntetéséről szóló emlékirat­ra, amelyet Hruscsov Becsben nyújtott át Kennedy elnök­nek. Az amerikai választ való­színűleg még azt megelőzően elküldi Moszkvába, hogy az amerikai és szovjet megbízot­tak június 19-én Washington­ban tárgyalásokat kezdenek a leszerelési értekezlet össze­hívásáról. White közölte, hogy a júni­us 19-én megnyíló tárgyalá­sokon a Szovjetuniót Zorin külügyminiszterhelyettes, az Egyesült Államokat pedig John Mccloy, Kennedy elnök leszerelési főtanácsadója kép­viseli majd. AZ AIR FRANCE fran­cia légitársaság Dél-Ameri­kába tartó, Boeing—707 tí­pusú személyszállító repülő­gépe lezuhant Lisszabon re­pülőterén. A gépen 109 utas és 10 főnyi személyzet tar­tózkodott, de csodával hatá­ros módon senkinek sem tör­tént baja. Amikor az utolsó utas is kiszállt a gépből, az kigyulladt. JŰNIUS 13-ÄN egy ame­rikai lökhajtásos repülőgép Havanna térségében ismét megsértette Kuba légiterét. A kubai kormány Csehszlo­vákia washingtoni , nagykö­vetsége útján tiltakozó jegy­zéket küldött az amerikai kormányhoz. AZ ÖSSZEÍRÁS hivatalos adatai szerint 1961, május 1- én az Amerikai Egyesült Ál­lamok lakosainak száma 182 481 000 volt, vagyis 3 157 000-rel több, mint 1960 áprilisában. A MERÉNYLET áldozatául esett Rafael Trujillo domini­kai diktátor magánvagyona egymilliárd dollár — írja a New York Herald Tribune pénteki számában. A lap meg­jegyzi, hogy Trujillo a világ egyik legnagyobb magánva- gyonái harácsolta össze ural­ma alatt. MÁJUS 31-E és június 15-e között tárgyalták a Szovjet­unióban Rokotov, Fajbisenko Edlisz és öt más személy ügyét, akik élősködő életmó­dot folytattak, valutaüzérke­déssel rövid idő alatt meg­gazdagodtak. A valutaüzérke- dési per válottjait 6—15 évi szabadságvesztésre ítélték. ALGÍRBAN a rendőrség házkutatások során megtalál­ta az ultrák hírhedt titkos fegyveres szervezetének, az OAS-nak politikai program­ját. A dokumentum 36 pont­ban szögezi le a franciaor- sági hatalomátvétel utáni po­litikai feladatokat. Az OAS végetvetne az ötödik köztár­saságnak. új nemzeti jelvény­ként a kelta keresztet írná elő. AZ ATOM- és hidrogén- fegyverek eltiltásáért küzdő országos japán tanács Fehér Könyvet jelentetett meg a há­ború végén Hirosimát és Na- gasakit ért atombomba-táma­dásról. Mint a Fehér Könyv­ből kitűnik, a két atombom­ba-támadásnak háromszáz­éi ■ halálos áldozata volt. A SZOVJETUNIÓ és Bra­zília képviselői a közelmúlt­ban Moszkvában számos ke­reskedelmi megállapodást kö­töttek. A megállapodások ér­telmében a két ország keres­kedelmi körei kölcsönösen mintegy 80 millió rubel érté­kű hitelt nyújtanak egymás­nak. A SZOT elnöksége és a KISZ Központi Bizottságá­nak titkársága javasolja, hogy a jövőben a kiváló ifjú mér­nök és a kiváló ifjú techni­kus cím elnyeréséért verse­nyezzenek az üzemekben. A versenymozgalom célja, hogy segítse a fiatal műsza­kiak szakmai és politi­kai továbbképzését, a fi­gyelmüket a termelő- munkával összefüggő mű­szaki problémák jobb megoldására irányítsa. A versenyben részt vehet minden 35 éven aluli mér­nök, illetve 30 éven aluli technikus, ha legalább egy­éves üzemi gyakorlattal ren­delkezik és vállalja a felté­teleket. A SZOT elnökségének és a I KISZ Központi Bizottságá- ' nak irányelvei a versenyben I való részvételt így határoz­za meg: a jelentkezők vegye­nek részt az üzem termelé­kenységének emelésében, a termékek minőségének javí­tásában, s az önköltség csök­kentésében. Gyarapítsák szak­mai ismereteiket, segítsék elő az ifjúmunkások továbbtanu­lását és képzettségüknek megfelelő fokon vegyenek részt a politikai oktatásban. E feladatokat a SZOT és a KISZ csupáp irányelvnek te­kinti, amelynek alapján az üzemek vezetői, a szakszer­vezeti bizottságok és a KISZ- stervezetek a helyi sajátos­ságokat figyelembe véve dol­gozhatják ki a versenyfelté­teleket. A versenyszakasz az év bármelyik hónapjában megkezdhető és innen számított egy év után értékelhető. A részvevők munkáját öttagú bizottság bírálja el, amely­nek elnökét a helyi szakszer­vezeti bizottság és a KISZ javaslata alapján az üzem, vagy a vállalat igazgatója ne­vezi ki. (MTI) Válasz Mario de Andrade üzenetére Mario de Andrade, a portu­gál gyarmatok nacionalista szervezetei értekezletének el­nöke üzenetben kérte fel Nyi- kita Hruscsov szovjet kor­mányfőt, támogassa Angola és a többi portugál gyarmat né­pének függetlenségi harcát. A szovjet kormányfő az üze­netre válaszolva a szovjet kor­mány és a szovjet nép szoli­daritásáról biztosította a sza­badságáért és nemzeti függet­lenségéért küzdő angolai népet. Hangsúlyozta, hogy a Szovjet­unió minden segítséget és tá­mogatást kész megadni ehhez az igazságos harchoz. Az ango­lai hazafiak bizonyosak lehet­nek afelől — mondja az üze­net —, hogy a szovjet nép ro- konszenve az ő oldalukon van. A Szovjetunióban mozgalom indult a portugál gyarmattar­tók leleplezésére és az ango­lai nép fokozottabb megsegíté­sére. Hruscsov vál aszüzenetében kifejezi azt a meggyőződését, hogy az angolai nép harcát ha­marosan győzelem koronázza. Portugál csapaterősítések indultak Angolába Négy hajóval mintegy négy­ezer főnyi katonaságot indítot­tak útnak csütörtökön Lissza­bonból Angolába, hogy meg­erősítsék a szabadságharcosok elleni irtóhadjáratot folytató portugál csapategységeket. Ez a legnagyobb önálló katonai egység, amelyet Portugália va­laha is tengerentúli gyarmatai­ra küldött. Csütörtökön mint­egy száz főnyi csapategység in­dult Portugál-Guineába. A ha­jók jelentős mennyiségű kor­szerű hadianyagot is szállíta­nak Angolába. Tárgyalások a kongói parlament összehívásáról Nyugati hírügynökségek je­lentése szerint. Leopoldville- ben tárgyalások folynak ar­ról, hogy összeül a kongói parlament. Mint ismeretes, ko­rábban Kaszavubu kilátásba helyezte a parlament összehí­vását, Gizenga törvényes kor­mánya pedig összehívta a kép­viselőket. Nyilvánvalóvá vált, hogy Kaszavubu hiába hirde­ti meg a parlament ülését, ha a törvényes kormányhoz hű parlamenti tagok nem mennek el Leopoldville-be, ahol az ülést tartanák. Ezért végül — mint a jelentésekből kitűnik —, Kaszavubuék arra kény­szerültek. hogy tárgyalásokat kezdjenek a törvényes kor­mány képviselőiivei. „ADJUK TUDTÁRA M...» SZÁZHETVENÖT EV A VECSESI HOMOKON A laoszi kérdéssel foglalkozó genfi értekezlet pénteki ülése A laoszi kérdés rendezésé­re összehívott genfi értekez­let részvevői pénteken dél­előtt ismét ülést tartottak. Az ülést megelőzően a nyu­gati küldöttségek egymás kö­zött tanácskoztak. Az ülésen egyetlen felszó­laló volt. Jean Chauvel, Fran­ciaország képviselője. A fran­cia küldött csatlakozott Har- riman amerikai delegátus csü­törtökön elhangzott kijelenté­seihez, ő is előhozakodott azokkal az állításokkal, ame­lyek szerint a törvényes lao­így alapíttatott Vecsés köz­sége. Százhetvenöt év alatt pedig sok-solk minden történt a ve- csési homokon. Kezdjük talán a híres-nevezetes vecsési ká­posztával, amely már a herce­gi leiratban is szerepel. Föld­jét a nádas közti tisztáson je­lölte ki a földesúr, családon­ként 180 öl területtel. Pihent, jó föld volt az. Másfél évszá­zaddal később is híres káposz­tát érlelő. Ám a szorgalmas telepesek nem soká örülhettek új hazájuknak. Negyven év le­forgása alatt a telepes csalá­dok száma ötvennyolcra növe­kedett, de mellettük a rokon­ságból. testvéreikből, húgaik­ból már száznyolcvan nincste­len zsellércsalád sínylődött. Olyan volt az örökösödési tör­vény, hogy az eredeti ötven egész telek nem szabdalódha- tott fel. Minden család máso­dik gyereke, könyörtelenül zsellérsorba süllyedt. Csak az első fiú örökölhette a „hof’-ot. A falu mégis szüntelenül növekedett. A telepesek és a zsellérek mellé iparosemberek és napszámosok érkeztek. A lakosságot lassanként már ez­rekben számolták. Az egykori pusztán a hercegi uradalom juhakla még sokáig ott állott a mostani Váci utca folytatásá­ban. De Grassalkovich herce­get az idők folyamán elvitte az ördög. Tönkrement, csődbe ju­tott. Hanem az új arisztokrata földesurak, majd egy belga bank igazgatói sem a nép ja­vát nézték. S amikor a szabad­ságharc leverése után, a múlt szazad közepén, császári kato­naságot ültettek a nyakukra, az elgyötört vecsésiek haragja lázongásban robbant ki. Sortűz dörrent, de a vecsésiek győz­tek. A katonákat elvitték tő­lük. Jött az iparosítás, megjelent a vasút. A közeli főváros ro­hamos fejlődése Vecsést is se­gítette. Parcellázás kezdődött, lassanként átalakult a falu ké­pe. Az igazi élet azonban csak a felszabadulással köszöntött be. Az egykori telepesek déd- és ükunokái most ébrednek va­ló'1’ emberi mivoltukra. Hogyan emlékezik ye. esés egyik legöregebb embere a múltra. a hetvenkilenc éves Tófalvi-Teichter Ignác? Ma százhetvenöt éce, 1786. június 17-én történt. Nem messze Pest városától, a mesz- szi földön híres Czira- zsárda mellett ötven jobbágy gyüle­kezett. Nagyhatalmú úr, fél vármegye ura szólította őket ide. Tiszttartója harsány han­gon hirdette ki előttük a föl­desúri rezoluciót: „Mi, Római Birodalomnak hercege, gyaraki Grassalkovich Antal, gödöllői, hatvani, stb. domíniumoknak örökös ura, fölséges császár és királyunk­nak belső titkos tanácsosa és Magyarországban főlovászmes- terejtekintetes Zólyom és Bod­rog vármegyéknek főispánja, adjuik tudtára mindazoknak, akik Vecsés nevezetű pusztán­kat megszállani káván ják, hogy az ötven egész házhelyre mérettetett föl az Méltóságos Uraság vendégfogadója mel­lett ...” S az ötven, jobbára német­ajkú telepes, akik családjukkal együtt Soroksárról, Dunaha- rasztiról és Nagykovácsiból jöttek, egymás után járult a hercegi leirathoz, kézjegyével látni el azt. — Hogyne emlékeznék, em­lékezem én mindenre — vá­laszolja kérdésünkre a ház­tájiban kapálgató Náci bá­csi, — Nagyon sokat tudok én, mert még azt sem felej­tettem el, amit a dédnagy- anyámtól hallottam, Ö pedig ezernyolcszázharminchárom­ban született. Mesélt arról is, hogy itt volt az a nagy vas­úti szerencsétlenség, vagy száztíz éúvel ezelőtt. Azt mondják, az volt az első az országban. Aztán emlékezek arra az időre, amikor még az István kórháznál volt a vám. Tengelyen jött a termény Pestre Debrecen, Szolnok fe­lől. Itt, a Czifra csárdánál etettek a kocsisok, befért vagy tizenhat kocsi a szín alá .._ Azután itt a faluban esett meg az a cécó az oszt­rák katonasággal. De el is pucoltak innét, azóta sem jöt­tek vissza, pedig annak is var. már vagy kilencven éve. Nemsokára jött a világhábo- rű. Sok derék legény ott ma­radt a fronton. Talá., másfél­száz is. Tizenkilenc utóján meg bejöttek a románok és a spáhik. Sok mindent elvit­tek a gazdáktól... — S milyen a mai élet, lg- níc bácsi? — Olyan, ahogy a dédnagy­mama jósolta még gyerek­szí kormány csapatat meg-; szegték a fegyverszünetet, sőt; kereken kijelentette: „Laosz- j ban nem nyugszanak a fegy-j verek”. Chauvel méltatlankodott • amiatt, hogy több küldöttség; bírálta a laoszi semlegesség ; megteremtésére tett francia j javaslatok egyes pontjait. j » Magyar idő szerint 12.18 \ órakor véget ért a pénteki: ülés, az értekezlet legköze­lebbi tanácskozását hétfőn, 11 órára tűzték ki. '

Next

/
Thumbnails
Contents