Pest Megyei Hirlap, 1961. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-16 / 140. szám

MONOR © VIDÉKE A CSODAKÚT • A REST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA • III. ÉVFOLYAM, 80. SZÄM 1961. JÜNIUS 16, PÉNTEK SIPOS ÍREN a mendei általános iskola VII. osztályos kitűnő rendű tanu­lója, az úttörő négytusa me­gyei győztese lett Kösf/t/ülcs volt az elmúlt héten a mo- nori-erdei Virágzó Tsz-ben. Megjelent és felszólalt Tóth András megyei tanácstag is. Elismerően szólt arról, hogy a tsz földjén gyönyörű termés ígérkezik. Az ugyancsak ven­dégként jelenlevő Bencze Endre, a Kossuth Tsz párt­titkára, a szövetkezeten belül megszervezendő versenyről, az aratási szerződések mi­előbbi megkötéséről és más napirenden levő kérdésről szólott Bán Sándor, a tsz elnöke beszámolójában többek között elmondotta, hogy a tsz keze­lésében levő szőlőkre a biz­tosítást megkötötték, A kony­hakertészet terményeire — okulva más tsz-ek kárán — a MÉK-kel értékesítési szerző- désf_.,Jí;ötpttek, , A . kukorica kézi kapálása 55%-ban meg­történt. ____________ (Vné) J utalomüdülés a Szovjetunióban A Hírlapterjesztő Vállalat kétheti szovjetunióbeli juta­lomüdültetésben részesíti Tóth János vecsési pedagógust, mert a Martinovics téri általános iskola fiú úttörőcsapatával igen jól megszervezte a Tá­bortűz című folyóirat terjesz­tését. A csapat pedig egy két­személyes sátort, egy táska­rádiót és könyveket kapott; ajándékba. (—ván) \ ELNÖKSÉGI ÜLÉS ELŐTT j Együtt találtam a momori j Hazafias Népfront-bizottság j alelnökét és titkárát, Csaná-1 lost József és László Gyula \ elvtársakat, amint a június í 21-én megtartandó elnökségi i ülés napirendjét állították i össze. ! E tervek szerint a napiren- den szerepelnek: 1. A termelőszövetkezetek \ megerősítésének problémája. \ Ennek keretében a népfront- • bizottság tagjai vállalják, hogy i felkeresik majd azokat a tér- í melőszövetkezeti tagokat, akik! a munkát még nem vették fel j olyan mértékben, ahogyan azt í a termés fejlődése és az idő- í járás alakulása megkövetelné. \ 2. Az aratás és cséplési; munkákban való tevőleges\ részvétel, valamint a vállala-; tok és intézményeknek ez - irányban való mozgósítása. j 3. Tanácstagi beszámolók í megszervezése. A napirend bőséges munkát! jelent a tagoknak, ha a terv- í bevett célok érdekében min-: dent maradék nélkül el akar-; nak végezni, mégis a bízott-; Ságnak nem szabad ezzel; megelégednie. Ez a bizottság j minden társadalmi megmoz- í dulásnak a motorja, tehát ál- \ landóan működnie kell. ne-! hogy berozsdásodjék. Sok és! szép feladat várna a bízott- j ságra a különböző versenyek! megszervezésénél is, melyek- J ben a mezőgazdasági munka-; kon kívül a községi tisztasági; és szépítési problémák is sze-; repelhetnének. ; (-ty) í HATARJÁRAS TÁPÍÓSÁPON A „kitagadott” cséplőgépek - Nem mindenütt kötött a talaj? - Lesz bőven mák a beiglibe! A sok eső, a meglehetősen szeszélyes időjárás nagyban befolyásolja a tsz-ek tagjainak munkáját még ott is, ahol a munkához való hozzáállás jó, mint például Tápiósápon. Haj­tott a kíváncsiság, milyen lehet a határ képe a hetekig tartó vízözön, a sok zápor után. A kora reggeli órákban in­dultunk el négyesben: Csanádi József, a tsz helyettes elnöke, Szabó János vb-elnök, Pali bá­csi, a tsz legidősebb tagja, mint kocsis és jómagam. Azt mondta nekem valaki, hogy újságíróval utazni kész szerencsétlenség. Nos, most is majdnem beigazolódott ez a mondás, mert az Obrázkai dű­lőben olyan veszedelmesen meredek s most a sok esőzéstől kimosott utak vannak, hogy két ízben csak a véletlenen múlt, hogy nem a talpunkkal néztük az eget! Bizony, a kukorica kedvezőtlen ké­pet mutat. Bár lóekével megjáratták, mégis a gazból sok helyen alig látszik ki. A sok eső, a kötött talaj lehetetlenné tette ez ideig a kapálást! Itt a jó idő, sági tszrtagok, hozzá lehet fogni! Az Obrázkai dűlő rétje is kaszálatlan még. Meg kell mondanom azt is, hogy térdig érő víz állt a ré­ten, amikor arra jártunk. Valami nagyon szemet szúrt: most, a kapálások idején, kint láttunk a határban két el­árvult cséplőgépet! Ezeket talán társaik kiközösí­tették rossz magatartásuk mi­att? ... Utunkat a Csonkás dűlőben folytattuk, ahol ugyanaz a helyzet: a kukorica be van ekézve, de a kézikapálást már nehezen várja! (Csodálatos: a háztáji parcellákon legna­gyobbrészt megműveltek min­dent! Annak ellenére, hogy borús volt az ég és lógott az eső lába, mégis kint szorgoskodott néhány asszony, férfi. Ott nem kötött a talaj? Ott nem ázott fel olyan mélyen, mint a tőle 100 méterre levő közös táb­lán?) Nagy-Oszláron a répa meg­tekintése kárpótolt minden ed­digiért: gyönyörű cukorrépatábla, kiegyelve, megsarabolva, egyszer megkapálva várja a meleget. Sok parcellában már harmad­szor kapálják. De gyönyörű is! Egyik-másik tőnek kétujjnyi vastag gyökere van már. Hát még a mák! Most van virág­jában, mintha éles késsel vagy sarlóval vágták volna víz­szintesre, olyan egyforma. — S mind rovarmentes! No, úgy látom, az idén bőven esz­nek mákos beiglit a tsz-tagok! Kis-Oszláron a burgonya­tábla ejtett ámulatba. Kapálatlan még véletlenül 6incs benne. Egyszer már fel- töltötték. Sok pénzt remélhet ebből a tagság. A rét szélén paprikatábla. 10 hold. Szép, de azt sürgősen meg kell kapálni, mert most még könnyen megy, kicsiny benne a gaz. Itt a rétiszéna is boglyá­ban van mind. Idejében kihordták a lapályos részből. Csak legyen jó idő, hogy kazalba tudják rakni be- hordás után. Nyugodt érzéssel távoztam Sápról. Eddig is jól dolgozott a tsz-tagság. Meg vagyok győ­ződve, hogyha megjavul az idő, s nem kell rettegni a naponta visszatérő esőtől, nem lesz semmiben lemaradása.a tag­ságnak. (—esjó—) Ünnepi, jubileumi tanácsülés A Vecsési Községi Tanács v. b. a község alapításának 175. évfordulója alkalmával június 17-én, szombaton este 6 órakor ümiepi, jubileumi tanácsülést tart a vecsési József Attila mű­velődési otthonban. Az ünnepi beszédet Szentpéteri László vb- elnök tartja. A tanácsülés utáni kultúrműsorban fellépnek: a csévharaszti tsz népi együttese, a vecsési művelődési otthon ének- és tánckara, a földművesszövetkezet színjátszói és sza­valok. Este 7—9 óráig a tanácsháza előtti téren térzene, előadja a vecsési 45 tagú tűzoltózenekar. Közben 7.30-kor megnyitják a megyei Sváb-múzeumot és a helytörténeti kiállítást a tanács- házán. 8.30-kor a tanácsháza előtti téren tűzijáték, utána utcabál lesz. VECSÉSI, MAGLÓDI, ÚRI ANYAG A GÖDÖLLŐI KIÁLLÍTÁSON Az új, modern formájú ar­tézi kútnál álldogálok, várom, mikor kerül rám a sor. So­kan vagyunk, mérgelődöm, már majdnem otthagyom, hogy a közeli patakban merít­sem meg vedreimet, amikor az esti félhomályban a vízre- várók beszélgetésére leszek fi­gyelmes. Ekkor rájövök, hogy nem is olyan kellemetlen, ha­nem szinte hasznos dolog itt ácsorogni. Mert ime, sok ér­dekes hírnek lehet kútforrása ez a ,.tökéletesreH sikerült kút, melyeken érdemes el­gondolkozni. Mondják, hogy itt van pél­dául ez a zöldre mázolt vas- és bádogketrec, amely a busz­ra várakozókat volna hivatott az idő viszontagságaitól meg­óvni. De hogy nem minden­ben felel meg céljának ez a tizenegyezer forintba került alkotmány, azt rögtön tapasz­talja, aki beleüli. Az eső és szél jobbról-balról úgy be­csapkod, hogy öröm nézni. Lehet, hogyha üveget tenné­nek a vaskeretek közé, az megvédene az eső. a hófúvás és a hideg szél ellen. De mit akarunk tizenegy- ezer forintért? Végre csorog az én vedrem­be is a víz, de ez a csobogás nem veri el az alábbi pár­beszédet: — Hány órakor kezdtek? — Reggel hétkor, de már a jövő héttől hatkor, Te szabin vagy Laci, mit csinálsz? — Dinnyét segítek kapálni apáméknak a kiserdő melett. S ti mit csináltok a műhely­ben? — A Lajos bácsinak az au­tóját. Te, tudod, milyen klassz autó az? GAZ, első-hátsó ke- rékmeghajtásos és csak nyolc­ezer valahányszáz forint volt. Igaz, hogy úgy húzatták haza a roncstelepről, de már hol­nap azzal megy haza a Lajos bácsi. Te, tudod, hogy hogy ért ez a Lajos bácsi a mo­torhoz? — Segítettél neki te is csi­nálni? — Hát persze. — Akkor te is autózol majd> mi? Ekkorra megtelnek a ved­reim, de mégsem rohanok el a drága vízzel, hanem megné­zem a két beszélgetőt. S ha hiszik, ha nem, az egyik fia­tal tsz-tag, a másik egy tsz- tag fia és a gyömrői Petőfi Tsz műhelyében folyó mun­kákról beszélgettek. Hazafelé ballagok és elgon­dolkozom, vajon mi lehetett az oka annak, hogy nem ja­vították meg azt a gépet, mellyel a tsz bebólhásodott cukorrépáját időben menthet­ték volna meg az élősdiektőV? Lehet, hogy az autó vol­na az oka? Ügy látszik, a tsz-ben is akadnak olyanok, akik úgy gondolkoznak, hogy számuk­ra a tsz lehet csodakút, és ha nem csordul — cseppen. Unyi István Kicsi bolt — nagy forgalommal Június 17-én nyílik meg Gö­döllőn a Pest megyei népmű­vészeti és néprajzi kiállítás. A G alga-völgy gyönyörű népmű­vészetét Túra, Galgamácsa, Püspökhatvan és Ácsa képvise­lik. Németlakta községeink kö­zül Vecsés mutatja be az itt-ott még fellelhető német népmű­vészetet és népviseletet. A szlo­vák ajkú községeket Csővár és Csornád, a délszláv települése­ket Szentendre képviseli. Já­rásunk területéről az úri és maglóéi népviseleti ruhákat mutatják be, Dicséretes, sőt követendő vállalkozásba kezdett a mo- nori Uj Élet Termelőszövet­kezet, amidőn az Ady Endre utca 55. szám alatt megnyitot­ta a gyümölcs- és zöldség­boltját. Az üzlet sűrű láto­gatottsága és forgalma azt mutatja, hogy o vállalkozás gazdaságilag egészséges, a vásárlóközönség szempontjá­ból pedig több mint kívána­tos, egyenesen szükséges. Rövid ottlétünk alatt mindenből vittek is a vásár­lók bőven. Burgonyát és hagymát is vittek volna —■ Öt év múlva találkozunk! BORSO A gyömrői központi iskola nyolcadikos tanulóiról készült e* a kép, közvetlenül a ballagás után. Középen Czabán Béla igazgató és Hankó István osztályfőnök SZORGALMAS TÁRSADALMI MUNKÁSOK hírében állanak a tápiósülyf éppen csatornát ásnak az iskola tanulói. Képünkön óvodai vízvezetékhez mégpedig elég sokan — ez azonban nem volt. Meg is kérdeztük Magócsi Károlynét, a bolt vezetőjét, hogy ezekből a legkereset­tebb élelmicikkekből miért nincs semmi? Megtudtuk, hogy piacnapo­kon a tsz elsősorban a pia­cot látja el a termálvényei­vel és csak azután szállít' az üzletbe. Tizenegy óra kö­rül jártunk itt, amikor az asszonyok már a főzéssel fog­lalkoznak és a közelből be­ugranak a boltba valamiért, ami éppen hiányzik. Így történt ottlétünkkor is, hogy a kályha füzétől kipi- 2 rult arccal beszaladt egy asz- I szonyka — mint később J megtudtuk, Koncsik Gézámé, j! az Ady Endre utca 59-ből — ^ és sietősen kért: — Kedves Magócsi néni, % gyorsan adjon nekem egy $ kiló krumplit, mindjárt forr a gulyáslevesem és nincs £ otthon krumplim. Z . Most jön a baj. Miből ad- ^ jón Magócsi néni, ha a tsz ^ még nem szállított ide krump- ^ lit? Az üzletvezető, hogy a ^ kedves vevőjét kisegítse a ^ bajból, beszalad a lakásába, í hoz a sajátjából egy fél ki- j lót és kölcsön adja a meg- ^ szorult háziasszonynak... ^ Az esetet a kedvességén kí- jvül azért is jegyeztük le, í hogy a tsz illetékesei a min- £ dennapi élet példáján is j lássák: az üzletet a piactól Jfüggetlenül, a reggeli órák- iban kell minden élelmicik- / kel ellátni, köztük a legkere- í settebb burgonyával és hagy- > mával is ... í Az üzlet napi bevétele át- S lag 1500 forint körül mozog. ; kz az apró tételek figye- ; lembe vétele mellett azt je- í lenti, hogy az üzletben na- ! ponkint 200—250 vevő is ! megfordul. Bizonysága ez an- ínak, hogy ilyen üzlet kell j a vásárlóközönségnek. Nem- ! csak az Ady Endre utcá- ! ban kell, hanem kellene a j község egyéb részein, külö- : nősen a piactól és az üz~ : leti centrumoktól távolabb : eső helyeken isi. A tsz-ek is megtalálnák ! számításukat. Huszty Károly MA! MŰSOR Mozik Monor: Megbilincseltek (szé­les). Vecsés: Ember a holdon (széles). pajtásoknak munkadíj címén, de ez az összeg már nem szerepel a tiszta jövedelem­ben. — Kik voltak a legszorgal­masabbak? — Nemigen tehetünk kü­lönbséget. Talán azok, akik hajnalban keltek és eladva a borsót, idejében ott voltak az iskolában. Ezek: Eszlényi Edit, Tóth Ibolya, Gerstner Erzsébet, Maczó Mária, Hara- zin Zsuzsa, Szluka Mária, Zá- bori Mihály, Vendrei László, Blaskovics . István, Harmati Tamás, Potocska István. Ezek a gyermekek még a budapesti piacokra is elmentek egyes segíteni kész szülők vezetésé­vel. Jól dolgoztatok, maglódi pajtások. Jó táborozást! Meg- érdemlitek. Elkésett a Katica Elkésett a kis Katica, hét pettye nem látszik. Aggódik az anyukája: — Bajba jutott? Játszik? Pedig siet hazafelé; csiga csak csodálja, János bogár segít neki: világít útjába. Pápay Iván A maglódi általános iskola felső osztályaiban mezőgazda- sági irányú politechnikai ok­tatás folyik. A közel 80 gyer­mek ilyen irányú munkáját Ripka János tanár és felesége irányítja. A termelőszövetke­zet megfelelő földterületet bo­csátott rendelkezésükre. Nos, ezen a „birtokon" egy hold borsót ültettek a pajtások. Az idei időjárás nagyszerű volt, kedvezett a borsónak. A maglódi piacon — min­den alkalommal két-három tanuló kínálta a borsót. Fo­gyott is. Szaporodott a taka­rékbetétkönyv állománya. — Milyen anyagi ered­ménnyel zárult a borsószezon? — kérdem Tóth Károly tanár­tól, az úttörőcsapat vezetőjé­től. — Nagyon jól bevált a szá­mításunk. 7600 forint tiszta jövedelmet hozott — vála­szolta. — Hogyan osztották ezt föl? — Az összeg 50%-át a jól dolgozó pajtások jutalmazá­sára fordítottuk, ebből fedez­zük a táborozási költség te­kintélyes részét, a másik 50%-ból politechnikai szere­ket és eszközöket vásárolunk. — A szedést ingyen végez­lek a tanulók?- Nem. Körülbelül 1800— 1900 forintot fizettünk ki a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents