Pest Megyei Hirlap, 1961. június (5. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-14 / 138. szám
titr.rei 1961. JÚNIUS 14. SZFItOA Régészeti ásatásokkal tárják fel Csepel-sziget ősi lakótelepeit Készülnek már a világhírű ráckevei műemlék-kastély helyreállításának tervei kés társadalmi munkával használható állapotba hozta a kiutalt szobákat. Munka közben a lehámlott vakolat alatt festéknyomokra bukkantak, amelyekből arra következtettek, hogy valamikor értékes freskók díszíthették ezeket az évszázados fal altat. Fölkértük Szreda Károlyt, a kiváló freskószakértőt, aki a helyszínen tüzetesen megvizsgálta az előkerült festéknyomokat és megállapította, hogy ha volt is valaha freskó a falakon, az teljesen elpusztult. Szavojai Jenő egykori utasításai is előkerültek, amelyeket a kastély építőjének, Lucas Hildebrandnak adott. Ezekből megállapították, hogy az ablakokat valamikor művészi kovácsolt vasrácsok díszítették. A vasrácsok azonban már régen eltűnteik, csupán a falnyílásokban föllelhető lyukak őrzik nyomát. Ha a szakértők ezek és a kastély egykori urának följegyzései alapján rekonstruálhatják az eltűnt rácsok valószínű rajzát, a felújításra váró épület ezeket a díszítő elemeket is visszakapja. A Csepel-műzeum tervének megvalósításáért is folyik már a komoly munka. A terv azon múlik, hogy a járási tanács biztosítja-e hozzá más járások és községe^ példájára — a szükséges támogatást. Ha igen, akkor a Művelődésügyi Minisztérium megadja az engedélyt a múzeum felállítására. Anyag lenne hozzá bőven, de csak akkor kezdjük meg összegyűjtését a kastély erre a célra kiszemelt helyiségeiben. ha meglesz a miniszteri engedély a múzeumhoz. Nagy jelentőségű ásatásokat is terveznek a ráckevei határban, mert a községtől alig három kilométer távolságra fekszik Ráckeve elődjének, Szent Ábrahám telke nevű községnek a helye. Ez a hajdan virágzó falu a tatárjárás idején pusztult el. A tatárok pusztították el a közeli Apaj nevű községet is, amelynek egykori területe szintén sok régészeti érdekességet rejtegethet. A közelben akadtak nemrég egy római útjelző kőre, amiből azt következtetik, hogy ezen a területen Csaknem három évvel ezelőtt, pontosan 1958 szeptemberében alakult meg Ráckevén a műemléki albizottság. A szükségszerűség hívta életre. elsősorban talán a világhírű ráckevei műemlék-kastély sorsa. A fölbecsülhetet- len művészettörténeti értékű kastély ugyanis, amelyet a török uralom elleni felszabadító harcok vezére, Szavojai Eugén herceg építtetett Lucas Hildebrand-dál, a letűnt korszak nemtörődömsége és érzéketlensége, valamint a második világháborúban elszenvedett sérülések következtében pusztulásnak indult. Megmentésének egyik legfőbb akadálya pedig az volt, hogy nem álcádt felelős gazdája. Falai között több minisztérium kü-, lönböző intézményei kaptak hajlékot, helyiségeiben pedig számos család jutott lakáshoz. Ilyen kusza helyzetben az érdekelt minisztériumok egyike sem vállalta magára az épület fenntartási kötelezettségét., az Országos Műemléki Felügyelőség viszont azért nem gondoskodhatott megóvásáról, mert használói hallani sem akartak az általuk lefoglalt helyiségek kiürítéséről. A járási műemléki albizottság megalakulása után azonnal akciót indított a kastély megmentéséért. Kezdeményezéséhez hathatós segítséget kapott a műemléki felügyelőségtől és részben ennek köszönhető, hogy az albizottság legutóbb tartott ülésén dr. Kovács József ráckevei tanár titkári jelentésében már komoly eredményekről számolhatott be. — Igen nagy segítséget kaptunk Varsányi Lászlótól, a népfront járási titkárától, aki nagy megértéssel támogati ja műemlékeink védelméért folyó munkánkat — mondja (ír. Kovács József. — Komoly segítséget jelent az is. hogy fuzionáltunk a Dunaág Bizottsággal, amely körülbelül egyidöben alakult a mi albizottságunkkal és hasonló célokat tűzött maga elé. Tagjaink száma így most már tizenhatra emelkedett és valamennyien lelkesen támogatják törekvéseinket. A titkári jelentés beszámolt az albizottságnak arról, hogy az Országos Műemléki_ Felügyelőség megbízásából Rados Jenő műegyetemi professzor már javában dolgozik a kastély helyreállításának tervein. Ezeket a terveket három év alatt hajtják végre, tehát remélni lehet, hogy három év múlva visszanyeri régi szépségét a magyar barokk- építészetnek ez a legszebb és egyik legfontosabb emléke. . A felújítási munkák megkezdésére az ad lehetőseget — folytatja Kovács József —, hogy ha nehezen is, de lassan mégis kiköltöznek a kastélyban működő intézmények. Véletlenül megtudtuk. hogy a Terményforgalmi Vállalat szerződése, amelynek alapján éveken át raktárnak használta a kastély kupolatermét, tavaly márciusban lejárt. Eleinte hallani sem akart a Santo Bucsi művészi stukkóival díszített kupolahelyiség átadásáról, végül mégis kiköltözött és így megkezdhetjük az életveszélyes állapotban levő kupola felújítását. Már folyik a korhadt gerendák alatt az állványozási munka. A ráckevei állami erdészet szintén vonakodott attól, hogy átadja a raktár céljaira lefoglalt helyiségeket. A befalazott kocsi- feljáró alatt működött a fűrészgépe és veszélyeztette a műemlék állagát. Megkereséseinkre, az illetékes hatóságok sürgetéseire sokáig nem is válaszolt. Végül is az év elején a járási tanács kiutalta ezeket a helyiségeket a felállítandó Csepel-műzeum számára a műemléki albizottságnak. A községi tanácstól téglát és faanyagot kaptunk és Albertfi József ráckevei kőművesmester kollégáivá brigádot szervezett, amely lela római birodalom egyik fontos hadiútja vezetett át. A kastély helyreállításának egyik fontos előfeltétele a benne lakó családok elhelyezése. Erre komoly lehetőséget kínál az épülő járási tanácsháza, amelybe valószínűleg a jövő év elején költözhet át a községi tanácsházábói a járási tanács. Az így felszabaduló helyiségekben azokat a községi intézményeket és hivatalokat helyezik el, amelyek jelenleg lakásokban működnek. Számítani lehet tehát számos, lakás céljaira alkalmas helyiség felszabadulására. Fontos lenne, ha a község ezekben a lakásokban helyezné el a kastély jelenlegi lakóit. Arról is beszámolt a titkári jelentés, hogy rövidesen megkezdik. a műemlékké nyilvánított malomhajó helyreállítási munkálatait, amely jelenleg a ráckevei partok alatt horgonyoz. Szó volt ugyan róla, hogy ezt a becses emléket elviszik Ráckevéról, de a műemléki albizottságnak sikerült Ráckeve számára megmentenie. Rendbehozása után — a tervek szerint —, hangulatos halászcsárdát rendeznek be deszkafalai között. Magyar László Új aranylelő helyekre bukkantak az Uraiban A szovjet geológusok az Ural középső részében új aranylelőhelyekre bukkantak. — AZ UTÓBBI HETEK viharos időjárása következtében megyénk majd minden járásában, összesen 43 község határában, pusztított jégverés. Az Állami Biztosító Pest megyei Igazgatóságának kárszakértői megkezdték a termelőszövetkezetek és a tsz-tagok háztáji földterületét ért jégkárok becslését, felmérését. — A NÉMET-MAGYAR nemzetiségi kulturális ismerkedési program keretében egy-egy hétig tartó vendégszereplésen vett részt a Szigetújfalui Földfnűvesszö- retlzezet táncc&oportja Fejér, illetve Veszprém megyében. Az együttest szeretettel fogadták a meglátogatott községekben, műsoruk mindenütt nagy tetszést aratott. — VÁC VÁROS községfejlesztési alapjából három- száztíz méteres csatornát építettek az Erzsébet utcában. A lakosság közel ezer forint értékű társadalmi munkával járult hozzá a régóta hiányzó létesítmény elkészítéséhez. — VIRÁGBÁLT rendezett a nőtanács a szentendrei tanácsháza nagytermében. A bálon ismert muzsikusok és énekesek szórakoztatták a közönséget. Hetven kilós mutatók, több mint másfél tonnás számlapok Elkészült a djakartai stadion két nagy órája A világ egyik legnagyobb sportlétesítményéhez, a dja- kartai s.portkombináthoz a magyar híradástechnikai és műszeripar egész sor berendezést szállít. Egyik legnagyobb munkájuk a százezer személyes, jórészt fedett stadion két eredményhirdető táblája. A berendezés öt méter átmérőjű óráit a Pesterzsébeti Öragyárban most készítették el. A hatalmas óra — amely éppen olyan pontosan jár, mint apró testvérei — méreteire jellemző, hogy a mutatói egyenként hetven kiló súlyúak, maga a számlap pedig több mint másfél tonna. Még az öt percet mutató számhasáb is tizenöt kiló. A nagymutató egy perc alatt huszonhat centiméteres távolságot tesz meg. A nagy méreteken kívül másik érdekessége az óráknak, hogy az ottani viszonyoknak megfelelően teljesen trópusálló kivitelben készültek. A hajtómű zárt tartályokban olajban forog, s az óra valameny- nyl szerkezetét különleges, trópusálló lakkal vonták be. (MTI) Prémesál lat és baromfi A Gödöllői Kisál’, atteny észtért Kutató Intézet prémesállat és baromfitelepén nagy jelentőségű kutató munkát folytatnák. Árt * A nutriafelepen mintegy kétszáz, három színválíozatú nutriát tenyésztenek. A képen: Juhász József gondozó a nutriák etetéséhez készülődik Japán módszerrel történik a naposcsibék ivarmegállapí- tása. A képen: Jónás Gyuláné tudományos segédmunka- társ nagyító szemüveggel vizsgálja a naposcsibéket (MTI Foto: Eereth Ferenc felv.) Jól működik a Bará'ság olajvezeték félkilométeres próbaszakasza A Szovjetunióból kiinduló Barátság kőolajvezeték magyarországi szakaszán a május elején megkezdett előkészítő munkálatok egyik fontos része, a kápolnásnyéki próba- szakasz. építése és kipróbálása sikerrel befejeződött. Mint ismeretes, a csehszlovák határtól a Százhalombattán felépülő Dunai Kőolajfi- nomitóig húzódó magyar szakaszt megtoldják Kápolnás- nyékig terjedő tizennyolc kilóméteres ággal, s ezt bekötik a Szőny felé elágazó zalai olajvezetékbe, hogy amíg az olajfinomító el nem készül, a szovjet olajat a szőnyi finomítóba továbbíthassák feldolgozásra, s később is juttathassanak olajat Szőnybe. Ennek a szakasznak kápolnásnyéki 550 méteres vonalán a Kőolajvezeték Vállalat dolgozói május—júniusban lefektették azokat a külföldről vásárolt hegesztett csöveket, amilyenekkel ezelőtt még nem dolgoztak, s amilyen fajta csövekből majd az egész magvar szakaszt építik. A hegesztésnél ma gyár. valamint osztrák elektródával kísérleteztek és a Mechanikai Technológiai Intézettel közösen megvizsgálták a hegesztett varratokat. A vizsgálatok azt állapították meg, hogy az újfajta csövek jól beváltak, a dolgozók gyorsan és alaposan begyakorolták a hegesztésükhöz, fektetésükhöz szükséges technológiát. A próbavezeték összehegesztése. letisztítása, szigetelése után az 550 méteres szakaszt vízzel töltötték meg. majd 75 ! atmoszféra nyomásnak vetetnék alá, A kísérletből megállapították. hogy a csövek a követelménynek megfelelnek. fav a sikerrel kipróbált 550 méteres szakasz már végleges része a százhalombatta-kápol- násnyéki vezetéknek. (MTI) Betyárból lesz a legjobb pandúr? Egy óra a világhírű Kassagi bűvésznél A neve Kassagi. Foglalkozása: illuzionista, azaz bű- i vész. Rangja az, hogy a i „szakma’1 elismeri és a bejárt fél világ csodálja. Jelenleg a : Fővárosi Nagycirkuszban sze- i repel, a Nemzetközi randevú \ című műsor tan. i A huszonkilenc éves, fefce- : te, érdekes arcú, kisportolt i fiatalember — míg kollé- \ gámmal a tolmácsnak ma- I gyarázunk — elmélyedve ül ! jelenlegi lakásán, az Astoria í Szálló egyik elsőemeleti szo- í tójában. A kezét nézi. A í keskeny csuklón nyugvó fi- ; nőm, ápolt, hosszú körmű í jobb és bal kezet, amelyek ! egy akaratnak engedelmesked- ! ve hihetetlen biztonsággal \ hangolják össze minden vil- j lámgyors tevékenységüket. S j miután a tolmács tájékoztat- \ ta, a villámgyors kezek \ élénk geszt ikulációval kísé- £ rik a gazda, Kassagi saját életét idéző szavait. 1932-ben született Tunisz- ^ tan. Apja arab volt. Rom- mel Afrika-hadjárata során anyját megölték a németek, ^ mert zsidó volt. Apja nem ^ tudott egyedül megbirkózni ^ a családi gondokkal. A kis ^ Kassagi a Quartier El-malla- ^ cine, a tuniszi szegénynegyed ^ utcáit rótta. S 1946-ban rámo- ^ solygott a szerencse: a szom- ^ széd házban lakó tolvaj be- ^ fogadta. Zsebtolvajjá, ahogy |ott mondják: picpocket-té ne- i. velte a fiút. Egy évig volt picpocket. Nem a maga gazdája, hiszen a főnöknek minden zsákmányt le kellett adnia, s csak az volt az övé, amit a tolvaj gazda odavetett neki. De fürge ujjaival, tanulékonyságával hamarosan jó „hírnevet’1 szerzett a tuniszi alvilágban. 1947-ben egész életére kiható élmény rázta meg a tizenötéves fiút. Egy bűvészt látott, aki egy kis téren felállított dobogón remek mutatványokkal kápráztatta el az embereket. Kassagi — aki a zsákmány reményében furakodott a közönség soraiba — elbűvöl ten figyelte a varázslatokat, s egyszer csak felkiáltott: — A bal kezét nézzék! Oda dugta el a fehér sálat! A bűvész feldühödött. Leugrott az emelvényről és le- szídta. felpofozta a fiút. És Kassagiban a pofonok felkavarták a lebukástól való félelem rettegését, örökös izgalmát s döntött: nem lop többé, hiszen ügyes a keze, és ő is ilyen, de még ennél is jobb bűvész. varázsló lehet. Hű maradt elhatározásához. De egyszer még lopnia kellett, hogy eltemettethesse az apját. A bűvészkedést a tuniszi vásárokon kezdte. A régi trükköket leste — és újakat gondolt ki magának. S az új trükkök hatása : mindig volt közönsége. Tanult gyakorolt, fellépett és amikor úgy érezte, elég pénze van már. Párizsba utazott. Ott is dolgozott, tanult. Tanult a nagy bűvészektől. Megtanult viselkedni, majd Spanyolországba ment, hogy a jó színpadi mozgást, a táncot is elsajátítsa. Mert nagyon sokat akart tudni, hogy megmutathassa annak a bűvésznek, aki őt felpofozta: mivé lett. De többé nem találkozott vele. a bűvész meghalt. Aztán jöttek a sikerek, emelkedett a gázsi és 1959-ben végleg célba ért. Sikere egyik állomása a párizsi bűvész világkongresz- szus. Minden meghívott „klasszisnak” tíz új számot kellett bemutatnia. Kassagi trükkjei voltak a legszellemesebbek: megkapta a bűvészek Oscar-díját. Megjelent Zsebtolvaj voltam című könyve. A könyvből — Kassagi főszereplésével — filmet készített Robert Bresson, a neves francia filmrendező. S a film. a Picpocket nyerte el a francia kritikusok diját. Ojabb filmszerep. És — betyárból lesz a legjobb pandúr? — a Nemzetközi Rendőrség. az Interpol francia és angol szekciója tagjává nevezte ki Kassagit. Ö a zsebtolvaj-ügyek szaktanácsadója. Ezen a fordulaton a felesége is nevet. A szép, szőke, kedves Madame Kassagi. a párizsi lány, aki a világjáró bűvész kísérője — és asszisztense is egyben. De Madame Kassagi nemcsak asszisztense a híres illuzionistának, hanem mama is. ötéves kisfiúk most Spanyolországban várja a magyar vendégszereplés végét. Mert akkor hazamegy apu és anyu. Apu otthon egy újabb filmben játszik. S ha az is befejeződik, indul (már harmadszor) Amerikába. Végül megkérjük, s a bűvész bemutat néhány trükköt. Két ötforintos nagyságú, jó fél centi vastag, szivacsból készített nyulat tesz például a kezembe. Megkért, szorítsam össze a markom. Összeszorítom. Kassagi kedves kamaszos tréfálkozással mondja: — A marka most egy ketrec. Összezártuk ide az apa- és any anyulat. Vajon mit csinálnak? Eltelik egy kis idő, amíg újra megszólal: — Na, nyissa csak ki a kezét! Alig hiszek a szememnek. Kinyitott tenyeremen egy egész nyuszicsalád! A két „termetes” szülő és még hat-nyolc apró kis nyuszi. Nem tudom, hogyan csinálhatta. Kassagi mosolyog: — Kézügyesség az egész. Búcsúzunk — s ő visszaadja a tárcámat. Murányi József
