Pest Megyei Hirlap, 1961. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-13 / 137. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEKf V. ÉVFOLYAM, 137. SZÁM 1961. JŰNIUS 13, KEDD Gond®£jimk az aratásra! (N. M.) Vannak, akik a Lu- ea-naplárra esküsznek, mások a Meteorológiai Intézet előre­jelzésére figyelnek. Bárhogy is nézzük, az esős idő tovább tart, az előbbi szerint július derekáig, az utóbbi szerint a jövő hónap elejéig. Az egy­bevágó jóslatok szerint tehát nehéz aratás előtt állunk. Enyhe tél és csapadékban bő­velkedő tavasz után bőséges gabonatermésre számíthatunk, de félő, hogy az „aranyat érő” eső nagy próbára tesz bennünket. A határban járva eszünkbe ötlik a gond: miénk lesz-e a gazdag termés? Közeledik az aratás, az árpák mér szűkül­nek. s mi még a növényápo­lásnak is csak jóformán az elején járunk. Nem számítha­tunk tehát időnyerésre, hogy az aratásig befejezzük a ka­pálást és minden erőt a ga­bonára összpontosíthassunk. Teljes mértekben megértjük és osztjuk a dolgozó parasz­tok aggodalmát. Mégis, a veszély nem olyan súlyos, kevésbé fenyegető, ha előre látjuk és felmérjük. A hivatását felelősséggel viselő falusi vezető már előre szá­mol és kutatja a lehetősége­ket. Felkészül, hogy a lehető legjobban végezze dolgát, az aratás irányítását. Pillanatig sem lanyhul el a figyelme a műhelyben, ahol az aratógé­peket, kombájnokat próbál­ják, s nézik át újra meg új­ra. Gondoskodik a vontató­pótkocsik, társzekerek kijaví­tásáról. A magtárban ellen­őrzi a rendet, a tisztaságot és a fertőtlenítést, átnézeti a zsákokat, ponyvákat. Sürgeti a kombájnszérü készítését. De bármilyen fontosnak tartja az aratás technikai elő­készítését, legfőbb figyelme mégis az emberekre irányul, akikkel megosztja felelőssé­gét. Akár az állami gazdasá­gokban, gépállomásokon, akár a termelőszövetkezetekben nézzük az aratás gondjait, ugyanazt állapíthatjuk meg: csakis a közös vagyont féltő, kollektív felelősségérzettől át­hatott dolgozók áldozatkész munkájával érhetünk el si­kert. Azt mondják, manapság fa­lun túlságosan sok a gyűlés, a különféle értekezlet, ame­lyek elvonják a munkától a dolgozókat. Valóban, ha itt a munka, nyakunkon az aratás, akkor nincs helye időt húzó értekezletnek. Az esők, a „parasztünnepek” kényszerű szünetében azonban jól teszi az igazgató, az elnök, az ag- ronőmus, vagy a brigádveze- tö. ha szót vált a dolgozók­kal. így, csakis így előkészítve lendül az egész közösség si­kerre jogosító munkába. Az üzemi fiatalok kétharmada munkaversenyben dolgozik Újabb jelzések a Venus-rakétáról Tanácskoztak az üzemi KISZ-titkárok Megyénk ipari termelése | az év első négy hónapjában | tizenhárom százalékkal volt j magasabb, mint az előző esz- | tendő hasonló időszakában. Kedvezően alakult a terme­lékenység, a legtöbb üzem­ben máris elérték, vagy meg­közelítették a kétharmad- egyharmados arányt. Mind­ebben a fiataloknak is ré­szük van, hisz az ifjúsági munkaverseny lendülete a KISZ I. kongresszusa után sem hagyott alább. A fiatalok több mint két­harmada munkaversenyben dolgozik, s közel ötszáz ifjú­sági brigád vetélkedik egy­mással üzemeinkben. Ho­gyan alakult az üzemi KI3Z- élet az elmúlt fél esztendő során, milyen módon tud­nák ifjúmunkásaink még jobban segíteni a terme­lést, s milyen feladatok megoldása vár az üzemi KISZ-szervezetekre — erről tanácskoztak tegnap délelőtt a megyei KlSZ-bizottságon az üzemi KlSZ-titkárak. Somodi Gyula elvtárs, a KISZ megyei titkára beszá­molójában részletesen ele­mezte az elmúlt időszak eredményeit és hibáit. El­mondotta, hogy ifjúmunká- ! saluk komoly segítséget ad- J nak az üzemeknek, bármi­kor számíthat rájuk a válla- I latvezetés. A Pest megyében működő üzemi KlSZ-szerve- I zetek országos tekintetben is i előkelő helyet foglalnak el. A Nagykőrösi Konzerv­gyár kiszesei például a KISZ vörös vándorzász­laját is elnyerték, s kitűntek még a Duna­keszi Járműjavító, a Cse­pel Autógyár és a váci Forte-gyár fiataljai. A munkaverseny keretében több olyan ifjúsági mozga­lom bontakozott ki, amely jelentékenyen elősegíti a ter­vek megvalósítását. Az ifjú­ság a szocializmusért moz­galomban eddig ötezerkét­száz üzemi fiatal jelentkezett s most arra kell töreked­niük a KISZ-vezetőknek, hogy valamennyi ifjúmunkást — a szervezeten kívülieket is — bevonják a mozgalomba. Üzemeinkben hatvanhat ex­portbrigád versenyez, azonban — mint a beszámoló is megál­lapította —, ez kevés. Me­gyénkben szép hagyományai vannak ennek a mozgalom­nak, éppen ezért most arra kell törekedni, hogy a közve­tett exportmunkákon dolgozó fiatalok is alakítsanak export­brigádokat. A szocialista brigádmoz­galom kielégítően fejlő­dik, kétszázhét brigádban több mint ezer ifjúmun­kás küzd a megtisztelő címért. Ötvenegy ifjúsági brigád a cím megtartásáért, illetőleg a következő fokozat elnyeré­séért vetélkedik. Somodi elv­társ nyomatékosan hangs ú- i lyo2ta hogv ezt az úi ember­típust alakító mozgalmat to­vább kell fejleszteni. Akik nem vigyáznak Szeszély vagy szegélykő Épül a Barátság olajvezeték szovjet szakasza Szerves része az üzemi ver­senynek, s egyben a szakmai továbbképzésnek a szakma ifjú mestere mozgalom. An­nak idején héíszázharmincegy fiatal jelentkezett, hogy meg­szerezze az arany-, ezüst- és bronzfokozatot, ám a szervezők már kevésbé törődtek a tanfolyamokkal és ennek „köszönhető”, hogy mindössze kétszáztíz fiatal vizsgázott le. Mulasztást kö­(Folytatás a 2. oldalon) ] k'ei-hágó környékén végzik a ! munkálatokat. Ezen a szaka- j szón többek között kilenc alag- I utat és 17 függőhidat építenek az olajvezeték számára. Számíá’ószerkezet a gépek és a garanciális termékek üzemidejének vizsgálatához Nemrégen jelent meg az Országos Tervhivatal és a Központi Statisztikai Hiva­tal együttes rendelete, amely előírja, hogy a gépek üzem­Négvéves esti technikum indul a Budakalászi Textihíívekben — A Budakalászi Textilmű­vekből Karvaly Nándor igaz­gató van a telefonnál. — Cseréljünk szerepet.: mondjon nekünk valami újsá­got, igazgató elvtárs! — Szívesen. Többet is mond­hatok? — Természetesen! — Az első: a Budapesti Ipari Vásáron bemutatott áruink minősége, szépsége, kiállítá­sunk magas színvonala elnyer­te a zsűri aranyérmét. Mivel itt adták át „Az év legszebb könnyűipari terméke” pályá­zat díjait is, gazdag „zsák­mánnyal” tértünk haza a vá­sárról. Két, nyomott mintás abroszunk egy-egy első díjat nyert, egyik bútorszövetünk szintén. Újdonságunk, egy szőtt asztalterítő pedig minisz­teri dicséretet kapott. — A második újság: dolgo­zóink kívánságára ősszel üze­münkben megindítjuk a textil­ipari technikum kihelyezett osztályát. Az első évfolyamra ez Ideig harmincnégy hallgató jelentkezett. Tanulásuk meg­könnyítésére a nyár folyamán kéthónapos előkészítő tanfo­lyamot rendezünk, amelyen két, községbeli tanár foglalko­zik a hallgatókkal. A négyéves esti iskolán a fővárosi Textil­ipari Technikum tanárai- fog­inak tanítani. A jelentkezők • egy része huszonhat éven aluli j fiatal, másik része pedig olyan j művezetőkből kerül ki, akik- : nek eddig nem volt techniku- : mi végzettségük. j — Végül a harmadik újság: j szombaton délelőtt kedves ven- ! dégek jártak nálunk, a gödöl- ! lői Agrártudományi Egyetem : szakemberei. Látogatásuk cél- S ja az volt, hogy megtekintsék í a nálunk gyártott szőtt, gumí- jrozott tömlőket. Véleményünk ! szerint ugyanis ezek az erede- ! tileg a tűzoltóságnak készített l tömlők kiválóan használhatók ; árasztásos és permetező locso- ■ láshoz, öntözéshez a mezőgaz- ; dóságban. Véleményünket a • vendégeknek tartott gyakorlati [bemutatóval igyekeztünk alá- j támasztani, reméljük — siker- ; rel! ny. é. 125 OOO-Lőí 12 9-en Búcsúzás a tanároktól, nevelőktől Cserny Gábor felvételei ban — itt is emlékezetes ma­rad az általános iskolai ta­nulmányait befejező 129 nyol­cadikos számára. A hetedike­sek korán keltek, ezen a na­pon. Valóságos lomb- és vi­rágerdővel érkeztek a Kon­stantin téri emeletes épület­hez, már a kora reggeli órák­ban. Feldíszítették a három osztály ajtaját, a termek fala­it és a padokat. A táblára József Attila, Vörösmarty és Ady egy-egy örökbecsű mon­data került: klasszikus jóta­nács, útravaló az életre. Megtartották az órákat. Csak tizenegykor rezzentek össze a kis szívek, amikor — az ő számukra — utoljára szólalt meg a földszinti kisharang. Délben megelevenedtek a folyosók. Szülők százai vár­ták a menetet. Eljöttek a hi­vatalos szervek képviselői is. Ott láttuk. Stil Ferenc elvtár­sat, a járási pártbizottság tit­kárát, tanácstagokat, tömeg­szervezeti vezetőket. — Most búcsúzunk és el­megyünk — hangzott fel az ének. majd Kun Józsefné, Oláh Ferencné és Téglás Lajosné osztályfőnökök ~ vezetésével, megindultak a nyolcadikosok, hogy vállukon a hagyományos vándorbottal, tarisznyával, még egyszer végigjárják a számukra oly kedves, emléke­zetes tantermeket. Könny csillogott nemcsak a gyermekszemekben, de sok fel­nőttében is, amikor a menet idejéről nyilvántartást kell vezetni. Pontos műszer nél­kül azonban csak hozzáve­tőlegesek az adatok. A Pest- erzsébeti Óragyárban ügyes számlálószerkezetet készítet­tek: az úgynevezett üzem- időmérő-órát, amelyet a gé­pet működtető motorhoz köt­nek, s annak bekapcsolásá­val az óra is automatiku­san beindul. így a termelékenyebb gépki­használást, a veszteség- időket percre pontosan meg tudják állapítani. Az új típusú óra felhasz­nálásával úgynevezett gép­csoport üzemidőszámláló be­rendezést is készített a gyár. Érdekessége ennek a beren­dezésnek, hogy az órák nem a gépen, hanem azoktól tet­szés szerinti távolságra, köz­ponti helyen, például a prog­ramirodán állíthatók fel, vagy a diszpécser szobájában. Az órák egymástól függetle­nül működnek, s így külön­böző távolságra és külön­böző helyeken felállított gé­pek együttes központi megfi­gyelését teszik lehetővé. Ezzel a szerkezettel gép­csoportok, vagy akár az egész géppark pillanat­nyi, óránkénti, napon­kénti működési ideje pontosan megállapítható és regisztrálható. A számláló szerkezet nemcsak gépek megfigyelésére, hanem MEO-kban időtartam-pró­báknak kitett készülékek ellenőrzésére, adócsövek, te­levízió képcsövek, különféle lámpák és egyéb garanciá­lis termékek időtartamának megállapításához is jól fel- használhatók. A gépek és a munkaidő jobb kihasználását elősegítő számláló órákból az idén kis sorozatban kétszázat készí- | fenek, a jövő év elején pedig f megkezdik tömeges gyártá­si sukat. (MTI) ! T-­| Puwziííú füldrengris Iránban f Nyugati , hírügynökségek ^ közlése szerint vasárnap, reg- | gél 33 perces földrengés pusz- / tított Dél-Iránban A föld­y £ rengés a földdel egyenlővé ^ tette Dekouheh 400 házból ál- ^ ló falut, ötvenen meghaltak, ^ ötvenen megsebesültek, , 1500- í an hajléktalanná váltak. y ^ A közeli Lar városában — ^ a tavalyi szörnyű földrengés ^ színhelyén — is heves föld- ^ lökések voltak. Az utcán is felhangzik az ének körüljárta az iskolaépületet, majd bekanyarodott az udva­ri sportpályára. Vadász Mag­dolna mondott köszönetét a nyolcévi fáradságos munkáért a tanároknak, nevelőknek. A hetedikesek átvették a KISZ és az iskola zászlóját, majd Tóth Istvánná igazgató köszön­tötte szívbőljövö, kedves sza­vakkal távozó növendékeiket. A futózápor elállt. A nap elöbújt a felhők mögül. Meg­világította az öreg épület fa­lait. Barátságos sugarával kö­szöntötte a távozókat, az éle­tűik új szakaszába lépőket. Papp Rezső A Barátság olajvezeték szov­jet szakaszának részén teljes erővel folyik a munka. A Kár­pátokon át vezető szakasz épít­kezésén jelenleg már a Verec­Üjsághír: Az ország általa- nos iskoláiban szombaton 125 ezer nydisacüli osztályost bú­csúztattak ünnepélyesen diák­társaik. F ic legnagyobb általános iskolája: a Hámán Kató leányiskola, a város félévszá­zados tanintézete. Fennállásá­nak 50. évfordulóján ünnepé­lyesen emlékeztek meg a nagy­nevű névadóról, akinek nem­csak hatalmas arcképe függ az iskola lépcsőházában; az ő szellemében tanít itt félszáz nevelő és Hámán Katót tekin­ti példaképének ezer leány­tanuló. A szombati nap — úgy, mint az ország több ezer iskolájá-

Next

/
Thumbnails
Contents