Pest Megyei Hirlap, 1961. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-13 / 111. szám

1961. MÁJUS 13, SZOMBAT MECKI '/f/rliin GÖDÖLLŐ KEDVES VENDÉGE (Folytatás az 1. oldalról.) ember, Horváth András elv­társ meg is jegyzi: — Aki csinálta a műszere­ket, az keveset szól. Úgy gon dolja, hogy beszéljen helyette az alkotás ... Megnyeri a látogatók tetszé­sét az új, modem alakú áram mérő. A kormány elnöke elis merően állapítja meg: — A szép külalak, a tetsze­tős forma segíti az exportot. És néhány perc múlva azt is megtudjuk, anélkül, hogy bárki előkészítette volna, mert az élet a legnagyobb ren­dező — miként vélekednek a külföldi szakemberek a gö­döllői üzem gyártmányairól? Hasszán el Kordy, az Egye­sült Arab Köztársaság mér­nöke éppen a Ganz Árammé­rőben tartózkodik. Több mint tízezer készüléket vesz át. — Jó márka — mondja a külföldi mérnök — szívesen vásároljuk. — ön feltűnően hasonlít Nasszer elnökhöz — tréfál­kozik a miniszterelnök, a koromfekete hajú, magas fér­fival. — Már mások is megállapí­tották — válaszolja nevetve. Érdekes találkozó helye a forgácsolóműhely. Az idős Pozsár Sándor szemmel lát­hatóan türelmetlenül várja, hogy összetalálkozzon a kor­mány elnökével. — Majd tüstént megismer... — magyarázza munkatársai­nak és gyanúsan törölgeti a szemüvegét. Végre odaér Pozsár Sándor­hoz a várva várt vendég. — Kedves Münnich elv­társ ... emlékszik rám? Megáll a kormány elnöke. Pozsár Sándor izgalmas pil­lanatai, úgy érzi, hogy szíve hangosabban zakatol, mint a gépek. Münnich Ferenc elv­társ széttárja a karját: — Rég volt... de emlék­— Remélem azonban, hogy a második negyedév végére pótoljuk a múlt havi mulasz­tást — Ígérte az igazgató. Münnich Ferenc elvtárs a búcsúzásnál jó munkát és további sikereket kívánt a Ganz Árammérő vezetőinek és valamennyi dolgozójának. Ezután a vendégek a gödöl­ért és azért, hogy az embe­rek — emberekhez méltóan élhessenek. És még nagyon sokáig akarok küzdeni ezért... Lelkes taps fogadta Mün­nich Ferenc elvtárs szavait, majd dr. Virág Árpád, az egyetemi pártbizottság titká­ra — amint Gödöllőn tré­fásan nevezik — a kapálás nélküli kukoricatermelés Minél több Untait vonßunk be a termelőszövetkezetekbe I Ülést tartott a KISZ Pest megyei bizottsága A gödöllői Ganz Árammérőgyár büszkesége: az árammérő szerelde korszerűen felszerelt futószalagja. Dr. Münnich Ferenc elvtárs a modern műhelyben (Gábor felv.) lői Agrártudományi Egye­temre látogattak el, ahol ugyancsak szeretettel és ér­deklődéssel fogadták a kor­mány elnökét. A patinás épü­let bejáratánál dr. Magyari András rektor és dr. Virág Árpád, az egyetem pártbi­zottságának titkára üdvözöl­te dr. Münnich Ferenc elv­társat, az egyetemi ifjúság nevében pedig Szőke Erzsé­bet, harmadéves hallgatónő virágcsokrot nyújtott át. Dr. Magyari András rektor bemutatta a kormány elnö­kének a tanári kart. Közvet­len, baráti beszélgetés alakul ki, ceremónia és min­den különösebb előzetes prog­ram nélkül. plÉ ftfe :­11 ; A 1 1 inig 1 1 apostola számolt be a vegy­szeres gyomirtás eredmé­nyeiről. Mintha a mezőgaz­dasági szakemberek rendkívüli parlamentje tartott volna rögtönzött ülést, mert napirendre kerültek a legégetőbb kérdések. — Szorgalmazni kell a mezőgazdasági szakember- képzés javításának ügyét — mondotta dr. Münnich Fe- , renc elvtárs — én minden- í ben segítek a gödöllői egye- | tem rektorának és professzo­rainak .:. A földművelésügyi miniszter támogatását is meg­nyerhetem a nemes ügynek, ö ugyan „önálló miniszter”, de hallgat rám..; — je­gyezte meg élénk derültség közepette a kormány elnöke. Sok fontos és érdekes kér­dés szóba került még. Lát­tunk olyan professzort is, aki még mielőtt beszélt vol­na. kissé lámpalázasan ké­szülődött egy-egy téma is­mertetésére, de amikor már beszámolt kutatása vagy kí­sérlete eredményéről, olyan felszabadult volt a hangja, mintha a diákjainak tartott volna előadást. Miként is mondotta Mün­nich Ferenc elvtárs a lá­togatás elején? Nem minisz­terelnökként, hanem egysze­rű állampolgárként kereste fel a gödöllői Agráregyete­met .; ; Molnár Károly Május 12-én kibővített ülést tartott a KISZ megyei bizott­sága. Az ülés napirendjén két fontos kérdés — a termelő­szövetkezeti KISZ-szervezetek helyzete és az ifjúság a szó* tializmusért mozgalom ered­ményei — szerepelt. A termelőszövetkezeti ifjú­ság és a tsz-KISZ-szervezetek helyzetéről szóló beszámolót Hidas Púi megyei parasztifjú­sági felelős ismertette. Beve­zetőben, a termelőszövetkezeti tagság összetételét vizsgálva, megállapította, hogy a fiata­lok részaránya az utóbbi há­rom évben csökkent. Míg 1957-ben a tsz-tagság 19,4 százalékát, ez év márciusában már mindössze 8,3 százalékát tették ki a fiatalok, noha szá­muk a négy évvel ezelőttinek több mint háromszorosára emelkedett. A csökkenés összefüggés­ben van az ipar gyors fellendülésével, az ipari települések közelségével, s azzal, hogy sok termelő- szövetkezetben még nem érvényesült az anyagi ér­dekeltség ösztönző hatása. De összefüggésben van azzal is, hogy a KISZ-szervezetek csaknem két éven keresztül megváltoztathatatlannak fog-1 ták fel a faluról elvándorlás tényét. Etekintetben döntő' változás csak a KISZ kong­resszusa után következett be, amikor is a KlSZ-bizottsá- gok megértették, hogy az anyagi érdekeltség mellett sokat jelent a po­litikai meggyőzés és a falu sorsáért érzett fele­lősség felélesztése is. Mi a helyzet jelenleg a fa­lusi fiatalokkal? Több mint negyvennyolcezer azoknak a száma, akik Budapestre, s kö­zel hatezer azoké, akik a szomszédos megyékbe járnak dolgozni, ipari munkára. Ezen­kívül megyénkben mintegy huszonötezer olyan 16—26 év közötti fiatal él, aki sehol sem dolgozik, eltartott. Ez utóbbi' az a tartalékhadsereg, amelyből a termelőszövetke­zeti fiatalok számát elsősor­ban növelni lehet és növelni is kell, legalább négyezerre az év végéig. A beszámoló ezután rész­letesen foglalkozott azokkal a feladatokkal, amelyek az ifjú­sági szövetség tagjaira várnak a tsz-ek gazdasági és politi­kai megszilárdításának előse­gítése, a termelési tervek tel­jesítése, a családtagok bevo­nása és a KISZ-szervezetek megerősítése érdekében. A termelési tervek teljesítése, a termelékenység emelése érde­kében 1 Folyik a Csepelsziget szúnyoghelyzetének felmérése Fagyosszentek napjain jó csali igazán a nyárra gondol­ni. A kánikulára ... Meg a nyári üdülés örömeire-.--Errol- meg hirtelen a szúnyog jut eszébe áz embernek. Szeren­csére a Pest megyei Közegész­ségügyi- Járványügyi Állomás is gondol már a szúnyogra. — Bizony gondolunk rá — nevet a telefonkagylóba dr. Félix László, az állomét igaz­gató főorvosa. — Éppen most rendeltünk öt ven mázsa DDT-t a számukra. Idén is pontosan úgy folytatjuk ellene az irtóhadjáratot. ahogy évek óta. A Duna jobb partján Bé­kásmegyertől Visegrádig és a szentendrei szigeten a fővá­rosi KÖJÁL-al szoros harci szövetségben széliünk hadba és természetesen, repülőgépet is bevetünk az időjárástól függően előreláthatólag július derekán, vagy végén. A repü­lőtámadás során a szúnyog számára hidrogén-bombánál is veszélyesebb DDT-port perme­tezünk a földre. Ez is jól be­vált harcieszközünk már évek óta. ­— S ennek ellenére az idén is lesz szúnyog? — Minden bizonnyal. Har­cunk ugyan hatásos, de amíg a Szentendre-sziget belső vi­zeit le nem vezetik, meg nem szüntetik a tocsogókat és po­csolyákat. nem lehet végleges az eredmény. Előbb utóbb a koncentrikus támadásra, a belvíz lecsapolásra is sor kerül, addig be kell érnünk részeredményekkel. — Csak a felső Dunaszakasz mentén folytat a megyei KÖ­JÁL szúnyogirtást? — Legalábbis nagyobb mér­tékben — egyelőre. De ez év eleje óta a Soroksári Dunaág 1 mindkét partján és természe­tesen a Csepel-sziget belsejé­ben is az Országos Közegész­ségügyi- Járványügyi Intézet­tel együtt folytatjuk a szú- nyoghelyzet felmérését. Ku­tatjuk a szúnyog tenyészhe- lyeket és az előforduló szú­nyogok fajtáit. Ez a munka hosszadalmas, még jövőre is folytatnunk kell. Csak akkor leszünk abban a helyzetben, hogy megmondhassuk, mi a teendő a Csepel-szigeti szú­nyog fronton. Magától értető­dik ott is csak a belvizek le- csapolása hozhatja meg a vég­leges eredményt. — S malária megbetegedés fordul-e elő a megyében? — Tíz éve egy sem. Sze­rencsére. Mert a sokfajta, ná­diunk tenyésző szúnyog között ^a maláriát terjesztő anopheles ^is bőven előfordul. Miután ^ nincs maláriásunk. nem tudja ^magába szívni, sem tovább í adni a fertőzött vért. y — Köszönjük a felvilágosí­tást... y $ — Halló! Még valamit! A ^járványokat annyira terjesztő £ másik veszedelmes recésszár- ^ nyű. a légy ellen is harco­siunk. Főleg közintézményeink, % és összes egészségügyi intéz­ményeink területén. De ha ál- j Jlami gazdaságok, termelőszö- \ vetkezetek igénylik, a gazda­gságaikban js. Mi szakembert j adunk. a DDT-port viszont az (igénylőnek kell megvásárol- • nia. i Stílszerű módon eképpen : búcsúzunk: — Halló! Halál a szúnyogra, meg a légyre! —5 —« — ön hasonlít Nasszer elnökhöz — mondja tréfásan a kormány elnöke Hasszán el Kordy-nak, az Egyesült Arab Köztársaság mérnökének szem. Felejthetetlen időkben találkoztunk... Együtt voltunk 1919-ben Szolnokon — emlékezik visz- sza Pozsár Sándor — Mün- nich elvtárs zászlóaljában csatáztam... Megöleli egymást a két ré­gi harcos, a kormányelnök és a gödöllői munkás. Megható pillanat. — Most már elhiszitek, hogy igazat mondtam? — kérdezi' boldogan Pozsár bácsi a mun­katársaitól. Tágas, modem és tiszta étterem. Ez a látogatás utolsó állomása. — Azt hiszem, hogy itt jó étvággyal ebédelhetnek az üzem dolgozói — mondja a miniszterelnöknek Kurucz Béla elvtárs, a Gödöllői Já­rási Pártbizottság első tit­kára, s a kormány elnöke élénken helyesel. Nemcsak a fényről esik szó. Dunajszki András igaz­gató például nyíltan beszá­molt arról, hogy az áprilisi teljesítménnyel nem elégedett. — Figyelmet és megbecsü­lést jelent számunkra ez a mai nap — hangoztatta be­vezetésként a rektor, majd így folytatta '—, megtisztel­tetést jelent, hogy a kor­mány elnöke érdeklődik a munkánk iránt..; — Én tartom megtisztelte­tésnek, hogy megismerked­hettem a híres gödöllői egye­tem nagytudású professzorai­val — válaszolta dr. Münnich Ferenc elvtárs. — Ma egyéb- f ként nemcsak miniszterei- á nőkként jöttem ide, hanem . egyszerű polgárként is, akit J rendkívüli módon érdekel a! mezőgazdaság ügye. Állator- j vos fia vagyok. Apám révén \ már gyerekkoromban mégis- ; merhettem az akkori Magyar- ország parasztjainak, zsellér- $ jeinek embertelen életét, szó- $ ciális viszonyait. Dessewffy j gróféknál például a verseny- í lovakat ragyogó istállóban \ tartották, míg a zsellérek le- \ írhatatlan állapotok között \ lakták. Ezek a gyermekkori ; élmények, tapasztalatok is \ hozzájárultak politikai állás- \ foglalásom kialakulásához és £ hogy immár ötven esztendeje \ harcolok a szociális igaz- ^ ságtalanságok megszüntetésé- í szervezzenek negyven if­júsági kukoricatermesztő és harminc ifjúsági silózó brigádot a megye terme­lőszövetkezeteiben. A baromfi-, sertés- és szarvas­marhatenyésztésben dolgozó fiatalok csatlakozzanak a na­gyobb hozamok eléréséért in­dított országos ifjúsági verse­nyekhez. Indítsanak mozgal­mat a növénytermesztésben a szocialista munkabrigádok megalakításéra, illetve e meg­tisztelő cím elnyerésére. A termelőszövetkezeti és a falusi KISZ-szervezetek tagjai poli­tikai meggyőző munkával bír­ják rá a fiatal családtagokat a tsz-be való belépésre. Hangsúlyozza a beszámoló, hogy meg kell javítani az is­kolai nevelőmunkát és a po­litechnikai oktatást is. A nevelőmunka közép­pontjába falun a mező- gazdasági munka megsze­rettetését kell állítani. A téli átszervezés befejezé­se után az a feladat állt a KISZ előtt, hogy az újonnan alakult tsz-ekben minél előbb létrehozza és megerősítse a KISZ-alapszervezeteket. Az elért eredmény nem kielégí­tő: jelenleg 214 tsz közül nyolcvanhatban működik KISZ-szervezet. A jövőben mindenütt, ahol erre mód van, KISZ-szervezetet, vagy legalábbis KISZ-csoportot kell alakítani. A beszámoló befejezésül ér­tékelte a termelőszövetkezetek kulturális életét, ismertette a fiatalok ezzel kapcsolatos le­hetőségeit és feladatait. Az első napirendi ponthoz számos felszólaló mondta el saját alapszervezetének, vagy területi KISZ-bizottságának tapasztalatait. Kovács Sándor, a ceglédi Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet KISZ-titkára elmondotta, hogy. a tsz-en kír Vüli fiatalok körében vég­zett agitáció hatására szö­vetkezetükben a fiatal tsz- tagok száma 1960 októbere óta százhúszról kettőszázra emelkedett. A fiatalokat ér­dekli a mezőgazdasági mun­kaverseny. Tizenhárom fia­tal állatgondozó jelentkezett eddig az országos versenyre, köztük a tavalyi országos verseny egyéni győztese. A második napirendi pon­tot, az Ifjúság a szocia­lizmusért mozgalom jelenle­gi helyzetét és a további fel­adatokat Kovács István me­gyei szervező titkár ismertet­te. A mozgalom — állapítot­ta meg a beszámoló — ked­vező fogadtatásra talált a kiszista ifjúság körében, mert egységes keretbe foglalja a szervezet sok irányú ne­velőmunkáját, a társadal­mi munkán, a tanuláson, a kulturális tevékenységen és a sporton keresztül. Ennek köszönhető, hogy me­gyénkben a mozgalomba be­nevezett fiatálok száma már­is meghaladja a huszonnégy- ezret, holott a szervezés még nem fejeződött be. Ez­zel kapcsolatban további fel­adata a KISZ-bizottságoknaik, hogy minél nagyobb számban bevonják az általános iskola nyolcadik osztályát végző fiatalokat, a továbbképző is­kolák tanulóit, a kultúr­együttesek és sportkörök tag­jait, valamint a kongresszu­si versenyben részt vett üzemi ifjúmunkásokat. A személyes agitáció fegyverével kell foly­tatni a további szervező mun­kát annál is inkább, mert a KISZ-tagoknak eddig csak nyolcvan százaléka nevezett be a mozgalomba. Elvárjuk pedig, hogy minden kiszista fiatal részt vegyen benne, hiszen megyénk több városában és járásában, nagy szá­mai neveztek be szerve­zeten kívüli fiatalok is. A beszámoló a továbbiak­ban foglalkozott a teljesít­mények értékelésében és nyil­vántartásában mutatkozó hi­bákkal, s tisztázott néhány félreértésből eredő problémát. Tíz éve ugyanabban a boltban Ritka jubileumot ünnepe Csóka István, a Szigetszent márton és Vidéke Körzeti Föld művesszövetkezet 2. számú ve gyesboltjának vezetője. Tíz éve dolgozik és vezeti ugyanazt i boltot a falu felső végén. Múl' évi átlagos (havi forgalma 12( ezer forint volt, s ezt mine egyedül bonyolította le. Az üz­lethelyiség kicsi, bővítésre kí­vánkozik, erre azonban a szö­vetkezet nem kap keretet. Még­is minden olyan cikk kapható itt, amivel a háztartások napi szükségletét kielégíthetik. Mi Csóka István sikerének a titka? Az, hogy 10 éve van a bolt­ban, lelkiismeretesen kiszolgál­ja a vevőket. Úgy megkedvel­ték, hogy a falu másik végéről is járnak hozzá vásárlók. De rá is szolgált a bizalmukra — tisztakezű ember. Csóka István tavaly elW> fél­évben elnyerte a kiváló dolgozó oklevelet, második félévi mun­káját pedig a jelvény koronáz­ta meg. — Öröm az elismerés — mondja mosolyogva —, csak az bosszant egy kicsit, hogy a fe­leségem megelőzött. Egy évvel előbb megkapta a jelvényt az autógyárban. A földművesszövetkezet, amelynek Csóka István is dol­gozója, második félévi teljesít­ményéért a SZÖVOSZ igazga­tósága dicsérő oklevelét nyer­te el. Az egy főre eső forga­lom az 1959. évi 52 ezerről 59 ezer forintra emelkedett 1960- ban.

Next

/
Thumbnails
Contents