Pest Megyei Hirlap, 1961. május (5. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-12 / 110. szám
1951. MÁJUS 13, PÉNTEK «Ecrei «Mßw*ltm 3 Ahol az egész tagság szívügye az árutermelés Több húst és terményt adnak az államnak a váchartyáni Alkotmány Tsz-ből A FOGATOS udvaron, a kocsiállások mögött pillantjuk meg Baranyai Gyulát, a vác- hartyáni Alkotmány Tsz fő- agronómusát. Élénk beszélgetésbe merülve magyaráz valamit a fogatosoknak, akik a határba készülnek. Még új ember ahhoz a faluban, hogy kevesebb szóval is megértethetné magát. Alig egy hónapja irányítja az 1339 holdas gazdaságot. Az árutermelés gondjai és eredményei felől faggatjuk, miközben az irodába tartunk. Néhány lépés után egy fiatal tsz-tag áll elibénk, Gregus Zsuzsanna. A tsz baromfitelepét vezeti és most nagy gondban találjuk; — Baranyai elvtárs, most mit csináljak? — kérdezi karjait széttárva; — Megint jöttek csirkéért. Három párat akarnak venni. Adjak, ne adjak? — Nem adunk el többet. Legalábbis nem így, darabonként. Aki ilyen keveset akar venni, talál a házaknál is. A mi telepünk nem KÖZÉRT- bolt. Miért akadályoznánk a háztáji baromfiértékesítést? Különösen, amikor mi százával adhatjuk el az államnak a csirkéinket. AZ IRODÁBAN megtudjuk, hogy a tsz szántóterülete 1105 hold. Ehhez a területhez 48 ló, 130 szarvasmarha és 185 sertés az állatállomány, amely együttvéve 250 számosállatnak számít. így tehát kitűnik, hogy az összterületet figyelembe véve, 5,5 holdra jut egy számosállat a szövetkezetben. Ez az állatsűrűség természetesen nem a legjobbak közé tartozik, de remélik, hogy még az idén megjavíthatják. Annál is inkább szükség van erre, mivel fokozottan előtérbe került a húsárutermelés növelése, amely viszont az állatsűrűségtől függ. A jelenlegi állatsűrűség mellett 37 hízómarhát, 52 hízott sertést és 4000 vágóbaromfit terveztek átadni az államnak az értékesítési szerződésük keretében. Emellett egy több mint félezres (550-es) tyúktörzset is kiválogatnak, hogy jövőre a tojáshozammal is számolhassanak. Lehetőségük van erre, mert a saját csirkeállományuk mellé még 6000-et vásárolnak a kecskeméti baromfikeltető állomástól. A tsz közös állatállományának fejlesztésén kívül arra is törekednek a tagok, hogy a háztáji gazdaságok húsárutermelési lehetőségeit is kihasználják. Hetenként több száz csirkét vállalnak el felnevelésre a tsz által megrendelt terven felüli állományból és a háztáji gazdaságukban is keltetnek. A vezetők járják a falut annak érdekében is, hogy a háztáji sertések, marhák selejtezésre szánt részét hízóállatként értékesítsék a tsz-tagok. Igyekezetük nem is eredménytelen, mert már alig van olyan ház a faluban, ahol ne követnék a saját érdeküket szolgáló tanácsot. Közben a földeken szorgos munkával a növénytermesztés hozamának növeléséért küzdenek. Minden kapásnövényt kiosztottak egyéni művelésre. A tsz-tagok és családtagjaik eredményességi munkaegységért dolgoznak, amelyhez nagy reményeket fűznek. Különösen Vezsenyi Sándort, Ornik Árpádot és Ornik Lajost dicsérik, akik a legnagyobb munkakedvvel, a legjobb teljesítményeket érik eh Dicsérik még az idős, hetven esztendős Varga Sán- dorné munkáját is, aki egyetlen napot sem hiányzik a tsz földjéről. De jól dolgoznak a többiek is, hiszen az idejében elvégzett munka erről tanúskodik. Május 10-én már befejezték a mák, a borsó és a cukorrépa sarabolását, de a hónap derekán már a kukorica kapálásával is végeznek. A DÉLIBB fekvésű járásokhoz mérten talán nem túlságosan kiemelkedő eredmények ezek, de a váci járásban dicséretre méltóak. Egyes- egyedül a tsz-tagság öntudatos szorgalmának köszönhető ez. (n. 1.) Ugrásszerűen emelkedik a cukorfogyasztás Az 1934—38-as években hazánkban az egy személyre jutó cukorfogyasztás 10 és fél kiló volt. Az utóbbi években, szinte ugrásszerűen nőtt a cukorfogyasztás és ma már eléri a 27 kilót. A múlt évi, kiemelkedően jó cukorrépatermés eredményeként az idén az ipar nemcsak a belföldi igényeket tudja kielégíteni teljes egészében, de jut a gyártott cukorból exportra is. Mind nagyobb figyelmet fordítanak a cukor korszerű csomagolására is. Rövidesen már kisebb meny- nyiségeket is gyári csomagolásban vásárolhatnak a fogyasztók. (MTI) SZOB NAGY NAPJA Ma, pénteken, jelentős események színhelye lesz legészakibb járásunk székhelye, Szob. Délelőtt 9 órai kezdettel, az országgyűlési képviselők Pest megyei csoportja itt tartja ülését. Dr. Békés Zol tán, a Pest megyei Tanács v. b. egészségügyi osztályvezetője a megye egészségügyi helyzetéről számol be. Ezután a képviselők tájékoztatást kapnak a tavaszi mezőgazdasági munkák jelenlegi helyzetéről, és az ezzel kapcsolatos feladatokról. Előadó: Keleti Ferenc, a Pest megyei Tanács vb-elnöke. Délután hármas ünnepségre kerül sor ugyanitt. Három órakor nyitják meg a járási tbc-intézetet. Megnyitó beszédet mond dr. Stark Janka, a Pest megyei tbc-gondozó igazgató főorvosa, országgyűlési képviselő. Az ünnepség délután négy órakor folytatódik, amikor is sor kerül a járási könyvtár, valamint a Börzsöny Múzeum megnyitására. A járási könyvtár, amely három esztendeje működik, ezen a napon már az új épületben fogadja olvasóit. Ugyanebben az épületben kapott helyet a Börzsöny Múzeum is, amelyben a járás népviseleti és néprajzi emlékeit gyűjtötték össze. A megnyitót Rasman István, a Szobi Járási Tanács vb-elnökhelyettese tartja. Interpelláció a rendetlenekhez Nem nézik jó szemmel sehol sem. Lánynál titkolandó, az asszonyt megszólják érte, de a férfi is szégyellheti. A rendetlenség nem éppen ékes kiváltság. — Mégis — milyen csodás — amit takargatni valónak vél otthona táján az ember, menynyire természetesként valósítja meg ott, ahol mégiscsak élete jelentős részét leéli: a munkahelyén. Sem a szemnek, sem a szívnek nem felemelő rendezetlen, szétszórt helyen élni. Mondhatnánk; a kép nem esztétikus. Felesleges utalni arra, hogy ennek milyen hatása van kedélyre, hangulatra és munkaerkölcsre. Nem jegyezzük a „jó” vagy „hasznos” rovatba azt sem, hogy a rendezett körülmények milyen előnyt jelentenek a „munkaadó” szempontjából. Csak a rendetlenséggel vagy nemtörődömséggel vádolt munkatársak közvetlen érdekét tekintjük. Márpedig ez esetben keserű és igen figyelemre méltó „eredményekhez” jutunk. A gyárak általános statisztikája szerint, de a legutóbb vizsgált Diósdi Csapágygyár esetében is kiderül, hogy a munkások életét és testi épségét veszélyeztető balesetek java a rendetlenségből származik. Köztudomású, hogy a balesetelhárításra fordított rengeteg energia és pénz megközelítően sincs arányban az elkerülhető kisebb-nagyobb sérülések, esetleg szerencsétlenségek csökkenésével. Mert hiába minden hivatalos igyekezet, ha az ember magamagával nem hajlandó gondolni. E néhány sor nem foglalkozik a sajnálatos esetek sok apró eredendőjével, de annál hangosabban, s nagy betűkkel szeretné hirdetni; a bajok többségét okozó szertelenség és rendetlenség a jelentéktelenség köntösében járó legfőbb veszély. íme, a diósdiak tapasztalata: „...legtöbb baleset nem is a nagyobb veszélyt jelenthető gépeknél, hanem a szállításoknál történik”. Futnak az anyaggal rakott kiskocsik — géptől gépig. A rendetlenül rakott ládák, az első zökkenőnél megbillennek, s Póna János ujjaira vágódik a nehéz súly. „És még szerencséje van. Megúszta öt nap betegállománnyal.” Per- lakiné ugyancsak elfelejtette az otthoni szabályokat és asztal helyett a földre tálalta az anyagokkal megrakott tálcát. Odahaza is megtörténhetett volna a frissen sült tésztával, itt azonban súlyosabb következménye lett annak, hogy belelépett a maga terítette tálcába. A nehéz vasanyagok rázúdultak a lábára és — „hét nappal megúszta”. A lista végtelen, könnyebbek, komolyabbak szerepelnek a rendetlenség folyószámláján. Mindenki számára elgondolkoztató: ideje lenne egy igazi és végleges nagy- takarítást csinálni. (t. gy.) Már a héten megkezdik a megyéből a korai újburgonya szállítását Baj, ha kiderül az ég A felszabadulás után Dobi István elvtárs, akkori földművelésügyi miniszter terelte rá a figyelmet a korai újburgonya termesztésének fontosságára, hogy kiküszöböljük a hazai piacokról a méregdra- ga olasz importárut, amely csak a jómódú családok asztalára kerülhetett. Burgonyaki- sérleti állomásokat állított fel, amelyek megkezdték a korai vetőgumók termesztését es szétosztását. A talajtani vizsgálatok során kitűnt, ^ hogy Fest megyei meleg talajú földjei kiválóan alkalmasak a korai burgonya termesztésére, így Soroksáron és Taksonyon kívül több új állomást jelöltek ki, ahol kellő eredménynyel indult meg termesztése. A megye területén ez évben már 14 termelőszövetkezet foglalkozik korai burgonya termesztésével. Ezekben a termelőszövetkezetekben a tel folyamán az előcsíráztató lá- dikák ezrei készültek el, a Pest megyei tanács mezőgazdasági osztálya pedig gondoskodott korai fajtájú vetőgumókról, úgyhogy a legutóbb érkezett jelentések szerint rövidesen kedvező kilátásokkal indulhat meg a megyében a korai áru szedése és szállítása. A járási tanácsok szakemberei állandóan figyelik az ültetvényeket, irányítják a munkát, most pedig külön felvilágosító munka indult meg a szedés és a szállítás szakszerűségéről. E szerint a burgonyabokrokat óvatosan kell felnyitni és csak a már kifejlődött gumókat kell felszedni, utána a bokrokat újból le kell fedni. A szállítás napján a gumókat lemosás után tiszta gyékényre kell helyezni, hogy megszáradjanak. Az árut legcélszerűbb szellős jutazsákokban, tehergépkocsival szállítani a MÉK járási átvevőhelyeire, ahonnan a gyors szállítás lebonyolítására ugyancsak tehergépkocsit kell igénybe venni. A gondos felvilágosító munka eredménye minden bizonnyal nem fog elmaradni; De a folyamatban levő fel- világosító munka kiterjed arra is, hogy a felszedés után milyen újabb konyhakerti növények termesztésére lehet leginkább felhasználni az üres földparcellákat. A korai burgonya termesztésének nagy előnye még az is. hogy a termelőszövetkezetek korán jutnak tekintélyes bevételhez, így a gabona aratásának kezdetén már megfelelő forgótőke áll rendelkezésükre. Németh Jenő — Meteorológiai Intézet, központi előrejelző osztály. — Milyen időjárásra számíthatunk a közeljövőben? — A sarki hideg légtömegek betörése most. csaknem két hónappal vetette vissza az időjárást. Míg ugyanis szombaton a június 26-nak megfelelő hőmérsékleti átlag alakult ki, a csütörtök reggeli csak az április végének felel meg. A szerdára virradó éjszaka az ország több vidékén erősen lehűlt a levegő, s a hajnali órákban Eger határában gyenge talajmenti fagy is volt. — Pest megyében is voltak fagyok? Fény derült a vác-deákvári gyilkosságra (Váci tudósítónktól) Keddi számunkban rövid hírt adtunk arról a borzalmas bűntényről, amelynek halálos áldozatai a 26 éves Bogáti Péter és 22 éves, felesége. A várostól északra fekvő Deákvár lakói ma sem tudnak napirendre térni a pénteken éjszaka lezajlott tragédia felett. A fiatal házaspár néhány hónappal ezelőtt Hajdu-Bihar megyéből került Vácra. Hároméves házasok, mindketten a Dunai Cement- és Mészmű építkezésén dolgoztak. Egy idős asszonytól kibéreltek egy romos házat, a távolabb fekvő jj Bácskai dűlőben, azt szépen í rendbehozták és úgy tervez- ( ték, ha elég pénzt gyűjtenek^ össze, meg is vásárolják. Közben hozzájuk került ^ albérlőnek a fiatalasszony ^ 19 éves öccse: Fónagy Ti- ^ bor. A harmónia meg- ^ bomlott, gyakori lett a ve- ^ szekedés, vita a család- ban. y A fiatalember kőművesként ^ dolgozott, de gyakran váltó- g gáttá munkahelyét, legutol- £ jára május elején hagyta ottí önkényesen az utolsó vállala-2 tot S azután következett má-í jus ötödikének gyilkos éjsza-^ 'kaja. £ Szombaton hajnalban jelen-^ tette a rendőrségen Fónagy £ Tibor, hogy nővére és sógorai „öngyilkosságot követtek el”. Az ügyeletes tisztnek feltűnt a bejelentő érezhető zavara, gondosan mosott keze és arca. Amikor felszólította, hogy menjen vele a helyszínre, Fónagy vonakodott. Határozottabb hangon kérték, hogy ő is induljon a Bácskai dűlőbe. Már útközben zavaros válaszokat adott s később mindinkább megtört a keresztkérdések súlya alatt. Amikor másnap megérkezett a daktiloszkópiai vizsgálat eredménye; nem volt helye a tagadásnak. Bevallotta, hogy fejszével ő ölte meg testvérét, és annak férjét. Tettét sötét-£ fi ben követte el — szörnyű ^ Sg párhar c nyomairól vall a £ Ifi deákvári lakás — és utána £ 8 gyújtott petróleumlámpát. Az ^ üvegen felejtett ujjlenyomat ^ lett egyik árulója. A rendőrség engedélyt adott g a fiatal házaspár eltemetésére. í Berettyóújfalura szállították g őket. A nyomozás tovább fo-, lyik, hogy” pontosan felderít-^ sék a tragédia minden rész- í letét (P. R.) Keverik a betont, utána formákba kerül. Asszonyok is dolgoznak a cementüzemben, amint a képen látható, éppen kéményajtókat készítenek. Elkészült kútgyűrűk, amelyeket azonban még ni” kell a teljes száradásig „utókezelj*hA^XNX\>^*X>XXXX>X>>>X>^VvXXXXXXXXXXXXXXXVVVXXXXXXXXXXXXXXXXXVXVVX>XN^^XXXXXXXX-\V-VWJ*» Földművesszövetkezeti cementüzem j- a lakosság szolgálatában A taksonyi földművesszövetkezet igazgatósága az elmúlt \ év tavaszán határozta el, hogy a helybeli és a környező köz- í ségek lakóinak cementáruval való kielégítése érdelcében ce- í mentüzemet létesít. Kútgyűrűket, átereszeket, vályúkat készí- \ tenek különböző nagyságban, ezenkívül kéményajtókat és a f közelmúltban tértek rá a mozaiklapok gyártására. Az ipari melléküzemág tavaly mintegy ötszázezer forin- < tot forgalmazott, az 1961. éves terv már egymillió forint ér~ ' tékü cementáru gyártását írja elő. Amint a termelési érték t növekedéséből is látható, nagy keletje van Taksonyban és \ környékén a földművesszövetkezet termékeinek. — Nem, de valószínűleg: lesznek, bár a szokásosnál: enyhébb fagyosszentekre szá- í míthatunk. Ez elsősorban an- ; nak köszönhető, hogy arány- j lag vastag talajrétegek mele- j gedtök fel az utóbbi hónapok- \ ban. Ezenkívül a lehűlést i megelőző csapadékos időszak j is rengeteg hőtartalékot jelent. ■ A gyakori íelhősödés is aka-; dályozza az erősebb lehű- i lést — A következő napok idő- i prognózisa? — Gyenge talaj menti fagyok hajnalonként, futó záporok nappal, és általában az előzőnél szárazabb időszak.
