Pest Megyei Hirlap, 1961. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-11 / 109. szám

HONOR © VÍD .X\.XXXXX'OXXNXXV^XXVCC<WVXVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXSNXW>X>XXS>^W,VC^yXXX> • A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA • III. ÉVFOLYAM, 49. SZÁM 1961. MÁJUS 11, CSÜTÖRTÖK Solti Péter elvtárs, a mendei tanács vb- titkára, életének 55. évében Váratlanul elhúnyt. I Kiváló közigazgatási szak­ember volt; évtizedeket töl­tött el az államigazgatásban. Tevékeny munkása volt a közösségnek, fáradhatatlanul dolgozott Mendén is a község kulturálódása, csinosodása ér­dekében. Elévülhetetlen ér­demeket szerzett az új men­dei művelődési otthon fel­építésében. Mint a helyi sportkör elnöke, igen sokat tett a mendei sportélet fel­virágoztatásáért. ' Tevékeny társadalmi mun­kást, fáradhatatlan közéleti embert vesztettünk el benne; korai halálát tiszta szívből | fájlaljuk; emlékét tisztelet­itel őrizzük. i! Temetése ma délután fél é háromkor lesz Monoron. Maszek vagy kontár? Cikk jelent meg nemrégi­ben lapuinkban, amelynek szerzője kifejtette, hogy nem szereti a maszekokat; s alig várja már, hogy kimenjenek a divatból. Nemes felháborodását ■— több más között — az szülte, hogy „maszek” villanyszerelő két konnektor áthelyezéséért 160 forintot kért, s tetejébe, búcsúzóul még egy trágár viccel is — mintegy „nyere­ségrészesedésként” ■— elszó­rakoztatta a családot. Ami a cikkírónak a ma­szekokkal szembeni általa-, nos álláspontját illeti — ha egyesek részéről vitatható is t— tiszteletben kell tartani, tudomásul kell venni. A baj csak az, hogy a szó- banforgó „maszek” nem kis­iparos, hanem •— kontár. Ami pedig lényeges különb­ség. Ezért érthető a vecsési kis­iparosok élénk tiltakozása a cikk ellen, s ebben nekik iga­zat kell adnunk, arra intve valamennyi munkatársunkat: figyelmesebb legyen! ; Még annyit: levelükben a ; vecsési kisiparosok megígér- ; ték, hogy „mielőtt kimen- \ nének a divatból”, társadalmi ; munkában felépítik a vecsési ; Ezüstkalász Tsz 50 féröhe- i lyes szerfaistállóját. Örömmel fogadjuk a szép felajánlást — jó munkát kí­vánunk hozzá! R— J'tf/fj izgató kórdós: Mi az oka a monori magtisztító-telepen történt sorozatos baleseteknek? MEGHÍVÓ A Monor és Vidéke szerkesztősége szeretettel meg­hívja a lap minden kedves vecsési olvasóját, Vecsés község egész lakosságát ma este 1 órára a művelődési otthonba. ÉLÓ ÚJSÁG Bosszankodva vette kézbe a szerszámfát. Görbe is, csomós is — állapította meg, nem lesz jó az uborkafejtő-gépek tarto­zékának. Ez idegessé, ingerlé­kennyé tette. A szerelőrészleg dolgozói várnak, nem tudják folytatni a munkát... Na végre, gondolta, ez a szerszámfa talán jó lesz! Kéz­be vette a szekercét, hogy le­faragja róla a fölösleget — nem volt azonban éle ... Átment az esztergályosműhelybe, bekap­csolta a villanyköszörűt, s kéz­be vette a szekercét. Csak ké­sőbb gondolta végig, hogy • nem úgy tartotta a szeker­cét a köszörűkő alá, ahogy megszokta és ahogy az elő van írva... Javában' köszörülte már a szekerce élét; a csillagszóróhoz hasonló, apró szikrák körül­ölelték alakját. Sietett, utol akarta érni magát; ám egyszer­re csak érezte, hogy hatalmas erő rántja be a karját a tartó­asztalka és a köszörűkő közé. Felszisszent... vére szökellve spriccelté végig a betont, két ujjának szétroncsolt csonkja éles fájdalommal hasított be­lé... Sinkovicz László asztalos balesete ez évben már a negye­dik a tisztítótelepen. Az elmúlt hat esztendő alatt összesen nem volt ennyi baleset. Mi az oka ennek — kerestük a választ a kérdésre. Végigjártuk a telepet, a mű­helyeket. A magtisztító és munka­gépek mindegyike védő­ráccsal. biztosító berende­zéssel van ellátva. A bal­esetvédelmi útmutató, a tilos szabályzat, valameny- nyi gépen dolgozó szak­munkás előtt ismeretes. Az előírásnak megfelelően a munkásokon zárt munka­ruha. Hát akkor — kérdezhetjük —, mi az oka a baleseteknek? A válasz egyértelmű: meggondo­latlanság, vigyázatlanság. Az igaz, hogy Bicskei Lászlóval és Sinkovicz Lászlóval balszeren­csés körülmények között tör­tént a baleset. Sinkovicz László azonban elő is segítette a bal­esetet. Hallgassuk meg, mit mond Pauss László esztergá­lyos a történtekről: — Laci bácsi sietségében nem szabályosan, a begyakorolt mozdulattal végezte a köszörü­lést, s ez okozta a balesetet. Pedig ezt a műveletet már számtalanszor elvégezte! — A kitűnő szakmunkás nem is sza­badkozik, tudja: egyedül ő a hibás. Ácsai Sándor a sínre lépett, úgy esett a kezére: a kézcsont­ja repedt meg. Ifj. Karsai Sán­dor az ebédszünet ideje alatt esett el játék közben: kiugrott a karja. Persze ő is munka- képtelenné vált. A dolgos mun­káskézre pedig szükség van. A balesetek hátráltatják a mun­kát, különösen az uborkafejtő gépek elkészítését. A biztosító ugyan kifizette részükre a 200, illetve 400 forintot, az egy és két ujjkörömért, nem lehet azonban csak ilyen módon na­pirendre térni a dolog fölött. Figyelmeztető tanulságát elő­revetíti a balesetsorozat: a leg­jobb balesetelhárítási propa­ganda mellett is előfordulhat­nak ilyen esetek. Nagyobb körültekintésre, óvatosságra van szükség egy-egy alkatrész, anyag megmunkálásánál. A munkakiesés, a -baleset káros éppúgy az eevénre, mint az ál­lamra. Ezt kell szem előtt tar­tani ... Hörömpő Jenő keretében bemutatjuk legfrissebb vecsési riportjainkat, fényképeinket, rajzainkat. Szellemi vetélkedőt rende­zünk, s választ adunk az olvasóknak lapunkkal kapcso­latos kérdéseire. Az est műsorában közreműködnek: Dúsa Gabriella, Fekete József, Hrahovina Lajos, Kemsei István, Kiss 44 István, Fokornyi Pálma, dr. Szulyovszki Józsefné, a ka- ^ marazenekar, a KISZ színjátszói, a telepi iskola ének- kara és a központi iskola tánccsoportja. z Monor és Vidéke szerkesztősége .____________________________I Irány a tűz fészke! Szerelés! Rajta! Nem kell megijedni, nem ropogtatják táncoló sárga kis ördögök foguk közt a széna­kazlat, nincs füstfelhő, nin­csenek síró és kezüket tör­delő emberek! Harsogó tűzoltózenekar fo­gadta a nézőket a maglódi Nyárfásban, a monori járás önkéntes tűzoltóinak verse­nyén. Hagyomány, hogy min­den évben megrendezik ezt a versenyt, s minden alkalom­mal lemérhető volt a fejlődés, egyre nyugodtabbak lehetünk, a vörös kakas hiába vágyako­zik béliés otthonunk után. A versenyt Szeili Mihály elvtárs, a Maglódi Községi Tanács elnöke nyitotta meg, majd Fogd Mihály elvtárs, a járási tanács titkára rövid ünnepi beszédben emlékezett meg az önkéntes megelőző és mentő tűzrendészet jelentősé­géről: „Rendkívül fontos fel­adat népünk vagyonának megvédése. És elért eredmé­nyeinkkel nem lehetünk elé­gedettek, tovább kell fokozni az önkéntes tűzoltók tűzren­védelmi eszközöket a 400 li- ter/perc teljesítményű moto­ros fecskendő képviselte. Eb­ben a számban a pilisi csapat szerezte meg a győzelmet. A verseny után Derzbach Kálmán mended és Szvetics József maglódi tűzoltóparancs­nokkal beszélgettünk. Derzbach elvtárs főként az úttörőcsapat teljesítményével volt megelégedve. „A mi csa­patunk valóban úttörőkből áll, nem 17—18 éves fiatalokból, és néhány év múlva talán a járás legjobb csapata lesz a mienk!" Szvetics Józsefre, a vendég­látó maglódi csapat parancs­nokára nagy feladatot rótt a verseny rendezése. — Már reggel 4 órakor dol­goztunk, de a verseny idejére minden készen állt. Minden rendben ment, kétszeres öröm tehát az első helyezés. A ju­talmat közös kirándulásra for­dítjuk! A jól sikerült versenynap záró akkordjaként tűzoltóbált rendeztek a kultúrotthonban. Pavlyás István MEGKEZDŐDÖTT a' víztorony alapozása, árokásás, csőfektetés Vecsésen. Most már a hitetienkedók is meggyőződhetnek arról, hogy az ivóvíztársulat komoly munkát végzett. Április 29-én kezd­ték meg az árokásást, s a mai napig kb 1 km útszakaszon fektették le a csővezetéket. A községi tanács a tél folyamán könyvjóváírással árok­ásó géphez jutott, melyet a társulat rendelkezésére bocsá­tott, A gép akkor használhatatlan állapotban volt. A Vízgép- jayító Vállalat dolgozói, részben társadalmi munkában, rész­ben igen csekély összegért javították meg május 1 tisztele­tére. Ennek köszönhető, hogy a vezeték lefektetése gyorsan halad, s nem terhelik a munkásokat fárasztó árokásással. A Szép u. és Ságvári u. találkozásáig a vezetékeket már kipróbálták; folyik a víz! Nemsokára felszerelik a közkuta- kat. Szombat estig a Bajcsy Zsilinszky útig lesz kész az árok, s röviddel utána a csőfektetés. A nők munkája a vecsési Zöldmező Tsz-ben A vecsési községi nőtanács május 9-én vezetőségi ülést tartott. Napirendi pont volt a Zöldmező Tsz nőbizottságá­nak beszámolója. Selmeci Jánosné elmondot­ta; minden igyekezetükkel azon dolgoznak, hogy minél I több asszony vegye ki a ré­MAI MŰSOR Mozik Gomba: Isten után í\z Úri: Találkozás az esés: A kalandor (széles), ANYAKÖNYVI HÍREK Monor Születtek: Sárközi Antal és Sárközi Mária fia: Tibor, Somo- fii Imre és Vittner Erzsébet leá­nya: Eva, Kalina József és Bret- ka Mária fia: András, Mester Já­nos és Princz Erzsébet fia: Pál. Pintér Béla és Moharos Gizella leánya: Magdolna Katalin. Házasságot kötöttek: Balázs Sándor és Burgyán Olga. Vecsés Házasságot kötöttek: Görgő János és Lőrincz Erzsébet. Ágos­ton György és Tóth Zsuzsanna. Elhunytak: Gáncs István éves. Kállai László Laios 5S éves. Székely Borbála 82 éves, Mendreg László 78 éves. Üllő Elhunyt: sánta Józsefné Trom­bitás Margit 82 éves. Pilis Házasságit kötöttek: Földes Mihály és líaluszka Judit. Gyeb- nár Károly és Gyarmati Zsuzsán, na. Gyebnár Sándor és Faze­kas Anna. Elhunytak: Farkas János 7: éves. Huszár János 83 éves. Ka- tyinszki István 85 éves. Úri Házasságot kötött: Steffel Fe renc és Rada Mária. Elhunyt: Sára István 2* éves. Élt a faluban egyedül egy öreg néni. Az iskolá­ban anyák napján műsoros délutánt rendeztek. Az öreg néni elhatá­rozta, elmegyen megnézni az elő­adást. Neki sen­kije nincs, sem gyermeke, sem unokája, nagyon egyedül van, hadd lássa legalább azoknak a szü­lőknek az örömét, akiknek van gyermekük vagy unokájuk. Lassan elballa­gott, leült egy sa­rokba, nézte öröm­mel a gyermek­szemek ragyogá­sát, a boldog fia­tal és öreg szülők mosolyát, és elébe libbent könnyű szárnyakon a múlt, mikor ő volt fiatal, és ké­zenfogva vezette egyetlen fiát az iskolába... Hej, de régen volt, talán igaz sem volt. A fiú messze jár, ö pe­dig egyedül rója az élet útját. Egyedül tölti az öregség színtelen, szürke napjait. A műsort befe­jezték, a gyerekek átadták a szüleik­nek készített ked­ves ajándékukat. Az öreg néni is készült, menni akart hazafelé, amikor eléállt az V. osztályos Csa­nádi Marika, nagy barna sze­meiben a tiszta gyermeki szeretet ragyogásával és így szólt: — Tessék elfo­gadni tőlünk e pár szál virágot — és öreg néni dészeti és gyakorlati tudását!” A sorsolás után megkezdőd­tek a „versenyszámok”, ko­csi-, mozdony- és fecskendő­szerelésben mérték össze a csapatok erejüket és alig te­lik el 30—40 másodperc a ve­zényszó elhangzása óta, a fecskendő „harcképes” álla­potban áll! Szemkápráztató gyorsasággal dolgoznak! Majd változik a kép: Úttörőnyakkendős fiúk sora­koznak a kocsik mellett, pil­lanatok alatt kész a szerelés! Öröm nézni, olyan ügyesen dolgoznak! A nézők csodálkozva pillan­tanak össze: egyenruhás leá­nyok állnak a kocsik mellett! Vasad, Nyáregyháza, Úri leánycsapatai mutatják meg, ők is kiveszik részüket a tűz­védelemből. A vasadiak jogosan szerez­ték meg a győzelmet. A fér­fiak versenyében Nyáregy­háza, Pilis és Maglód bizo­nyult a legjobbnak, valamint - a Kertimag Vállalat üzemi tűzoltói és a vasadi lajtfecs- kendős csapat. A modern tűz­szét a közös munkából. Na­ponta közülük 40—50 dolgozik a kertészetben. Amióta árut szállítanak, vasárnaponként is har­minc asszony dolgozik. Igaz, hogy a tsz vezetősé­ge, a könyvelő és a párt­titkár is segítenek ilyen­kor az áru csomagolásá­ban. Eddig négyezer csomó retket, 22 ezer csomó hagymát és ezer fej salátát adtak el. Ezenkívül egy brigád spár­gát szed. Ezek az asszonyok hajnalban dolgoznak, reggel nyolc óráig. Negyvenen kötöttek a nők közül területvállalási szerző­dést. A kiszes lányok is ered­ményes munkát végeznek. Öt hold paradicsom termelé­sét vállalták, s május 7-én 12 ezer darabot palántáztak el. Az asszonyok naponta egy, másfél munkaegységet teljesí­tenek. A nőbizottság és a KISZ közösen rendezte meg az anyák napját. A bensőséges ünnepélyen szép számmal vettek részt az édesanyák. Legközelebb a gyermek­napot fogják megünnepel­ni, ugyancsak közösen. A kollektív szellem kiala­kítása terén van még elég sok tennivaló. Folytatják a felvi­lágosító munkát, hogy vala­mennyi asszony részt vegyen a közös munkában. Munkater­vük elkészítésében segítségük­re van a tsz pártszervezete és a községi nőtanács. Még eredményesebb munkát sivár­nak végezni a termelőszö­vetkezeti mozgalom megszi­lárdítása érdekében. A községi nőtanács vezető­sége elismeréssel fogadta a beszámolót. A vezetőség elhatározta, hogy tapasztalatcserét ren­dez. Ezzel az asszonyok jobb munkáját segíti elő. \ két tsz asszonvait meg­hívják kirándulásra az inárcsi tsz kertészetébe. Az ott levő tsz-asszonyok t vezetőségnek ezt az elhatáro1 zását örömmel fo^dták. (Vereczkei) reszkető, ráncos í kezébe tette a ? csokor piros ró- $ zsát. $ Öreg néni ült $ némán, nem tu- % dott szólni; csak a sok bánattól % össze tört szívé be n f érzett hirtelen va- ^ lami nagy-nagy, | boldog melegsé- 6 get. Úgy érezte: $ a távoli messze- ^ ségből az ő egy- 'j kori kisfia tette % ölébe a szeretet % piros virágait. És $ az öröm és a bá- % nat könnye hullt, f hullt a piros ró- ^ zsákra, mint drá- j ga gyöngy. í Érezte az öreg j néni, hogy ő már 'j soha nem lesz ^ egyedül, soha nem % lesz elhagyott, ha- $ zavitte a virágok- kai a gyermeki ^ szívek édes mele- ^ gét. Vadászná f i Anyák napját ünnepelték szombaton a gyömrői központi iskolában. Az első- , osztályosok egyforma matrózruhában voltak, kezükben teher margaréta csokorral, piros kis szívvel. Minden gyermek szép kis verssel köszöntötte édesanyját. Sál Antalné tanító néni­jük is igen szép és értékes szavakkal köszöntötte az édes­anyákat. Ö is édesanya, és szívéből fakadtak a szavak. Ez úton fejezem ki köszönetemet az összes édesanyák , nevében Sál Antalné nevelőnek, aki fáradtságot nem ismerve tanította be a szép verseket és énekszámokat, és igyekezett széppé tenni az édesanyák ünnepét. í Egy édesanya: j Mikus Istvánná 5 Piros rózsák IGAZ MESE CSERESZNYE ÉS RÓZSA resznye és egy rózsa. Az óvó­néni ránézett a táblára és már meg is oldotta a rejtvényt. — Sárközi Lujza, Stiller Jancsi gyertek csak elő. Mondjátok csak, mi is a na­pos dolga? Lujzi rögtön rákezdte: — A tízórait ki kell oszta­ni, megteríteni az ebédhez, vizet hordani és a játékokat összeszedni. Közben megérkezett még a másik két óvónő is. Pápay Istvánné és Tusnák Ferencné. Ök a rajzokat mutogatták és megdicsérték a jól rajzolókat. — Kiknek a „mesterművei" kerülnek ki a falra? — A múlt hét legjobb raj­zosai Liptai János, Szakait Erzsi. — És van még három „ba­lerinánk” — kapnak a fejük­höz! — azokat ki ne felejtse: Gyócsos Viola, Kischner Má­ria, Elek Ági. — imi —: ! Nem jelzi tábla Vecsésen, a ! Tompa utcában az óvodát. \ Mégis odatalálni, mert kisebb ■ gyermekcsoportok mutatják \ az utat. Én is utánuk men­etem. Nem kopogtam be az aj- j tón, hallgatóztam, mert érde- í kés hangok ütötték meg a fü- i lemet: ; — Reggel van és már pisz­; kosak vagytok. — Erre már \ félig kinyitottam az ajtót. Az 1; óvónéni állt ott, és előtte liá- í rom lurkó. $ — Mit tanultatok tegnap? A három fiú leszegett fej- í jel, szótagolva mondta: Í — A tisz-ta-ság fél e-gész- \; ség — és ezzel már mentek is % a vízcsap felé. ^ Gonda Károlyné volt az £ „erélyes” óvónéni, aki moso- £ lyogva mondta: £ — Mindig rendetlenkednek í a2 én kicsinyeim, de én na- % gyón szeretem őket. 'j A napos-táblák érdekes kép- ‘ rejtvények voltak: egy cse­; Járási úttörő kulturális seregszemle i lesz 1961. május 14-én de. 9 órai kezdettel Monoron a mfivclő- I dési házban. Itt találkozunk Vecsés, Üllő, Monor, Vasad, Pilis, : Monori-erdő, Gomba, Úri, Süiy. Sáp, Mende, Gyömrő, Maglód ; és Ecser legügyesebb pajtásaival. Szavalattal, mesemondással. ; bábjátékkal, énekkel, szólóhangszerekkel, népi tánccal és ka- : marakórus számokkal mutatkoznak be a megjelent küzönség- j nek. A seregszemle egésznapos. Mindenkit szeretettel várunk. • Jegyek elővételben az iskolákban és a helyszínen kaphatók. ; Járási úttörőelnökség

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents