Pest Megyei Hirlap, 1961. május (5. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-10 / 108. szám
Befejezés előtt az első szőlőtáblák telepítése az ezerholdas budakeszi kísérleti szőlőgazdaságban Az elmúlt napokban, amikor a kertben dolgozgattam, elestem és kificamodott a térdem. Boltos Ferenc vörös- keresztes jött segítségemre és helyre tette a lábam, majd felesége látogatott meg, s megnézte, hogy szükséges-e az orvosnak szólni. Az 5 segítségük következtében a lábam rendbe jött, jobban lettem. A boltos-családnak ezúton mondok köszönetét. Németh Ferenrnc Szigetszentmiklós, Árpád u. A munka még folyik, de már a végefelé jár. Serény férfikezek ássák a gödröket, fürge női kezek helyezik el a gödrökben a vesszőt, a másik csoport a traktor vagy lófogat vontatta tartályokból oldott pétisóval megöntözi, megint másik csoport pedig betemeti a gödröket. Mialatt a/, utolsó holdakon a munka még folyik, az e'sőnek telepített táblákon már kihajtott a vessző. Ezt az új szőlőt széles sorközökben telepítik, gépi megmunkálás alá. Hidastraktorok végzik majd a kapálást, később a takarást és nyitást is. A szüret romantikája azonban megmarad, amikor termőre fordul ez a most telepített szőlőerdő, kézzel szedik a puttonyba a remélhetőleg dús gerezdeket. Hacsak addigra a rohamosan fejlődő technika nem gépesíti a szüret elést is ... Ez idén Muscat-othonel, vagyis muskotály és ezenkívül leányka került a földbe a borszőlő fajták közül. Csemegében már nagyobb a választék háromféle Chaselas mellett szőlőskertek királynéja, Csabagyöngye és passatuti. Valamennyi a környék klímájának és talajának megfelelő korai és közép-korai fajta. Idén ezen az 55 holdon kívül már nenn telepítenek több szőlőt. ’ \ v' Jövőre azonban további száz holdon folytatják a telepítést, hogy azután öt éven át, amíg 500—600 holdra ki nem egészítik a szőlőt, meg se álljanak. Tavaly nagyobb őszibarackost is telepítettek, a zsenge fák most hajtják első leveleiket. Egyébként a jövendőbeli szőlők helyén szépen fejlődő őszi gabona zöldell, vagy most vetik a kukoricát. Mert talpalatnyi föld sem maradhat kihasználatlan, a kísérleti szőlőgazdaság, amíg a szőlőtelepítés be nem fejeződik, a lehetőség szerint el akarja tartani önmagát. Ezért rendezMoeí dugják a földbe az idei szőlőtelepítés utolsó vesszőit a jókedvű asszonyok,' lányok j kedett be sertéstnyésztésre is. Az ölven, most ellés előtt álló j anyakocától származó első generációból 200 süldő rövidesen hízóba kerül. A majd csak ezután világra jövő ma| lacok torát a télen már szintén meg szeretnék ülni. S ! mert a gazdaságnak mind az i ezer holdja nem alkalmas j szőlőtelepítésre, I a disznóhizlalásról később $utb Clj Piéta éó Ű ram mcái Nagyszerű ez az ötorsós gép; az első műveletben furatot 'készít a gömbvasba, a másodikban lenagyol, a harmadik művelet a simítás. Gyorsan elvégzi a horonyvágást, zizeg az anyag, amint oldalára lapul a leszúrókés, s leesik a többi közé az iljaibb alkatrész. Kovács Jutka mosolyogva szemléli a gép egyenletes működését, majd oldalt pillant, a szűrte gépsor közötti útra, ahol egy magas, testes, őszülő hajú férfi és egy nyúlánk, vékony- dongájú fiatalember egymás •vállára helyezték a kezüJcet, úgy haladnak az a jtó felé, .. •k Pista éppen a villanykapcsolóval bajlódott, amücor az éjjeles -műszak gépkezelője, Kovács Jutka rányitotta az ajtót. — Gyere gyorsan, leállt a gép! Otthagyott mindent és elsietett. Áram alá helyezte a hatalmas gépezetet, de az orsó nem mozdult. Áram van — villant át az alig egyéves szakmunkás agyán a gondolat —, mi lehet a baj? Nem jó az érintkezés? De hiszen két hete volt karbantartás, s azóta nem oxidálódhatott a berendezés. Szétbontotta a kapcsolószekrényt, sorra vizsgálta az érintkezőket, s ni csak,' éppen A homok kincse a spárga Az inárcsi Március 21 Termelőszövetkezetben kilen c- venkét hold spárgát művelnek, ebből hatvankét hold már terem. A község halárának leghomokosabb, úgynevezett sívó-homok területeit használják fel spárga termelésre. A melegebb tavaszi napsütés ..csalja” elő a spárgát és kezdődhet a szedés, amely elsősorban asszonymunka. Naponta többször is átjárják a területet és ahol a föld felszínének egy kis fel- gyüvemlődését látják, kapával elszedik a homokot és tőből kimetszik a külföldön különösen közkedvelt spárgát. A jó derék mellé tehát jó szemre is szükség van. A termelőszövetkezetből április első napjai óta mintegy hat vagon spárgát szállítottak el, ennek hetven százalékát exportra. A spárga nagyon fontos növény ebben a termelőszövetkezetben, mert a munkaegységekre kiosztott előleget szinte csaknem teljes egészében a spárgáért kapott pénzből fedezik. az utolsó rézből loésziilt lemezbe vége ágaskodott ki kormosán a többi leözül. — Megvan! — szólt a lánynak. Csiszolóvásznat veit elő, alaposan megtisztította a nyilván a rossz érintkezés miatt elfeketedett részt. Gyorsan visszarakta a doboz fedelét, s örömtől sugárzó arccal mondta: — Még behozhatod ezt a pár percet... Nyomás, te betienót gép. peregjen a befogó fejed! Kattanás — aztán csend. A fej nem mozdult. Hidegen csillogott a gép, acélja, fehéresen villogott a szappanos hűtővíz I felülete. — El kellene hívni a Jani i bácsit — mondta a lány. — j Mégis a csoportvezető, hátha a , segíthetne. I — Azt hiszed, én nem tu- , dom megcsinálni? A lány szeméből kiolvashat- : ta a választ: nem, — És ha fenéken billent, I mert éjjel zavarjuk? • — Megmondom neki. hogy " miről van szó, lemaradunk, mm teljesítjük a feladatunkat, szégyenkezhetünk. Érted? ... * Alapjában véve rendes ént- j bér ez a Jani bácsi, ősz haja \ az elrohanó évek tanúja, tudd- | sa viszont azt bizonyítja, nem j rohant el az idő hiába. Ismeri j mindenki a gyárban, csak rá- j néz a gépre és megmondja, mi j a baja? Erre azonban rendid- j vül büszke. Sőt, túlontúl az. j Úgy is mondhatnánk, hogy ön- ' zö. Meg nem mondaná az isié- j nért. mit miért csinál. H.% eile- j sík tőle, akkor nem szól, de j magyarázkodni nincs türelme... Nagy hordóban áztatják, mossák a spárgát, majd válogatják, s ládákban exportra kerül (Szöveg, foto: Mihók) Miután Jani bácsi lefeküdt az ágyba, kényelmesen elhelyezkedett és eloltotta a cigarettát. Az éjjeliszekrény fiókjából köny vet vett elő. Élesen berregett az előszobában a csengő. Pista állt az ajtóban. Fél óra múlva mind a ketten a gyárban voltak. — Na, lássuk csak a te nagy betegedet. Hát ágynak dőltünk? Agynak? — nézett a gépre. — És a te orvosod nem tudja, mi a bajod. Ejnye, ejnye Na, majd a professzor úr... Pista arcát pir futotta be, de azért figyelte c,z öreg minden mozdulatát. — Az érintkezők jók? — Igen. — Hozd ki az Ohm-mérőt! l Amíg Pista távol volt leszerelte a motorházat, meglazította c csatlalcozó csavarja t. — Fogd meg a két kivezetést!/ . Üzembe helyezte a műszert, majd rácsatlakozott a motor kivezetésére. Mindhárman a műszerfalra szegezték tekintetüket. de a skálamutató nem mozdult. — Hát öcskös, ez a baj. Huzalszakadás. A többi már gyorsan ment. A raktárból vételez egy motort, leszerelték a régit, helyébe tették az újat. De a biztonság kedvéért ezt i* „kimérte'’ az öreg. Jó volt. — Most nézd meg. milyen gyorsan kell bekötni a motort. Ujjai szinte láthatatlan gyorsasággal mozogtak, ledobta, a csavarhúzót, csípő- fogót markolt, huzalt sodort; rögzített; alig lehetett követS ni a mozdulatait. — Készen is vagyunk! — állt fel. guggoló helyzetéből. .—. Karakóm a fedelet — akart segíteni Pista, de Jani bácsi leint ette. —Várjál, előbb kipróbáljak. ’ A kapcsoló után nyúlt. Megmarkolta a piros gom- bot, amikor Pieta felkiáltott: — Várjon! Olyan kétségbeesetten kiáltott a fiú, hogy ez üreg megrezzent. — Mi ütött beléd? — Ott... nézze csak ... látja? ... Pi-sta a huzalokra meredt. A motor pirossal jelzett kivezetése a fekete ponthoz, a felsete kivezetés pedig a piros ponthoz csatlakozott. — Megmondanád végre, mi bajod? — Hát nem látja. Jani bácsi? — és szerető, ragaszj kodó mosoly ült ki az ar- j cára. — Hát nem látja, hogy j a fázist a földre kötötte? Most aztán az öreg arcára, ültek ki a csodálkozás voná- I sai. — Hogy tehettem ezt? De jó, hogy észrevetted .. . Felcserélte a kötéseket, megindította a gépet, megmozdult a befogófej, először lomha lassúsággal, majd a teljes fordulatnál zizegő gyorsasággal pörgött. Jutka odaállt a gép elé, ráhúzta, az orsó fölé a védőlapot. Pista állt szótlanul, mint aki nagyot cselekedett és dicséretet vár. Az öreg meg először nem tudta mit mondjon, csak hebegett. hümmögött, aztán kezét rátette a fiú vállára. — Mióta vagy te beállító? — Egy éve szabadultam. — Hát akkor, öcsém .. . hm ... itt az ideje, hogy tanuljál egyet-kettőt az úgynevezett „mesterfogásokból” — hunyorított hamiskásan. [ Hangjából elismerés és nem kis beismerés csengett. Elindultak a szürke gépsor közötti úton. A magas, testes, őszülő hajú Jani bácsi és a nyúlánk, vékonydongájú Pisla egymás vállára helyezték kezüket és haladtak az ajtó felé. Jutka megértő .mosolyt küldött utánuk. O. T. Képes beszámoló a Dunai Cement- és Mészművek építkezéséről A Szőlészeti Kutatóintézet, tavaly létesült ezerholdas budakeszi szőlőgazdaságában tulajdonképpen most, a tavasz folyamán vetik meg a közeli években kialakuló hatalmas szőlőtáblák alapjait. Egyelőre a múlt örökségeképpen tíz hold termő szőlő szállt az intézetre, ezt azonban, mert nem a legjobb fajtákból áll, idővel kivágják. Az új szőlők telepítését a Budakeszit Budaörssel összekötő út mentán kezdték meg ezekben a napokban, egyelőre 55 kataszt- rális holdon. sem mondanak le, kukoricát, árpát termesztenek saját hizlaldájuk számára. Ami nagyon rendjénvató, mert nemcsak borral él az ember fia. Az ital ágyát pedig meg, kell vélni és erre mi sem alkalmasabb a sódernál, füstölt kolbásznál, szaláminál. a friss kolbászfellétí el tálalt ízes hurkákról nem is szólva. Nagyon helye, tehát a kí-tvlrlaíi szőlőgazdaság előre- !á!ó í,G-.do'' cdl. -a. Bizony, toron jobban esik a borkóstoló. Jól haladnák a DCM építkezésével. Befejezés előtt áll a központi iroda és laboratórium, műhely-raktár, a keverő és tároló nyerslíszt-siló építése. Rövidesen elkészülnek a forgóke- msncék alapozásával is. A nyersmalom csarnok és tároló alapozása már elkészült. A kompresszorház is szerelés előtt áll. A Cement- és Mészművek 26 kilométer hosszú vasútvonalat építettek, két pályaudvarral. A hatalmas íorgókemencék alapjaival rövidesen elkészülnek Matróznak lenni sem mindig könnyű Dömperek szállítják a betont az alapozáshoz A legkülönbözőbb építőipari gépek segítik a Cement ni ti építőinek munkáját. Háttérben a keverő és tároló siló (MTI. Foto: Mező Sándor felv.) Paul Durand francia matróz felesége nagyon megnehezítette férjének, hogy régi matrózszokás szerint minden kikötőben legyen egy babája. A feleség ugyanis jól olvasható írással a köve:leérő feliratot tetoválhatta férje mellére: „Paul Durand nős, négy gyermek apja”. A hatalmas forgókemencék alkatrészei már megérkeztek a helyszínre KÖSZÖNÖM
