Pest Megyei Hirlap, 1961. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-07 / 106. szám

It "yíiVtop 1961. MÁJUS 7, VASÁRNAP Mezőgazdasági gépszerelő tanulók Cegléden Vizsgák előtt A termelőszövetkezetek növekvő gépparkjának javításá- ß nílÍ.S('S(ll)<’)l SZdkÍSkOI(tII hoz ezrével kellenek a mezőgazdasági gépszerelők. Az utánpót- ' lás javarészt a gépállomásokról kerül ki. Cegléden is. a gép­állomás szerelőműhelyében húsz első-, másod- és harmadéves tanuló ismerkedik a szakma titkaival. ASSZONYI SZÍVVEL I ||i A II. és III. éves tanulók már komoly mezőgazdasági gé­pek modelljeit készítik el vizsgafeladatként. Kiss Gyula egy traktorvontatású-ckét készített, amely a Pest megyei ipari tanulók kiállításán is szerepel r . A ceglédi Alkotmány Tsz traktorának javításában is so­kat segítettek a gépállomás tanulói Régészeti kutatás repülőgépről Milliós károkat okoz; szoci­alista mezőgazdaságunknak a szinte általános, jól képzett elektromos szakember hiány. Ennek felszámolására hozta létre a Földművelésügyi Mi­nisztérium Piliscsabán a Me­zőgazdasági Gépészképző Szakiskola villamos tagoza­tát. Csak egv fiatal kétéves ki­képzése, közel 52 000 forint­jába kerül az államnaii. A teljesen ingyenes taníttatás ideje alatt a fiatalok mind el­méletileg, mind gyakorlatilag, alaposan megismerkednek a hálózatszereléssel, a villany- motorokkal és a járművilla­mossággal. Ezek a fő tantár­gyak. de ezeken túlmenőleg elsajátíthatják a különféle me­zőgazdasági és ipari gépek is­mereteit. Renir Ervin igazgatóval az élen, olyan kiváló szakem­berek és egyben padagógusok nevelik, oktatják az ország minden megyéjéből felvett érettségizett fiúkat, mint To- perczer Oszkár. Ferencz Al­bert. Nagy Kálmán. Nagy István. Nagy Gyula és Cson­tos Gábor. A kezűt- alól ki­kerülő fiatal szakmunkások ió hírnevet szerezteti mar ed­dig is. az egész országban egyedülálló iskolának. Azon­ban, jóllehet egyenest a me zőgazdaság részére képeznek ki villamos-szakembereket a végzett hallgatót nagy része az elmúlt években nem a me- vővazdasógban helyezkedett el. Az iskola vezetősége és elő­adói kara mindent elköve­tett és elkövet, hogy ezt a fo­nák helyzetet megszűntesse. Különösen a közeljövőben végző fiatalok körében mutat­kozik ez a munka eredményes­nek. A júliusban vizsgázó fiúk I 65—70 százaléka ugvanis rnár | szinte bizonyos, hogy géoál- j lomásokon. állami gazda«»- I gokban, vagy tsz ekben he­lyezkedik majd el. j — Azóta? Igén, kilenc év múlott el, és most semmi nem jut az eszembe ... Ne hara­gudjon. , — Kezdjük talán a kezdet kezdetén, 1953-nál. Csupán a szemével int, hogy rendben van. Nőik tud­nak így emlékezni csak, ölhe­tett kézzel, kicsit félrehajtott fejjel. Látogatásom és beszélgeté­sünk előzménye az. hogy Máté Vera április első napján kormánykitüntetést kapott. A Ceglédi Ruhaipari Vállalat, amelynek igazgatója, a felsza­badulás évfordulójára hirde­tett munkaversenyben elnyer­te az élüzem címet. Most az igazgatónő buda­pesti lakásában ülünk. Csinos kis garzon ez, minden négy­zetcentiméterén érződik az asszonyi kéz gondos munká­ja. Az előbb egy percre ma­gamra hagyott itt. feketét főzni sietett a konyhába. A könyveit nézegettem: versek, novellák. Operák könyve, né­hány Lenin-kötet, Lám — gondoltam — milyen egy­szerűen és világosan jelentik egy munkásasszonyból lett igazgatónő magánéletét ezek a könyvek. Most leteszi a kiskanalat, egy korty fekete, és utána egy darabka élet. — 1953-ban neveztek ki igazgatóvá. Hogy akkor mit éreztem? Azt hiszem, nagyon büszke lehettem. Mert ré­gen rint. De nemcsak névről. Is­merem a férjeket, a gyereke­ket, a lányok udvarlóit.-— Felkeresik önt másként is, mint igazgatót? — Úgy gondolja, mint ma­gánembert? Igen, sokszor jönnek hozzám. Megkérnek, beszéljek a íérjükkel, hogy ne kocsmázzanak, hagy­ják abba a kártyát. — Sikerült? — Ne vegye dicsekvésnek, nagyon örültem a sikerem­egyszerű varrono voltam csak .. . Az akkori éves tervünk 800 000 forint volt, ma közel 20 millió. De meggondolja magát. Ki­lenc esztendő történetét nem számokkal szeretné elmonda­ni. — Cegléden úgy hívnak minket: ..Amazon-vállalat”. Közel 200 nődolgozónk van. — Ismeri valamennyiüiket? — Hogyne. Személy sze­nek. Néha többet érnek a hosszú, baráti beszélgetések, mint a keserű asszonyi kör.y- nyek. Az igaz emberség másik re­mek példáját is elmesélte Máté Vera. Dolgozik náluk egy fiatalasszony, két gyer­mek anyja. A nőt régi, gyer­mekkori udvarlója hosszú­hosszú évek után felkutat­ta. Járt utána, még ide. az üzembe is virágot küldött. Úgy látszott, győzni fog. Vál­ni akartak. Az igazgatónő a történet mindhárom szereplő­jével beszélgetett, a férjet megkérje: törődjön többet fiatal feleségével. Az udvar­löt meggyőzte, hogy gonosz­ság lenne tőle, ha erőszakkal akarná felborítani egy család életét. — S az asszony, akinek két gyermeke van? — Együtt sírtunik a végén. Mi, asszonyok, nagyon köny- nyen megértjük egymást... Különösen, ha könnyékről van szó. — Persze, ha egy asszony... Félbeszakít. — Ó, azért ne gondolja, hogy csak sírásból állok. So­kat veszekedtem már a ta­nácsnál, á szakszervezetnél, egy-egy munkásunk érdeké­ben. Máté Vera asszonyok, lá- | nyok Igazgatója. Gondjai olya­nok, mint a nőké általában. Vállalati munkáján kívül megszervezi az üzemen be­lüli háztartási gépkölcsönzést, mert gondja van a második műszakra is. Segít az anyák­nak, hogy gyermekeiket elhe­lyezhessék a napköziben. Be­teget látogat, s ha valakivel ,.baj” var., azzal beszélget. Mert tudja, hogy egy ember, akit mások vezetésével bíz­tak meg. csak így tud teljes értékű munkát végezni. — És a vállalati feladatok? — Nagyon jó a kollektívánk. Sok segítséget kapok a szak- szervezettől, a párttól. Csak ezért tudtuk elnyerni az él­üzem címet is. És nálunk nem üres szó az önköltségcsökkentés, a ta­karékossági mozgalom. Az el­múlt évben 120 000 forint volt a megtakarított pén­zünk. Az újítások pedig 250 ezer forintot gyümölcsöztek. Most már csak számokban beszél. De mögöttük ott áll­nak a Ceglédi Ruhaipari Vál­lalat dolgozói, terveikkel, vá­gyaikkal, lelkiismeretűkkel és munkaszeretetükkel. Már sötétedik, de nem gyújt villanyt. Arról beszél, hogy az ember életcélja a másokért végzett munka lehet csak. — Ez a legnagyobb öröm. És azt hiszem, itt rejlik a bol­dogság magja is. . . Cseng a telefon. A rokonai sürgetik: miért nem jön. Vacsora várja, éjszakába nyú­ló beszélgetés. Együtt indulunk útnak. Úgy lép ki a pesti utcára, mint egy munkásasszony, egysze­rűen, csinosan, szerényen. A jelvény, amelyet egy darabka élet jutalmául kapott, otthon maradt, gondosan éltévé a szekrénybe. .. Benedek István MEGNYÍLT \l ÁLLATKERTI ÓVODA A meleg tavaszi napok be- köszöntével szabadba költöz­tek az Állatkert legfiata­labb lakói. Az * oroszlán-, medve- és dingókölykök megváltak anyjuktól és a téli zárt szállásról külön biro­dalmukba. a most megnyílt óvodába telepedtek. Az öt medvebocs, a három kis oroszlán és a két dinigócse- mete békésen megfér egy­mással. Hamarosan újabb la­kókkal is gyarapodik az óvoda: a napokban szüle­tett kilenc kis vadmalac, amint eléri az .óvodáskort” — elválasztás után — ugyan­csak társaihoz költözik; ! — TŰZRE. VÍZRE VI­í GYÁZZATOK! címmel szi- ; nes leporellót adott ki a’ j Pest megyei Tűzrendészet! ■ Osztály Parancsnoksága és i az Állami Biztosító Pest me- j gyei Igazgatósága A kiad- i ványban szakszerűen ismer- ! tetik a tűzrendészet! és tűz- ; kármegelőzési szabályokat. — TÖBB MINT TÍZEZER TAGJA van eddig a Pest megyei KPVDSZ és Ktsz dolgozók Önsegélyezési és Biztosítási Csoportjainak. Az intéző bizottságok eddig 816 esetben nyújtottak tagjaik­nak szociális segélyt, 210 COfl forint értékben pedig temet' kezesi segélyt. — HARMINCTAGÜ PÉ­CSI MÉRNÖK-KÜLDÖTT­SÉG kereste fe) tapasztalat- csere céljából a Dunai Ce­ment- és Mészmú építkezé­sét. A vendégeket az 1. sz. Mélyéoítő Vállalat főépítés­vezetője kalauzolta. < "Rejtvény­fdíű' MÁJUS VAN Május a fiatalság, a szerelem hónapja. A május évezre- dek óta ihletre kelti a költőket. Mai rejtvényünkben a szerel­mi líra két kitűnőségét szólaltatjuk meg- NYEKRASZOV: Én mégis azt hiszem, jöhet magányos óra. hogy... (folytatás a vízsz. 1. és 31. sorban) PETŐFI: — Milyen sötét vön a világ, az élet ... (folytatás a függ. 11. és 29. sorban) Az idősebbek már a motorokkal ismerkednek. Angyal László szakoktató a kismotoron előforduló hibákat és annak javí­tását magyarázza Kiss Gyulának és Kádár Lászlónak (MTI. Fotó: Bajkor József felv.) Már több éve eredménye­sen alkalmazzák régészeti ku­tatók a légi felvételek alap­ján történő kutatást. Sok hí­res ásatás helyét úgy sikerült megállapítani, hogy repülő­gépről bizonyos magasságban felvételeket készítettek a föld­felszín meghatározott terüle­tén — rendszerint a reggeli, vagy délutáni napsütésben, amikor a legkisebb terepegye­netlenségeket is elárulja ár­nyékuk. A föld felszínén ku­tató régész nem láthatja ösz- #zefüggően az árnyékképek »lekjáp lúaáakssié váro­ps • 2 3 4 s ó 7 9 9 10 tt u n 13 M m ■ ta n S _ ■ Tö~ Z1 u n zv 15 jfgjps ív­TT w 29 H w 11 E ii ii 15 SG 17 18 1 39 *0 Yi 12 _ 1 W 15 ki 1 1 fa i 50 m ( 1 w | mm ni. 43. Malter. 46. Leszakít. 48. A mezőgazdasági dolgozók szak- szervezete. 49. C. T. O. 50. Szel­lemes megjegyzés. 51. Történet a múltból. 52. Könnyed. Kétbetűs szavak: OL — EH RN — EM - EE — OS — NT3 — AL — GA. Függőleges: 1. Például a Szovjetunió, 2. In­dián nemzetség volt (INRO). 3. A bűntett felderítésénél fontos sze­repet játszanak. 4. A káros bak­tériumoktól mentes. 5. Et cetera fés a többit rövidítése. 6. Halk zörej. 7. Érdi sport Egyesület. 8. Igazgató bácsi. 9. Görög összeté­é telekben: az élet. io. Kényelme-' sen lépegetve megy. 15. Bokavé-1 űö — már kiment a divatból. 17. j Szájvíz-márka. 1». Rendszerint i hófelhőkkel van borítva. 21. Vala- ! mit mérlegel gondolatban. 23. Ad- j minisztratív munkaerő. 23. Me-: gyei kórház. 26/a. A fa ágait rit-; kítja. 2®. Grimaszt vág. 31. Az i első magyar űszóegyesület volt.! 3«. Angol csapat. 38. Daliás tér-: metű. 39. Vajon figyel? 41. Ugyan-: az. ismert olasz szóval. 42. Győri' sportklub. 44. Névelős csapadék. 43. Kenyeret kanyarít. 47. Biai i Labdarúgó Egyesület. Kétbetűs szavak: CA — EK — EIB - RA — EM — CZ — SA — AG. Megfejtésül beküldendő a két verssor, im. május íS-ig. A he­lyes megfejtők között könyvjutal­mat sorsolunk ki. az 1961. május l-i számunkban közölt rejtvény­ből megfejtésül beküldendő az idézett Majakovszkij-verssor, ugyancsak 1961. május 15-ig. Az 1961. április 16-i rejtvényünk helyes megfejtése: „Az ember nem él száz évig. de ezer évre csinál magának gondokat..” Könyvet nyertek: Molnár Juli­anna, Örkény. Baross u. 16. — Juhász József. Páty. Kossuth La­jos u. 69. — Szebedinszki Mihály, Penc. Petőfi u. 49. — Kovács Já­nos, Monor. Móricz u. 105. — Ko- szoruffy Gyula. Gyömrő. Sallai I. u. 5. — Hámor Béláné. Fót. Ve­gyes Ktsz. - Jánosi Katalin. Du- naharaszti. Rózsa F. u. 36. — Ra­gó Erzsébet. Abony. Vasút úti iskola. — Finta Miklósné, Nagy­kőrös. Ságvári Endre u. 6. — Csi- csó István. Cegléd. IX.. Mocsár u. 5. Az 1961- április 23-i rejtvényünk helyes megfejtése: ..Az erős jóval erősebb lesz. a gyönge megré- szégül tőle”. Könyvet nyertek: Papo Ferenc. Fót. Széchenyi u. 21. — Mészáros Auréllá. Gyál. Körösi út 3. •— Ladenbaeh József. Tárnokliget. — Hornyik István. Veesés. Péter u. 1. — Kávrán Tádé. Érd. T. Me­cset u. 4. — Harrach József. Do- mony. — Sooonvai Piroska. Gö­döllő. Tangazdaság. — Bánvöl- ^vi Ferenc. Vác. Eötvő« u. 16. — ; Horváth Mária. Szentendre. Dó. ; re*» o^örgv út 36. - Fodor István, i >T'■*cirpctfű ii |7 A könyveket postán küldjük el.1 } Vízszintes: \ 11. Hátrafelé zuhan. 12. Község $ a budai Járásban. 13. összetett ^ szavakban a földműveléssel kap­csolatos. 14. A monori járás egyik í községe. 16. Nincstelenség. 18. $ Irásmü. 20. A háború és a győ­zelem istene a régi skandináv mi- £ tológiában. 2í2. Feles üzlet. 24. £ Aki sokat . . . , keveset fog. 26. £ csak félig fontos! 27. Két szó: £ hamis. határrag. 28. így-úgy — £ oroszul. 29. Ragyogóvá tesz. 30. J öltöny nadrág nélkül. 32. Az ele- £jén elutazik? 33. ökölvívó — bóx- í nyelven. 34. Igába hajt. 35. Ilyen 5 növény a len, a kender. 37. Női név. 40. Sértetlenségét biztosítá­sok, erődök körvonalait, ame-; lyeket a sok évszázados por és növényi hulladékok telje­sen beleptek. Legutóbb az angol régészek Londontól 15 kilométerre dél­re. légi felvételek alapján ta­lálták meg a teljesen eltűnt­nek és megsemmisültnek hitt „Nonsuch-palota” alapjainak romjait, amelyet négyszáz év­vel ezelőtt VIII. Henrik épít­tetett. így kezdhették meg a romok feltárását, amelyeket a légi felvételek nélkül aligha íodeabvolna fal*

Next

/
Thumbnails
Contents