Pest Megyei Hirlap, 1961. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-03 / 102. szám

1981. MÁJUS- 3, SZERDA 3 ió kedvvel látványos felvonulásokkal gazdag műsorokkal ünnepelte május elsejét megyénk népe (Folytatás az 1. oldalról.) nép, a műsort hallgatja a sportpályán. Cigányzene mel­lett leánykar énekel a tsz brigádjainak, minden egyes munkaágnak egy-egy nótát Nagy kátén éppen befejező­■ senyek és mérkőzések min- j denfelé. Este pedig a leg- i több községben utcabál. Ahol éppen eső esik, cseppenként is aranyat érő .májusi eső, ott sem marad el a bál, legfel­jebb az utcáról fedett helyre húzódnak a táncosok. Mert az MHS rcpülömodellezők a nagyhalai nagygyűlésen (Gábor felv.) dik a gyűlés és szintén mű­sor következik utána. Az ál­talános iskola tánckara lejt vidám táncokat. A délután a sportolóké. Vér­eső nem mossa el a jókedvet, sem a lelkesedést, amivel május elsejét mindenütt meg- ünneplik. Sz. E. Vácott Váci tudósítónk jelenti: Zenés ébresztő köszöntötte az ünnepre készülődő dolgo­zóikat. Az előző napi kiadós esőzés után felszakadoztak a felhők és a májusi napsu­Az országos hírű Búvár Kund víziultiirő-csapat is felvonult a váci menetben. (Cserny Gábor felv.) gár vidáman táncolt az üze­mek, hivatalok, iskolák felé sietők tekintetén. Kilenc órakor már népes csoportok találkoztak a város öt kije­lölt pontján; egymásután ér­keztek a látványos egységek az ötletesen feldíszített jár­művek. A szemet gyönyörködtető, hosszan kígyózó menet az al­sóvárosból indult el Kisvác felé. Ezután a Köztársaság úton áthaladva, a városi ta­nács elé értek. Az itt fel­állított díszemelvényen a váci párt- és állami szervek vezetői, a veteránok, üze­mek, tömegszervezetek kép­viselői köszöntötték az el vo­nulókat. Végignézte a váci fel­vonulást Horváth András elv­társ, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága póttagja, az MSZMP Pest megyei Bizott­ságának első titkára is. Más­fél órán keresztül haladt el a. m.engt a. dísztribün előtt, „ s mintegy tízezer ember ün­nepelt együtt ezen a szép, napsugaras délei őttön. Az ünnepi felvonulás után motorcsónak-versenyt ren­deztek a Dunán. A délutáni órákban sokan felkeresték az úttörőház vidámparkját P. R. Újhartyánbon a hatalmas eső sem tartot­ta vissza vasárnap a község apraját-nagyját attól, hogy naigy számban vegyenek részt -az ünnepségen, amelyet a ké­szülő igen szép művelődési ház nagytermében tartottak meg. A színvonalas műsor után került sor az ünnepi beszédre, majd a jelenlévő szülők, nézők nagy lelkese­dése közepette avatták fel az új kisdobosokat és út­törőket. Büszkén vették át a lányok s a fiúk a kék, il­letve piros kis nyakkendő­ket. Bár az újhartyániak va­sárnapi szabadtéri ünnepsé­gét elmosta az egész napon át tartó eső, ez mégsem ron­totta jókedvüket. Ellenkező­leg, az ünnepség után tett- rekészen mondogatták: — Kitűnő az időjárás! A vetések gyönyörűek, most már rajtunk a sor. S hétfőn, május elsején be­népesült 1 az újhartyáni ha­tár, a tsz-község parasztjai szorgalmas munkával töltöt­ték a .napot. Gödöllőn fél tíz tájban megkezdődött a felvonulás, mely közel másfél órán át tartott; Magát a fel­vonulást- a veteránok csapata nyitotta meg és őket követték a gépgyár dolgozói, akik a közelmúltban nyerték el az „Élüzem” címet. A felvonulás­ban több mint 30 féle egység­csapat vett részt. Délután nagyszabású lovasbemutatót rendezett az Agráregyetem lo­vasszakosztálya. este műsor majd nagyszerű zene mellett tánc. amely éjfél után ért vé­get. Ez volt befejezője az igen iól sikerült május 1-i ünneo- . ségnek. A Csepel Autógyár dolgozói ez évben is a nagy- budapesti május elsejei sereg­szemlén vettek részt, A XXI. kerület menetében a Csepeli Vasmű. Posztógyár, és Papír­gyár után vonultak el pár­tunk. kormányunk vezetői és ' a hazánkban tartózkodó kül- I földi vendégek előtt. V ' Monoron .1 kilenc óra után benépesültek 1 az utcák. Vidámikedvű embe- í rek igyekeztek az Ady Endre [ útra — á gyülekezés színhe- ! lyére. Fél tízkor megindult a | színpompás menet a főtéren I levő szovjet emlékmű elé. j A zene ütemére az ifjúság- j gal együtt egymásután mene­teltek a gyárak, intézmények, hivatalok dolgozói. Különösen szmpompás volt a kefegyár és n magtisztítótelep dolgozói­nak menete és a Monori-erdei Virágzó Termelőszövetkezet menete. A . magtisztítófelep dolgozói gördülő 'járművön egy földgömbbel és fölötte keringő űrhajóval, a kefegyá­riak meg a Budapesti Ipari Vásárra készített termékekkel arattak nagy sikert. Kevesebb lesz a futóhomok, több a jól termő föld Dabas környékén, de szinte az egész járás területén, igen sok az összefüggő, vagy szór­ványos futóhomok. Ezeken a homokrészeken általában gyengén terem a rozs, a ku­korica, s még a burgonya is. Koráb Ján nem volt még a járásban nagyobb méretű ta­lajjavító munka, bár a me­gye több más vidékén végzett kísérletek szerint megéri a befektetést, mert égy-két év alatt, sőt a legtöbb esetben már az első esztendőben meg­térül a ráfordítás. Az idén aztán végre nagyobb arányú talajjavítás kezdődött, s nem­csak a futóhomokos, hanem a szikes részeken is. A bugyi Tessedik Sámuel Termelőszövetkezetben pél­dául 230 katasztrális hold ho- mokat és sziket hoznak rend­be az ősz folyamán, közel fél­millió forintos állami hitellel. Szikjavítás különben itt lesz első ízben a járásban, s az itteni eredményektől függ az­tán a későbbi, kiterjedtebb rét- és legelőjavítás, ugyanis a jelenlegiszikeken elsősor­ban legelők vannak. A dabasi Szikra Termelőszövetkezetben 100 hold homok ligndtkezelé- sére kerül sor, több mint 230 ezer forintos hitellel. A gyón! Egyetértés Termelőszövetke­zetben 100, a pusztavacsi Győ­zelem Termelőszövetkezetben 50, a tatárszentgyörgyi Űj Al­kotmány Termelőszövetkezet­ben pedig szintén 50 kataszt­rális hold homok javítására kerül sor. Tatárszentgyörgyön — ahogy erről értesültünk — jórészt már be is fejezték a munkát a Talajjavító Vállalat emberei. SZÁ MA DÁ S hl Minden milliárd után 380 millióval olcsóbban A 111. pártkongresszus határo­zatai között fontos helyet fog­lalt el a termelés gazdaságo­sabbá tétele. Az ilyen irányú követelményeknek is példa­mutatóan tettek eleget a me­gye ipari vállalatai. A terv azt írta elő számuk­ra. hogy az 1959. évi 89,6 szá­zalékos önköltségi szintet 87,3 százalékra csökkentsék. Mit jelent ez? A közgazdász szá­mára nem szorul magyarázat­ra. de aki nem járatos a ter­melés mutatószámai között, könnyebben megérti, ha azt mondjuk, hogy száz forint ér­téket. tegyük fel egy inget, amely száz forintba kerül 87 forint 30 filléres költséggel kellett volna elkészíteni. Eny- nyibe került volna a felhasz­nált anyag, a munkabér, amit a dolgozó azért az ingért ka­pott. a gép által elhasznált energia, amellyel megvarrták, a világítási díj. és még sok apró költség, amely erre az ingre jut Pest megye gyárai ennél a tervezett önköltségi szintnél is 1,5 százalékkal, azaz száz forint termelési értékkel szá­molva egy forint 50 tillérrel olcsóbban gyártottak, ha az egész megyei ipar eredmé­nyeit összevetjük. Ha oedig 1959-hez viszonyítjuk az el­ért eredményt, száz forinton­ként három forint 80 fillérrel olcsóbban termeltek. Nem nehéz kiszámítani, hogy egymilliárd forintonként 380 millióval kevesebb pénzt költöttek el a gyárban addig, amíg a bevitt anyag kész tér- mékként elhagyta a gyárka­put. Szép summa ez és azt is érdemes megnézni. honnan került ki ennyi pénz. Itt julunli el a szocialista i munkaversenyhez, amely min­den gyárunkban elfoglalta a helyét és olyan tényezővé vált. amellyel ma már mindenütt számolni kell és számolnak is. A munkaversenyen belül is főként az anyagtakarókos- sági mozgalom hozott sokat a konyhára. S ebben elvitat­hatatlan érdemei vannak a szakszervezeteknek és a KISZ- szervezeteknek. A vállalatok zömében meg­szigorították nz anyagnormá­kat. Mit jelent ez? Azt. hogy jobb szabással ugyanannyi anyagból kevesebb került a hulladékba, mint régebben. Mérnökeink. technikusaink- műszaki, technológiai változ­tatásokkal tették ésszerűbbé a termelést. A dolgozók ezrei újításokkal járultak hozzá a gyártás olcsóbbá tételéhez. El- mondhfetjuk. hogy mindenütt a gyári kollektívák zöme együttes erővel törekedett ar­ra, hogy minél több hasznot hajtson a népgazdaságnak. örvendetes, hogy nagyo-n sok új módszer a óvári várt szer­vezetek kezdeményezésére szüleiéit meg. így, együtt vizsgálva az egész megyei ipar önköltségét, persze nem kapunk képet ar­ról, hogyan dolgoztak az egyes gyárakban. Ez akkor derül ki, ha a gyártmányokat külön- j külön vesszük szemügyre. Ar­ra egy egész újság se lenne elég, hogy a megyében ké­szülő valamennyi gyártmányt ismertessük. A Statisztikai Hivatal is csak harminc ki­emelt termék önköltségének alakulását vizsgálja. Ezek közül néhány adatot közre­adunk. A harminc vizsgált gyártmány közül huszonnégy­nek csökkent az önköltsége. A „Csepel” D—420-as teher­autó és a DT—413,1-es trak­tormotor például négy szá­zalékkal lett olcsóbb 1960- ban, mint 1959-ben volt. A Ganz Árammérőgyár fogyasz.- tásmérői közel tíz százalék­kal kérültek kevesebbe, míg a Dunai Hajógyár kísérő­hajóinak kilenc százalékkal csökkent az önköltsége. A legtöbbel, szám szerint 10,5 százalékkal az ugyancsak a Dunai Hajógyárban készü­lő motorkerékpár oldalkocsik váltak olcsóbbá. A Diósdi Csapágygyár egyes csapágy­típusai 4—5 százalékkal, a f Forte fotópapírok három szá­zalékkal kisebb költséggel ké­szülték tavaly, mint az azt megelőző esztendőben. Ezzel be is fejezhetnénk, hi­szen az eredmények jók, a kapott kép biztató, valamiről azonban még szólnunk kell. Igái. hogy egy év alatt 3.8 százalékkal csökkent a megye iparának önköltsége, de töb­bet is elérhettünk volna, ha vállalataink nagyobb gondot fordítanak az igazgatási, érté­kesítési és az egyéb költsé­gekre. Nem akarjuk kiseb­bíteni az eredményeket, de a jövő sikerei érdekében őszintén meg kell mondani, hogy a legtöbb helyen főleg az anyag- és a bérköltségeket kísérik figyelemmel. Igaz, hogy mivel a megyei ipar termelése sok anyagot igé­nyel, itt lehet a legkönnyebben a legtöbbet megtakarítani. Az azonban mégsem fordulhatott volna elő, hogy tavaly, az év első felében az igazgatási költ­ségek például több mint 25 százalékkal, a vállalati álta­lános költségek pedig 11,2 százalékkal növekedtek. A második félévben történt ugyan javulás, de ez nem ki­elégítő. Tovább kell tehát mennünk a megkezdett úton, de úgy, hogy minden költségen rajta tartjuk a szemünket és ahol lehet, - takarékoskodunk. Amennyivel többet haszná-' lünk a népgazdaságnak, any- nyival többet használunk ma­gunknál! is, hiszen mindany- nvian abból élünk, amit meg­termelünk. Farkas István \JTTO ^ÜJtAp. Szeretettel váriák őket Közeledik az év vége. Az általános iskolák úttörőcsapa­taira újabb szép feladat meg­oldása vár. Még néhány röpke hét — és a VIII. osztályos út­törők új életet kezdenek. Leg- ; alábbis, megváltozott körül- I menyek között folytatják régi j életüket. Kilépnek az általá- i nos iskola kapuján és maguk ! mögött hagyják azt a helyet, j ahol ezernyi kedves emlékkel teli kisdobos-, majd úttörőéle­tüket élték. De azon fiatalok előtt, akik az úttörőszerve- zetb&n megkezdett munkáju­kat folytatni akarják, meg­nyílik a KISZ kapuja, ahol már várják a VIII-os úttörő­munkáját is, hiszen legtöbb csapatunknál ott dolgoznak a kiszes fiatalok is, mint rajve­zetők. S a KISZ-alapszervöze­tek kiemelkedő feladata, hogy az úttörőszervezetek felett pat­ronáló tevékenységet fejtsen ki. Kicsit • összeszorult szívvel búcsúzunk a nyolcadikos út­törőinktől. de érezzük és tud­juk, hogy féltve őrzött kin­csünk, a fiatalság őt megil­lető méltó helyen folytathatja munkásságát a KlSZ-szerve- zétekben. Jasinszky István két. „... Szeretettel várunk ben­neteket” — mondotta Sipeki László budaörsi KISZ-titkár, amikor a nyolcadikos úttö­rőknek — kérésükre — a KISZ -szervezetről beszélt. Igen. megyénk sok községé­ben folynak már az előkészü­letek, hogy minél ünnepélye­sebbé tegyék a nyolcadikos úttörők átadását a KlSZ-nek. ! Az úttörőszervezetek égész évi munkájának- nagy értékmé­rője lesz ez az átadás. Az abonyi úttörők például nem dolgozhattak rosszul, hiszen 80 úttörő kéri felvételét az abonyi KlSZ-szervezetbe. A csemői úttörőcsapatok pedig május 28-án nagyszabású ün­nepély keretében adják át út­törőiket a területi KlSZ-szer- vezetnek. Természetesen nemcsak az úttörőszervezetek munkáját mérik fel ezek az ünnepélyes átadások, hanem a KISZ Megérkezett- a nyomolvasók jelvénye Már nagyon vártuk — és fm, itt van! Az Állami Pénzverő ízléses, hagyományainkat hűen őrző formában készítette el az úttörő jubileumi év nyom­olvasói jelvényét. Büszkén fog­juk viselni! Gombát vegyenek! A nyári tábor anyagi előfel­tételeinek és a csapat anyagi bázisának biztosítására nagy­szerű, úttörőkhöz méltó tevé­kenységbe kezdtek a gyömröi 1079. sz. Körösi Csorna Sándor úttörőcsapat tagjai. A volt Teleki-kastély évek j óta gazdátlanul elhanyagolt pincéjében '-gombatenyészlés- hez fogtak. A kezdeményezés komoly erőpróba elé állította a csapat vezetőségét, ifjúveze­tőit és minden úttörőjét. A pince bejárata elől tíz köb­méter földet kellett eltakarí­tani, új ajtót készíteni, s 120 mázsa trágyát lehordani a pincébe. Most mutatkozott meg, hogy az erős. életké­pes ifjúvezetői gárda milyen nagyszerű eredmények fel­mutatására is képes. A pajtá­sok mellé munkavállalás­ban felsorakoztak a papák is. vállalva az asztalosmunkák elkészítését és a gomba- tenyésztéshez szükséges szak- irányítást. Az eredmény nem is maradt el. Azóta gyakran látni a csapat tagjait, amint ízléses csomagolásban gom­bát ..szállítanak!’. A község vezetői és lakói általános megelégedéssel fogadják az út­törők ilyen irányú tevékeny­ségét. Dicséret illeti Hankó Ist­ván csapatvezetőt, aki a terv szülője és megvalósításának irányítója volt, valamint a csapat ifjúyezetöit: Lipták Lorándot, Csegezy Leventét, Kiss Pétert, Józsa Imrét, Pá­linkás Csabát, Klein Lászlót és a többi pajtást. Reméljük, hogy munltájuk gyümölcseként a nyáron szép táborozáson vehetnek részt. 1 — ps. — A megyei kulturális seregszemle színhelye: Vác 1961. június 18-án a megye műemlékekben gazdag váro­sában. Vácott kerül megrendezésre a megyei kulturális seregszemle. A seregszemlén mintegy háromszáz úttörő vesz részt. Képünkön: Vác, Március 15-e tér (Foto: Jasinszky) Hallottad, hogy... ... a Dunakeszi -II. sz. ált. j iskola 1940 sz. Dobó Katalin j úttörőcsapata május elején 2Ci szovjet pionírt lát vendé síi és a háztartási szakkör saját készítményeivel vendégeli meg őket. ... a budaörsi úttörők az el­múlt vasárnap a KlSZ-fiata- I okkal közös, n társadalmi munkában építették a község sétányát. Különösen jól dol­goztak: Nagy Sándor, Sass László és Köbli László őrsve­zető pajtások.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents