Pest Megyei Hirlap, 1961. május (5. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-25 / 121. szám
rtai MC,\ nMu'Icid 1961. MÁJUS 25. CSÜTÖRTÖK ^NNXVv%COfc>A^XNX^XXXVS^\VXVVX>XXXNVVN>XSV\VX\XXVXVNVNNN>>XXNVVXVX>XVX>^XVViSN>>JVVvNN.V • l • '. * -_ Zenés felvonulás, ügyességi versenyek az aszódi gyermeknapon Négyezer pecsenyekacsa VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK Pest megye asszonyai, akiket nemrégiben ünnepeltek } az anyák napján, most maguk is ünnepre készülnek: a | május 28-i gyermeknapra. A sok-sok kedves ötlet, meg- I lepetés közül választottuk ki ízelítőnek az aszódi asszo- § nyok előkészületeit, melyekről a következőket árulta el § Szomszéd Andrásáé, a nőtanács járási titkára: — Minden évben, amióta hagyománnyá vált nálunk } a gyermekek ünnepe, igyekeztünk sok örömet szerezni a 4 kicsinyeknek. Az idei program azonban minden eddiginél | gazdagabbnak, szebbnek Ígérkezik, méltóan a kettős ün- J nephez. Ekkor ünnepeljük az úttörőmozgalom fennállásá- } nak 15. évfordulóját is. — Az aszódi ünnepség színes, zenés-felvonulással kéz- } dődik, az általános iskola udvaráról a sportpályára. A me- f ttet élén az úttörők díszszázada halad: mögötte jönnek a 4/ vidék legszebb népviseletébe öltözött kislányok, a sport- } mezes fiatalok. A felvonulást az ismert népmesehősöket | ábrázoló jelmezesek zárják be. | — A sportpályán felsorakozott gyermekek először } részt vesznek az úttörők ünnepi ülésén, majd megkez- } dődik az ügyességi verseny. Sor kerül itt labdajátékokra, } léggömbfújásra, futásra, lepényevésre. Lesz olyan ver- 4 seny, hogy ki tud több vizet hordani — kanállal! — egy } edénybe, vagy ki tud megenni egy szelet csokoládét, kés- | sel-viTlával. A felső tagozatosok szellemi vetélkedőben | mérhetik össze tudásukat. A győzteseket társasjátékokkal, | kuglikészlettel, babával, labdával és más játékokkal ju- } talmazzuk. ny. é. /A\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\W\\W.Í Ennyi baromfihúst ad a tár piószentmártoni Kossuth Termelőszövetkezet az országnak. Túróczi János, a községi mezőgazdasági felügyelő közli mindezt velünk, amikor sor- ravesszük. mi újság a faluban? — Szorgalmas nép lakik nálunk, tehát munkaszeretők a tsz-tagok is. A Kossuthban például annyian jelentkeztek a hétszázötven hold kukorica megművelésére, hogy munkaerő a dupla területre is futná. Hogy valamennyi tag munkabírásának megfelelő mennyiségű munkához, , jusson, leszerződtek baromfitartásra. Ennek kettős a haszna. Egyrészt. mint már mondottam, biztosítva van a munkalehetőség. másrészt a közellátásnak sem mindegy, mennyi baromfit nevelünk. De az sem megvetendő szempont, hogy így hamar, körülbelül három hónapon belül megfordul a pénzük. — Nemrégiben készült el a saját erőből épített . baromfiólunk. amelyben négyszáz pulyka számára van férőhely. Eddig ezzel nem foglalkoztunk, de reméljük, nevelésük kifizetődő lesz. Igaz, a pulyka kényes jószág, , különösen élete első heteiben, dehát az asszonyok értik a dolgukat, — A másik, már jól bevált állat, amelyet tartunk, a kacsa. Idén négyezer darabra szerződtünk a kecskeméti BARNEVÁLLAL. Az első szá- litmányban ezernyolcszáz- negyvenkilenc darabot kaptunk, Két hónapos korukra elérték a két kiló negyven dekát, ami igen szép eredT meny. — Most kaptuk meg á második keltetésből származó állatokat, kilencszáznyolcvan darabot. Még ezeregyszázhet- venegy kacsát kell, hogy szállítsanak., Jobb lett volna, ha nem ennyire elosztva, hanem két turnusban nevelhettük, volna őket. de azért így is, megtaláljuk számításunkat. Mindenesetre, a szerződött ka- Csák is hozzájárulnak ahhoz,: hogy eddig mindén hónapban 15 forint előleget fizettünk ki munkaegységenként — mondotta befejezésül. K M. Ahol van és még sincs se uszoda, se kultúrterem Százhúszezer hold futóhomokot illetve savanyú és szikes talajt javítanak meg az idén A javítási költségek többszörösen visszatérülnek Nagyarányú talajjavítási munkák kezdődtek az idei tavaszon: az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek kereken. 120 000 hold gyengén termő, többnyire rossz szerkezetű talaj megjavítására kötöttek szerződést a talajjavító vállalattal. Fekete Adorján, a Földművelésügyi Minisztérium talajerőgazdálkodási előadója tájékoztatásul közölte, hogy a felszabadulás óta évről évre mind nagyobb területen állítják helyre a; htaiaósaeíkbzeti és a talajkémiai egyensúlyt és eddig — 13 év alatt — 576 000 hold földet tettek ismét termővé. Ennek a területnek egyévi — búzában számított — többlettermése 1 714 900 mázsa. A gazdaságossági számítások szerint a javítási költségek általában három-öt év alatt visszatérülnek. Az egy-egy évre jutó javítási költséghányad népgazdasági szinten a savanyú talajoknál 3,5-szeresen, a szikes talajok kémiai javításánál 3,1-szeresen, a digózásnál pedig 6,35- szörösen térül vissza. A megjavított sovány homokföldek a javítási költséget három-négyszeresen fizetik vissza. Az idei esztendőre előirányzott javítások zqme — 74 000 hold — gyengén termő savanyú talaj, 8000 holdat javítanak meg a Somogyi, a Bács- Kiskun megyei és a szabolcsi íutóhomok területekből, az: alföldi szikesekből pedig 38 000 holdat. Ezenkívül a kisbalato- nj vízhasznosító társulat nagy területeken folytat l'áptalajja- vítást: lecsapolással, vízrendezéssel nagy és értékes termő- területeket nyernek. Az év első negyedében savanyú talajból 20 330, a szikesekből kereken 2000. a futóhomokiból pedig 237 holdat tettek termővé. (MTI) Zsámbékon,, pedig nem is nagy ez a község, már évtizedek óta van fedett uszoda abban a hatalmas épületben, ahol most a tsz-elnökképző iskola működik. De ma sokkal kevesebben úszkálnak benne, mint valaha, egyszerűen senki sem, még a tsz- iskola hallgatói előtt sem nyí-. lik meg bezárt, ajtaja. A fedett uszodából zárt és víznélküli fedett uszoda lett. pedig az állapota tökéletes. Csak meg kellene tölteni a medencét a forrás vizével és persze megnyitni az ajtaját. Kérte ezt. már az iskolától a község tanácsa, nem kapott azonban kedvező választ. Az uszoda felett á föHszín- len levő - rásütésem szintén tilalom alatt áll. Mindössze annyi engedményt tesz olykor-olykor az igazgatóság, hogy nagygyűlésre, színielőadásra kölcsönadja. De már táncvigalomra nem. Zsám- béknak nincsen kultúrottho- na, de nem is építhet. A járási tanács ugyanis a község ilyen irányú kívánságát kereken visszautasítja, mondván. amíg a községben egy négyszáz főt befogadó képességű, nagy terem kihasználatlan, nem járulhat hozzá, hogy sokmilliós beruházással kultúr- otthont építsenek. A községi tanács erre ismét az iskola igazgatóságához fordult, kérte, engedje át a termet, no és ha már hozzáfordult.* egyben az uszoda megnyitását is újólag szorgalmazta. Felajánlotta, teljesen külön bejáratot épít a teremhez, s ezen keresztül lenne megközelíthető az uszoda is. Megint csak elutasító választ kapott. Tglán az az iskola véleménye, hogy egy tanintézmény épületében nem lehet községi kultúrterem, sem íryflfáfldS "Uszoda. még külön bejárattal sem. A községi tanács azonban nem nyugszik bele az elutasításba, felettes hatóságaihoz fordult segítségért és most felső. va^y taláp legfelsőbb szinten folynak a tanácskozások: legyen-e uszoda eay községben, ahol vari uszoda, és kultúrterem. ahol erre a célra alkalmas helyiség van. Sz. E. Fény is árnyék A nagykőrösi teivnelőszövetkezetek ezekben a napokban jó néhány eredményről számolhatnak be. Az Arany János és a Hunyadi tsz-ben végeztek a cukorrépa sarabo- lásával. A Rákóczi Tsz-ben 18 holdon fejezték be ugyanezt a munkát. A Szabadság Tsz tagjai negyven hold cukorrépa sarabol.ásáról adtak hírt. Az egyeléssel kapcsolatban már több a kívánni való. Igaz. hogy a korábbi rossz idő is hátráltatta a munkát, de a termelőszövetkezetekben általában az egyelésre váró földterület még igen nagy. A jobb ellátásért Sikerrel jár Nagykőrösön a szerződéskötési munka. A legutóbbi jelentések, szerint Németh József például 100 kilogramm saját keltetésű csirkére kötelezte el magát, Példáját követte Andó Jó- zsef. Szűcs László és F. Szűcs Ferenc is. A ,,két kot- ló alja” mozgalomnak egyébként rajtuk kívül a városban egyre több követője akad. Baráti találkozó Az elmúlt hét végén kedves vendégeiket köszöntöttek Nagykőrösön a fiatalok: Vác- ról és Aszódról érkeztek középiskolai tanulók. Bár a rossz idő miatt a tervezett majális elmaradt, a kulturális és sportversenyek rendben lefolytak. A Dél-Pest megyei győztes nagykőrösi Arany János fiúkollégium kosárlabda-csapata az Észak- Pest megyei győztessel: a váci Sztáron Sándor fiúkollégiummal mérkőzött. Az eredmény 39:35 Nagykőrös javára. Utána a körösi leány diákotthon csapata 45:17 arányban legyőzte az aszódi Petőfi Sándor leánykollégiumot. A szellemi vetélkedésből az aszódi Petőfi Sándor leány- kollégium és a váci fiúkollégium került ki győztesen — holtversenyben. ^‘nJéíií/fíriap^rmmmMBimwT: i .im— Felkészült a gépállomás A Ceglédi Gépállomás dolgozói még a télen hozzáláttak' a tavaszi-nyári munkák előkészületeihez. Az idén huszonhárom kombájn, 14 kévekötő és hét rendrearató-gep dolgozik majd a gépállomás kezelésében. Az erő- és munkagépek javarészét már kijavították és június 1-ig valamennyi gépet rendbehoznak, hogy az idén nyáron időben indulhassanak a íöldekre aratni. Borisszák öröme A Borforgalmi Vállalat ceglédi telepén minden előkészület megtörtént a must és a bor felvásárlására. Bár még messze van a szüret ideje, máris elkészítették az új, 12 000 hektoliter befogadóképességű tárolót, amivel a pince tárolási képességét megkétszerezték. Eddig már 12 ezer hektoliter borra és mustra kötöttek szerződést a termelőszövetkezetek és a tsz-tagok. A Cegléd környéki szőlőkben az idén gazdag termést Ígérnek a tőkék. Törtei az élen Két hét alatt 650 darab hízott sertés, 297 mázsa baromfi, majdnem félszázezer tojás és ugyanannyi liter tej — ez a ceglédi járás szerződéskötésének mérlege. A tsz- ek és a közös gazdaságok tagjai a járásban megértették, mennyire fontos, hogy minél több áruval siessenek a lakosság ellátásának megsegítésére. Főleg a törteinek jártak elöl szép példával. A faluban . 124 hízott sertésre, majdnem tízezer kilogramm csirkére, több mint 11 ezer tojásra • és--majdnem harmincezer liter tejre kötelezték el magukat a gazdák. Országjárás Uj vidékkel, szép tájakkal és ismeretlen városokkal barátkozni mindig nagy élmény. Hát még olyanoknak, akik ritkán jutottak túl falujuk határán. Az Ábonyi Földművesszövetkezet — igen helyesen — már többször szervezett országjáró kirándulásokat. Legutóbb Jászberényt, Gyöngyöst és a Mátra legszebb üdülőhelyeit keresték fel az abonyiak. örökké emlékezetes maradt a turisták számára a Kékestetőről eléjük táruló csodás kilátás, Galyatető és Mátrafüred kies szépsége. Még a hirtelen kerekedett zivatar sem tudta megzavarni az autóbusz utasainak önfeledt örömét. MOKOR ® ViÖÉRfí Bab-kérdés A bab-kérdés — országos ügy. Lesz-e elegendő, ez most dől el a földeken. Elsősorban azok járulnak hozzá az ország babellátásának megjavításához, akik megértik a köztesként vetett bab fontosságát. A monori Uj Élet Tsz- ben például eddig mintegy száz holdon vetettek kukorica közé babot. A Kossuth Tsz- ben a vállalt ötven hold helyett már mintegy háromszáz holdon került bab és tök köztesként a földbe. Gombán az Uj Elet Tsz vetőmaghiánnyal bajlódott, ’ Nyáregyházán, Gyomron és Mendén sajnos, még mindig csak kevesen értették meg a köztesbab-vetés népgazdasági jelentőségét. Érdekházasság A gyömrői területi KISZ- szervezet fiatal színjátszó csoportja újabb sikeres bemutatót tartott. Az Érdekházasság szereplői — Bagóczky Sándor. Widder Jánosné, Balogh •Attila és a többiek — rászolgáltak a közönség lelkes tapsára. A színjátszók a bemutató után már újabb terveket szőnek a gyömrőiek örömére, a környék falvainak szórakoztatására. lelhet beredtem eszmél rá igazán a bolgár nép nagyságára. Akkor fűti át igazán az otthon varázsos melege. Mintha Magyarországon járnék. Igaz, nekünk nincsenek 2900 méteres, hófödte hegyeink. Vízesésünk is kevés. Partizánjaink sem voltak oly sokan, mint Bulgáriában. De amikor Koprivcsitzaban a törökök elleni szabadságmozgalom emlékére gyűlt össze a nép, olyan volt, mintha rég ismerném őket. Feljegyeztem Todor Kableskov, Debelja- nov Dimitrov nevét. A temetőben sokáig merengtem a távolba kémlelő, fájdalmas anya szobra előtt, aki várja, s hiába várja a háborúból vissza gyermekét. Mintha a magyar múlt szenvedő édesanyja lenne! Ősrégi házak portái, a régi idők szokásait őrző műemlékei között bolyongtam. Hat múzeumban kerestem a bolgár múltat. És a közöst a magyarral. Sok-sok partizánemlékmű előtt álltunk meg tisztelettel. Jordankino falu közelében Jordanka Nikolava szobránál szinte láttam a hős, ifjú lányt, aki tizenkét órán át egyedül tartóztatta fel a fasisztákat és sokakat ölt meg közülük, míg végül kivégezték. Hány ilyen hős vesztette életét hazája szabadságáért a bulgáriai hegyekben? Hány hazafi vére öntözte a bulgáriai földet, hogy olyan élet fakadjon, nyüion ki belőle, amilyen a mai? Milyen összefogás, segíteni akarás feszülhetett a bolgár emberben, hogy any- nyi partizánt táplált, bújtatott? Amikor hazajöttem, itthon, Magyarországon kérdezték: — Mi tetszett neked Bulgáriában? — Miért lelkesedsz úgy értük? — Mi fogott meg annyira? A partizánemlékművek végtelen sora jutott eszembe, a koprivesitzai hegyi falu 180 műemlékháza, nyolc múzeuma, Szamokon, Bansko festőiskolája, a szófiai Dimitrov-mauzó- leum, a törökök feletti győzelem emlékszobra __ A bolgár történelem. Történelem? Ez a történelem nem megfakult, sárga lap! Nem a hideg szobrokat szerettem, vagy a múzeumok képtárát, a ril- lai kolostort, a partizánoktól összegyűjtött, szegényes hátizsákot, köpenyt, botot... Ó, nem. A bolgár embert éreztem meg bennük, aki kivívta a szabadságát, de a ma jólétében sem felejti el nemzete nagyjait. Az új bolgár élet, kultúra a hagyományokból sarjadt és azokkal együtt teljes. Sokat hallottam külföldiektől a magyarok vendégszeretetéről. A magyarok szívélyességéről. És bizonyára sok az igazság benne, ha más országok küldöttei oly jól érzik magukat nálunk. Dicsérték már előttem a bolgárokat is. De amit tapasztaltam, mindent felülmúlt. Azt írtam címnek: A lelkét kerestem. Megtaláltam-e a bolgár nép lelkét Igen. Akkor is, amikor május elsején, a nagy felvonuláskor zuhogott az eső. Azt hittem, elmossa a zápor az ünnepet. És az emberek sokasága csak vonult, énekelt, lelkesedett. Éljenezte a pártot, a Szovjetuniót, Gagarint, a ma örö- piét. Senki nem állt ki a sorból. Mellettem két asz- szony — nevüket nem tudom — vigyázott arra: meg ne ázzak. Esernyőjüket tartották fölém, kabátjukba bújtattak, hogy ne fázzak. Nem értették az én beszédem, hisz másmás ország lányai voltunk, mégis az egy esernyő, a kabát, a forró kézszorítás eltörölte közöttünk a határokat. Akkor is megtaláltam, amikor a botevgrádi pártkomité- ban Boskoff, Zankoff elvtársak olyan őszintén beszéltek napi gondjaikról, mintha csak hozzájuk tartozó lett volna jelen. Az egyik gépállomáson szinte szóról szóra ismételték, amit a mi gazdaságainkban hallunk: — Amikor kezdtük: két traktorunk volt. És sorolták a hosszú listát, mi van ma: — Száztizenegy traktor. 27 kombájn, három silókombájn... S mondták mi lesz holnap ... Todor T. Zselezarszki elvtárs sligovicával kínált. Itthon messze kerülöm e szokatlan italt, de ott jólesett kocin- tani. Amikor a sorsáról faggattam, mintha a mi vezetőink közül számolt volna be egy. Egész életén átvonul a népért \ folyó harc, a tanulás, a műn- í Ica, az építés, a soha el nem fá- \ radás, pedig már a férfikor de- \ rekán is túl van. Nem, nemi mindent értettünk meg egymás l beszélgetéséből még tolmács l segítségével sem. De a lénye-'', geset, a fontosat, a közös gon-l dot, a közös célt — igen. Csak néhány napig tartott az egész. Talán kicsit szokat-\ lan volt az étel íze. A szokások \ is mások. Ott tisztábbak az ut- \ cák, mfnt Budapesten, de a mi \ üzleteihk szebbek. Sok-sok \ minden más. És mégis. Épp l úgy épülnek ott is az új házak, l mint Magyarországon. Épp úgy \ ünnepük május elsejét, minti mi. És melegszívűek, amilye-l nek csak őszinte, egyszerű, igaz j emberek tudnak lenni. Magammal hoztam Vaszilj Dragonon kutriweci gazdaság- \ vezetőhelyettes emlékét. Egy l délutánt töltöttünk együtt, í mégis úgy váltunk el, mint ré-\ gi jó barátok. Az ő neve is be-l került noteszembe, úgy. mint \ néhány nap alatt sok-sok bol-j gár emberé. Számomra nehe-l zen írható-olvasható nevek,'} de most már örökre kedvesek} és felejthetetlenek. Búcsúzás-} nál Vaszil Dragonon azt mond-} ta nekem: í — Égen. — Neues. — Egészségére. — Magarorszag szeretni... ; Ennyiből állott egész ma-j gyár nyelvű szókincse. S míg; kiejtette e szavakat, majd be-'} letörött a nyelve. Én még any-'} nyit sem tudtam bolgárul. így'} sok mindent nem mondhattam'} el sem neki, sem másnak, amit 5 éreztem, amit szerettem volna. í Most is csőik oH üzenem: — Naz drave! í — Ovicsam te! f Sági Agnes A történelem szelét lehelik a bulgáriai vidékek. A szellő susogása századok viharait idézi. — Emlékszel? — kérdik a fák, — Emlékszel? — kérdi az ezernyi emlékmű az utak mentén. — Emlékszem! — felel rá az idő. — Emlékszem! — felel rá minden bolgár hazafi. Annakelötte nem láttam Bulgáriát. Soha nem hallottam azelőtt a balkáni erdők meséjét, mégis feleltem: — Emlékszem! Hiszen nálunk is pusztított a török! Nálunk százötven évig, Bulgáriában ötszáz esztendeig. De milyen lehet az a nép, amelyet fél évezred sem tudott megsemmisíteni, eltörölni a föld színéről? Milyen lehet annak a népnek a lelke, amelynek volt ereje, bátorsága, hite lerázni a török hódoltságot? Milyen lehet az a nép, amely megőrizte nemzeti hagyományait, szokásait és még a félelmetes török sem bírhatott vele?! Milyen lehet, hogy megtört rajta a német fasiszták embertelen kegyetlensége?! Történelemkönyvek fakó lapjain olvastam már róluk. Hasonlítottam Hriszto Botevet Petőfihez, aki épp oly fiatalon adta életét hazájáért. Időztem Ivan Vazov halhatatlan verseinél. Hallgattam történeteket hős bolgár partizánokról. De mit sejthet meg az ember rideg papírokról? Mit érthet meg egy nép kultúrájából? Sokat. Ám ha néhány napot ott tölthet közöttük, velük együtt járhatja a végtelen erdőket, a falvakat és városokat, akkor
