Pest Megyei Hirlap, 1961. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-24 / 120. szám

Versenyben a jobb ellátásért Törtei az élen A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEGLÉD VÁROS RÉSZÉRE V. ÉVFOLYAM, 120. SZÄM 1961. MÁJUS 24, SZERDA Egy kiállítás margójára A Teleki utcai MEDOSZ kultúrotthonában a Délma- ayarországi Áramszolgáltató Vállalat közérdekű kiállítása megnyílt. A látogatók azon­ban elsősorban nem a hang­szóró reklámhírdetésére men­nek a kultúrotthon ba. ha­nem saját meggyőződésükből, hogy megismerked jenek mind­azokkal a „kellemetlen meg­lepetésekkel”, melyeket az elektromos áram tartogat azok számára, akik az óvóintézke­déseket nem tartják be. A kiállítás rámutat mind­azon vitás kérdésekre, melyek a háztartásokban használt elektromos kisgépek használa­takor fellépnek s melyek szakszerűtlen kiküszöbölése rendkívül sok balesetet idé­zett már elő. Fényképes inst­rukciókkal szemléltetik a kiállítók gondatlanságból származó halálos balesetek előzményeit és egyben rámu­tatnak mindazon tényezőkre, melyek a balesetet befolyásol­ják. ötletes rajzokkal, modem karikatúrákkal szemléltetik a kiállítok azt is. hogy miért helytelen mozgó daru alatt dolgozni és miért kell vigyáz­ni az áruszállításnál stb. A hibák kijavítása teljes mértékben csak akkor lehetsé­ges, ha szakemberek végzik el azokat, akik megtartják az óvórendszabályokat és nem fordulnak elő majd olyan bal­esetek. mint amelyre a kiállí­tás utal. Amikor a kiállítást megte­kintettük, éppen ott találtuk a DÄV egyik szerelőjét, Mihai Sándort, tőle érdeklődtünk, hogy ő szakmai szemmel mi­lyennek látja a kiállítást. Kérdésünkre a következőket mondotta: — Nagyon örültünk, hogy a kiállításunk iránt ilyen nagy az érdeklődés, hiszen így a lakosság megismerkedik az alapvető ismeretekkel a vil­lamosáramot illetően s a ház­tartási kisgépeknél sem szán­dékozik „házi javítást” eszkö­zölni, hanem ezt a munkát minden esetben szakember­rel végezteti. Ez olcsóbb és nem is életveszélyes, mintha saját maga igyekezne a hibát kijavítani! — A — Politechnikai oktatás falun Cegléd-Eszt ergom mérkőzött, ugyanig az FTC nem érkezett meg a versenyre. A Füle, Pánczél. Asztalos. Hor­váth, Kovács, Medvéné összeté­telű ceglédi csapat 179.00:173.65 arányban alulmaradt a TF csapa­tával szemben. Felemás korláton: 1. Osváth (TF) 9.35. 2. Füle (Cegléd) 9,30 pont. Gerendán: 1. Osváth (TF) 9,35, 2. Füle (Cegléd) 9,30 pont. Talajon: 1. Osváth (TF) 9,25, 2. Füle (Cegléd) 9,15 pont. Ugrásban: 1. Horváth (Cegléd) 9,40 pont. összetett egyéni: 1—2. Osváth (TF) 37, 1—2. Füle (Cegléd) 37, 3. Horváth (Cegléd) 36,05 pont. A ceglédi gimnázium tanu­lói a Gépjavító Vállalathoz, a Villamosipari Gépgyárba és a Május 1 Ruhagyárba járnak politechnikai oktatásra. Helyes és okos dolog, hogy az egyre iparosodó Cegléd fiataljait az iskola politechnikai oktatása is az ipar felé tereli. No, de lássuk csak, hogyan folyik a politechnikai oktatás falun. Jászkarajenőn a központi is­kola két osztályában, az V/a- ban és az V/b-ben. 1960. szep­tember elsején bevezették a politechnikai oktatást. Hogyan is kezdődött ez és milyen formában működik a falusi politechnikai oktatás? Bódi Ferenc pedagógus 1960 nya­rán kéthetes politechnikai tan­folyamot végzett Vácon. Szep­temberben kísérletképpen két osztályban kezdték meg az oktatást. Faluról és falusi fiatalokról lévén szó az ő politechnikai oktatásuk ter­mészetesen a mezőgazdaság területén működik. Heti kétórás, tanrendben biztosított oktatás részben gyakorlatban, részben elméleti oktatásban folyik. A községi tanács 200 négyszögöles tel­ket biztosított az oktatás cél­jára a belterületen. — Gyomirtással kezdtük az oktatást! — mondja Bódi Ferenc. — És talajigazítással. Ezzel párhuzamosan elmélet­ben foglalkoztunk a gyomirtás fontosságával, céljával, mód­szereivel. Még az ősszel sor került elméletben és gyakor­latban a trágyaszórásra, an­nak alkalmazására. Télen el­méletben sokat foglalkoztunk a kertészettel, a gyakorlatban pedig kisállattenyésztéssel. Mindkét osztályunk vegyes, 69 növendéke van. — Most kérünk valamit az oktatás gyakorlati részéből! — Két dolgot is elmondha­tok. Van virágkertünk és konyhakertünk. Természete­sen mindent piacon értékesí­tünk. A tanulók örömmel je­lentkeznek piacnapon már reggel öt órakor és szívesen vesznek részt a szedésben és csomagolásban. Mindig any- nyian jelentkeznek, hogy a fele is bőségesen elég lenne. Az értékesítés is az ő dolguk. Például a múlt szerdán 150 fej salátát adtunk el és a be­vételt a közös alaphoz betet­tük az OTP-be. Már három­száz forintunk van, amiből még ebben a hónapban víztá­roló medencét építünk a konyhakert számára. — Egy másik példa az okta­tás gyakorlati részéből. Mat- kovics Ferenc, a Béke Tsz elnöke felkeresett bennünket azzal a panasszal, hogy a szö­vetkezet egyik tábláján fel­tűnően sok a burgonyabogár és a segítségünket kérte. Az V/a összes növendékei jelent­keztek. Kivonultunk a terü­letre és egy vödör burgonya­bogarat szedtünk össze. Eny- nyi bogár szaporulatával el­pusztította volna az egész húszholdas táblát. A tanu­lók készségesen megígérték, hogy ha arra ismét szükség lesz, azonnal jelentkeznek. Dr. Magyari András, a Gö­döllői Agrártudományi Egye­tem rektora emlékezetes ceg­lédi beszédében a mezőgaz­daság elsőrendű feladatának jelölte meg az árutermelés fokozását, különösen a hús, tej és a tojás vonalán. Az egy­re fokozódó igények, az egyre emelkedő fogyasztás, a mind­inkább szélesedő külkereske­delem teszi ezt szükségessé, de nem közömbös ez a me­zőgazdaság és az állattenyész­tés dolgozóinak magasabb jö­vedelme szempontjából sem. | Az állami gazdaságok, ter­melőszövetkezetek megértet­ték Magyari elvtárs szavait, az állattenyésztés egyre inten­zívebb, és ebbe a nagyszerű kampányba szükségszerűen kapcsolódik a termelőszövet­kezeti tagság háztáji gazdasá­ga. Mindet! tsz-tag a ház­tájiban, kertjében, udvarán foglalkozik állattenyésztéssel, kisállattenyésztéssel és hizla­lással. Ez a tsz-tagság jö­vedelmét jelentős részben emeli. A megyei tanács május 7- én komoly felhívással for­dult a termelőszövetkezetek tagságához. A Pest megyei Hírlap hasábjain megjelent vezércikk felhívta a tsz-ek tag­ságát, hogy jelentős mérték­ben emelje a háztáji gazda­ságok termelését és ezzel ve­gyen részt a fokozottabb áru­termelésben, biztosítsa a la­kosság jobb ellátását és ez­zel emelje a saját jövedel­mét. Május 7-e óta a tsz-ek elnö­kei, a tanácsok és a párt aktívái, a földművesszövet­kezetek dolgozói vesznek részt a termelőszövetkezeti tagság ilyen irányú mozgósításában. A ceglédi járás területén mintegy négyezren vállalták ezt a szép feladatot és munkájuk eredménye napról napra emelkedik. A járás területén ez alatt a rövid két hét alatt is kitűnő eredmények, jelentős felaján­lások születtek. 650 darab hí­zottsertést, 297 mázsa ba­romfit, 43 150 tojást és 43 400 liter tejet ajánlottak fel a szövetkezeti gazdák. A munka egyre folyik és a feltűnően szép eredmények közül is messze kimagaslik a törteliek felajánlása: 124 hí­zott sertés, 9448 kilogramm csirke, 1146 kilogramm puly­ka, 11 575 tojás és 28 500 li­ter tej. Örömmel állítjuk oda példa­képnek a törtei! szövetkezeti gazdákat és hisszük, hogy e példamutatás a járás többi községeiben is követőkre ta­lál. A tanácshatalom története Cegléden KÉZILABDA Építők—Tököl 18:14 Ceglédi (10:4). Tőikül, vezette: Faragó. Ceglédi Kossuth Építők: Csen­des — Osváth, Vincze — Száraz, Monori, Ocsai Károly, Tukacs. Csere: Pánczél — Irházi. A tököllek rendkívül durván játszottak, így a ceglédi csapat győzelme igen szép fegyvertény. Góldobók: Osváth (5). Monori (4), Irházi (3), Tukacs, Száraz, Vincze (2—2). Jók: Irházi, Osváth, Száraz. Ceglédi Honvéd—Vecsés 5:8 (2:2). Vecsés, vezette: Kurucz. NŐI MÉRKŐZÉS Építők—Váci Kötött 3:4 Ceglédi (0:3). Vác, Sallai út vezette: Kertész. Andrássy A városi tanács v. b. támo­gatásával a Kossuth Múzeum igazgatója kiadta a Ceglédi Füzetek 7. számát is. Nagy Dezső múzeumigazgatónak ez a Tanácsköztársaság ceglédi eseményeit vizsgáló írása aka­démiai pályadíjat nyert ta­nulmány. Szép törekvést látunk meg­valósulni a Ceglédi Füze­tek szerkesztésével. A leg­újabb füzet számot ad nem­csak az 1919-es eseményekről, de az azokat megelőző idő­szak ceglédi vonatkozású anya­gát is közli. Részletesen fog­lalkozik a helyi intézmények létrejöttével, feladatával és munkájával. Jól halad a bor- és a must-szerződéskötés A Borforgalmi Vállalat ceg­lédi telepén minden előké­szület megtörtént a bor és a must felvásárlására. Elké­szült az új, 12 ezer hektolite­res tároló részleg, mellyel megduplázódott a pince be­fogadási képessége. Kiszel István telepvezető el­mondotta, hogy idáig 12 ezer hektoliter borra és mustra kötöttek szerződést a ter­melőszövetkezetek és a ter­melőszövetkezeti tagok. Az idei év jó termést ígér an­nak ellenére, hdgy 48 száza­lékra teljesítették évi szer­ződéskötési tervüket; bizto­sítottnak látszik éves tervük teljesítése, mert még a sze­zon elején tartanak. Meg kell jegyezni, hogy a leszerződött mennyiség 40 százalékát tsz- ek, 8 százalékát háztáji föld­ről tsz-tagok szerződték le. A pontos szállításra minden lehetőség biztosítva van, mert a szállító hordóparkot növel­ték, és így minden igényt ki tudnak elégíteni. timi — MEGINDULT a zöld­borsó, a karalábé felvásár­lása. A MÉK a hazai ellá­táson kívül csehszlovákiai, NDK- és nyugat-németor­szági exportra is korlátlan mennyiségben vásárol zöld­borsót és karalábét. — A CEGLÉDI Vízkuta­tó és Kútfúró Vállalat leg­mélyebb fúrása a járás te­rületén az abonyi 701 mé­teres kút, amely percenként 1000 liter vizet ad. 1960-ban a vállalat a dunántúli Bük községben 1282 méteres mély­ségben 58 fokos hőforrást ta­lált, amely percenként 8 ezer liter vizet szolgáltat. A ceglédi kútfúrók legmélyebb fúrása a gyulai 2001 méteres í forrás, amely percenként 500 liter 70 fokos vizet ad. A gyu­laiak a helyszínen főzik a tojást. — JÁSZKARAJENŐN fo­lyik a kamilla-felvásárlás. 70 q száraz kamilla került lekö­tésre, amelynek felvásárlása 80 százalékban biztosítva van. — BARTUS SZILÁRD vá­rosi tanácstag pénteken dél­után 6 órától a MEDOSZ művelődési házban fogadó­napot tart. — ABONY KÖZSÉG ház­táji gazdái két hét alatt 110 sertés hizlalására kötöttek szerződést. Messzi még az aratás, de a Ceglédi Gépállomáson már szorgalmasan készülőd­nek erre a nagy munkára. Az idén 23 kombájn — 12 szov­jet és 12 EMAG —, 14 ké­vekötő és hét rendrearató- gép fog dolgozni a gépállomás területén. A gépek előkészí­tése június 1-re befejeződik, a szemle után — ha a gabona beérik — kezdődhet az aia- tás. — DÁNSZENTMIKLÓS köz­ség mozigép vásárlásához 15 663 forinttal járult hozzá a községfejlesztési alapból. — A PETŐFI SZÍNHÁZ május 27-én mutatja be a jászkarajenői művelődési ott­honban a Balatoni szerelem című operettet. — A KOSSUTH Tsz 2-es üzemegységében 72 fejőste­hén 620 liter tejet ad. Eb­ből a gazdaság 400 litert az állami felvásárlásnak ad át, 220 litert pedig az itatásos borjúnevelésre használnak fel. — KÉT HÉT alatt a já­rás háztáji gazdái 844 holdon köztesként babot vetettek. — A KÖZPONTI Statisz­tikai Hivatal a város több részében és a külterületen is május 23-tól október vé­géig gyümölcsfa-megfigyelést és fajta szerinti számbavé­telt végeztet. A hivatal fel­hívja a lakosságot arra, hogy a megfigyelést, illetve a faj­ta szerinti számbavételt vég­ző egyének munkáját segítse elő. Az udvarokba, kertekbe, szőlőkbe való belépést ne akadályozzák. A felvételt végző dolgozók hatósági kö­zegek, kékszínű karszalagot viselnek, KSH felírással. — SZAKTER MIHÁLY, Horváth Ferenc, Ecsegi Já­nos, Klément László BEL- SPED-hajtók és rakodók a TÜZÉP-telepen szénport ra­kodtak, amely alá brikettet és tűzifát csempésztek. Ko­vács Ferencnének adták el a lopott holmit 120 forintért és az összeget megitták. A második próbálkozásnál 200 kg fát és szenet akartak el­emelni, de rajtavesztettek. A Ceglédi Járásbíróság bün­tetőtanácsa társadalmi tulaj­don ellen elkövetett lopásért vonta őket felelősségre és Szakter Mihályt, Horváth Ferencet 700—700, Ecsagi Já­nost, Klément Lászlót 400— 400 és Kovács Ferencnét 500 forint pénzbüntetésre ítélte. — A HAZAFIAS Népfront városi bizottsága közli az ér­deklődőkkel. hogy a szegedi ünnepi játékokra való jelent­kezéskor a színházi jegy árát ki kell fizetni. (ßcioö ÍMmté lett az eredmény? Az, hogy egy ideje még az fmsz is beszüntette a mosógépkölcsön­zést! Hát ennek örüljön az ember? — Hát ennek nem, de an­nak, amit a vasárnapi újság írt erről, annak igazán örül­het kedves felesége és a többi asszony is. — Nem olvastam még a vasárnapi lapot. Budapesten jártam, az ipari vásáron. De hát mondjad már, édes fiam, mik a kilátások? — A szerkesztői üzenetek között olvashatja, hogy egy háztartási gépkölcsönző üz­let nyitását tervezik. Ugye, mégiscsak van értelme a köz­ügyekbe beavatkozni? — Hát ha te is úgy látod, akkor most már elmondom rossz kedvem okát, mert ez is közügy és felvetése hátha megoldásra vezet. Ha mindkét műszakot figye­lembe veszem, akkor 400 dol­gozó nőnek az egészségéről van szó! Ez már remélem, ki­meríti a közügy fogalmát? — Persze, hogy kimeríti, de ezek olyan problémák, melyek megoldása valószínű, anyagi nehézségekbe ütközne. — Ezt a valószínű anyagi nehézséget csak fokozhatja az, ha egy szalagrendszer­ben dolgozó üzemben sok a beteg. Szerintem a szellőző- berendezés felszerelése nem múlhat bizonyos pénzügyi ke­reteken. A dolgozókról kell gondoskodni, s ha ők ezt lát­ják és érzik, egészségesen; se­rényebben dolgoznak, növe­kedni fog a termelés, több­szörösen megtérül a szellőző- berendezésre fordított kiadás! Én szinte biztos vagyok ab­ban, hogy ez a vállalat már többszörösen kifizette a szel­lőző-berendezés árát táppénz formájában. — Köszönjük észrevételeit, Benő bácsi! — Én is. Tudod, fiam, le­lohad az ember mérge már akkor is, ha elmondhatja va­lakinek. Te pedig biztos írsz róla a lapban. — Igen. — Jól van. Hadd fájjon egy kicsit az illetékesek feje is! XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX — Rajta leszünk, csak tessék már mondani. — Na jó! Az este izgatottan ront be hozzánk a szomszéd. Fájdalomcsillapítót kért, mert feleségének nagyon fájt a feje és a füle. Mindent szívesen kölcsönzők, de gyógyszert, azt nem. Azt mondja a szomszéd, ő se’ szívesen kér ilyet, de ha egyszer beteg a felesége és a saját gyógyszerük már elfo­gyott. — Na — gondoltam magam­ban, ha ezeknek saját gyógy­szertáruk van, akkor náluk gyakori a betegség. Amikor feleségemmel átküldtem a fájdalomcsillapítót, faggatóra fogtam a szomszédot felesé­ge betegségéről. — Hol itt a közügy, Benő bácsi? — Pedig ez az! A szomszéd­tól megtudtam, hogy felesé­ge a Május 1 Ruhagyárban dolgozik. Egy műszakban kb. 200-an vannak. Az üzem szel­lőztetése nincs megoldva, s ha a levegő már túl rossz, akkor ajtót, ablakot nyitnak és ilyenkor akkora huzat tá­mad, hogy alig bírják ki. — Hát innen a szomszédasz- szony fej- és fülfájása, ami azt hiszem, a 200 dolgozó kö­rében nem egyedülálló eset. Vasárnap délután a városi strandon került megrendezés­re a Cegléd—Esztergom vá­rosok közötti úszó- és vízi­labdamérkőzés. Mind a két ceglédi csapat — az úszók és Vízilabdázók — igen jól sze­repelt. Az úszók a következő ered­ményeket érték el: : 50 m-es gyermek gyors- úszás 1. Horváthy (Esztergo­mi Vasas) 42.6 mp. 100 m-es serdülő fiú gyors- úszás 2. Farkas (Ceglédi Vasutas) 1 p. 10.9 mp. 3. Ka- talics (CUSE) 1 p. 11 mp. 100 m-es felnőtt férfi gyors­úszás 2. Bíró (CUSE) 1 p. 10.9 mp. 3. dr. Szakter (CUSE) 1 p. 13.1 mp. 50 m-es úttörő fiú gyors­úszás 1. Wágner (CUSE) 34.5 mp. 2. Szendrö (Esztergom) 36.2 mp. 3. Lázár (Esztergom) 36.5 mp. 50 m-es gyermek mellúszás 1. Jerkovits (Esztergom) 57.5 mp. 100 m-es férfi felnőtt mell­úszás 1. Zsuffa Ervin (CUSE) 1 p. 26 mp. 2. Orbán (CUSE) 1 p. 27.9 mp. 50 m-es leány mellúszás 1. Holzmann (Esztergom) 48.2 mp. V 100 m-es női felnőtt mell- : úszás 1. Brassai (Esztergom) i 1 p. 31 mp. i 50 m-es gyermek hátúszás : 1. Kipka (Esztergom) 52 mp. i 2. Rékási (Esztergom) 54 mp. • 4x50 m-es vegyesváltó 1. \ Cegléd A-csapata (Farkas, Or- | bán, dr. Szakter, Katatics) 2 j p 22.4 mp. 3. Cegléd B.-csa- j pata 2 p. 26.1 mp. 8x50 m-es gyorsváltó 1. ■ CUSE (Orbán, Szakter dr., j Katatics, Farkas, Zsuffa, Mo- I chos I., Halász, Diós, Pusz-: tai). 2. Esztergom. \ A vízilabda-csapat sem oko- i zott csalódást: ! I Ceglédi Vasutas—Esztergo- '■ mi Vasas 14:3. 200 néző, vezette: Hajdú. \ Ceglédi Vasutas: Lakatos : — Orbán, Pusztai — Szakter', dr. — Bíró, Halász, Diós. Ed- í kő: Beck Mihály. A ceglédi csapat minden; tekintetben jobb volt a szét- \ esően és csapkodóan játszó j esztergomi csapatnál. Rész-: eredmények: 2:0, 6:1, 10:2, 14:3. \ Góldobók: dr. Szakter (6), Orbán (4), Diós, Halász (2—2). j Jók: Orbán, Szakter dr.. Diós. \ Cserejátékos Revuczky volt. j f TORNA J t . Vasárnap délelőtt a Ceglédi j Gimnázium tornatermében a Cég- ! lédi Építőit tornászcsapata a; Testnevelési Főiskola csapatával ‘ — Ilyen rossz időben és ilyen korban amúgy is rossz hangulata van az embernek. — Pedig azt hittem, hogy a ceglédi újság most már végleg jó kedvre hangolja. — Miért gondolod? — Múltkor panaszkodott, hogy az az — O — betűs rím­faragó :.. — Tudom, tudom! Tisztel- tetem és add át nejei köszöne- temet. De hát nem is ez a baj itt, édes fiam! — Ilyenkor, ha mérges, Be­nő bácsi — olyan nehéz szó­ra bírni. Pedig ha szól, an­nak mindig van foganatja. Emlékszik arra a panaszára, mely a háztartási gépek kölcsönzésére vonatkozott, és arra a javaslatára, hogy ál­landó jellegű iparcikk-köl­csönző boltot kellene léte­síteni? — Emlékszem hát! De mi

Next

/
Thumbnails
Contents