Pest Megyei Hirlap, 1961. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-21 / 118. szám

ff TlíWffl) 1961. MÁJUS 21, VASÁRNAP Ä normafelüívizsgálat tapasztalatai a pilisi szénbányában Néhány héttel ezelőtt w felülvizsgálatok eredménye­ként a szénbányászatban is megkezdték az új. a rendezett normák bevezetését. A tapasztalat azt mutatja, hogy az új normák a legtöbb helyen beváltak, a reális helyzetnek megfelelően készültek, s a munkások rövid idő alatt tel­jesítik is a magasabb követelményeket. A pilisi szénbányáknál a normák felülvizsgálatát januárban kezdték el. Mivel ennek végrehajtása nem egyszerűen gazdasági vagy műszaki, hanem elsőrendű po­litikai feladat volt, ezért a bánya pártszervezete először taggyűlésen vitatta meg a szakmányok (normák) felül­vizsgálatának jelentőségét, s utána kezdték meg a meg­figyeléseket, az időméréseket, a munkaszervezésben mu­tatkozó hibák feltárását. Kihasználatlan órák De, hogy az érvelés, a bizo­nyítás teljes legyen, a bá­nya vezetősége májusban ket­tős elszámolást készít. A kör­letvezetők a hónap közepén át­veszik a munkát és kiszámít­ják a kereseteket annak igazo­lására, hogy a normarendezés után ugyanolyan intenzitás mellett a fizetések nem csök­kentek. A pártszervezet pe­dig állandóan napirenden tartja a normáik bevezetésével kapcsolatos feladatokat: már beszámoltatta a normásokat és a munkaügyi osztályt a végzett munkáról, s a dol­gozók véleménye alapján to­vábbra is figyelemmel kíséri a kialakult helyzetet. A május 2-án bevezetett új normákat tehát a pilisi bányá­ban is gondosan előkészítették, a reális helyzetnek megfele­lően alakították ki. Az új feladatokat a csapatoknak személyesen a főmérnök ad­\ dolog, tekintve, hogy kenyérgyárról van szó. összefut az ember nyála, ha arra gondol, hogy milyen finom kenyeret sütnek benne. Mindez igaz, mégsem örül neki mindenki. Különösen Ikladon nem. Mert két hónapja, amióta az új kenyér­gyár működik, náluk csak estefelé van kenyér. Akadozik a szállítás. A szerződés szerint a kenyérnek reggel hét és kilenc között kellene a faluban lennie. Mert a földműves­szövetkezeti bolt tizenegykor bezár. Ehelyett a kenyér délben érkezik. A szövetkezet pedig csak délután négykor nyit újra. Ami azt jelenti, hogy Ikladon délután négy óráig nincs kenyér. Az újdonat új gyár friss kenyeréből pedig az ikladiak még soha nem ettek. Mert délutánra a hajnali kenyér már egyáltalán nem friss. S mit szól ehhez a gyár? Vajda Albert gyárvezető szerint szállítanának ők a megbeszélt időben, tehát reg­gel, de nincs mivel. Merthogy Ikladra és Domonyba a — higiénikus — kenyeret oldalkocsis motorral szállítják. Az pedig hol jó. hol rossz. Többnyire — rossz... A beszélgetés során aztán kiderül az is, hogy a válla­lat által kiadott szállítási utasításban a járás összes köz­sége szerepel, csak éppen Iklad nem. Megkérdeznénk tehát, akiket illet, hogy miért sajnál­ják a friss, ropogós kenyeret az ikladiaktól? Vagy talán úgy gondolják a vállalatnál, hogy ők az új gyár felépí­tésével megtették a magukét, az ikladiak pedig eszik, nem eszik a szikkadt kenyeret, — nem kapnak mást? (f. i.) .wwwwwwwwwww.w^W1 A bánya műszaki, gazdasá­gi vezetői először a normás­létszámot gyarapították. Egy normás helyett négyet állítot­tak munkába, hogy az időmé­réseket gyorsan, s alaposan végezzék el. Ezek a dolgozók hozzáértő, a feladat jelentő­ségét ismerő jó szakemberek voltak, s az időmérést nem­csak a szenelőcsapatoknál, ha­nem mindenütt elvégezték. összesen 65 (tíz feltáró, 20 elővájó, 20 fejtési, és 15 fenn­tartó) csapatnál készítettek alapos munkanap-felvételt, s ezeket értékelve, az eredmé­nyek alapján hozzáláttak a régi, már elavult normák ki­igazításához. Mit mutattak a munkanap- felvételek? Azt. hogy a dol­gozók — különböző okok mi­att. az üzem, vagy a saját hi­bájukból —, a munkaidő egy részét tétlenül töltik. A 8 órai munka, a 480 perc kihasz­náltsága, a felmérések szerint litikai, műszaki és gazdasági vezetői nem akartak holmi­féle zsákbamacskát adni, ha­nem arra törekedtek, hogy a bánya minden dolgozója tisz­tában legyen a várható intéz­kedésekkel, feladatokkal. Két brigádot alakítottak, tagjai kö­zött ott volt Kakas• János főmérnök, Ebergényi Lajos műszaki osztályvezető, Papp József párttitkár, Kinka Jó­zsef üb-elnök és mások. A két brigád három héten át munkahelyről munkahely­re járva, mind a három mű­szak minden dolgozójával be­szélgetett. Tisztázta a norma­rendezés szükségességét, a ke­resetek várható alakulását, az irányárakat, tájékoztatták az embereket a műszaki intézke­désekről, jegyzőkönyvbe vet­ték javaslataikat, s ezekből új intézkedések születtek. Ilyen alapos felvilágosító munkát — ez nemcsak a pártszervezet, hanem a munkások véle­ménye is — régen végeztek a pilisi szénbányáknál. Az ér­vek meggyőzőek voltak, hi­szen a munkások aggályait el­oszlatták, megmagyarázták nekik, hogy az iránykereset négy forinttal nő, s a feltárt veszteségidők megszüntetésé­vel nem 5,8 százalékos (eny- nyivel szigorították a normá­kat), hanem 12—12 százalékos teljesítménynövekedést is el­érhetnek. ta ki, s az új technológiát nemcsak szóban, de írásban is megkapták. Nem akarunk jósolni, de a gondos előkészí­tés, a lelkiismeretes felülvizs­gálat, a megfontolt műsza­ki intézkedések és a jó együttműködés gyümölcsöző lesz, s a pilisi bányászok aka­dálytalanul teljesítik majd a megnövekedett feladatokat. S. Nagy Sándor mainap 1961. május 21, vasárnap, pünkösd napja. A nap kél 4.01 órakor, nyugszik 19.21 órakor. A hold kél 9.54 órakor, nyugszik 0 órakor. 1961. május 22, hétfő, Jú­lia napja. A nap kél 4.00 órakor, nyugszik 19.22 órakor. A hold kél 10.53 órakor, nyugszik 0.25 órakor. Várható időjárás: felhős idő, sok helyen esővel, né­hány helyen zivatarral. Mér­sékelt, időnként élénk, vál­tozó irányú szél. Várható legmagasabb nappali hőmér­séklet: 14—18 fok. — ÖT KÖRZETBEN lesz községi tanácstag-választás május 28-án Farmoson. Me­gyei tanácstagjukat már megválasztották, dr. Jánosi Andor személyében. — KÉTEZER STRAND­TÁSKÁT készít az idei strandszezonra a Pest me­gyei Vegyi- és Kézműipari Vállalat műanyagrészlege. A táskák anyaga borjú- és marhabőrutánzat, sok színű és sokmintás kivitelben ké­szülnek. — KÉTÉVES MŰSZAKI rajzolói tanfolyamot indít érettségizettek részére a va­sasszakszervezet szeptember elején. Jelentkezés — szom­bat kivételével — délután 5 órakor a XIII. kerület, Huba utca 7. szám, I. emeleten, a szakszervezeti tanfolyamok igazgatójánál. — ÜJABB utcákba vezetik be a közvilágítást Farmo­son. A munka közel ötszáz­ezer forintba kerül; az ösz- szeget a községfejlesztési alapból fedezik. — KÉTEZERRE SZAPO­RODOTT a Szobi Állami Gazdaság juhállománya ez évben. Az állatokból hatszáz a törzskönyvezett anyajuh. — ADAGOLÓ TÁRAKAT készítenek a félautomata esztergákhoz a Diósdi Csap­ágygyárban. A tárakba előre behelyezett csapágy-alkatré­szek automatikusan kerül­nek a gépbe, s így két gép egyetlen kezelőt igényel. — A GÖDÖLLŐI úttörők és kisdobosok június 11-én tartják jubileumi ünnepsé­güket. Ez alkalommal avat­nak fel több mint nyolcszáz úttörőt és kisdobost. Az ava­tás után a gyermekek mű­sorral szórakoztatják a ven­dégeket. — ÖTSZÁZ FORINT ér­tékű ifjúsági könyvet vásá­rolt az aszódi nőtanács az általános iskola kitűnő ta­nulóinak megjutalmazására. A jutalmat az évzáró ünne­pélyen adják át a gyerme­keknek. Ötvenegy négyes a lottón A 20. játékhéten 4 654 661 lottószelvény vett részt a sor­soláson. öt találat nem volt: Négyes találatot 51 szelvényen értek el, amelyekre egyen­ként 68 450 forintot fizetnek: A háromtalálatos szelvények száma 4589, nyereményük 380 forint. Kéttalálatos szelvény 115 683 volt, ezekre 15,10 fo­rint nyeremény jut. (MTI) — BALESETVÉDELMI kiállítást rendezett a Du­nántúli Áramszolgáltató Vál­lalat ceglédi üzemvezetősé­ge Cegléden, a MEDOSZ művelődési házban. A kiál­lítás idején esténként hat órai kezdettel filmbemutatót is tartanak. — BORSÓFEJTÖGÉPET kap a konzervgyártól a bor­sószezon idejére a nagy­kőrösi Szabadság Termelő- szövetkezet. A gép elhe­lyezésére a tsz építőbrigád­ja megfelelő épületet emel. — KÉt HÉTIG nem jár iskolába Bartos Csaba al- bertirsai ötödik osztályos kisdiák. A kisfiút sok pró­bafelvétel után a napokban kérte ki a Hunnia Filmstú­dió, most készülő Vince című filmjének gyermeksze­repéhez. A fiú egyébként kitűnő tanuló. — EGY HÉT alatt hat hí­zósertésre, 22 anyakoca ki­helyezésre, öt hízómarhára, negyven hízott libára, öt­ven kilogramm baromfira és 1780 darab tojásra kötöt­tek szerződést a százhalom- battaiak. — JÓL SIKERÜLT pün­kösdi bált rendeztek má­jus 20-án, szombat este Aszódon, a járási műve­lődési házban. — GYERMEKRUHA-KI- ÄLLITÄST és vásárt ren­dez a Nagykőrösi Földmű­vesszövetkezet május 25—30- ig az Arany János Műve­lődési Házban. — MA ÜNNEPLI fennál­lásának 250. évfordulóját a szadai általános iskola. Az évfordulón az úttörők ünne­pélyes csapatösszejövetelt tartanak, amelyen résztvesz- nek az iskola volt tanulói is. A TELEVÍZIÓ MŰSORA 10.00: Űttörö hírek. 10.05: Ifjúsági Filmmatiné: 1. A dzsungel királya, kínai báb­film. 2. Botocskám üss! Ma­gyarul beszélő csehszlovák film. 17.00: 20. sz. Magyar Híradó. 17.25: MTK—Vasas labdarúgó-mérkőzés. 19.15: Afrika füzei. A TV kisfilm- ie. 19.40: Élőújság. 20.25: Va­sárnapi vers. Shelley: Óda a nyugati szélhez. Elmondja: Gábor Miklós. 20.35: Tisztes úriház. Magyarul beszélő francia film. (Csak 18 éven felülieknek!) Kb. 22.35: Hí­rek. a következő: feltáró csapatoknál átlagosan 61,9 százalék elővájó ” ” 60,6 fejtési ” ” 53,9 ” fenntartó ” ” 62,9 vállalati szinten átlagosan 59,8 százalék Aki csak egy kicsit is tud olvasni a statisztikából, az előtt világos, hogy a vállalat dolgozói az összmunkaidőnek mintegy 40 százalékát töltik el anélkül, hogy termelnének. A helyzet — a mérésék szerint na. A veszteségidők okai Már említettük, hogy a vesz­teségidők egy részéért (ez a nagyobb) a bányát, illetve annak vezetőségét, a másik résziéért pedig a munkásokat terheli a felelősség. A dolgo­zók a velük yaló beszélgetés­kor megígérték, hogy ami tő­lük telik, megteszik, s a hibá­kat kijavítják. Pe mit tesz a bánya, hogyan számolja fel a veszteségidők Okait? A ki-és beszállásnál például eddig ér­tékes perceket veszítettek. A munkásom ugyanis sorrend nélkül szálltak be a népesbe (a bányászokat szállító kisvo- natba) és egy-egy mező dol­gozói különböző időpontban értek munkahelyeikre. Nem szólva arról, hogy a műszak­váltás sok esetben nem tör­tént időben, mert a kifelé jö­vő szénvonat gyakran üzem­zavart okozott, s a népes az altáró előtt vesztegelt. A vezetők most a követke­ző intézkedéseket tették: mű­szakváltás előtt egy órával te­li csilléket hozó vonat nem indulhat kifelé a bányából. Így a népes pontosan közle­Az intézkedések hatása Az intézkedések várható ha­tását természetesen figyelem­be vették az új normák kidol­gozásánál is. Ilyen volt pél­dául az elektromos robbantás bevezetése, amivel a füstre- várást csökkentették, s így más munkák elvégzésére több idő jutott. Ez rendben is van. De ki garantálja, hogy az előírt technológiákat be­tartják, ki biztosítja, hogy a csapatok mindig elegendő üres csillét kapnak, vagy a fát csakugyan az előírt helyre szállítják? Ez a műszakiak (körletvezetők, aknászok) dol­ga, s ha nem teszik meg, nem kapnak prémiumot. A társadalmi ellenőrök rend­szeresen vizsgálják és a tech­nológia, az intézkedések be­tartásáról állandóan tájékoz­tatják a bánya vezetőségét. Egy másik intézkedés — amelynek máris eredményét látni — a kiszolgálók, a csillé­sek premizálásának módosítá­sa volt. Azelőtt, ha a csillé­seknek nem volt munkájuk, nem jött a szén — vártak, pi­hentek! Nem volt érdekük, hogy az időt jobban kihasznál­ják, hiszen órabérben dolgoz­Nem zsákbamacskát! Az új normák bevezetésének híre természetesen nagy ér­deklődést váltott ki a munká­sok körében. Várták, hogy s — a fejtéseken a legrosszabb, ahol a bányászok a 8 órának csak 53,9 százalékát dolgoz­zák ki- Az ilyen ki nem hasz­nált, elveszett órák miatt, ke­vesebb szenet termeltek, mint amennyi lehetséges lett vol­kedhet. az emberek időben érnek munkahelyeikre. Elké­szítették a sorrendet is. Esze­rint először a legtávolabb, a Delta-mezőben dolgozók, utá­na a Béta-mező bányászai, majd az Északi-mező mun­kásai szállnak le. Ezekkel az intézkedésekkel a veszteség­időt 4—7 százalékkal csök­kentették. Üzemi hiba volt az is, ami­kor a bányász üres csille-, vagy bányafa-hiány miatt kényszerpihenőt tartott. Hogy ezt megszüntessék, a szállítás meggyorsítására a bányában külön rendezőmozdonyt állí­tottak be, s igy a csillefordu­ló gyorsul. A bányafa elosztá­sánál is új rendszert vezettek be. Eddig a fát egy központi helyen tárolták. Az egyik csa­patnak közel, a másiknak tá­vol esett, s fáért járás sok időt vett el a termelőmunká­tól. Az új rend szerint a fát minden csapatnak külön, egy meghatározott helyre rakják, lehetőleg közel a munkahelyé­hez. tak. Most, hogy a csillések prémiuma a csapatok teljesít­ményétől függ, a helyzet megváltozott. A csillések most igencsak kihasználják az időt: fát, deszkát készítenek a csa­patnak, takarítják a munka­helyeket, gyorsan hozzák az üres csillét, sőt — legalábbis a vezetők ezt gyanítják — néha még szenet is raknak. A normák, a munkaszerve­zés felülvizsgálata, a végrehaj­tott műszaki intézkedések, vál­toztatások, persze nemcsak a termelés mennyiségi növeke­dését eredményezték, hanem megmutatták azt is, hogy feladat elvégzéséhez az ed­diginél kevesebb munkásra, illetve műszak-számra van szükség. 1961 első negyedévé­ben például 26 ezer túlórát terveztek, de csak 21 200-at használtak fel. A tavalyihoz képest 50 ezer túlórával ter­veztek kevesebbet, de — ezt ma már világosan látják — a tervezetből is mintegy 20 ezer túlórát még megtakarít­hatnak. Ez természetesen csökkenti az egy tonnára jutó szénfogyasztást, növeli a bá­nya nyereségességének lehető­ségeit. mint lesz a bevezetés. Ám a vezetők alaposan előkészítet­tek mindent, nehogy megle­petés érje őket. A bánya po­Új piac Alhertirsán Park, gyermekjátszótér lesz a régi helyén A1 bertirsán eddig két he­lyen folyt az árusítás: az irsai és az alberti piacon. Ez a megoldás azonban — mint er­ről Kis Ferenc vb-titkár és Balázs János költségvetési előadó tájékoztatta lapunkat — sem esztétikai, sem higié­niai, sem közrendészeti szem­pontból nem volt kielégítő. Ezért 100 000 forintos költség­gel — amelyhez kismértékben a lakosság társadalmi mun­kája is hozzájárult — új, a követelményeknek megfelelő piacot létesítettek a Heider- kertben. A 20 000 forintot felemésztő talajegyengetés után kezdték a munkát az új piacon. Kö­zépen 300 négyzetméteres be­tonlapos sávot építettek. Itt árulnak az árusok — egymás­nak háttal állva, a portékát Bicskázás Kartalon Május 19-én, péntek este hét és nyolc óra között súlyos verekedés történt Kartalon, Bugyi József Petőfi utca 25. szám alatti lakos udvarán; A verekedést az robbantot­ta ki, hogy Bugyi József gyermekei hétközben szom­szédjuk, Kalcsó Jánosék kertjében letörtek egy szép barackfaágat. A munkájából péntek este hazatérő Kalcsó — aki rossz szomszédi viszonyban van Bugyiékkal — a pusztí­tást látva, átment a szomszéd­ba, és ütlegelni kezdte a gyerekeket és közbeavatkozó anyjukat, a hetedik gyermekét váró Bugyinét. Bugyi — aki a verekedés előtt a kocsmába ment, egy százast felváltani és egy fél decit meginni — hazafelé tart­ván, megtudta, hogy családját Kalcsó tettlegesen bántalmaz­za. Hazaérve, felszólította Kalcsót: azonnal távozzék, de Kalcsó őt is megtámadta. Bugyit elfogta a düh, s bicskájával tíz szúrást ejtett Kalcsón, akit a mentők élet- veszélyes állapotban a Költői TOLLTISZTItAST közületek, magánosok részére gyorsan és pontosan készít V., NAGY IGNÁC UTCA 19/B. a könnyen tisztántartható be­tonon kiteregetve. A betonsáv két szélén újabb 300 négyzet- métert salakkal borítottak be — így esőzések után a vásár­lóknak sem kell a sárban jár­niuk. A tejárusokat 160 négy­zetméteres fedett rész óvja a naptól, esőtől. A teret bekerí­tették, nyilvános kutat és csu­kott szeméttárolót építettek. Az új piacon hetente négy­szer: kedden, szerdán, pénte­ken és vasárnap árusítanak. A volt poros, hepehupás irsai piacteret parkosítják, a párt­ház előtti részén pedig gyer­mekjátszóteret létesítenek. Ezt a munkát a tanács — a Hazafias Népfront segítségé­vel — a lakosság támogatá­sával akarja elvégezni. M. J. Anna baleseti kórházba szál­lítottak. Bugyi Józsefet a rendőrség őrizetbe vette. Sinkő István tudósító Angol ornitológusok filmet készítenek Magyarországon Angol ornitológusok egy csoportja érkezett hazánkba. Többhetes magyarországi tar­tózkodásuk alatt tanulmá­nyozzák a hazánkban fellelhe­tő ritka madarakat és ezek­ről filmet készítenek. (MTI) — ÖTVEN GYERMEK be­fogadására alkalmas óvoda építését kezdték meg Ka- kucson. Az építkezést még ez évben befejezik. — TIZENÖT KILO burgo­nyabogarat szedtek le az albertirsai Tessedik Sámuel általános iskola úttörői a Szabadság Termelőszövetke­zet harminc holdas táblájá­ról.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents