Pest Megyei Hirlap, 1961. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-20 / 117. szám

A mérlegnek két serpenyője van Egy görög újságíró tudósítása Szentendréről Sok szó esik napjainkban a mezőgazdasági árutermelés fontosságáról, a húsellátás ne­hézségeinek felszámolásáról. Termelőszövetkezeti közgyű­lések foglalkoztak ezzel. A város és a tsz vezetői tanács­koznak szinte nap mint nap, agitátorok végeznek felvilá­gosító munkát ennek érdeké­ben. s bár a város minden családját, háztartását, külö­nösen a bérből és fizetésből élő dolgozókat, közvetlenül érinti e meghirdetett prog­ram, mégis, sokan távolról és érdektelenül nézik az erő­feszítéseket, melyek a jobb ellátást célozzák. Miről is van szó? A városnak is, mint minden közigazgatási és gazdálkodá­si egységnek, megvannak a maga termelési irányszámai. Ezek teljesítése, illetve túlteljesítése, elsőrendű társadalmi érdek, mert csak így biztosítható a folyamatos ellátás, és nem utolsósorban ez nyújt le­hetőséget arra is, hogy megfelelő központi kész­letek segítségével az állam betölthesse piacszabályo­zó szerepét. És hogy erre nagy szükség . van. arra a legközvetlenebb . példa az igen drága szent­endrei piac. * Ez tehát jelentős termelé­si feladatokat ró mindkét termelőszövetkezetünkre, nem­különben a háztáji gazdasá­gokra. Az Április 4. Terme­lőszövetkezetünknél e tekin­tetben'—nincs is komolyabb baj, hiszen egymaga eg ideig a sertés- és hízómárha-szer- zödéseken túl, 200 mázsánál több baromfi hizlalására kö­tött szerződést. A pecsenye­kacsa-tenyésztés mellett hoz­záfogtak a pecsenyecsibe ne- veléshez is. Vállalták azt is. hogy ez évben 5000 darab tojást, adnak a népgazdaságnak. De nemcsak a „közös­ben” teljesítenek példa­mutatóan a tsz dolgozói, hanem a háztájiban is. Sokan talán azt mondják erre: jó, jó, de hiszen meg­alapozott gazdaság, komoly állami beruházások teremtet­ték meg ezeket a feltétele­ket. Igaz! Ez áll a közös gaz­daságokra, de nem magyaráz­za a tagok háztáji vállalását, hiszen tagjainak legtöbbje megfelelő portával, állati fé­rőhellyel sem rendelkezik, mégis, sertéshizlalási szerző­dést, koca- és csibenevelést vállalt. A Mathiász János Termelő- szövetkezet ma még gondok­kal küzd. a közös állati fé­rőhelyek tekintetében, de mindezt pótolni tudná tag­jainak áldozatvállalásával, úgy, hogy háztájiba kihelye­zett sertésekre szerződne, biz­tosítva a takarmányt, és nem utolsósorban az e feladatot vállaló tagok anyagi érdekelt­ségét. hogy számításukat meg­találják. Azt mondják erre: nincs férőhely! A legfrissebb hivatalos sta­tisztika szerint, a városban 840 darab sertés van. Ebből a háztáji gazdaságokra, a pa­rasztudvarokra mintegy 600 darab jut. Ez a szám is azt mutatja, hogy, minden ellen­kező híresztelés ellenére, hiz­lalnak a városban sertést jócskán. Ha csak minden ötödik termelőszövetkezeti tag vállal a sajátja mellé egy szerződéses hízót, már ak­kor is biztosítható az ütemtervben beállított, de a közös férőhelytől fel­tételezett hízósertés-szám. Ez persze függ nagy mér­tékben attól, hogy a tagok mennyire értik meg boldogu­lásuk alapját, a „közösért” való áldozatvállalást. Ez az áldozatvállalás nem szó sze­rint értendő, mert hiszen a Sertésforgalmi Vállalat elő­nyös feltételek mellett köt szerződést és az a háztáji jö­vedelem jelentős forrásává válhat. így tehát a tagok ér­dekében való. Tudjuk, nem mindenki ér­ti ezt még meg azonnal. Tanácstagi fogadóórák Páljános Adolf, a 10. számú választókerület tanácstagja május 20-án du. 6 órakor a Cipész Ktsz Vörös hadsereg úti helyiségében; Vincze Károly, az 1. számú választókerület tanácstagja május 20-án du. 6 órakor Dumtsa Jenő u. 20. sz. a. la­kásán ; Haris Ferenc, a 78. számú választókerület tanácstagja május 20-án du. 6 órakor Sza­badságforrás út 24. sz. a. la­kásán; Battlics Elek, az 57. számú választókerület tanácstagja 21-én du. 3-tól 6 óráig Lenin út 112. sz. a. lakásán; Bobók Árpád, a 73. számú választókerület tanácstagja május 21-én du. 3 órakor Szarvashegy 2. szám alatti la­kásán; Szabó Béla, a 2. számú vá­lasztókerület tanácstagja má­jus 22-én du. 4—6 óra között a városi pártbizottság (Somo­gyi—Bacsó part 16. sz. a.) he­lyiségében ; Kiss Jánosné, a 20. számú választókerület tanácstagja május 22-én du. 6—8 óráig Arany János u. 2. sz. a. laká­sán; Rimái István, a 40. számú választókerület tanácstagja május 23-án du. 6 órakor a HÉV-állomás segédhivatali helyiségében; Vincze Károly, az 53. számú választókerület tanácstagja május 24-én este 7 órakor György u. 12. sz. a. lakásán; MiZó Ferenc, az 50. számú választókerület tanácstagja május 21-én de. 10—12-ig Áp­rilis 4 utca 14. sz. a. lakásán: Ctifferi János, a 33. számú választókerület tanácstagja május 22-én du. 5—7 óráig Attila u. 5. szám alatti laká­sán tart fogadóórát. CSAK EGY — Április 4 Termelőszövet­kezet? — Itt Agonács főkönyvelő. — Mi hír a szövetkezetben? — Szétosztottuk a kukori­cát, fejenként körülbelül egy hold jutott a tagokra. A ku­korica-vetésterület felében, mintegy 40 holdon, köztesnö­vényként babot vetünk, már meg is kezdték a munkát. — És a burgonyabogár? — Elvégeztük a beporzást, minden intézkedést megtet­tünk a termés megóvása érde­kében. Állandóan figyelemmel kísérjük, s ha szükség van rá, ismételten közbelépünk. PERCRE... — Gépállomás? Verbovszki elvtársat kérjük. — Itt Verbovszki Sándor igazgató. — Hogy haladnak a fűka­szálással? — Egy hete kezdtük meg a munkát és több mint 150 hol­don kaszáltuk le a füvet. Fo­lyik a burgonya töltögetése és általában minden növényvé­delmi munka. — Szakembereink javítják a nyári munkákhoz szükséges gépeket, a június 1-i határidő előtt már készen állunk a nagy és komoly megerőltetést kívánó munkákra. Kévésem vannak még a Leányl'alvik, Szedlicse- kek, K átírok Mártonok. Főziék, Cifferik. Farkas (Szpiliosz Apostolosznak, a Magyarországon éló ismert görög újságírónak 1961. IV. 30-án a magyar rádióban tartott görög nyelvű előadásának fordítása. Magyarra fordította: dr. Füves Ödön) bácsik és Bobákok. de okos szóval, tanítással, egyre többen lesznek, akik túlemelkednek a kispar- cellás gondolkodáson, az „enyémen”, és felváltja számvetésüket a „mienk-’ gondolata. Ez, és csakis ez az érlelője boldogulá­suknak. A mérlegnek két serpenyő­je van. Az egyikbe az kerül, amit a társadalom asztalára szántak, a másikba kerül az ellenérték: a közös istálló, a nagyobb ütemű gyümölcste­lepítést elősegítő állami tá­mogatás és kedvezmény. S valljuk meg őszintén, az utób­bi a jelentősebb! Nem mindennapi érzés tölti el az embert, amikor egy kis magyar városika utcáin és bá­jos főterén tett sétája közben egy szűk utcácskába téved, amelynek elején márványba vésett, az idő vasfogától elkop­tatott görög felirattal találja szembe magát. A nagybetűk­kel írt szöveg könnyen érthető: „Itt nyugszik az Urban bol­dogult, Szipiszcha városából származó Tolojanni Demeter, aki 48 évet élt és 1795. április 24-én Szentendrén halt meg.” A felirat a lejtős utca elején álló templom oldalkapuja mel­lett befalazott márványtáblán olvasható. Felemeljük tekinte­tünket és látjuk, hogy a kis kövezett utca „Görög utca” ne­Éledó fa a házak között (Szösz Jenő ra.jza) Budapest—Dunakanyar A PANORÁMA kis köny­veinek sorozatában megje­lent Budapest—Dunakanyar című, néhány forintért kap­ható ízléses könyvecske a Dunakanyar három gyöngy­szemét: Szentendrét, Vi­segrádot és Esztergomot is­merteti írásban és jól sike­rült képekben. A könyv — be­vezetője szerint — azok ré­szére készült, akik mint ki­ránduló idegenek, természeti szépségkedvelők, érkeznek e. helységekbe s tájékozotton óhajtanak körülnézni. A könyvet szeretettel vet­tem kezembe s melegen aján­lom nemcsak a bennünket megismerni akaró idegeneknek, hanem a közöttünk élő min­den Szentendre-barátnak is. Legfeljebb csak az fáj, hogy a 148 oldalas kötetben mind­össze 15 oldal, 1 térkép és 5 városkép jutott Szentendré­nek, aminél — ilyen viszony­latban és terjedelemben —, úgy érzem sokkal többet ér­demelt volna. MINDENESETRE a tizenöt oldal nem Horler Miklós „Szentendre” című tavalyi ki­adványához hasonló, tévedé­sekkel tűzdelt, száraz idegen­kalauz, hanem olyan megka- póan kedvesen igyekszik be­lopni Szentendrét olvasói szí­vébe, hogy néhány sorát szószerint kell idézni. Városunk leírását például így kezdi: „Őszinte város. Már a Dunán érkezőknek is első pillantásra teljes szép­ségében mutatja be hangu­latát, a hegyoldalra felka­paszkodó meredek sikátoro­kat, a festői rendetlenségben, mégis intim kedvességben sűrű sorokban épült házacská­kat. És a Szentendrére any- nyira jellemző tornyolMt! Ha a partra lépve elindulunk a macskaköves utcák egyikén, azonnal érezzük, hogy Szent­endre nemcsak házainak? ér­dekes építkezési stílusával különbözik más középkori keletkezésű kisvárostól, ha­nem jellegében, levegőjében, egész hangulatában.” S ez az, ami érdekes, ami büszkeségre jogosít bennün­ket, szentendreieket. Nem­csak büszkeségre, hanem meg nem szűnő tevékenységre késztet, érdekes és sokmin­denben egyedül álló adott­ságaink és lehetőségeink ki­aknázására, hasznosítására, megismertetésére — mind­annyiunk, a' város lakossá­ga s népgazdaságunk jól fel­fogott érdekében. TIZENEGYEZER lélekszá­mú, járási jogú, 928 éves vá­rosunk megérdemli ezt a. gon­doskodást, hiszen Svájc, Ti­rol és Stájerföld természeti szépségei és adottságai távol­ról sem „verik” a mi Duna­kanyarunkat és Szentendrén­ket. Csak ügyesebb propa­gandával. reklámmal, na­gyobb áldozatvállalásokkal — munkában, anyagiakban egy­aránt —. előznek meg ben­nünket Európa-szerte. A most kiadott kis köny­vecskét melegen ajánlom mindenkinek, mert országunk egyik legszebb részéről ad tá­jékoztatást. Horváth Levente vet viseli. Ha egy mai görög vidéki körutazást tenne, akkor Magyarország számos városá­ban, köztük magában Buda­pesten is, találkozhat az újgö­rögök régebbi tartózkodásának sokrétű emlékeivel, kereskedő­telepek alakulásával, iskolák­kal, könyvtárakkal, templo­mokkal, temetőkkel, valamint makedón stílusban épült, zárt erkéllyel és raktárhelyiséggel rendelkező öreg emeletes há­zakkal. Eléggé ismeretes szá­mos magyar városban. így Bu­dapesten, Egerben, Miskolcon, Kecskeméten, Szentendrén és másutt alakult görög kolóniák keletkezésének, valamint a XVIII. századi virágzásának története. Az elmúlt vasárnapok egyi­kén kirándulást tettünk a Bu­dapesttől mintegy 20 kilomé­terre fekvő kis Duna menti városka, Szentendre egykori görögjeinek múltjába. Utitár- sunk a minden görög vonatko­zás iránt hasonló érdeklődést és különös vonzalmat tanúsító magyar neohellénista, Füves Ödön volt, aki magyar levél­tárakban és könyvtárakban végez kutatásokat és a görög telepek életének és tevékeny­ségének számos új mozzanatát tárja fel. Kutatásának egyes eredményei megjelentek vagy meg fognak jelenni görögor­szági folyóiratokban is. így te­hát az újságírónak rövid szent­endrei látogatása a szakember kalauzolása mellett a lehető leggyümölcsözőbb volt. Legelőször is szóljunk né­hány szót a szentendrei görö­gök történetéről. Nem tudjuk pontosan, hogy mikor teleped­tek meg először a görögök eb­ben a kis városban, de nyo­maik már 1737 óta biztosan megtalálhatók. A görög tele­pesek főképpen kereskedők, ivarosok, szappanfőzők voltak, többségük a Görög utcában Ig- kott. amely még ma is válto­zatlanul viseli ezt a nevet. A szentendrei görögök társultak az ottani szerbekkel és keres­kedelmi társaságot, ún. „kom­pániát” hoztak létre, amely jelentős kereskedői tevékeny­séget fejtett ki. A város néhány házán — egyemeletes vala­mennyi — kívül a falba erősít­ve cégszerűen látható a ke­reskedő társaság jelvénye. Ez horgony-alakot ábrázol, amely azt jelképezi, hogy a keres­kedelmi szállítás folyam] ha­jókkal, a Dunán történt. Más, folyó nélküli városokban szívet találunk a horgony helyett. A jelvény felső része 4-es szá­mot mutat, amely a társaság 4 százalékos tisztes nyereségé­re céloz. (Folytatjuk.) HÍREK A VÁROS ÉS A JÁRÁS ÉLETÉBŐL — A VÁROS ügyeletes or­vosa május 21-én dr. Katona Gyula körzeti or\h>.s. — MÁJUS 26-án tartja so­ron következő ülését a já­rási tanács. Napirendjén szerepel: a járás kereskedel­mi helyzete, Tahitótfalu Köz­ségi Tanács munkájának ér­tékelése, az 1961. évi költség- vetés jóváhagyása és az ál­landó bizottságok beszámolói a lejárt határidejű tanácsi ha­tározatok végrehajtásáról. — FOGADÓNAPOKAT tart a városi nőtanács minden má­sodik hét pénteki napján dél­után 6 órától 8 óráig a ta­nácsháza I. emelet, titkári szobájában. Az első fogadó­napra jövő héten, 26-án ke­rül sor. Kérik az asszonyo­kat, leányokat, problémájuk­kal bátran és őszintén for­duljanak a fogadónapot tar­tó asszonytársaikhoz. — A JÁRÁS ügyeletes ál­latorvosa az egész járás terü­letére május 21-én dr. Kass Ferenc körállatorvos, Tahi- tótfalu. — A VÁROS üzemeinek sport, kulturális helyzetéről, valamint a helyi politika kér­déseiről tanácskoztak a közel­múlt napokban a városi szak­maközi bizottság tagjai. A bi­zottsági ülésen a város párt­ós tanácsvezetőin kívül kép­viseltette magát a megyei te­rületi bizottság is. — A TERMELŐSZÖVET­KEZETI üzemszervezés kér­déseiből vizsgáznak ma a községi vezetők és a járási tanács titkárságának dolgo­zói. — A TERMELŐSZÖVET­KEZETI átszervezés adta új helyzetnek megfelelően átdol­gozásra ueriil a járás három­éves művelődési terve. A já­rási tanács művelődésügyi és oktatási állandó bizottsága a napokban tárgyalta az ezzel kapcsolatos feladatokat. Ugvancsak programjára tűz­te a Kilián György testneve­lési mozgalom járási felada­tait és az idei pedagógus­nap előkészületeit. ÉRTESÍTÉS Értesítjük mindazokat, akik hegesztő tanfolyamunkon részt kívánnak venni, hogy f. hó 29-én (hétfőn) délután 16 óra­kor megbeszélést tartunk a KIOSZ helyiségében. Járási tanács v. b. iparügyi előadója — A NAPOKBAN jelent meg a hivatalos közlönyök­ben Szentendre város üdülő­hellyé nyilvánítása. A vo­natkozó rendelet meghatá­rozza a I. Duna menti üdülő- területet és a II. Bükkös-par­ti üdülőterületet. A lakosság tájékoztatása érdekében kö­vetkező számaink egyikében vázlatrajz formájában kö­zöljük az üdülőterületek pon­tos határait. — ÁTADÁSRA kerül a közeli napokban a budakalá­szi újonnan létesített könyv­tár és olvasóhelyiség. A köz­ség lakossága közel 15 000 fo­rint értékű társadalmi mun­kával segítette a program megvalósítását. — A FILMSZÍNHÁZ mű­során május I8-tól 21-ig a Sziklák és emberek, 22-től 24-ig Az énekes csavargó, a május 21-i matiné műsorán A barlang titka című film szerepel. Sporthírek Szentendre város környéki szak­szerveze.i labdarúgó-bajnokság eredményei: B. HÉV 2 2-------4:2 4 H onvéd P. 2 1 1 — 3:3 3 Kocsigyár I 1--------4:3 2 Kőbánya 1 — 1—0:0 1 Kéziszersz-gyár 1 — 3—3:3 1 Papírgyár 2 — 1 1 3:4 1 B.-kalászi Gy. 1-------1 0:0 — B .-kal. Textil ★ 2-------2 2:4 — A megyei kerékpáros szövet-- ség ..Ismerd meg hazádat” kerék­páros túra versenyt rendez. A szentendrei kerékpáros verseny­zők Szentendréről indulnak, cso­portosan. három útirányban a jelentkezés szerint. Vácra, Gödöl­lőre. Örkénybe. Mindhárom he­lyen 11—13 óra közt kell .jelent­kezni. a kiküldött ellenőrnél. A táv 30 km-nél rövidebb nem le­het. A szentendrei versenyzők tú­rakönyvet kapnak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents