Pest Megyei Hirlap, 1961. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-18 / 115. szám

1961. MÁJUS 18, CSÜTÖRTÖK 3 "Xflíriao Az új életforma a budai járásban Virul a tavasz, pezsdül az élet a budai járás hegyes-völ- gyes lankáin. Nemcsak a szántók és a mezők üde zöldje, ha­nem a községek és a tsz-ek fejlődése is messze hangzóan hir­deti, az új életforma győzelmét. Ma már tények beszélnek erről. A járás két legfontosabb ügye e napokban — dmint ezt Karlik Andrástól, a járási tanács helyettes elnökétől megtud­tuk — a növényápolás és a felvásárlási szerződések megkö­tése. Mindkettő jól halad. — A növényápolással nagyon jól állunk — magyarázta Karlik elvtárs. — A családokra való területfelosztás az egész járásban, mindenütt megtörtént. Nagy szó ez. hiszen tavaly csak a vetések egynegyedét vállalták el a tsz-tagók megmű­velésre. Itt van például Zsámbék. Éveken át nagy gondot je­lentett a gyomtalanítás, tavaly még az üzemi munkások se­gítségét is igénybe kellett venni. Ebben az évben közgyűlési határozatot hoztak, hogy az egész növényápolást maga a tag­ság végzi el. Olyan nagyméretű volt az elvállalás, hogy nem egy esetben még redukálni is kellett. — Ami a felvásárlási szerződéseket ület — folytatta az elnökhelyettes — ugyancsak jó hírekkel szolgálhatok. És el­mondja, hogy május hetediké és tizennegyedike között 74 hí­zósertés, 78 kihelyezett anyakoca. 19 hízómarha, 10 üsző. to­vábbá 900 baromfi, 55 hízottbaromfi és 17 634 tojás felvásárlá­sára kötöttek szerződést. Jó ez az eredmény. A községek kö­zül külön ki kell emelnünk és dicséretben részesítenünk Százhalombattát, ahol hat hízósertésre, 22 anyakoca kihelye­zésre, 5 hízómarhára, 40 hízott libára 50 baromfira és 1780 tojásra kötöttek szerződést. Kiemelkedően jó még Nagyková­csi, Pilisborosjenő, Pilisvörösvár és Törökbálint eredménye. A szerződéskötésben a leggyengébbek: Budakeszi, Budaörs, Solymár és Sóskút. — Nem lenne teljes a kép — tette hozzá Karlik András — amelyet az eredményekről festünk, ha hallgatnánk a tsz-ta­gók rendkívül buzgó munkakedvéről. Nemcsak Zsámbékon, de másutt is olyan lendülettel folyik a munka, amilyet eddig még nem tapasztaltunk. Hétről hétre tanúi lehetünk, külö­nösen az új tsz-eknél és ez rendkívül örvendetes jelenség, hogy szombat- vasárnaponként a tagok családostul ápolják a növényeket, munkálják a földet. Általában jól állunk az őszi keverék silózásával. Bián például máris több silótakarmányt gyűjtöttek mint tavaly az egész év folyamán. Mindenütt ké­szen vannak már a cukorrépa első kapálásával és megkezdték az egyelést, továbbá a lucerna kaszálást. — És a további teendők? — Most az a legfontosabb, hogy az esős május miatt min­den percet kihasználjunk a földeken. Ideje nekikezdeni a ten­geri kapálásának. S ugyancsak az állandó esőzések miatt, no de az általános korszerűsítés érdekében is. jó lenne talán ha minden községben követnék a Törökbálin%i Állami Gazdaság példáját: hozzákezdenének a szénaszárító ágasok elkészítésé­hez. Igaz. hogy ez némi költséggel és fáradsággal jár, de a jószágtartásnál és a takarmányozásnál sokszorosan kifizetődik — mondotta végül a budai járási tanács elnökhelyettese. Dús lesz az aratás Telkiben BUDAKESZI - ÜDÜLŐHELY A járás egyik legkisebb fa­lujában, a mindössze három- százegy lakosú Telkiben nagy reményekkel néznek a jövő. elé. A fiatal Rákóczi Terme­lőszövetkezet szépen gyarapo­dik. Négyszáznyolcvan hold­jukból huszonöt holdon őszi- barackost telepítenek. Ez már önmagában is a jövőbe vetett bizalom jele. De van okuk a derűlátásra, a várható ter­méseredmények miatt is. Ta­vaszi árpából tíz, búzából ti­zenegy, őszi árpából tizenkét mázsás átlagra számítanak. Ezek az eredmények általá­ban meghaladják az egyéni gazdálkodók korábbi termés- eredményét. A tanács veze­tői hamiskás mosollyal még azt is megjegyzik, hogy csak tartson ki a jó idő, és ak­kor talán még dúsabb lesz az aratás: Holdanként huszonöt mázsa búza, két méternél magasabb a rozs, húsz holdas új tőzegtelep \ A tárnoki Lenin Tsz életéből A tárnoki Lenin Tsz tavaly nem a legjobban végzett. Sok oka volt annak, hogy a budai járás termelőszövetkezetei rangiishíjSSák' csak vafalíöl a közepe felé írták fel a ne­vét. Szó se róla, az időjá­rás is közrejátszott ebben, egész nyáron nem kapott esőt a kukorica, de a tagok egy részének laza munkafegyelme is sokban hozzájárult a rossz eredményhez. Idén mégis kecsegtetőek a tsz kilátásai, már eddig is több eső hullott földjére, mint tavaly tavasz- szal és nyáron együttvéve, akik pedig tagjai közül hú­zódoztak a munkától, okulva a tavalyi eredményen, idén a múlt év legszorgalmasabb- jaival vetekszenek. Ezenkí­vül más tényezők is biztató előjelét mutatják az ez év­ben várható eredményeknek, A Bezosztája, búza rekord- eredményeket hoz a Szovjetunióban. Magjá­val nálunk is jó ered­ménnyel kísérleteztek. Ép­pen ezért ősszel a Lenin Tsz-ben háromszáz hol­dat vetettek belőle. A napokban határszemlén vett részt Horváth János, a Tu­dományos Akadémia Mező- gazdasági Kutatóintézetének egyik vezetője és a táblá­kat az intézet Bezosztája bú­zájánál is szebbnek találta. A látottak alapján holdanként huszonöt mázsás termést jó­sol. Őszi takarmánykeveréket, rozsos-bükkönyt hat holdon vetettek. Május 10-re, a bükköny egy méternél ma­gasabbra, a rozs pedig két méter húsz centiméterre nőtt. A nem várt nagy mennyi­séget friss állapotban fel sem tudták etetni, három hold termését silózni kel­lett. Százötven köbméter silótakarmány lett belő­le. Komoly rekord. Tőzeget ta­láltak húsz holdon nemrég. A tőzeg kiaknázását máris meg­kezdték és a tsz gombapin­céjében szándékoznak haszno­sítani. Gombatermesztési kísérletek folynak, tekintve, hogy a szö­vetkezet hatezer négyzetméter gombapincéjének lótrágyával való ellátása egyre nehezebb. Juhtrágyával kisebb terüle­ten szép eredményt értek el, most fordult termőre az első, nagyobb műtrágyára épült gombatelep. Uj kísérletet te­héntrágyával folytatnak. Ezen­kívül tőzegkeverékkel szintén kísérleteznek, amióta saját tő­zegbányája is lett a Lenin Tsz- nek. Pilisszentiván rohamosan fejlődik Egyre-másra épülnek az új házak Pilisszentivánon, eb­ben a nagyjából bányászok lakta községben. De nemcsak a bányászok, a fővárosba já­ró ipari dolgozók is sok új hajlékot építenek. A három­ezer lakosú község jelenleg 609 házból áll. Ebből az utolsó tíz évben 163, 1956— 59-ben, tehát négy év alatt;, 108 épült. Tavaly negyven építési engedélyt adtak ki) Valamennyi ház építésébe be- lekezdtek, de néhány még nem készült el. Idén eddig tíz építési engedélyt adott ki a tanács. A községben tizen­négy autó- és több mint két­száz motorkerékpár-tulajdo­nos él. Átlag minden ötö­dik családnak van televízió­ja, alig van ház mosógép nélkül, porszívó, meg egyéb háztartási gép szintén a leg­több új és régi házban akad. — Mi újság Budakeszin? — kérdezzük Döme Sándortól, a községi v. b. elnökétőL — Most az egyszer ne be­széljünk eseményekről, in­kább tessek, olvassák el ezt a levelet. Ma érkezett a ta­nács címére, Debrecenből. Azt kérdezi a levélíró, tudnánk-e ajánlani valakit, akihez fize­tővendégként küldhetné két kislányát a nyáron. A múlt hét végén Vácról, az elején meg Szentesről jött hasonló tartalmú levél. Tavasztájt húsz-huszonöt effajta érdek­lődés fut be minden évben, a Budapestről személyesen, vagy telefonon érdeklődök száma sem kevesebb. Sajnos, senkinek sem tudunk senkit ajánlani, bár az érdeklődés nagy, mert közismert, hogy Budakeszi levegője milyen jó. tiszta, egészséges. Hiszen valaha százszámra üdültek itt jobbmódú fővárosi csa­ládok. sok család pedig ide küldte házakhoz egész nyárra a gyermekét. Mostanában alig egy-két tucat a nyaranta itt- üdülők száma. Pedig a szép, hegyes, erdős környék vonzó. Községünk természeti adott­ságait valahogy ki kellene használni, és lehetőséget kel­lene teremteni a pihenni, üdül­ni vágyók számára, hogy hoz­zánk jöhessenek. — Budakeszi különösen a fővárosi dolgozók számára ideális, munka után, akár hét­köznap is kijöhetnének nya­ranta a huszonkettés autóbu­szon. ha lenne megfelelő szállás. Sokat gondolkozunk a megoldáson. Tervezgetjük, hogy Mákkosmária mellett ví- kendtelepet kellene létesíteni. Földet 'az erdő szélén parcel­lázhatnánk erre a célra ... Ma még tervezgeíésünk kezdet­leges stádiumban van. de meg szeretnénk, és belátható időn belül meg is valósítjuk: Budakeszi üdülőhely lesz. A társadalmi munka hőse B ruckner Ist­ván szövő­munkás fővárosi gyárba jár dol­gozni Pilisvörös- várról. Hol dél­előtt, hol meg dél­után. És aszerint, hogy milyen a műszakja, délután vagy reggel min­dennap a község szépítésén dolgo­zik kora tavasz óta. Azaz már el­kezdte ősszel és csak a fagyos téli napokban tartott valamennyi szü­netet. Személyes ügyének tekinti a Hősök terének szépítését, tanács­tagi körzetébe esik a tér. Bruckner Istvánt ugyanis a körzet lakóinak bizalma beküldte a községi tanács­ba, ahol azóta egyik legaktívabb részvevője az ülé­seknek. Miután tavaly óta a község szé­pítése — azt lehet mondani —, köz­ponti kérdés lett Pilisvörösvárott, a nagyon elhanya­golt Hősök teré­nek rendbehozata­la is napirendre került végre. Bruckner István tanácstag társa­dalmi munkára mozgósította a környék lakossá­gát, senki sem akadt, aki hívó szavára kivonta magát a munká­ból. Több-keve­sebb órát minden­ki vállalt, csak Bruckner dolgo­zott mindennap és mindig élenjárt a munkában. Először ■ alapo­san kitisztogatták a teret, aztán el­egyengették a földjét, padokat helyeztek el raj­ta, fásították és parkírozták. A sok társadalmi munkás hamaro­san végzett ezzel a munkával. Jól és szépen megcsi­nált mindent. Most már csak a park virágágyá­sainak gondozása és évszakonként új virágok kiülte­tése ad állandó dolgot. Ez is tár­sadalmi munká­ban folyik, zömét nap mint nap Bruckner István maga végzi. 4 társadalmi munkában nagy érdemeket szerzett emberek önzetlen fáradozá­sát a községek ki­tüntetéssel jutal­mazzák. Pilisvö­rösvár tanácsának végrehajtó bizott­sága elhatározta, Bruckner István lesz az első, akit ilyen kitüntetés­ben részesít. A társadalmi munka megszervezésé­ben, irányításában végzett eredmé­nyeiért és főleg a munkában való fáradhatatlan részvételéért ün­nepélyes keretek között elismerő oklevelet nyújta­nak át neki. Bruckner István nemcsak Pilisvö­rösvárott az első, de az egész or­szágban az elsők között van, akiket társadalmi mun­kában szerzett ér­demeiért kitüntet­nek. De hiszen a társadalmi mun­kában is az első. Megérdemli. Rendezik a világhírű zsámbéki templomrom környékét A középkor világszerte hí­res, gyönyörű építészeti emlé­két, a zsámbéki templomot autóbuszon és autón csopor­tosan, meg egyénileg havon­ta télen-nyáron 2500—3000 külföldi és belföldi is felke­resi. Egyetlen nap, most hét­főn például 170 ember tekin­tette meg. A nagy idegen- forgalom ellenére nincs a községben megfelelő vendég­látó üzem és erősen kifogá­solható a műemlék közvet­len környékének állapota iS: Éppen ezért" Zsámbék köz­ség tanácsa most vázlatosan elkészült községrendezési táv­lati terve a templom környé­kén épült lakóházak nagy ré­szének eltávolítását is ma­gában foglalja. A háztulaj­donosok a község terjeszke­dési irányában, a Tök felé vezető országút mindkét ol­dalán kapnának cseretelket. A jövőben ugyanis az egy­mástól alig egy kilométer tá­volságra fekvő két község összeépülését kívánják előse­gíteni. E nyáron játszani szeretnének Tavaly nem örültek egy cseppet sem Budajenőn an­nak a hírnek, hogy a labda­rúgó-szövetség letiltotta a pá­lyájukat. Ám a bosszúságból csakhamar életre való el­határozás született. Ha a régi pálya nem szabványos, nem alkalmas a játékra, akkor majd építenek újat, meg­felelőt, olyat, amely minden tekintetben túltesz amazon. Az Uj Élet Termelőszövet­kezetben megalakult a sport­vezetőség, s vele a szövet­kezet sportköre. Mint Wéber Mária sportköri titkár el­mondja, új labdarúgó- és röp­labda-csapatot szerveznek, s máris hozzáláttak az új sport­pálya megépítéséhez. Az új pálya labdarúgó- és röplabda­mérkőzésekre, valamint atlé­tikai versenyre lesz alkalmas; Az építéssel azonban van né­mi gondjuk. A Pátyi Gép­állomás adja a munkához a földgyalut, adja, de eléggé rendszertelenül. Pedig nem volna szabad késlekednie, mert a budajenőiek az új pályán mór ezen a nyáron játszani szeretnének. Kultúra, ne hagyj el! — Nem, ez nem csapszék és nem barakk-istálló, még ha annak is gondolja. Ez a mi kultúrházunk — pana­szolja Dobsonyi János, a bu­daörsi tanács elnöke. — Községünk tizenháromezer lakosa számára ez — a be­lül még sivárabb épület — nyújt művelődési lehetősé­get. Pontosabban: van még a mozi, kétszáznyolc szemé­lyes, és a pártház nagyter­me, háromszáz főnyi közön­ség részére. — Milyenek az igények? — Hónapról hónapra na­gyobbak. Ma már van KISZ- zenekarunk, színjátszó cso­portunk:, a ktsz-fiatalok pedig fél éve szerepelnek nívós műsorral. Illetve csak szerepelnének, ha volna hói. Az ilyen hodályba a kö­zönség nem szívesen jár. Ha pedig nincs közbnség, akkor bizony a kultúrgárdák lel­kesedése .könnyen lelohad. — Mi lenne a megoldás? — Komoly kultúrotthon kellene nekünk, esetleg négy-ötszáz személyes mozi­val kombinálva. A hivatalos tervek szerint ez csak a kö­vetkező ötéves terv végére születik rnég. De nálunk az emberek szívvel-lélekkel ké­szen , állnak társadalmi munkára. Százezres értékek rejlenek lakosaink önkéntes összefogásában, szakértelmé­ben és két kezük erejében. Csak — csak kellene hozzá egy kis támogatás felülről is. Nagyon kellene, hogy el ne hagyja a mi lelkes fia­taljainkat és nagy községün­ket a kultúra... Vízvezeték épül új málnást és gyümölcsöst telepítenek Perbálon Nagy munka folyik Perbá­lon. Fektetik már a vízvezeté­ki csöveket, amelyek idesto­va két évig hevertek a tanács­háza udvarán. Egyelőre a for­rásfoglalástól a templom mel­lett levő' száz köbméteres gyűjtőmedencéig 1850 méter hosszú vezetéket építenek ki. A hozzávaló árkot mór kiás­ták, ezer méternél hosszabbat társadalmi munkában, olyan lelkesen, hogy volt vasárnap, amikor százan forgatták az ásót. A hálózat további ki­építésére majd csak jövőre kerül sor. és csak azután re­mélhető, hogy két szomszédos községet — Budajenőt és Tel­kit — is bekapcsolnak a víz­vezetékbe összesen háromezer em­ber jut így egészséges ivóvízhez. Később, ha a három község vízfogyasztása mellett még marad felesleg, szó lehet ró­la, kiépítik a vízvezetéket Pátyig, ami további három­ezer ember számára jelenítene jó ivóvizet. Míg a községben a vízveze­ték épül. a perbáli Petőfi Tsz azon munkálkodik, hogy állat- állományának legelőt szerez­zen. Perbál határában nincs, és sohasem volt legelő, még a dombok silány talajú lege­lőit is felszántották. Most ezekből a területekből akar­nak legelőt kialakítani. A szövetkezetnek már most is szép az állatállománya, száz szarvasmarhájából negyven a hízó, negyvenhat anyakoca és száznyolcvan kismalac mel­lett óljaiban százhúsz süldő hízik. De állatállományát, ha lesz legelője, még* jelentősen növelni szeretné a szövetkezet. Másik terve a Petőfi Tsz-nek, a nagyüzemi gyü­mölcstermelés bevezetése. Tavaly tíz hold almát telepí­tettek, ősszel tizenkét hold körtét, s ugyanekkora terü­letre kajszibarackot ültetnek. Tervezett hatalmas málnásuk alapjait, tíz hold málna tele­pítésével már megvetették, s jövőre további tizennégy hol­don akarják a mélnatelepítést folytatni. Eddig a községben és a környéken csak néhány házikertben termeltek málnát, mindenütt csupán pár tövet. Jól termett a málna a perbá­li talajon, mégsem gondoltak a jól fizető gyümölcs nagyobb szabású termesztésére, csak most. hogy az egész község a közös gazdálkodásban össze­fogott. November 7-re Tök község minden házában lesz villany Évtizedről évtizedre minden választáskor megígérték Tök község lakóinak, hogy a falu Burgondia nevű végére is beve­zetik a villanyt. A község kétszázötven házából tizenöt ház­ban még ma is esténként petróleum-lámpa pislákol. A villa­mosítás ezerméteres szakaszon történik, vízmosásos hegyolda­lon. rendkívül nehéz viszonyok közepette. A község tanácsa azonban a munkát terven felül vállalta. Elhatározta: novem­ber 7-re a község összes házában kigyullad a villany. Irta: Fi ran András, Szokoly Endre. Kép: Gábor Viktor.

Next

/
Thumbnails
Contents