Pest Megyei Hirlap, 1961. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-17 / 114. szám

A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEGLÉD VÁROS RÉSZÉRE V. ÉVFOLYAM, 114. SZÁM 1961. MÁJUS 17, SZERDA Szívvel - lélekkel Szebenyi Ilona évek óta megbecsült dolgozója a MÉK- vállalatnak. Hosszabb beteg­sége miatt hónapok óta nem dolgozott és ezen idő alatt mindig érezte a kartársak és a vállalatvezetőség meleg gondoskodását. A betegláto­gatók igen gyakran felkeres­ték, apró ajándékokkal ked­veskedtek neki. Most, miután hosszú betegség után talpra állt, Szebenyi Ilonát válla­lati költségen elküldték a vi­segrádi mezőgazdasági üdü­lőbe, sőt még zsebpénzzel is ellátták, Rossi — AZ ABONYI József Attila Tsz 478 holdas kuko­ricatábláján elvégezte az első kapálást, Nyújtsanak még nagyobb segítséget a pedagógusok AZ ÚTTÖRŐMUNKA NÉHÁNY TAPASZTALATA A megyei pártbizottság ké­résére brigádmunkában vizs­gáltuk meg két ceglédi iskola, a Földvári Károly és a Mé­száros Lőrinc iskola úttörő- csapatainak munkáját. Mind­két helyen sóik helyes kezde­ményezéssel találkoztunk és egészében véve jó irányban halad a gyermekek nevelése, helyesen egészíti ki az úttörő­mozgalom az iskolai nevelést. Ennek jó néhány példájával találkoztunk. Különösen emlí­tésre méltó a Mészáros Lőrinc Iskolában az úttörőcsapat ál­tal megindított „segíts paj­tásodon” mozgalom. A mozgalom keretében a jól tanuló úttörők náluk­— AZ ÖSSZES kültelki is­kolák május 27-én a Kossuth Tsz egyes számú üzemegysé­gében nagyszabású ifjúsági találkozót rendeznek a nem­zetközi gyermeknap prog­ramjának keretén belül. — A HÁZIIPARI szövetke­zet varró részlege moszkvai megrendelésre leány balocska ruhákat gyárt. Ezek a köny- nyű, színes, gépihímzett zse­bekkel ellátott nyári ruhács­kák igen népszerűek a Szov­jetunióban, A múlt héten, pénteken 1500 darabot szállí­tott a részleg, ezen a héten újabb ezer darabot adnak át a külkereskedelemnek. Ezen a héten fognak hozzá a rész­leg dolgozói az NDK-nak ké­szülő 50 ezer darab exportkö­tény legyártásához, Hazai ér­tékesítésre nagy menyiségű női hálóinget, fehérneműt és ágyneműt gyártanak a szövet­kezet saját boltja részére és a földművesszövetkezeti boltok ellátására. — A TÁNCSICS iskola 800 növendéke egynapos kirándu­lásra megy a Dunakanyarba. A tanulók Esztergom és Bu­dapest között az utat hajóval teszik meg, útba ejtik Viseg- rádot és megtekintik a műem­lékeket. — A KGV MOTORSZE­RELŐ részlegének ipari ta­nulói a gimnázium politech­nikai oktatása számára tár­sadalmi munkában felújítot­tak és rendbehoztak egy használt gépkocsit. A gyár festőrészlegének ipari tanu­lói szintén bekapcsolódtak a társadalmi munkába és a gépkocsi festésével vettek részt a közös munkában. A kocsi üzemképes és a kö­zeli napokban az iskola ta­nulói és tanári kara házi ün­nepség keretében veszi át. — a talajjavító vál­lalat ceglédi javítóüzeme április hónapban 5 db U— 28-as, 1 db DT—54-es, 1 db Zetor K—25-ös vontatót, 4 db dömpert, 1 db DT—543-as, 2 db DT 413-as lánctalpas von­tatót újított fel és adott át a népgazdaságnak. — A CEGLÉDI járás éve­ken keresztül mindig túl­teljesítette negyedéves adó­bevételi terveit. Az állandó bizottságok rendszeresen és jól működnek, az egyik leg­jobb pénzügyi állandó bi­zottság Abony községben mű­ködik és munkája széleskörű aktívahálózatra támaszkodik. A bevételi terv teljesítésé­ből következik, hogy a köz­ség a községfejlesztésben be­tervezett beruházásokat tel­jesíteni tudja. Ez meg is lát­szik a község fejlődésén, amely az elmúlt öt év alatt többet fejlődött, mint a régi rendszerben ötven év alatt. — A KÖZSÉGI TANÁ­CSOK vezetői hétfőn mező- gazdasági anyagból vizsgát tettek a járási tanácsnál. EGY PILLANATRA Megnyílt végre városunkban A legújabb étterem Nincsen abban szeszes ital. Duhajkod ás részegen. A pulton, s az asztalokon Csupa Ínyenc jó falat, Uzsonnázhat aki akar, Néhány pillanat alatt. De van még egy nagy előnye, Mindenki elhiheti. Hogy ki máshol éhen maradt, Itt elölről kezdheti. — A NYÁRSAPÁTI Jó­zsef Attila Tsz baromfigon- dözójának jó munkáját di­cséri a szép baromfiállomány. A hónap elején kapott 4000 sárga magyar naposbaromfi szépen fejlődik, elhullása egy százalékot tett ki csupán, a törzsállomány tojáshozama na­pi 600 darab, amelyet tenyész- tojásként értékesítenek. A sza­badpiaci felvásárlási áron fe­lül 40 százalék tenyésztési felárat kapnak érte. — SZOMBATON, május 20- án, este fél nyolckor a Déryné Színház társulata vendégsze­repel a művelődési házban. Bemutatásra kerül Mark Twain—László Anna: Koldus és királyfi című színműve. — A VÁROSI TANÁCS építő vállalata hat útőrház felújítását és két új korszerű útőrház építését végzi eb­ben a negyedben. Megjegy­zendő, hogy, a felújításra kerülő házak földes, vizes, sártapasztásos kalyibák s ezek helyett padlós, cement­lapos, modern, világos laká­sokat kapnak az útőrök. — KÖVETENDŐ PÉLDÁT nyújtott a ceglédi Körösi úti általános iskola, összes ta­nulói közreműködésével, az Alkotmány Tsz burgonyatáb­láján hasznos burgonyabogár- irtást végzett. A növendékek 25 holdon nemcsak a kárté­kony bogarakat pusztították el, (hanem szakszerű veze­téssel azokat a burgonyale­veleket is leszedték, amelyek­re a bogarak petéiket lerak­ták. Ezzel sok százezer bo­gár továbbszaporodását aka­dályozták meg. „Tizenkét vidám ember" címmel totó-kisfilm készül Soha nem szerepelt még együtt — egy filmben, vagy egy színdarabban — az a „12 vidám ember”, aki most a Budapest Filmstúdióban ké­szülő rövid totófilmben játssza a címszerepet. Júniusban már a mozilátogatók is derülhet­nek Latabár Kálmán, Kabos László, Latabár Árpád, Rá- thonyi Róbert, Salamon Béla, Alfonzó. Tompa Sándor, Mj- soga László. Hlatld László, Bellák Miklós. Kibédi Ervin és Csonka Endre vidám kis- filmjén, a „12 vidám emberb­en. nál gyengébb tanulmányi eredményt elérő pajtá­saikkal foglalkoznak, de törődnek azokkal a gyer­mekekkel is, akik nem tagjai az úttörőcsapatnak. Munkájuk eredményeképpen a félévi vizsgákon a három­negyedévi konferenciáig 50 százalékkal csökkent a bukott tanulók száma. Ugyancsak szép az ered­mény a munkára nevelés te­rületén is. Az úttörők egyes munkacsúcsok idején rendsze­resen segítenek egy-egy ter­melőszövetkezetnek a felada­tok elvégzésében. Az ered­mények mellett azonban né­hány fogyatékosságra, problé­mára is fel kell hívni a fi­gyelmet. Jellemző, hogy az úttörőkorban levő gyermekeknek alig 50%-a tagja az úttörőszövetség­nek. Ez jóval alatta ma­rad az országos átlagnak és ezen a téren van ten­nivaló. Erősebb kapcsolatot kell te­remtenie minden úttörőcsa­patnák a kívülálló gyerme­kekkel, az eddigieknél jobban be kell őket vonná a külön­böző rendezvényeikbe. Helyes, ha részt vesznek kulturális és sportmegmozdulásokon, ki­rándulásokon egyes helyi táborozásokon. Meg kell sze­rettetni velük ezeken az apró kis epizódokon keresztül az úttörőmozgalmat, meg kell ér­tetni velük a mozgalom cél­kitűzését, hogy e nevelőmun­ka következtében ők is mi­előbb úttörők legyenek. Van tennivaló még a veze­tőképzés területén is. Megál­lapítottuk, hogy a csapatvezetők is csak viszonylag rövid tovább­képzésen vettek részt. Még nagyobb problémát okoz, hogy a rajvezetők és ifi­vezetők közül is csak egy kis százalék vett részt továbbképzésen. Probléma, hogy a tantestület tagjai közül viszonylag kevés az olyan nevelő, aki állandó jellegű, rendszeres segítséget ad az úttörőcsapatnak és a csapatvezetőségnek. Tovább kell lépni azon a területen is, hogy minél több ifivezetőt vonjanak be a csapat munká­jába. Lényeges, hogy ezek a fiatalok ne csak kampánysze­rűen, hanem állandó jelleggel dolgozzanak a mozgalomban. Helyes lenne, ha a középiskolá­sokon kívül egyre nagyobb mértékben küldenének az út­törőcsapatokba KlSZ-megbí- zatással jól dolgozó K1SZ- tagokat az üzemi és termelő­szövetkezeti KlSZ-szerveze- tekből is. Az eddiginél több, konkré­tabb segítséget kell hogy nyújtson a pedagógus párt­szervezet. El kell érni, hogy taggyűlésen, pártmegbízatás­ként kapjanak fiatal párttag- pedagógusok ilyen jellegű fel­adatot és végzett munkájuk­ról időnként számoljanak be a pártszervezet taggyűlésén vagy a vezetőség előtt. Javítani kell az irányító, segítő munkát az úttörőelnökségnek is. Az elvtársak viszonylag nagyobb erőt fordítanak a járásban levő úttörőcsapatok patromá- lására, segítésére. Pedig az elvtársak előtt is ismeretes, hogy a város területén több probléma, nehézség akad. Nem elég, hogy csapatvezetői értekezleten vagy körlevélben kiadják a tennivalókat, ismer­tetik a feladatokat és némi módszertani segítséget is nyújtanak a végrehajtáshoz, az eddiginél sokkal mély­rehatóbbnak kell lenni az ellenőrző, segítő munká­nak. Általánossá kell tenni azt a gyakorlatot, melyet a Táncsics iskola esetében valósítottak meg. Rendszeresen részt kell venni úttöröíoglalkozáso- kon és ezek keretében gyakorlati segítséget adni a csapatvezető és ifiveze­tők munkájához. A kérdés megoldását nagy­ban elő fogja segíteni az ön­álló városi úttörőelnökség megalakulása. Az ő irányításukkal még eredményesebb lesz az a fá­radságot nem kímélő erőfe­szítés, melyet az úttörő-csa­patvezetők és ifivezetők nyúj­tanak a gyermekek nevelése érdekében. Varga Gábor Épül Csemö új központja Nemrég adták át rendeltetésének Csemőben az új tanács­házát és szomszédságában máris újabb épületek készültek el. A napokban átadott szolgálati lakás és korszerű tűzoltószer­tár a község új központjának előhírnöke. A további tervek szerint orvoslakás rendelővel és gyógyszertár fogja gazdagí­tani az új központot. Már nem áll magányosan az új tanácsháza. A megnyitott új utcában elkészült a tanács szolgálati lakása Egyszerre készült el a szolgálati lakás és a háttérben látható tüzoltószertár. A munkákat a Ceglédi Építőipari Vállalat a befejezési határidő előtt 3 hónappal előbb fejezte be (Foto, szöveg: Márkus) Új műfaj az Irodalmi Színpadon A magyarországi panto­mimművészet történetében ez volt az első eset, hogy vidé­ki városban lépett fel panto­mimegyüttes. A ceglédi közön­ség az Irodalmi Színpad leg­utóbbi műsorán ismerkedett meg művészetükkel. Tudnunk kell, hogy ez a mozgásművészeteknek olyan fajtája, amely teljesen kikü­szöböli a beszédet, mindent az Úttörők, kisdobosok ünnepélyes avatása A Táncsics-iskola ifjúságá­nak egy része lépett előre. Bejutottak az úttörők és kis­dobosok egyre gyarapodó tá­borába. Az avatás ünnepi beszédét Szabó János alezre­des tartotta. Az iskola udva­rán fegyelmezett alakulatok­ban vonult fe] 165 avatásra váró fiú és ieány, 140 kis­dobos. Velük a Táncsics-is­kola úttörőinek létszáma 260­Kicsi a bors, de erős Tóth Miska bácsi hetvenöt éves fejjel rendet teremt MÉG ÖTVENKILENCBEN történt, hogy Kapás József egy kis szívességre kérte meg a szamszédját, Tóth Pált. Trá­gyát terítettek és közben szor­galmasan barátkoztak a demi- zsonnál. Ennek több ezer esz­tendeje az a vége, hogy a felek becsiccsantanak, amiből aztán természetesen következik az összekoccanás. Kapás József vakarózott, hogy kevés a trágya, mire Tóth Pál igen helyesen megjegyezte, hogy bizony kár volt a trágyát eladni. De különben is micso­da gazda az, aki a trágyát el­adja. Szó szót követett, a vita las­san a konkrétumok felé haj­lott, ami ez esetben egy-egy vasvilla volt. Az egyik Kapás, a másik Tóth Pál kezében. Amikor Tóth Pálné észre­vette a csetepatét, elsikította magát, amire Tóth Pál nagy­bátyja, a hetvenöt éves tsz- nyugdíjas Tóth Mihály szintén vasvillát ragadott és amúgy magyarán beavatkozott a vitá­ba. A nóta vége az lett, hogy a ‘két vitatkozó ellenfél — ki könnyebben, ki nehezebben — megsebesült, a kisöreg Tóth Mihály pedig hetykén, maga­biztosan hagyta el a küzdőte­ret. Másnap Tóth Mihály a diny- nyeföldjén kotorászott, mire Kapás egy szalmahúzóval pró­bált elégtételt venni az előző napi tettleges sértésért. Ebben az esetben Tóth Mihály se úsz­ta meg teljesen ingyen. Eltört egy ujja, amit a baleseti kór­házban tákoltak helyre. A CSETEPATÉ részvevői diszkrét emberek, ezért nem lett a dolognak folytatása egye­lőre a bíróságon. De nem úgy az SZTK. Addig keresték Tóth Miska bácsi kórházba kerülé­sének okát, hogy végre is bí­róságra került a dolog. Kapás József négyhónapi fel­függesztett börtönbüntetéssel úszta meg, a harcias tsz-nyug- díjas pedig ötszáz forint fel­függesztett pénzbüntetést ka­pott. ra emelkedett, a kisdobosoké 320-ra. Veréb József tanár, csapat- vezető irányította az ünnep­séget. Az úttörők megkap­ták kis könyvecskéjüket, amelyben a 12 pontos tör­vény van. 3. pont: az úttörő híven teljesíti kötelességeit és önként szolgálja a közös­séget. 8. pont: az úttörő igaz, hű barát.* Ha a többi mellett ezt a két pontot is teljesítik, jellemes, értékes emberek lesznek. A kisdobosok könyv he­lyett „Kisdobos Emléklap”-ot kaptak. Nekik még csak 6 pontos törvényük van. 2. pont: a kisdobos szereti és tiszteli szüleit, tanítóit. 4. pont: a kisdobos mindig iga­zat mond. Ha ezeket a kíván­ságokat ötösre teljesítik, nagy örömet szereznek vele szüleiknek, nevelőiknek. Örömmel dicsérjük meg az ifjúság lelkes nevelőit. Az úttörőknél Veréb Józsefnét, a női csapatok, vezetőjét, a fiúknál Veréb Józsefet, az úttörőknél és kisdobosoknál is dolgozó Bán Gusztáváét, Zsengellér Gézánét és dr. Stark Lászlónét. A kapott tá­jékoztatás szerint a fenti pe­dagógusok vezetésével mint­egy 25 nevelő kapcsolódott be a Táncsics-iskola úttörő­kisdobos nevelőmunkájába, ami megmutatkozott a szép felvonuláson és a jól sike­rült ünnepi műsoron is. A kisdobos lányok ragyogó szemmel nézték a kapott szép emléklapot. Kedves em­lék marad nemcsak, nekik, de a szülőknek is az avatás. Zsadon Miklós arc és a test játékára, moz­gására bíz. Tetszést aratott a Párizs-li- get című jelenet, amelyben alig percek alatt ismerhettük meg egy fiatal szerelmespár civódását és kibékülését. Na­gyon megindító volt a Zálog­ház, 1910. című jelenet, amely­ben elszegényedett emberek játszották el egy-egy zálogba adott tárgyhoz fűződő emlé­küket. Az előadás második felében két műsorszám emelkedett ki különösen. Az egyik Erich Kästner: Tábornok úri cí­mű versének , illusztrálása mozgáskórussal, a másik a Napsütésben című. Az utób­bi egy Vak lány szerelmét áb­rázolta, aki megtalálta pár­ját, s ez majd helyette is lát, mindig vele lesz. Humoros színezetet adott a Múzeum je­lenet. amelyben a Párizs-li- get jelenethez hasonlóan, sok ötletesság volt. Az est egyoldalú. lett volna, ha az előrelátó rendező nem iktat közbe egy pár szavalatot. Ezeket csak keretnek szánták, de méltó keret volt, mert a két előadóművész, Lévai Csilla és Háray Ferenc egyenértékűt nyújtott a műsor többi számá­val. Az utóbbi művész elő­adásában Erdélyi József Aranytoll című versének szép tolmácsolásával nyerte meg a közönség tetszését.. Az együttes vezetője és ko­reográfusa Barlanghy István mimográfus. akinek összefogó tevékenysége egyre fokozódó lendületet ad munkájuknak. Fiatal zeneszerző komponál­ja a műsorszámokhoz szüksé­ges kísérőzenét. Máder Lász­lónak hívják, s kellő tudással nyúl a témához, hiszen ennél a műfajnál a zene csak alá­festésként kíséri a mozdulato­kat. A fellépő tizennégy panto- mi must nem emeljük ki kü­lön, név szerint, hiszen mun­kájukat annyira a közösség szelleme hatotta át, hogy szinte felesleges külön ne­veket említeni. Reméljük, lesz még alkalmunk gyönyör­ködni művészt előadásukban, Tamasi Tamás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents