Pest Megyei Hirlap, 1961. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-14 / 112. szám

I 1961. MÁJUS 14, VASÄRNAP K» UEcrei ANGOLA HARCOL Angola JELMAGYARÁZAT: A térképen venalkázott terület az angolai szabadságharcosok ellenőrzése alatt áll. A ngola Portugália (a harmadik legnagyobb gyarmattartó) ^tengeren túli tartománya’* Dél­nyugat-Afrikában. Valójában gyar­mat, amelyben minden hatalom a főkormányzó kezében van. Te­rülete i millió 246 ezer négyzet­kilométer, lakossága 4 millió 503 ezer. Fővárosa Luanda. 1927 óta törvénybeiktatott jövendő fővá­rosa Nova Lisboa. Angola lakosságának 97 százalé­ka bantu-néger. A fő törzsek: am- bundu (1,5 millió), kimbundu (1 millió), csokve. lunda. A fehér bőrű (többségben portugál) la­kosság száma körülbelül 120 ezer. A lakosság döntő többségét alko­tó afrikaiak közül mindössze 36 ezer rendelkezik korlátolt poli­tikai joggokkal. A lakosság túl­nyomó többsége — 99 százaléka — írástudatlan. a 61 ezer iskolás közül mindössze 2 ezer a néger! Az orvosok száma csupán 174! A földbirtokkal nem rendelkező né­gerek évenként 6 hónap köz­munkának nevezett kényszermun­kát kötelesek végezni. Ma is több mint 700 ezer angolai kénytelen kényszermunkát végezni — kor- bácsbüntetéses felügyelet mellett. A itfftilíi ffti'Zflti.sfifßtr Angola fejletlen mezőgazdasá­gi ország, amelyben még ma is feudális viszonyok uralkodnak, a törzsi társadalom maradványai­val. Területének alig egy száza­léka áll mezőgazdasági művelés alatt. A monokulturális mező- gazdaság legfontosabb exportcik­kei: kávé, szizál, ricinusmag, pál­mamag, gyapot, földimogyoró. Bá­nyatermékei közül jelentősebb a gyémánt. Feldolgozóipara fejlet­len, főleg kis ha!_, liszt-, szesz-, cukor- és papírgyárai vannak. Történeímo 1482: A Kongó torkolatvidékét, az akkori Kongói Birodalmat (eh­hez tartozott Angola északi ré­sze is) felfedezi Diogo Cao por­tugál hajós. 1482—85: A tengerpart mentén létrehozzák az első portugál gyár. mati telepeket. Megkezdődik a harc az angolaiak és a portugá­lé k között. 1540: Megindul a rabszolgák szállítása Brazíliába. Felkelések törnek ki a portugálok ellen. Mbula Matadi, a „Sziklazúzó”, a kongói kjrályi család egyik tag­ja, afrikai muskétásai élén szét­verte az ellene küldött portugál csapatokat. Ezt követően Ngola Nzinga Mbandi, a „fekete Jeanne d’Arc” szorította vissza a gyar­matosítókat Angola területéről, míg 1666-ban Portugália legyőzte a Kongói Birodalmat. 1898: Nagy-Britannia és Né­metország szerződésükben érdek­szférákra osztják Angolát. 1907—14: Az angolaiak többször felkelnek a portugál gyarmati elnyomás ellen. 1958: Megalakul Angola Népei­nek Szövetsége, amely közzéte­szi a függetlenséget, a kényszer- munka megszüntetését követelő Afrikai Manifeszíumot. 1959 decemberében: Felkelés! kí­sérletek, tömeges letartóztatások. 1961. február 4: Angolai hazafiak támadása a luandai börtön, a fog­ház és két rendőrállomás ellen. 4 ngola lesz Portugália „Al- ■cl gériája”? Ez a kérdés ma gyakran vetődik fel nem­csak Afrikában, de szerte a világon a közvélemény és a diplomaták körében egyaránt. Portugália fasiszta diktátora ugyanis minden eszközzel, a legvéresebb terrorral igyek­szik elfojtani az angolai ha­zafiak felszabadító mozgal­mát, amely alig három hó­napja — pontosabban: február 4 óta — új, fontos szakaszába lépett. Ezen a napon ugyan­is angolai hazafiak jól szer­vezett — bár akkor csupán hosszú dzsungelkésekkel és dárdákkal felfegyverzett cso­portjai — rajtaütésszerű tá­madásokat intéztek a portugál gyarmati hatóságok fontos luandai objektumai ellen. Február 4-én kétszáz hazafi támadta meg Angola fővá­rosának fogházát, börtönét és rendőrállomását. Az ott be­börtönzött hazafiakat., ugyan nem tudták kiszabadítani, de sikerült fegyvereket zsák­mányolniuk, amelyekkel né­hány nap múlva újabb, már eredményesebb támadá­sokat kezdeményezhettek. Angoláról és Portugália többi afrikai gyarmatáról (Mozambique, Sao Tome, Portugál-Guinea stb.) évtize­dek óta úgy beszéltek, mint a „csendes gyarmatokról”, a „hallgatás országairól", ame­lyeknek népei élvezik a por­tugálok uralmának „áldásait”. Csak a 700 000 rabszolga sor­sú kényszermunkásról, a koncentrációs táborokról, a 99 százalékos írástudatlan­ságról hallgattak a gyarma­tosítók, akiket . meglepett a február 4-i felkelés. Sokan úgy vélték, hogy az ango­lai szabadságmozgalomnak a Santa Maria óceánjáró elfog­lalása adta meg a jelt a tá­madásra, s Galvao kapitány mozgalma összeköttetésben áll az angolai hazafiakkal. M indenesetre a Santa Ma­ria meglepetésszerű el­foglalásával Galvao kapitány­nak sikerült a világ figyel­mét a fasiszta portugál dik­tatúrára, illetve Angola né­pének szabadságharcára irá­nyítani. Hírek vannak ar­ról is, hogy Angolában az afrikai szabadságharcosokat egyes portugálok aktívan tá­Angolai menekültek a kongói határon. mogatják, elsősorban azok, akik korábban Salazartól va­ló félelmükben, vagy szinte száműzetésként érkeztek An­golába. Mindez lehetséges. Azonban a jelenlegi angolai felszabadító harc kezdemé­nyezői, szervezői és résztve­vői afrikaiak, akik elszán­tan küzdenek a portugál gyarmati uralom teljes felszá­molásáért. E mozgalomra nagy hatás­sal volt az Afrika-szerte vi­haros gyorsasággal fellángolt felszabadító mozgalom, s kü­lönösen a szomszédos Belga- Kongó függetlenségének kö­zel egy esztendővel ezelőtti kikiáltása, nem kismérték­ben Lumumba határozott an- tiimperialista politikája. Kon­gó függetlenné válásának el­ső hónapjaiban, amíg Lu- mumbát nem gyilkolták meg, Angola felszabadító mozgal­mának vezetői Leopoldville- böl — tehát szinte a szom­szédból — irányíthatták né­pük szabadságharcát, érez­hették egy felszabadult af­rikai nép támogatását. Lu­mumba meggyilkolása, s a Kaszavubu—Mobwfit-klikík ha­talomra jutása óta azonban Angola népe nem várhat támogatást Kongótól. Sőt: Mobutu zsoldosai lövöldöz­nek az Angolából Kongóba menekülő afrikaiakra... S alazar — Portugália fa­siszta diktátora — újabb és újabb csapaterősítéseket küld Angolába. Lökhajtásos repülőgépekkel bombázza az angolai falvakat, egész tér­ségeket gyújtat fel napalm­bombákkal s büntető kom­mandói „nem ejthetnek fog­lyokat”. Az angolai szabadság- harcosok azonban a jól fel­szerelt portugál katonai Osz­tagokkal és ejtőernyős bün­tetőexpedíciókkal szemben is újabb és újabb sikereket aratnak. Elsősorban Angola északi részében értek el nagy győzelmeket, ahol körülbelül olyan nagy területet szaba­dítottak fel, ■ mint; Magyar- ország. A szabadságharcosok csapatai 70 kilométerre meg­közelítették a fővárost, Luan­dát! A portugál gyarmatosítók elleni harcnak ebben az új szakaszában immár nem szét­szórt rajtaütések, hanem egységes stratégiai terv sze­rint végrehajtott támadások jellemzik a szabadságharcosok felszabadító háborúját. Az angolai hazafiak maguk mögött érezhetik a világ népeinek támogatását, s mel­lettük áll — mint az ENSZ- ben lefolyt angolai vita bi­zonyította — nemcsak a szo­cialista országok, de vala­mennyi ázsiai, afrikai és la­tin-amerikai ország kormá­nya is. Portugália ezzel szemben még a NATO tá­mogatását sem élvezheti ma­radéktalanul. Az Egyesült Államok például az ENSZ- ben Angola kérdésében nyíl­tan nem támogatta a portugál álláspontot — tartva attól, hogy akkor Afrika népeinek felháborodását hívja 3d ma­ga ellen. a ngola népe harcol. Ezt a r* küzdelmet az Angolai Népi Szabadságmozgalom Pártja, Angola Népeinek Szö­vetsége és más szervezetek irányítják. Velük együtt lép­nek fel a gyarmatosítók el­len a többi portugál gyar­mat népei, nacionalista szer­vezetei is. Áprilisban Ca­sablancában tartottak értekez­letet a portugál gyarmatokon működő nacionalista pártok vezetői. Angola, Mozambique, Goa, Sao Tómé és a Prin- cipe-szigetek, valamint Por­tugál-Guinea és a Zöldfoki- szigetek felszabadító mozgal­mának vezetői elhatározták, hogy megalakítják a portu­gál gyarmati uralom ellen küzdő pártok állandó testüle­tét. Ennek a szervnek az lesz a feladata, hogy össze­hangolja a portugál gyar­mati járomban sínylődő 12 millió gyarmati lakos füg­getlenségi harcát. Sebes Tibor ÉLÉNK DIPLOMÁCIAI TEVÉKENYSÉG GENFBEN Pénteken a kora délutáni órákban újabb megbeszélést tartott Genfben a három nyu­gati külügyminiszter — kö­zölte az AFP. Mint a TASZSZ jelenti, Gro- miko szovjet külügyminiszter péntek délután több küldött­ség vezetőjével tanácskozott. A szovjet külügyminisz­ter megbeszélést folyta­tott Lord Home a.ni'ol külügyminiszterrel. Találkozott továbbá Csen Ji kínai, Ung van Khiem viet­nami, és Rapaoki lengyel kül­ügyminiszterrel, valamint a törvényes laoszi kormány és a Patet Lao Genfben tartóz­kodó küldöttségeinek vezetői­vel. A Reuter jelentése szerint Gramiko és Lord Home pén­tek délutáni megbeszélése után az angol küldöttség szó­vivője reményét fejezte ki, hogy az értekezlet hétfőn vagy kedden meg­kezdheti munkáját. A szóvivő szerint az érte­kezlet két társelnökével pén­tek délutáni megbeszélésén nem sikerült megállapodni a laoszi képviselet kérdésében, A Szovjetunió küldöttsé­gének az az álláspontja, hogy amennyiben maguk a laoszi­ak nem tudnak egységes kül­döttségben megállapodni, úgy mind a három laoszi küldött­ség teljes jogú félként vegyen részt az értekezleten. Az angolok — az AP tudó­sítója szerint — azt szeretnék, ha a bárom laoszi küldöttség csupán megfigyelői minőség­ben lenne jelen. A Reuter péntek esti je­lentése szerint, az amerikai küldöttség álláspontja ebben a kérdésben a következő: 1. Laoszt lehetőleg a Boum Oum-klikk küldöttsége kép-i viselje az értekezleten. 2. Amennyiben a többiek ehhez nem járulnák hozzá* úgy az amerikai küldöttségnek „nincs kifogása az ellen, hogy. a Boun Oum-kormány kül­döttségével együtt Souvanna Plhouma küldöttei is részt ve­gyenek az értekezleten”. 3. Az amerikai küldöttség „semmilyen körülmények kö­zött sem járul hozzá ahhoz, hogy a Patet Lao küldöttei egyenlő félként, teljes joggal vegyenek részt az értekezlet munkájában, nincs kifogása azonban az ellen, hogy a Pa­tet Lao képviselői Souvanna Phouma küldöttségének ta­nácsadói legyenek. Összeesküvés Kongó egysége ellen A TASZSZ jelenti: A gyér­számú közlemények, amelyek átszivárognak a coquilhatville-i cenzúra kordonén, azt bizonyít­ják, hogy a kongói dróton rángatott bábok gyülekezete új ösz- szeesküvést szó a leopold- ville-i bitorló rendszer le­galizálására. Az AFP hírügynökség a leo­poldville-i „kormány’’ tájékoz­tatási irodájára hivatkozva je­lenti, hogy Coquilhatville-ben „most dolgozták ki az új kon­gói alkotmány alapelveit”. A közleményből kitűnik, hogy az „új alkotmányterve­zet” előirányozza a „Kongói Egyesült Államok Szövetségé­nek” megalakítását. Az AFP szerint a tervezetet külföldi jogászoknak adják majd át, hogy ennek alapján azok önt­sék majd formába „Kongó alaptörvényét” Ily módon a coquiílhatvil- le-i összeesküvés részvevői továbbra is követik azt az irányvonalat, amelynek célja: szétdarabolni Kongót és lehetővé tenni az impe­rialista ragadozóknak az ország kirablását. A kongói báboknak és gaz­dáiknak' azért van szükségük az „új alkotmány” komédiá­jára, hogy jogi alapokra he­lyezzék terveiket és leszámol­hassanak Kongó törvényes kormányával, amely jelenleg Stanleyville-ben székel és el­lenőrzi az ország egész terüle­tének körülbelül a felét. Nyil­vánvaló, hogy Kaszavubu ép­pen e cél érdekében lépett az utóbbi időben „együttműködés­re” Hammarskjöld kongói megbízottaival. A Courier D’Afrique, a leo- poldville-i bábok szócsöve, amely kifecsegte Kaszavubu és a leopoldville-i ENSZ-képvise- lők titkos terveit, a napokban a következőket irta: jóllehet ez a szövetség „a szakadár Ka­tanga ellen is irányul”, ko­rántsem „szorítkozik csupán erre. A szövetségnek ki kell terjednie a Keleti tartomány­ra és Kivu tartományra is”* vagyis arra a területre, amely Antoine Gizenga törvényes kormányának ellenőrzése alatt áll. Leopoldville-i jelentés sze­rint Kas zengő, a kongói parlament elnöke pénteken táviratban figyelmeztette az ENSZ főtitkárát, hogy „súlyosan ártana tekin­télyének és csorbítaná a jóhi­szeműségéhez fűzött bizalmat”* ha a Coquilhatville-ben letar­tóztatásban levő Csőmbe ka- tangai diktátor szabadonbocsá- tása végett közbelépne a Ka- szavubu-féle leopoldville-i kor­mánynál. Zorín levele a Biztonsági Tanács elnökéhez Zorin, a Szovjetunió ál­landó ENSZ-képviselője, le­velet intézett a Biztonsági Ta­nács elnökéhez: ebben felhív­ja a Biztonsági Tanács tag­jainak figyelmét a Dél-Afrikai Unióban kialakult veszélyes Újabbprovoká Kuba ellen Ibarra ecuadori elnök beszéde Pénteken egy repülőgép- anyahajó két mérföldnyi tá­volságban megközelítette a kubai partokat, Santiago vá­ros közelében. A repülőgépanyahajóról felemelkedett öt sugár- hajtású repülőgép és pro­vokációs célokból kerin­gett Siboney kerület fö­lött. Az amerikai repülőgépanya- hajó behatolása a kubai fel­ségvizekre és Kuba légiteré­nek az amerikai repülőgépek által történt megsértése újabb amerikai provokáció Kuba el­len és a nemzetközi jog sza­bályainak . durva semmibeve­vése. Velasco Ibarra ecuadori el­nök pénteken ünnepélyes kül­sőségek között vette át az új bolíviai nagykövet megbízó- levelét. Bolívia új diplomá­ciai képviselőjének üdvözlé­sére mondott beszédében Ibarra elnök figyelmeztette a latin-amerikai országok kor­mányait, hogy itt az óra, ami­kor világosan ki kell jelente- niök, mi az álláspontjuk a kis országokat nagyhatalmak ré­széről ért támadás kérdésé­ben. Megállapította továbbá, hogy a nyugati félteke biztonságá­nak csak egy alapja lehet, mégpedig az, hogy az ameri­kai országok tiszteletben tart­ják egymást és nem folya­modnak olyan intézkedések­hez, amelyekkel meg akarják csorbítani a kis országok né­pének jogait csak azért, mert ez a nép reformok végrehaj­tásával akarja életszínvonalát emelni. A TASZSZ a Prensa Lati­nára hivatkozva jelenti: Salvador Allende szenátor, a chilei szocialisták vezetője a chilei Santiagóban a kubai pénzügyminiszter vezette kül­döttség tiszteletére rendezett fogadáson kijelentette: „Kuba harca — a mi har­cunk. Az imperializmus nem teheti azt Kubában, amit Guatemalában tett.” A Rio de Janeirp-it egye­tem brazil diákjai kikergették az egyetem épületéből azo­kat a kubai ellenforradalmár tanárokat, akik az Egyesült Államoktól kapnak pénzt, hogy kubaellenes propagandát folytassanak Latin-Ameriká- ban. helyzetre. A Dél-Afrikai Unió kormánya — mondja a levél — az utóbbi napokban újabb intézkedéseket tett a fa­ji megkülönböztetés fokozá­sára, ezzel megszegte az ENSZ- közgyűlés és a Biztonsági Ta- nács többszöri felhívását. Nyil­vánvaló lett, hogy a Verwoerd- kormány a véres megtorlás, a rendőri pogromok útjára lé­pett, hogy terrorizálja a Dél- Afrikai Unió törzslakosságát. A szovjet képviselő rámu­tat. hogy ez politikai ellen­tétben áll az ENSZ-közgyű- lés legutóbbi ülésszakán a gyarmati országok és népek függetlenségének megadásáról elfogadott nyilatkozattal, és ellenkezik az ENSZ-közgyűlés április 13—i határozatával, amely elítéli a Dél-Afrikai Unió kormányának faji megkülön­böztető politikáját. Az emlí­tett határozat mélységes ag­godalommal állapította meg,i hogy ez a politika nemzetkö­zi megrázkódtatásokhoz veze­tett, s továbbra is veszélyezte­ti a nemzetközi békét és biz­tonságot. U§ myár új Siirdöffuha Női fürdőruhák, szatén, szaténkarton, karton, piké anyagból 85 Ft-tól 250 Ft-ig Leányka fürdőruhák karton és piké anyagból 70 Ft-tól 79 Ft-ig

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents