Pest Megyei Hirlap, 1961. április (5. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-13 / 86. szám

V V. ÉVFOLYAM, 86. SZÁM 1961. ÁPRILIS 13. CSÜTÖRTÖK Nincs szó valamilyen ké­miai vagy fizikai folyamatról, a nulla nem is valamilyen abszolút szám — ez esetben. Nem jelöli például a hőmérő igazi nulla fokát. A mi szám­jegyünk sokkal . kézzelfogha­tóbb, s „tapintható” haszna e percben jelentősebb a nagyra- törő elképzeléseknél. Arról van szó, hogy a tévedésekkel és figyelmetlenséggel is meg­áldott ember alkothat-e úgy, hogy minden munkája hasz­nos és használható legyen? . Bátor igennel válaszolunk — legalábbis a diósdi csap­ágyak esetében. A gyár úton van a nulla, a tévedés — fi­gyelmetlenség —, a selejtnél- küli munka felé. Hogyan ? Ez a meleg napokkal in­duló s télen kitavaszodó esz­tendő várhatóan jeles dátum hordozója. Amilyen csöndben, szívósan nőtt közénk az új évszak, olyan következetesen és fokozatosan érlelték a mű­szaki emberek az új gyári év­szak beköszöntésének feltéte­leit. É'. ma már készen áll a terv a nagy változásokra Hogyan? Ha erre a másodszor feltett kérdésre akarunk válaszolni, nem elegendő egy mondat. A mindent összefoglaló lényeg: az egyes emberek helyett egy bizonyos fajta munkát végző csoport számol el. s kapja fi­zetését az együtt elvégzett munka után. Ez az elv nem új. de ha figyelembe vész- szűk, hogy még a vasasszak­szervezet részéről is milyen ellenállásba ütközött, akkor sejteni kezdjük a lépés jelen­tőségét. Nem Ismerem ugyan a szakszervezet jelenlegi ál­láspontját, de jó egy éve egy másik üzem ügyében még a leghatározottabban elutasítot­ta. mint káros „egyenlősdit”. Pedig komoly dologról van szó! A napi nyolc órát együttélő emberek egymásrautaltságát jelenti ez. Nem lehet valaki közömbös, a más küszködésé­vel nem törődő, mert — akárcsak a családban —, az egyik fél felelőtlen, vagy ügyetlen gazdálkodása vala­mennyiük életlehetőségét, jö­vedelmét rontja. Következés­képpen csak örül (az irigység szikrája nélkül) annak, haj társa, barátja ügyesebb kezű. j Ugyanakkor mindent megtesz, j hogy szabaduljon attól a kel-; lemel’.en érzéstől, mely az őí kevesebbet érő munkájából í adódik: törekedni fog az< egyenértékűségre! Emberi vonatkozásai tehát; a régivel szemben úgyszólván; felbecsülhetetlenek! i i A másik oldal — De nemcsak igével él azj ember — realizáljuk a dolog \ anyagi oldalát. Mit is jelent? j Valamennyien felelősek a! munkáért! Eddig mint egyj óriás zsákból, számolatlanul j ömlött mindenkihez az anyag, i Hatalmas apparátus kellett: volna ahhoz, hogy ellenőrizze; az átvétel-átadást minden j embernél. így a kész munka- i kát átvevő MEO volt az,! amely számokkal jelezhette, j A törteii községi tanácsházáról jelentjük A KOSSUTH TSZ 50 holdas olasz búza vetése remekül te­lelt és a törtelick valósággal csodájára járnak a gyönyörű táblának. A TÖRTELI művelődési ház színjátszói nagy sikerrel mu­tatták be április 4-én a Dunán­túli rapszódia című darabot. Érdemes megjegyezni, hogy ebből a darabból készült a legújabb magyar film, az Alba Regia. Fodor Imre színjátszó igen nagy sikert aratott az orvos szerepében. A BÉKETABOR TSZ-ben a tagság a munkaigényes növé­nyek termelését teljes egészé­ben eredményességi munka­egység alapján vállalta el. A tsz-ben az esedékes földjára­dék részleteket kifizettek. A MŰVELŐDÉSI ház szín­játszó csoportja Mikszáth El­adó birtok című elbeszélésé­ből készült színdarabot pró­bálja. 37 800 FORINT értékű tár­sadalmi munkával elvégzik a Sztálin út útmunkáit. A NÉPI ELLENŐRZÉSI BIZOTTSÁG MUNKÁJÁBÓL: Eredményes az állami gazdaságok hizlalási tevékenysége A Népi Ellenőrzési Bizott­ság vizsgálatot tartott annak megállapítására, hogy egyes állami gazdaságoknál hogyan alakul a termelékenység és az önköltség a sertéshizlalás terén. A vizsgálat szép eredmé­nyeket hozott felszínre. A süldő-alapanyagot sa­ját tenyésztésből fedezik a gazdaságok és 40—60 kg-os átlagsúlyban állít­ják hízóba a megfelelő minőségű süldőt. Ezzel el­kerülhető a szállítási költség és a szállítási súlyveszteség is. Az előző évekhez viszonyít­va mennyiségi és minőségi téren is jelentős emelkedést mutat az 1960. évi eredmény. Míg például a Dánszentmik- lósi Állami Gazdaság 1959-ben 480 db sertés hizlalását ter­vezte be, addig 1960-ban 1044 db sertés beállítását tervezte és tervét 286 darabbal túltel­jesítette. A minőségi eredmé­nyeket igazolja az, hogy a tervezett 127 kg helyett 140 kg átlagsúlyt értek el. A Cifrakerti Állami Gazda­ság szintén jó eredményt ért el a hizlalási terv teljesítése terén. A tervezett 1000 db ba­consertés helyett 1150 db, 981 db zsírsertés helyett 1050 db és a 150 db son­kasertés helyett 281 dara­bot adtak le. A gazdaságok a sertésneve­lésnél a legfejlettebb mód­szereket alkalmazzák. A Cif­rakerti AG 24 db önetetővel évi 400 db sertést tud hizlal­ni. A Dánszentmiklósi ÁG 110—120 kg-os súlyig alkal­mazza az önetetős hizlalást A jó eredményeket bizo­nyítja az is. hogy a Dán- szentmiklósi Állami Gazdaság a tervezett 23 000 forint nye­reséggel szemben 1960-ban 197 000 forint nyereséget ért c\ A 15,80 forintra tervezett önköltséget 13,92 forintra sikerült leszorítani, az 1 mázsa súly előállításához szükséges 7 munkaórát pe­dig 1960-ban 6.5 munka­órára csökkenteni. A gazdaságok az idén to­vább kívánják fokozni sertés­hizlalási eredményeiket. A Cifrakerti ÁG idei terve kö­rülbelül 25 százalékkal ma­gasabb a tavalyinál. A terv­teljesítéshez szükséges süldő- alapanyag saját tenyésztésből biztosítva van. Az állami gazdaságok eredményes hizlalási te­vékenysége feltétlen hoz­zájárul a húsellátási prob­lémák megoldásához. A vizsgálat lényeges hibát nem talált a gazdaságoknál, az elért eredményekét pozi­tívnak értékelte. A népi el­lenőrzési bizottság nem hiba­kereső szerv, hanem az ered­mények feltárásával még to­vábbi jobb munkára serkenti a vizsgált szerveket. Peresztegi Rózsa — A CEGLÉDI Vasutas SE atlétái vasárnap az országos vasutas mezei futóbajnoksá- gon vesznek reszt, amelyet az országos Vasutas Központ rendez a Népligetben. — A KÖRÖSTETÉTLENI Dózsa Termelőszövetkezet hozzáfogott a cukorrépa ka­pálásához. — HORVATH FERENCNE Cegléd, XI., Budai u. 6. szám alatti lakost botrányos maga­tartásáért büntette meg a rendőrség szabálysértési ható­sága 120 forintra. — A ceglédberceli központi iskolát 180 000 forintos beru­házással újjáépítik. — A CÉGI ÉDI Vasutas SE elnöksége hétfőn ülést tartott, amelynek napirendi pontjain a Kilián Testnevelési Mozgá­si lom megvitatása és folyó ' ügyek tárgyalása volt. Az ülé­sen részt vett Szabó Ferenc JTST elnök is. — A KÖZSÉGI tanácsok igazgatási előadói hétfőn szak­mai konferencián vettek részt a járási tanács igazgatási osz­tályán. — A JÄRÄSBAN az idén vízgazdálkodási célokra 1 803 500 forintot fordítanak, — A VILÁGHÍRŰ Prága cirkusz április tizennegyedi­kén négynapos vendégjátékra Ceglédre érkezik. Ünnepi díszelőadását pénteken este tartja a volt gabonapiacon. — AZ ŰJBÖL felmerülő melegvíz-probléma miatt a Ceglédi Vasutas vízilabda- csapata hetente két alkalom­mal Szolnokra, a Damjanich- uszodába jár edzésre. — A CEGLÉDI Építők női kézilabdacsapata vasárnap 6:2 arányban győzött a Ceglédi Gimnázium leánycsapata el­len. A gólokat Gyikóné (4), 5csainé és Kiss (1—1) dobta. JÖN! - JÖN! - JÖN! - JÖN - JÖN! — JÖN! — JÖN! — JÖN — JÖN! — JÖN! — JÖN! — JÖN — JÖN! — JÖN! — JÖN! — JÖN — JÖN! — JÖN! — JÖN! — JÖN — JÖN! — JÖN! — JÖN! — TÖN — PRÁGA CIRKUSZ Csehszlovákia legnagyobb utazó rirbugia. Kínai, japáni. indiai vendégszereplés után előszűr Mag varországon. 15 világszám, vadállatok a porondon. Előadás kezdete este 7 óra. vasáruap délután 4 órakor is a Széehenv i téren. ÚTON A NULLA FELÉ ha nem is ilyen mértékben, dp megnőtt a törzsfizetésük. Azt már csak apróságnak te­kintem, hogy ugyanitt az ezer munkatutalvánnyal szemben 40—50-re olvadt a papírok száma. Az új elképzeléseket és in­tézkedéseket adminisztrációs kategóriába soroljuk. Pedig valójában sokkal többek an­nál. De ezek a szigorú érte­lemben vett adminisztrációs, szervezési intézkedések, ma­gukban egymillió forintos hasznot jelenthetnek! Közel annyit, amennyit műszaki fej­lesztéssel akartak elérni az idén! S milyen egységgel mérhet­jük a nemrégiben még bizal­matlansággal fogadott szerve­zési lépések emberi következ­ményeit?! Hadd maradjon válasz nél­kül ez a kérdés. Ehelyett leg­közelebbi cikkünkben vissza­térünk egy másik, ugyancsak megvalósítás alatt álló, nagy­szerű lehetőségeket biztosító módszer bevezetéséhez: útban a nulla felé. Tóth György hogy mi történt a gyár egyik, vagy másik felében az elmúlt idő alatt, A kidobott holmik, leadott rossz munkák gazdája pedig kiderítetlen maradt. És most? Egy-egy „gyári család” ve- szi-adja tovább a munkát: darabra pontosan! Igaz, hogy munkájuk honorálási rend­szere is változott. Mindenekelőtt a kiváló munkát honorálják, az el­rontott darabok számának csökkenését. Ha valakinél se- lejtre sikerül egy alkatrész és azt maga kiemeli — „nem nagy öröm, de hát előfordul”. Ám, ha továbbadja (mert ez a teljesítményszázalékot eme­li). akkor a soron következő valamennyi művelet bérkölt­ségét levonják a csoporttól, amikor a hiba. az utolsó állo­másnál kiderül! Az elveszett alkatrészért — valójában el nem számolt selejtért — igen szigorú kártérítést kell tehát fizetni! Hol a haszon? Könnyen megtalálni. Egy év alatt több ezer „elveszett” csapágy volt a kár. Értékéről nem kell különösebben szólni ott. ahol a kész csapágy árá­nak negyven százaléka anyag­érték. szemben a két-három százalékos bérköltséggel! A csapágykosarakat gyártó üzem­ben, hasonló elveken alapuló rendszer bevezetésével húsz- százalékos termelékenység­emelkedést értek el! És a se­lejt • nulla felé tart! De jól jártak a munkások is, mert MEZSGYÉK NÉLKÜL amelyet a termelőszövetkeze- , tek mezőgazdászai végeznek el. A mezőgazdászok a tsz ve­zetőségével mindenekelőtt tisz­tázzák azt, hogy milyen nagy­ságú táblákat kívánnak létesí­teni. Utána megfelelő helyis­merettel kijelölik azokat az utakat, amelyek télen-nyáron jól használhatók és amelyek a legrövidebb utat jelentik a ter­melőszövetkezet központjához és a műutakhoz. Természete­sen a régi, szükséges utakat meghagyják. Ezután a mezőgazdász elké­szíti a táblák kiméréséhez szükséges térképet és a táblák területéről, talajminőségéról, fekvéséről tájékoztató kimu­tatást. A térképeket és kimu­tatásokat a mezőgazdasági osz­tály gyűjti össze és toimbbitja a megyei tanács mezőgazda- sági osztályára. Onnan az ösz- szegyűjtött anyag az ÁFTH- hoz kerül, amely a táblákat pontosan kiméri és kimutatja a művelési ágak szerinti meg-1 oszlást. A nagy üzenni gazdálkodás feleslegessé teszi a kisüzemi mezőgazdaság mezsgyéit, a te­rületet össze-vissza szabdaló útjait. A nagyüzemi művelés­hez szükséges a nagy táblák kialakítása. A ceglédi járásban már erő­teljesen folyik ez a munka. A járási tanács mezőgazdasági osztálya irányítja a munkát, Látogatás a Kossuth Tsz központjában kiütésével telt el és amikor besötétedett, a vendégek be­tértek a tsz művelődési há­zába. Könyvtár, rádiószoba, TV-adás fogadta őket és a nagyteremben a Tisztes úri­ház című új francia filmet vetítették. A Művelődési Minisztérium kiküldötte megelégedését fe­jezte ki és külön kiemelte azt a virágzó kulturális éle­tet, amit a termelőszövetke­zetben tapasztalt. A ceglédi művelődési ház kétnapos értekezleten látja vendégül a megye kultúrliá- zainak igazgatóit. A délutáni órákban az értekezlet részvevői csoportokban meglátogatták Cegléd város és a járás né­hány nevezetességét. Egyik csoport délután öt órakor érkezett a Kossuth Tsz központjába, ahol Tokaji Mihály elnök fogadta őket. A délután a gazdaság megte­INDUL A VÍZ — FELHÍVJA a Táncsics Termelőszövetkezet a városban lakó és nyugdíjas tagjait, hogy háztáji földterületre vo­natkozó igényeiket április 20-ig jelentsék be a tsz Budai úti irodájában. Későbbi igé­nyeket nem tudják kielégíte­ni. — A VÁROSI tanács vb- ülésen tárgyalta a város sport­helyzetét és azt, hogyan áll­nak a Kilián-mozzalom elő­készületeivel. — AZ ABONYI termelőszö­vetkezetek jövedelmük bizto­sítására felhasználják a szer­ződéses cukorrépatermelést is. A József Attila Tsz 120 hol­don, a Kossuth Tsz 180, a Lenin Tsz pedig 150 holdon termel cukorrépát. A vetőmag a tervezett területeken már a földbe került. Mennyi kenyér, cipő. ruha, stb. megtermelése függ a víztől. Mert munkáskezek ké­szen vannak, dolgoznak. Élni akarnak, és boldogan nézik, hogy palántáikat hogyan ön­tözi, növeli a víz. Egy kislány szívdobogva számolja az elvégzett mun­kát. Lesz-e őszig annyi mun­kaegysége, hogy megtarthassa a lakodalmát. Csillogó szem­mel nézi a vizet, keze dol­gozik. nézi és reméli, boldog­ságot is hoz a víz. Mi is nemcsak reméljük, hanem hisszük is. hogy ami­lyen jó a munkához állásuk, a fentieken kívül Kádek Ist­vánná, Csepán Sándorné. Nagy Lajosné, Polónyi János. Kő Károly, Csepán Sándor, Tóth József és minden kertészeti dolgozónak, élükön Bretus Sándor brigádvezetővel, ott, :sak jó termés és sok kereset lehet- Mind megérdemli a dicséretet. Mészáros Anna az ő gyermékkorából hiány­zott- Ezért szorgalmasan be­jár és dolgozik, hogy majd gyermekei tanulhassanak. Salamon János bácsi 1953 óta tsz-tag, hat gyermek ap­ja. Sajnos, csak egyedül dol­gozhat. mert felesége a hat kicsi gyermektől nem járhat dolgozni. 1960-ban 374 mun­kaegységet teljesített. Hogy élnek Salamon bá­csiék ? Hát — van gond elég. — Bizony, nyolc szájnak enni adni. nyolcnak cipő, ru­ha, de különösen a kenyér okoz nagy gondot. Addig ne­héz lesz. amíg a gyerekek nem kezdenek segítem, de re­mélem, ez év könnyebb lesz, csak több búzám lesz kenyér­nek — mondja Salamon bá­csi. Lám, csak három család, de 19—20 személyt jelent. fekszik, meddig dolgozik, hogy mindent elvégezzen, öt óra­kor kel. 6 órától 6 óráio a tsz-ben dolgozik, hogy mikor fekszik, az mindig attól függ, hogy mikor lesz kész a má­sodik műszak, mert az soha nem biztos. Nem óra. hanem az ottani munkák befejezé­se mutatja a lefekvés idejét. 1960-ban 398 munkaegysége volt, reméli, hogy ez évben több lesz. Március végéig kö­zel 60 munkaegysége van. Hát a gyerekék? Talán nap­közibe járnak? Egymásra vigyáznak, közö­sen gondozzák a legkisebb Jánoskát, aki most első osz­tályos tanuló. Mahunka Györgyné három gyermek anyja. Új tag. Sze­retné, ha jobb. szebb lenne az életük. Szeretné a gyerme­keinek mindazt nyújtani, ami A Dózsa Népe Tsz kertésze­tében mint egy vidám indu­ló zengett végig: indul a víz- Ásóval, lapáttal felfegyver­kezett dolgozók kísérték, vé­gig az öntözőcsatornán végig­futó vizet, vigyázva, hogy va­kond. ürge. vagy más föld alatti lakó lakásán át el ne illanhasson. Indul a víz. Igen. indul az életet. a kertészeti fejlődést, növeke­dést elősegítő víz. Nyomában haladnak a tsz-tagok, vigyáz­va. hogy odaérjen a 88 000 karalábépalánta tövéhez, ame­lyet már eddig a szabadba kiültettek. 12 nő, 12 férfi és három kocsis tsz-tag dolgozik a kertészetben, 27 család jobb élete függ. a munkájukon kí­vül a víztől. Fehér Jánosné 6 gyermeke várja a cipőt, ruhát, a min­dennapi terített asztalt. Meg­kérdeztem, hány órakor kel,

Next

/
Thumbnails
Contents