Pest Megyei Hirlap, 1961. április (5. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-11 / 84. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK' PEST MEGYEI AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI T A N Á CS LAPJA V. ÉVFOLYAM, 84. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1961. ÁPRILIS 11. KEDD Gépesítés — önköltségszámítás munkaszervezés Nagy jövőjű kísérletet kezdtek az albertirsai Dimitrov Termelőszövetkezet fokozottabb gépesítésével Az albertirsai Dimitrov Termelőszövetkezet egyike a megye legjobban vezetett, legeredményesebben dolgozó régi termelőszövetkezeteinek. Az elmúlt években már sok hasznos kezdeményezés született ebben a közös gazdaságban, s most egy újabb, nagy jövőjű kísérlet kereteit alakítják ki. A termelőszövetkezetek belső üzemi gépesítése eddig még viszonylag másodlagos feladat volt. A termelőszövetkezetek elsősorban a gépállomások gépi munkájára, gépi erejére támaszkodnak, s néhány traktortól, vagy teherautótól eltekintve, még nem beszélhetünk jelentős mértékű belső üzemi gépesítésről. Természetesen így a termelőszövetkezeti gépek üzem-, illetve munkaszervezéséről és önköltségméréséről sem eshetett érdemben szó. Most a Földművelésügyi Minisztérium szövetkezet- politikai főosztályának üzemgazdasági osztálya kezdeményezésére néhány helyen, így például megyénkben az albertirsai Dimitrov Termelőszövetkezetben megkezdik a szövetkezeti gépek munkaszervezésére és önköltségmérésére a kísérleteket varga Ernő mezőgazdasági mérnök végzi ezt a munkát, aki tudományos szinten kíván kísérletezni, s erre a munkakörre specializálja magát. Varga Ernő, a Földművelésügyi Minisztérium szövetkezetpolitikai főosztályának főelőadója, aki éppen a termelőszövetkezetek belső üzemi gépesítésével foglalkozott, egy évre az albertirsai Dimitrov Termelő- szövetkezetbe ment dolgozni, hogy a gyakorlatban valósítsa meg elképzeléseit, s kísérletezze ki' a leggazdaságosabb munkamódszert Március elsejével kezdett munkához, eddig felmérte a gépjavításoknál erő- és munkagépenként a munkaegységfelhasználást, az anyagéi alkatrész-igényt. Minden gép számára törzslapot készített és megkezdte a teljesen ény és az üzemanyagfelhasználás jegyzését. A Földművelésügyi Minisztérium Szervezési Intézetének instrukciói alapján megkezdi majd az adatgyűjtés után a gépek önköltségszámítását. Az a cél, hogy egy egysze- | rű, áttekinthető nyilvántar- \ fással megkönnyítsék a gé- i pék önköltségszámítását és | a kísérlet befejezése és az í eredmények szélesebb körű \ bevezetése után ezit a mun- | kát más gazdasági ágak ön- | költségszámításaihoz hasonlóan a könyvelés végezze majd. Önköltségszámítást végeztek a gépekre eddig is, de csak a gépállomásokon. A termelőszövetkezeti gépek azonban más körülmények és más feltételek között dolgoznak, s kevesebb tapasztalat és kevesebb járatos szakember áll a közös gazdaságok rendelkezé-^ "sere. Ezért K egyszerűbbé és könnyebbé kell tenni a kísérlet során a szövetkezetek ilyen irányú tevékenységét. Másik nagy feladat a termelőszövetkezeti gépek munkaszervezésének legjobb, leggazdaságosabb módját megtalálni. Jelenleg a gépekkel rendelkező szövetkezetekben nem szentelnek elég figyelmet ennek a fontos kérdésnek. Sok helyen központi szállítóbrigádként egy helyre, egy kézbe, a központi vezetés kezébe összpontosítják az összes gépet és gépi szállítóeszközt. Az eddigi tapasztalatok szerint így nehézkesebb az irányítás, több az üresjárat és egyéb hibák is adódnak. Másik módszer, hogy a gépeket és a szállítóeszközöket A tsz-ek Dikonirt-ellátásárói A becsületes város Mű kezdődik Jeruzsálemben az elleni per ítélet a szentendrei korrupt ügyvédek bíínperében Lakberendezési kiáliítás Vácott JÓL HALAD A SZERZŐDÉSKÖTÉS 10000 vagon gyümölcs értékesítésére kötnek szerződést a földművesszövetkezetek A megyei párt-végrehajtóbizottság ülése Az MSZMP Pest megyei Végrehajtó Bizottsága 1961- április 10-én, hétfőn ülést tartott. Napirendén a következő kérdések szerepeltek: A termelőszövetkezetek 1960. évi zárszámadása. A megye szocialista iparának 1960-ban végzett munkája. A patronáló munka helyzete és további fejlesztése. Információs napirendi pontként szerepelt: az AMG (Ál Iami Mezőgazdasági Gépállomások Megyei Igazgatóságának) jelentése az 1960. évi munkáról, valamint a télen alakult termelőszövetkezetekben folyó munkáról, különös tekintettel a tavaszi munkák megszervezéséről szóló jelentés. Valamennyi napirendi pontban a végrehajtó bizottság megfelelő határozatokat hozott. Világszínvonalon konfekció és kötszövött iparunk Hétfőn Budapesten ruházati iparunk fejlődését bemutató kiállítás nyílt. A megnyitón dr. Budár János és Solt Dezső iparigazgató számoltak be a konfekció, illetve .a kötszövő- ipar munkájáról. Ruházati iparunk világszínvonalon áll — ezt különben a sok külföldi megrendelés is bizonyítja — mondották. Míg a ruhagyárak 1950-ben a hazai lakosság számára gyártott méterárúnak csupán 12 százalékát dolgozták fel, most ez az arány eléri a hatvan százalékot, ami azt jelenti, hogy a lakosságnak jóval több mint a fele visel konfekció ruhát. Az elmúlt években végzett méretkutatások adatainak fel- használáséval a női felsőruhákat huszonhét, a férfi öltönyöket 53, a gyermekruhákat háromféle méretben 28 méret- nagyságban tudják gyártani. A konfekcióipar 1957-ben ezerötszáz, tavaly pedig több mint kétezer modellt mutatott be a kereskedelemnek. (MTI) A földművesszövetkezeti szervek országszerte megkezdték az idei gyümölcsértékesítési szerződések kötését. A SZÖVOSZ tájékoztatása szerint az idén összesen 10 000 vagon gyümölcs, ezen belül 5000 vagon alma, 600 vagon őszibarack, 800 vagon kajszi- barack, 500 vaj^n málna és 200 vagon szamóca értékesíté- re, illetve felvásárlására szerződnek. A termelőszövetkezetek, termelőszövetkezeti csoportok, szakcsoportok és hegyközségek a megkötött szerződések alapján előleget igényelhetnek, j Az előleg összegét az export- I minőségű- e-lmára mázsánként 1120, az őszibarack mázsájára 1150, a kajszibarack mázsájára 90, az első- és másodosztályú málna mázsájára 220, a harmadosztályú málna mázsájára pedig 150 forintban állapították meg. A SZÖVOSZ, a múlt évi tapasztalatokat értékelve, hatékony intézkedéseket tett a szerződéses fegyelem mindkétoldalú megtartására. A megyei értékesítő központoknál, vagy a helyi földmúvesszövetkezet- nél leszerződött, a szabványoknak megfelelő, tehát értékesítésre alkalmas árút, a mindenkori felvásárlási áron, teljes meny- nyiségben átveszik. Az értékesítési szerződéssel lekötött árúért, az adott időszakban érvényes hivatalos felvásárlási árhoz viszonyítva 15 százalékos szerződéses felárat is fizetnek. Ha a mezőgazdasági termelőszövetkezet, termelőszövetkezeti csoport, szakcsoport, vagy hegyközség 5 kilométernél távolabb szállítva adja át az árút, akkor az átvevőnek meg kell téríteni a hivata os tengelyfuvardíjat. Külön díjazás illeti meg a termelőket a vagonberakásért. A háztáji gazdaságokban termett gyümölcsre ugyancsak szerződést kötnek. Termelőszövetkezeti tagok és egyéni termelők az értékesítésre leszerződött exportminősé— Péter Ottó KISZ-titkár van a telefonnál? — Igen. — Érdekes híreket hallotSatítamzök Cegléd és Nagykörös határában JÓL TELELT AZ ŐSSZEL KIÜLTETETT SALÁTA Amint gépkocsinkkal útban Kecskemét felé, Cegléd és Nagykőrös határába érünk, az országút mindkét oldalán szép zöld salátamezők sorakoznak. Régi, jól bevált' módszer szerint termelik itt az ősszel kiültetett, fagyálló, nagytorzsájú salátát, mint tömegárut a belföldi és a külföldi piacok számára. A nagykőrösi határban Kőcser és Csipvár között immár harmadszor kapálja a salátát a Dózsa Termelőszövetkezet tagsága. Illés József tsz-elnök és Kiss János brigádvezető együttesen irányítja az 1600 holdon gazdálkodó tsz munkálatait. Megkérdeztük az elnököt, mikor kezdik meg híres termékük szállítását? Az elnök bizakodó választó adott. — Az ősszel kiültetett salátatövek jól teleltek, fagykárunk eddig nincsen, és ha a következő napok alatt kiadó- sabb esőt kapunk, 8—12 nap múlva megkezdjük a „böngészést”, illetve a szállítást. Az eddigi becslések szerint — mint minden tavasszal — az idén is 60—70 vagon kerül a termelőszövetkezetből a piacokra. Az egész ceglédi és nagykőrösi határból legkeve>\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\VS\\\V\V^V\S\\V\\\\\\\\.\X\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\\\\\\\\\\\\\\Vv\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v\v,v V ........................./______ ____________•...... Nyolctantermes általános iskola épül Ceglédé n, a zenetagozatos gyermekek számára. Az iskola mellett épül majd az új zeneiskola is. Az épületet a jövő év májusában adják át rendeltetésének. (Gábor Viktor felv.) sebb 230—250 vagonnyi saláta szállítása várható. A nagykőrösi MÁV főnökségtől megnyugtató ígéretet kaptunk, időben, kellő mennyiségű, nyitott vagont tartalékolnak a szállítás zavartalan lebonyolítására. — Miért nyitott vagont? — Főképpen azért, hogy az ömlesztett, egymásra halmozott saláta a szállítás alatt be ne gyulladjon. A mi termékünket nem kell úgy félteni és becézni, mint a kényes me- iegágyi salátát.' Ha szállítás közben esőt kap, nem sínyli meg. — A salátán kívül még mit I termel a szövetkezet? í — Elsősorban uborkát, és- i pedig a világpiacon közkedvelt, úgynevezett „Kecskeméti | hamvas”, középhosszú, sima J héjú, salátának való és savanyításra alkalmas fajtát. Ezen- | kívül nagy területen termesztejük az almaparadicsomot, a í „kálinkéi” elnevezésű, tölteni- 4 való, halványzöld csemegepap- 4 rikát. De nem feledkeztünk 4 meg a pesti piac keresett cik- | kéről: a fényes, fehér sörre- | tckről sem. Korai újburgonyát idén 12, cukorborsót 10 szá-, pzalék kai nagyobb területen’ »termesztünk, mint a múlt év- J ben. A felsorolt termékek I képezik legfőbb bevételi for- j rásainkat. í Németh Jenő | tunk a fiatalokról. Most szeretnénk, ha a legilletékesebb ' is megerősítené; jól dolgoz- [ nak? — Erre a feladatra örömmel vállalkozom, ha csak ilyen rövid idő is áll rendelkezésemre. Taggyűlésen foglalkoztunk a fiataloknak azzal a kérésével, hogy külön KISZ-szakmányt hozzunk létre, Az igazgatóságnak nem volt ellenvetése. Megkerestük Zsemba János fonoda- és / Czeiner László szövödevezetőt. A megbeszélés után a fiatalok mind egy műszakba kerültek és március 13-án megindult a „felszabadulási műszak”. Ennek eredménye többek között, hogy például Vörös Mihály szövő, aki eddig csak 40—42 ezer vetést ért el. ma már 65 ezernél tart. Az egész műszak pedig elérte, sőt egyes napokon túl is teljesíti az idősebb szakmunkások napi teljesítményét. Ezekkel az eredményekkel azonban még mindig nem vagyunk elégedettek. Szakmailag képezzük a kiszeseket. előképző tanfolyamok szervezésével. További tervünk pedig az. hogy az ősszel szakmunkásképző tanfolyamot indítunk. Ennek elvégzése után a részvevők igazi fonó-szövő szakmunkásokká válnak. N— Igazgatónk. Tímár József szívügyének tekinti a velünk való foglalkozást. Jutalmul vállalati hozzájárulással kétnapos Eger—Lillafüred kirándulást szervezhettünk — óriási sikerrel. — A „felszabadulási műszak” most véget. ért. Ezzel befejeződött a fiatalok versenymozgalma is? — Miért érne véget? Továbbra is dolgozunk az idősebb szakmunkásokkal összefogva azért, hogy 1961-es tervünket sikeresen teljesítsük. (k. m.) ] gű téli alma mázsájára 100, az őszibarackra 120, a kajszi- barackra 80, a málnára 200, a szamócára pedig 120 forint kamatmentes előleget kapnak a földművesszövetkezettől. A szerződés ezen túlme- nőleg is előnyös a termelőknek, mert az adott időszakban érvényes felvásárlási árhoz viszonyítva 10 százalékos szerződéses felárral veszik át a termékeiket. A termelőszövetkezetek, a termelőszövetkezeti csoportok, szakcsoportok és hegyközségek csakúgy, mint a háztáji és az egyéni gazdaságok az említett gyümölcsökön kívül szerződést köthetnek .meg belföldi fogyasztású téli- és nyári alma. téli körte, szilva, bor- és csemegeszőlő, valamint gesztenye értékesítésére. üzemegységeknek. brigádoknak adják ki állandó használatra, önálló rendelkezésre. Ez a módszer sem látszik tökéletesnek, mert gyakran állhatnak a gépek kihasználatlanul, amikor esetleg a szomszédos üzemegységnek, vagy brigádnak több gépre lenne az adott időpontban szüksége. Az eddigiek szerint legjobbnak az a módszer látszik, amelyet Albertirsán is igyekeznek bevezetni, hogy az erőgépeket üzemegységenként kiadják állandó munkára, a vontatókat és teherautókat pedig központi szállítóbrigádba szervezik. A javítás és az üzemanyagellátás szintén központosított. Tenkely Miklós A Budakalászi Textilmövek KISZ-műszakjáról
