Pest Megyei Hirlap, 1961. április (5. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-01 / 78. szám

^VV\V««OT^\\VV\V\\\\V\\\\V«NÄ\\\\\\\\\\\»Ä\\\^^ A gyermek érdeklődésének irányítása rs „Nem tudom, mit csináljak gyermekemmel, nem érdekli semmi, fogalmam sincs róla, hogy mit kezdek vele az álta­lános iskola befejezése, vagy az érettségi után!” így panaszkodik a szülők egy része, ha gyermeke jövő­jének alakítása kerül szóba. Az érdeklődés iránya meg­szabja cselekedeteinket, ér­deklődési körünknek megfele­lően figyelünk meg vagy mel­lőzünk egyes tárgyakat, az ér- déklődés serkent bennünket további ismeretszerzésre, ér­deklődési területünknek meg­felelően választunk pályát, osztjuk be szabad időnket, keresünk szórakozási lehető­séget magunknak. Az érdeklődés velünk szü­letett adottság, mely kezdet­ben kizárólag szükségleteink kielégítésére korlátozódik. A csecsemő érdeklődik mind­azon személyek és tárgyak iránt, amelyek az ő szemé­lyes jólétét, jó közérzetét biz­tosítják. Később ezen a fokon túlhaladva, a környezetébe került tárgyakat megfogja, minden eddig használt érzék­szervével meggyőződik annak létéről. Majd egyre távolabbi tárgyak elérésére törekszik, s lassan megismeri az őt kö­rülvevő környezetet. Szellemi fejlődésének újabb fokozata a „Miért korszak”, amikor min­den miértre adott válaszun­kat újabb miért követi. A környezet tehát a maga adott­ságaival fejleszti a gyermek érdeklődési területét. Nem elégedhetünk meg azzal, hogy a gyermek kérdéseire megfe­lelő választ adjunk, hanem magunknak is fel kell hívni a figyelmet azoknak a jelen­ségeknek a meglátására, amelyre még saját ismeretei alapján sem figyel kellően. A gyermek kora szabja meg, hogy milyen területen vé­gezzük az érdeklődés felkel­tését. Ha túlzott mértéket al­kalmazunk, ellenkező hatást érhetünk el a kívántnál. Min­dig arra kell gondolnunk, hogy a gyermek eddigi isme­reteivel összekapcsolható le­gyen az új terület, s az új ismeret megszerzése mindig élmény legyen a gyermek számára. Az a gyermek, aki­nél tudatosan irányítjuk az érdeklődést, ahol az érdek­lődési kört céltudatosan gaz­dagítjuk, az olyan gyermek az iskolában is jobban meg­állja a helyét. Az érdeklődés irányításá­ban nemcsak a nevelő, a szülő, a baráti kör vesz részt, tehát az olyan környezet, melyet tudatosan magunk választottunk meg, hanem al­kalmanként olyan tényezők is közrejátszanak, melyek a gyermek érdeklődését nem éppen a legjobb irányba te­relik. A sok és bonyolult hatás, mely a gyermeket éri, mind irányítja érdeklődését. J A gyermekkel való foglalko- J zás azonban lehetőséget ad J arra, hogy észrevegyük, me- j lyek azok a területek, ame­lyek felől el kell térítenünk, í A helyes foglalkozás ered- 5 ménye megmutatkozik abban, ! hogy a gyermek szelektálni ! tudja az őt ért hatásokat, és ! végül maga Is képessé válik í saját érdeklődésének irányí- í tás ára. ; Éppen a hatások sokrétűsége í miatt, az adottságok és lehe- ! tőségek egymásrahatása miatt 'kialakul a gyermeknek egyé- ! ni érdeklődése, mellyel az j egyes tárgyak, személyek \ vagy jelenségek fokozottabb ; megismerésére törekszik, j Kialakul a gyermekre jel- í lemző érdeklődési terület, az ! irodalom, a természettudo- ! mány, technika, mechanika, > tervezés, szerkesztés stb. A > jó hallású gyermek a zene ; iránt, a jó kézügyességű a í szerelés vagy rajzolás iránt ér- í deklődik jobban. A gyermek ! érdeklődési területének kiku- i tatása nem jelenti azt, hogy a ! gyermek ezen a területen ki- ! váló tehetség, és vészesen í könnyelmű az a szülő, aki ha j leánykája kicsit ügyesebben ; mozog, feltétlenül úgy érzi, í hogy gyermeke a jövő nagy í tánccsodája lesz. S ezzel a í megállapításával gyermekének ! érdeklődését csak olyan mó- ídon irányítja, hogy az kizá- í rólag ezen a területen áll- < hatja meg majd a helyét az 'életben. Helyes, ha lehetősé- ! get adunk az adottság gya- ! korlására, de emellett még \ más területen is kell lehető- \ séget adni a más irányú [adottságok képességgé fejlesz- 5 lésére. Az igazán tehetséges íemter sohasem egyoldalú. J Számtalan eddig „naggyá” Jvait ember élete bizonyítja \ ezt. Tudósok közül sokan fog- J lalkoznak művészettel, művé- Jszek közül sokan tudományos J érdeklődésűek is. Sokat érde­kkel a saját szakmája mellett a munkájától teljesen eltérő más irányú munka. Az egy­oldalú érdeklődés károsan be­folyásolja az egyéniség kiala­kulását. Az érdeklődés felkeltésében igen nagy szerepe van az ér­zelmeknek. Rendkívül gyakori jelenség, hogy a gyermek szí­vesebben tanulja annak a ta­nárnak a tárgyát, aki szeret. A személyhez kötött érzelem alapja rendszerint az, hogy az illető tanár- maga is érdeke­sebben tanítja tárgyát, köz­vetlenebb kapcsolatban van a diákokkal, jobban kapcsolja a tanítási anyagot a gyermekek tapasztalataival. lehetőséget ad a gondolkodásra, a gya­korlásra. Az érzelem másik iránya az, ha a gyermeknek örömet okoz az elért eredmény. Ál­talában azok a gyerekek sze­retnek egy tárgyat, akik azt jól megértik, s munkájuk eredményét maguk is látják. A „sikerélmény” fokozza az érdeklődést. Éppen ezért nem szabad a sikertelenség esetén a gyermeket elkeseredetté tenni, s mindjárt megállapí­tani róla, hogy buta, és kilá­tásba helyezni azt a lehető­séget, hogy még egy ilyen sikertelenség esetén „kivesz­lek” az iskolából, nem érde­mes veled foglalkozni stb., vagy esetleg még tettleg is bántalmazni. A teljesítmény eredményének eléréséhez a gyermeket hozzá kell segíteni. Ha az egyik irányban úgy látjuk, hogy valóban nehezen jut eredményre, akkor ezt az alacsony eredményt kell te­hetségéhez mérten maximá­lisnak elfogadni, és más irányban kell olyan képessé­get kialakítani benne, ami önbizalmát fokozza. Ha azon a területen meglátja mun­kája eredményét, több bizal­mat érez saját munkaképes­sége, felfogóképessége iránt, s ilyen módon az előbbi terű- . létén is lesz ereje nagyobb aktivitással dolgozni. A gyermek érdeklődésének szerepe kifejezésre jut abban, hogy azon a területen aktivi­tása fokozott, nem fárad ki, s emlékezete is fogékonyabb. A gyermek megfigyelésére ez ad a legtöbb lehetőséget. Sokféle lehetőséget adjunk neki arra, hogy valamivel foglalkozzék. S amelyik mun­kával legszívesebben, leghosz- szabb ideig képes foglalközni, azon a területen segítsük hozzá az eredmény elérésé­hez. Az ilyen irányú foglalkoz­tatást azonban már az isko­láskor előtt meg kell kezde­nünk, mert csak akkor tud­juk a pályaválasztás idejére kiválasztani, melyik az az ér­deklődési terület, ahol to­vábbi élete során legszíve- I sebben bővíti ismeretanyagát, s egyéni és társadalmi érde­keknek megfelelően a leg­eredményesebb munkát tudja végezni. M. E. Kistestvérnek meglepetésül üreg gyufadobozokból, cér- naspulnikból szép kis baba- szoba-berendezést készíthe­tünk kisgyerekeknek. Ha ők is segíthetnek a kivágásnál, ragasztásnál, még nagyobb örömük lesz benne. Három-három vagy két- két gyufadobozt oldalával egymáshoz jére pedig pót ragasztunk: kész asztal. Hat összeragasztott gyu­fadobozból csinos fiókos- szekrényt csinálhatunk. A fió­kokra kis gyöngyökből fogó­kat varrunk, hogy ki lehessen őket húzni. Kisebb és nagyobb üres eémaspulnikra kerek vagy négyszögletes lapot ragasz­tunk, és már meg is van az asztal, székekkel. | Most nagyobb kartonla- 4 pót három részié hajtunk, g Levél a divat védelmében tv edves Évám! — Azt hiszem, hogy csak ez a szeszé- ÍV lyeskedö tavasz diktálta elkeseredett hangú levele­det, amelynek summája ez a kérdés: mi értelme van a di­vatnak? — Hiszen, — mint írod — nyugodtan eljárhat­nánk évekig a legegyszerűbben szabott ruhában, a legké­nyelmesebbre taposott lapos cipőben. Mennyi pénzt lehet­ne így megtakarítani, mennyi bosszúságtól kímélnénk meg magunkat (és barátnőinket!), mennyivel kényelmesebben élhetnénk és mennyivel több jutna lakásunk szépítésére és zsinosítására! A lényeget illetően így foglaltam össze leveledet. A válaszadás nem könnyű. Onnan kell kiindulni, hogy az ember fejlődésének alacsony fokán csak azért táplálko­zott, hogy testi erejét, létét fenntartsa, csak azért húzódott be barlanglakásába, hogy a természet veszedelmeivel szemben védekezzen és csak azért készített állatbőrből ruhát magának, hogy az időjárás szeszélyei ellen védve le­gyen. Ma már az étkezés nemcsak táplálkozás, hanem él­vezet is. A lakás nemcsak a természet elleni védekezésre szolgál, hanem otthonunk is. Az öltözködés sem csupán testünk védelmét jelenti a téli hideg és a nyári hőség el­len, hanem — divattá finomult! Mi a divat? Hivatalos megfogalmazásban: egy-egy korszak átmenetileg uralkodó közös ízlése, amely a művé­szetekben és az élet sok egyéb területén — társasélet, táplálkozás, lalkáskultúra, öltözködés stb. — jut kifejezésre. Köznapi értelemben a divatról elsősorban az öltözködés változásai kapcsán beszélünk. Kedves Évám! — Nem új kitalálmány ez. ősanyáink évezredekkel ezelőtt már kar­percekkel, fülbevalókkal „divatoztak” — gondolom — nem kis bosszúságára a törzs más asszonyainak. Mi ve­zette őket? A tetszeni vágyás, a férfi érdeklődésének fel­keltése. Ezért kellett mindig új és új divatot kitalálni, a megunt régi helyébe. Egy példát mondok el. Vagy hat évvel ezelőtt Verdi annyira „divatba jött”, hogy még a strandon is a torony-áriát hallhatta az ember a megafon- ból. Láttam az operát és láttam a filmet. Verdi .zenéjei valósággal megfogott. Megvettem néhány lemezt. Estén­ként gyakran lejátszottam. Az eredmény az lett, hogy évekig nem tudtam a torony-áriát meghallgani, annyira „elteltem” vele. Evikém! — így vagyunk a divattal is. A folytonos egy-azonos öltözködés unalmassá válik. A nő természe­téből kifolyólag is igyekezzen mindig új és új benyomás­sal hatni. Mértékkel, jó ízléssel tartson lépést a divattal anélkül, hogy rabszolgája legyen! Abban a reményben, hogy nem akarsz mégsem „éve­kig a legegyszerűbben szabott ruhában járni”, egy kompié és egy kiskosztüm rajzát küldöm el Neked. ölel barátnőd: Anna Tavaszi kompié, divatos gallémélküli nyakmegoldás­sal, pasztell színű könnyű szövetből. Hozzá egyenes sza­bású csíkos blúz lazán megkötött divatos övmegoldással. Fiatalos kosztüm, vasalt-hólos szoknyával. Alatta török­mintás selyemblúz, a kosztüm színével harmonizáló szín­összeállításban. Tervezte és írta: Velty Györgyné és A. Forgács Anna REJTVÉNY ÁPRILIS 4! Ébresztő hajnali hatkor helyzethez, alszom ülve, állva. csak hagyjanak. Gondo­lom, ha őseim után kutatnék, Álmoshoz nyúlnának vissza a gyökereik. Hosszú megfigyelés után rá­jöttem arra is. hogy (bár nem vagyok ba­bonás) az a nap, amely felkeléssel kezdődik, már nem is lehet jó. Viszont fel­kelni és lefeküdni kell — minimum napjában egyszer. Még ez a szerenzse, mert naponta nem tudnék kétszer fel­kelni, egyszer is ne­hezen megy. Legtöbbször az a veszély fenyeget, hogy elalszom. Kény­telen vagyok tehát biztosítani magam — három vekkerrel. Van egy régi-régi családi órám. Ketyegni már alig tud, de csengője- még mindig éktelen ricsajt csap. Talán még azt is felveri, akinél beállt a klini­kai halál, szívmasz- százs sem kell hozzá. Úgy látszik, mélyeb­ben alszom, mint egy átlagos klinikai ha­lott. Ezenkívül még két duplarugós vek­kert is szolgálatba ál­lítok. ■ 4 2 3 u 5 6 J 8 m 5 ío a M 1 R 13 1h %í ií> wr 18 !i9~ 20 Éü 2, 22 I 23 m v Vízszintes: T. Szántalpakra erősített szék, mellyel a Balaton jegén csúsz­kálnak. s. Elek Dezső. 9. A gól eredeti helyesírással. ío. Ho- mokpad a tengerparton. 12 Ki­csinyítő képző. 13. Létező. 15. Minden ,.szó”-nak ez a vége. 17. Az 1707-es országgyűlés színhe­lye. 19. Nem tud továbbjutni. 31. O. R. 32. Tülkölés Függőleges: 1. A hadviseléssel kapcsolatos. 2. AAAAAAAA. 3. Több sze­mély részéről történő hangos méltatlankodás. 4. A. T. O. 5. Fejtartó? 6. Izgalmas. rendkí­vüli eseményt tartalmazó X. Majdnem dél? 14. Maga! 16. Le­vonja a tanulságot. '13. Időmu­tatót. 20. A vadászat egy része? 23. Éneklő szócska. Pajtások: A rejtvény két hosz- szú sorának megfejtését. írjátok le egy levelezőlapra, és 1961. áp­rilis ío-ig küldjétek be a szer­kesztőséghez. A helyes megfej­tők között — az ezentúl havonta történő sorsoláson — könyvjutal­mat osztunk szét. Az 1961. március 2S-i rejtvé­nyünk helyes megfejtése: baro­méter, manométer, kompasz. egyik falán ablakot vágunk, kihajtható zsalukkal, az ab­lakra selyempapírból vagy rongydarabkákból függönyt ragasztunk. A kartont fölállítjuk az asztalra, vagy egy dobozfe­délre ragsztjuk, s már be is bútorozhatjuk a kész szo­bát. Aki akarja, rajzolhat is keretes képeiket, és gombos­tűvel a szoba falára akaszt­hatja, színes papírból vagy kirojtozott végű rongydá- rabkából szőnyeget tehet a padlóra. Zöld és piros pa­pírt ügyesen megformálva ragasszunk dugóra cserepes- rirágnak, vágj' zöld papír­ből idvágotf pálmát tűzzünk nagyobb dugóba, gombostű­vel. Az íróasztalra készíthetünk csöpp mappát, könyvet, krumplidarabkába tűzött szögből íróasztal-lámpát, pa- píremyőviel. A csöpp ágyra varrhatunk párnát, paplant, ágytakarót, a kommódra tarka térítőt. vwwwwwwwwwwwwwwwwwwwv HtíSVÉT ESTE Felkelt már a Hold és Kémlel szerteszét, De aztán lecsukja Mindkét nagy szemét. Nehogy elzavarja A sok kis nyulat. Ahogyan cipelnek Szép tojásokat. Darázs Endre Ez már a nyár! í Hogy jó alvó va- í gyök, arra még 1944- í ben, Budapest bom- í bázásakor rájöttem, \ amikor is egy éjsza- \ ka, a szomszéd házra ; amerikai bomba hullt í és én félálomban fc' - \ szóltam az ajtón: sza- l bad! ! Jött is a légnyo- í más, ajtóstól. S jni- í után szobámat egy ; pillanat alatt ízlés^e- í lenül átrendezte, el- j ment az ablakon ke- ; resztül, emlékül vive ! a függönyt kamizsos- j tói. Utána fogtam a 'f kispárnám és levo- \ nultam az óvóhelyre, \ folytatni félbesza- í kadt alvásomat. y í Mert aludni na- f gyón tudok. Nem is f ragaszkodom feltét- ^ lenül « vízszintes Nagy divat lesz az idén a| törökmintás ruha. Egyformán: hordják majd vászonban, se­lyemben, könnyű nyomott szövetben — természetesen alsószoknyával, ami viszont már sokkal szerényebb mé­retű a tavalyinál. f ! Pajtások! Április negyediké a ! dicsőséges szovjet hadsereg ne­dvéhez fűződik. Mit ünnepiünk !ezen a napon? Megtudjátok a ! rejtvény vízszintes 1. és függő- ; leges 7. soraiból. Ha reggel hat. óra­kor kell kelnem, a sorrend a következő: az első számú vekker háromnegyed ötkor kezd és cseng egy tá­nyérban ötig. Ekkor melegváltásban rá­kezd a kettes számú óra és veri a lavór­ban fél hatig. Fél hatkor üzembe lép a nagyágyú, a régi óra és szól egészen hatig. Ekkorra már szom­szédunk sem bírja to- ább idegekkel és ahogy átkozódva dö­römbölni kezd a fa­lon. máris fennva- gyok. Az igaz. hogy a dö- römbölés intenzitása miatt havonta me­szelünk, de megéri; soha nem kések el! P. E.

Next

/
Thumbnails
Contents