Pest Megyei Hirlap, 1961. április (5. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-07 / 81. szám

1961. ÁPRILIS 7, PÉNTEK «SP megyei ^-MívUui $ 8000? NEM. 52000! Öt esztendő a ráckevei művelődési ház történetéből ózazezre Let LereóneL tu'k a megtisztelő szocialis­ta címet — válaszol Kreutle Pál. — Sikerünket elsősor­ban termelési eredményeink­nek köszönhetjük . .. Tavaly •félmillió forintot takarítot­tunk meg. Most azonban ne csak a százezrekről beszél­jünk. hanem az emberekről. Mi a titkunk? Együtt dolgo- zunlk. tanulunk és szórako­zunk. — Milyen a Joliot Curie szocialista brigád kulturális tevékenysége? Kreutle Pál válasz helyett megmutatja a brigádnaplót. Ezt olvashatjuk: Kétszer szín­házba megyünk, megnézzük az „Aki szelet vet" és az ..Egy szerelem három éjszakája" cí­mű darabot­A gyár kulturális rendez­vényein képviseltetjük ma­gunkat. — Mindez megtörtént? —- Természetes. Nemcsak együtt voltunk színházban, hanem közösen meg is vi­tattuk a művek tanulságát, így világosabb előttünk egy- egy színdarab mondanivaló­ja. A közös szórakozás kö­zelebb hozza a brigádtago­kat és emellett tágítja a lá­tóhatárt is. Mindig részt ve­szünk a gyári előadásokon, és mir magunk is szervezünk időszerű kérdésekről előadá­sokat. Hívunk a fővárosból e:gy-egy neves szakértőt, de nem kötött az előadás, ha­nem családias. Kérdéseket teszünk fel és nem egyszer heves vita kerekedik. Eze­ken az előadásokon szívesen látjuk a gyár többi brigád­ját is. — És a közös szórakozás további programja? — Budapesttől elég messze vagyunk és a brigád legtöbb tagja televíziótulajdonos, ezért a jövőben a közös szín­házlátogatás nem lesz olyan gyakori, mint eddig volt; Nem külön nézzük a televí­zió műsorát, hanem felvált­va más és más brigádtagnál. így kovácsolódunk össze, mi nyolcán ... — Szakmailag miként ké­pezik magukat a „Joliot Curie” brigád tagjai? . .. — Négyen részt veszünk a Gépipari Tudományos Egye­sület munkájában, a brigád két tagja pedig egyetemi elő­készítőre jár. Rendszeresen hallgatunk műszaki előadá­sokat is. a téma mindig összefügg a munkánkkal. Jut idő másra is. A bri­gádtagok ugyan naponta nyolc érán keresztül hideg fémmel dolgoznak, mert a szerszám ebből készül. A szí­vük azonban érző. Nem tud­ták nézni. hogy Szigethal­mon a József Attila lakó­telepen a sok gyermeknek nincs megfelefő játszótere. A „Joliot Curie” brigád tag­jai felajánlották, hogy tár­sadalmi munkában elkészítik a játszótér tervét és hul­ladékanyagból kerítésoszlo­pot, hintákat készítenek. A tervet a brigád egyedül csi­nálja, de a gyakorlati meg­valósításhoz segítségül hívja a Csepel Autógyár többi bri­gádját. A szigethalmi köz­ponti játéktér tervezése, megépítése 200 000—300 000 forint értékű társadalmi munkát jelent. így keresik a százezreket ezek a formálódó, szocialista brigádban dolgozó emberek. Molnár Károly Szilvási Lajos: Appassionata XX—XXI. kerületi Vendéglátóipari V. átadna üzemképes állapotban levő mosodát 2 db. 8 kg-os mosógéppel, elektromos szárítóberende­zéssel, mángorlóval, centri­fugával, kazánnal. Bp., 1. Posta, 41. fiók. i Illik a bemutatással kez- jdeni. Tehát kik a Csepel \Autógyár Joliot Curie szoct- \alista brigádjának a tagjai? t Kreutle Pál■ Harminchárom [esztendős, technológiai cso- t portvezető. Szenvedélyesen ! érdeklődik a műszaki kérdé­sek iránt, a Gépipari Tudo- |mányos Egyesület tagja. Pil- Jlanatnyilag könyvet ír. A té- íma: fontos termelési kérdés. ; Televíziótulajdonos. Ö a bri- j gádvezető. Takács János. Harminckét - éves. Technológus. Könyv nél­kül aligha tudná elképzelni ;az életét. Az elmúlt két esz­tendő alatt hatezer forint ér- ( tékű olvasnivalóval gyara­podott könyvszekrénye. 5 Riemer Lajos. Harminc- ( négy esztendős- Technológus. £ Elsősorban a szakkönyvek pel tik fel érdeklődését. \ Boda Géza. Negyvenkét pves. Technológus? Szabad- < idejét elsősorban a tanulás ^foglalja el. gépipari techni- jkumba jár. ö is televíziótu- Jiaidonos. í Kárpáti István. Harminc­négy esztendős. Technológus, n Mellékesen edző is, a gyári £ fiatalokat avatja be a sport Ritkáiba. Faliúiságszerkesztő. j Nagy László- ötven évével p a brigád rangidős tagja. J Kora ellenére érdeklődése <sok irányú, rendszeres könyv­ből vasó. ^ Flieah József. Harminchá- esztendős. Csoportvezető. f Műszaki kérdések, vagy Író­ddá lom? Egyaránt érdekli. ^ Gachal Imre. Huszonhat íéyes, ő a brigád ..benjaminja”. {Örökké mosolygó, vidám, tett- n rekesz fiatalember. Vonzza p művészet szinte minden ága. £ Mindig könyvvel jár. Fárad- ^ hatatlan amatőr fényképész- j Nemre ti József Attila kiállí­tást rendeztek az üzemben, a n képek készítését a fiatal mér- Jnök szívesen vállalta. Ezek- Jután azt hiszem nem megle­pő. hogy ő a brigád kulturá­lis ügyeinek intézője. f l Valamennyien műsza­kiak. és a Csepel Autógyár £ szerszámgyárában. a techno­ílóaiai osztályon dolgoznak. / í — Mive] érdemelték ki a £ szocialista brigád címet? ^ — 1959 végén alakult a brigádunk, és nemrég kap­majd pedig klubélet: játék, í sakk, TV-nézés, tánc. A klub vezetője Fejérdy ^ Győző, a járási TIT titkára. '( S ez bizonyos értelemben ; meg is határozza a klub mű- 5 ködösének jellegét. Fő fel- ; adat az ismeretterjesztő munka, de feloldottabb kere- ; teje között. Az előadások ; legfeljebb egy órát vesznék ; igénybe alkalmanként. A klubot egyelőre munká- í sok, értelmiségiek látogat- : ják. A terv azonban ... — Igen, a terv... — ve- j szi át a szót Kuti Mihály. í — Beszélgettem már a három j termelőszövetkezet vezetőivel, < ők hogyan képzelnék. Már- j mint égy parasztklub felállt- \ tását. Sok okos gondolatot • adtak. Mezőgazdasági jelJe- j gű előadások, énekkar, tánc- j csoport, sport, játék . . . Tar- : tottunk egy próbát is. Az el- 1 múlt héten csak parasztfia- j falókat hívtunk meg. Négy- : venöten jöttek el. (A lányok i kísérő nélkül!) Éjfélig voltak i itt. nagyon jól érezték ma- i gukat, s mondták, jönnének i máskor is szívesen, de ... i egyelőre csak így. maguk i között, amíg beleszoknak a i közösségi életbe. Az első kísérlet tehát si- j kertel járt. így a gondolat \ — a parasztklub megalakí- j tásának gondolata — nem \ elvetendő. Kuti Mihály sze- i rint őszre megimlósítható. \ Előbb nem lehet. Nemsokára í ugyanis sor kerül a művelő- i dési ház színháztermének kor- j szerűsítésére. A tervek sze- ; rint májusban kezdenek a I munkához és októberre fe- ] jezik azt be. A százötven- j ezer forintból bővítik a szín- : háztermet s új, korszerű • színpadot építenek. Akkor ta- \ Ián már a Déryné Színház : is hajlandó lesz játszani i Ráckevén. — Akikor kezdődik majd az i igazi munka — mondja Kuti j Mihály búcsúzóul. — Szövet- \ kezeti község vagyunk, s en- \ nek tükröződnie kell kultu- i rális életünkben is. Prukner Pál A hajnal gyermeke Szilvási Lajos könyve jó értelemben vett kalandregény. 1944. október 15-én Tűit fő­hadnagy, egy tűzvonalban fek­vő magyar század parancsno­ka értesül Horthy proklamá- ciójáról és arról, hogy estig át kell állnia a szovjet csapa­tokhoz. Több évi frontszolgá­lattól megcsömörlött, önmagát kilúgzott lelkűnek vélő tiszt­ről van szó, de olyanról, aki mestere sanyarú foglalkozásá­nak és a legnagyobb veszély­ben is mindig feltalálja ma­gát. Századát átküldi a szov­jet oldalra, de ő — ötödma­gával — a hátország felé ve­szi útját. Megszökik, hogy a háború végét senkivel és semmivel nem törődve, csak a saját bőrét mentve érje meg. Nem sikerül. Nem tech­nikai okok miatt, hiszen a fő­hős egy Robin Hoodnak is becsületére váló, már-már va- lószinűtlen kalandokon lábal át. Nem sikerül, mert útja során, akarva-akaratlanul, is­mételten próbát kell tennie emberségből és ezt a próbát meg is állja. Folyvást mást tesz, mint amit tenni szeret­ne. Megment egy szökésben lévő angol pilótát, egy mun- > katáborba kényszerített ci- : &ányt és megszöktet a szülei- ' tői egy Nyugatra menni nem akaró zongoraművésznőt. Va­lószínűtlen körülmények kö­zött kórházba visz egy súlyos tbc-s kisfiút, végül pedig egy kolostor lakóit és az oda szo­rult gyermekeket megmenten­dő. vállalja a biztos halált. Közben pedig eljut addig a felismerésig, hogy történelmi időkben nincs harmadik út, nem lehet elhúzódni, hanem dönteni kell: vagy-vagy. A cselekményt maga a fő­hős, Türr Pál főhadnagy első személyben mondja el. Ezzel a szerencsésen választott for­mával az írónak kétségtelenül sikerült a főalakot érintéskö- zelbe hozni, életszerűvé tenni. De éppen azért, mert tettei­ken elsősorban csak a cselek­mény uralkodik, ugyanezt már nem lehet a vele szökő baj- társairól; a kommunista Szoj- káról, a váratlanul öngyilkos­ságba menekülő Simon had­apródról, sőt a regény alap* hangulatának zenei motiválá­sára hivatott Appassionatát játszó Olgáról is elmondani. A csak izgalmat és érdekes­séget. szórakozást kereső ol­vasók zöme azonban aligha táplál túlzójt igényeket ilyen tekintetben. Éppen ezért biz- topra vehető — egyébként könyvtárosok részére „aján­lott” — regényének nagy kö- | zönségsikere. A második vi- ! lágháborút tevőlegesen végig- : élt katonaviseltek kétségtele- ■ nül elnéznek néhány kisebb I „szakmai” melléfogást; a sú- j lyosabb olvasmányok kedvelői I Pedig minden bizonnyal mél- I tányolják — legalább — azt, ! hogy a szerző az Appassiona- ; tát (szerencsére) nem végezte ; happy end-dei. Ordas Iván két ember szorgoskodott, de megmozdult az egész falu. Em­berek kerültek elő, akiket ed­dig nem láttunk népművelési területen dolgozni, s most be­bizonyították, hogy magukénak érzik a községet, szivvel-lélek- kel tudnak dolgozni, segíteni. Ezenkívül felvetett a három nap még egy megoldásra váró problémát — Isaszeg történel­mi múzeumának létrehozását. A három nap alatt a gödöl­lői járás szinte valamennyi községe képviseltette magát. Beszéltem tanácselnökökkel, párttitkárokkal, akiknek egy­öntetű véleménye: helyes volt megrendezni az isaszegi tör­ténelmi napokat, sőt, az ünne­pi napok gondolatát ki kell terjeszteni az egész járásra. jyremzsgk egyes vezetők vé- f ' lemenye ez. Bizonyítja ezt, hogy Pécelen már készül­nek az elmúlt évihez hasonló irodalmi napokra, Szadán pe­dig hozzákezdtek a Székely Bertalan évforduló programjá­nak kidolgozásához. Ladányi István előtti csatatéren —, feltétlenül azzal a gondolattal kell Lezár­ni az isaszegi napokat, hogy érdemes volt, jó volt és köve­tendő kezdeményezés. Qlatisztikai adatok még •3 nem állnak rendelkezés­re, az elkövetkező hét munká­ja lesz ez. Viszont 4-én dél­előtt 600 pót belépőt kellett ki­adni a kiállításokra, a műsoros rendezvények közül kettőt köz­kívánatra meg keü ismételni egy hét múlva. Összegezve a tanulságokat, tapasztalatokat, megállapíthat­juk, hogy a történelmi napok vizsgája jó eredménnyel zá­rult. Az első volt Isaszegen, amit a következő években — akkor már hagyományosan — még színesebb, még tartalma­sabb programok követnek majd. A történelmi napok véget értek. Munkás, dolgos hétköz­napok következnek utánuk. A nagy érdem, hogy nem egy­ISASZEGI TÖRTÉNELMI NAPOK A héten mutatták be filmszínházaink A hajnal gyermeke című szovjet játékfilmet. — Az elmúlt esztendőben százhét ismeretterjesztő elő­adást rendeztünk, közösen a TIT-tel. Az előadásokat közel tizenkétezren hallgatták végig. Nagy volt az érdeklődés pél­dául az atomelmélettel és ra­kétatechnikával foglalkozó előadásoknál. Ebből Indultak ki, amikor az idén már nem­csak egyes előadásokat ren­deztek ebből a témakörből, de előadássorozatokat is. A legnagyobb sikere mégis az irodalmi előadásoknak volt. A balladaestet például meg kellett ismételni. Ezen fel­buzdulva szervezték a A re­gényírás mesterei című, ti­zenegy részből álló előadásso­rozatot, amelyen magyar, orosz, francia, angol, szovjet és német regényírók munkás­ságát és művelt ismertették meg a hallgatókkal. Az elő­adások után az illető író egv- egy megfilmesített müvét mutatták be. Az előadássoro­zatra több mint ötvenen vál­tottak bérletet, de az előadáso­kon százan -százh úszan is megjelentek. Mi a siker „titka”? — Én azt hiszem, nincs ebben semmi titok — tűnő­dik Kuti Mihály. — Jó elő­adásokat kell rendezni, olya­nokat, amelyek érdeklik az embereket és akkor... igen, akkor egy esztendő alatt ti­zenkétezren is eljönnek, hogy különféle ismeretterjesztő elő­adásokat hallgassanak. Aztán az országjárás ... Eb­ben is jelentős sikert értek eL A három, ismeretterjesztő elő­adással egybekötött kirándu­láson — Badacsony. Eger, Pécs-Mecsek — kétezerszáz­hetvenen jelentek meg. AZ idén már négy ilyen ország­járó kirándulást terveznek, Veszprémbe. Győr—Pannon­halmára, Miskolc—Lillafüred­re és Szegedre. Klubélet — Ez volt talán a legnehe­zebb — vall legkedvesebb munkájáról Kuti Mihály. — Milyen is legyen ez a klub? , Kiknek a klubja legyen? Meg- j annyi kérdés. Csupán egy í volt a biztos, hogy nem pi- ^ pázó, kártyázó, afféle koszi- nőt kívántunk létrehozni. Ez ! volt az egyik probléma. A j másik: honnan szerzünk | pénzt az erre a célra kisze- í melt romos helyiség rendbe- ! hozására, berendezésére? j Harmincezer forint kellett, í De honnan! Lett. Felépült a klub, be ; is rendezték, s tavaly novem- \ berben megnyitotta kapuját, ■ járási Kossuth-klub néven. \ Azóta pezsgő élet folyik a i falak között. Minden máso- : dik csütörtökön a felnőttek \ számára rendeznek előadást, i minden első és harmadik \ szerdán pedig a fiataloknak. : Az előadásokat vita követi, | A szava csendes, de sodró óradású akár a ráckevei par­tokat mosó vén folyam. — Amikor öt esztendővel ezelőtt idejöttem, rövid statisz­tika készítésével kezdtem munkámat. E szerint évi nyolc­ezer látogató, s nyolcezer fo­rint működési bevétel — ez volt az akkori ráckevei műve­lődési ház. — S ma: — illetve az elmúlt esztendő mérlege — ötvenkétezer látogató, két­százezer forint működési be­vétel Csoda történt volna öt esz­tendő alatt Ráckevén? Vagy talán Kuti Mihály művelődési otthon igazgatónak valamiféle varázslatos módszere van? Sem az egyik, sem a másik. A változás oka meglehetősen prózai: Kuti Mihály szívvel- lélekkel csinálja azt, amit a hivatásának választott. Mit je­lent az, hogy szívvel-lélekkel? Nagyon egyszerű „titka” van. Dolgozik. Szorgalmasan, fárad­hatatlanul. Az eredményeket nemcsak a statisztika bizonyítja. Bizonyít a művelődési ház élettel teli működése is. Művészeti csoportok * A színjátszó-csoport volt az első, amit annak idején Kuti Mihály megszervezett. Még ötvenhatban. A cél, amit a csoport elé tűzött, nem halad­ta meg a szakkör tagjainak erejét, képességeit. Sem akkor, sem ma. Ez a „titok” egyik nyitja. Nem akartak verse­nyezni a fővárosi színházakkal. Csupán szerettek játszani, sze­rették és tisztelték a színpadot, a színjátszást és szerették vol­na másakkal is megkedvéltet- ni azt. Rövid jelenetekkel kezdtek. Egyíelvonásosokkai folytatták. Három esztendőn át csak „ala­poztak”. Helyesen. 1959-ben játszották el az első három felvonásos színművet, Molnár Ferenc Olympiáját. Ez volt a nagy próbatétel. Sikerült. Erőt adott, önbizalmat további, még nagyobb feladatokra. Schiller: Ármány és szere­lem című drámája következett, ezután, majd Dunajevszkij: Szabad szél című operetje. Legutóbb pedig — már ebben az évben — Nicodemi: Tacskó­ját mutatták be nagy sikerrel. Évente egy-két mű. Erre van erő. Ez jó. Ez benne a jó. A színjátszó-csoport tizen- négy-tizenhat állandó taggal működik. Mikor mennyit kíván a bemutatásra kerülő mű. Pedagógusok, munkások, dol­gozó parasztok játszanak. Idő­sebbek és fiatalabbak. Már összeforrott együttes. Erős arra is, hogy utánpótlást nevel­jen. Ifjúsági színjátszókat. Mert néhány hónap óta ilyen is van Ráckevén. Három hét­tel ezelőtt, az Árpád Termelő- szövetkezet alakuló klubestjén mutatkoztak be első ízben egy mai tárgyú szovjet egyfelvo- násossal. Még nem játszottak hiba nélkül, de játékuk bíz­tató ígéret. A jövő ígérete. Ugyanezen a termelőszövet­kezeti klubesten mutatta be tudását a tizenhat tagú népi táncegyüttes. Tavaly novem­berben alakultak, s bemutat­kozásuk arra enged következ­tetni. hogy jó úton indultak el. Énekkarokban sem szegény ma már Ráckeve. Egy esz­tendő leforgása alatt három is alakult. Egy az általános iskolában, egy a gimnázium­ban, néhány nappal ezelőtt pedig huszonégy tagú felnőtt énekkart szerveztek a község­ben. Szólni kellene még a foto- szakkörről, a báb-stúdióról és a zeneoktatásról is, de úgy hiszem, az elmondottak meg­győző erővel bizonyítják, hogy a művészeti csoportok munkájában gyökeres változás történt itt Ráckevén, az el­múlt öt esztendő alatt. Ismeretterjesztés Kuti Mihály ismét számok­kal bizonyít: ; mifkor a három napot be­jéi töltő, műsorokban gazdag ünnepi napok végére érünk — elkerülhetetlen a számvetés. Az első kísérlet volt ez Isasze­gen. Kísérlet és erőpróba egy 8000 embert számláló község életében. Énekkarok ünnepi találkozó­ja az isaszegi munkás dalkör 50 éves jubileuma alkalmából, ahol Nagykőrös, Pécel, Csö­mör, a gödöllői KIOSZ, a Ganz Árammérő dalosai íkö- jszántották a jubiláló kórust és ; a község dolgozóit. Jól sikerült :az opera, operett és magyar- i nóta est is. A néprajzi esten az : erdőgazdaság dolgozói mutal- i ták be nagy sikerrel az isasze- \gi lakodalmast. Ezt követte a | lakodalmasok felvonulása a ; „locsoló bálba” — mintegy • 5000 embertől kísérve. \ Napközben hadtörténeti és l falutörténeti, vadászati, bé- (lyeg, dísznövény, foto, egész- \ ségügyi, erdészeti kiállítások i várták az érdeklődőket. Vizs­gázott Isaszegen a történelmi '(napok intéző bizottsága és '• vizsgázott egész Isaszeg. A kul­túra szeretetéről tettek tanúbi­zonyságot a kiállításokon, a művelődési ház nézőterén azok az emberek, akikről még nem is olyan régen azt bizonygat­ták: nem törődnek semmiféle kulturális megmozdulással. Ha visszagondolok az ünnepi tanácsülésre, ahol Kerekes Zoltán őrnagy, a Hadtörténeti Múzeum osztályvezetője is­mertette a község múltját a zsúfolásig megtelt nézőtér előtt, s ahol a hozzászólások eredményeképpen Isaszeg egyik utcáját Aulich Lajosról nevezték el — vagy a lakodal­mas bemutatójára, amelynél a kívülrekedtek kétszázötvenes csoportja várakozott, s azt be­szélték, hogy tarthatatlan a meglevő kis művelődési ott­hon, s újat kellene építeni, ha másként nem, társadalmi mun­kával — vagy az április 4-én Budapestről kisereglett turis­tákat nézem, akik a kijelölt túrákon vettek részt a 112 év

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents