Pest Megyei Hirlap, 1961. április (5. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-27 / 98. szám

19«. ÁPRILIS 27. CSÜTÖRTÖK 3 Akik a DCM-et építik Tízéves a 31-es Építőipari Vállalat Tíz év alatt ötmilliárd fo­rinttal növelte a népgazdasági vagyont a vállalat munkája. A számok önmagukban, tudjuk, keveset mondanak. De ha vé­gignézzük a jubileum alkalmá­ból elkészített dokumentációs fotóanyagot, amelyet bátran kiállításnak is nevezhetünk, a számok megelevenednek, a pa­píron olvasott adatok az élet hatalmas alkotásainak alakját öltik fel. A tablók, képek között Mokk László, a vállalat Kossuth-dí- jas főtechnológusa kalauzol. A vállalat első nagy építkezése az Inotai Erőmű elkészítése volt. Világviszonylatban is je­lentős, Európát tekintve pedig egyedülállóak voltak az új technológiai eljárások. Itt alkalmaztak először 60 tonna súlyú előregyártóit elemeket, amelyeket akkor még a vállalathoz tartozó tervezők konstruáltak. Akkoriban és azóta számos alkalommal keresik fel a vál­lalat építkezéseit külföldi szakemberek, hiszen állandóan új meg új eljárásokat, mód­szereket vezetnek be, amelyek széleskörű érdeklődésre tart­hatnak számot. Berente, Tiszapalkonya, Ka­zincbarcika és ezeknél kisebb- hírű építkezések jelzik a válla­lat tízéves útját. Az Üllői úti házak tatarozá­sát és az újak építését, a buda­pesti Zsigmond téri hatalmas lakótelep építését a vállalat vé­gezte. Az erőművek építkezé­seinél szintén jutott lakás- és kulturális létesítmények építé­sére szóló megbízás. Jelenleg a Borsodi Vegyi­kombinát bővítését végzi a vállalat. De ennél is jelentő­sebb feladat az, amelyet a 31-esek a Dunai Cementmű építésénél kaptak; Tavaly kezdték meg a fel­vonulást Vácra, a DCM épít­kezéséhez. 1960. szeptember 1-én je­lentek meg a vállalat dol­gozói az építkezésen és az év végéig a lakótelepen 28 millió, a gyár területén pe­dig 17 millió forint értékű beépítést végeztek. Ebben az évben a vállalat a Dunai Cement- és Mészmű építkezésébe 140 millió forint értéket, épít be. Ebből a ce­mentgyárra 90 millió és a lakó­telepre 50 millió forint jut. Az építőiparban még kísérle­ti stádiumban levő és sokat vi­tatott kétműszakos munka al­kalmazására is sor kerül az építkezésen. A nagy teljesít­ményű kotrógépekkel például éjszaka is dolgoznak. Itt egy igen nehéz feladattal kellett a szakembereknek megbirkóz­nánk, mivel a laza lösztalajt olyan mértékben kellett tömö­ríteni a nagy súlyú építkezések alá, amire még eddig nem volt példa. A gépészek azt tartották, hogy lehetetlenség a feladat megvalósítása, mivel a a rendelkezésekre álló gépek­kel ilyen tömörítés megoldha­tatlan. Mégis sikerült. És most már ott tartunk, hogy a talaj meghatározott 25 százalékos tömörítését elvégezték. A vállalat építkezései — mint arról Víg István KISZ- titkár beszámol — KISZ-védnökség alatt álla­nak, 19 ifjúsági brigád dolgozik jelenleg. De legfőbb feladatnak tekintik a kiszisták a DCM építkezését. Nyáron, az építkezés terüle­tén 600 fiatalt foglalkoztató KISZ-tábor lesz. Az építkezés vezetői már most készülnek arra, hogy a fiatalokat a leg­célszerűbben és a leghaszno-1 sabban állíthassák munkába. I Jelenleg is minden vasár­nap 100—150 főből álló ifi­csoport utazik Vácra, hogy társadalmi munkában ve­gyen részt a Cementmű építésén. A társadalmi munkában dolgo­zó fiatalok irányítását is jó­részt fiatal műszaki vezetők vállalták, ugyancsak társadal­mi munkában. De a múlt eredményei és a jelen munkája sem foglalhatja le annyira a vállalat igazgató­ját, Grőger Károlyt és a többi vezetőt, hogy csillogó szemmel és ifjú tervezgető lendülettel ne beszéljenek a holnapra és azutánra tervezett munkák­ról. A tízéves évforduló is csak arra szolgál, hogy a végzett munka öröméből erőt merítve megoldják az új és új feladato­kat. Thurzó Tibor Ahol az állatok eledelét „főzik“ Ismerkedés a ceglédi Takarmánytáp Keverő Üzemmel Űj fogalom kezd terjedni a megyében. A nagyüzemi gaz­dálkodás útjára lépett dol­gozó parasztok most kezdik megismerni a takarmánytáp- etetés fogalmát, s ettől az ál­lattenyésztés fellendülését vár­ják. Mit jelent a takarmány- táp-etetés, hogyan készülnek a tápok? Erre kerestünk vá­laszt a ceglédi Takarmány­táp Keverő Üzemben. — Az üzemvezetőt keres­sük. — Elnézést, de az üzemve­zető most foglalt. A Heves megyei Terményforgalmi Vál­lalattól vannak itt vendégek, őket kalauzolja. Lányi Pál. a Pest megyei Terményforgalmi Vállalat igazgatója, aki éppen az üzem­ben tartózkodik, fogad ben­nünket ezekkel a szavakkal. Miután elmondjuk jövetelünk célját. Lányi Pál készsége­sen „helyettesíti” az üzem­vezetőt. Meglepő tájékozott­sággal ismerteti az üzem mű­szaki. termelési és kereske­delmi adatait, noha az üzem munkája csak egy kis része a megyei vállalat egész tevékenységé­nek. — Alig hat hete működik ez az üzem — mondja Lányi Pál —. de már elismerésre méltó hírnévre tett szert. Az egész megyében ismerik a termelőszövetkezetek, és di­csérik készítményeit. — Miért van szükség a ta­karmánytáp készítésre? — Ma már az egész vilá­gon rátérnek a takarmánytáp- etetésre. mert bebizonyoso­dott. hogy a régi takarmá­nyozási módok mindenütt aka­dályozzák a maximális hoza­mok elérését. A hagyományos takarmányok nem. vagy leg­Súlyos börtönbüntetésre ítélték a hanyag mezőgazdászt A 33 000 forint okozott kort is meg keil térítenie tal kötött szerződés alap­ján hozott létre a tsz. A mezőgazdász a sertések ta­karmányozása körül súlyos mulasztások sorozatát követ­te el. Utasítására a sertések számára adagolt friss töré­sű, nem morzsolható kukori­cát ötnaponként darálták le és szállították ki a sertés­telepre, ahol azt megfelelően tárolni nem lehetett. A ta­karmány befülledt és meg- dohosodott. Barabás több­szöri szigorú figyelmeztetés után sem szüntette meg a helytelen takarmányozást. En­nek következtében a sertések szervezete erősen legyengült. A fellépő járványos beteg­ségekkel és bélfertőzésekkel szemben az állatoknak nem volt ellenállóképességük. A mezőgazdásznak . köteles­sége volt az állatszámadá­sok könyvének vezetése is Annak naprakész vezetését azonban elhanyagolta. Hanyag és felületes ad­minisztrációs munkájá­nak az lett a következ­ménye, hogy utólag még az állatelhullások számát sem lehetett pontosan tisztázni. A könyvelés felé szolgálta­tott számszerű jelentései is teljesen légbőlkapottak vol­tak, így a statisztikai jelen­tésekbe is valótlan adatok kerültek be. A Nagykőrösi Városi Bíró­ság a most megtartott tár­gyaláson lényegében a vád­irattal egyezően állapította meg Barabás Ferenc bűnös­ségét a társadalmi tulajdon hanyag kezelésének bűntetté­ben és egy év és két hónapi börtönbüntetéssel sújtotta. Ugyanakkor elrendelte az amnesztia folytán felfüggesz­tett kétévi börtönbüntetés le nem töltött részének végre­hajtását is. A városi bíróság ítéletében kötelezte Barabást 33 400 forint kárösszeg és a bűnügyi költségek megtéríté­sére is. Az ügyész indítványára — a két büntetés együttes mér­tékére tekintettel — a bíró­ság elrendelte a vádlott le­tartóztatását. A manigoló bukása Nyugat-Afrikában ííSitfSl v Szalisznyó Ferenc, a tsz építésvezetője és Orosz István, az ácsbrigád vezetője már a tetővilágosító ablakokat ké­szíti elő. jj^ I,, ii,t4 i Pák ózdi István, Bátori István és ifj. Orosz István a fiaz­tató oldalfalait szegezi fel. (Foto, szöveg, Opauszky) Üj taggal bővül az afrikai független államok sora: ápri­lis 27-én, ma, önállóvá válik a Magyarország területét meg­közelítő nagyságú nyugat-afri­kai angol gyarmat. Sierra Leo­ne. Két- és negyedmillió Jakó- sa nem könnyen, nem egysze­rűen az angol gyarmattartók nagylelkűségéből jut a függet­lenséghez. A „Szabadok városa“ és a korbács uralma A híres portugál rabszolga- vadász, Pero do Cintra 1461- ben fedezte fel az Atlanti- Öceánba nyúló hegyfokot és félszigetet, amelyet Oroszlán­hegynek nevezett pl. Sierra Leone — e néven került be a vi­dék a modern történelembe — ettől fogva 1787-ig a rabszol­gavadászokat ismerhette csak az európaiak közül, a 18. szá­zad vége felé aztán Angliá­ból és Amerikából, Afrikába hazatelepített és felszabadított néger rabszolgákból létrejött a szabadok városa, Freetown, ^ Sierra Leone mai fővárosa. A v volt rabszolgákkal azonban megjelentek az európai gyar­matosítók is: a 19. század e.e- | jén a partvidéket angol koro- | nagyarmattá nyilvánították. i Az angolok innen hatoltak be Jaz ország belsejébe, amelyet a ff század végén védnökség címén | formálisan is bekebeleztek. 1 A koronagyarmat és a véd­nökség sorsa között nem volt | különbség: egyenlővé tette azt í a mamgoló, a korbács uralma. y 2 És hogy ez nem puszta frázis, y farról tanúskodik a tény: a rabszolgaságot hivatalosan csak. 1928-ban szüntették meg. Ami az angoloké... Angol cég a vasércbányá­szattal foglalkozó Sierra Leone Development Company. An­gol a krómércbányászat ura, az S. L. Chrome Mines nevű cég. A bányászat szolgáltatja az ország exportjának felét! 1950-ben gazdag gyémántlelő­helyeket fedeztek fel, ezeket is angol vállalat, az S. L. Selec­tion Trust aknázza ki. És ter­mészetesen a pálma-, földimo­gyoró-, a kávé- és kakaóültet­vények sem a helybeli mandi- gónégerek birtokában vannak. Pedig ezeknek az ültetvények­nek is jelentőségük van az or­szág gazdaságában: az export ötödét pálmatermékek, 15 szá­zalékát kávé és fűszerfélék ké­pezik. Az ipar nélkül szűköl­ködő gyarmatnak az export életfontosságú: mindenből, még élelmiszerből is behoza­talra szorul. Léte tehát az an­goloktól függ. Ami az afrikaiaké... A feketebőrű lakosságé ez­zel szemben a 94 százalékos analfabétizmus. Övék az a négy kórházi ágy, amely az an­golok- bőkezűsége folytán itt tízezer lakosra jut, övék az az egy orvos, akin 30 000 lakos osz­tozhat. A néger gyémántbányá­szoké az az átlagosan 3,75 dol­lárnak megfelelő bér, amit 51 órás munkahét munkájával ke­reshetnek és amely után a bá­nyatröszt urai évi 3,7 millió dollár osztalékot élveznek. Lépésről lépésre... Az első engedményt a füg­getlenség irányában még 1951­ben tette az angol kormány, alighanem a második világhá­borút követő függetlenségi mozgalmak hullámának hatá­sára. 1953-ban Sierra Leone kormányt kap, 1957 májusá­ban megtartják az első válasz­tásokat. 1958 augusztusában négerekből álló új kormány alakul egy új alkotmány alap­ján. Ez az alkotmány az ango­lok szerint messzemenő enged­ményt jelent: függetlenség he­lyett azonban csak korlátozott autonómiát, ugyancsak korlá­tozott választójogot és az angol kormányzónak vétójogot ad a törvényhozó gyűléssel szem­ben, amely valójában csak ta­nácsadó testület. 1958 decemberében az afri­kai népek értekezletén Sierra Leone küldöttei hangoztatták: teljes függetlenséget követel­nek. E követelés elől a neki­lendülő afrikai függetlenségi mozgalom láttán a brit gyar­mati hatóságok sem térhettek ki: 1960 májusában London­ban tárgyalások kezdődtek újabb alkotmány és a függet­lenség érdekében. Az angoloknál? erre az időre sikerült támaszt kialakítaniok a helyi burzsoáziára és a törzs­főnökökre támaszkodó Népi Párt körében, amelynek veze­tője, Margai (április 27-től a független állam miniszterel­nöke) biztosítéknak látszik ar­ra, hogy Sierra Leona ezentúl is megmarad a brit érdekek tisztelőjének. Margai máris letartóztatta az ellenzék egyik vezetőjét, aki a népi Kínába látogatott el. A függetlenség nem lesz ma­radéktalan: Anglia légitámasz­pontokat tarthat fenn az or­szágban. A katonai záradékok miatt Stevens, a Népi Párt egyik vezetője nem is írta alá a londoni okmányt. alábbís nem optimális arány­ban tartalmazzák azokat a tápanyagokat, antibiotikumo­kat. sókat. nyomelemeket, amelyek a zavartalan anyag­cseréhez szükségesek. A ta- kamánytápokat viszont úgy állítjuk össze, hogy mindezek az anyagok o takarmányozott állatfaj igényeit a legteljesebb mér­tékben elégítsék ki. Ezért a takarmánytáppal etetett álla­tok hozama gyorsan növek­szik. és magasabb színvona­lon mozog, mint a hagyomá­nyos takarmányozás idején. — Milyen takarmánytápokat készít az üzem? — Marhatápot, kétféle ser­téstápot és négyféle baromfi­tápot. A sertés- és baromfitá­poknál figyelembe vettük az állatok éietkorát, illetve a különböző baromfifajok sajá­tos igényeit. Kíváncsiak vagyunk a főbb munkafolyamatokra, amelye­ket szintén Lányi Pál ismer­tet. Végigkísérjük a nyersáru útját a maiterkiméréstől a zsákcímkézésig. Az üzemben napi 256 mázsa takarmánytá­pot készítenek két műszak­ban. de ha az igények meg­növekednek, ezt a mennyisé­get 384 mázsára emelhetik a harmadik műszak bevezetésé­vel. Erre — előreláthatóan — ősszel, az új kukoricatermés betakarítása után kerül sor, amikor majd kellő mennyisé­gű csereterménnyel rendel­keznek a termelőszövetkeze­tek. A felvonószerkezethez ér­ve, Lányi igazgató megjegy­zi, hogy az már elavult, és a kicserélésére gondolnak. Egy nagyobb kapacitású felvonó­rendszer létesítésével majd­nem a kétszeresére, azaz napi hét vagonra növelhetik az üzein teljesítőképességét. De vajon szükség lesz erre? Igényelik ezt a termelőszövet­kezetek? De még mennyire! Az eddigi értesülések szerint a ceglédi üzem leendő hétva- gonos napi teljesítménye is kevés lesz, mert a tsz-ek mind­inkább rátérnek a korszerű táptakarmányozásra. Most már nemcsak a_ külföldi ki­magasló eredmények, hanem a hazai, sőt, a megyei tapasz­talatok is azt bizonyítják* hogy a szakszerűen összeállí­tott takarmánytápok etetésé­vel 20—25 százalékkal növekszik az állati hozam. Ezért a várható őszi csúcsfor­galomra készülve, újabb ke­verőüzemeket létesít a Pest megyei Terményforgalmi Vál­lalat Vácszentmiklóson. és Kiskunlacházán. Az előbbi május 1-ig, az utóbbi június­ban kezdi meg a takarmány- tápok készítését. A nyersáruraktárhoz érve fejeződik be az üzemlátoga­tás. ahol megköszönjük Lányi Pál kalauzolását. Egy gumi­kerekes lovaskocsit látunk az üzem elé fordulni, hogy újabb rakományt szállítson a ceglé­di Vörös Csillag Tsz-be. Ez a termelőszövetkezet már meg­kedvelte a keverőüzem ké­szítményeit, amelyekből eddig 15 vagonnal szállított el, hogy jobban hízzanak, termeljenek az állataik. Becsülik is „főzt- jeiért” az „állatok konyháját’ a ceglédi dolgozó parasztok. Nagy-Miklós István Földnek, ami a földé A nagykátai Magyar—Ko­reai Barátság Termelőszövet­kezetben nagy gondot fordíta­nak a talajerő-utánpótlásra. Az idén tavasszal a közös, va­lamint a háztáji állatállomány által termelt trágyát mind kihordták a földekre. Máté József tsz-elnök szerint ez a trágyamennyiség meghaladta a 450 vagont. Ezzel sem elé­gedtek meg, a közeli közsé­gekből már eddig száz vagon trágyát vásároltak fel. A Nagykőrösi Városi Bíró­ság most tárgyalta Barabás Ferenc kocséri lakos bűn­ügyét, amelyet a Nagykőrösi Ügyészség a társadalmi tu­lajdon hanyag kezelése miatt indított ellene. A 'k ide­jén megírtuk, hog., a huszon­három éves fiatalembert, akit egyébként ellenforradalmi bűncselekmények miatt a me­gyei bíróság 1959-ben két­évi börtönre ítélt, a kocséri Uj Élet Tsz agronómusnak al­kalmazta. Barabás Ferenc­nek nem kellett börtönbünte­tését letöltenie, azt kegyelmi úton próbaidőre felfüggesz­tették. Ilyen előzmények után a termelőszövetkezet ve- j' zetősége abban a reményben alkalmazta a fiatal agronó- \ must, hogy az otthoni kör- i nyezetben majd becsületes munkát végez. ; Barabás Ferencre a tsz ser- í téstenyésztésének irányítását í bízták. Többek között ; felügyelete alá tartozott ; a százhuszas létszámú ; sertéshizlalda is, amelyet ; az Állatforgalmi Vállalat­A\V\\\\\WVV\\W.VV\V\VVVk\VV\\ViVV\V\>\\WV>V\V\x>v\vvvv\\\v«vvvvv\ VVV» vv> ' ‘ ’ ' ■ ' , • Az idén is segítik a ceglédi Lenin Termelőszövetkezetet a Bács megyei Építő- ; ipari Vállalat dolgozói. Az ácsbrigád Orosz István vezetésé- [ vei tavaly is sok munkát végzett a szépen fejlődő közös gaz- \ daságban. Két fiaztatót, a gabonaraktár tetejét, hizlaldát, esi- '■ benevelöt és még nagyon sok más létesítményt építettek. Az \ idén most voltak kinn először. Közeleg a kocák fialásának ideje, nagy szükség van a férőhelyre. A héttagú brigád szor­galmasan dolgozott a fiaztató építésén. Ezt majd a többi vasárnapon követik a górék, a szerfás istálló, még egy Jiaz- ' tató — a brigád minden munkát elvégez, amellyel segíteni [ tud. És mindezt társadalmi munkában. A fényképezőgép ■ két képen örökítette meg a nagy hasznot hajtó társadalmi \ munkát.

Next

/
Thumbnails
Contents