Pest Megyei Hirlap, 1961. április (5. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-26 / 97. szám
1381. ÁPRILIS 28. SZERDA 3 «serei EGY ÉV ALATT - KÉTSZÁZ- HARMINCMILLIÓ FORINT Az építők szakszervezete felülvizsgálta és értékelte az építő-, fa- és építőanyagipar újítási mozgalmának: helyzetét, s a múlt évi munka tapasztalatait. A Vállalatok dolgozói tavaly több mint huszonnégyezer javaslatot nyújtottak be, s az elfogadott és bevezetett újítások gazdasági haszna . mintegy 230 millió forint. A javaslatok száma nem emelkedett, de az újítások értékesebbek voltak, s így a megtakarítás csaknem hatvanmillió forinttal nagyobb, mint az előző évben. (MTI) FÁSÍTÁS A mendei csemetekert Utí- szesei vállalták: a fásítási hónap sikere érdekében társadalmi munkában végzik el a csemetefák kiemelését, hogy az ültetési anyagot időben biztosítsák. Ugyanekkor a seprűellátás zavartalanságáért nyírfa anyatelepet létesítettek és ötezer darab csemetét ültettek d. íJovd (eóz a CJerje-J ^erje luncáeF Fulladozó források, termálvizek és csőkutak nyomában Megírtuk már, hogy megyénkben mennyi víz folyik el haszontalanul és mekkora földterületek áhítják hiába az életet adó vizet. Már akkor is megemlítettünk jó néhány lehetőséget, amelyből vízhez juthatna a szomjas föld és gazdagabb, értékesebb terméshez az ember. Ebben a riportban egy kissé „közelebb” jutunk a vízhez, azaz egy kisebb terület öntözési lehetőségeit kutatjuk — alaposabban. Pest megye délkeleti részén, Pilistől — Tószegig halad a Gerje csatorna. Az ötvennégy kilométer hosszú kanális Tószegnél egyesül a Perjével, hogy azután együttes erővel keressék a Tiszát. További utazásuk most számunkra nem érdekes, mert elhagyják a megye határát. Annál érdekesebb azonban a Pest megyei út, amely számos termelőszövetkezet földjét kettészeli és bőséges lehetőséget Autó - bútor - hűtőház Nagykőrös hasznos intézménnyel gyarapodott, két szolgáltató és gyártó ktsz egyesítésével. Bgymilliós költséggel nemrégiben autószervizt építettek, emellett élelmiszeripari gépeket is javítanak. A helyi és a kecskeméti konzervgyár, a szegedi és miskolci hűtőhöz, de még a kalocsai paprikamalom is velük dolgoztat. Készítenek vegyipari gépeket, szállítóberendezéseket. A BÚTORÉRT Vállalat Íróasztalokat készíttet faárurészlegükkel, de jut idő lakásbútorok gyártására is. Megállás nélkül dolgozik a drótfonórészleg. Két-két és féltonna kerítésnek valót állítanak elő havonta. Javítanak és gyártanak lószerszámokat, gép- szíjakat. építenek mérlegházakat és állatfeljárókat. Nemsokára megkezdik a háztartási kisgépek javítását. Mindezt hetvenöt emberrel végzik. Megérdemelten kapták az egyhavi nyereségrészesedést. kínál az öntözéses gazdálkodásra. A Gerje és a Perje egymást „túllicitálva” kínálja kincseit, mintha mondanák: nézzétek emberek, milyen kiváló öntözővizet szállítunk mi szüntelen! De hát a csatornák néma kiáltását még kevesen hallják. Fut, suhan a víz, de a Pest megyei útnak még kevés a ' haszna. Erről beszélgetünk Jancsó Józseffel és Borsányi Sándorral, a Gerje—Perjo Vízgazdasági Társulat műszaki vezetőivél. — A vízgazdálkodási társulat — mondja Jancsó József — egyik fő feladatának tartja, hogy tagjainak — a ceglédi járás termelőszövetkezeteinek és állami gazdaságainak — erőfeszítéseit egyesítve kiaknázza a Gerje—Perje környék öntözési lehetőségeit. Sajnos, e téren még nem sok eredménnyel dicsekedhetünk. A két csatorna vízkészletét még alig használjuk fel. Csupán a ceglédi Kossuth Tsz tett' bátortalan lépést ezen az úton, 8 hoidnyi terület öntözésével. Jancsó József elmondja még. hogy akadályozza a Gerje— Perje környéki öntözéses gaz-' dálkddás fejlesztését a tsz-ek- ben tapasztalható közöny és vonakodás is. így például a csatorna-karbantartási munkák finaszirozására. 30 000 köbméter föld megmozgatásához 800 000 forint kellene, de o tsz-ek nem fizetik be a holdanként! öt forint és hetven filléres hozzá.j árulást. Pedig a két patak vizével, több száz hold földet lehelne öntözni. ami sok milliós bevétel növekedést jelentene a já- rás termelőszövetkezeteinek. A Gerje csatorna . vízbősp- i gét vizsgálva megtudjuk, hogy í aszályosabb években csaknem teljesen kiszárad a csatorna vize. Lehet-e ezen segíteni? A műszaki szakembereit véleménye .szenäifc „igers.--csak nem keil -sajnálni a fáradságot. A i Vízügyi Tudományos Kutató ; Intézet feladata lenne feltárni i ;a Gerje csatorna forrásvizeit, j í amelyek valamiképpen eltó- I I mődtek. Ha ezeket a forráso- : kát felszabadítanák., szárazabb ; években , is bőségesen szálift- j hatna vizet a Gerje, ’ A Gerje—Perje környéki ön- • tözési lehetőségek koránt sein 1 merülnek ki a két csatorna íhasznosatásával. Hatalmas te - í rületeket lehetne öntözni még j például a csőkutas öntözési ; rendszer elterjesztésével is, í amelyre kiváló lehetőségek í nyílnak a ceglédi járásban. < A Vízgazdálkodási Társulat 'önálló kútfúró részleggel ren- 5 delkezik. amely elvégezhetné ' az alapvető munkákat a tsz- i ekben. A társulat rezsi felszá- í mítása nélkül, önköltségi áron J végzi a kútfúrásokat, amelyek 5 így 60 százalékkal olcsóbbak, í mintha például a Vízügyi £ Igazgatóság végezné. Érthető tehát a tsz-sj-k kezdeti érdeklődése és lelkesedése, amellyel ^a csőkutas öntözési rendszer felterjesztését fogadták. í Annál furcsább és érthetetlenebb azonban, hogy amikor a kivitelezésre került a sor, egymás után léptek vissza a termelőszövetkezetek. A nagy érdeklődésből és lelkesedésből csupán annyi tellett, hogy 32 csákót fúrására adtak megbízást a Vízgazdálkodási Társulatnak, de ezeket a kutakat is többnyire állami gazdaságokban fúrják. Egy- egy kút — a körülményektől függően — 8—12 hold föld öntözéséhez szolgáltat vizet. .A Dánszentmiklósi Állami Gazdaságban például 10 csőkúttal 120 holdon folytatnak öntözéses gazdálkodást. Tekintetbe véve az önköltségi kútfúrást és az öntözéses gazdálkodás nagy jövedelmezőségét, nyomban kitűnik a csőkutas öntözési rendszer óriási előnye. A ceglédi járásban kutatva, lehetetlen észre nem venni a törteli pazarlást. Ebben a községben — földgáz után kutatva — több termálvizes kutat fúrtak a kutatók, amelyek már hosszú ideje ontják a kincset érő melegvizet. Éjjel-nappal ömlik a melegvíz ezekből a kutakból, de a helybeli •Rákóczi Tsz nem sajnálja. Pedig, ha a saját területén buzogó me- legforrások vizét fűtésre használná. óriási haszonra tehetne szert. Fűteni lehetne a vízzel melegágyakat, baromfi- ólakat is, de akár gyógyfürdő építésére i.q. alkalmas lenne. Megbocsáthatatlan bűn, veszni hagyni ezt a kincset, amelyért szinte csak le kellene hajolniuk. Figyelmébe ajánljuk ezt a Ceglédi Járási Tanács mezőgazdasági osztályának is. mert tudomásunk szerint ők sem túlságosan bolygatják a törteli termálvizek ügyét. ‘Gká&'néhány szembetűnő lehetőséget csillogtattunk meg írásunkban, amelyből aranyat lehetne nyerni a ceglédi járásban. Ezenkívül miig' számtalan más lehetőség vár kiaknázásra. csak eSv kis akarat és , leleményesség kellene. Nagy-Miklós István J7TT01 A Kilián György testnevelési mozgalomról A Kilián György testnevelési sportmozgalom sok csapatnál ünnepélyes keretek között kezdődik május 1-én. Vannak községek, ahol a munka ünnepének műsorszámai között olyan sportesemények is szerepelnek, amelyeken már próbázhatnak a pajtások. Budaörsön például a helyi sportkör vezetője az úttörőcsapat-vezetővel és a testnevelő tanárokkal közösen szervezi május 1 sportműsorát, a Kilián György testnevelési és sportmozgalorrf jegyében; A HŐSÖK KÖNYVÉBŐL... A csemói Bem József úttörőcsapat írja: „Az őrsök első feladatúi azt tűzték ki, hogy egymás szere- tetével, segítésével eredményesebbé tegyék az iskolai munkát. Az idősebbek segítésére összefogtak az őrsök és segítkeznek a ház körüli munkákban. Közben megismerkednek Csemő 1 és népe régi életével. A Szabad Föld Tsz segítésére is mindig készen áll a csapat.” hirdeti, hogy a szorgalmas pajtások műnk a.ja nyomán nem kell az érd-újtelepieknek három kilométerre járni az orvosi segítségért. U. Budai János tahitótfalui pajtás leveléből idézünk: „Csapatunk sportszakosztálya a tavaszi szünetben edzőtáborban készült a kézilabdasportban jobb eredmények elérésére. A tábor megszervezésében nagy segítséget kaptunk a lelkes ’pedagógusoktól és szülőktől. A kemény sportmunka mellett persze, nem hiányzott a vidámság, a játék sem.” Halloitad ? ... hogy a járási kultúrver- j senyékét május 20-ig rende- j zik meg, művészeti áganként I az elsők vehetnek részt a me- j gyei döntőkön. ... hogy a járási négytusa- ' versenyeket májusban bonyo- ! lit jak le. Pajtások, várjuk beszámolóitokat. t ... hogy elkészült a II. j próba honismereti részének a : Pest megyére vonatkozó 13 I kérdést feldolgozó anyag, í amelyből részleteket fogunk közölni a II. -próbára készülő őrsök részére. ...hogy a ráckevei járási elnökség a kulturális szemle során kiállítást rendez szakőrseinek készítményeiből és a hősök könyvéből. ...hogy •„Irodalmi Híradó” címmel havonta megjelenő iskolai és úttörőélettel foglalkozó lap jelenik meg a szigetszentmiklósi 4507. sz. József Attila úttörőcsapatban. Aki szelet vet — vihart arat Vádiratot adtak ki a védó-erdósávokat kivágató volt tus-elnök ellen Nem mindennapi bűnügyben készült el a vádirat a közelmúltban a Nagykátai Járási Ügyészségen. A vádlott: j Raskovics Kristóf 34 éves szentmártonkátai lakos, volt tsz-elnök. A vád: közellátás , érdekeit veszélyeztető bűntett és közokirathamisítás bűncselekménye. Raskovics Kristóf a szentmártonkátai Dózsa Termelő- szövetkezetnek volt az elnöke. Ez év januárjának első napjaiban vezetőségi ülést hívott össze és azon olyan határozatot hozott, hogy a termelőszövetkezet területén lévő szélfogó fasorokat, útmenti fákat, és kisebb erdőMiböl van az oroszlán ? Lászki Erzsébet, a munkásellátási osztály előadója szobájában. (SITI Foto: Zinner Erzsébet felv.) hexi barátomat úgylátszik be kell végre vezetnem az irodalomba. Eddigi szereplése, magatartása ugyanis azt a jogos gyanút ébreszti bennem, hogy produkál még egyet-mást ebben a témaszegénynek nem mondható világban. Remek, határozott, öntudatos férfiú, aki például ’ a játékban sem ismeri a tréfát. Komolyan veszi áz életet, alkalmasint, töméntelen tapasztalatot szerzett már róla két- és félesztendős életében. Véleménye van a dolgokról, ítélni szokott elevenek és holtak fölött. Nem könnyen barátkozik, még a lépcsőházban, vagy a függőfölyóson is megválogatja azokat. akikkel szó- baáll. A legjobb barátja az a bácsi, o.ki a közértből reggelenként a tejet meg a kiflit osztja szét a lakóknak. De utána rögtön a postás bácsi, majd pedig én következem. Nem tudom miért, de kitüntetett barátságával. Kedves közvetlenséggel társalkodik, határozott léptekkel tipeg végig a parketten a kis cukrosdobozig és szedi ki apró ujjaival járandóságát. Szóval az történt. hogy komoly pofikával totyogott fel a minap a lépcsőn az udvarból, otthagyva hasonló korú kartársait és kartársnőit játékaikkal egyetemben. — Nem megyek többét udvarba — enunciálta anyukájának. — Aztán nem? — Mert Udvarban lánok zörögnek. — Talán bádogból vannak? — kíváncsiskodott anyuka. — Nem bádogból intette le a ímerek —, hanem oroszlánból. m. 1. miért félek. oroszkei. a tagsággal kitermelte- ti>k. Az elnök javaslatára a vezetőségi ülés úgy döntött, hogy a kitermeit fa egyhar- mada a szövetkezeté, kétharmada pedig a kitermelést végző tagoké lesz. Raskovics Kristóf volt elnököt ennek a határozatnak a meghozatalában nem egyéni érdek vezette, hanem —■ a tagság szemében akart „jó fiú” lenni. A volt elnök a határozat meghozatala után a tsz vezetősége nevében a fakitermelési engedély megadása ir^nt a járási tanács mező- gazdasági osztályához írásos kérelmet nyújtott be. Kérelmét azzal indokolta, hogy a kitermelendő fa a lovaskocsik javításához, jászol és karám készítéséhez, valamint kukoricagóré építéséhez szükséges. Raskovics Kristóf ezután, meg sem várva a járási, illetve az erdő- gazdasági szervek döntését, önkényesen engedélyt adott a fakitermelés megkezdésére. Intézkedésének eredményeként néhány nap alatt szinte teljesen letarolták a védő- erdősávokat. amelyek a futóhomokos területeket a szél pusztító hatásától védték. Az erdészeti szakértő részletes felmérése szerint a szentmártonkátai Dózsa Termelő- szövetkezetben január elején összesen harminckét köbméternyi fiatal akácfát irtottak ki. Ennek fele. ipari célra is használható bányafa volt. Az engedély n,élkül kitermelt famennyiség értéke kereken tizenhatezer forint. A vádirat megállapítása szerint a védő-erdősávok kipusztítása következtében a népgazdaságot a kivágott fa értékénél sokkal jelentősebb kár érte, mert a laza. futóhomokos talajon a szélviharok a mezőgazdasági kultúrnövényeket teljesen tönkretehetik. Az erdősávok újbóli telepítése viszont csak hosszú évek múltán nyújt védelmet a szél pusztítása ellen. A helyszíni szemlén a szakértők megállapították, hogy ilyen károk már eddig is keletkeztek. így a március 13 és 15 közötti erős szél által felkavart futóhomok a termelő- szövetkezet mák- és borsóvetésének tetemes részét teljesen elpusztította. A homokverés miatt keletkezett kár meghaladja a kitermelt fa értékét. Raskovics Kristóf, a szentmártonkátai Dózsa Termelő- szövetkezet volt elnöke, felelőtlen munkájával, „jófiús1 kodásával” a szó szoros értelmében szelet vetett — és a közmondás igazsága szerint, most — vihart arat. Bűnügyében a Nagykátai Járásbíróság hoz hamarosan ítéletet. ^ ______(gy. m.) S tiiytts sacmncsótlttnséff történt hétfőn délben Nagy- kátán: felrobbant és öt kisgyermeket megsebesített egy páncélelhárító gránát. • A gyermekek a téglagyár előtt, az útmenti árokban találták a gránátot — játszani kezdtek vele. A lőszer felrobbant s az öt kisfiút — akik közül a legidősebb nyolcéves — súlyosan megsebesítette. A robbanás ereje kitörte a közeli lakóépület ablakait. A sebesült gyermekeket a jászberényi kórházba szállították. Pajtások leveleiből Tóth Anna pajtás írja Érd- ! Újtelepről: Az érd-újtelepi j 307. sz. Petőfi Sándor és a j 4953. sz. Martos Flóra úttörő- } csapatok a tavaszi szünidőt j munkával töltötték el. A 15 \ vállalásuk egyik kiemelkedő j pontját teljesítették, amikor a j KISZ-fiatalokkal karöltve se- | gítséget adtak az új orvosi rendelő építéséhez. Horváth j Géza, Tillai Ernő, Bajez 1st- ! ván, Frank János és Bangó j György pajtások az egész ta- j vaszi szünidőt ott töltötték. A j felhúzott falakon úttöxőzászló : ! KÉPEK A CSEPEL AUTÓGYÁR í MUNKÁSSZÁLLÓJÁBÓL A 120 személyes szállá berendezésének felújítására 1960- ; ban kétszázezer forintot fordítottak. A szállóban a kényei- \ mes szobákon kívül társalgó és könyvtár áll a lakók rendel- : Ixzésére.