Pest Megyei Hirlap, 1961. április (5. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-19 / 91. szám

ABONY: KINIZSI SOROZÓ w V. ÉVFOLYAM, 91. SZÁM 1961. ÁPRILIS 19. SZERDA Hatvanöt vagon alma A danszentmikiosi Micsurin Termelőszövetkezet 3900 hol­don gazdálkodik. Ebből 1000 hold kenyérgabona, 800 hold kukorica, 172 hold a tsz al­matelepe, 80 hold szőlő, 50 hold öntözéses kertészet, a terület többi részén takar­mánynövényeket termelnek. A 172 holdas almatelepen mintegy tizennégyezer fa van, jelentős részben jonathán és starkmg. A termelés teljesen gépesített. A permetezést négy motoros és két magas­nyomású Rapid-tox permetező, géppel végzik és az egész te­lepet 4—5 nap alatt be tud­ják permetezni a meglevő ka­pacitással. A terület 95 szá­zalékban pajzstetűmentes és 96 százalékban egyéb kárle- vőmentes. Évenként átlagosan 400 ezer forint értékű védő­szert használnak fel, főleg pemitet, suffexet és nikotint. A kártevőkkel szembeni ha­tásos védekezésért a tsz 1960- ban 110 ezer forint visszaté­rítést kapott. A múlt évben 11 alkalommal permeteztek. A legolcsóbb permetezés 18 ezer forintba került, a legdrá­gább 62 ezer forintot emész­tett fel. Minden évben 30 holdat szervestrágyával trágyáznak és ugyancsak minden évben a telep felét műtrágyával szórják be. Az 1961. évre be­tervezett munkaegység 24 200. Havonta 20 forint munka­egység-előleget fizet a tsz. 30—40 tag ezer forinton felül vett fel ebben a hónapban is. A legmagasabb összegeket eb­ben a hónapban Gulyás Ist­ván (1822 forint), Kerti József (1562 forint) és Urbán Sándor (1522 forint) vették fel. A zár­számadás óta harminc új tag jelentkezett felvételre és fi­gyelemre méltó adat az, hogy közülük 26 húsz éven aluli. Ez annyit jelet, hogy megin­dult a fiatalság áramlása a mezőgazdaság felé. Különben pedig a tsz 330 tagja közül 105 huszonöt éven aluli. Az átlagos életkor 40 év. A múlt évi almatermés igen jó volt. 65 vagon almát adtak át a MÉK-nek export célra, mintegy 7 ezer mázsát. Az igen jó minőségű áruért a tervezett 2,80 forint helyett 4,10 forintot kaptak. Csak az alma leszedéséhez 2200 mun­kanapra volt szükség s a tag­ság megfeszített munkája el­lenére is kénytelen volt nap­számosokat is alkalmazni. A tagság átlagosan 50 kg első­rendű almát kapott és mun­kaegységenként 0,3 liter bort. A fák igen jól teleltek. A metszést, törzsápolást, műtrá­gyázást és első permetezést rendben befejezték. Minden kilátás megvan arra, hogy a múlt évi termést az idei még jobb termés fogja követni. Tavaszi munkák a termelőszövetkezetekben Sajnos döntetlen Termelőszövetkezeteinkben elvégezték az őszi kalászosok tavaszi ápolását, elvetették a mákot, cukorrépát, a dugvá­nyozást. Ezekből a növény­féleségekből a mák. valamint a cukorrépa sarabolási mun­kálatai folynak. Általában minden tsz-ben elkészítették a kukorica részére a magágyat, sőt, tsz-eink többségében a kukoricavetést is megkezd­ték. A kukoricavetésnél kü­lönösen ügyelni kell a munka­erő ellátottságára, és a ve­tést úgy kell elvégezni, hogy a meglevő gépek maxi­málisan ki legyenek hasz­nálva a növényápolások idején például négyzetes, ikersoros vetés alkalma­zásával. A termésátlagok növelése szempontjából elengedhetet­lenül szükséges a gépi műve­lésben részt vevő dolgozók anyagi érdekeltségének foko­zása. Vannak elképzelések a tsz-vezetőség részéről bizo­nyos természetbeni prémiumot illetően. Az a helyes, ha ezt összekötik a terv túlteljesítésé­vel és a terven felüli mennyi­ségből különböző juttatásokat eszközölnek. Mindezekkel az intézkedésekkel elő lehet se­gíteni a növényápolási és egyéb munkák időbeni elvég­zését. A fenti munkáikkal párhuzamosan folynak a sző­lős területeken a munkák. Lé­nyegében a nyitást befejezték, teljes ütemben folynak a met­szési munkák. Ez fontos is, mert az idő nagyon sürget. A szőlős területeken az anyagi érdekeltség foko­zása helyesen összhangba van hozva a tsz tagságá­nak érdekeivel. Az az elv, hogy a tsz tagsága több évre válallja el a terüle­tet, azt célozza, hogy az egyes munkák, amelyek befolyásolják a szőlők ter­mőerejének megfelelő szabályozását, ebben a szellemben legyenek elvé­gezve. Egyes helyeken tapasztalha­tó. például a Kossuth, a Vö­rös Csillag, valarpint a Petőfi tsz szőlős területén, hogy nem úgy végezték a metszési mun­kát, hogy az illető szőlő ter­mőerejének megfeleljen. A fenti hibák további elkerülé­se végett helyes lenne, ha tsz-eink tagjai, akik az ezüstkalá­szos tanfolyamra jártak, az ott tanultakat a tagság körében tudatosítanák. De semmivel sem kevesebb a felelőssége a tsz szakembe­reinek, valamint vezetőinek. Még nem késő, nézzenek szét területeiken, kísérjék fi­gyelemmel, hogy a szőlőkul­túrák megfelelően legyenek ápolva és arra oktassák azo­kat a tsz-tagokat, akik nem értik meg, hogy a szőlők tér- j "ütését nem egy év alatt kell j levenni, hanem folyamatossá- j got kell biztosítani. Ezt ki- j vánják különösen a korábban elhanyagolt szőlős területek. — P. I.. — Az újonnan átalakított Kini­zsi Söröző éttermét Horváth József festőművész nagymére­tű festményei díszítik. Retkes Jánosné, az újjáépült Kinizsi Söröző boltvezető­helyettese szükség esetén a presszógép mellett is kitünően megállja a helyét. Az elmúlt vasárnap semmi­lyen szempontból sem sorol­ható a ceglédi kézilabdások sikeres vasárnapjai közé. A három megyebajnokságban játszó csapat közül esek a Ceglédi Építők női csapata tudott győzni, a férficsapat döntetlen eredményt ért el, a Ceglédi Honvéd pedig ideha­za reálisan vereséget szen­vedett. Ceglédi K. Építők—Nógrád- verőce 12:12 (6:6) Nógrádverőce, 200 néző ve­zette: Katona, Cegléd Kossuth Építők: Csendes, Vincze, Írházi, Szá­raz, Tukacs, Imregi, Monori. Csere: Páncél_ Ócsai, Károly. Edző Osváth Tibor. A tavalyi mérkőzések óta igen sokat fejlődött nógrád- verőcei csapat igen nehéz mér­kőzés elé állította a szétesően játszó ceglédi csapatot. Az el­ső félidő perceiben igaz ugyan, hogy 4:l-re elhúzott az Építők, de azután foko­zatosan feljöttek a nógrádve- rőceiek és az egymás után vezetett formás támadások­kai a félidő végére ki is egyen­lítettek. A második félidőben Nóg- rádverőce kezdett jobban és mezőny fölényét gólokkal is jelezte. A félidő végén nagy hajrába kezdett a ceglédi csa­pat, de a döntetlent is csak szerencsével érte el. Két perccel a mérkőzés befejezése előtt még egy góllal vezet­tek a nógráaverőceiek s ekkor a játékvezető — kissé szigo­rúan — hétméterest ítélt a ceglédi csapat ellen, amelyet szerencsére kapufára dobtak a verőceiek. Az ellentáma­dásból — Száraz jóvoltából — egyenlített az Építők, de ez már az utolsó percben volt, hiszen az újrakezdésre már nem is volt idő. Osváth háromhetes eltiltása miatt nem játszott, sőt, még a jövő vasárnap sem játsz­hat. Monori és Vincze egy-egy hétméterest kihagyott. Góldo­bók: Száraz (4), Ócsai (3), Vincze (2), Tukacs, Irházi, Monori (1—1). Jók: Száraz, Ócsai, Károly, Páncél, Tukacs. Andrássy Gyula Baromfitenyésztés a nagyüzemben Megdicsérjük a 112-es számú bolt vezető­jét, Károly Ferencet, aki ki­váló munkája nyomán az el­ső negyedévi tervét 150,1 szá­zalékra teljesítette. Dicséretet érdemelnek még a 78-as számú bolt (Szolnoki úti) dolgozói is. Munkájuk kifogástalan, ami első ne­gyedévi teljesítményükből is kitűnik, ugyanis 146,7 szá­zalékra teljesítették tervü­ket. A bolt vezetője: Pet­rányi íjászióné. Jó munkát végzett még Kovács Kor­nélia, Osztos Istvánné és Herczegh Teréz tanuló. Labdarúgásban: Első a vasöntöde A .villamosipari gyár két különálló üzemrészből áll. Az pgyik a törteli úti vasöntöde az I. számú telep, a másik a szinesfémöntöde és elektro­mos részleg, a II. számú telep. Mindkét üzemrész rendelkezik labdarúgó csapattal és bizony sok vita adódott már, vajon melyik a jobbik csapat. Ez a kérdés dőlt el a napokban a gerjei sportpályán. Itt rendez­ték meg a két telep közti lab­darúgó mérkőzést. A két csapat a következő összeállításban játszott: I. sz. telep: Túri — Tóth l. Oláh. Pánczél — Sárközi Bállá — Palásti. Kovács Füle. Halmi. Juhász. II. sz. telep: Orbán — Lő­rinc, Török. Szekeres — Ra- deczky, Csoh — Asztalos Tóth II.. Simon. Ligeti Csányi. A mindvégig izgp’mas játé­kot általában a játékosok ide­gessége jellemezte. Az első fél­időben ugyan nem esett gól, de gólhelyzet annál. inkább adódott mindkét részről, de a játékosok kihagyták a jó hely­zeteket. A második félidő kö­zepén a balösszekötőt játszó Halmi kicselezve a védelmet, védhetetlenü] vágta a hálóba a labdát. Ezután még egy gólt láthattunk ugyancsak Halmi lőtt kapura azonban a kapufá­ról lepattant és a balszélen be­futó Juhász könnyűszerrel lőt­te a vasöntöde második gól­ját. Közvetlenül a befejezés előtt a fehér-zöld. dresszben játszó, II. számú telep játéko­sai szépítettek Simon révén. Azonban a kiegyenlítésre már nem kerülhetett sor. mert a mérkőzés végét jelző síp meg­szólalt. Végül is a mérkőzést a vasöntöde nyerte 2:1 arány­ban Gól löv^k: Halmi Juha sz­ületve Simon. Jók: Oláh. Bállá. Halmi. Tö­rök. T. S. A szocialista testnevelés és sport útján Kilián György szegény kis­pesti munkáscsalád első gyer­meke. Élete úgy indult, mint sok ezer magyar proletárgye- reké, hogy aztán a benne rej­lő adottságok folytán várat­lan fordulatot vegyen, és az egyre erőteljesebben kibon­takozó magyar munkásmoz­galom egyik hősévé avassa. Talán a munkanélküliség nehéz időszaka hatott döntő­en életpályájának alakulása­kor. Volt tanonctársai elvit­ték a vasasok ifjúmunkás cso­portjába. majd a természet- barátokhoz. Szép túrák, ki­rándulások. testet-lelket üdí­tő sportversengések tették erőssé, szívóssá, a fiatal szer­vezeteket. 1927. év végén felvették a Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetségébe. A párt vezetői felismerték a kemény akaratú ifjúmunkás­ban rejlő értékeket. és Moszkvába küldték, a Lenin politikai iskolára. 1931. szen­temberében érkezett haza. és a KIMSZ első titkára lett. 1932-ben letartóztatták, majd két és félévi börtönre ítél­ték. 1935-ben újra letartóz­tatták. Kiszabadulása után a párt ismét a Szovjetunióba küldte. 1943. július 25-én in­dult haza. Varsó környékén lengyel partizánokhoz csat­lakozott, de nem jutott haza. mert a fasisztákkal vívott harcban elesett. Élj. nagy jelentőségű moz­galom bont zászlót a magyar sportban, és ez a mozgalom Kilián Györgyről, a magyar kommunista ifjúsági mozga­lom kiemelkedő alakjáról és mártírjáról kapta nevét. 1961. május 1-től új jelvényért in­dulnak sportszerű küzdelem­be a magyar sport barátai. A mozgalom fő célja, hogy a rendszeres testedzés ' segít­ségével is hozzájáruljon olyan fiatalok és dolgozók nevelé­séhez, akik Kilián György­höz hasonlóan szeretik hazá­jukat. akik erős akarattal, sportban edzett, szívós fizi­kummal i'éoesek küzdeni né­pünk jövőjéért, a szocializ­mus felépítéséért. — A CEGLÉDI tanulóifjú- I ság csoportos balesetbiztosítá- ! sa keretében 2643 tanuló biz- j tosított, évi 5 forintos biztosí­tási díj ellenében. A Bem Jó­zsef helyipari iskola 510 tanu­lója felnőtt baleseti biztosítást kötött és ezért évi 10 forintos biztosítási díjat fizetnek. Ben- esik Katalin, a Táncsics iskola tanulója ujjsérüléséért a na­pokban kapott1 210 forint bal­eseti kártérítést. — A JÁRÁS 30 termelőszö­vetkezete 10 274 holdon vet kukoricát. Négyzetesen 3430 holdon, ikersorosan pedig 833 holdon kerül a vetőmag a földbe. A munka végzésében jelenleg az abonyi Kossuth Tsz jár az élen. ahol 200 hold területen vetették el eddig a kukoricát. — A MÜLT HÉTEN hétfőn a városi benzinkút nem tudott üzemanyagot adni este hat órától. Az Áfort vezetősége az ügyben közli, hogy a kút meg­felelő készlettel volt ellátva, de aznap teljesen érthetetle­nül és indokolatlanul akkora volt a fogyasztás, hogy a kész­let a kora esti órákban kime­rült. A vállalat a rövid úton való pótlást azért nem tudta te'jesítemi, mert az egyetlen tankautó éppen Nagykátára szállított üzemanyagot. Más­nap reggel idejében történt intézkedés és ez a hiba a jö­vőben nem fog előfordulni. — A TÁNCSICS iskola szín­játszói a Jókai Mór Arany­ember című regényéből ké­szült színdarabot próbálják. Jegyek elővételben az iskola tanulóitól válthatók. — A VÖRÖS CSILLAG ter­melőszövetkezetben 3 holdon már aratják a siló gabonát. — ALBERTIRSA a község­fejlesztési tervek megvalósítá­sához 24 500 forint állami hoz­zájárulást kap. — A CEGLÉDI Lábbeliké­szítő Ktsz az év első negyedé­ben 2250 darab férfiszandált gyártott 5 féle fazonban és 7 féle színben. Az árut a buda­pesti Cipőnagykereskedelmi Vállalaton keresztül az egész országban értékesítették. — A VÖRÖS Csillag II. üzemegységében 30 holdon négyzetesen vetik a kukoricát. — A TALAJJAVÍTÓ Válla­lat gépműhelye negyedévi ter­vét 115 százalékra teljesítette. Dömpereket. DT lánctalpas vontatókat. U 28-as traktoro­kat. K 25-ös Zetorokat javítot­ok és ezekhez szükséges al­katrészeket készítettek. A má­sodik tervneg.vedre a gépek egyrésze már megérkezett és a műhely május 15-ig e] van látva munkával. A TÖRTELI Béketábor termelőszövetkezet 500 darab liba hizlalásra szerződött. — SÁGI MIHÁLY dömper­szerelőt, a Talajjavító válla­lat dolgozóját a vállalat ápri­lis 4-én különleges jó munká­jáért kitüntette. — TÖRTEI.EN összesen 1600 négyzetméter területen rende­zik a parkokat. Díszfákat, cser­jéket és virágokat ültetnek el, majd kerítést építenek a pár­kok köré. Erre a munkára 20 ezer forintot fordítanak. — EGYBESZABOTT für­dőruha lesz a divat az idén, a közvéleménykutatás sze­rint. A Divatáru Nagyke­reskedelmi Vállalat ennek megfelelően készül fel a strandszezonra. Ismét erős a májusi cserebogár rajzása Cegléd és vidéke sajnos beleesik abba a zónába, ahol az V., Vli. törzs fertőz. En­nek következtében minden év­ben egyformán közepes vagy erős a cserebogár rajzása. Azért szükséges a csereboga­rak hajnali szedése, hogy- a továbbszaporodásukat meg­akadályozzuk. Köztudomású, hogy ez a cse- cserebogár 3 éves fejlődésű, tehát lárvái 2 éven keresztül érzékenyen károsítják ter­mesztett növényeinket. Mivel a talaj fertőtlenítése kpltsé- ges és utókövetkezménnyel jár. csak a bogarak irtásá­val tudunk védekezni. Szükségesnek látszik, hogy az általános iskolák bekap­csolódjanak a bogarak irtá­sába. A lerázott és összegyűj­tött bogarak megsemmisítésük után. frissen varr szárított állapodban, fejérié1"»-- ^azdag haromf i t ak a rmány t jelente­nek, — SS — . Az idén már 2000 darab na­poscsibét vásároltak, és 500 napos pecsenyekacsát, saját tenyésztésben keltettek 500 pulykát és 300 libát, s ezt a mennyiséget vásárlással 500- ra egészítik ki. Értékesítés kizárólag az ál­lami felvásárlás útján törté­nik. A tsz szerződést kötött 30 ezer tojás szállítására, a vágóbaromfi-keretben 2000 da­rab csirkét. 400 kacsát érté­kesítenek és 600 darab hízott baromfit adnak át a felvásár­lásnak. A gyors fejlesztésnek ha­tárt szab a beruházási ten'. Az idén sürgősen meg kell építeni a 40 férőhelyes ser- tésfiaztatót. az ötszáz férőhe- Ives süldőszállást, borjúneve­lőt, a három, egyenként öt­ven férőhelyes szarvasmarha- istállóhoz szükséges vízveze­téket. Ezek a beruházások fő­leg saját erőből készülnek el. A tsz távlati tervében 1962. évben elkészül az 1000 férő­helyes baromfi tojóház és a 2500 férőhelyes csibenevelő. A jászkarajenői Lenin Ter- ! melőszövetkezet tizenegy éves. A növény termelés mellett, már 1953 óta foglalkoznak csibeneveléssel, ami a gyakor­latban annyit jelent, hogy tavasszal megvásároltál- a na- \ poscsibéket, és mihelyt azok piacképes, rántanivaló csir­kékké fejlődtek, azonnal ér­tékesítették. Vagyis nyugod­tan mondhatjuk azt, hogy mellékesein baromfitartással is foglalkoztak. 1959-ben tértek át a ba­romfitenyésztésre. Mindeneic- előtt is beállítottak „ törzs- tenyésztésbe 500 magyar ken­dermagos tojótyúkot, 35 da­rab fehér pekingi tenyész- kacsát, 48 libát és 50 puly­kát. Ezután már csak te- nyés/tojást értékesítettek, ami a mindenkori piaci árnál 30 százalékkal magasabb árat jelentett. Naposcsibét válto­zatlanul a kecskeméti barom­fikeltő állomástól vásárolják, a pulykát, libát, a gazdaság­ban keltetik.

Next

/
Thumbnails
Contents