Pest Megyei Hirlap, 1961. április (5. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-18 / 90. szám

A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEGLÉD VÁROS RÉSZÉRE V. ÉVFOLYAM, 90. SZÁM 1961. ÁPRILIS 18. KEDD A II. negyedéves munkatervét tárgyalta meg a városi tanács végrehajtó bizottsága 30 000 páros tervemelést kér a Cipőipari Vállalat és lakógyűléseken a lakos­ság elé terjesztik a város távlati rendezési tervét. A negyedév során két nyil­vános tanácsülést tartanak. A tanácsülés elé terjesztendő je­lentések közül különösen je­lentős a munkásosztály helyze­téről szóló beszámoló. A végrehajtó bizottság a negyedév során a termelőszö­vetkezetekkel való állandó foglalkozás mellett napirendre fűzi a felvásár­lási szervek tevékenységé­nek, a tanácsi vállalatok gazdálkodásának, a zene­iskola. az általános és a középiskolák tanulmányi helyzetének tárgyalását. A továbbiakban folyó ügye­ket tárgyaltaik meg. — Dózsa — Hasznos találkozó Kevés olvasónknak van tu­domása arról, hogy a cegglédi gyermekkönyvtár létrehozása annak idején országos viszony­latban is úttörő kezdeménye­zés volt. Most nevezetes vendége volt a könyvtár kis olvasói­nak. A könyvtár vezetőségé­nek meghívására Ceglédre látogatott Hárs László, az országosan ismert ifjúsági író. Erre a délutáni könyv- ankétra, beszélgetésre több mint hatvan gyerek gyűlt össze az ifjúsági könyvtár otthonos kis helyiségében. Eleinte nehezen oldódott fel a hangulat, később egyre job­ban belemelegedtek a kérde- zősködésbe. Sokan érdeklőd­tek a regényírás műhelytitkai felől. Az író örült, hogy eny- nyire érdeklődnek kíváncsi fiatal olvasói. Az élénk kérdezösködésben különös talpraesettséget mu­tattak Stark Károly és Szu- nyogh János hetedikes ta­nulók. A vendég író hossza­san elbeszélgetett az egybe­gyűlt gyerekekkel, s végül dedikálta könyveit. Téged köszöntelek, népem szép virága... A tizenhatévesek üdvözlése a művelődési házban Szombaton délután a ti­zenhatévesek vették át ün­nepélyesen személyi igazolvá­nyaikat a művelődési ház emeleti nagytermébeny 272 fiatalt látott vendégül a vá­rosi KlSZ-bizottság ebből az alkalomból. Piros arcú, mo­solygós lányok, önbizalommal körültekintő, ünneplőruhás legénykék töltötték meg a ter­met. Az ünnepélyen részt vet­tek a járási és városi pártbi­zottságok titkárai, a városi és járási tanács elnökei, az ifjú­ság szervezeteinek vezetői, az államrendőrség vezetői és az iskolák igazgatói. Molnár József, a városi KISZ-ti tkár köszöntötte a fia­talokat. — A mai napon átveszitek személyi igazolványaitokat. Ez a gyakorlatban annyit je­lent, hogy a mai naptól fel­nőtt számba veszünk benne­teket. Felnőtteknek a tanu­lásban, a felelősségben és a szocialista hazánkat építő munkában. Ezután emelkedett szólásra Joó Ágoston, a városi pártbi­zottság' első titkára. — Nehéz napok jártak fe­lettünk akkor, amikor szület­tetek. Repülőgépek csattog­tak, bombák robbantak. Tele voltunk aggodalommal, egy vesztett háború minden súlya nehezedett ránk, de 1945-ben a szovjet hadsereg elhozta nekünk a szabadságot. Soha­se felejtsétek el április ne­gyedikét és vele együtt azt a testvéri segítséget, amelyet a szovjet nép jelentett és jelent a számunkra. Olcsó kutak a termeléshez — Nehéz esztendők követ- keztek. A külső ellenség után a belső ellenséggel kellett fel­venni a harcot, de édesapái­tok áldozata nem volt hiába­való. Szabad hazában korlát­lan lehetőségek várnak ben­neteket. Korlátlan lehetősé­gek a tanulásban és elhelyez­kedésben. Az egyetemek, tech­nikumok kapui nyitva állnak előttetek, a gyárak, üzemek várják a fiatalokat és ugyan­ez a helyzet a mezőgazdaság­ban. — Látjuk, hogy a mai fia­talság szereti az uj életet és szívesen vesz részt az ország- építő munkában. Sokan vol­tak, akiket az 56-os esemé­nyek megszédítettek és mi­után saját szemükkel meg­győződtek a kapitalista és szocialista rendszer közötti különbségről, boldogan térnek haza és örömmel kapcsolód­nak bele a munkába. — Most, amikor átveszitek személyi igazolványaitokat, tu­lajdonképpen egy küszöböt léptek át, amelyen túl a ta­nulás eszközei helyett a mun­ka szerszámai várnak benne­teket. Ehhez sok sikert és jó egészséget kívánok nektek! .Molnár József KISZ-títkár ezután a KISZ-munkában kü­lönösen kiemelkedő tizenhat éveseknek az elnökség előtt ünnepélyesen adta át a sze­mélyi igazolványokat. A személyi igazolványok át­vétele után kultúrműsor kö­vetkezett, majd pedig ifjúsági bál, amelyen a fiatalok éjfé­lig vidáman szórakoztak. Az újságban olvastam, hogy Benő bácsi azért mérgelődik, mert eddig semmit sem ír­tunk a társadalmi munká szer­vezéséről és arról, hogy Benő bácsi és társai hol jelentkez­hetnek társadalmi munkára és miként nyerhetnék el a „Köz­ségfejlesztésért” kitüntető jel­vény arany. ezüst- vagy bronzfokozatát. Ne mérgelődjön, Benő bá­csi! Ha az újság nem is írt erről, de megnyugtatásul köz­löm, hogy a Jászberényi ut­ca lakói 3433 forint értékű, az Oroszlán utca lakói 5332 forint értékű, a Molnár ut­caiak 10 000, a Bem utcaiak pedig 9600 forint értékű tár­sadalmi munkát máris teljesí­tettek. Rajtuk kívül még jó néhány utcát fel lehetne so­rolni. így tehat a társadalmi munka szervezése nemcsak ígéret, hanem tényleges való­ság. Közlöm még Benő bácsi­val, hogy a legnagyobb ará­nyú társadalmi munkát a sportpálya környékének ren­dezésénél szeretnénk beindíta­ni. A Hazafias Népfront már több alkalommal tartott Kint jártunk a Táncsics Tsz-ben, megnéztük a kerté­szetet, a paprikatermelőket. A kertészek Boldog községből jöttek, ahol a paprikaterme- lé-snek sok évtizedes múltja van, apáról fiúra száll a pap­rikatermelés gyakorlati tudo­mánya. A kertészetnek fontos feltétele a víz. A boldogiak már régen nagyon egyszerűen, olcsón biztosítják a szükséges vizet. Módszerüknek már jel­lemző neve is van: „Expressz- kutas öntözés”. Tapasztalat- csere útján kezd elterjedni az országban, Cegléden eddig csak a Táncsics Tsz-ben alkalmaz­zák a tizenöt holdas paprika­termelésnél, az idén először. A fúrószerszám nagyon egy­szerű, a kovácsműhelyben ké­szítették el. Eddig három ku­tat fúrtak, úgy gondolják, még hármat kell fúrni, hogy elegendő vizük legyen. Az ol­csó kútról Bartolák Mihály a Kertészet és Szőlészet szak­lapban a következőket írja: „Elterjedését nagymértékben elősegítette és segíti az, hogy az expressz-kutak olcsók és gyors öntözési lehetőséget biz­tosítanak. Egy kút elkészíté­se 350 forintba kerül és há rom dolgozó 8 óra alatt e'.c- a’ íthatja. a létesítendő ku ah nem kívánnak nagy földmun­kával járó csatornázást. A ku­tak kis terjedelműek, és kel­lően betalcarva nem akadá­lyozzák a nagyüzemi gépi munkátmegfelelő kúthálózat kialakításával kevesebb cső­vezetékkel, olcsóbban valósít­ható meg a szórófejes öntö­zés; az öntözéses berendezés már az első év terméstöbble- téböl megtérül. A kutak vízhozama átlago­san négyszáz liter, de egyes területeken eléri a 600—800 litert is percenként.” A már eddig szerzett ta­pasztalatok azt bizonyítják, hogy a könnyen és olcsón el­készíthető kutaknak nagy jö­vője van. Hasznos lenne, ha a ceglédi és a környező tsz-ek szakemberei ellátogatnának a ceglédi Táncsics Tsz-be, hogy személyesen meggyőződjenek előnyeiről és elsajátítanák a készítés egyszerű módját és termelőszövetkezeteikben megvalósítva, már az idei kertészeti termelésükben hasz­nosítanák. Zsaxlon Miklós A Villuniosipari (»várban i szombaton , fizették ki az j 1960. évi nyereségrészesedést. Egy órakor minden dolgozó | ott volt a gyár udvarán, hogy [ meghallgassa Bartus Szilárd. j a vállalat igazgatójának be- I szedet. Bartus elvtárs üdvö- j zölte a dolgozókat, majd az 1 1960-as év eredményeit is­mertette. — Az elmúlt évben jó mun­kát végeztünk, ez megmutat­kozik a nyereségrészesedésnél is. Huszonegy napnak megfe­lelő összeget fizettünk ki — mondotta többek között. — A továbbiakban sok si­kert kívánt az 1961-es évben kitűzött feladatok teljesítésé­hez, és nagyon jó szórakozást az esti családias összejövetel­re, amelyet a Magyar Ét­teremben rendeznek meg. T. S. Középiskolások szellemi öttusája Igen érdekes versenyt tar­tottak vasárnap a művelődési ház emeleti színháztermében. A városi KISZ-bizottság ál­tal rendezett középiskolások szellemi öttusájának I. for- dülóját bonyolították le. A megyénkben benevezett nyolc középiskola közül sajnálatos módon csak öt jelent meg, a ceglédi, nagykátai, abonyi, rác­kevei és a monori, de a ver­seny így is fordulatos és szí­nes volt. Minden csapat há­rom versenyzővel szerepelt és minden versenyző öt kérdést kapott. A borítékban lezárt kérdéseket a játék vezetője, Dankovszky Sándor adta fel a versenyzőknek. Megjegyez­tünk néhány érdekes kérdést: Melyek a virágnevű hangsze­rek, az ötéves tervünk végére a mezőgazdaságnak hány traktorral kell rendelkeznie, hány gát van a 80 m-es gátfu­tásban? e Minden helyes választ viha­ros taps köszöntött és a zsű­ri megfelelően pontozott. A zsűri egyébként három tagból állott: Szenei Lajos, a mű­velődési ház igazgatója, Szo- boszlai Imre, az iparitanuló­iskola helyettes igazgatója és Németh Ferenc, a városi KISZ-bizottság tagja foglalt helyet benne. A verseny több szakaszból állt. Az egyes sza­kaszok között Erdélyi Attila és tánczenekara szórakoztatta a közönséget. A műsort szí­nesítették a Kossuth gimná­zium tanulói sál tál előadott versek is. Különösen Jávor Piroska előadásában Tóth Ár­pád Láng című verse ka­pott nagy tapsot. De megér­demli a dicséretet az abonyi gimnázium népi tánccsoport­ja és népi zenekara is. Ezután Németh elvtárs emelkedett szólásra, hogy a zsűri döntését bejelentse. Az első helyre a ráckevei járás került 26 ponttal, második Nagykáta 25, harmadik Ceg­léd 23 ponttal. Az első három helyezett sze­repel az öttusa második for­dulóján és egyben döntőjén, amelyet Monoron rendeznek meg. % Tóth Sándor VIRÁGZÓ HÁZIIPAR ABONYBAN A községben évtizedes ha­gyomány a szőnyegszövés. A fürge asszonyi kezekből káp­rázatosán szép perzsasző­nyegek kerülnek ki. A sző­nyegszövök száma szerény becslés szerint 300 főre te­hető. A Pest megyei Vegyi és Kézműipari Vállalat abonyi szőnyegszövő-részlege augusz­tus elsején lesz kétéves. Hatvan dolgozóval indultak két évvel ezelőtt, akkor az évi tervük csak 300 ezer fo­rint volt. 1960-ban már 300 dolgozója volt a részlegnek és az évi tervük hárommil­lió. Az 1961. évi terv már hétmillió és a teljesítés ér­dekében jelentős létszám- emelésre lesz szükség és igen komoly szakmai képzésre. A hamarosan beinduló tanfo­lyamra több mint százan je­lentkeztek. 45—60—80 és 100 ezer cso­mós perzsaszőnyegeket ' gyár­tanak kártolt és fésűs gyap­júból. Jelenleg 324 bedolgo­zó és 32 benti dolgozó látja el az üzemet. A bedolgozó­kat szakmai tanfolyamokon képezik tovább, amelyeket Báli Imréné részlegvezető, szakavatott csomózó nagy szeretettel és szorgalommal vezet. A szőnyegszövőnők át­lagosan 900—1100 forintot ke­resnek havonta átlagosan na­pi nyolcórai munkával, ami mellett kényelmesen ellát­ják a gyermeknevelést és a háztartás gondját. Március 15-én a vállalat üzemház céljára megkapta a Tószegi út 13. szám alatti Frankenberg-kastélyt, ame­lyet félmillió forint költ­séggel tataroznak és feljújí- tanak. Az építkezés megvaló­sítja az összes . szociális le­hetőségeket: mosdót, zuha­nyozót, öltözőt, klubszobát televízióval és minden mun­katerembe rádiót. A Pest megyei Vegyi és Kézműipari Vállalat 69 te­lephellyel, 3000 dolgozóval, 145 milliós évi tervvel az or­szág legnagyobb helyiipari vállalata. Az abonyi részleg a világ minden tájára szállítja per1- zsaszőnyegeit. A Szovjetunió­ba a százezer csomós Kab- risztánt és Shirwánt, Auszt­riába a különböző mintájú fésűs gyapjú szőnyeget, ugyancsak 45 ezer csomósat Svájcba és 60—80 ezer cso­mós árut Luxemburgba. Két érdekességet érdemes, megjegyezni. Az egyik az, hogy a részleg különös ked­vezményt élvez abban, hogy a szőnyegeit helyben vámol­ják és egyenesen Abcmyból szállítják, a másik pedig az, hogy az abonyi szőnyegszö­vőnők egyhónapi fizetésnek megfelelő összeget kapnak nyereségrészesedés címén. Megérdemlik. Rossi Károly — A VASUTAS Sportegyesü­let úszószakosztályának tag­jai társadalmi munkában fel­ajánlották az ifjúság rend­szeres úszóoktatását. Sportkö­rök tagjai jelentkezzenek a sportkör vezetőinél, Iskolások a testnevelőknél, tsz-tagok és üzemi dolgozók a JTST irodá­jában. Az abonyi úszni ta­nulók jelentkezzenek az Abo­nyi Tsz Sportkörnél. — A NYÁRSAPÁTI Hala­dás Termelőszövetkezet 430 holdas szőlőjében 230 holdon a metszést rendben elvégez­ték. — A CEGLÉDI Kossuth Filmszínház igen nagy ér­deklődéssel, telt házak előtt vetíti a Légy jó mindhalálig című új magyar filmet. — AZ ABONYI Kossuth Termelőszövetkezet három ve­tőgépe végzi a négyzetes ku­koricavetést. — A BUDAPESTI Állami Erdőgazdaság ceglédi erdésze­te a termelőszövetkezetek szerfás építkezései számára 34 különböző garnitúrára kö­tött szállítási, szerződést. Eb­ből 16 garnitúrát leszállítot­tak, további 18 szállításra ké­szen áll, és azokat a termelő- szövetkezetek a hó végéig át­veszik. A különböző szerfás építkezések között három da­rab 50 férőhelyes marhaistál­ló, kilenc darab 120 férőhe­lyes sertéshizlaló, 12 darab húsz férőhelyes sertésfiaztató, öt darab, 250 darab állat be­fogadására alkalmas süldő­szállás, egy darab négy-öt- vagonos kukoricagóré és egy darab juhhodály van. Az er­dészet az anyagot méretre le­szabva szállítja, az épülete­ket csak össze kell állítani. — A CEGLÉDI Járási Épí­tőipari Szövetkezet végzi a ceglédi baleseti kórház tata­rozását. Rövidesen elkészül a szövetkezet vállalásában az fmsz Marx Károly úti zöldség­es gj ümöicsszaküzlete is. — Az ABONYI TSZ SK ké­zilabda-csapata a Zebegényi KSK-val játszott megyei el­ső osztályú mérkőzést. A mér­kőzést 34:11 arányban a fölé­nyesen jó játékot mutató abo- nyiak nyerték meg. — A KÖZLEKEDÉSÉPÍTÉ­SI Gépjavító Vállalat fenn­állásának tizedik évfordulója alkalmából 1961. április 29- től május 7-ig kiállítást ren­dez a Dózsa kultúrotthon ösz- szes helyiségeiben és a kézi­labda-pályán. — A MEZŐGAZDASÁGI Felszereléseket Gyártó ős Ja­vító Ktsz egy brigádja közel egy hónapig Budapesten dol­gozik, ahol vasvázas raktára­kat állítanak össze az orszá­gos FÜSZÉRT-központnak. ANYAKÖNYVI HÍREK Születtek: Hegedűs István, Bar­na Katalin, Molnár Julianna, Nagy László, Sallai László. Hüli József Ferenc, Palovecz János, Sárik Imre, Józsa Ágnes, Deli Ilona, Varga-Lecsapi Sándor Jó­zsef, Lukács Éva, Skultéti Lász­ló, Józsa István, Józsa László, Illing Aranka, Abonyi József. Pal- csek Mihály, Rostás Gyula, Víz­hányó Magdolna, Szabó Katalin Irén, Kiss Ferenc, Kazinczy Ir­ma, Kardulecz Emma, Mezei Já­nos. Házasságot kötöttek: Monostori János és Zakar Rozália, Rónaszé­ki Lajos Péter és Horváth Erzsé­bet, Semetka István és Domán Ilona, Székely Ferenc és Duzs Margit. Elhaltak: Mihalovits Jánosné szül. Gábor Rozália 72 éves. Paulik Péter 6 hónapos, Balogh Terézia Mária 2 hónapos, Sághy Istvánné Szüle ^szter 76 éves. Holló Béla 80 éves, Érsek Sándor 17 éves, Balogh István 61 éves. Danka István 78 éves, Túri András 75 éves, Gál József 61 éves. Tószegi Mihályné szül. Varga Mária 65 éves. Palcsek Mihály 1 napos. Ko­vács Jánosné szül. Mester Rozá­lia 81 éves. VÁLASZ BENŐ BÁCSINAK széleskörű aktívaértekezletet ennek a társadalmi munkának az előkészítésére. Azt javas­lom Benő bácsinak, hogy vagy a városi tanácshoz, vagy a Hazafias Népfronthoz for­duljon és minden bizonnyal a legnagyobb örömmel várják önkéntes jelentkezését. A tanácsülés ez év január­jában hozott olyan határozatot, hogy az iskolás kortól felfelé minden ceglédi lakostól 20 forint értékű társadalmi mun­kát vár ebben az évben. Ez a határozat Benő bácsira is és minden érdeklődőre vonatko­zik. A társadalmi munka nyilvántartása a helyszínen vezetett építési naplóban tör­ténik. A „Községfejlesztésért” kitüntető jelvény aranyfoko­zatát az kapja meg, aki egy évben legalább 150 munkaórát teljesít. Az ezüstfokozathoz 100, a bronzfokozathoz pedig 75 munkaóra teljesítése szük­séges. Nagyon örülnénk, ha Be­nő bácsi az elsők között kap­hatná meg a kitüntető jel­vény arany fokozatát. Petró Mihály községfejlesztési főelőadó tette, hogy újabb 30 000 páros tervemelést kérjenek. A válla­lat rendelkezik mindazokkal a feltételekkel amelyek a meg­növekedett feladatok teljesíté­séhez szükségesek. A vb. határozatban rámu­tat, hogy a vezetőknek nagyobb gonddal kell törődni a munkaszervezéssel, a munkaversennyel és az újítások kérdésével. A kö­vetkező időszakban a fő kérdés a párthatározat végrehajtásával kapcso­latos politikai és gazda­sági intézkedési terv maradéktalan végrehajtá­sa kell legyen, A továbbiakban foglalkozott a vb. a pénzügyi osztálynak az adóbevételi tervek teljesí­téséről s^oló jelentésével. Meg­állapította a vb., hogy a la­kosság egyes esetektől elte­kintve fegyelmezetten teljesíti állampolgári kötelességét. Harmadik napirendként ke­rült sor a H. negyedéves vb. munkaterv összeállítására az elfogadott határozat szerint. E szerint a tanácstagi beszámolókon A városi tanács végrehajtó bizottsága a napokban tartot­ta meg a szokásos ülését. Az ülésen megjelent a megyei ta­nács vb. pénzügyi osztályának vezetője, Kun Ferencné elv­társnő is. A napirend kereté­ben elsőnek Hegedűs József, a vb. titkára számolt be a ko­rábbi határozatok végrehajtá­sáról, majd a Ceglédi Cipőipa­ri Vállalat munkáját tárgyal­ták meg. * A vállalatgazdálkodási-cso­port előterjesztése szerint a hétszeres élüzem maradékta­lanul teljesítette az 1960. éves tervét. Négyezer pár gyógybetc- tes gyermekcipővel gyár­tottak többet az előirány­zottnál, s a 287 000 forin­tos többletnyereség lehető­vé tette, hogy 10 napos nyereségrészesedést fizet­hessenek a dolgozóknak. A vállalat: 1961. januárjában áttért a kétínűszakos termelés­re. Az átszervezés következ­tében előállott átmeneti ne- hézségeket eredményesen le- - küzdöttek s most a termelé­kenység növekedése lehetővé

Next

/
Thumbnails
Contents