Pest Megyei Hirlap, 1961. április (5. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-15 / 88. szám

MOTOR® VIDÉKE Pillanatkép a gyömrci postahivatalból • A FEST MEGYEI HiRLAF KÜLÖNKIADÁSA • III. ÉVFOLYAM, 28. SZÁM 1961. Április is. szombat Nem kezdem lírai leírással a riportot. Egyenesen a tárgy­ra térek. Mendén a tégla­gyár közel negyven éve mű­ködik. Kíváncsi voltam an­nak megváltozott életére. Szigetvári Pál elvtárs és Fa­zekas Ernő elvtárs ülnek velem egy asztalnál. Beszél­getünk. — A téglagyár 1924-ben lé­tesült, 1950-ben épült újjá, s vált modern gyárrá. Jellemző a megváltozott munkára, hogy amíg a töltés vezette a gyárat, évi termelése mind­össze másfélmillió tégla volt. Ezzel szemben ma tíz és fél­millió — mondja Fazekas elv­társ, nem kis örömmel és jo­gos büszkeséggel, majd foly­tatja: — Az anyag jobb megmun­kálásával és szervezettebb munkával félmillió forin­tot takarítottunk meg a múlt évben. Tíz és félmillió tégla egy év alatt — A téglagyárnak jelenleg 96 dolgozója van — mondja Szigetvári elvtárs —, de ha teljes kapacitással dolgozunk, 130 embert is foglalkozta­tunk. A nehezebb munkát, a targoncák mozgatását, ló­vontatással végezzük. Gon­doskodunk a dolgozók egész­ségügyi viszonyainak megja­vításáról is. Uj munkásfürdő épült a gyárban. A nők otthoni munkájá­nak megkönnyítése érde­kében ipari mosógépet ál­lítottunk be, nődolgozóink ezt ingyen ve­hetik igénybe. Mint minden­nel, ezzel is úgy jártunk, hogy kezdetben idegenkedtek tőle az asszonyok. „Nem akarták egymás előtt kitere­getni szennyesüket!” — ezt szó szerint kell érteni. Ma már másként állunk ezzel is. Az asszonyok rájöttek, hogy a gyár valóban az ő életük Egy új tsz első eredményei ... A magasban pacsirta éneke], s az áprilisi ég alatt virágdíszbe öltözött fák sora kísér a dűlőút mentéin. A me­zőn csend, c?ak egy-egy trak­tor távoli dobogása töri meg a némaságot. Messzebb. az elbcronált földön fogatok, emberek szorgoskodnak. A monori Kossuth Tsz tagjai vetik a burgonyát. A tavaszi nap bágyadt sugarai mire leha- nyatlanak, talán el is vég­zik, hiszen a tervezett bur­gonya vetés (110 hold) kilenc­ven százaléka már a földben is van. — Csak egy jó eső kellene — mondja Vámos Béla gazdasági felügyelő. — A tervezett 200 hold kuko­rica egy része már szintén a földben van. Rövidesen megteremtik a sertésállományt, amelyet Bé­kés megyéből szereznek be. A szarvasmarha állomány be­állításával szintén foglalko­zik a vezetőség. A marha­istállónál rövidesen megfúr­ják a szükséges kutat is .. . S nemcsak kint a földeken nagy a sürgés-forgás, hanem a tsz irodájában is. A köny­velők már a zöldleltár végén járnak, S. Kovács Béni tsz- elnök a kútfúrással kapcso­latiban tárgyal, Bence elv­társ. a tsz párttitkára a pat­ronáló üzemmel kapcsolatos dolgokat intézi, a raktárban pedig állandóan veszik át a vetőmagot. Cellaó Andrásáé pedig a trz üzlethelyiségében a szép fejessalátát árulja, amelyből seb hasznot remél a vezető­ség. (Pilisi) megkönnyítése céljából állí­totta be ezt a gépet, s ma már kihasználják. Szinte menet- rendszerű pontossággal tör­ténik a váltás egy-egy „nagy­mosáskor”. Ismét Fazekas elvtárs szól: — A dolgozók szórakozását biztosítja a kis kultúrterem, amelyben televízió, rádió, rex-asztal, pingpong-asztal áll rendelkezésükre. A mi tele­víziónk volt a községben az első. Kultúrcsoportunk nem működik, mert alig van fia­tal dolgozója az üzemnek. Kár, mert még tavaly is a szereplő fiatalok sok kelle­mes percet szereztek dolgozó társaiknak. Az üzem minden dolgo­zója járat valamilyen új­ságot. folyóiratot, ezek kö­zül 43-an a Pest megyei Hírlapot. Rádiója otthon minden dol­gozónknak van, s ötnek mo­torkerékpárja is. Saját gép­kocsija még senkinek sincs, de azt hiszem, a közeljövőben az is lesz! — Nyereségrészesedés címén 20 napi átlagkeresetet fizet­tünk ki dolgozóinknak, ami átlagban 1400 forintot tett ki! — veszi át újból a szót Szigetvári elvtárs. — Négy kiváló dolgozója van a téglagyárnak: Hor­váth István, Balázs Jó­zsef, Csörgő Mihály és Fa­zekas Ernő elvtársak. Beszélgettem néhány dolgo­zóval. Szabó Józsefnek 2200, Horváth István égetőnek kb. ugyanennyi a havi jövedelme. Kriskó Mihályé valamivel kevesebb, de éveinek száma is kevesebb. Nem is vágyód­nak ők Budapestre... A jó munka mindenütt megtalálja jutalmát. Mendén is. A tég­lagyárban is! — es jó — (Foto: Mészáros.) A TITOK .. Sokan panasz­kodtak a Kerti­mag Vállalat mo­nori telepének nő­dolgozói közül, hogy legtöbbször a délutáni órák­ban lehúzva ta­lálják a monori főtéri cipőbolt re­dőnyét. Elmond­ták: Szeretnék a ki­rakatban már jó előre „kinézni” a megvásárolni szándékolt cipőt, vagy szandált. Igaz, a cipőbolt kirakata szűkre- szabott, úgyszin­tén a belső helyi­sége is, de egy- pár szép minta­darab felhívná a figyelmet, és meg­tenné a kívánt hatást. Hiszen tudvalevő: a nők szeretnek a kira­katok előtt néze­getni, különösen akkor, ha a kira­kat csábos, vá­lasztékos áruféle­ségeket kínál. Nos, pénteken jómagam is elsé­táltam a cipóbolt felé. Öt óra körül járhatott az idő. A redőnyt — mindkét kiraka­ton — valóban lehúzva találtam. Eleinte nem ér­tettem a dolgot. Be-benézegettem az üzlethelyiségbe — láttam: többen vásárolnak lábbe­lit — hallottam az üzletvezető ud­varias, előzékeny ■ in.g/aí, amint kínálgatta a női topánkákát. S ak­kor ... — pillana­tok alatt megér­tettem, rájöttem a vélt titokra: A kirakat abla­kába besüt a nap­fény — tönkre­tenné, megfakita- ná a kitett cipő­ket, és károkat okozna. Eddig rendben is van a dolog. De nem ér­né meg. hogy egy kifeszített rollót szerelnének a ki­rakat fölé, amely felfogná a legerő­sebb napfényt is? Akkor a kirakat valóban betöltené eredeti rendelte­tését. Ha már korszerű elpáholt nincs is Monoron (elég baj ez ne­künk!), legalább kirakat legyen! HJ. FRANCIAORSZÁGI MAGYAROK Hosszú évekre nyúló távol­iét után hazajött Párizsból Romsics Sándor és családja. 1956 utáni időben mentek ki, de nem disszidensként, mint sok meggondolatlan, a pári- zsi 'magyar kövétbégén" telje-" sítve szolgálatot. Bevallják: már nekik is honvágyuk volt, mert ez a betegség azokat is elfogja, akik tudják, hogy ha­zajönnek. A kis család már itthon van. de mi van azok­kal a magyarokkal, akik Franciaországba szakadtak? Hogyan alakult a sorsuk? Er­A vödörrel aratott dicsőség Jó pár éve ónnak — ponto- ; san meg sem tudnám monda- \ ni, hányban történt —, hogy : Gyomron a tűzoltók régimódi : 1-ajlját kicserélték egy moder- ; nebb, gépkocsiba épített, mo- | toros szivattyúval. : Azóta nincs fennakadás a \ tűzoltással. Mégis meg lcívá- • nőm említeni a keddi tűzese- | tét. ■ Az Annahegyen meggyulladt i egy boglya. Az önkéntes tűz- \ oltók perceken belül ott col- ; tok a garázsnál. És a baj itt i kezdődött. Nem találták meg \ a slusszkulcsot. \ A nagy kapkodást látva, ; egy szembejövő néni megje- ; gyezte: { — Ne menjenek már oda! f A tsz-tagok eloltották már. ; A tűzoltók azonban úgy ! gondolták — helyesen —, le- ! hét, hogy csak lefojtották a ; tüzet, és később újra lángra- ; kap. Mivel az autót is elin- ; dították már, kimentek. Fel- ! tevésük be is igazolódott. Még ! szülíség volt a beavatkozásra. \ A gyakorlott kezek rövide- $ sen összeszerelték a csöveket, í és beindították a szivattyút. / £ A várt hatás azonban elma- ; radt. Rossz volt a motor. így aztán kénytelenek vol- tak vödörrel aratni a dicsö- f séget. Z (Gy. S.) | 7 MAI MŰSOR \ Mozik Z Ecser: Hüvelyk Matyi. Gom- ba: Ordító egér. Gyömrö: Elva- í rázsolt herceg. Maglód: Tacskó. ^ Mende: Fűre lépni szabad. Mo- ^ nor: Ellopták a hangomat. Nyár- J egyháza: Magasabb elv. Péteri: ^Fapados szerelem. Pilis: Kihívás, í Tápiósüly: Az utolsó és az else y nap. Úri: Mennyei pokol. Üllő: 4 Spessarti fogadó (széles). Vasad; ^ Sikoly az utcáról. Vecsés: Ba- ^ bette háborúba megy. Jeti tnofft/ ti«1*1 *t a gyomról Petőíi Tsznek: a tőutcán két üzlete is van. alig kétszáz méterre egymástól. Ez még nem volna baj — bár mindkettőben azonos, il­letve rokon áruféleségeket tartanak —, a hiba azonban az. hogy egyiket sem tudják tisztességesen ellátni áruval. Egy bolt is elég lesz — az a vásárlók véleménye —, de abban legyen áru. Meg kell még jegyezni azt is, hogy a reklámnak kü­lönös módszerét fedezték fel. Az ifjúsági otthonban levő boltjukra messziről felhívja a figyelmet az ott rothadó áruk penetráns ..illata'’. Valami ügyesebb reklámot kellene kitalálni. Mondjuk: az árubőséget. Mérlegzáró közgyűlést tart ma délután három órai kezdettel a Monori Vasipari Ktsz.. a községi tanácsterem­ben. Itt kerül sor az I960, évi nyereségrészesedés kiosztásá­ra. Még egy „pénzes” hír: a ke­fegyár és logarüzem dolgo­zói tegnap kapták meg — ün­nepélyes keretek között — nyereségrészesedésüket. MOTOROS-TANFOLYAM indult Vasadon az MHS ke­retében 28 részvevővel. Már csaknem valamennyi hallga­tónak megvan a saját motorja is. re kértem választ Romsics eivtárstól gyömrői otthonában. — Kezdetben jó soruk volt, mert különféle segélyintézmé­nyek, főleg propaganda céljá­ból. támogatták őket. Ezekre a segély től vasokra az ’ ellen- forradalom kiszökött vezetői hamar rátették a kezüket olyan módon, hogy ők lettek a segély elosztói, Egyre keve­sebb jutott a rászorultaknak s több a vezetőknek, akik itt is folytatják — persze azt is jó pénzért — a hazánk és rendszerünk elleni mocskoló- dást. Hogy kit szolgálnak, ar­ra jellemző, hogy magyar nyelvű újságjaikat Nyugat- Németországban nyomják. Az : egyszerű emberek közül csak az tudott kissé boldogulni, akinek régi családi kapcso­lata volt. Mivel nagyon sok a munkanélküli. így csak a le­nézett, alantasabb munkára tudtak elhelyezkedni. Például nagyon sok itthon megbecsült \ szakmunkás bányában doigo- | zik. de talán még több azok. ^ nak a . száma, akiket a köny- í nyű élet ígéretével elcsábítot- j tak az idegenlégióba. Z — Milyen segítséget adott Z « követség a hazatérőknek? f, — A követség megszerzi az utazáshoz szükséges engedé- 'Z lyeket. vízumokat. Általában Z havonta indítottak haza ki- | sebb-tiagyobb csoportokat. Az útiköltséget az itthoni hozzá- ^ tartozóknak kell vállalni és 5 befizetni, de indokolt esetben ^ a követség is hitelezheti. Z — Hogyan gondolnak c ha- ^ zára a kint élő magyarok? | — Egy magyar lány férj­í hez ment egy francia munkás- Z hoz. Jói éltek és kicsalta az Z anyját is Párizsba. A férjét Z egy napon elbocsátották a Z munkából, gond és teher lett ^ az élet. Vége lett a szerelem- á nek, teher lett az anya is és Z sírva jöttek, hogy legalább az Z dny ja jöhessen haza ... Olyan Z 's v°ü — miután jelentkezett Z — el sem akarta hagyni a Z követséget. Ott akarta bevárni Z az iratait... a légmeghatóbb Z az öreg Hor váth bácsi volt. Z Ö még 1934-ben vándorolt ki. Z Ezt mondta: „Még egyszer Z szeretnék hazamenni! Látni Z hazámat, az ismerős szülőföi- 'Z det, Budapestet. Ha ezt meg- £ érhetnem, visszajönnék az én Z jő francia asszonykámhoz, az- Z tán meg is halhatnék?' Azt | hiszem, ez a kívánsága soha Z nern fog teljesülni, mert csak Z napszámosként dolgozik és Z soha nem fogja összegyűjteni | az útravalót... Tarró József Mellette megyünk el... Pilisen a háztartási bolt cégtáblája nagy betűkkel kínálja a kozmetikai cikkeket. Úgy véljük viszont, hogy a bolt épületére is ráférne egy kis „kozmetikázás”.... (Foto: Mészáros) SOROMPÓ A monori sorompóra nagyon sok már a panasz — fordulhatnak fűhöz, • fához, marad minden ugyanaz. Illetékes helyeken is. mint itt nálunk, hasbnmód: minden kérés, panasz előtt \ lecsukják a sorompót, ____________ ( —) C SALÓDÁSOK Ne értsenek félre, nem a jó öreg Kisfaludy szellemes vígjátékáról akarok elme- futtatást írni. Egyszerűen panaszkodom, sőt azt' hi­szem nem túlzók, amikor azt írom, hogy panaszkodunk; mi, monori mozilátogatók. Arról a csalódásról van szó. amit a havonként megjelenő moziplakát okoz nekünk. Amikor végefelé járunk egy - egy unalmas sorozatnak, fel­csillan bennünk mindig a remény: na majd a következő műsor! Sajnos mindez csak balga reménység marad. A filmek, egy-két kivétellel, több éves múlttal rendelkez- nab. Irigykedve nézhetjük sokszor egészen kis közsé­gek moziműsorát és felte­hetjük a kérdést: mit lehetne tenni ennek megváltoztatásá­ra? Mit lehetne tenni az el­len, hogy ne hozzanak egy filmet kétszer-háromszor vissza, bármilyen jó Is az. (Lásd: Kölyök, Különleges megbízatás. Félkegyelmű.) Langyos. Virágillatos, tavasz­esti séták kárpótolják ugyan a szerelmespárokat a jó fil­mek helyett, de gondolom, hogy ez nem szempont a filmműsor összeállításánál. Tömören ennyi a kéré­sünk: több jó, több új, és nagyon kevés ismételt filmet kérünk! Reiter Mária NXXXXXXXXVXXXXXNXXXXXXXXXXVXXXXXXXXXXXXXXXVXXXXXXXXXVVXXXXXVXXXXXXNXXXXXXXXXXXV MOZAIK A VEZETŐSÉG IS ELŰIti: XÉ//.EV A gombai Ezüstkalász Tsz eddigi munkájával még nem verekedte fel magát a legjob­bak közé. Talán majd az idén... Bizakodnak, erősen. A tavasz amúgy is remény tnövelő év­szak ... De nemcsak a remény nő. Kint a tanyaközpontban száz­nál is több rózsásorrú kismalac növekszik Agócs Mihály, vala­mint apósa és sógora gondvise­lésében. Nő, növekszik a fala az új, modern, téglából épülő, tágas tehénistállónak. Készen áll már a lóistálló, ugyanott. Vályogból épült ugyan, s nád a teteje, de a cél­nak pompásan mégfelel. Nincs akadálya, hogy a lovakat a ma­gánistállókból összevonják. — A takarmány megvan hozzá — mondja Ordast Elek „tanyagazda” —, ésszerűbb, gazdaságosabb lesz így a fel- használása. Mert bizony egye­sek nagyon bőviben bántak vele a házi etetésnél.. Ha már a lovaknál tartunk, hadd jegyezzünk fel egy hal­lott panaszt: a 26 fogatos úgy keíeli a tsz lovait, mintha csak az övék volna, nem pedig mind a 240 tagé. A fogatosok háztá­ji földjére ugyanis jut trágya, ki is kerül oda — míg a többi tag nem részesül ilyen „előny­ben”. Nőnek a pelyhes-sárga kis- csirlzék is. Háromezer darabot kapott belőlük gondozásra Te­leki Józsefné, a népszerű Zsu­zsi néni. Gondosságát dicséri az a tény, hogy két hét alatt csupán 60 hullott el belőlük. Reméljük, stík jóízű rántott- és paprikáscsirke lesz majd belőlük. A tavaly, szerzett 200 csirke is most már megfelelő helyet kapott kim a tanyaközi pontban. Illetve nem is csir­kék már, hanem tyúkok. Ezt a naponként növekvő tojás­mennyiség is bizonyítja. S nem is 200 már, csak 168, megtize­delte őket a betegség. Uj he­lyüket szeretik, gondviselőjük, Fodor Sándorné, sokat törődik velük. Növeli a reménységet a már földbe veteti 70 hold burgonya is. A tagok munkakedve is nö-'f vekszik... | Nem lehet ugyanezt elmon-j dani a vezetőségről. Közülük f sokan még mindig hátrafelé £ tekingetnek, régi bajolton rá-% godnak. Vigyázni kell, nehogy f hoppon maradjanak. Mert a£ tagok előre néznek, a jövő évi s az azutánit akarják megte remteni, s jól megalapozni. A^ vezetőségnek ebben kellene se-£ gíteni. $ Nem pedig visszafelé húzni % őket... i R. B. í | A golyóstollak ügyében j Sok bosszúságot okoz ma- í napság (az ember űrrepülő- í sének korszakában!), hogy: Monoron nincs lehetőség a: golyóstollak betétjének meg- í töltésére! í Budapesten három forintért: — minden második utcasar-; kon — pár perc alatt elvég-; zik e praktikus, olcsó »tollak j betétiének töltését. Miért: nem lehet ezt Monoron is í elvégeztetni ? : Úgy gondoljuk, nem kel- > lene nagy beruházás hozzá! A j papírboltban dolgozik Popper \ László, a népszerű Laci bá-j esi: ő Monor „univerzális toll- j szakértője”. Ezt a feladatot; is szívesen vállalná, termé- \ szelesen a papírbolt keretein • belül, csak meg kellene te- \ remteni hozzá a szükséges fel- \ tételeket. Felhívjuk a Pest ■ megyei Iparcikk Kiskeres-; kedelmi Vállalat figyelmét er- ' re a nem megoldha-; tatlan problémára. ____________ H — A Z ÚJ TANTERVET vitatták meg az úri, a sülyi és a sápi pedagógusok ápri­lis 12-én Tápiósiilyben. Vita­vezető: Rét vári Gyula elvtárs, az úri iskola igazgatója volt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents