Pest Megyei Hirlap, 1961. március (5. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-15 / 63. szám

HONOROVIIXBE L - - - ■ , •’''A PESTI MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA • III. ÉVFOLYAM, 11. SZÁM lsei. MÁRCIUS 15, SZERDA Német vendégek IFJÚSÁGI ŐRJÁRAT részvételével ünnepelték meg szombaton Tápiósülyben a nemzetközi nőnapot. A ven­dégek: Elza Ulbricht, az NDK Nemzeti Kamarájának kép­viselőnője, valamint Paul Schober elvtárs, az NDK Kulturális és Tájékoztató Irodájának igazgatója és fe­lesége voltak. A sülyi nőtanács asszonyai ebéddel várták a kedves ven­dégeket, utána a község megtekintésére vitték el őket. A német elvtársáknak igen tetszett az épülő kultúrház és a Szilvafasor sok új családi háza. Az esti nőgyűlésen, amely­nek előadója Muka János elvtárs, a járási pártbizott­ság osztályvezetője volt, fel­szólalt Elza Ulbricbt elv­társnő is. A kedves vendégek csak a kcső esti órákban men­tek el Súlyból. PiHanatkéii két tsz-ből: A nagymama helyett A monori Új Élet Tsz-ben Tönköly Imre vezetőségi tag tárgyal két fiatalasszonnyal. Csizmadia Gáboméval. a já­rási tanács, és Burján Benő­névéi, a földművesszövetke­zet dolgozójával. Hamar meg­értik egymást. — A nagymama levett be a tsz-be a földdel, de eddig is úgy dolgoztuk meg azt. se­gítséggel. Most három és fél hold megművelését vállal­tuk. Munkaidő után és va­sárnap dolgozunk majd. így segítünk a tsz-nek és mi is több jövedelemhez jutunk. Csak az a kérésünk, hogy ide­jében mérjék ki a földet, mert mi nem gazt akarunk termelni! — mondja Csizma­diánk. (Sz) A fogatos hrigadéros A tavaszi szél szárította áülőúton -port ver a kerék­pár. Bus István, az üllői Pe­tőfi Tsz fogatos brigadérosa ül rajta. Egy percre megál­lítjuk s megkérdezzük, mi­lyen munkát végeznek most? — Tagjaink kora reggeltől estig dolgoznak. Ennek a szor­galomnak eredménye, hogy elvetettünk 30 hold árpát, be­fejeztük a hagyma és a zöld­ség vetését, s földben van már a cukorrépánk, is. Ilyenkor az irodában is csak azok van­nak, akik a számokkal baj­lódnak. A szakvezetők — el­nök. mezőgazdász, brigádve­zetők — mind a határban vannak, hogy egy percre se álljon meg a munka ... Ismét kerékpárjára ül, és pár perc múlva eltűnik, csak a felvert por jelzi merre jár... K. S. Törődjenek jobban az állami gazdaságokban a fiatalokkal! A járási KISZ \ . b. az el­múlt héten tartott ülésén meg­tárgyalta az állami gazdaságok KISZ-szervezeteinek munká­ját, az ott dolgozó fiatalok helyzetét. A v'o-ülésre készí­tett jelentést megelőző vizs­gálatok — többek között — a következőket állapították meg: A Monori Állami Gazda­ság csévharaszti üzeme'gysé- ségében az utóbbi három hó­napban — amióta Racskó Pál elvtárs a titkár — kezd ki­bontakozni a szervezett, tar­talmas KISZ-élet. A dolgo­zók kulturális igényeinek ki­elégítésével azonban itt sem törődnek eleget. Kultúrotthonnk — amely egy régi kastélyban ka­pott helyet — jelenleg in­kább istállóhoz hasonlít. A pingpongasztalt sertés- ól építéséhez használták fel. A szárazhegyi üzemegység­ben mintegy kétszázan dol­goznak. Köztük 60 fiatal van, de csak tíz KISZ-tag. Ebben a kis létszámú szervezetben KISZ-élétről beszélni sem le­het. Sem a párttitkár elvtárs, sem az üzemegység vezetője nem törődik kellően a fiata­lokkal. A kultúrhelyiség nincs berendezve, még rádió sincs. A munkásszálláson mécsesek­kel világítanak. A fiatalok­nak táncmulatság rendezését sem engedik, azzal a jelszó­val: „Nehogy felgyújtsák a ta­nyát!” Az Országos Sertéshizlaló Vállalat pilisi hizlaldájában öt hónappal ezelőtt alakult meg a KISZ-szervezet. A termelés területén vannak számottevő eredményeik. Két ifjúsági brigádjuk dolgozik, az egyik Ba­bits Károly elvtárs tű­zetésével országosan is jelentős eredményeket mondhat magáénak. Am kulturális és sportéletről a hizlaldában sem beszélhe­tünk, ezzel Itt sem törődnek kellően. Ezek a vizsgálódások ráirá­nyították a figyelmet arra, hogy a fiatalok helyzete, élet- és munkakörülményei nem eléggé rendezettek a mi ál­lami gazdaságainkban. Sőt — mondjuk ki bátran — egyes helyeken tarthatatlanok. Mindezeken sürgősen változ­tatni kell, s legelőször is pe­dig a szárazhegyi, állapotokon! HOL A HIBA? Az elmúlt napokban tag­gyűlést tartott a tápiósápi KISZ-szervezet. A vezetőség sokszorosított meghívókon ér­tesítette tagjait a gyűlésről. A 45 tag közül azonban így is csak tizenkettőn jelentek meg. Lázár István titkár tartalmas, jó beszámolója foglalkozott az alapszervezet előtt álló feladatokkal, gaz­dasági ügyekkel és a követ­kező negyedév munkatervé­vel. Részt vett a taggyűlésen a községi tanács vb-elnöke, a pártalapszervezet - titkára és a termelőszövetkezet elnöke. A megjelentek egyetértet­tek azzal, hogy a jelenlegi helyzet tarthatatlan, azon sürgősen és gyökeresen vál­toztatni kell! Mégis, hol a hiba, mi az oka annak, hogy csak tizenketten jelen­tek meg? Romhányi Ilona felszólalá­sában elmondta, hogy már három alkalommal töltötte ki a belépési nyilatkozatot, már több mint két éve elfogadta a taggyűlés felvételi ké­relmét, de tagkönyve még ma sincs. A szervezet gazdasági fele­lőse arról panaszkodott, hogy nincs az alapszervezetnek pénztárkönyve, s így sza­bálytalanul, egy füzetbe könyveli a bevételi és ki­adási tételeket. Ezekben- a dolgokban hibás az alapszefvezet volt és je­lenlegi vezetősége, is, de a leghibásabb a járási KISZ- bizottság! Ezek is hozzájá­rultak ahhoz, hogy a tagság ma már közömbössé kezd lenni a vezetőség munkája iránt. , A sűrű vezetőségcsere sem jó fénjd: vet az alapszer­vezet m-unkájára. Természetesen helytelen lenne mindenben csak a ve­zetőséget és a felsőbb szer­veket okolni. Lázár István elmondta, hogy a taggyűlés napján Budapestről hazafelé jövet a vonaton megkérdez­te együk tagtársát: „— Jössz* este taggyűlésre?" A válasz: „— Minek? Add ide a be. számolódat, s ebből is meg­tudom, hogy miről lesz szó.” A taggyűlés után néhány fiatallal beszélgettem és a következő megállapításokat teltem: 1. Nagy hiba van a szinas, sokoldalú szervezeti élet megteremtése terén. 2. Az alapszervezet nem épül az otthon, főként a termelőszö­vetkezetben dolgozó sápi fiatalokra. A tennivalókat pedig így summázom: 1. Ne csak tag­gyűléseket tartsunk és v.e nagystílű és reális alapokat nélkülöző terveket gyárt­sunk. Színes ifjúsági estek­kel szerettessük meg a fiata­loktól a szervezeti életet! 2. Elsősorban azokra a fiata­lokra építsük az alapszerve­zetet, akik a termelőszövet­kezetben, otthon dolgoznak. Tápiósáp termelőszövetkeze­ti községnek csak egy: ter­melőszövetkezeti KlSZ-szer- vezete legyen. A (község vezetői az utóbbi időben szívükön viselik a KISZ-szervezet munkáját. Igényeljék, kérjék segítsé­güket a fentiek megoldásá­hoz. így munkájuk, szerve­zeti életük sokkal tartal­masabb lesz. — BM — A terjesztési verseny híreiből A Monor és Vidéke napi­lapként való megjelenésé­nek híre megnövelte, a lap iránti érdeklődést. Ezt Iga­zolják azok a szép eredmé­nyek, amelyek egyes közsé­gekben a lapterjesztési ver­senyben megmutatkoznak. Monoron már 345 az új elő­fizetők száma. A társadalmi szervek Káván 15 lij elő­fizető megszerzését vállal­ták, s már eddig 17-et sze­reztek. A Mendei Téglagyár­ban 20-náI több új előfizető jelentkezett. Gyengén halad a terjesz­tési munka Pilisen, Üllőn, Tápiósülyben. Reméljük, a jövő héten már ezekről a köz­ségekről is mást írhatunk. KÉT BEMUTATÓ: A sevillai borbély örömmel fogadtuk, hogy a érezhető volt a szereplőknél József Attila gimnázium szín- egy kis elfogódottság, feszélyi­játszói ismét jelentkeztek a monori közönség előtt. Bemu­tatták Beaumarchais dalos víg­játékát, amely a későbbi Ros­sini vígopera eredeti formája volt. Kettős feladatot kellett tehát a rendezőknek megolda­ni: úgy összeválogatni a sze­replőgárdát, hogy a prózai rész eleven, lendületes játékában és a zenés részekben is egyaránt helytálljanak. Ez — ha nem is zettség, de ez hamarosan fel­oldódott és a szereplők mind nagyobb természetességgel ját­szottak. Lavicska Kálmán (Fi­garó) nagyon jó érzékkel hasz­nálta ki a szerepe és egyénisé­ge nyújtotta lehetőségeket, az előadás egyik legfőbb erőssége volt. Külön meg kell még em­líteni a Bartoló doktort alakító Szalay Zoltánt és Basilió ének­mester szerepében Burján Im­rét. Az előadás egyik részlete. (Mészáros Imre felvétele) maradéktalanul — nagyrész­ben sikerült is. Zenei szempontból legjobb­ként talán Petró Valériát emelhetjük ki, kellemes ének­hangjával és az előadás zenei kíséretét szolgáltató tanári ze­nekart. Az előadás kezdetén még Mindent összevetve: azt hi­szem, nyugodtan tolmácsolha­tom az ifjú műkedvelőknek és a kitűnő rendezőknek (Kovács József né és Borsányi János ta­nároknak) a monori közönség hálás köszönetét a kellemesen eltöltött estéért. Reiter Mária Nagymama A Magyar Vöröskereszt és a Kisz vecsési szervezetének színjátszó csoportja nagy si­kerrel mutatta be Csiky Ger­váló teljesítményt nyújtottak. De a többiek: Hollósi Sándor, Keszthelyi Károly, Óhegyi Ádámné, Kovács Zoltán, Kusst­Jelenet az első felvonásból. (Foto: Kútvölgyi) vígjáté gely háromfelvonásos kát. A darabot Hegedűs László rendezte, kiválóan. A főszerep­lők közül Völgyi Istvánná, Szládelk Erika és Pvrvtérné Szőke Panni nevét kell első­sorban kiemelnünk, akik ki­ra Gábor és Fülöp Géza is óí- lagon felül, jól szerepeltek. A darab sikerének jelentős mértékben részesei a központi iskola úttörőlányai is, akik az intézeti növendékeket alakítot­ták. Szalontai Attila A száztizennégy éves monori vasútállomáson Telefonautomatát szereltek fel a járási tanácsnál Monori énekesnő budapesti sikere F. Magöcsi Mária monori operaénekesnő rendkívül nagy sikerrel énekelt szombaton es­te Budapesten, a Postások Erkel Ferenc Zeneiskolája énekszakos növendékeinek hangversenyén a Postás Ka­maraszínpadon. A szereplő énekeseket dr. Vasady Balogh Bajos veze­tésével a Postás Szimfonikus Zenekar kísérte. A 18 énekes közül a leg­jobb teljesítményt — a mint­egy 300 főnyi közönség egy­behangzó véleménye szerint — F. Magócsi Mária nyújtot­ta, akinek mind hangja, mind előadásmódja méltán meg­nyerte a hallgatóság tetszé­sét. F. Magócsi Mária jóval nagyobb sikert aratott Pesten, mint egy héttel korábban Monoron. Úgy látszik: sen­ki sem próféta saját hazájá­ban ... (V alentsik) Felbúg a telefonautomata, és a szürke „vezérlőasztal­kán’’ kigyúl a fény. Baki János bácsi gyakorlott moz­dulatokkal nyomja be a zongoráéhoz hasonló fehér billentyűket, s már is hall­juk. a postaközpont bejelent­kezését: „Jó reggelt kívánok, Gombát hozom a járási ta­nács 105-ös mellékének.” Munkában a telefonautomata. Baki bácsi kezét alig tud­juk követni. Mintha igen gyors zongoraszámot játsza­na a fehér billentyűkön. Na­ponta 30—35 vidéki beszél­getést bonyolít le az új te­lefonközponton keresztül. Leg­gyakrabban a mezőgaz­dasági osztályt és tit­kárságot keresik. Öt fő vonala és 47 mellék vona­la van! Ezeken a vonalakon főleg• a vidékről történő hí­vások adnak munkát, mert a mellék vorialakat Baki bá­csinak kell „behozni". Az új telefonautomata-köz- ponttal könnyebbé vált és meggyorsult a munka. Az eddigi gyakorlattól eltérően a járási tanács dolgozói Baki bácsi telefonközpontját meg­kerülve i's folytathatnak he* lyi beszélgetést. A mintegy 80 ezer forint értékű telefonautomatát a Postavezérigazgatóság díj­mentesen bocsátotta a járá­si tanács rendelkezésére, mert ötvennél több telefon- vonalat működtet. Száztizennégy éve annak, hogy a Monor nevű mozdony áthaladt először, a monori vasútállomáson. Abban az időben inkább utaztak rázós szekéren, vagy mentek gya­log az emberek, semhogy az ördög szekerére; a vasútra üljenek. Ma havonta 200 ezer­nél több ember fordul meg a monori vasútállomáson. Jól összehangolt munkásgárda képes csak ezt a nagy for­galmat zökkenő nélkül lebo­nyolítani. • Az állomásíőnök irodájá­ban. a falon egymás mellett sorakoznak az oklevelek. számszerint 6 darab. A leg­utolsót a VII. vasutasnap al­kalmával kapták, az állomás tisztaságáért. A pályaudvar tisztaságára Csanálosi József pályamester és a VI. pálya- mesteri szakasz dolgozói ma is naey gondot - fordítanak. Versenyvállalásukban a szo­cialista brigád cím elnyeré­sét tűzték ki maguk elé. So­kan közülük most végzik esti tanfolyamon az általános is­kola V.. VI. VII. osztályát. Az állomás dolgozói közül is többen kapták kitüntetést. Darázsi Benjámin árupénztá­ros. Benedek János és Seres Imre kiváló dolgozó. Szabó Kálmánná forgalmista érde­mes vasutas. — Nemcsak a község vá­rosiasodik. a vasútállomás is sokat fejlődött rövid idő alatt. A pénztárhelyiség áthelye­zésével egyidejűleg diák vá­rótermet létesítettünk, hogy fiataljaink kulturált körül­mények Időzött töltsék a vá­rakozási időt. Az IBUSZ-pa- vilont is áthelyeztük, és he­lyére padokkal ellátott kis parkot létesítettünk — mond­ja Hunyor Lajos állomásiő- nök. Az Üllő—Albertirsa pá- . lyaszakaszon befejeződött a hosszú sínek lerakása. Ezen a szakaszon már nem kat­tognak a kerekek, nem zö- työg a vasút. A legújabb tí­pusú biztosító berendezés mintapéldányát szereli fel még ebben az évben a mono­ri vasútállomáson a Telefon­gyár. A forgalmista az iro­dában ülve fogja irányítani ennek a készüléknek a se­gítségével a váltókat, a to­latást és a sorompók lecsuká- sót és felnyitását. — Csoda hosv ilyen nagy forealpm mellett nincs bal­eset. Sajnos a közönség igen fegyelmezetlen. Nézze, most is a vágányok között kerékpározik egv fiatalem­ber — mutat a vágányok közé Osaváni Mihály forgalmi irá­nyító. A vasútforgalom itt je­lentősen javult. Az állomás háromszoros élüzem. Sokszor ' előfordul azonban, hogy a kö­zönség fegyelmezetlensége mi­att. nem engedhetnek beáll­ni két vonatot egyi dobén. Nagy segítségét jelentene szá­munkra. ha a rendőrség meg­büntetné az állomás rendje ellen vétőket. A közönség a monori vas­útállomás dolgozóinak mun­kájával elégedett. A személy- forgalom és az áruforgalom egyaránt kielégítő. Két ké­rése azonban mégis van. Szün­tessék meg a hétfő délelőtti tumultust és szereljenek fel hangosbemondót, amely köz­li ’ a vonatindul ás ókat és ér­kezéseket. > Szűcs Dénes ÜGYELETES ORVOS március 19-én, vasárnap Mo­noron: dr. Pálfy Ferenc: Gyomron: dr. Szekeres Sán­dor. MOZIMŰSOR Monor: Március 15: Vidéki lány. Március 17—19: Ítélet ma­gánügyben. Március 20—22: Si­koly az utcáról. Matiné, már­cius 10-én: Fekete zászlóalj. Gyömrő. Március 15: Különle­ges megbízatás.’ Március 18—19: Sziklák és emberek. Március 21__212: A bemutató elmarad. Ma­tiné. március 19-én: Bűntény, vagy . . . ? ’

Next

/
Thumbnails
Contents