Pest Megyei Hirlap, 1961. március (5. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-11 / 60. szám

MIT

MFGVE1

ifiU-ian

1961. MÁRCIUS 11, SZOMBAT

Ipartelep a termelőszövetkezetben

Vonyítva zúg a fűrészgép, hármain tolják a vágószalag alá a hatalmas fatörzseket: készül az istállókhoz szükséges deszka. Odébb traktor pöfög indulásra készen, éppen az imént fejezték be a javítását. Dolgoznak a ko- vácsműhélyben is, cseng az üllő, fórmáiják a patkókat.

Nem pihennek a bognárok sem, Pergel István éppen egy hosszú létrát fogaz..:

— Az építőbrigád, az ácsok meg a kőművesek kint vannak az építkezéseken — mondja kísérőnk, Csanádi József, a tápiósápi Petőfi Tsz elnökhelyettese, amíg végigvezet a szövetkezet bontakozó „ipartelepén”. Közben elmagyarázza, melyik műhelyben kik dolgoznak, mit csinálnak és mennyit keresnek a közösben;

Tápiósáp egy év óta tsz- község, most már valamennyi gazda a Petőfi Tsz-ben dolgozik. Az új életforma, a megváltozott falu válaszút elé állította a község kisiparosait, Szőke Mihály kovácsmester „kuncsaftjai” is szövetkezetiek lettek, hát ő maga is utánuk jött. Hogyan találja meg a számítását? Elég erre talán László József példáját elmondani válaszként. Ez a fiatalember csaknem egy évtizeden keresztül dolgozott egy fővárosi nagyüzemben, s hogy megbecsülték, bizonyítja a kiváló dolgozó oklevél. Igen- ám, csakhogy hajnalban kelni,

négy-öt órát utazgatni,

nem gyerekjáték. Amikor a község népe a közösbe lépett, gondolt ő is egyet, itthon maradt, s beállt a tsz műhelyébe. Közben egy tanulót is felvettek, most már hárman verik a vasat.

Azt írtuk a címben, ipartelep, s kovácsműhelyről beszélünk. Nem összefüggéstelenül, Ha most még csak a kovács-, bognárműhely, meg A fűrésztelep termel is, már szervezik a gépjavító részleget, s ugyanide telepítik majd a eementüzemet.

Mozaiklapokat, kútgyűrűket, betonelemeket gyártanak itt, nemcsak a tsz, meg a tagok részére, hanem a járás többi tsz-községének is. Az új üzem már a tavasszal munkához kezd, egyelőre két emberrel.

— A Rákóczi Tszcs-től örököltük mi ezt a hatszáz négyszögöles telket a rajtalévő házzal együtt — magyarázza tovább az elnökhelyettes — a vezetőség úgy döntött, itt dolgozik a szövetkezet valamennyi iparosa, s itt építik fed a gépszíneket is. Ha minden jól megy, még ebben az évben befejezzük a központosítást.

Mit produkált eddig az építőbrigád? Ha pénzben akarnánk kifejezni, ez is szép kis summára rúgna. Házilag sokkal olcsóbban készítették el az ötven méter hosszú közös istállót. Építettek két darab, hasonló hosszúságú sertésólat is. A brigád készítette el a kukoricagórékat, meg a raktárhelyiségeket. i Az idén tovább folytatják a nagyarányú építkezéseket, ők fejezik be az ipartelep átalakítását. A szövetkezetét állattenyésztő gazdasággá akarják fejleszteni, tehát sok férőhelyre lesz szükség. Az idén az igavonó állatokat is közös istállóba helyezik el, ezeknek is a brigád készíti el a szálláshelyet. A faanyagot a hidegebb időben a tsz erdeiből termelte ki

az épitóbrigád,

most már, hogy kedvezőbbre fordult az időjárás, hozzáfogtak a kőműves- és az ácsmunkákhoz is.

Helyes elgondolás volt a községben élő mesteremberek foglalkoztatása és az ipartelep kialakítása. Nemcsak az ellenőrzés lesz így könnyebb, hanem az irányítás is hatékonyabbá válik. Szó van arról, hogy ha a telep elkészül, kijelölnek egy telepvezetőt is, aki gondoskodik az anyagellátásról és a folyamatos munkáról. Az utánpótlás biztosítására is gondot fordítanak, s az ipar iránt érdeklődő fiatalok a tsz-ben is megtanulhatják a szakmát.

(súlyán)

Az erdőkben

és csemetekertekben is bevált a simazinos gyomirtás

A kukoricaföldeken már nagy területeken alkalmazott vegyszeres gyomirtást az erdészeti kutatók kipróbálták az új erdősítéseiknél és csemetekertekben. Az elmúlt évben többek között a budapesti, a mátrai, a magas- bakonyi, a kiskunsági és a somogyi erdőgazdaságokban folytattak kísérleteket, ösz- szesen mintegy ötven hektáron. A simazin nevű vegyszer mindenütt jól bevált: az összesített vizsgálatok azt mutatják, hogy . használata mintegy hetven százalékos munkaerőmegtakarítást jelent, a csemeteápolási költségek a korábbinak felére csökkenthetők.

Gyermeki lélekjelenlét

Csodálatos lélekjelenlétről és gyakorlati érzékről tett tanúságot egy négyesztendős kislány a Massachusetts állambeli Chicopeeben. A lányka kétéves kishúga játék közben egy gombot dugott az orrába és annyira felnyomta, hogy fulladozni kezdett. Négyéves nővére azonnal feltalálta magát. Mint a konyhaszekrény alapos ismerője, elővette a borstartót és annak tartalmát a kishúgára szórta. A gyerek azonnal tüsszentő rohamot kapott, s a gomb kirepült az orrából.

JVem hössünetért tettéh

Elnézésüket kérem, ha soraimmal zavarom önöket, de szeretném, ha mások is megtudnák, mi történt velünk itt, Dánszentmiklóson. öreg asszony vagyok már, tsz-nyugdíjas.

Évzáró taggyűlésünk volt, egyben elnökválasztás. Az állami gazdaság igazgatója, Kelemen György lett az elnökünk. Kemény ember, de a szíve jó.

A gyűlés utáni napokban beállít hozzám egy névsorral Csernai Julianna. Nem tudtam elgondolni, mit akarhat nálam Julika. Végül elmondta, hogy a tsz- elnök megbízásából jött. Feladata, hogy járja végig a nyugdíjas öregeket. Bizony, hideg volt nálam, mert már három napja nem volt tüzelőnk. Látta ezt Julika, visz- szament az irodába — és délután már hoztak is tüzelőt. Elmondta azt is, kapok még fát. Arra gondoltam, ki fogja kitermelni, én már beteg és gyenge is vagyok. Azt mondtam, majd napszámost fogadok a nyugdíjamból. Na, még csak azt kéne, csattant fel a kislány. Majd mi, KISZ-fiatalok kitermeljük a fáját és haza is szállítjuk. így is történt. Pár nap múlva meg elmentem a

szomszédasszonyhoz, kösse be a lábam, mert egy kutya igen csúnyán megharapott. Másnap legnagyobb meglepetésemre, hogy a boltból hazamentem, autó áll az udvaromon. Ki volt benne, mit gondolnak: senki más, mint Kelemen elvtárs. Eljött, mert hallotta, beteg vagyok. Érdeklődött, mi hiányzik, hogyan állok anyagilag. Bizony, én felelni sem nagyon tudtam, úgy folytak a könnyeim. Végül annyit mondtam csak, köszönöm, hogy eljött hozzánk, öregekhez. Nem jár ezért köszönet — válaszolt — gondot kell fordítani a becsületben és munkában megöregedett tagokra is. Ha valami olyan problémám akad, amit nem tudok egyedül megoldani, forduljak a tsz-hez.

Most a Pest megyei Hírlapon keresztül szeretném megköszönni a KISZ-fia- taloknak és a tsz-vezetők- nek a gondoskodást. Boldogan hajtjuk álomra a fejünket, ha ilyen kommunista vezetők állnak a hátunk mögött. így még öregen és betegen is szép élni.

Maradok kiváló tisztelettel Fekete Károlyné Dánszentmiklós, Széchenyi u. 8.

Nagy tervek Ráckeve három termelőszövetkezetében

/Íí'/i'/<*sőí/«ff a ívriitetrállalús — Jelentős építkezések

Január óta Ráckeve is termelőszövetkezeti község. A régebbi, de csaknem ötszörösére megnövekedett Rákóczi Tsz mellett két újonnan alakult szövetkezetben: az Árpád és az Arany Kalász tsz- ben is alakítják közös életüket a ráckeveiek. Szépítés nélkül elmondhatjuk, hogy mióta az alakuló közgyűlések lezajlottak, egy percig sem tétlenkedtek az új szövetkezeti tagok. Megszervezték a brigádokat, s amint az időjárás engedte, hozzáláttak a szántáshoz is. Hogyan halad jelenleg a munka, és mit szándékoznak megvalósítani 1961-ben a ráckevei termelő- szövetkezetek, erről számolunk be röviden.

Harmincöt forint nyolcvankét fillért fizetett munkaegységként régi tagjainak a ráckevei Dózsa Tsz. Az idén a 300 főre duzzadt szövetkezet ugyancsak ennyit akar osztani. Mint Guti Ferenc mezőgazdász elmondotta, a megnövekedett földterület ugyan fokozottabb feladatok elé állítja a tsz-t, ennék ellenére nem ijednek meg a teendőktől. A profil nem változik.

továbbra is az állattenyésztéssel, takarmány- és aprómagvak termelésével foglalkoznak.

Tavalyelőtt még a hagyományos módszerekkel termelték a takarmányt, az idén már öntözőberendezést is használnak. (Tavaly kísérletképpen a Cukorrépánál alkalmazták az esőztető berendezést, s ennek köszönhető a 210 mázsás holdanként! átlagtermés.) Ügy tervezik, hogy a lucernát, burgonyát, a cukorrépát és a másodvetéseket öntözik.

A szövetkezetben egyéb-' ként jó ütemben folynak a tavaszi munkák. Időben elvégezték a belső leltározást, és összeadták a lovakat is, és már a vetőmag is a raktárban van. rövidesen pedig a földben lesz. Minthogy elsősorban állattenyésztéssel foglalkozik a tsz, a meglevő férőhelyek ^ mellé most új istállókat í szándékoznak építeni. Többek között egy ötven férőhelyes növendókmarha- istállót, 120 férőhelyes sertés- fiaztatót, meg egy 250 férőhelyes süldőszállást építenek, szerfiás megoldással.

Üj gépekkel egészítik ki a régi gépparkot. Vásárolnák lensodró- és szártépő gépet. Eredetileg egy U—28-as traktort is akartak venni, minthogy azonban az idén nagyobbrészt a tsz-be hozott kisebb parcellákon gazdálkodnak, elhalasztják a traktorvásárlást. A gépállomás elegendő erőgépet biztosít a szövetkezetnek. Jövőre viszont már áttérnek a nagyüzemi táblás művelésre.

Tavaly itt is bevezették az eredményességi jövedeleméi, osztást, most tovább szélesítik az új munkaegység-rendszert.

Már a vállalások is megtörténtek, a legtöbb család nagyobb földterületet kért művelésre, mint azt átlagosan tervezték. Nem tétlenkednek Ráckeve újonnan alakult, s egyben a legnagyobb szövetkezetében, az Árpád Tsz-ben sem. (Ez a szövetkezet egyesült az ugyancsak újonnan alakult Egyetértés Tsz-szel.) A brigádokat itt is megszervezték, s amint £ az idő engedte, hozzákezdtek "* a kinti munkákhoz. A mákot „régen” elvetették, a szán- |tás is jó ütemben halad. Eb- |ben

| a szövetkezetben főként | növénytermesztéssel fog- í lalkoznak, és kertészkedést folytatnak,

* de termelnek ipari növénye- f két is.

A tsz tagjai már az első

közös esztendőben lerakják az alapokat a további eredményes munkához. A leendő központban negyven férőhelyes sertésíiaztatót, 240 férőhelyes sertéshizlalót és egy húszvagonos kukoricagórét építenek.

Az Aranykalász Termelő- szövetkezetben közel kétezer hold föld jut 380 családra. Ebben tekintélyes szőlő- és gyümölcsterület is van, ami komoly feladat elé állítja az új szövetkezet tagjait. Túlnyomórészt ugyan növény- termesztéssel foglalkoznak, de sokat várnak a. .gyümölcsöstől és a szőlészettől is.

(s. p.)

Meggyorsult a szerfaanyag szállítása

A Budapesti MEZÖSZÖV- től kapott tájékoztatás szerint az elmúlt napokban örvendetesen meggyorsult a szerfaanyag szállítása, s a termelő- szövetkezetek jó része máris kezdheti az építkezést.

A MEZŐSZÖV dolgozói az elmúlt napokban felkeresték azokat az erdőgazdaságokat, amelyekkel kapcsolatban állnak és a helyszínein tájékozódtak a fakitermelés helyzetéről és üteméről. A derűs tavaszi napsütés megkönnyíti az erdőgazdaságok szállítási munkáját, megjavultak az utak és könnyebb a kitermelt fa eljuttatása a vágások szélére.

A kapott tájékoztatás szerint a Budapesti Erdőgazdaság eddig 20 fiaztatóhoz, 10 süldőszálláshoz és 15 hizlaldához szállított anyagot. A Gödöllői Erdőgazdaság 10 sertés- fiaztató és egy hizlalda faanyagát küldte el. A Börzsönyi Erdőgazdaság hat fiaztatóhoz, 12 hizlaldához és két csibenevelőhöz szállította le

eddig a szükséges szerfát. A Pilisi Erdőgazdaság is megkezdte a sertéshizlaldák anyagának átadását. A már elküldött szerfamennyiségek mellett valamennyi erdőgazdaságnál még jelentős anyag- mennyiség áll ezekben a napokban elszállítás alatt. Például saját szállítóeszközeivel most szállítja kilenc garnitúra anyagát a tápiósági Kossuth Tsz és ugyancsak most szállít hat hizlaldához szerfát az albertirsai Dimitrov Tsz. •

A Pest megyei erdőgazdaságokon kívül jelentős mennyiségű faanyagot kapnak megyénk termelőszövetkezetei más erdőgazdaságoktól is.

A jelenlegi tapasztalatok és a szállítás meggyorsult üteme arra enged következtetni, s ezt ígérik az erdőgazdaságok is, hogy március 15-ig még nagyobb ütemben, még több szerfa kerül leszállításra, így a termelőszövetkezetek egy része a nagy mezőgazdasági munkák előtt felépítheti a legsürgősebb állatférőhelyeket.

Jó ütemben halad a dunabogdányi kultúrház építése. Az új kultúrházat előreláthatólag augusztus 20-ra adják át rendeltetésének.

(Gábor felv.)

ség, a többit meg úgy kapartam hozzá a két kezemmel? Azt hiszem, mindkét ok közre játszóit az ellenállásomban.

Komolyan néz rám:

— De most már itt vagyok! Mind a két lábammal! Februárban brigádvezetői tanfolyamon voltam Kartalon, most pedig a növény- termesztési tanfolyamot végzem. Mit gondol, hogy vén fejjel miért csinálom? Azért, mert én világéletemben olyan ember voltam, hogy ha valamit elvállaltam, hát elvégeztem tisztességgel. Mint brigadéros sem akarok szégyent valiant. Mondta is a múltkor az egyik komám, aki régen falusi bíró volt: „De okos ember lettél, mióta Kartalon voltál!" Ezt arra értette, hogy megkövetelem mindenkitől a munkát. Mondtam is neki, hogy bizony a tsz-ben nem nézzük, ki milyen tisztséget viselt a múltban, itt egyformán dolgozni kell mindenkinek, alcár bíró, akár csürhés volt.

Aztán a munkájáról beszél. Arról, hogy fél hatkor már minden reggel talpon van és sorba értesíti a brigádtagokat, ki, hová menjen, kire, milyen munka vár. Es ellenőrzi, ki jelent meg, este pedig odahaza, a családi körben beírja a brigádnaplóba az elvégzett munkát, az emberek teljesítményét.

— Vénségemre valóságos írnok lett belőlem — mondja nevetve. — Először csak egy kis kockás füzetem volt, de ezt most egy szabályos nyilvántartó könyvre cseréltem ki. Ceruzám is van vagy háromfajta: piros, tinta és egy rendes. A piros azért kell, hogy a fontosabb dolgokat aláhúzzam, megjelöljem vele. Most pedig, ha innét hazamegyek, egy táskát szeretnék venni. Nem aktatáskát, hanem olyan nyakba akaszthatót, amilyet az agronómusok hordanak. Az kényelmesebb, azzal a biciklire is rá lehet ülni.

Miután elbúcsúzom tőle, arra gondolok: nem is olyan nehéz ember ez a Bellái Pali bácsi. Csak a köteléket volt nehéz eltépnie, amely a múlthoz, a megszokotthoz kötötte.

Ari Kálmán

A PIROSCERUZÁS EMBER

Találkozásom eleién még nem tudom, hogy milyen és hányféle színű ceruzája van, mivelhogy beszélgetésünk egészen más irányban halad, ö — vagyis Bellái Pál, a váckisúj- falui Petőfi Tsz brigadérosa — azt puhatolja, hogy minek köszönheti látogatásomat, én pedig a saját szájából szeretném hallani: miként jutott el a tsz-szérvezés előli megfuta- modástól a brigadérosságig, valamint a zebe- gényi növénytermesztési tanfolyamig. Mert itt ülürűc az egyik zebegényi üdülőben, ahol a tanfolyam székel, és próbáljuk egymás gondolatait kitalálni.

Magas, sovány, őszülő halántékú és tréfáskedvű ember a brigadéros. Tizenöt hold kitűnő minőségű földet, s a hozzátartozó teljes gazdasági felszerelést vitte magával egy évvel ezelőtt a közösbe. Ideérkezésemkor mindössze ezt tudom róla, no, meg azt, hogy a szervezés idején egyiíke volt a falu legnehezebb emberének. Ezért tapintatosan terelem a szót az egy év előtti sorsdöntő napokra, mondaná el a saját szavaival, miképpen is álltak akkoriban a dolgok.

— Minek mondjam? Úgyis tudja... — próbál kitérni az egyenes válasz elől. Aztán le- gyintve hozzáteszi: — Eh, különben elmondhatom, most már úgyis mindegy, utána vagyok.

Es elbeszélése nyomán megelevenednek előttem a szervezés napjai. Elmondja, hogy való igaz, nem tartozott az első belépők közé, sőt mi több, a szervezők elöl néhány hétre a Veresegyházon élő fiánál kért „menedékjogot”. Mikor pedig az önkéntes „emigrációt" elunva, visszatért falujába, nagyothallónak tette magát, s így senki nem tudott vele szót- váltani. Am, időközben látta, hogy ettől még tovább forog a világ, s ha nem kapaszkodik bele, meglehet, hogy úgy lemarad, utol sem én a többit.

— Hogy miért volt ilyen nehéz a d'intés7 — teszi fel önmagának a kérdést. — Mit telelhetnék erre? Mondjam azt, hogy már elmúltam hetven éves. s ennélfogva lassabban értem meg az idők szavát? Vagy hivatkozzam c 15 hold földre, amelyből öt hold apai örök-