Pest Megyei Hirlap, 1961. március (5. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-07 / 56. szám
1961. MÄRCIÜS 7, KEDD 5 (^Cjt^etenxiótáh ^Jörteie en AZ ELMÚLT NAPOKBAN ismét ! egyetemista brigádok utaztak néhány Pest, Bács-Kiskun, Fejér és Borsod megyei községbe, hogy népművelő munkájukkal valamelyest előbbre : lendítsék a tudatformálás lassú folyamatát. Egy-agy faluba négytagú brigád látogatott el, a lehetőség szerint „keverve”, ugyanis minden brigád tagjai különböző egyetemeket látogatnak, ilyenformán minden érdekelt községbe jutott egy-egy medikus, állatorvostanhallgató, közgazdász, jogász, vagy bölcsész. A küldetés tíz napra szól. Természetes, tíz nap alatt nem lehet az emberek tudatát átformálni, a gyanakvásokat, a kételyeket eloszlatni, több évszázados, megcsontosodott elveket, nézeteket felszámolni. Hosszantartó folyamat ez, nagy emberismeretet, türelmet és emberekkel való bánnitudást igényel. Mégis, tíz napi lelkiismeretes népművelő munkával is részt lehet vállalni a tudatformáló munka nagy egészéből. Ennek tudatában utazott el Törteire Csizmadia Gyula harmadéves jogász, Mészáros László negyedéves állait- orvostanhallgató, Horváth Sándor, az ELTE természet- tudományi karának negyedéves hallgatója és Lukácsy Sarolta negyedéves bölcsészhallgató. VASÁRNAP DÉLELŐTT kerestem fel őket, épp az egyik fiatal pedagógus lakásán voltak. Délutánra „dupla vagy semmi” vetélkedést hirdettek, annak a kérdésanyagát állították éppen össze. — Erre azért van szükség *— mondotta Horváth Sanyi —, hogy a KISZ-klubéletet megkedveltessük a fiatalokkal. Egy ilyen szellemi öttusa politikai, irodalmi, technikai kérdéseivel, de különösképpen ügyességi feladataival (pl.' jó adag földrészért kukoricaszemből ki tudja a legtöbbet felszedni stb.) igen kellemes, jó hangulatot teremt, s ha egyszer már jól érezték magukat a fiatalok a KISZ-ben, akkor más alkalommal is szívesen felkeresik. Először a kellemes légkört, a „vonzást” kell megteremteni s azután rá lehet térni a KISZ politikai célkitűzéseinek megvalósítására is. Egyébként szombaton este is rendeztünk egy jól sikerült, táncos klubestet. A kitűnő hangulat, a kellemes szórakozás közepette gondoltunk arra is, hogy finom eszközökkel megértessük a fiatalokkal, hogy mi illik, mi nem, egyszóval azt, miképpen kell helyesen viselkedniük. Valóban, igen lényeges, hogy a falusi KlSZ-szerve- zet jól működjön. Mert túl a politikai nevelésen, még az is egyik fontos funkciója a KISZ-nek, hogy második otthont biztosítson a fiataloknak, lehetőséget adjon nekik a társadalmi életre. S ha a fiatalok megfelelő kultúrát, szórakozást, kellemes társaságot találnak falujukban, akkor minden bizonynyal csökken az „elvándorlás” is. A MÁSIK FŐ FELADAT: látogatni a tsz,-tagokat, beszélgetni velük, meggyőzni őket arról, hogy a csoportban is maguknak dolgoznak. Mert a törteti termelőszövetkezetek bizony nem a legjobban állnak e téren. A négy fiatal minden délután és este szorgalmasan látogatja az egyes családokat és meggyőző, emberi szóval prpbál segítséget nyújtani a problémák megoldásához. Sok gyanakvást, tengernyi bizalmatlanságot kell leküzdeniük, de mégsem csüggednek. Mindig eljutnak a közvetlen, kölcsönös jóindulatot feltételező beszélgetéshez. Hiszen az i egyetemisták jelentős része i parasztgyerek, s ha egy öreg j földművessel beszél, olyan. : mintha az édesapjával be- ; szélne..; Mint mondottam, min- j denütt az adott helyzet szab- j ja meg a falura küldött j egyetemisták munkáját. A j torteli helyzet a fenti két-j tőt írta elő fő feladatnak. 1 S a négy fiatal helyesen is-! merte fel, mi a teendő. S ha nem is „forradalma- 1 sítják” tíz nap alatt a falut, 1 ha nem is oldják meg vég- 1 érvényesen a problémákat, 1 de nagymértékben elősegítik í a végső megoldást. ! Mert nem üdülni mentek ! Törteire, hanem munkálkod- ! ni, lelkiismeretesen, a lehető ! legnagyobb eredményesség- ! gél. Bárányi Ferenc Képes filmvilág jTIT-vezetőségválasztás Vácott ! T7 asámap délután a TIT vá- ; V ci járási osztálya vezető- ; ségválasztó ülést tartott. Az ; ülésen Suba Vilmos, a TIT já- ! rási osztályának titkára beszá- ; molt a társulat 1958—60. évi j munkájáról. Megállapította, í hogy ez idő alatt az általános ! fejlődéssel lépést tartott a !TIT ismeretterjesztő tevékeny- ! sége is. A számszerű emelke- ! dés mellett javult a munka (minősége és ideológiai szintje. | Ennek bizonyítására elmondotta, hogy míg 1958-ban 140, 1959-ben 18 7, addig 1960-ban már 281 előadást tartottak. A legnagyobb tömegeket a szabadegyetemi előadássorozatok vonzották, amelyet a váci járási művelődési házzal közösen rendeztek. Kiemelkedő sikere volt az operafilmsorozatnak; egy-egy előadáson 420—450 hallgató jelent meg. Jelentős előrelépés történt a munlkások között végzett ismeretterjesztő munkában. Míg kezdetben csak egyes előadásokat rendeztek, az 1959—60. évben rátértek a rövidebb- hosszabb előadás-sorozatokra. I így például a Finompamutfonó [dolgozói a világirodalom klasz- ■ szikusainak remekműveivel is- ímerkedtek meg. A Váci Fonó- jgyár dolgozói előtt nevelési, ímajd földrajztörténeti előadá- ! sok értek el sikert. A Bélés- ! árugyárban megkezdték a vá- (ros történetének feldolgozását. \ A Kötöttárugyárban ankéten ; ismertették az üzem 75 éves I történetét. Népes hallgatóság (vett részt a Kötöttárugyárban ;és a Fonógyárban a vallás ke- \ letkezéséről, az ünnepek erede- í téről elhangzott előadásokon. \ A Dunai Cement- és Mészmű S dolgozói részére természettu- (dományi, történelmi és erköl- | esi vonatkozású előadásokat \ rendeztek. A Dunakeszi Kon- ; zervgyár dolgozói részére mű- J szaki előadásokat szerveztek, í hasonlóképpen a Dunakeszi (Járműjavítóban is. Veresegy- \ házon belkereskedelmi szabad- ! akadémiai előadássorozatot in- ; dítottak. J avult ebben az időszakban a falusi ismeretterjesztő 5 munlta is. Erdőkertesen. Felső- í gödön a világnézeti nevelést E elősegítő természettudományi } és társadalomtudományi elő- \ adásokat szerveztek. A Mária- ; udvari Tangazdaságban, a Főt— \ Sikátorpusztai Állami Gazda- \ ságiban egészségügyi előadás- f sorozatot indítottak. A járás \ számos termelőszövetkezetében jogi előadások keretében taláU ták meg az utat a termelőszövetkezeti parasztsághoz. Ami a falusi munka hiányosságát illeti, a falusi ifjúság részére csak nagyon kevés önálló előadást rendeztek. Az országjáró kirándulásokon több mint 5 ezer felnőttet és fiatalt vittek különböző vonat- és autóbuszkirándulásokra. A kirándulók megismerkedtek a mátrai, bükki, mecseki, balatoni, cserháti, börzsönyi és pilisi tájak természeti szépségeivel, Lillafüred és Aggtelek varázslatos szépségével. Eger. Miskolc, Győr, Sopron, Veszprém történelmi nevezetességeivel. Ezeken az utakon a TIT vezetői bemutatták fejlődő iparvidékeink, bányavidékeink, gazdaságaink, életét. Az elmúlt három esztendő munkájának értékelése után Suba Vilmos a soron következő feladatokról beszélt: — Fenntartjuk eddigi sikeres munkánk jól bevált kezdeményezéseit és azt újabb területekre is szeretnénk kiszélesíteni. Át kell törni azt a közönyt, amellyel még egyes üzemeknél találkozunk, ahol az üzemi bizottságok nem látják világosan az ismeretterjesztés tudatformáló szerepét. Tevékenységünket tovább bővítjük, majd a Dunai Cementmű építkezésein is. Tárgyalások folynak, hogy minden munkásszálláson megkezdődhessen az ismeretterjesztő munka. Tervezzük újabb munkásakadémiák szervezését is. Ami pedig a fa- \ lusi munkát illeti, szorosabb Icapcsolatot kell kiépítenünk a falusi kultúrházakkal. Változatosabbá kell tenni a falusi ismeretterjesztést, a lehetőséghez képest minél több filmmel egybekötött előadást kell rendezni. S uba Vilmos beszámolóját a társulati ülés elfogadta, majd megválasztották a TIT váci járási osztályának új vezetőségét. Könyvespolc Jebeleanu: Hirosima mosolya Eugene Jebeleanu az élő ro- ( mán líra egyik legjelentősebb ! reprezentánsa, államdíjas köl- \ tő, számos kötet szerzője. \ Magyarul eddig csak folyó- í iratokban, antológiákban ta- l lálkozhattunk egy-két művé- \ vei. A közelmúltban adta \ ki a Magvető Könyvkiadó ; eddigi legjelentősebb versei- ; nek gyűjteményét, Hirosima '■ mosolya címmel. Az igen gondosan szerkesztett kötet fejlődésében mutatja be a költőt. Jebeleanu esetében is beigazolódottt hogy a jó költők — különböző izmusok és egyéb kitérők után — útjuk végefelé általában a bölcsen tiszta, magas színvonalú egyszerűséghez jutnak el. Jebeleanu megmutatta, hogy igenis, lehet érthetően modernnek lenni, hiszen a nagy gondolatok mindig tiszta formában nyilváníttattak ki az irodalomtörténetben. Nem feltétlenül a túlbonyolítás, a mértéken felüli absztrakció jelenti a modernséget, hanem a XX. század embere életérzésének új, de érthető és egyszerű formában történő k fe- jezése. Nemcsak a spanyol vagy dél-amerikai költők, modernek, hanem például Szi- monov is, egészen más — szerintünk sokkal igazabb — módon. A „Várj reám” című vers például mai vers, XX. századi vers, mégis kristály- tiszta, egyszerű. Jebeleanu felhasználja a modern, nyugati irodalmak hasznosítható módszereit is, de lényegében ezt a .,szovjetmodernséget” követi. Legékesebb bizonyíték erre a Hirosima mosolya című ciklus a kötet végén. Hirosima témája sok modernkedő, mitizáló, túlabsztraháló buktatót rejt magában, Jebeleanu mégis megtalálja azt a feldolgozási módot, mellyel Hirosima lényegét, tanulságait tudja kifejezni művészi, emberien egyszerű formában, anélkül, hogy konvencionálissá válna. A lehető legegészségesebb modernségre példa, bizonyíték ez a ciklus. Nagy érdeme a Magvető Kiadónak és a kitűnő fordító-gárdának, hogy megjelentette ezt a könyvet s ezzel hozzásegítette a magyar olvasóközönséget szomszéd népeink irodalmának jobb megismeréséhez. — b — Kennedy és James (P. Kovács Sándor és Takács András). megfestéséhez. Külön problémát jelentett, hogy mivel nemcsak Cegléden szerepelünk a művel, de apró falvakban is, olyan díszleteket kellett terveznem, amelyek a kdí falusi kultúrházak színpadár is felállíthatók. A díszlettervezés mellett P Kovács Sándor vállalta i dráma egyik jelentős szerepéi is. Hogy miért? — Régi vágyunk volt, hogj végre létrehoztuk a művelődési ház színjátszó csoportját Ezért vállaltam szerepet is A továbbiak során én meg. maradok díszlettervezőnek, hiszen most már nincs problé. mánk a szereplőkkel: a kő röstetétleni előadás után ti- zenketten jelentkeztek önként együttesünkbe. M árky Péter, a rendező, főiskolai múlttal jött Ceglédre. Akkor a pedagógiát jobban szerette, mint a színművészetet. Tanító lett. De a régi vágy ... Márky Péter szívesen “Vette a művelődési ház meghívását, a színjátszó szakkör vezetését. Sőt, szerepet is vállalt az együttesben, mivel a Yamamoto szerepét alakító színjátszó hivatalos elfoglaltsága miatt, néhány héttel a bemutató előtt kivált az együttesből. Az áldozatos munka nem volt sikertelen. Ezt bizonyítja a kőröstetétleni és a ceglédi előadás sikere. Az út, amelyen a művelődési ház színjátszói elindultak: helyes út. Bízunk abban, hogy hamarosan újabb sikeres szereplésről adhatunk hírt. Rossi Károly kultúrájának emeléséhez. És az első lépést hamarosan újabbak kő vétik majd: legközelebb Törteién, Jászkaraje- nőn, Abonyban, Albertirsán és Nag^kátán mutatjuk be a Lampionok ünnepét. Az együttes díszlettervezője P. Kovács Sándor festőművész, a művelődési ház művészeti vezetője. — Nem volt könnyű dolgom, hiszen egy tőlünk mesz- sze levő világot kellett ábrázolnom. Mielőtt a tervezéshez kezdtem, Budapesten az Ipar- művészeti Múzeum japán anyagát tanulmányoztam. Az itt készített vázlatok alapján kezdtem hozzá a díszletek S zombaton este nagy sikerrel mutatkozott be a ceglédi művelődési ház színjátszó csoportja. Hans Pfeiffer drámáját, a Lampionok ünnepét mutatták be a ceglédi közönségnek. Az együttesnek mégsem ez volt az első bemutatkozása, mert előtte Köröste- tétlenen már eljátszottak a nagy sikerű drámát. Hogy miért éppen Kőröstetétlenen? Szenczy Lajos, a művelődési ház igazgatója így válaszol erre: — Kísérlet ez, mégpedig úgy látom, kitűnően sikerült kísérlet. Erkölcsileg, anyagilag egyaránt. Mi így kívántunk hozzájárulni a szocialista falu Lampionok ünnepe Truffaut, a népszerű francia rendezd új filmjének női főszereplője: Nicole Berger. A film címe: Lőjetek a zongoristára A\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V Jana Brejchova játssza Karel Zeman új csehszlovák filmjének, a Münchausen bárónak női főszerepét , A Koreai Népköztársaság három filmstúdiójában már több mint 1500 alkotó dolgozik. : A Hamupipőke című szovjet ; balett-film női főszereplője: Bajsza Sztrucskova Befejezték az első, mongol : művészekkel forgatott DEFA- í filmet. A színpompás mese- ; film külső felvételeit a Mon- I goi Népköztársaságban forgat- : ták. Jelenet az Orvos a válaszútor című csehszlovák filmből MARI, ÉNEKELJ! színpadon énekel s nem lehe-\ teilen, hogy pár év múlva ope- ‘ raházi plakátokon olvashatjuk ] majd a nevét, Azucena vagy Carmen szerepében... — bf — Annak idején Monoron gimnáziumi vagy DISZ-klub. esteken, néhány jó hangulatban eltelt óra után valaki mindig „bedobta”: — Mari, énekelj! S a „közönség” rögtön átvette a jelszót. Szinte kórus- ban kiáltották: — Mari, énekelj! S Magócsi Mari, a szegény jj monori vasutas kislánya éne- j kelt, csodálatosan, messzecsen gően, szívet-lelket gyönyör- ködtetöen. Pisszenés nélkül % hallgattuk valamennyien, hi-% szén Mari éneke volt mindig % az összejövetelek fénypontja. % Majdnem tíz év telt el az- $ óta. Szétszéledtünk, egyikün- í két a munka, másikunkat a f tanulmányok kényszerítettek % más vidékre. Nőm is na- $ gyón tudtunk már egymásról, % csak kellemesen emlékeztünk '■ a monori kultúrotthon DISZ- í; alapszervére. £ Most vasárnap, március 5- \ én hazautaztam Monorra s í egy plakát ragadta meg a fi-'j gyelmemet: fiatal fővárosi mű- vészek ma este a kultúrotthon- % ban operaestet rendeznek. A $ plakát arról is hírt adott, hogy - a műsor keretében F. Magó- $ esi Mária, az utolsó éves ope-h ra-szakos növendék is fellép. í (Az „F” — mint később kidé- í rült — azt jelenti, hogy Fő- \ nyad Gáborné.) •; Természetes, hogy elmen- ( tem a műsorra. S Mari éne-; kelt, még csodálatosabban, '■ még csengőbben, mint valaha,! ugyanabban a kultúrházban,! mint amelyben annak ide jén,! de most már nemcsak néhány í hasonló korú, tátott szájú fia-; tolnak, hanem emberek százai- \ nak, ma Monoron, holnap má- \ sutt. \ S én akkor arra gondoltam, I hogy ha Mari mondjuk húsz ! évvel előbb születik, akkor ta- i Ián nem énekelhetne itt, leg-; feljebb lakodalmakon vagy: kukoricafosztásokon. De ím,: Yamamoto és Yúki (Márky Péter és Virágh Anna).
