Pest Megyei Hirlap, 1961. március (5. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-07 / 56. szám
mi. MÁRCIUS 7, KEDD mtxvíi if€ivínn Továbbra is nagy feladatok várnak a földművesszövetkezetekre A megye falusi áruforgalma elérte tavaly a kétmilliárd forintot Beváltak aj önkiszolgáló boltok, újabbakat alakítanak át ez évben Tökéletesítik a felvásárlás rendszerét, nagyobb segítséget adnak a tsz-cknek A földművesszövetkezetek az elmúlt másfél évtizedben rendkívül fontos munkál végeztek a falusi termelés szervezésében, a falu áruellátásában és a felvásárlásban. Ezenkívül tevékenységűik szerteágazó területe kiterjedt a falusi életnek szinte minden mozzanatára, s így minden vonatkozásban jelentős szerepet töltöttek be a falusi lakosság életében. A termelőszövetkezeti gazdálkodás térhódítása után azonban a földművesszövetkezetek feladatköre módosul. Hogyan? Miképpen? Es milyen eszközökkel segítik a földművesszövetkezetek a továbbiakban tagjaik, a parasztok életét, munkáját, fejlődését? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk a napokban Bokor József elvtárssal a Szövetkezetek Pest megyei Központjának igazgatósági elnökével. — Milyen eredménnyel zárták a megye földművesszövetkezetei az 1960-as esztendőt? — A Pest megyei földművesszövetkezetek kezelésében mintegy ezerkétszáz kiskereskedelmi és ötszáztíz vendéglátóipari egység van. Ez az üzlethálózat évről évre mind nagyobb forgalmat bonyolít le. Az elmúlt évi földművesszövetkezeti összforgalom például elérte a kétmilliárd forintot. Ez az eredmény 10 százalékos emelkedést jelent az 1959-es forgalomhoz hasonlítva. A vendéglátóipari forgalom évi emelkedése 23 százalék. — A nagy forgalomemelkedésben jelentős szerepük van az új rendszerű kereskedelmi egységeknek, az önkiszolgáló és önkiválasztó boltoknak. A megyében 149 ilyen új rendszerű bolt van. A tapasztalat szerint 45—50 százalékkal is nagyobb a forgalom, mint a hagyományos eladási formában árusító üzletekben. A boltok átalakítása mellett nagy súlyt fektettek a földművesszövetkezetek az üzletek és épületek berendezésére, külső formájára. Egy év alatt a boltok 70 százalékát tatarozták. Negyvenhárom új kiskereskedelmi egységet és 32 új vendéglátóipari egységet nyitottak meg. — A földművesszövetkeze- ték, illetve a mék túlteljesítette felvásárlási tervét. A tervezett 5611 vagon zöldáru és gyümölcs helyett 7332 vagon árut vásároltak fel. Ebből exportra ment 2480 vagon áru. — Említésre méltó eredményt értek el az elmúlt évben a földművesszövetkezeti könyvesboltok is. Az évi forgalom 9 234 000 forint, ami az 1959-es forgalomhoz viszonyítva 36,4 százalékos növekedést jelent. Ugyancsak jelentős sikereket értek el a földművesszövetkezetek támogatásával megalakult és központunk felügyelete alá tartozó takarékszövetkezetek is. Évről évre emelkedett betétállományuk, taglétszámuk, rész.iegyalapjuk, s a kiadott hitelek, valamint a betétek után kifizetett kamatok összege. Az elmúlt hetekben készült el a 19 működő takarék- szövetkezet mérlege. Ezek szerint 8 767 000 forint betétállományuk, 3913 fő betétesük, 7997 tagjuk, és 1 006 000 farint részjegyalapjuk van. Az év során 4012 tagnak adtak kölcsönt, átlag 3800 forintot. Ez volt az évi zárás eredménye. Azóta, a két hónap alatt mintegy kerek egymillió forinttal nőtt a betétállomány és 500 fővel a taglétszám. — Milyen segítséget adtak a földművesszövetkezetek a termelőszövetkezeteknek? r- Részt vettek földműves- szövetkezeti dolgozóink a szervezésiben, a tervek készítésében, s az indulás sok ütás munkájában. Ezenkívül az elmúlt évben 46 mezőgazdászt és 22 számviteli szakembert adtunk át a termelőszövetkezeteknek. Az elkövetkező napokban további 14 számviteli szakembert adunk át. Több helyen segítséget nyújtottak a föld- művesszövetkezeték a kisgép- parkátadással. szaktanáccsal, darálók és egyéb eszközök és felszerelések átadásával. Például nemrélen adtunk át egy darálót Tápiószecsőn, és most folyik az átadás Tápió- szentmártónban. Segítették a földművesszövetkezetek a termelő&zövetkezeteket palántával. me leg ágy i ablakkerettel, vetőmagvakkal, s a megtermelt áru előnyös értékesítésével is. Ebben a vonatkozásban az idén további javulás lesz. — Milyen feladatok állnak ez évben a földművesszövetkezetek előtt? — A feladat több irányú. Mindenekelőtt azt kell megmondanunk, hogy bár a termelőszövetkezeti mozgalom térhódításával a földművesszövetkezetek néhány feladatköre leszűkült, mégis további fejlődés áll a földművesszövetkezetek előtt, s tovább nő jelentőségük. Többek között tökéletesítjük a falusi áruellátást. További 43 kiskereskedelmi egységet alakítunk át önkiszolgálóvá, illetve önkiválasztóvá, hagy ezzel növeljük a várható nagyobb keresletnek megfelelően a boltok kapacitását. Nyitunk 44 új kiskereskedelmi egységet és 31 vendéglátóipari egységet. Számos cukrászda gépeket, felszereléseket kap. Több kisvendéglő bútorzatát mod ernizál j uk. Ahol csak alkalmas épület van, az italboltok helyén kisvendéglőket nyitunk. Máshol az italboltokat gyorsfalatozókká, bisztrókká alakítjuk át, tehát itt is növeljük a kereskedelem. illetve a vendéglátás gyorsaságát, kapacitását és kulturáltságát. — Legnagyobb feladat, az áruellátás és a vendéglátás mellett, a felvásárlás jobb lebonyolítása. Itt több jelentős változást tervezünk, illetve hajtunk végre. A MÉK-en keresztül, a termelőszövetkezetekkel 15 464 katasztrális hold zöldárura és burgonyára kötöttünk szerződést. Emeljük az expoi't mennyiségét is. Az országos, 15 százalékos íelvásárlásemelkedés helyett 16,6 százalékkal akarjuk növelni a felvásárlás értékét, a tavalyival szemben. Természetesen ehhez számos intézkedésre van szükség. Már eddig is több mint hatezer melegágyi ablakkeretet osztottunk szét a termelőszövetkezetek között. Ezenkívül vetőmagokat, vetőgumót biztosítottunk jelentős mennyiségben. Azokon a helyeken pedig, ahol nincs mód a termelőszövetkezetben palántanevelésre. palántával segítjük a termelőszövetkezeteket a szerződött növények megtermelésében. — A felvásárlás munikójá-: nak megjavítása érdekében, í a MÉK központi szakemberei- í vei megerősítjük a MÉK-ki-; rendeltségekét, s ez évben; már nem központi szakem-; berek bonyolítják le a felvá-; sáriás helyi munkáját, állan- í dó kiutazással, hanem ez a í munka .a megerősített felvá- í sárlási kirendeltségekre vár. í A kirendeltségek munka- $ iáért, illetve a járás fel- ; vásárlási tervének telje- í sítéséért pedig a járási / központjaink is felelősek í lesznek. í ezzel szemben növeljük el- 5 lenőrzési jogkörüket. Ezt a í jogkört a járási választott f vezetőség valamennyi tagja- ^ ra kiterjesztjük, s esetleges £ problémák alkalmával ezek a vezetők helyszínen intézked- hetnek, vagy tehetnek észre- \ vételt ellenőrzési munkájuk \ után. A kirendeltségek meg- 5 erősítése végeredményben pe- J dig a termelőszövetkezetek- 2 nél realizálódik. A felvásár- lási, kereskedelmi szakem- J berek ugyanis éllományilag *■ lesznek csak a kirendeltség kötelékében, de munkahelyük a termelőszövetezetekben lesz. Ott segítik az áru szakszerű termelését, szedését, osztályozását. csomagolását, szállítását. — Egyszerűsítjük a felvásárlást úgy is, hogy egy-egy területen, ahol kisebb meny- nyiségű áruról van szó, nem a MÉK-kirendeltség, hanem a- földművesszövetkezet lesz a termelőszövetkezet felvásárló partnere. Az így felvásárolt árut aztán a földművesszövetkezet egyrészt helyben értékesíti a lakosság szükségleteinek kielégítésére, a többit pedig továbbítja. Ezzel az intézkedéssel, amely még csak most van előkészítés alatt, megakadályozzuk azt a korábbi zűrzavart, hogy ugyanabban a községben a MÉK-kirendeltség is, meg a földművesszövetkezet is felvásároljon. Még nem döntöttük el, hogy mi legyen az a határ, ameddig a földművesszövetkezet végzi a felvásárlást. — A zöldség, gyümölcs és bab, de a többi áru felvásárlása szempontjából is, mint a tojás, baromfi, feltétlen számítunk a háztáji gazdaságokra is. Most folyik a szerződéskötés a termelőszövetkezeti tagokkal háztáji termékeikre. A baromfi, tojás és bab felvásárlásának biztosítására már most intézkedéseket teszünk. Újabb keltetőgépeket állítunk például üzembe, hogy elegendő naposcsibét tudjunk biztosítani. A felvásárlásba pedig bevonjuk a tanyai és községi boltokat is, elsősorban olyan helyeken, ah©] a távolságok miatt nehéz a szállítás, s a gazdasszonyok nem tudnak időt szakítani a beszállításhoz. A babtermelés növelésére pedig a köztesként való termelést szorgalmazzuk. Ezek az intézkedések, s még egyéb tervbe vett változások és ésszerűsítések remélhetőleg meghozzák gyümölcsüket. A földművesszövetkezeti dolgozók népes tábora nagy gyakorlattal rendelkezik, s már sok, nehéz feladatot oldott meg. A ránk váró munkák során is számítunk dolgozóinkra, dolgozóink felelősségérzetére, ügyszeretetére és szakértelmére — fejezte be nyilatkozatát Bokor József elvtárs, a Szövetkezetek Pest megyei Központjának igazgatósági elnöke. T. M. MAI PATÓPÁLOK A megfontoltság nem jelent lustaságot. De a rá- érősség, a mindent holnapra halasztás sem — bölcsesség. Az „ej, ráérünk arra még” — elve lehetett Pató Pálnak, de nem nekünk! ★ Vannak, akik a feladatokat kétféleképpen osztályozzák: népszerű, azaz sürgős, népszerűtlen, azaz „ej, ráérünk arra még” feladatok. A patópáloskodás idegen a szocializmus eszméjétől, a patópálok nem a mi, szocializmust építő világunk emberei. Ami fontos, ami a szocializmus érdeke, az nem ér rá „holnap”. Még ma, még most kell cselekedni, halogatást nem ismerve, bátran, határozottan — jól! ★ A mai patópáloknak sokféle hamisság a takarója: „megtárgyalni”, „átbeszélni”, „ankét elé vinni”, húz- ni-halasztani, míg csak el nem alszik a dolog, míg- csak valahol, kézen-közön el nem sikkad a döntés felelőssége, a határozathozatal „kényessége”. S ha így történt, az a jó dolog, patópálok megnyugodnak. És hogy az élet, a valóság ezernyi kérdése türelmetlenül választ, tetteket követel? ■k A megfontoltság és a gyorsaság a mi világunkban már nem egymásnak ellentmondó fogalmak. A világgal a fogalmak is változnak, s azonos fogalmaknak a múlttal szemben más lett a jelentése. E változásokat az emberek idézik elé, s e tettek kerékkötői a patópálok. A halogatás nem szül semmit. A tétova- ság minden mozgás meg- állítója lehet. A . holnapra halasztás, az „ej, ráérünk” súlyos politikai, és gazdasági hibák forrásává válhat, s ez még akkor is káMészáros Ottó ros, ha ezek a hibák egészen kis közösséget érintenek csak, egészen szűk körben hatnak. ★ Hány Pató Pál akadt, amikor például a termelőszövetkezetekben az eredményességi jövedelemelosztás formájának meghonosításáról volt szó! És ahol hallgattak a patópálokra, ahol velük együtt a ráérünket sóhajtották, ott, amikor az osztásra került a sor, a saját zsebükön tapasztalhatták, mit jelent a ráérünk — forintban! •k Vannak most is a termelő- szövetkezetekben, akik pató- páloskodnak. akiknek nem sürgős semmi, akiknek a tavaszi muna még messze van, akik mindent holnap akarnak elkezdeni, de holnap — holnaputánra halasztják. Beállni közéjük — látszatra kényelmes dolog. Hiszen nem tenni semmit könnyebb, mint a legkisebbet is cselekedni. De vajon semmittevésből leSz-e valami? k Akadtak, akadnak az üzemekben is patópálok. Gondoljunk csak az elavult normák felülvizsgálására. És arra. hogy azok megfelelő rendezése máris mennyi kézzelfogható eredményt hozott! Vajon a nagyüzemben — legyen az akár ipari vagy mezőgazdasági nagyüzem — várhatnak-e a holnapra, a holnaputánra sürgős, nemegyszer százezreket, milliókat jelentő feladatok? Vezető vagy beosztott pató- páloskodása — hatásában a lényeges. S mivel a vezetők feladata, hatóköre a nagyobb, az ö patópáloskodásuk nyom súlyosabbat a mérleg serpenyőjén! A gondok elöl meghátrálni nem lehet. Ami választ> követel, arra választ kell adni! Ahol tettekre van szükség, ott cselekedni kell, mert holnap, holnapután már késő lehet. k A türelemnek is megvan a maga ideje, helye. De a türelem lényegében rangsorolás, a tények törvényszerűségeinek figyelembevétele. Nem patópáloskodás. Amikor halasztást nem tűrő dologról van szó, nem lehetünk türelmesek! A szocializmus építésének társadalma az egészséges türelmetlenség társadalma. Olyan emberek összessége, akik napról napra többet, jobbat akarnak. És itt ne szabjunk meg határokat — álmodni is lehet. A realitásra alapuló álmok előrevivő érzések, míg a patópálos „ráérünk” retarográd, visszahúzó érzés, erő. k Az erővel szemben csak az erő lehet győztes. A patópá- lokkal szemben is csak így tehetünk. A valóság, a cselekvés erejét kell velük szembefordítani, a passzivitással szemben az aktivitást, a „ráérünkkel” szemben az előrét, a várakozással, a sült- galambleséssel szemben az alkotás, a cselekvés örömét, nagyságát. Pató Pál, bármily magasan legyen is, bárhol sóhajtsa is a ráérünk arra méget, a tegnap embere. A tegnapé, ahol, a költő szavával élve: „ősi jelszó: Ej ráérünk arra még!” Ezt a tegnapot mi már feledjük. És kell, hogy a pató- páloskodást is átadjuk a múltnak. k Kell, hogy átadjuk, mert Majakovszkij szavával: ,.Megyünk az új tavaszba Én is, te is, ........... mi is.” A szocializmus örök tavaszába, ahol Pató Pálnak már nincsen helye. Hasznosítják az első esztendő tapasztalatait a nagytarcsai Rákóczi Termelőszövetkezetben Tizenöt másodperc vihar - több millió dollár kár Vasárnapra virradó éjszaka féktelen vihar pusztított Chicago déli részén. A 15 másodperces szélvihar, amelyet sokan tornádónak véltek, egy embert megölt, 80-at megsebesített. Több házat romba döntött, széttépte a magasfeszültségű vezetékeket és többmillió dollárnyi kárt okozott. Trágyáznak, szántanak a nagytarcsai Rákóczi Termelőszövetkezet tagjai. Új reménységgel tekintenek ez évi munkájuk elé. A tagság is, a vezetőség is fogadkozik, hogy az idén másképp lesz, mint tavaly, az első „közös” esztendőben. De nemcsak fogad koznak. hanem cselekszenek is. — Az első év nagy tandíj volt — jellemezte találóan Horváth János elnökhelyettes a múlt esztendőt. — De okultunk belőle, a tapasztalatokat már az idén hasznosítjuk; Miről van szó tulajdonképpen? A nagytarcsai Rákóczi úgynevezett „tisztalapos” termelőszövetkezet. Megalakulásuk kezdetén elhatározták, hogy nem vesznek igénybe hitelt. Ügy is tettek: Egy fillér adósságuk nincsen, amit vásároltak vagy beszereztek, a saját erőforrásaikból tették. Ez eddig rendjén is volna, a baj azonban ott van, hogy kissé ..eltervezték” magukat. A munkaegység-értéket 51 forint 60 fillérre kalkulálták, e szerint folyósították az előlegeket. a zárszámadáskor viszont csak 23 forint 40 fillérben számolhatták el a megdolgozott munkaegységet. — Miben keresendő a nagy eltérés oka? — tettük fel a kérdést, és most Horváth Gábor. az új főagronómus veszi át a szót. — Ahogy én látóm, a legfőbb baj a kezdeti szervezetlenség volt — feleli. Nem is elsősorban külső körülményekre gondolok. mint amilyen az is, hogy a Gödöllői Gépállomás nem tudott megfelelő gépi erőt biztosítani talajműveléshez, növényápoláshoz. hanem inkább belső zavarokra. A földieper és a zöldborsó például egyszerre érett be. Mindkettő rendkívül munkaigényes, még egyéni gazda korukban is nehézséget okozott a termelőknek. Választani kellett, melyiket hanyagolják, mert mindkettőre nem futotta az erőből. Természetesen az eper mellett döntöttek, hiszen az hozza a nagyobb pénzt. Ez azonban csak az egyik baj. A másik az volt, hogy a 63 hold eperföld apró parcellákban nagyon sokfelé volt szétszórva, az megnehezítette az ellenőrzést. Bár megfelelően termett, a betervezett, mintegy 800 ezer forint jövedelem a felére zsugorodott, mire értékesítésre került a sor. A múlt évi hibákból okulva, az idén egyrészt megkezdjük az epres táblásítását, másrészt — miként az egész gazdaságot — az eredményességi jövedelemosztás alapjára helyezzük. Az eper esetében ez azt jelenti, hogy az értékesítésből szárma■WWWWWWWWWWW zó haszon 40 százaléka — 100 forintot véve alapul -v- a munkacsapat tagjait illeti, abban az esetben pedig, ha közben legalább két katasztrális új eprest telepít a csapat, a részesedés 50 százalékra emelkedik. — Általában az eredményességi jövedelemelosztás bevezetésétől várunk gyökeres változást, hiszen ez megoldja a munkaerőproblémát is, mert a családtagok részt vesznek a munkákban. A vállalások megtörténtek, mindenki megkezdte a vállalt rész gondozását. Egyik fő termelési ág a szántóföldi szárazkertészet, emellett azonban 18 holdra növeltük a tavalyi tízholdas öntözéses kertészetet. Növénytermelésből összesen egymillió 700 ezer forint bevételre számítunk idén, ebből 360 ezer forint értékűt szabadpiacon adunk el, a többire szerződést kötöttünk a MÉK-kel és más állami fel- J vásárló szervekkel. Részt veszünk tíz katasztrális hold ! paradicsommal az ötvenmá- i zsás exportmozgalomban és ! uborkát is termelünk export- j ra. — Kétszázkilencven kataszt- | rális holdon termelünk kuko- j cicát s köztesként fehér babot i ültetünk. — Nem akadályozza majd a kukoricatáblák gépi művelését? — vetjük közbe, hiszen sok helyen azért hagyták abba a babtermesztést, mert a sorok között nem tudtak miatta géppel kapálni. — A szokásostól eltérő ültetési módszert honosítottunk meg r— feleli. Egy sorba ültetjük a babot a kukoricával, a tövek közé, nem pedig a sorok közé. A termett mennyiség fele pedig a csapat tagjait illeti. d. k. A Pest—Nógrád megyei állami gazdaságok üzemgazdászai négyhetes továbbképző tanfolyamon vesznek részt a Ság- vári-üdülőben. (Gábor felv.)
