Pest Megyei Hirlap, 1961. március (5. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-30 / 76. szám

/ 1961. MÁRCIUS 30, CSÜTÖRTÖK resT MEC.YEI ívlan Kis üzem — magy eredmények A kifizetődő harmadik műszak — A jól sikerült ellenterv Egy kecsegtető összeházasítás Szerényen húzódik meg a budakalászi HÉV-állomás szomszédságában a Budakalá­szi Gyapjúszövőgyár. A sze­rény külső nem sokat sejtet, más a helyzet azonban, ha kissé alaposabban körülné­zünk odabent. Az elmúlt két évben sok minden megváltozott ebben a kis üzemben. Korábban sok bajjal-gonddal küszködtek. Nem mondhatjuk még, hogy valamennyi megszűnt ezek közül, a legnagyobb gondok azonban már a kapun kívülre kerültek. 1 Az egyik legnagyobb gond az volt, hogy hónap elején kevés volt a munka, a hónap végén viszont alig győzték. A szövődé két műszakban dol­gozott, de minden hónap vé­gén — nem hivatalosan — át kellett térni a három műsza­kos termelésre. 1960. január 1-től azonban hivatalosan is bevezették a három műszakot. Nem volt könnyű, ami már abból is világosan kitűnik, hogy 120 embert kellett megtanítani a szakmára. Megoldották a fel­adatot és azóta a termelés is egyenletes. A harmadik műszak hasznára jellemző, hogy 37,7 százalékkal- növelte a gyár össztermelését, tehát többet hozott a konyhára egyhar- madnál. / Az egyenletes munka meg­hozta gyümölcsét. Tavalyi ter­vüket 100 százalék felett tel­jesítették, de nem is ez a leglényegesebb, inkább az, hogy a termelékenység 4 szá­zados tervezett növelésével szemben 5,6 százalékos ered­ményt értek el. Még jobb a kép, ha az ön­költség alakulását figyeljük. Tervüket 88,3 százalékban szabta meg a felettes hatóság, ami azt jelenti, hogy 100 fo­rint értéket 88 forint 30 fil­léres költségráfordítással (anyagár. rezsi, munkabér) kellett előállítaniuk. A kis vállalat megnöveke­dett erejére vall, hogy .ellen­tervet készítettek, amelyben az önköltség szintjét 85 százalékban határozták meg. Amikor az éves tervet megbeszélték a dolgozókkal, ők még erre is rálicitáltak. Vállalták, hogy 82 százalékra csökkentik az önköltséget, s most a mérleg bizonyítja: áll­ták a szavukat, mert 79,7 szá­zalékra teljesítették önköltsé­gi tervüket. Mit jeleit ez pénzben a nép­gazdaságnak? Az eredeti 88,3 százalékos és a 79,7 százalé­kos teljesítés között négymil­lió 93 ezer forint a tiszta nye­reség. Ez illusztrálja a legkéz­zelfoghatóbban az elmúlt egy évben bekövetkezett fejlődést. Nem mondunk újat azzal, hogy az üzem gépparkja vi­szont még mindig elavult, ör­vendetes azonban, hogy végig­járva a termeken, néhány új gépet is találunk már. 1960 végén kezdett termelni egy modern vetülékcsévélő-gép, s az idén, az év elején a máso­dik is megérkezett. Ezek az új gépek nemcsak azzal a ha­szonnal járnak, hogy gyorsab­ban és jobban megy a mun­ka, de a szövők is jól járnak, mert a vetülékcsévékre sokkal több fonal kerül, tehát ritkáb­ban kell cserélni a csévéket. Még tavaly kezdtek dolgoz­ni az új laza karbonizáló be­rendezéssel. Azóta ezért a mű­veletért nem kell Kőszegre szállítani a gyapjút, sőt még a Pomázi Posztógyárat is el tudják látni karbonizált gyap­júval. Működik már az új ke- resztorsózó és az új savazó centrifuga is. Az új gépek értéke megközelíti a kétmillió forintot. Egyszóval elmondhatjuk, hogy egyenesbe került a Bu­dakalászi Gyapjúszövőgyár. Mégis arról beszélgetünk Tí­már elvtárssal, az igazgatóval, hogy még jobb eredményeket lehetne elérni, ha „összeháza­sítanák” eát a kis gyárat a Pomázi Posztógyárral. Lénye­gében azonos profillal dolgoz­nak, s körülbelül méreteik is azonosak. Egyet lehet érteni Tímár elvtárssal abban, hogy még jobbak lehetnének az eredmé­nyek, ha a budakalászi üzem csak kikészítéssel, a pomázi pedig csak feldolgozással fog­lalkozna. Helyesnek tartanánk, ha a minisztériumban meg­vizsgálnák ennek a fúziónak a lehetőségeit és módot terem­tenének arra, hogy a két vál­lalat a jövőben együtt fejlőd­jön, erősödjön. F. I. Kölcsönösen gazdag eredményeket Imott a magyar-szovjet műszaki tudományos együttműködés Már több mint tíz éve egyre szélesedő műszaki-tudományos tapasztalatcsere folyik hazánk és a Szovjetunió között. Tíz év alatt mintegy 1500 magyar mérnök és más vezető szakem­ber járt a Szovjetunióban és tanulmányozta az ipar és me­zőgazdaság műszaki-tudomá­nyos eredményeit. Körülbelül 600 különböző témakörben kaptunk do­kumentációt a Szovjet­uniótól. Ezenkívül több mint 80 szovjet szakértő segítette hazánkban iparunk és mezőgazdaságunk fejlődését. Míg az első években évente harminc-negyven szak­értőt küldtünk a Szovjetunió­ba tanulmányútra, 1959-ben ez a szám már meghaladta a 400-at. Uj együttműködési for­mák is kialakultak: közös konferenciákat ren­deznek az egyes fontosabb témák megtárgyalására, tudományos kutatóintézetek, tervező intézetek, továbbá egyes magyar és szovjet gép­ipari üzemek közvetlenül is együttműködnek. Széleskörű műszaki segítsé­get kaptunk a Dunai Vasmű felépítéséhez és munkába állí­tásához. A korszerű berende­zéseken és gépeken kívül szá­mos kiváló szakértő segítette tanácsaival a különböző beren­dezések üzembehelyezését. Több mint 100 vaskohászati dolgozó, mérnök és szakmun­kás ismerkedett meg a Szov­jetunióban a korszerű kohá­szati üzemek munkájával. Szovjet dokumentációk fel- használásával épült a Lenin Kohászati Művek 700 köbmé­teres nagykolhója, amely a ré­gi kohókhoz képest fele lét­számmal, ugyanakkor kétsze­res teljesítménnyel dolgozik. A magyar traktor- és kom­bájngyártás fejlesztésén, illet­ve« megalapozásán kívül a korszerű gördülőcsapágy-gyár­tás is szovjet segítséggel in­dulhatott meg. Termelékenyebb, eredmé­nyesebb lett a munka a szerszámgépgyártásban és a híradástechnikában is. A szovjet szakértők segítsége jelentősen hozzájárult alumí­niumiparunk, kőolajiparunk, gyógyszer- és vegyiparunk fej­lődéséhez is. Mezőgazdaságunk különösen az öntözéses gaz­dálkodás, a korszerű repülő­gépes növényvédelem, az állat- tenyésztés, az oltóanyagter­melés és a szakemberképzés tekintetében kapott sok segít­séget. Az együttműködés kölcsö­nösségéből adódik, hogy hazánk is átad tapasztala­tokat a Szovjetuniónak. Szovjet részről magasra érté­kelik a vákuum- és híradás- technika terén, a fénycsövek és vevő-erősítő csövek, a gép­iparban a korszerű iszapszi­vattyúk és magánjáró úszóda­ruk, a kopásálló vasúti kitérők és kereszteződések készítésére átadott magyar tapasztalato­kat. Sok haszonnal tanulmá­nyozták a szovjet szakemberek a magyar szénbányászatban alkalmazott robbantási techni­kát, gyógyszer- és textilipa­runk módszereit, valamint a mezőgazdasági kutatás több fontos eredményét is. (MTI) Eredményes esztendőt zárt a tápiósülyi földművesszövetkezet VONATON Magnószalagra vették Bartók Béla első „nótafájának" népdalait Bartók János, népzenei ku­tató, a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából már­ciusban bejárta Gyulát és kör­nyékét, Bartók Béla legelső népdalgyűjtő helyét. Hangsza­lagon megörökítette a század- eleji parasztfiatalság egykori népdalait, amelyeket részben a nagy zeneszerző is össze­gyűjtött, de több eddig még ismeretlen dallamot is talált. A kutató — aki rokona Bar­tók Bélának — szalagra vet­te a 73 éves Demkópé, Illés Pannának, Bartók Béia első és leghíresebb „nótafájának” éneklését Bartók János a ro­mán nemzetiségű lakosság kö­réből is szerzett zenei anya­got. Többek között egy halott­sirató dallamot vett magnó­szalagra. (MTI) Egyhangúan za­katol velünk a személyvonat Gyomráról Pest \ felé. Általános is- : kolás gyerekek fi­gyelik az ablakok- 1 bál az el-elmara- dozó tájat, s a kis­lányok arcára pi­ros rózsákat vará­zsol a közelgő művészi élmény izgalma: a Hunya­di László című operát nézik majd meg az Erkel Színház ifjúsági előadásán. Már Rákoskertet is el- hagyjvSk, amikor egyszeresek fals harmonikaszó hal­latszik. Rongyos férfi nyit a fülké­be. „Lehullt vi­rág vagyok az út porán, régi akkord a zongorán, ilyen vagyok, magam vagyok”, énekli szánalmat keltőén. Jóllehet az ének és a harmonika- kíséret nem nyújt művészi élvezetet, mégis zsebbe süly- lyednek a kezek és megnyílnak a pénztárcák. Alighogy becsu­kódik az étjtó az ember mögött., újabb „hangszer­szólóra.” leszünk figyelmesek. „Né­pi zenészt’ toppan be, fülsértő cinco­gásba fog, aztán mi több, 6 is „éne­kelni” kezd. De olyan kiábrándí­tóan húzza, mint­ha életében most ( vett volna először kézbe hegedűt. Hát még a hangja! Derül is a kocsi, ő viszont csak húz- za-vonja produ­kálja magát ren­dületlenül. ön­kéntelenül is eszünkbe jut a közmondás: Ha valaki nem mes­tere valaminek,. hóhéra az annak. Amikor vége a „számnak” s a ka­lapból zsebbe ván­dorol a kereset, az egyik kisdiák fél­hangosan meg­jegyzi: — Nézzétek, va­donatúj műbőrka­bátja van! Palotai Sándor A Tápiósüly és Vidéke Kör­zeti Földművesszövetkezet úri, tápiósülyi és táplósápi boltjai közel 21 millió fo­rintos forgalmat bonyolítot­tak le 1960-ban^ csaknem 13 százalékkal többet, mint az előző évben. A vendéglátó­ipari forgalom csaknem négy­millió forint volt, 22,6 szá­zalékkal több, mint 1959- ben. Az elmúlt évben a szövet­kezet jelentős beruházáso­kat is végrehajtott: a tó- piósápi cukrászda 24 ezer forint értékben fagylaltké- szítő- és kávéfőző-gépet ka­pott, ezenkívül százezer fo­rintért épületet vásárolt a földművesszövetkezet. A javuló gazdálkodás ered­ményeképpen rendezni tud­ták a korábbi esztendőkből fennmaradt leltárhiányokat is. Ezek összege meghalad­ta a negyedmillió forintot. Ebből több mint 100 ezer forint Sziráki István volt TÜZÉP-vezető vétkes gon­datlanságából származott. Ve- zsenyi László volt zöldség­gyümölcs felvásárló pedig nem kevesebb, mint 21 ezer forinttal károsította meg a szövetkezetei. Magyar műszerkiállítás nyílik Kassán A Metrimpex Műszerkeres­kedelmi Vállalat Kassán ren­dezi szlovák területen az első magyar műszerkiállítást. A gyors ütemben iparosodó te­rület szakembereivel megis­mertetik műszeriparunk kor­szerű termékeit, egyben doku­mentálva műszeriparunk ered­ményeit, fejlettségét. Minden műszercsoportból bemutatnak néhányat, összesen mintegy 80—90 félét: orvosi, elektro­mos és elektronikus, atomfi­zikai, geodéziai és anyagvizs­gáló műszereket. Érdeklődésre tarthat számot többek között a magyar szabadalom alapján készült elektrokovulzátor, amely főleg áramütéses bal­eseteknél hasznos életmentő készülék. Hétfő, április 3. Kossuth-rádió: 8.10: Egy falu — egy nóta. — 8.55: A Gyermekrá­dió műsora. — 9.10: Beszélgetés a zenéről. — 10.00: Még alig bújt ki a tojásból. Zenés tavaszi kö­szöntő. — 11.00; Uj élet a homo­kon. — 11.30: Népi zene. — 12.10: Szív küldi ... — 13.00: ,,A tizen­ötödik születésnapra.“ — 13.50: Dalol a tavasz. Operettrészlet. — 15.00: A vidám Arany János. Németh Géza összeállítása. — 15.15: Bartók: A fából faragott királyfi. — 15.55: Kincses Kalen­dárium. — 17.10: Tánczene. — 18.00; Partizánok emlékeznek. — 18.30: Szórakoztató népi muzsi­ka. — 18.55: Felszabadulásunk 16. évfordulóján. — 20.10: Liszt: Les Preludes. — 20.30: Egy kis buda­pesti utazás. — -22.10: Tánczene. Petöfi-rádió: 8.00: Kamarazene. — 8.55: Szív küldi ... — 10.00: Isten malmai. Regényrészlet. — 10.15: Heti zenés kalendárium. — 11.00: Tánczene. — 11.28: Közve­títés Milánóból. Beethoven-hang- verseny. — 12.15: Dsida Jenő: Szerenád Ilonkának. — 13.00: Népdalcsokor. — 13.30: Kamara­zene. — 14.15: Az elégedetlen kis hangya. Mesejáték. — 15.05: Könnyűzene. — 15.50: UJ tavaszi seregszemle. Ady Endre verse. — 15,55: Prokofjev-müvek. — 16.30: Suppé: Pique Dame — nyitány. — 16.40: Lumpáciusz Vagabun­dusz. Mesejáték. — 18.00: Fúvós­zene. — 18.25: Juhász Gyula verseiből. — 18.30: Zenekari mu­zsika. — 19.05: Magyar szerzők könnyűzenéje. — 20.00: Közvetí­tés a Gundel Étteremből. — 20.28: Mozart: A varázsfuvola. Kétfelvonásos opera. Kedd, április 4. Kossuth-rádió: 8.10: Tavaszi dalosünnep. — 9.00: Mai szerzők operettjeiből. — 9.40: Dalok a felszabadulásról. — 9.55: Fel­szabadulásunk 16. évfordulóján. — 10.40: Szórakoztató zene. —? 10.50- Közvetítés Moszkvából. — 12.10: Jó ebédhez szól a nóta. —r 12.50: 4x10 perc szatíra. — 13.30: Könnyű a felnőtteknek. Az Ifjú­sági Rádió műsora. — 14.30: Tánczenekarok parádéja — 15.25: Leoncavallo: A bajazzók. Kétfél- vonásos opera. — 17.10: 10 éves az Állami Népi Együttes. — 17.45: És megváltozott a térkép. — 18.45. Hangversenyfantázia. — 20.10: A Rádiószínház bemutató­ja: A Veréb utcai csata. Rádiójá­ték. — 21.10: Szabó Ferenc: Ba­lettszvit. — 22.15: Színes népi ze­ne. — 22.45: Magyar költők ver- B sei. — 23.90: Schubert: G-dur vo- í PEST nósnégyes. — 23.40: Klasszikus Y, MEGYEI operettek. Petőfi-rádtó: 8.00: Könnyűzene. — 8.40: Levél Arany Jánoshoz. Petőfi Sándor versei. — 8.45: Népi zene. — 9.15: A holnap elé­be. Verses összeállítás. — 9.40: Arturo Toscanini vezényel. Rész­letek Verdi-operákból. — 10.50: A felszabadulás — 11.10: Hat műfajból *ató muzsika. — — élmények. — művészek hangversenye. — zenekari muzsika. — 14, hér Sólyom. Mesejáték. Táncdalok. — 16. f nagy mesemondó. Jókai műveiből, zene. — 17.00 divertimento. — zenekarok vetélkedője. Közvetítés a Zeneművészeti kola nagyterméből. — zám. József Attila Mindenki kedvére, Szerda, április 5. Kossuth-rádió: 8.10: Tánczene. — 9.00: Világvége este nyolckor. Rádiókomédia. — 9.30: Részletek filmdalokból. — 10.10: Uttörőnír- adó. — 10.30: Elhangzott műso­rainkból. — 11.50: Napirenden. — 12.10: Operarészletek. — 13.00: Henri Lambert sorsa. Regény. — 13.20: Katonadalok, lakodalmas dalok. — 13.45: Válaszolunk hall­gatóinknak. — 14.00: Zenekari muzsika. — 15.10: A mosolygó nagy mesemondó. Vidám félóra Jókai Mór müveiből. — 15.40: Könnyűzene. — 16.35: A barátság hullámhosszán. — 16.45: Két kó- rusmü. — 17.15: Szív küldi . . ; — 17.50: Gondolat. A Rádió irodalmi hetilapja. — 18.30: Magyar nóták — 19.05: Munkásklub. — 19.25: Lajtha László: IX. vonósnégyes. — 20.30: Tánczene. — 21.05: A nagy család. Rádiójáték. — 21.25: Bemutatjuk Paul Schöffler opera­énekest. — 22.20: Könnyűzene. - 23.10: Zenekari hangverseny. «— 0.10: Népi zene. Petöfi-rádió: 14.15: Tánczene. — 14.40: Orosz nyelvlecke. — 15.00: Szép Szicília — olasz dal­csokor. — 15.30: Barokk operák­ból. — 16.05: Brahms: II. szim­fónia. — 16.45: Válasz Kukának. — 17.00: Fúvószene. — 17.20: A boldog öregkor tudománya. — 17.30: Boross Jolán és Dános Lili hangversenye a stúdióból. — 18.05: Boci-boci tarka. Részletek Vincze Ottó operettjéből. — 18.30: Hogyan terjedt el Földünkön az k/Cú'Iod RÁDIÓMŰSORA 1961 április 3-tól 9-ig daságáról. — 14.00: Fúvószen«. — 14.15: Kis csillagászok ábécéje. — 14.35: Liszt-zongoramuvek. — 15.10: Mit teszek, ha felnövök . *. — 15.30: Beszélgetés Pakisztán­ban járt fiatalokkal. — 15.50: Szív küldi... — 16.30: Földeák János és Jankóvich Ferenc ver­sei. — 16.40: Énekkarok. — 17.15- ötóraí tea. — 17.45: Rádióiskola. 18.45: Buzsáki KlSZ-iakodal­állatvilág? — 18.55: Hanglemez. — 19.05: Könnyűzene. — 19.40: Falurádió. — 20.00: A zenei ro­mantika története. A német opera fejlődése. — 21.05: Népi zene. — 21.45: Rabindranath Tagore ver­sei. — 22.00: Kamarazene. Csütörtök, április 6. Kossuth-rádió: 8.10: A víg öz­vegy. Operarészletek. — 8.55: Édes anyanyelvűnk. — 9.00: Szadkó. Mesejáték. — 9.40: Az Al­ma Musica-sextett játszik. — 10.10: Napirenden. — 10.15: Ze­nés ajándékműsor ipari- üzemek dolgozóinak. — 11.05: Hogyan ter­jedt el Földünkön az állatvilág? — 11.30: Vidéki népi zenekarok műsoraiból. — 12.10: Tánczene. — 13.00: A harmadik galamb le­gendája. — 13.26: Csajkovszkij: Hattyúk tava — balettszvit. — 14.15: Emberek sorsáról döntenek. — 14.25: Könnyűzene. — 15.10: Ábécédé ... — 15.30: Ferihegyiek. — 15.50: Egy falu — egy nóta. — 16.40: Lányok — asszonyok . . . — 17.15: Zenekari muzsika. — 17.45: Van új a Nap alatt. — 18.00: Szív küldi ... — 18.40: Ifjú Fi­gyelő. — 19.00: Bronislav Huber­mann hegedül. — 19.20: Élők, vi­gyázzatok! — 19.25: Klasszikus operettekből. — 20.20: Közvetítés a Madách Színház Kamaraszínhá­zából. — A pék. Színmű három felvonásban. — 22.15: Népi ze­ne. — 23.00: Operai esték. — 0.10: Hegedű az éjben. Petöfi-rádió: 14.15: Beszélgetés a zenéről. — 15.10: Külföldi saj­tó hasábjairól. — 15.20: Részletek Kerekes—Romhány i: A boldog­ságfelelős c. rádióoperettböl. — 15.40: Fúvószene. — 16.05: Csibe. Részletek Móricz Zsigmond szín­müvéből. — 16.35: Madrigálok. — 16.50: 1000 szó oroszul. — 17.00: Híres bölcsődalok. —17.20: Tánc­zene. — 18.05: Versek. — 18.20; Rados Ferenc hangversenye a stúdióból. — 18.45: Filmzene. — 19.05. Népi zene. — 19.40: Falu­rádió. — 20.00: Valentin Theodo- rian énekel, — 20.20: Élőszóvá] — muzsikával. Péntek, április 7. Kossuth-rádió: 8.10: Könnyű­zene. — 9.00: A tehén. Karcolat. — 9.15: Operarészletek. — 9.50: Batsányi János versei. — 10.10: Napirenden. — 10.15: Népek ze­néje. — 11.00: Gyári sziréna. — 11.15: Zenekari muzsika. — 12.10: Részletek Millöcker: A koldus­diák c. operettjéből. — 13.00: Henri Lambert sorsa. Regény. — 13.20: Könnyűzene. — 13.45: Gaz­daszemmel a nagyvilág mezögaz­16.50: 1000 Dóczy-nó- alatt. El- Zenekari mu­zsika. — 18.05: Operettrészletek. — 18.45: A Rádió Ipari Rovata Jelenti. — 19.05: Tánczene — 19,40: Falurádió. —20.00: Liszt­kalauz. — 21.05: Ifjúsági Művész- akadémia a Kender-Jutában. — 21.20: Mezei csokor. — 22.00: Könnyűzene. Szombat, április 8« Kossuth-rádió: 8.10: Zenekari muzsika. —- 8.40: Lányok, asszo­nyok ... — 9.00: Könnyűzene. — 9.20: Falusi intelligencia. Elbe­szélés. — 9.40: Két operanyitány. %— 10.10: Csicseri borsó . . — 10.30: Fúvószene. — 10.55: Rádió­iskola. — 12.10: Népi zene. — 12.55: Mit olvassunk? — 13.10: Szív küldi ... — 13.45: Vála­szolunk hallgatóinknak. — 14.00: Yves Montand énekel. — 14.15: A szocialista kor művészete. — 14.35: Magyar szerzők' kórusmü­veiből. — 15.10: Élőszóval — mu­zsikával. — 16.50: Hét nap a kül­politikában. — 17.50: Moszkvai tudósítónk Jegyzete. — 18.00: Fortunió dala. Részletek Offen­bach dal játékából. — 18.30: Ma- docsa kulturális életéről. — 18.45: Népi zene. — 19.05: A Szabó-csa­lád. — 19.35: Vers és dal. — 20.30: Nevetni kell. Vidám zenés műsor. — 21.52: Hanglemez. — 22.30: Tánczene. Petöfi-rádió: 14.15: Népi zene. — 14.55: Autósok és motorosok ötperce; — 15.00: Operakalauz. Erkel: Hunyadi László. — 16.05*: Apák ifjúsága. Rádiódráma. — 18.15: Könnyűzene. — 18.45: Vál­tozó csillagok. Előadás. — 19.05: Szécsi Klára és Feleki Rezső hangversenye a stúdióból. — 19.35: Falurádió. — 19.55: Doni­zetti: Linda di Chamounix. Há- romfelvonásos opera. — 21.12: Vi­ta színházi életünkről. Vasárnap, április 9. Kossuth-rádió: 8.10: Hangver­seny Huszka, Kálmán, Jacobi és Szirmai operettjeiből. — 8.58: A táncoslány és a testőr. -- Rádió­játék. — 9.55: Édes anyanyel­vűnk. — 10.00: Tánczene. — 10.55: Kardos László irodalmi le­vele. — 11.05: Szimfonikus zene. — 12.50: Hétvégi jegyzetek. — 13.00: Népi zene. — 13.30: Száza­dos szenzációk. — 14.00: Szív küldi ... — 14.40: Nemzetközi kaleidoszkóp. — 15.00: Könnyű­zene. — 15.55; Kincses Kalendá­rium. — 17.10: Uj Zenei Újság. — 17.30: II. félidő! Közvetítés baj­noki labdarúgó-mérkőzésekről. — 18.20: Szerelmi kettősök operák­ból. — 18.45: Ezermesterek bri­gádja. — 19.00: Tánczene. — 20.15: Szemtől, szembe. — 20.25: Népi zene. — 20.50: Vasárnapi melléklet. Hamlet a mellényzseb­ben. -- 22.25: Szólómüvek. — 23.15: Könnyűzene. — 0.10: Kó­rusmüvek. Petöfi-rádió; 8.00: A magyar orthodox egyház vallásos órája. — 9.00: Könnyűzene. — 10.00: Miska bácsi lemezesládája. — 10.40: Mit hallunk a jövő héten? — 11.00: Szív küldi... — 12.20: A Szabó család. — 12.50: Művész- lemezek. — 14.15: Orroska. Mese­játék. — 14.55: Hanglemez. — 15.00: Gazdaszemmel a nagyvi­lág mezőgazdaságáról. — 15.15: Az operaszerkesztő postájából. — 16.00: Tánczene. — 16.30: Alde- burgi Fesztivál, 1960. — 17.00: Akitől már Bartók Béla is gyűj­tött népdalokat. — 17.25: Dal a földről ... — 18.20: Ismeretter­jesztő előadás. — 18.35: Bing Crosby énekel. — 19.00: A ma­gyar irodalom kincsesháza. — 19.50- Közvetítés a Zeneművé­szeti Főiskola nagyterméből. — 20.50: A csepeli kulturális napok mérlege. — 22.00: Részletek Mil- jutyln: Juanita csókja c. operett­jéből. — 22.20 Láttuk, hallót tűk... — 22.35: Virágénekek. 4 ^\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^^

Next

/
Thumbnails
Contents