Pest Megyei Hirlap, 1961. március (5. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-28 / 74. szám

III. ÉVFOLYAM, SZÁM. 1961. MÁRCIUS 28, KEDD Mit adott az A bony és környéke? RÓZSASZÍNŰ RÖPLAPOK fekete betűit olvasgatják so­kan mostanában. Az abonyi olvasók számára nem közöm­bös írás ez, ezért többször is elolvassák. Sőt el is szomo­rodnak rajta. Nem szabad ezért egy abonyi emberre sem haragudni, hiszen közel, két és fél évig dédelgetett gyermekeként szerette, földi­jének tekintette, egy kicsit büszke is volt az „Abony és környéke” soraira. S most a lap megszűnéséről vesz tudo­mást az olvasó. A röplap azonban lapunk­nak' nemcsak megszűnéséről ad hírt, hanem arról is, hogy a másik testvérlap, a „Ceg­lédi Hírlap” Abonyról sem fog megfeledkezni. Híreinket, abonyi vonatkozású írásainkat naponként közli — ugyanis a „Ceglédi Hírlap” napilappá iz­mosodott, az egész járás lap­jává vált. Ezek szerint a mai szá­munkkal lezárult egy kis új­ság élettörténete. (így anya­könyvezhetnek: született 1959. január 6-án, megszűnt 1961. március 28-án.) E két dátum közti fennmaradásáért s hiva­tásának betöltéséért sok mun­ka zajlott le a szerkesztő bi­zottságban. Bár ez a bizottság csupán .3 tagból állt: Mocsári József tanár, Győré Pál vb- titkár, Szües László vb-elnök- helyettes személyében, rajtuk kívül többen is, mint külső tudósítók szolgáltuk Abony népét. Különösen a szerkesztő bi­zottság dolgozott sokat. Fárad­hatatlanul járták a termelő- szövetkezeteket, különböző üzemeket, boltokat, kulturális Jrta : Péter Ida intézményeket. Fontosabb ese­tekben meglátogatták a csalá­dokat, elbeszélgettek öregek­kel é% fiatalokkal, örvende- zőkkel és szomorúakkal. Min­den lépésüket a jó szándék és a segíteniakarás irányította. Munkájukat a legtöbb esetben megértéssel fogadták. A sike­rek — amelyeket örömmel kö­zöltek lapunkban — még jobb munkárá; keményebb helytál­lásra. nemes versenyre ser­kentették dolgozóinkat. A hi­bák leleplezésével sem bán­tani akartak, csupán javítani. Meg is volt mindig' az ered­mény. KULTURÁLIS ÉLETÜNK­RŐL is sok cikk jelent meg. Ezek és a történelmi vonat­kozású írások különösen az j ifjúságot érdekelték. Az a szándék, hogy községünk régi és új életét megismerjék, ösz- szefüggéseikben lássák és a haladó hagyományainkat sze­ressék, nem volt hiábavaló. Több olyan családot ismerek, ahol a kéthetenként hazajáró édesapának azzal kedvesked­nek, hogy összegyűjtik szá­mára az „Abony és környéke” minden számát. Magától érte­tődő, hogy az ilyen biztatás örömet szerzett a lap szer­kesztőségének. De meg kellett ismerniök az elmarasztaló kritikát, sőt az ellenvéleményt is. Hetenként átlag 1750 pél­dányban fogyott el lapunk. Egyre többen jöttek olvasó­táborunkba. Megszerették az újságolvasást. Ezeknek esik rosszul újságunk megszűnése. Arra kértük őket, ne for­duljanak el .eddigi jó szoká­suktól. fogadják szívesen a „Ceglédi Hírlapot”, hiszen mint írtam, járási lapként az Abonyra vonatkozó eseménye­ket is megtaláljuk hasábjain. ÜGY ÉRZEM, mindazok nevében szólok, akik szívesen olvasták az „Abony és kör­nyékét”, amikor megköszö­nöm a szerkesztő bizottság munkáját. Tudjuk, a kultúra terjesztésének egyik eszköze az újságírás. Ilyen értelemben is értékes ténykedést fejtettek ki. S kérjük olvasóinkat, munkájukat továbbra is tá­mogassák. Felkészülés a tavaszi munkákra í Tavaszi rügyfakad ás * xXXNXXNNXXXXXXXVXXXXXX\XXNVXXX>XXXVVXXXXXXXXXXXXXXXXXNXXVXXXXXXXXXXXXXXXXXX>>í*XSVbVkVVN'V ÜJ KEMENCÉBEN SÜTIK EZENTÚL A KENYERET Abonyban több pékműhely- foen készül a község ellátá­sához szükséges napi kenyér és péksütemény. A pékségek közül csak néhányról mond­ható el. hogy korszerű, mert legtöbbje kicsi, a berende­zése régimódi. A higiénia kö­vetelményeinek sem felel meg az öltöző, a fürdőszoba és egészséges raktárhelyisé­gek sincsenek. A Pest megyei 3. számú Sü­tőipari Vállalat régi tervét valósítja meg most, amikor a sürgető igényeknek megfele­lő, új. modern, nagyüzemi jellegű pékséget — valósá­gos kis kenyérgyárat — hoz létre. Az úi üzem április máso­dik hetében kezdi meg mű­ködését. Előnye, hogy Abony napi 40 mázsás kenyérszük­ségletét egy helyen, egy mű­szakban el tudják készíteni.s tgu egységes és jobb lesz a '• kenyér minősége, sütése. A! péksütemény és választékos: áru sütését' szintén közpon- ! tosítják. Valamennyi a Szelei i úton,1 p kenyérbolt melletti i műhelyben készül, még na-! gvobb választékban, mint ed-i dig. Mindezt Jámbor László, a vállalat telepvezetője mondja el. míg beszélgetés közben végigvezet az épülő üzem te- I rületén. Mindenhol a munka nyomait látjuk. Az egyik he­lyen vakol, a másikon ce­mentlapozik az üzem építő- brigádja: Détári Sándor. Ha- likovszki József Tóth János vezetésével. A brigád vala­mennyi tagja megfeszített erővel dolgozik, hogy minél eiőbh elkészüljön, és a kitű­zött időre üzemképes lesven a .kenyérgyár”. A munkában fáradhatatlan Mező Imre mű­szaki vezető is. Nasyon sok segítséget adott a helyi ktsz. mert a villany- és vízvezeték beszerelését soronkívül elvé­gezte. Az előkészítő helyen tész­ta helvett més malter és tör­melék halmozódik, de fsv látni. . hoav eeészséces tá­gas. világos +eremb°o va­gyunk. Mögötte raktár he­i lyezkedik el. jobbra öltöző és hideg és meleg vízzel ellátott fürdőszoba nyílik. Az utca fe­lőli részen a sütőhelyiség ta­lálható, ahol négy új nagy kemence ontja a meleget, ke­nyerek helyett egyelőre a száradó falaknak. A sütőhe­lyiségből kenyértárolóba ve­zet az út, ide kerülnek majd a kisült kenyerek. Egyik aj­taja az utcára nyűik, ame­lyen keresztül könnyen le le­het bonyolítani a szállítást. Kívülről még a széntáro-lót nézzük meg aztán búcsút ve­szünk az épülő új üzemtől, amelyről úgy gondoljuk: kor­szerűség, higiénia szempont­jából megfelel a követelmé­nyeknek, és jó minőségű ke­nyerével kielégíti mfyd a vá­sárló közönség igényeit. Fehér Jánosné ■ A\\\\\\\\\\\\\\\\ - . vWNWÍS » > \ /VI ostaná ban' sok kíváncsi • Ifi szem kukucskált be a köz- \ ségi könyvtár ablakán. Belép- ! ni oda még nem lehetett, de a ! változás,, ami belülről kilát- l szott, nagyon foglalkoztatta az ; érdeklődőkét. \ Mindkét terem a falak men- ; tén hatalmas könyvespolcokat \ kapott, tele könyvekkel. A (szépen elrendezett sorok közül í itt is, ott is új könyvek moso- f lyognak barátaikra élénk szí- \ nekikel derűsen, hívogatólag. í Éviké és Jutka már előre ki- í szemelték maguknak az új í könyveket — az ajtóval szem­ében a negyedik polcon. Uj é meséskönyv, csak el ne vigye f. addig valaki! Valóban értékes, szép köny- évek■ várják a gyermekeket is. é Pavol Dobinskíj „Az elvará- é zsolt erdő” című könyve azt é árulja el a magyar gyermekek é előtt, milyen meséket olvasnak é a szlovák gyerekek. Ebben a sóik képpel díszített mesegyűj- % teményben a fantasztikus me- £ sék mellett szép száminál fakadnak népi legendák, anek- ^ dóták. Ennek a népnek is a < meséi — akárcsak a mienk — ^ a feudális társadalmi rend. a é szódáit i ‘ -ilötlenség a sze- é gény nép elnyomása fölött Elkészültek az 1961. évi ter­melési tervek, s a jóváhagyó tsz-közgyűlések már befejeződ­tek. Végrehajtásuk azonban a tavaszi munkákra való gon­dos felkészüléstől, azok időbeni és jó minőségű elvégzésétől függ. Ez igen lényeges, mert a tavaszi munkák sikere dön­tően kihat az egész gazdasági évre, azt károsan vagy jó irányban befolyásolhatja. Az egyes idénymunkák munka- torlódást okozhatnak. Vizsgál­va a jelenlegi felkészülést, megállapíthatjuk, hogy őszi kalászosaink minimá­lis fagy- és vízkárt szen­vedtek. A rágcsálók sem okoztak komoly károkat, s a védekezés mindenütt megtörtént. Búza, rozs. őszi árpa és takarmányke­verék több mint ötezer holdon került földbe az elmúlt ősszel. A szükséges talajmunkák (hengerezés, fogasolás) folya­matban vannak. A munka- és erőgépek javí­tása a termelőszövetkézetek­ben és a gépállomáson meg­történi. Tsz-eink figyelembe vették fogat- és erőgép-kapa­citásukat, s ennek alapján kötöttek szerződést a gépál­lomással. Fontos, hogy a ta­vaszi árpa, zab, lucerna, bor­só, mák stb. március 26-4g, a kukorica, burgonya, rieinus, április végéig földbe kerül­jön. A kertészetekben brigádok végzik a munkát, s megállapí­tották a holdanként! termelé­si értéket. Itt is megtörtént az ered­ményességi munkaegység bevezetése. A gyümölcs­ös szőlőterületen közel hétezer termőfán végezték el a szükséges tisztogatási munkát. Külön kell szólni az állat- tenyésztés, legelő- és takar­mánygazdálkodás feladatairól. Már most gondot kell for­dítani a legelők karban­tartására, a talajerő visz- szapótlására. A tavaszi munkák elvégzésé­hez gépi, kézi és fogaterő áll rendelkezésre. Persze, akad­nak á munkák végzésétől vo- nakodók. A tagság feladata. 1 hogy a munkafegyelmet betar­tassa velük. — Szűcs — • J: joajjucscipö Divatos valami, sőt muta­tós is, nem csoda, ha kedve­lik még a kislányok is. A tör­ténet hősnőjét a rövidség ked­véért nevezzük csak Húg lká­nak. Húgika sírt. csengett egy divatos papucscipőért. Érvelt. Már majdnem mindenkinek van az osztályban, hiszen már ötödikes nagylányok. Édes­anya azonban hajthatatlan maradt a vásárlást illetően. Húgika érveit győzte szép szóval, magyarázattal. De szava csak falrahányt borsó maradt. Egyébként szófogadó kislánya könnyes szemmel, bánatos arccal) nézte barátnői lábán az áhított lábbelit, a papucscipöt. Természetes. Húgikának bá­tyókája is van, s az húgocs- káját születésnapjára meg - lepte a kívánt cipellővel. Az öröm leírhatatlan volt. Hú­gika egész nap azt viselte a lábán ... de este már panasz­kod, ott: — Nagyon fáj a bokám. Másnap az édesanya az új cipőben engedte iskolába ... sőt harmad- és negyednap is. Lánya panaszát ügyes szóval ütötte el: — Nem baj kislányom, de szép cipőben mész iskolába... A dicsőséget, a divatot, vagy a fájdalmat unta-e meg Hú­gika, nem tudom. Egy tény. Egyik reggel anyuka nyakába ugorva mondta: — Anyukám, máskor te ve­gyél nekem cipőt... A CeU/.alMiiiilási iiniiopwét; műsora Rakétasebességű vonat A közlekedési eszközök gyártá­sában óriási az előrehaladás. Ra­kétasebességű jár­mű kísérletéin dolgoznak az ame­rikai Ford autó­gyárban. A si­ne nf utó „Leva- car" óránként 1600 kilométert is elérhet — a sínfelület és a vonat csúszó tal­pai között levő mintegy 1 milli­méter vastag lég­réteg közvetíté­sével. Közismert tény, hogy órán­ként 300 kilomé­teren felüli sebes­ségnél a szoká­sos kerékmegol­dások a súrló­dás miatt nem alkalmazhatók. Az új közle ke- dési eszköz 600— 1600 kilométer óránkénti sebes­ségével a vasút előnyeit köti ösz- sze a repülőgé­pével. A Leva- car perforált acél­síneken fut. A lyukakból ada­golt légréteg biz­tosítja a súrló­dásmentes sik­lást. A megol­dás elve hasonlít a korcsolyáéhoz, ugyanis a korcso­lyatalp és a jég között keletkező vékony vízréteg teszi lehetővé a kis súrlódú&ú sik­lást. Április 1: Iskolák házi ün­nepsége. Április 2: délután 3 órakor kulturális seregszem­le, este 7 órakor a legjobb csapatok részvételével ünnepi díszbemutató, díjkiosztás. Áp­rilis 3: sportversenyek. Ápri­lis 4: reggel 7 órakor zenés ébresztő, fél 10 órakor érke­zik a kegyeleti, váltó staféta az emlékműhöz, ekkor kerül sor az emlékmű koszorúzására, utána ünnepi nagygyűlés. Dél­után sportrendezvények, este 7 órakor a Petőfi Színpad elő­adásában színházi est a műve­lődési házban. MESTERHÁZI LAJOS író értelmiségi ankétot tart április 15-én délután léi hat órakor a kultúrotthon ban. PATRICE LUMUMBÁRÖL SPANYOL szabadságharco­nevezték ei az eddigi Apponyi utat Abonyban — a tanács­ülés határozata alapján. sok ünnepe címmel tartott mű­soros estet a Hazafias Nép­front és a községi tanács. /j römmel köszöntjük '/ könyvtárunkban a „Fiúk évkönyve 1961” című tanulsá­gos, értékes szép könyvet. Minden fejezete azt szolgálja, hogy fiaink érdeklődését az adott témakörből kielégítse, il­letve fokozza. Természettudo­mányi vonatkozásnak: „Űrhajó a Venus közelében”. — „Fé­szek a víz alatt”. — „Lövöldö­ző növények”. Technikai isme­reteket nyújtanak a „Televí­zió jövője”. „Holdrakéták”. „A nyomdászat magyar úttö­rői” című elbeszélések. Érdeke­sek a földrajzi, úti leírások, történelmi, irodalmi, sport és művészet irányú írások is. A „Világjárók” sorozat 20. kötete, Thov Hewerdahl „Aku — Aku” „A Húsvét-sziget tit­ka” már nemcsak fiainkat ér­dekli. hanem a felnőtteket is. A rendkívül rokonszenves leu­taló barátságot köt a sziget ős- lakóival. és azok segítségével sok. eddig ismeretlen, tudomá­nyos problémát old meg. Na­gyon veszélyes utakon halad­va olyan művészetei hoz nap­világra amely lényegesen kü­lönbözik minden eddig ismert­gyakorol éles kritikát. Kitar­tóan ismétlődnek ezekben a mesékben az igazság és a jog győzelmének gondolata. A „Tündér Ilona” című vas­tag díszkötésű könyv szintén meséket közvetít: görög, albán, bolgár, jugoszláv, román me­séket, Sok ismerős mese kerül elő ezek közül, amelyekről úgy tudják gyermekeink, hogy a mienk, magyaroké. A szom­széd népek hatással voltak egymásra. Az országhatárokon átjutott meséknek örültek, nem keresték, baráti országé-e vagy ellenségé. A szegény nép sorsa mindenütt egyforma volt. meséik is hasonlóak. Mégis e kötet olyan meséket ad, ame­lyek az illető nép legsajáto­sabb jellemvonásait tükrözik. A görög mesékben a tanultság és műveltség nagyrabecsülését érezzük. Az albán mesékben a testi és erkölcsi bátorságot magasztalják. A bolgár mesék­ben a szilárd élet- és jellemis­meretet és a jóízű humort ér­tékeljük. A román mesékben pedig a Hraisngot és a bölcse.'- kedésre való hajlandóságot. Sportélet a javából Országszerte kezdetét vette a Kilián György testnevelési sportmozgalom. Községünkbe-, a Gyulai Gál Miklós iskolá­ban is megkezdődtek a verse­nyek. Napok óta vidám gyer­meklármától hangos az iskola tornaterme s a bordásfalai: annyi sikernek és kudarcnál, néma szemlélői. Az úttöri csapatversenyek során 13 leányőrs 130 tagja és 8 fiúőis 80 tagja vetélkedett a torna- versenyen. A leánycsapatok közül az első helyet a VII/C. osztály Madarász őrse, a fiú­csapatok közül a VI/B. osz­tály Kilián-őrse szerezte meg. Az iskola adományozta ván­dorserleg már ott pompázik mindkét osztályban. A tornaterem után benépe­sült a kézilabda-pálya is, 12 fiú- és ugyanannyi leánycsa­pat vetélkedik a vándorserleg elnyeréséért. Megkezdődtek a négytusa-küzdelmek is. Az iskola testnevelői a mozgatom népszerűsítésében a tanulóifjúság megszervezésé­vel, versenyeztetésével meg­tették a kezdő lépést. Az egészséges versenyszellem, a sportolás nemcsak új sport­ágakat ismertet és szerettet meg a fiatalokkal, hanem egészséges, edzett fiatalságot is nevel. tői. E könyv sikerét az is bi- \ zonyítja, hogy eddig 11 nyel- \ ven jelent meg. Hogy könyvtárunk gazdag \ könyvállományából melyiket\ válasszuk, senkit sem a karok \ befolyásolni. Érdeklődési fcö-j rünk nem egyforma. Csak \ egyben kell, hogy ■ egyformák • legyünk: a könyvek szeretet é- • ben, kímélésében. Szinte fizikai fájdfllmat erezi az ember az ilyen bejegyzé-l sekre: „Végy lottót!” „Szom-l szódba mentem!” „A kulcs a\ lábtörlő alatt!” — és így to-; vább. A könyv nem levélpapír,; amelyen hátrahagyott üzene-f teinket írjuk hozzátartozóink-; nak. A könyvtári könyvek arra \ sincsenek rászorulva, hogy kri- \ tikát mondjanak lapjai. Azt! szokták ugyan mondani, hogy \ a papír mindent elbír, mégse J kísérletezzünk. Maradjon csak £ minden mű azzal a szöveggel, j ahogy az írója megírta — fir-j hálások, levelezések és szél- i jegnzetek nélkül. így a könyvtárosok is szí-; 1 vesebben adják kezünkbe $ a könyvet. Szeretettel köszönt- % jük a könyvtárosokat és jó > munkát kívánunk a szép j könyvtárban. P. I. í j KÖNYVEK KÖZÖTT Szépen fejlődnek a palánták Serény munka folyik az Új világ, tsz kertészetében. Há- romszáznegyven melegág'yi ablakot „fektettek" eddig, amelyek alatt szépen fejlődik a paprika, karalábé és zellet palánták tömege. Egy holdon már nő a spenót, rövidesen szedésre, piacra ikerül. Még negyven ablak aljnyi meleg­ágyat készítenek, amelyekbe uborka, tök kerül. Elkészültek az új kutak, s előreláthatólag, biztosított a vízellátás. Talaj­erővisszapótlás érdekében hol­danként. 200 mázsa trágyát szórtak el a kertészet terüle­tén.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents