Pest Megyei Hirlap, 1961. március (5. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-28 / 74. szám
1961. MÁRCIUS 28, KEDD KÉS r MEGYEI ^JÍÍvItlD 5 Dabas ébredezik Déryné Színház A Déryné Színház együt | tese az elmúlt napokban mu| tatta be Ben Jonson: A szót- í lan asszony című komédiá ját. J Képeink az előadás három £ szereplőjét mutatják be. Egy szentendrei pedagógus példája Sivatag a megyében. Ez a hír járta nemrég még Dabas- ról. Akd csak tehette, messze elkerülte. Kulturális élete is szunnyadt. És ma? Dabas lassanként éled mély álmából. Négy esztendővel ezelőtt új művelő- désiotthon-igazgató került a községbe. Fiatal ember. Mindössze tizenkilenc éves. Amikor ifjúkori' álmait szőtte, nem éppen arra gondolt, hogy Da- basra kerül. Csortos Gyula vagy Rátkai Márton nyomdokaiba szeretett volna lépni. Megpróbálkozott a Színművészeti Főiskolával. Nem is egyszer. A felvételi vizsgák azonban kijózanították nagyra törő álmaiból. Nem vették fel. Ma már nem is bánja, mert megszerette hivatását. Próbálkozás és kudarc. Az első időkben a legjobb szándékai és legszebb tervei is zátonyra futottak. Arra törekedett, hogy megismerje Da- bast. Mi érdekli az embereket? Mi csalogatja be őket a kultúrházba? Mihez kaphat segítséget másoktól? Kísérletezett népdal. és táncdal-esttel egyaránt. Kedvelik ugyan Dabason a táncdalokat, mégis, amikor a műFilmhíradó Az Humanité jelenti: A moszkvai fesztivál zsűrijébe meghívták Leon Moussinac-ot (Franciaország), Luchino Vis- contit (Olaszország), Karel Zemant (Csehszlovákia), Joris Yvenst (Hollandia) és Várko- nyi Zoltánt (Magyarország). Jégvirág Klementin — Torday TV5 velődési otthon igazgatója táncdal-estet rendezett, ezerötszáz forintot fizetett rá. Szeretnek a dabasiak utazni: megismerni az ország legszebb tájait, történelmi nevezetességeit. Mégis mi lett a vége. amikor a művelődési otthon igazgatója kirándulást hirdetett? Sokan lelkesedtek, még többen jelentkeztek, amikor azonban az utazás költségeit kellett volna kifizetni, csaknem mindenki visszalépett. A kirándulás elmaradt. A lelkes fiatalember lendületét Időnként lefékezte a korlátozott anyagi lehetőség is. Már-már szépen fejlődött az énekkar, amikor a próbákat egyszercsak abba kellett hogyni. Az ok: a dabasiak nem tudták fizetni a Pestről lejáró énektanár tiszteletdíját. Próbálkozás és siker. Más ember ilyenkor már kedvét vesztette volna. Juhász Sándor azonban nem torpant meg. Miközben fél szemmel azt figyelte, mi érdekli a da- basiakat, igyekezett ellesni az elevenen pezsgő művelődési otthonok titkát is. Ha új kezdeményezést látott Cegléden, igyekezett utánozni. Lépésről lépésre haladt előre. Talált a , községben egy ügyes festegető \ embert, akivel mutatós, íel- ! tűnő plakátokat készíttetett, i mert igaz ugyan, hogy a, jó ! bornak nem kell cégér, az vi_ ! szánt hasznos, ha a művelő- ; dési otthon feltűnő módon ; hirdeti egy-egy műsorát. Arra ; is ügyelt, hogy amit ígér, az meg is valósuljon. Mielőtt ugyanis ő odakerült, gyakran előfordult, hogy váralanul elmaradt egy-egy előrejelzett előadás. A dabasiak bizalmatlanná váltak, csak, legyintettek, amikor a művelődési otthon szóba került: — Itt már sok mindent hirdettek. de nem lett belőle semmi... Érzékenyek a dabasiak Időnként lehűtötték az új igazgatót. Milyen boldog volt pedig, amikor a televíziós készülék körül időnként összegyűltek az emberek. Egyik este éppen vidám műsort közvetítettek. Csaknem kétszázan szórakoztak a képernyő előtt. Latabár Kálmán közkedvelt alakja jelent meg a képen, amikor hirtelen elsötéHajnalka Deésy Mária venszer játszották a ME- DOSZ-székház színpadán és a rádió teljes egészében köz. vetítette. Tavaly játszották Szentendrén a Csapda című, mai tárgyú, zenés színművét. A darab betanításánál magnetofont alkalmazott nagy sikerrel s így a gyermekszereplők- felényi idő alatt tanulták meg szerepüket ég jobban az átlagosnál. A magnetofon ma is segítsége, mert az oktatásban használja fel s a tanulók leckeismétlését segíti elő. Szép volt az összefogás és megértés, ahogy Szentendre vezetősége és lakossága segítette a szerzőt. A díszleteket jórészt társadalmi munkában készítették el, a tanácsháza nagytermében az elektromos berendezéseket a szülők szerelték fel és a város fedezte az előadás összes költségeit. Solymossy harmadik darabját — két év alatt — a Hamupipőke címűt áprilisban játsszák a budafoki Attila Filmszínház színpadán, örvendetes bár, hogy egy szorgalmas gyermekdarabíró rövid idő alatt már harmadszor jut szóhoz, de nem öröm az, hogy mindig másutt ég másutt. Kézenfekvő volna, hogy Szentendre, amelynek oly komoly képzőművészeti múltja ' van, most már bekapcsolódjék abba a törekvésbe is, amelynek eredménye a több es jobb gyermekdarab lenne. Évről évre megrendezik a most már hagyományos szentendrei napokat. Ezen megrendezhetnék — már az idén is — a gyermekdarab- fesztivált, ahol a megye írói és színjátszói vetélkedhetnének, jó példát mutatva, nemcsak a többi megyének, de Budapestnek is. A szabadtéri színpad már elkészült Szentendrén. iztos, hogy ez a kezdeményezés nem volna hiábavaló. Az illetékeseknek érdemes volna foglalkozni a gondolattal. Vannak értékes tartalékaink a gyermekdarabok műfajában, ezt bizonyítja Solymossy példája is. Darázs Endre A\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\x5 | MŰTEREMSAROK y fj, A megyei képzőművészek í stúdiója havonta kétszer ül . össze a megyeháza egyik ter- ^ méhen. Mintegy húsz művész ^dolgozik itt néhány órát. Az vf itt eltöltött alkotóórákról í adunk most némi ízelítőt Szánthó Imre rajzai nyomán. £ KÖNYVESPOLC ( Szamos Rudolf’ Barakkváros gyávák voltaik ezen a téren. A különböző folyóiratokban a legutóbbi években már szórványosan napvilágot látó tanulmányokon kívül, alig akad könyv, mely átfogó elemzést szentelne egy-egy kérdéskomplexumnak. Pedig falu és város ilyet számlálatlanul kínál. Sza- • mos Rudolfnak nagy érdeme, hogy ezt megtette és épp a Mária Valéria-teleppel kapcsolatosan tette meg. yf Mária Valéria egyike volt zi azoknak a múlttól örökölt terheknek, melyek nemcsak napjainkig megmaradtak, hanem amelyeknek rossz híre is eleven maradt. Nem hiszem, hogy sok fővárosi akadna, aki kényszerítő szükség nélkül bemerészkedett volna a Valériára. A metropolis számüzöttei éltek itt, akiket mostoha sorsuk, a nyomor parancsolta elzárkózás és a cseppet sem leplezett közmegvatés csak még tovább vadított. Néhány esztendővel ezelőttről származó személyes emlékem, hogy amikor a telepnek csak a legren- dezettebb részén akartam átvágni, már az első lépéseknél ketten elállták az utamat és zord udvariassággal felszólítottak, hogy menjek a pokolba, semmi keresnivalóm ott. Amit a Mária Valériáról tudok, azt így Szamos Rudolfnak köszönhetem. A „Barakkváros” a telep halálával kezdődik. Az író a tájat járja, mely valóban „nem serkent lírai körülírásokra” A házak javarészét bontják, néhány száz méterrel odébb már magasodnak az új toronyépületek. Mégis akadnak olyanok, Az utóbbi évek legsikerültebb Visconti filmje, a Rocco és fivérei. Női főszerepét Claudia Mori játssza. Márciusban New Yorkban már negyedik hete játszották a Don Quijote című szovjet filmet és a kilencedik hétre prolongálták a Ballada a ka- tonáróL-t. Az eddigi legrövidebb film- recenzió az Observer című angol lapban jelent meg a Gulliver három világa című hollywoodi film egyik fotója alatt: „A filmnek Swift szatirikus regényével való minden hasonlatossága csak a puszta véletlen műve”. A alig 20 éves Renzo Rossellini, Roberto Rossellini fia, Buenos Airesbe utazott, ahol első filmjét rendezi, A világ a parton címmel. Danielle Gaubert a Párizs utcakövei cintű francia filmben. F égrél — újjong föl az olvassd, amikor az első féltucat oldal után egy cigaretta- gyújtásnyi szünetre leteszi Szamos Rudolf néhány hónapja megjelent kis könyvét. — Végre egy szociográfia a javából! A lelkesedés nemcsak a maholnap „egykori” jelzőt felvevő Mária Valéria-telep izgalmas és megrázó történetének szól, hanem annak a ténynek is, hogy változatos múltú tényelemző irodalmiunk újabb színfolttal gazdagodott. Aki ma újra élolvassa Szabó- ! Zoltán, Darvas, Erdei, Illyés, \ Féja, Kodolányi — a maguk , idején egy egész jószándékú \ nemzedéket lázba hozó — szo- ; ciográfiáit és riportköteteit, az : nemcsak régi szellemi izgal- ; mait idézheti fel újra, hanem ; egyúttal eltöprenghet egy kü- ; lönös jelenségen. „A tarái helyzet”, a „Futóhomok”, a „Baranyai utazás” és a többiek a külföldi irodalmakban javasrészt ismeretlen műfajt képviselnek. Jól összeválogatott, rideg, hiteles számokra, személyes kutatásra támaszkodnak: — ilyesformán se a statisztikusok, se a szociológusok szakmai igényeivel szemben nem állnak védtelenül. Ugyanakkor azonban ott izzik soraikban az indulat, a magyar nép sorsáért érzett aggodalom tüze, a szenvedélyes és harcos vágy az akkori — borzalmas — helyzet megváltoztatásáért. Jóvoltukból a későbbi koroknak az a történésze, aki a harmincas évek magyarságának életével kíván foglalkozni, roppant előnyös helyzetben lesz. Ellentétben azzal, aki történelmünk legizgalmasabb korszakával, a felszabadulás óta eltelt másfél évtizeddel, hasonló művekre támaszkodva, akarja ugyanezt tenni. Mai íróink idáig bámulatosan szűkmarkúak; sót — sérelem ne essék, de — élek a gyanúperrel, hogy bánnivalóan akik a régi deszkabódékat nem adnák a modem lakásokért. Itt öregedtek meg, itt fásultak el, ide köti őket a múlt. A múlt, melyet Szamos egykori újságcikkekből sűrűn idézve ábrázol. A Mária Valéria első háborúbeli barakk-kórházból létesült és teljes „kifejdőése- kor” kb. annyi lakosa volt, mint ma Balmazújvárosnak. Nem ez volt az egyetlen. A könyvhöz megdöbbentő „Nyomor-térkép” tartozik, szinte önmagában elégséges vádirat az egész Horthy-rendszer ellen. Hogyan éltek és élnek ezek az emberek? Szamos könyvében ki-ki önmaga vall a saját sorsáról. Érthető, hiszen a statisztikák és számadatok a múltról szólnak. Magát az életet azonban csak szépírói eszközökkel lehet ábrázolni, szinte érintésközeibe hozni a mai olvasóhoz. A lakásviszonyok pontos megörökítése mellett a „Barakkváros" jelentős részét rövid portrék képezik. Ezeknél Szamos riporteri tolla valósággal remekel. Házról házra „átlós irányban végigjárja a Valériát” és megörökíti az útjába kerülőket. Kik ezek? Egy később kocsmárossá avanzsált szociáldemokrata (!) templomfestő ... gyárimunkás... a fiatalúr ágyába kényszeritett egykori cselédlány __géplakat os ... kiemelt nyugdíjat élvező, öreg illegális kommunista harcos ... valamikori órás, aki abból élt, hogy fix-fizetésért börtönt ült a nyilasvezérek helyett. Másutt: ... Italboltban iddogáló részeges tanár... a „Stefánia mctdám” bordélyhá•Racz József tanár úr — mert polgári foglalkozása az — Nagykőrösről jár a stúdió foglalkozásaira. Fiával együtt a stúdió egyik legszorgalmasabb tagja |S a modell. Szép, fiatal, mo- ^ dern lány, s egyben a művészek legélesebb szemű kri- t tikusa A z Állami Bábszínház az egyetlen intézmény Bu- ; dapesten, amelyik rendszere- ; sen ad elő művészi gyer- \ mekdarabokat. A „Csinn- I bumm cirkusz” esztrádmű- j sora már erősen selejtes, de ■ még ez is tömeget vonz, • mert jobb híján kénytele- j nek megelégedni a bábszín- < ház nézőteréről kiszorultak ; ezzel a produkcióval. Nem ; azt jelenti ez mégsem, hogyN ! hely, terem nincs gyermek- \ darabok előadására. A hiba \ ott van, hogy hivatásos \ íróink nem művelik rendszeresen ezt a hálás, pedagógiailag fontos műfajt. A Móra Ferenc Kiadó népszerű Gyermekszínpad-sorozata hiánypótló ugyan, de — kevés. Hazánkban, évről évre legalább száz gyermekdarabot mutatnak be az iskolákban. Pedagógusok írják, tanulók szerepelnek benne. A legtöbb darab mégis rövid életű, egyszer-kétszer adják elő. .Nem érdeklődés hiányában, de a jószándékú pedagógus, aki írta és betanította a darabot, legtöbbször nem ren- j delkezik elég adottsággal. ! Cselekedetük mégis tiszte- ; letreméltó, mert hiányt akar- ! nak pótolni, bár néha kezdetlegesen. Legtöbbjüket a l segíteniakarás vezeti, hiszen pedagógus létükre közvetlen közelről mérhetik fel a gyermek igényét, vágyako- 1 zását a néki szóló színdarabokra. Az alkalmi darabok között mindig van négy-öt, amelyik körültekintőbb bánásmódot érdemelne. Megfelelő segítséggel a fővárosi színpadokra is kerülhetnének a darabok. A gyer- i mekdarabok sikeres úttörői között van egy szentendrei pedagógus is, a szentendrei általános fiúiskola egyik nevelője: dr. Solymossy Olivér, Mert darabjai jobbak az átlagnál, ebben segtti őt művészi múltja. Évékig a Déryné Színház tagja volt. j.Ifct sokat sajátított el a j színjátszás és a rendezés technikájából s darabjai éppen ezért érettebb előadásban kerülhetnek a közönség elé. E lső darabja a Medve, róka és a favágó című : verses mesejáték volt, Vé- i csey Ernő zenéjével. Ezt a e fővárosban több mini ötzából szabadult és példás életű családanyává változott kalauzod ... Dudás Borka néni, a telep tanácstagja és „Cica néni”, aki arra a minden apostolénál áldozatosabb munkára vállalkozott, hogy kultúrát vigyen a telepre ... Valameny- nyit felsorolni az egész könyv- re szükség lenne, mert minden egyes arckép mögött egy-egy \ élet húzódik és mindegyik élet \ más-más oldaláról mutatja be\ a Valéria-sorsot. Ennek a sors- j nak vége. A telep napról nap-\ ra fogy és hovatovább eltűnnek azok a kutyák is, melyek-i hez egykori gazdáik olykori még a város másik végéről is; visszajártak egy-egy jó falat-': tál. Az a módszer, ahogy Sza-' mos a sötét és kilátástalan; negyven év mélységéből egyre\ napsugarasabb képekkel köze-'; ledik mai mindennapjaink fe-\ lé, míg végül „Csengös Franci” \ meglett férfiakat is megköny-i nyeztető történetéhez ér, nem- ; csak szerencsés, hanem a „Ba-i rakkvárost” egyenesen lete- i herteilen olvasmánnyá vará-i zsolja. Kitűnő példát mutatvaj arra, hogyan lehet a sokaknak \ idegen szociográfiát az élveze- j tes riport eszközeivel eleven-'; né tenni. A végén pedig, szin- \ te mint egy újabb dökumen-: tumgyűjtemény, a fényképek.; A régiek, melyeket a dühí- \ tőén szemforgató „Krisztust. i kenyeret!” című könyvből vet- ; tek át és az újak. Kónya Kál-i mán munkái. A Kossuth Könyvkiadó szerencsére nem sajnálta a papírt j Szamos Rudolf könyvétől. A | „Barakkváros” harminckétezer ] példányban jelent meg és\ amennyire könyvkereskedő is-1 ráérőseimtől hallom, már csak\ hellyel-közel kapható. Sikere : óhatatlanul felveti a gondola- : tot, hogy nem kellene-e ha- j sonló jellegű munkáknak akárl sorozatszerű kiadásával is: megpróbá Ikozni ? Ordas Iván ' tült a terem. Kicsapott a biz- J tosíték. A szórakozásból bősz- £ szúság lett. Vártak harminc £ percet a nézők. Hátha megja- £ vítják a készüléket. Sajnos, ez £ egyik pillanatról a másikra ( nem sikerült. Kedvetlenül tá- $ voztak az emberek. S(mi tör- 2 tént, amikor legközelebb is- \ mét televíziós műsort ígért a \ művelődési] otthon vezetője ’ \ Mindössze hárman vagy né-! gyen jöttek el. Lassanként a fáradhatatlan ; munka mégis megérlelte gyű- \ mölcsét. Lelkesen tevékeny- \ kednek a színjátszók: a Lám- \ pionok ünnepének előadására ; készülnek. A gyermek irodai : mi körben a fiatalok az iskolai : anyagot bővítik, hogy alapo- j san megismerjék és megszeressék a világirodalom kiemelkedő alkotásait is. Dicséretet érdemelnek a fotokör és a képzőművész-kör tagjai is. Különösen büszke a művelődési otthon igazgatója a zeneiskolára, amelyben több mint száz gyerek ismeri, szereti meg a muzsikát. Közeledik az iskolaév vége, a ballagás ideje is. Juhász Sándor ezt az alkalmat is arra kívánja felhasználni, hogy a fiatalokat bekapcsolja a művelődési otthon vérkeringésébe. A ballagás útvonalának végén | az iskolától búcsúzó diákok együtt mennek a művelődési házba, ahol emléklapot kapnak. Tábortüzet, is rendeznek, így búcsúznak jelképesen az úttörő élettől. Cserven György nyugdíjas! iskolaigazgató pedig feldolgoz- j za a dabasi iskolák történetét. A jelentős munkához a művelődési otthon igazgatójától kap támogatást. Negyedik esztendeje működik Dabason Juhász Sándor. Eleinte úgy érezte, mintha nem vennék komolyan. Bárhova ment hivatalos ügyben. csak megveregették a vállát: — Jól ^an. Sanyiíkám. Mintha gyéreikszámba vették volna. Azóta azonban bebizonyította, hogy méltó a bizalomra. Korát meghazudtoló komolysággal, de korából fakadó fiatalos lendülettel tevé- kenykedik. Dabas ma már nem sivatag i a kulturális élet térképén. Molnár Károly
