Pest Megyei Hirlap, 1961. március (5. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-26 / 73. szám

1961. MÁRCIUS 26, VASÄRNAP iwsr MECVEI TENGERVÍZBŐL - ÉDESVÍZ Szovjet kutatóknak sikerült elekrokémiai úton tengervíz­ből — édes vizet előállítani. Különösen a tengeri hajózás­ban van az eljárásnak nagy szerepe, hiszen nem kell ivó- vízkészletekkel terhelni a ha- / jót. A nagyobb tengeri hajók- , nál, egyes esetekben mintegy — 200—250 tonna hajótér szaba­dul tel, ami más hasznos te­her szállítására válik alkal­massá. Gödöllő, Móra Ferenc utca (^/Weteegei Mintegy öt "éve, a nagyon rövid elektromágneses rádió­hulla nők erősítését — az ún. Maser-el járást alkalmazzák nagy távolságú rádióösszeköt­tetések létrehozására. Az eljá­rási. molekulaerősítő formájá­ban tovább fejlesztették az egyik amerikai repüléskutató intézet tudósai. Az új eljárás­sal rendkívül éles párhuza­képezni. A készülék segítsé­gével olyan csillagászati at­laszt készítettek, melyen 1 milliárd fényévre levő égites­teket is feltüntettek. Robotemberek lépnek először a Holdra ? Az ember számára .egyelőre még veszélyes és bizonytalan kimenetelű vállalkozásokat, mint például a Hold felszíné­nek átkutatását — lehetséges, hogy robotemberekkel fogják először megkísérelni. Az USA legutóbbi műszaki konferen­ciáján olyan gépembereket mutattak be, melyeknek ke­zük, lábuk és szeműik is volt (a szemet TV-kamerák alakí­tották). A készüléknek olyan típusát in -elkészítették, amely kerekeken ' mozog. Mélytertgé- rek kutatására is alkalmasak a gépemberek. Ezeket bizo­nyos mélységig egy „Aqua- copter” nevű, függőlegesen fel- és leszálló készülék szál­lítja. A készülékből tetszés szerinti számban küldhetők távirányítással gépemberek a tengerfenék átkutatására. A gépemberek működésének irá­nyítását 40 óra alatt el lehet sajátítani. Átlagosan 30 napi munka után szükséges a gé­pek tisztítása és javítása. Az egyik robotgép, a Solaris, úgy dolgozik, mintha egyszemű pók kutatná át a tengerfené­ket. Víz alatti felderítő mun­kák végzésére, roncsok fel­kutatására és kiemelésére szerkesztették. A búvárok számára veszélyes, fel nem robbant aknák és lövedékek kiemelésére is használják. / ­Torpedót emel ki az iszapból a Solaris robotgép Fénykép — előhívó nélkül A ház sarkán keskeny jelző- j 1 tábla. Jól olvasható rajta a j i felírás: Móra Ferenc utca. | i És a kettős házszám: 1—3r \ I Gödöllőn vagyunk. Gödöllő i 1 új lakónegyedében, a Haraszti telepen. Kísérőm azt mond­ja, hogy tíz esztendővel ez­előtt még szántóföld volt ez a széles terület, búza, rozs, kukorica termett rajta. az egykori koronauradalom egyik szép birtoktestén. A felsza­badulás előtt pedig az úton, j amely keresztülszeli és Vá- j ci útnak nevezték. Endre László nyilas alispán kakas- tollas csendőrei cirkáltak. Most: amerre néz az em- bér, mindenütt vadonatúj la­kóházakat lát. A legtöbb még vakolatlan, de az ablakok mögött már habos csipke- függönyök hirdetik, hogy élet költözött friss falaik közé. Akad olyan ház is, amelyről még hiányzik a tető, vagy a falak még a tető magassá­gáig sem értek föl. Imitt- j amott piros téglakupacok, j mészoltó gödrök, állványfák | érzékeltetik a megindult épí­tőmunkát. A község a felszabadulás j után parcellázta föl ezt a j széles területet. Sok száz házhelyei osztott szét rajta. A legtöbb vevő, csaknem valamennyi, kisember, üzemi dolgozó, fő­leg a gödöllői Ganz Áram- mérőgyár munkása. Az új vagy most épülő traktoros lakóházakat kisker­tek ölelik körül. A fiatal j orgonabokrokon már nyito- i gatják halványzöld szemü­ket a rügyek. A kertes há- ; zak és házhelyek hátteré­ben, öreg, de még lombta- I lan fák között, nagyobb szür- í ke épület látszik. Az urad&l- ! mi intéző hajléka volt, a nyilas álispán barátjáé, aki onnan dirigálta a koronau ra- I dalom cselédeit. Ahogy nézem ezeket az új lakóházakat — valamennyi­nek széles, redőnyös ablakai vannak, fedett, oszlopos tor­náca lépésőfeljárattal —, egy régi. angol mondás cseng a fülembe: My house is mi castle, az én házam, az én váram. Arra gondolok, hogy a dolgozó kisemberek leg­főbb vágya, álma mindig a saját ház volt. A családi ház, a kertes ház. A legtöbbször elérhetetlen álom, soha nem teljesülő vágy. És mos^ százával mosolyog­nak felém ezek a kis családi házacskák, mint a megvaló­sult álmok beszédes szimbó­lumai. Azért jöttem ide, hogy ta­lálomra bekopogjak egyik­nek az ajtaján és lakóitól megkérdezzem: honnan in­dultak és hogyan jutottak idáig. Kísérőm azt mondta, mindegy, melyiket választom, így aztán a választás erre a Móra Ferenc utcaira esett. Hamarosan kiderült. hogy itt két szomszédos telken ikerház épült. két munkáscsalád hajszál­nyira egyforma hajléka. De nemcsak a házak testvérek, testvér a két ház asszonya is: a Lauter-lányok. Ilona és Teréz, akiknek nehéz sorsát mindenki ismeri Gödöllőn. Úgy kezdődik a történet, mint valami kopott, szer - mentális mese. Édesapjuknak. Lauter Pálnak parányi ka- laposműhelye volt a falu­ban. Különben most is meg­van, ugyanazon a helyen. Visszafelé jövet be is néz­tünk hozzá. De erről majd a történet végén számolok be. Lauter Pál örökéletében ne­hézsorú kisember volt. új- hartyáni szegényparasztok gyermeke. Sok rossz kalapot kellett kitataroznia, amíg ön­állósíthatta magát harminc- egynéhány évvel ezelőtt és berendezhette egyetlen helyi­ségből álló műhelyét. Ez a műhely volt a lakása is. Itt éldegélt feleségével és két kislányával. Felesége 1931- ben hirtelen meghalt, itthagy­va az akikor hatéves Ilonka és négyéves Teréz lányát. Lauter Pál nem nősült meg ismét, nem akart mosfohát hozni a házba. Relteneie-en | szegények voltak. A szűk műhelyben nyomorogtak hár- macskán. A kalapos éjjel- nappal dolgozott, hogy elő­teremthesse a legszükségeseb­beket és emberségesen fel­nevelhesse leányait. — Tíz pengőt fizettünk lakbér fejében azért a kis műhelyért — mondja most Ilopa. — Nagyon sok pénz voít az abban az időben. Ne­héz volt hónapról hónapra megkeresnie szegény édes­apánknak ! Lassan mégis felcsepered­tek a Lauter-lányok. Kiscseléd lett mind a kettő­ből Gödöllőn, majd Pesten szolgáltak. — Apámtól odahaza elta­nultam a kalaposmesterséget — mondja most Ilona —, de a szakmában csak később kaptam munkát, mint ka- lapfelszerejő és tűző. Az éle­tünk csak a felszabadulás után változott meg. Megismerkedett férjével, Bene Sándor gépkocsiveze­tővel. akinek az apja a BESZKÁRTNÁL volt laka­tos, anyja pedig cukorkaárus a moziban. 1950 tavaszán há­zasodtak össze. A gödöllői Óvoda utcában utaltak ki számukra parányi szoba- konyhát. — A tulajdonos, aki en­gesztelhetetlenül gyűlölt ben­nünket, mert kiigényeltük azt az odút. még a vizet is elzárta előlünk. Két évig kín­lódtunk ott. Akkor eladta a házat, mi pedig elcseréltük a lakásunkat egy másik — ha­sonlóra. Teréz lakásában beszélge­tünk és hol az egyik, hol a másik Lauter-lány mond el valamit ezekről az elmúlt dol­gokról. — ötvenhat elején gondol­tunk először arra. hogy há­zat kellene építeni — emlé­kezik Ilonka. — Volt ke­véske megtakarított pénzünk, „öcsi", mert. itt. Gödöllőn mindenki így ismeri az. ura­mat. az Agrá regyetem gép­kocsivezetője, én meg hat évig dolgoztam az árammérő­ben. Akikor halt meg nagy­apánk. háróm és fél hold föld maradt utána. Eladtuk az örökséget, huszonötezer fo­rint jutott belőle rám. ösz- szebeszéltünk Teriékkel. és megvették a községtől ezt a két telket. Olcsón adták: négy forintért négyszögölenként. | Kétszázötven öl egy-egy telek. Most következett a nagyszerű összefogás és a hősi erőfeszítés. A két család nekilátott a munká­nak. A férfiak — Bene Sán­dor gépkocsivezető és Teréz férje, Tóth Gábor, az áram­mérő dolgozója — kiásták az alapokat. Előbb kiszámítot­ták, hogy nagyon sok pénzt megtakarítanak, ha ikerhá­zat építenek. Kevesebb anyag kell így hozzá. — Először nem is gondol­tunk kétszobás házra — ve­szi át a szót Teréz. — Csak egy szoba konyháról álmodoz­tunk. Egyszer ázt kérdi az uram. hogy mi lenne, ha kis előszobát is építenénk hozzá. Később öcsi vetette fel a gondolatot, hogy ha már építünk, építsünk két szoba konyhát. így nőttek a tervek és így alakult ki las­sanként ez a kétszoba össz­komfortos lakás. Az OTP-től kaptak köl­csönt. 44 600 forintot házhe­lyenként. A két sógor úgy­szólván mindent maga csi­nált. Minden szabad percük­ben építették a házat. Ke­nyéradóik, az Agráregyetem és az árammérő, azzal se­Nagy feltűnést keltett nem­rég a washingtoni tudomá­nyos kongresszuson egy ta­lálmány, amely nem keve­sebbet jelent, mint olyan fil­mek és lemezek alkalmazását, amelyek kémiai folyamatok nélkül, egyszerűen fény ha- tásái'a előhívhatók. Egyelő­re ez a rendkívül egyszerű és olcsó eljárás még csak a közönséges fényképeknél al­kalmazható. A filmipar te­rületén történő hasznosítá­sát a közeljövőben remélik. Egy külföldi vegyigyár „hudox” néven olyan kol­loid-szilikon készítményt ál­lított elő, amelynek kezelésé­vel a bútorszövetek, szőnye­gek, függönyök, freskók tö­kéletes védelmet kapnak a piszok, korom, por és füst ár­talmaival szemben. Működési elve, hogy az anyag vala­mennyi pórusát, nyilasát lát­hatatlanul elzárja úgy, hogy a mosás, vagy kémiai tisz­títás helyett egyszerű felü­leti letörlés is elegendő ned­ves ruhával, vagy szappanos vízzel. Az idén télen már ilyen át­alakított gépkocsikat küldtek a Jakut Autonóm Köztársa­ságba, Kamcsatkába, a Maga- dan-területre és más vidé­kekre. Világító szőnyegek Egy New York-i szőnyeg- gyártó cég gyermekpsziholó- gusokkal együttműködve olyan szőnyegeket állít elő, melyeknek mintái gyermek­meséket ábrázolnak és ön­világító festékkel preparál­tak. A szőnyegek a nappali fénynél „feltöltődnek” és a sötétben órákig kellemes ké­kes-zöld színben foszforesz- kálnak. A találmány meg­könnyíti a gyermekek elalta- tását. gített rajtuk, hogy munka­idejüket a lehető legkedve­zőbben osztotta be. — ötvekilenc tavaszán köl­töztünk be. Abban a pilla­natban mintha minden meg­változott volna körülöttünk, mintha megszépült volna az egész világ. Nekünk! — Az első éjszaka — mondja elkomolyodva Teréz — le sem hunytam a szeme­met. Nem tudtam elhinni, hogy ez a ház igaz. hogy ne­künk saját házunk van. A két család eddig 130—130 ezer forintot költött a házra; Tóth Gáborék számára azért volt súlyosabb a probléma, mert nekik gyermekeik is van­nak. két bájos leányka, a ti­zenegy éves Verácska — 6 ugyan tizenkettőre öregíti magát, mert tizenegy már el­múlt — különben a gödöllői iskola VI. osztályának kitűnő tanulója. és a négyéves kis dundi. Tériké. A kölcsön törlesztésére ugyan nem kell sokat fizet­ni, havonta mindössze 250 forintot, de mit ér a két szép parkettás szoba üresen, vagy a régi. hitvány bútorokkal? Mindkét család már vett egy-egy kombinált szobát. Az­tán még annyi más minden kell ebbe a barátságos la­kásba. A két kislánynak pe­dig ruha, cipő. A két háznak közös kútja van. vizét motoros szivattyú emeli a tartályba, így a für­dőszobákban és a konyhák­ban csapon folyik a nagysze­rű, hideg víz. — Szeretnénk a nyáron kí­vülről is betisztítani a házat — mondják az asszonyok —, mert így, vakolatlanul, nem valami barátságos. Rendezget­jük a kertet is. Rózsafáink vannak, sziklakertet is csináltunk, — A mi házunk lesz a leg­szebb az egész környéken! — Ugv lesz minden, ahogyan megrajzolgattuk. megtervez­gettük. Egymástól veszik át a szót; — Már nem is gondolunk arra, hogy ..partájok”, bérla­kók voltunk valaha. — Még arra se. hogy gye­rekkorunkban édesapánk kis műhelyében hárman alud­tunk az egyetlen ágyon. ..Móra Ferenc utca” — öt- lik szemembe búcsúzáskor is­mét az utcatábla és hirtelen kíváncsiság fog el. mit tud­nak utcájuk névadójáról. — Az Aranykoporsónál szebb regényt aligha Olvastam — mondja lelkendezve Ilona. — Én meg Móra Ferenc minden meséjét ismerem — dicsekszik Verácska, aki ép­pen iskolába indul. Ballagunk a visszaúton, amelyről hajdan Endre László zsandárai hajtották le a parasztokat, hogy tiszta legyen az út a nagyút előtt és ahová ellát­szik a Grassalkovichok nagy­hírű kastélya. Benyitunk az öreg Lauter Pál kalaposmű­helyébe. A mester most is öreg kalapokat reparálgat. Mert hisz a munkát nem le­het abbahagyni soha. Kevés szóval beszél a régi nyomo-; rúságról és könnybelábadó szemmel arról, hogy lányai ne­ki is csináltak helyet abban a szépséges ikerházban, nó­gatják;, sürgetik is állandóan, hogy hagyja már itt ezt az odút, költözzék oda hozzájuk. Egyelőre még nem megy: Hiszen olyan nehéz elszakadni ohnan. ahol föl cseperedett a két kis árva. ahol 1931-ben meghalt az a felejthetetlen asszony. M. L. Fényképezés — sötétben Az Evaporograph fényké- pező-kamerával teljes sötét­fényképet ké­szíteni. A fényképezéshez semmiféle fényforrásra nincs szükség. A készülék műkö­dése a lefotografálandó ob­jektum részeinek különböző hőkisugárzása alapján műkö­dik. A hősuganak az ob­jektív gyújtópontjában vé­kony olajfilmre vetődnek. A különböző hőértékeknek meg­felelően a filmen levő olaj­molekulák különböző mér­tékben párolognak, s ennek következtében színes kép jön létre. CSALÁDI MOZI Az USA-ban olyan készü­léket szerkesztettek, amely- 1 lyel a televízió előfizetői : bármelyik adás hangját és képét nüágneses szalagon rög­zíthetik, és saját vevőkészü­lékükön bármikor és akár­hányszor lejátszhatják. Gyertyafény-fcoyképeiés 16 000 kilométer távolságra . Az amerikai Palcwnar-hegyi I obszervatóriumban óriási „fényképezőgép” működik, egy 122 cm-es Schmidt-teleszkóp. A nagylátószögű-kamera elv alapján - működő teleszkóppal 16 000 kilométer távolságról gyertyafényt is le lehet fény­mosított fénysugarakat lehet előállítani. Az eljárás lényege, hogy speciálisan kiképzett szintetikus vörös rubinkris­tály segítségével alig szóródó fényt hoznak létre. Ez a fény­sugár rendkívül nagy távol­ságon is csak csekély mértélT- ben szóródik és veszít ener­giájából. A kísérletek során előállított „Laser” sugarat kí­vánják alkalmazni az űrha­jókkal való hírösszeköttetés megoldására, az eddig alkal­mazott rádióhullámok helyett. Dr. Maimans kutató szerint a Holdra irányított. Laser-sugár csupán 16 kilométer átmérőjű területet világítana be, ugyan­akkor a legjobb fényszórók is (elméletileg) legalább, 1500 kilométer átmérőt. A sugár egyéb alkalmazási lehetősége a keményebb fémekben pont­szerű mélyedések kiolvasztása és baktériumölő hatásának hasznosítása. RÁDIÓHULLÁMOK HELYETT - FÉNYSUGARAK Csodálatos papír — a Syntosil Motoros szán — Pobedából Pobeda-gépkocsikat Szever—2 i elnevezésű légcsavaros szá­nokká alakítottak át. A gyors 1 járású közlekedési eszközökön szállítják majd a postát a tajga vidék távoli telepeire. Nem piszkolódnak a szövetek A szintetikus módszerek és textíliák után sikerült szinte­tikus papírt is előállítani egy luzerni (Svájc) kutatócsoport­nak. Eddig a papírnak ellen­sége volt a nedvesség. A szin­tetikus Syntosil papírnak nem árt a víz, le lehet mosni anél­kül, hogy a rajta levő tus, tinta, vagy nyomdafesték el­mosódna. Szakítószilárdsága is rendkívüli. Kísérletek so­rán két tv osszecsavart szin­tetikus papírtekerccsel fel tudtak emelni egy autót. Szintetikus papírra nyomott térképen semmi elváltozás nem történt, miután egy trak­tor sáros terepen keresztül­ment rajta, ugyanakkor a szo­kásos térképpapír teljesen tönkrement. Az új papír Jeti- ; Ionosén alkalmas bankjegyek, igazolványok stb. készítésére.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents