Pest Megyei Hirlap, 1961. március (5. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-01 / 51. szám

1861. MÁRCIUS 1, SZERDA Az életszínvonal további emelése érdekében A VII. pártkongresszus a gaz­dasági életünk iránt érzett fe­lelősségtől vezérelve mélyre­hatóan elemezte a termelő­munkát és őszintén az ország elé tárta a tapasztalatokat. A párt legfelső fóruma megjelölte azt az utat, amelyen haladva, jobban kihasználhatjuk terme­lési kapacitásunkat, gyorsab­ban haladhatunk előre. Ebből az útmutatásból világosan lát­hatta mindenki, hogy itt ró­lunk van szó. életünkről. Egész egyszerűen szólva a párt meg­mutatta azokat az eddig még ki nem használt lehetőségeket, amelyek révén gyorsabban és nagyobb arányban fejlődhet életszínvonalunk. Pártunk vezető szervei azóta is újabb és újabb útmutatá­sokkal igyekeznek segíteni a gazdasági irányító szerveknek, s a vállalatoknak. Időnként is­mét megvizsgálják az ezzel kapcsolatos munkát, hogy az újabb tapasztalatok birtoká­ban minél jobban kihasznál­hassuk a lehetőségeket. Leg­utóbb a megyei párt v. b. is megvizsgálta és megtárgyalta Pest megye vállalatainak a termelékenység növelése érde­kében végzett munkáját. A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy az üzemi párttaggyű­léseken kendőzetlenül feltár­ták a laza normák, a munka- fegyelem, a munkaszervezés és a munkaidőkihasználás Hiá­nyosságait, de a gyártási nor­maidőszükséglet, a műszaki, technológiai fejlesztés, s az újítások problémáival már jó­val kevesebbet foglalkoztak. A pártszervezetek segítségé­vel mindenütt gazdasági intéz­kedési terveket dolgoztak ki és ezeket termelési tanácskozá­sokon megbeszélték a dolgo­zókkal. Általános tapasztalat, hogy ahol világosan megma­gyarázták a feladataikat, ott megértették az intézkedések szükségességét az emberek es hozzáfogtak a feladatok meg­valósításához. ............ ... A z intézkedési tervek össze­sítése alapján megállapítható, hogy a normák rendezése a megyei ipari munkáslétszám­nak közel a felét érinti. Üze­meink az idei termelésnöveke­désnek átlagosan mintegy 68 százalékát tervezik a termelé­kenység növekedéséből fedez­ni. Textilipari vállalataink — a Pomázi Posztógyár kivételével — létszámfelvétel nélkül kí­vánják teljesíteni megemelt tervüket, ami azt jelenti, hogy a termelés emelkedését száz százalékos arányban a munka termelékenységének növelésé­vel biztosítják. Vasipari üze­meink közül kiemelkedik a Csepel Autógyár, ahol 11,9 szá­zalékkal, a Nagymarosi Gép­gyár, ahol 12 százalékkal és az Ipari Műszergyár, ahol 14,7 százalékkal növelik az idén a termelékenységet. Ipari munkásainknak több mint a fele dolgozik jelenleg teljesítménybérben. Ezt az arányt az intézkedési tervek szerint megyei átlagban öt-hat százalékkal kívánják emelni, szemben a korábbi kilencszá­zalékos megyei irányszámmal. Kedvezőbb a helyzet az idő­elemzés és a technológiai elő­írások alapján készült műszaki normák fejlesztése tekinteté­ben. Dolgozóink 41 százaléka dolgozik jelenleg műszaki nor­mával. Ezt az arányt június 30-ig 65—70 százalékra kí­vánják javítani üzemeink. Pártszervezeteink politikai intézkedési terveket készítet­tek, amelyek jól tükrözik a gazdasági feladatok politikai alátámasztását. A legtöbb he­lyen nagy gondot fordítanak a dolgozók szakmai, politikai nevelésére. Szakmai tovább­képzésben a megye dolgozói­nak 10,7 százaléka vesz részt. A múlt év utolsó hónapjai­ban és januárban főként a munkafegyelem javításában értek el eredményeket válla­latainknál. Január második felében már egyre több he­lyen fogtak hozzá a munka­napfényképezéshez, mint a lazaságok feltárásának egyik leghatásosabb módszeréhez. A felmérések értékelését sok helyen megkezdték. Ennek a munkának a befejezése az első negyedév végére várható. Az új normák bevezetésével kapcsolatos munkát vállala- f tainknak mintegy a negyedé- I nél kezdték el. Gyáraink zö- I mében az ezzel kapcsolatos ; feladatok végrehajtását az el­ső negyedév végére, a máso­dik negyedév elejére tervez­ték. Ez azért válhat hátra- \ nyossá, mert egy negyedév \ kiesését nem lesz könnyű pó- ; tolni, s ha nagyon kifutunk az időből, nem biztos, hogy i meg tudjuk valósítani azt a célkitűzést, hogy a termelés növekedését már az idén 75 százalékos arányban a munka termelékenységének növelésé­vel biztosítjuk. Ez a munka valóban alapos- ! ságot és nagy körültekintést, ; sok gondot igényel, mégsem j indokolt a hosszú előkészü- ! leti idő. Párt- és KISZ-szer- I ' vezeteink, szakszervezeteink ! | munkája nyomán egyre több i üzemben alakul ki a fegyel­mezetlenséget, a lazaságokat elítélő közszellem. Műszaki szakembereink ugyancsak in­tenzív munkához láttak a műszaki és technológiai fej­lesztés érdekében. Ezt az egészséges fejlődési folyama­tot minden erővel elő kell se­gíteni vállalatainknál. Farkas István Sajtótájékoztató a háború alatt Csehszlovákiában folytatott náci politika céljairól, módszereiről Kedden a csehszlovák nagy- követségen tájékoztatták a magyar sajtó képviselőit az előző nap Prágában nyilvá­nosságra hozott dokumentu­mokról, amelyek leleplezik a háború alatt a megszállt Csehszlovákiában alkalmazott náci politika céljait és mód­szereit. A felvásárlás helyzetéről tárgyalt a KPVDSZ központi vezetősége A Kereskedelmi. Pénzügyi és yendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége kedden megvitatta a felvásárlás helyzetét és a felvásárlási dolgozók élet- és munkakörülményeit. Az utóbbi években a ter­Fiatal művészek segítik a falusi KISZ-szervezetek kulturális munkáját Pest megyében A Zeneművészeti Főiskola hallgatói segítik a Pest me­gyei falusi li ISZ-szervezetek kulturális életéi A KISZ megyei bizottságával kötött megállapodás szerint 30 főis­kolás 5—8 tagú brigádokat alakít, amelyek rendszeresen látogatják a Pest megyei fa­lusi KISZ-szc. rezeteket és ott zenei esteket tartanak. Céljuk, hogy módszeteser, fokozato­san megismertessék a fiatalo­kat a zenekultúra jelentős al­kotásaival. s igy zeneértő kö­zönséget neveljenek. A főis­kolások annái szívesebben vállalkoztak erre a társadalmi munkára, mert így már ta­nulmányaik idejer gyakorla­tot szereznek a nyilvános sze­repléshez. A KISZ megyei bi- zot^ága a többi művészeti fő­iskola tanulóival is hasonló együttműködést akar kiépí­teni. (MTI) Kínai kereskedelmi küldöttség érkezett Magyarországra Kínai külkereskedelmi de­legáció érkezett Budapestre az 1961. évi magyar—kínai árucsereforgalmi megállapo­dás tárgyalásaira és aláírá­sára. A tavaly átadott monori gimnáziumban tovább építkez­nek. Az új emeletes épületrészben egy 10x20 méteres tornaterem, öltözők, zuhanyozók, korszerű ebédlő és orvosi rendelő kap helyet ményfel vásárlás évről évre kedvezőbben alakult. Amíg 1957-ben a kenyérgabona-ter­més 37.1 százalékát vásárol­ták fel. 1960-ban már ez az arány 43 százalékra növeke­dett. Örvendetesen alakult a terményfelvásárlás szerkezete is. Négy esztendővel ezelőtt a szocialista szektor az összes termény 41 százalékát adta a felvásárló szerveknek, 1960- ban már majdnem 90 százalé­kát. Nem mutat ilyen ked­vező képet a zöldség-gyü- mölcs-áruk felvásárlása. Fő­leg a gyümölcs tekintetében elmaradás tapasztalható, ami elsősorban a rossz időjárás­nak tulajdonítható. Nem ki­elégítő a tojás és baromfi fel­vásárlásának alakulása sem. Ennek legfőbb oka. hogy mindkét cikk termelésében még mindig a magántermelők és a háztáji gazdaságok ját­szanak fontos szerepet. Bár jelentős javulás tapasz­talható a felvásárlás múlt évi munkájában, mégis jó néhány problémára felhívta a köz­ponti vezetőség az apparátus figyelmét. Gondot okoz, hogy a tervek teljesítésénél nagy­fokú „szóródás” tapasztalható, ez kihat a felvásárlás dolgo­zóinak keresetére, bizonyta­lanná teszi a munka értékelé­sét. Javítani kell a termés- becslést is. mert a termés- „eredxnények-.nagyfokú ingado­zása megengedhetetlen. A fel­vásárlók zökkenőit gyakran az okozza, hogy a zöldséget és a gyümölcsöt több szerv is egy- időben, ugyanazon a területen vásárolja. Ugyanakkor a vi­déken megvett áru túlságosan | bonyolult és hosszú úton jut j el a fogyasztóhoz. \ A szakszervezet központi j vezetősége elemezte a primőr- ! ellátás helyzetét, megvitatta a zöldség- és gyümölcsáruk mi­nőségét befolyásoló okokat, majd fontos határozatot ho­zott. A határozatokban a töb­bi között javaslatot tettek a felvásárlók bérrendszerének felülvizsgálatára, a zöldség- gyümölcsfélék szabványainak korszerűsítésére és a váloga­tás gépesítésére. Bár a naptár csak márciust mutat, a pártéletben már az oktatási év felénél tartunk. Ez alkalomból a megyei párt- bizottság mérleget készített: értékelte a párt- és a KISZ- oktatás helyzetét. Az értékelés megállapítja, hogy párttagságunk és KISZ- fiataljaink körében megnőtt az érdeklődés a marxizmus— leninizmus kérdései iránt. Az 1960 61-es oktatási évben 17 020-an — 1996 fővel töb­ben, mint az elmúlt évben — jelentkeztek pártoktatásra. A hosszabb tanfolyamok száma az 1959 60. évihez képest har­minchattal. a háromhetes téli tanfolyamoké pedig százhu­szoneggyel emelkedett. Az ér­deklődésre jellemző, hogy a szervezett pártoktatásban részvevő pártonkívüliek is a tavalyinál nagyobb számban — 2161 fővel többen — je­lentkeztek a marxizmus—le­ninizmus első. illetve máso­dik évfolyamára. Pest megyében az idei párt­oktatási évet gondos előké­szítő munka előzte meg. *4 propagandisták az ősszel 3—6 napos tanfolyamot végeztek, ahol hasznos ideológiai és gyakorlati segítséget kaplak munkájukhoz. Fejlődés mutatkozik a pro­pagandisták felkészülésében, különösen a szakosított tan­folyamokon. Cegléden például a termelőszövetkezetekkel fog­lalkozó előadás iránti érdek­lődést nagyban fokozta, hogy a témát a helyi anyagokkal egészítették ki. Követendő pél­daként említhetjük a rácke­vei és a dabasi járás propa­gandistáit is, akik előadásai­kat szemléltető eszközök hasz­nálatával tették színessé. Az eltelt hónapok az eredmé­nyek mellett a hibákat is fel­színre hozták. Előfordult, hogy egyes alapszervezetek­nél november közepe helyett néhány hetes késéssel indult meg az oktatás. Sajnos, még arra is akad példa, hogy a pártszervezetek hanyagsága miatt több helyütt csak a* elmúlt napokban kezdték el az időszerű kérdések tanfo­lyamát. Jelentkezik a lemor­zsolódás veszélye is, elsősor­ban a mezőgazdasági terüle­teken: a ceglédi járási állami gazdaságokban és több me­gyei termelőszövetkezetben. Foglalkozik az értékelés a KISZ-íiatalok politikai okta­tásával. A fejlődés itt is szembetűnő: 20126 főből 12 222, vagyis a tagság 61 szá­zaléka vesz részt KISZ- vagy pártoktatásban. A szervezeten kívüli fiatalok közül 3316-an vesznek részt a politikai okta­tásban. Ugyanakkor o KISZ- alapszervezetek egyharmadá- ban. 219 alapszervezetben még nem folyik szervezett po­litikai oktatás. Befejezésül az értékelés a különböző értelmiségi rétegek marxista oktatásával foglal­kozik. A pedagógusok rend­kívül élénk, tartalmas politi­kai vitáiban idén 1508 tanár és tanító vesz részt. Az elő­adók felkészültsége és a viták színvonala döntően közreját­szik abban, hogy körükben lemorzsolódás nem tapasztal­ható. Az orvosok közül több mint 350-en tanulmányozzák a marxista filozófiát, a me­gyei tanács egészségügyi osz­tálya és az orvosszakszerve­zet megyei elnöksége által in­dított konferenciákon. Nyolc­van bíró és ügyész kapcsoló­dott be az ötéves időtartamú ideológiai továbbképzésbe, negyvennyolcán pedig más oktatási forma keretében ta­nulnak. A mérleg tehát nem rossz. Ellenkezőleg, egyenletes fejlő­dést, növekvő politikai érdek­lődést bizonyít. Számos példa igazolja megyénkben, hogy a lemorzsolódás sem törvény- szerű: jó felkészültségű elő­adókkal, az érdeklődés ébren­tartásával, őszinte, tartalmas Vitákkal- és — nem utolsósor­ban — a meggyőzés eszközé­vel meg lehet szüntetni. Ny. É. Merre menjen a HÉV Csobánkára? Körülbelül két hónapja ér­dekes közlekedési ankétot rendezett a HÉV Szentend­rén. A HÉV kiküldötte egye­bek mellett beszélt arról, hogy közvetlen járat építé­sét vették tervbe Csobánká­ra. Ezzel kapcsolatban sze­retném nyilvánosság előtt is­mertetni javaslatomat. Budakalász és Felsőfcalász állomások között Budakalász- ról jövet az első hídon át­haladva kanyarodhatna a vo­nat északnyugat felé, a Do­lina-völgyön át Csabánkéra. A vöLgv nagykevélyi oldalán elhaladna a kőbánya és az Egészségügyi Minisztérium majorjai mellett. Az utolsó major után alagúton át érné el a községet. Ennek a meg­oldásnak hasznos voltát sze­retném itt röviden ismertet­ni. 1. A budakalászi állomás tarthatatlan zsúfoltsága meg­szűnne, mivel az új szárny­vonal a kőbánya alatt elha­lad. ott rakodót létesíthet­; nének. \ 2. Az Egészségügyi Minisz- j térium gyümölcsösei részére, I amelyek nemsokára több száz vagon termést adnak —, a vasút mellett korszerű, gé­pesített gyümölcsosztályozó, csomagoló és.rakodó létesül­hetne. Igv nem kellene Bu­dakalász területéről, hegyen- völgyön keresztül a pomázi állomásra szállítani az árut, ahol nincs is hely egy nagy­üzemi gépesített tároló és csomagoló számára. 3 A völgyön ét vezethető vasút északkeleti oldalán, a vasúttal párhuzamosan, kö­rülbelül négy kilométer hosz- szúságban. déli-délnyugati domboldal húzódik, amelyen szép lakótelep épülhetne. Ez a terület hasonló fekvésű, mint a Rózsadomb, Naphegy, Gellérthegy. Kelenvöl.gy. Ki­látása gyönyörű. levegője tiszta, hegyi levegő. 4. A vasút jó kilométerek­kel rövidítené meg az útvo­nalat és értékes percekkel a menetidőt. A megépítendő alagút pedig még jobban hangsúlyossá tenné Csobánka kis Svájc jellegét, ami tu­risztikai szempontból sem mellékes körülmény. 5. Végül Pomáz állomás is jól járna, csökkenne a túl­zott forgalom. A község pe­dig a jelenlegi almacsoma­goló helyére telepíthetné a TÜZÉP-et. amely mostani helyén úgyis elcsúfítja a környéket: Renczc Tibor kertész Pomáz, Árpád Tsz. • Mikor e sorokat írom, / nagykovácsi ismerőseim már f a traktorvezetés „rejtelmei­ig vei” ismerkednek a perbáli £ traktorosiskolán. Bizonyára ^ sok mindent feljegyeztek, £ megtanullak az eltelt napok £alatt s összebarátkoztak tár- £ sóikkal is. g En még a készülődés órái- ^ ban beszélgettem velük. A g három fiú ekkor csupa érdek- lődés, várakozás volt. Talál- fgatták, hogyan lesz, milyen jlesz azon az iskolán, sikerül-e fj majd mindent megtudni, amit $ szeretnének. A gondolataik­éban, szavaikban rajzó kérdé- é sek között ott volt a legna­gyobb, a kimondatlan is: mi % történik majd azután? Már­f mint, ha befejezik az iskolát. / í Annyit bizonyosan tudtak, ' hogy visszatérve traktorosok f lesznek a terme löszöv etkezet- í ben. így egyeztek meg, mikor é kitöltötték a belépési nyila t- ékozalot. Tavasszal már jelűi­ének a „paripára” s elindul- é nak a nagykovácsi határba, é szántani. é Olyan váratlanul, olyan hir- é télén jött. ez az egész. Fél esz- é tendő vel ezelőtt még maguk J sem — a falu sem — gon- ldolta volna, hogy ők lépnek é be elsőnek a fiatalok közül. Ez idáig úgy éltek, akár a többi fiú és leány Nagyková- í csiban. Kihasználva azt a kö- é rülményt. hogy a község közel évan Budapesthez reggelen- éként autóbuszra ültek s fővá- érosi munlcahelyükre utaztak. AZ ELSŐ LEPESEK Hoffer Miklós — a legidősebb közülük — először lakatossá­got tanult, azután villanysze­relést. Végül elment csillés­nek a pilisi bányába. Pintér Pál a II. kerületi házkezelő- ségiiéí volt tetőcserepező, Or- nyik Istvánnal együtt. Nem volt rossz hely, 1400—1500 forintot kerestek. Pista egy év múlva már vizvezetékszerelő lett volná, ha... Ha egyszerre csak nem jön Hoffer Miki az ötletével. A raktorossággal. I ojoil honnan támadt ez i gondolata? Megunta a bá­nyát? Szereti a változatossá- got? Nem hinném. Hoffer Mik­lós igen értelmes, csendes szavú, de határozott fiatalem­ber. Az őszi vezetőségválasz- lás óta a község KlSZ-titkára. Ebbéli tevékenysége óta meg­javult, színesebb lett a K1SZ- ílet. Szerény helyiségükben rendszeresen összejön a fia- alság, igen gyakran a KISZ-en kívüliek is. Táncolnak, sak­koznak, szereptanulással ké­szülnek a javítás alatt álló kultúrotthon megnyitására. S eközben szinte észrevétlenül szövődnek köztük a barátság szálai. így történt ez Pintér Pali és Drnyik Pista esetiben is. Egyikük sem vezetőségi tag, A kedvük mindenesetre bizakodó. Látszik, hogy érde­kes feladatba kezdtek, ami egy kicsit nehéz, kicsit ismeretlen, de vonzó. — Majd jönnek a többiek is .. . — mondja az optimista KISZ-titkár. — Ha meglátják, hogyan élünk, nekik is na­gyobb kedvük lesz hozzá. Olyan határozottan állítja ezt Miki. mintha már ismerné a jövő évi zárszámadás ered­ményeit, Azt tervezi, ha lesz elég fiatal, ifjúsági brigádot alakítanak majd. külön a trak­torosoknál. külön a növényter­mesztőknél. — A vállalatnál mit szóltak? — Sajnálták, hogy eljövünk, de úgy érzem, kicsit büszkék is voltak ránk. Azt mondták, ez rendkívüli eset, és így köny- nyen elengedtek bennünket. , S a szülők véleménye? Hoffer Miklós családja he­lyesli az elhatározást. Pintér Pali édesanyja úgyszintén. Or- nyik Pista édesapja pedig traktoros az Érdi Gépállomá­son, hogyan is lenne ellenve­tése ? Váratlan fordulat követ­kezett be a három nagyková­csi fiú életében. Elszakadtak valamitől, amihez eddig tar­toztak. s elindultak az új felé. Az út. amelyen az első lépése­ket teszik, egészen más, sok­kal járatlanabb, mint amelyen eddig haladtak. De éppen ezért izgalmas. ifjú embereknek való vállalkozás! Bende Ibolya de azért igen járatosak a KISZ dolgaiban s Mikivel nagyon jól megértik egymást. Hallgatnak is rá. Bizonyítja ezt, hogy az ő szavára léptek be a közös gazdaságba. Miki így meséli el a dolgot: — Találkoztam a termelő­szövetkezet elnökével. Kovács elvtárssal. Beszélgettünk erről is, arról is, egyszer csak azt. mondja: „Tudod, nálunk az a baj, hogy nincs fiatalság. Egyetlen fiatalemberünk sincs például, akit traktorra ültet­hetnénk. Egyetlen lányunk se, akit beoszthatnánk kertészetbe, növénytermesztő brigádba. Mind Pestre járnak .. Akkor nem szóltam semmit. De egész este és másnap is ez járt az eszemben. Végül elha­tároztam, hogy nekünk, kisze- seknek leéli megtenjii az első lépést. Nelcük kell ..megfiatalí­tani” a tsz-t. Beszéltem néhány fiúval, az­tán először mi hárman, később még ketten — kitöltöttük a be­lépési ívet. Ez így túl „szép" s egy ki­csit sematikus történetnek hangzik. Faggatnám őket, hogy mit gondoltak, hogyan számí­tottak? — Nem tudjuk még, hogyan lesz ... Mondják, hogy pénz­előleget is kapunk, meg mun­kaegységet is . . . Ma id meglát­juk.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents