Pest Megyei Hirlap, 1961. március (5. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-25 / 72. szám

\\\\\\\\\\\\\V\\\\\\\\X\\\\\\\\\\\\\\V\V«VVv\\\\\\\^^ A KÁVÉRÓL FrivoIitás-csiDke Wu mondaiz a hódinál ? egyéb, tengeren túli cikkhez hasonlóan (mint a dohány, csokoládé stb.) orvosi recep­teken kezdi európai pályáját. De a gyógyszerből nagyon ha­mar élvezeti cikk lett. Egy­más után létesülnek olyan ká­vézó helyiségek is, amelyeket némelyik nyelv magával a kávé nevével jelöl. A XVII. század végén a ká­vékedvelés divatja már olyan arányokat öltött, hogy az arab szó kelendősége hamarosan túlnőtt a maga eredeti kerete­in. Az első európai kezdemé­nyezésű kávéültetvény 1690- ben Jáva szigetén létesült. In­nen és Ceylon szigetéről, ahol az ültetés 1720-ban indult meg, a kávétermelés átterjedt egész Holland- és Brit-Indiára; 1716-ban a Nagy Antillák kö­vetkeztek, 1721-ben Marti­nique s innen jutott azután a termelés Guayanán keresz­tül Brazíliába, ahonnan ma a világ óriási kávészükségleté­nek kétharmad része kerül a piacra. Brazíliából az 1930-as évek­ben olyan kapcsolatban került világgá a kávé szó, amely döb­benetes módon világította meg a tőkés termelési rendszer szörnyű szerkezeti hibáját. A kávéárak zuhanásának meg­akadályozására ugyanis Brazí­lia ismételten rengeteg meny- nyiségű kávét vetett a ten­gerbe. A magyar felvilágosodás korának egyik érdemes alakja, Barcsay Ábrahám — Besse­nyei György testőr társa — figyelemre méltó versben ítéli el éppen a kávéval kapcsolat­ban a nyugati hatalmak rab­szolgatartó, embernyomorító bűneit. Verse így hangzik: A kávéra Rab szerecsen véres veríték­gyümölcse Melyet, hogy ládáit arannyal megtöltse, Fösvény Anglus elküld messze nemzeteknek. Nádméz! mennyi kincsét olvasztod ezeknek. Hát te rég csak Mekka táján termett kis bab, Mennyit szenved érted nyugaton is a rab, A bölcs iszonyodik, látván egy csészéből Mint hörpöl ő is részt Anglusok bűnéből. A kávénak az amerikai ül­tetvényekre jutásával kapcso­latban meg kell emlékeznünk arról is, hogy a kávéfa drága viteldíjat fizetett világ körüli útjáért. Elkorcsosodott, meg- törpült. Hazája tropikus hegy­magaslatain — mint mondtuk — tíz méter magasságig is el­ér, de idegen földrészeken a könnyebb és eredményesebb ültetés céljából oly gyakran nyesték s azonkívül az őser­dők vízbőségének elmaradása, valamint egyéb szempontok­nak az érvényesítése' is olyan hatással volt rá, -hogy a ha­talmas kávéfából az ültetvé­nyeken alig ember nagyságú fácska, sőt leggyakrabban apró kis cserje lett. Közben évről évre nőtt a kávé szenvedélyes fogyasztói­nak száma. Nem ártott az új italnak, hogy a régimódi urak zsörtölődtek vele. Apor Péter, az „Erdély átváltozása” című könyv szerzője, 1736-ban méltatlankodva állapítja meg. hogy veszendőbe mentek gyer­mekkorának, a XVII. század végének szép életformái, ami­kor is — amint írja — „a fér­fiak reggeli ital gyanátit jó finom, édes, csípős ürmösborl ittanak, s egészségesnek tar­tották, mert nem vala olyar paszomántos gyomruk, mini a mostaniaknak”. Akkoribar — írja — „reggeli kávénak ^X^N>^N>N^^X^NXX^^^W'C^^XXX\XXXXXXXXXXXXXX\V A Fehér Házba egyik nap Truman volt amerikai elnök látogatott el vacsorára. Ken- : nedy kitanította hároméves í kislányát, hogy udvariasan ff viselkedjék a volt elnökkel. Mihelyt a vendég megérkezett, • a kis Carolina elébe szaladt :i és így kiáltott fel: „Maga az, ff aki régebben a mi házunkban ff lakott?” o V\\\\\\\\\\\\\\V. Gyermekrejtvény Bartók Béla f A nagy magyar művész, a XX. j század klasszikus zeneköltője, /. 80 évvel ezelőtt, 1881. március 25- fj en született. Az évforduló alkal- /. mából Bartók Béla közismert z táncjátékának címe szerepel a '/ mai rejtvényben (vízszintes 1. és f függőleges 6. sorokban). Kezdetben a kávé nem is ital volt, hanem étel. Az afri­kai törzsek a kávéfa gyümöl­csének magvait tűzön pirítot­ták és vajjal ették. Először az arabok főzték meg, ők csináltak az ételből italt. A kávé tehát mint ital, arab találmány. Igaz, ők csak a pörkölésig és a főzésig ju­tottak el, a találmányt később Európában tökéletesítették:, a kávémagvakat megdarálták és a főzetet leszűrték. A kávé karrierje a XV. szá­zadban indult meg, ekkor kezdték ugyanis Arábiában a kávét termeszteni. Az újfajta gyümölcsfa magvait Abesszí­niából hozták, ahol — és Afri­ka keleti felén máshol is — a kávéfa vadon terem és a 8—10 méter magasságot is eléri. Sö­tét, kecses, hosszúkás levelei vannak, jázmin illatú fehér virága, gyümölcse kerek, piros, édes húsú, a mi cseresznyénk- hez hasonló, csakhogy nem egy, hanem két magva van. Az első kávéfőző nevéről nincs tudomásunk, de azt tud­juk, hogy Arábiában gyorsan fölismerték azt a kellemes, frissítő-zsongító hatást, ame lyet az abesszíniái gyümölcs­mag a szervezetre gyakorol és a mohamedán szerzetesek — a dervisek — már a XV. szá­zadban szorgalmasan itták a kávémag levét, nyílván csak azért, hogy éjszakai ájtatossá- gaik közben el ne szunyókál­janak és fokozott figyelemmel morzsolhassák egyhangú imái­kat. De nemcsak az arab kolosto­rok zord világában terjedt az új ital. Mindenütt megszeret­ték. Annyira, hogy már külön nevet js adtak neki, mégpedig nem iá akármilyent. Addig ugyanis csak a gyü­mölcs magvának volt neve, hunnak mondták. Az elneve­zést egyszerűen átvették az át­plántált fával együtt az abesz- színiaiaktól, így hívják az ara­bok máig is. Az abesszíniái gyümölcsmagból főtt italnak azonban az arabok adtak ne­vet. A gyümölcsmag főzetéhek neve: kahve lett. Az arab név Európában nyomtatásban alighanem 1583- ban volt először olvasható. Akkor jelent meg Leonhard Rauwolf német orvos keleti útinaplója. Rauwolf, aki utolsó éveit mint katonaorvos ha­zánkban töltötte (1596-ban hazánkban halt meg), Alappó- ban szerzett élményeinek so­rán ezt közli: „Az alappói tö­rököknek jó italuk van, úgy nevezik, hogy chaubé. Nagyon becsülik. Majdnem olyan fe­kete, mint a tinta. Nagyon hasznos, különösen a gyomor bajaiban. Korán szokták inni, nyilvános helyeken is. Csészék­ből isszák rövid hörpintések- kel, olyan forrón, ahogy csak lehet. A bazárban gyakran elénk kerül ez az ital — azok­nál is, akik főzik és kimérik és a fűszereseknél is, akik a magot árulják.” Nálunk már a XVI. század közepén ott szálldosott a gő­zölgő kávé illata a török urak portái körül. Régi hagyomány szól enyingi Török Bálint tö­rök fogságba jutásáról. A vitéz magyar főurat Szolimán szul­tán ebédre hívta s az ebéd vé­geztével azzal marasztalta, hogy „hátra van még a fekete leves”, azaz a feketekávé, ahogy a jóhiszemű Török Bá­lint értelmezte, pedig a vasra- veretés volt a „fekete leves”. A nyugati nemzetek csak más úton, olasz közvetítéssel, a keleti cikkek behozatalá­nak bonyodalmas úthálóza­tán, gazdasági vállalkozások kockázatos körülményein ke­resztül ismerkedhettek meg a kávé szóval. A kávé sok Többek kérésére közlünk egy könnyű, tanuláshoz alkal- ; más Frivolitás térítőt. A bemutatott minta vastag fonalból ■ készült és ezért az ábra jól leolvasható mintát mutat. ELSŐ SOR: 6 gyűrű: 8 kettős csomó, 1 pikó és 8 kettő® \ csomó. MÁSODIK SOR: 6 félgyűrű: 4 kettős csomó, 1 pikó, 3 j kettős csomó, 1 pikó 3 kettős csomó, 1 pikó 4 kettős csomó. j HARMADIK SOR: 12 gyűrű és 12 félgyűrű váltakozása. \ A gyűrűt 8 kettős csomó után a második sor első pikójához • kapcsoljuk, 8 kettős csomó után zárjuk. A félgyűrű 2 kettős i csomó és 1 pikó váltakozása.ötször, majd 2 kettős csomó után : a minta ismétlődik. A következő gyűrűt 8 kettős csomó után : ugyanannak a félfiyűrűnek harmadik pikójába kapcsoljuk. ! NEGYEDIK SOR: A hármas gyűrű két szélső gyűrűje 4 ! kettős csomó, 1 pikó, négyszer 2 kettős csomó és 1 pikó, majd : 4 kettős csomóból áll. A középső gyűrűt 4 kettős csomó után i az első gyűrű első pikójához kapcsoljuk, majd hatszor 2 két- : tős csomó, 1 pikó után 5 kettős csomóval zárjuk. A harma- í dik gyűrűt 4 kettős csomó után a középső gyűrű első pikójá- j hoz kapcsoljuk. /] A félgyűrű: 3 kettős csomó, 1 pikó, 2 kettős csomó, 1 pikó, í 2 kettős csomó után a harmadik sor félgyűrűjének középső j pikójához kapcsolunk, utána 2 kettős csomó, 1 pikó, 2 kettős ' csomó, 1 pikó, 3 kettős csomó után ismételjük a mintát. Itt az j első gyűrű harmadik pikóját az előző hármas gyűrű harma- j dik pikójához kapcsoljuk. » \\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^ a ’ 2 i * 5 •» F b } El 1 9 P * * ü <2 13 1k 1 Li ü * 17 P 1 * 20 21 12 Z3 ■ herbatheának, csukoládának híre sem vala”. De nemcsak maradi öregurak haragja csapott körülötte. Nagy Fri­gyes, a gazdasági önellátás el­vét hirdető porosz király 1799- ben így nyilatkozik egyik ren­deletében: „Undorító, hogy mennyire elterjedt a kávéfo­gyasztás és hogy mily renge­teg pénz távozik evvel kapcso­latban az országból. A ká­vé beszerzése annyira meg van könnyítve, hogy minden paraszt, minden közember hozzászokhatik mostanában a kávézáshoz. De ha a kávébe­hozatalt megnehezítjük, az emberek újra hozzászoknak a söriváshoz.” A régebbi századokban a : legnagyobbak közül csak Sha- : kespeare az, akinek neve' kapcsolatban áll a kávé szó történetével. Shakespeare ugyanis jellemző módon „for­ró, lázító” italnak nevezi a kávét „Ahogy tetszik” című i vígjátékában. Hozzá legfel­jebb még Voltaire csatlako­zik, akinek a neve a kávéról szóló minden történeti váz­latban ott szerepel, mert az i egykori feljegyzések szerint: napi hetven csészénél keve­sebb kávéval sohasem érte be. A XIX. században alig van szellemi nagyság, akinek neve nem szerepel a kávé di­csőséges történetében. Az élen ott hailad Balzac, a „kávé­ivók királya”, aki egyéb nar­kotikumainak sorában a kávé élvezését annyira túlhajtot­ta, hogy korai halálában a „forró és lázító” italnak is nagy része volt. Halálos ágyán állítólag azt mondta, hogy ab­ba az ötvenezer csésze kávé­ba hal bele, amelyet megivott, míg az „emberi lét komédiá­ját” megírta. A francia forradalom idején a párizsi politikai élet vala­mennyi vezéralakja — Ro­bespierre kivételével — a Café Procope-ban szokott ta­lálkozni. A francia forrada­lom történetébe a Procope ré­vén éppúgy belekapcsolódott a kávé és kávéház, mint a mi 1848. március 15-i forradal­munkba Pilvax révén. És az utolsó, több mint száz év a magyar irodalmi életét éppoly kevéssé lehet megírni, anél­kül, hogy minduntalan ne ká­véházakat emlegessen az em­ber, mint ahogy a franciát sem lehet. Vajon gondoltak-e valaha az egykori kávémag-rágcsálók és kávészürcsölgetők ételük­nek, italuknak ekkora felma- gasztalódására? 2 Műtét keringőhangok mellett virágos tányérjában kitálal­ta anyuka az illatos zöld­színű főzeléket. — A bun­dás zsemlét tállal tette az asztalra, egyék amennyit akar. Jancsika csak turkált az ételben. Megmerítette kis- kanalát, szájához emelte, majd visszatette ismét tá­nyérjába. Harapdult a zsem­léből, de a főzeléket nem et­te. — Nem lesz ez így jó, kis­fiam! Tessék enni! A doktor bácsi tanácsát meg kell fo­gadni. öt evőkanállal meg­eszel, a többi maradjon ott, nem bánom. Legközelebb rántott csibét adott anyja a főzelékhez. Jancsika nem evett. Haszta­lan volt kérés, parancsolás, doktor bácsira való hivatko­zás. — Ha megeszed, ebéd után kapsz egy szelet csokoládét. — Pár kanállal lement. Ha­nem anyuka találékony volt. Pirosra sült krumplis fán­kot adott máskor ebédre. Apuka, Erzsiké jó étvággyal ettek, pedig olyan szokatlan színű lekvár volt benne. Jan­csika megevett egyet. Gya­nakodva, kétkedő szemmel nézett szüleire. Megfogta anyuka kötényét, hízelegve hozzásimult és azt mondta: H — Vreset kérek, anyu­kám... Semmi eredmény. A kis­fiú makacs, hajthatatlan, se spenót, se sóska nem kell. Hiába! anem egyszer történt va­lami. Anyukáék elmentek otthonról. Jancsika megéhe­zett Kenyeret akart szelni magának. A kés megcsú­szott, megvágta az ujját. Ke- zefejét pillanatok alatt elbo­rította a vér. — Erzsi. Erzsi, sikongott testvérének Jancsika. Adjál vizet... csepeg a vérem... folyik a vérem. Csepegett is szaporán, padlóra, ruhára, kendőjére ... Erzsiké szaladt a mosdótállai,. Azt egyszerre pirosra festette a szivárgó vér... — Adj másik vizet! Jaj, mit tegyünk• mit tegyünk, sá- padozott Jancsika. Jaj. csak itthon lenne édesanya! Sírt, zokogott a kisfiú. Könnyei hulltak, mint a záporeső. — Bekötözöm... mondta Erzsiké. Hozott zsebkendőt, törülközőt. Bepólyázta. — Tartsd magasra az ujjad, majd eláll. A konyha csata­térhez hasonlított. A kis se­besült szepegve, menilletődve, fájdalmas arccal ült a sám­lin. — Mi történt, gyerekek? — szólt ijedten anyuka• amint belépett a konyhába. Jancsika rögtön sírásba fö­dött. — Elvágtam az ujjam, édes­anya. Annyi, annyi vér folyt belőle ... Nézd a lavórt, a vödröt, a ruhákat... Édesanya kibontotta a ke­zecskét. — Ej. ej, ez bizony csúnya vágás ... Megcsókolta ijedt kisfiát. Gyógyszert tett rá, bekötözte. Katonadolog — mondta... Majd meggyógyul no — egy-kettőre meggyógyul. Katonadolog! Jancsika vissza­ült a kisszékre. Szepegve. töprengve nézett maga elé. Egy idő múlvn szomorúan só­hajtott» és halkan szólt: — Most már spenótot kell főzni holnap... A tijjuka alia hitt a fülé- nek. Másnap pedig alin hitt a szemének. — Jancsika szó nélkül kikanalazta a spenótot távvériából. — Más­kor a sóskát Bundászsem- lével. pipihússab főtt to­jással vanv anélkül. Apuka anyuka örült. Jancsika arca nemsokára megszinesedett. Meglátszott, honv nem válo­gat többé az ételben Min­dent megevett emit elábe fed­tek. A sápadt Jancsika el­tűnt. vasoniírő Jánoska ve­dig kinevette e finnyás vá- loeetós gsierekeket Ügy bizony ’ Solt Petemé Vízszintes: S. Az élelmiszerek tápláló ér­tékének mértékegysége. 7. Egy- időben született testvérek közül az egyik. 8. Kiss Rózsika. 9. Sír- dogál. 10. Z. s. 12. Az apátián és anyátlan gyermek helyzete. IS. A kiló belseje? 16. Háziállat. 17. Y. P. íe. A Játszma elvesztését jelenti a sakkjátékban. 21. Amit minden pajtásnak köte­lessége elvégezni. 23. Ijedelembe ejt. Függőleges: 1. Mohamedán koldus vagy szerzetes. 2. Hamis-e? 3. Iszo­nyatot, félelmet keltő jelenség jelzője. 4. Arany — franciául (OR). 5. Folytonossági hiány. 11. Kétes??? 13. Karddal sportol. 14 Félrevezet. 18. Ap emberi test része. 20. A madzag közepe! 22. A mélységbe!! Pajtások! A rejtvényben sze­replő Bartók-táncjáték címét levelezőlapon küldjétek be a szer­kesztőséghez. Beküldési határ­idő: 1961. április 3. A megfejtők között könyvjutalmat osztunk ; SZét Az 1961. március H-i számunk- í ban közölt rejtvény helyes meg- ; fejtése: „Zsákban hozzák a me- ; leget”. Könyvet nyertek: ifj. Gólya Jó- j zsef. Túra. Szabadság u. 5. _ I Gyarmati Mária, Nagykőrös. : A könyveket postán küldjük el. Hölgyek, figyelem l : Az egyik amerikai napilap : a következő tanácsot adja a í nőknek az 1961. évi divatra ! vonatkozólag: „Ebben az esz- í tendőben a nők legfontosabb j »tartozékai« a lábak; a többi ; »felszerelési tárgyakat« akár \ otthon is hagyhatnák!” SVNVVVÄXNNWNV« ; A mindennapi élet diplomáciája $ í Egy clevelandi kisiparos í műhelyének kirakatába a kö- \ vetkező hirdetést akasztotta: „Szakszerűen megjavítjuk J mindazokat a háztartási ké- $ szülékeket, amelyeket az ön 't. férje már egyszer megjaví- ftott” \ Dombra ült a róka \ í Mese, mese, móka, dombra ült a róka. ! Tarka jércét látott kapirgálni tán ott? Vagy egy kóbor macska í miákja zavarta? ; Vagy a dűlő mellett nyulat pillantott meg? : * Nincs jérce, se macska, ! s még csak nagyobbacska < nyúl sincs a közelben, hanem lenn, a völgyben j vadászkutya vakkant, puska csöve villant, biztos azért bújt oda a ravaszdi, vén koma. Győri D. Balázs : T él végén azt mondta édes­anya optikának: — János, ez a Jancsika olyan sápadt. Nem tetszik nekem. Milyen pirosak ezek a Kovács-gyerekek a szom­szédban. Elmegyek vele or- ; voshoz. — Mi baj kis barátom? — ; kérdezte a doktor bácsi oda- [ bent. — Na, vessük le az : inget! i Maga elé ültette Jancsikát, ! kopogtatta élőlről-hátulról. ! Ráhajolt, hallgatózott. \ — Na még a szemedet mu­\ tasd meg, kis legény! ! Nincs itt semmi, hiba — í mondta. — Öltözz fel szépen. ! Adunk valamit. Szedjed pár ! hétig, — Legyél sokat a le- \ vegön, aztán sok spenótot, \ sóskát. — Attól pirosodik ; majd a képed!... ; Jancsika már az úton rá- ! kezdte a nyafogást: S — Nem kérek spenótot ! ani/uka, ne tessék főzni, úgy ; sem eszem meg... í — Dehogynem eszed meg! } Tejjel főzzük, ropogós bun- \ dás zsemlét eszünk mellé. — (Egy kanál spenót, két hara- (pás bundás zsemle. Finom \ lesz az, meglásd! ; — Nem kérek, nem szere­\ tem. \ — Pedig az mind vérré vá­\ lik benned, piros leszel tő- le, erős, egészséges ... ,J Másnap délben Jancsika Tavaszi mese Jancsikáról... Melbourne-ben egy gyer­mekkórház műtőjében állan­dóan szól a szimfonikus köny- nyűzene. A sebészek azt állít­ják, hogy több órás műtétek­nél különösen a háromnegye­des ütemű zene megnyugtatja } az idegeiket. A főorvos kizá- j rólag szimfonikus zene sugár- \ zását engedélyezte, mondván, > hogy „a tánczene nem illik a j műtő hangulatához”.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents