Pest Megyei Hirlap, 1961. március (5. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-23 / 70. szám

fimlmV» ~lf\ CEGLÉD, ALBERTIRSA. CEGLÉDBERCEL. TÖRTÉL ÉS CSEMŐ RÉSZ É RE V. ÉVFOLYAM. 70. SZÁM Időszerű növényvédelmi munkák A szántóföldön az elmúlt össze] fellépett gabonafut­rinka kártétele ellen az ál­landó esőzések miatt a vé­dekezéseket csak részben tud­ták elvégezni tei-melőszövet- kezeteinkban. Az enyhe té­len a felmelegedés szerint időnként károsított még a csócsárló. A hirtelen bekö­szöntött tavaszi meleg idő­járás ismét életre keltette a kártevőket. Ezért fontos az ellenük való védekezést ha­ladéktalanul elvégezni. Vegyi védekezésre a 10 százalék HCH porozószer használható. Foltfertőzés esetén a ki­pusztult vetés szélétől 2—3 méter mélységben poroz­zunk, általános fertőzés ese­tén az egész táblát le kell porozni. A_ kipusztult területre sem­miféleképpen ne vessünk ta­vaszi gabonafélét, mivel a talajban élő lárváik azt a ke­lés után eigy-két héten belül elpusztítanák. Az ősszel vagy előző év­ben feltört lucernásokból pár nap múlva megindulnak a vincellérbogarak. Mivel egy nőstény bogár 300—400 tojást lerak, célszerű azokat még tojáslerakás előtt elpusztíta­ni! Ezért az említett terüle­teket ajánlatos körülárkolni, az árokba pedig HCH poro­zószert szórni. Különösképpen fontos a vé­dekezés ezen módjának vég­rehajtása a táblásítás idő­szakában, amikor a felszán­tásra került öreg lucernások helyét a következő évben már elfelejtik, és sokszor megfej thetetlenneik tartják a vezetők, hogy az új vetésű lucernát, borsót, répát ká­rosító vincellérbogarak hon­nan kerültek elő. Félhívom a tsz vezetőinek ff figyelmét erre az olcsó védekezési módszerre, ennek haladéktalan végrehajtására, mivel az említett ormányos bogarak a felmelegedés ha­tására már a talaj felső 10 cm-es rétegében tartózkod­nak. Kényesebb növényeink: a most vetett lucerna, a bor­só, a répa megvédésére is alkalmazható a körül árkolás, amelyet ekével megnyitva, kézi erővel készítünk el. Ügyeljünk a kivitelezésre: az árok mélysége 20—30 cm, szélessége pedig 30—40 cm. Az árok aljában 6—8 méte­renként 25—30 cm mélységű gyűjtő gödröket ásnak. A kiásott földet az ároknak ar­ia a felére tesszük, amely­ről a megvédendő növényzet van. A rovarfoigó árok csak abban az esetben nyújt vé­delmet, ha falai egyenesek, simák, még jobb, ha az árok alja szélesebb, mint a felső része. Az árokban összegyűlt bo­garakat a déli órákban kell összeszedni. A korai vetés növényvédel­mi szempontból is helyes, de a vetőmagvak üszög elleni csávázása sem mulasztható el. A csíra fertőző üszög ellen (mint az árpa fedett és fekete üszögje), a higany- tartalmú Higosan, vggy Ger- nusan használandó. Kézi csá- vázás esetén 20 dkg szüksé­ges, a növényvédő állomás gyors csá vázó gépei vei végez­tetve 10 dkg-ot kell számí­tani a vetőmag minden má­zsájára. Szabolcska József Egy lépéssel ismét közelebb s eélhoz Hónapok óta vajúdó prob­léma a ceglédi bábszínház megvalósítása. A művelődési ház, a Hazafias Népfront, is­kolák, óvodák vezetői fára­doznak azon, hogy a ceglédi kicsinyeknek, de a bábked­velő felnőtteknek is megnyíl­jon a rég várt szórakozási le­hetőség. Most újra egy lépéssel kö­zelebb értünk a célhoz. A me­gyei tanács művelődési osztá­lya, a Hazafias Népfront ceglédi városi bizottságával karöltve megyei bábtalálkozót rende­zett a művelődési házban, amelyen részt vettek Andrássi János, a megyei tanács műve­lődési osztályának bábelőadó­ja, Kiss István bábművész, az Állami Bábszínház tagja, a megye több bábcsoport veze­tője, a ceglédi bábosok, peda­gógusok és óvónők. Kiss István értékes szak­előadását Andrássi János ve­zette be. Az Állami Bábszín­ház művésze történelmi átte­kintést adott a bábjáték fejlő­déséről, a különböző kifejezési formákról, a bábjáték mai vi­lághelyzetéről. Beszélt a leg­utóbbi bukaresti báb-találko­zóról, a világhírű szovjet báb­színházról. Az előadás máso­dik része a bábjáték művé­szetével és a bábozás techni­kai részével foglalkozott. Köz­ben szemléltetésül Kiss István bemutatta a Kodály Kállai kettős című zenéjére kompo­nált bábtáncot, majd. pedig a Bárány és a farkas című sza­tirikus táncjátékot. Befejezé­sül bemutatta a Csajkovszkij- zenére készült Romeo és Jú­lia című újszerű bábjátékot. Az új utakon járó kísérlet­nek rendkívüli sikere volt. Végül érdekes felajánlások­nak lehettem szem- és fülta­núja. Az induló ceglédi báb­színháznak egymás után aján­lották fel támogatásképpen vendégszereplésüket a Fővá­rosi Villamosvasút, a nagykő­rösi, ceglédberceli, irsai, bia- torbágyi bábcsoportok, a ceg­lédi óvodák bábozói és amit elsőnek kellett volna említeni: az Állami Bábszínház. Reméljük, hogy kicsi­nyeink már április 4-én szín­vonalas . bábjátékban szóra­kozhatnak. —ti ELKÉSZÜLT A napokban készült el a gimnázium KlSZ-alapszerve­Szvetenay József, a városi tanács műszaki osztályának dolgozója részt vett a Haza­fias Népfront-bizottság ülé­sén. A munkaterv ismertetése során szóba került a ceglédi járdák ügye. Szvetenay elvtárs a követ­kezőket mondotta a járdaépí­tés 1961. évi terveiről: A szerkesztőség üzeni Késit AttilánénaJc, Cegléd, Mészáros Lőrinc u. 13. A II. számú bölcsőde vezetője tá­jékoztatott bennünket, hogy az óvodai létszám igen nagy és ez egyik akadálya a gyer­mek felvételének, de külön­ben is felvétel csak minden év szeptember 1-éin lehet­séges. Bálint Erzsébetnek, Nagy- kátai u. 24. A postai pénzfel­adás nehézségeiről már több­ször írtunk. Ezen kizárólag maguk a feladók segíthetnek, mégpedig olyanformán, hogy feladásaikat nem este bonyo­lítják le, amikor a kereske­delem adja fel az aznapi be­vételt. Az irodalmi színpad legutóbbi műsoráról írt lel­kes szavaival egyetértünk és azokat közöltük az irodalmi ■színpad vezetőivel. Cseh Lászlónak üzenjük a a Dessewffy utca 63-ba. Pa­naszával szívesen foglalko­zunk és kérjük, hogy jöjjön be a szerkesztőségbe. (Ta­nácsháza, I. emelet 4. sz.) V. K., Cegléden. Minden le­velet szívesen látunk és amennyire lehet, segítünk is. Jogi dolgokban általában, nem tudunk tanácsot adni. Sok­kal helyesebb, ha ilyen ter­mészetű panaszával a járás- bírósághoz fordul, ahol pa­naszfelvételi napokon min­den jogkeresőt szívesen lát­nak. Megjegyezzük, hogy a népfront-bizottságban is van­nak jogvégzett emberek, akik jogi ügyekben készséggel és díjtalanul adnak felvilágo­sítást. Kiss András népfront­titkárhoz forduljon ebben az ügyben. Meddig várjanak aZ atléták? A Ceglédi Vasutas SE leg­utóbbi közgyűlésén az elnök­ség Ígéretet tett, hogy a CVSE tönkrement salakos futópá­lyáját, a város eddigi egyet­len atlétikai versenypályá­ját rendbehozzák — felújít­ják. Azóta eltelt jó pár hó­nap és a sportolók kikerül­nek a termekből a pályára, májusban kezdődik a ver­senyidény, de a pálya még mindig úgy van, ahogy volt, pontosabban tovább rom­lott. Annak idején a Szak- szervezetek Pest megyei Ta­nácsának sportfelelőse is be­szélt az esedékes felújítás­ról, legutóbb pedig az MTST elnöke kifogásolta ezt az ál­lapotot. Nem tudjuk, mire várnak, úgy látszik nem hajlandók anyagi áldozatot hozni az atlétika iránt. Egy-egy lab­darúgó-mérkőzésen pedig a sportkedvelők sokasága jegy­zi meg: de jó lenne atlétikai versenyt is látni néha, A múlt évben és azelőtt volt is erre példa, de most már erre a rossz talajú pályára nem hozhatnak budapesti és vi­déki egyesületet, mert veszé­lyes a sportolók testi épsé­gére is a kőkemény salak. Mi­lyen jó lett volna pedig, ha például Cegléden rendezik az országos vidéki bajnok­ságot, vagy más egyéb na­gyobb versenyt. A pálya új­ból salakozása. felújítása mindenképpen csak a fejlő­dését szolgálná atlétikai sportunknak. Kíváncsian vár­juk, hozzálátnak-e végre a munkához? Vagy szűnjék meg az atlétikai szakosztály? Ez utóbbi biztosan néni meg­oldás! M. L. — Eredetileg 180 ezer fo­rintunk volt az elhanyagolt járdák kijavítására és új jár­dák építésére. Ezt az összegei a városi tanács további két­százezer ’forinttal egészítette ki. Ilyenformán 380 ezer fo­rintunk van erre a célra. Az összeggel igen jól akarunk gazdálkodni és reméljük, hogy tízezer négyzetméter járdát tudunk belőle építeni. — A tervek szerint a jól be­vált salakjárdák építését ré­szesítjük előnyben. Gazdasá­gos, anyagfelhasználása cse­kély és ami a leglényegesebb, salakot a MÁV minden meny- nyiségben díjtalanul biztosít a számunkra. Ez feleslegessé te­szi a drága kő beszerzését. — A járdaépítési munka lé­nyeges része a lakosság társa­dalmi munkája. Ennek Ceglé­den már hagyománya van. A Hold utca, Világ utca, Sugár utca és a Nádasdy utca építé­sénél kitűnően bevált a lakos­ság társadalmi munkája. Erre az idei szervezésben is számí­tottunk és biztos, hogy a Ha­zafias Népfront, mint eddig is, az idén is nagy segítsé­günkre lesz. zetének dísznaplója, amely­ben az 1960/61-es tanév ese­ményeit vázolták a náplóké- szítő brigád tagjai. A napló készítését Polgár Lajos, a gimnázium KISZ-tanácsadó tanára irányította. A gyönyörű vörös műbőr­be kötött napló első lapján a KISZ címerét, a második lapon a gimnázium grafit­rajzát lehet látni. Az utób­bit Jávor Piroska III!c. osz­tályos tanuló készítette. A rajz után a KISZ-tagok alá­írásai, majd az 1960—61-es tanév eddigi eredményei kö­vetkeznek. A tartalmas, de könnyed stílusú beszámoló­kat a naplókészítő brigád tagjai: Kohlmayer Adóm, Szekeres László, Andrássy Gyula, Káté András, Pipic Sándor, Pongrác Levente ír­ták. Igen szépek Bíró Károly gimnáziumi tanár és Máthé István ívta. osztályos tanuló képei is. Az előbbi a Do­rottya előadás, a szalagavató bál, az utóbbi a nyári mun­katábor szépségeit örökítette meg. A gimnázium igazgatósága és a KISZ-csúcsvezetőség ér­tékelésre Budapestre, a me­gyei KISZ-bizottságra küldte a naplót. Kíváncsian várjuk az ellenőrző szerv véleményét! CEGLÉDI TÁRSASJÁTÉK Nem kártya, de nem is do­minó, nem „csapd le, csacsi”,, de nem is „húzd meg, ereszd meg”, hanem egészen speciális társasjáték, amelynek e cikk elolvasása után olvasóink olyan keresztnevet adnak, amilyet a legmegfelelőbbnek tartanak. Bogy mindent megértsünk, elmondom, hogy a 28. körzet tanácstagja összehívta a kör­zetet, részletes előadást tartott arról a nyilvánosan meg nem hirdetett, de igen sokak által önként vállalt mozgalomról, amelynek lelkesítő jelszara: ,,A tiszta Ceglédért”. Az előadásnak nagy sikert volt. a körzet lakói őszintén fogadkoztak és... ... No lássuk csőik, hogyan is állunk azzal a nagy tisztaság­gal. Békanyarodok a Körösi útról a Dózsa György utcába és né­hány lépés után a következő holmikat látom az úttesten: több kupac salak tetején álmo­dozik egykori szép napjairól egy agyonrozsdásodott Icö­nyökcsö. Néhány arasszal ar­rébb egérfogó, fülét sirató fa- jansz-kancsó. majd tőle egy méternyire egy megdicsűült szelelőrosta. Végigvonul az egész úttesten a háziszemét, koro-m, konyha- hulladék. Dehát hogy kerül ide az a sok szemét? Ki az, aki a háza elejét csak ilyen kevésre be­csüli. hogy a szemetet egyene­sen az úttestre önti és ezzel az egész környéket elcsúfítja. Senki! így. ahogy leírtam: senki. Minden lakó a szomszéd háza elé önti a szemetet.. A szomszéd pedig viszonossági alapon az ő háza elé. Ez a tár­sasjáték egy része. A másik ré­sze pedig az a sok kedves do­log. amiket a szomszédok köl­csönösen egymásra mondanak és amiket egymásnak kíván­nak. Sajnos, ezek a dolgok nem kaphatják meg a megér­demelt nyilvánosságot, érthető okból. Nem bírják a nyomdafesté­ket.’. — P — CSEMÖI ASSZONYOK A járás legszélén, ahonnan egy hajításnyira már Bács megye nyújtózkodik, terül el Felső-Csemő és az Uj Élet Ter­melőszövetkezet. Közelben s távolban szántóföld és erdő, szőlő és legelő veszi körül a tsz központját. Utam során vetődtem be ide, de nem hiá­ba, mert megismertem egy házaspárt, akik közül a férj a tsz pérttitkára, a feleség pe­dig a tsz nőbizottság elnöke. Sultheiszné elvtársnővel be­szélgetésbe kezdtem. Érdek­lődtem, hogy élnek itt a- nők, városi szemmel nézve ezen a világtól elzárt helyen. Csodálkozott kérdésemen és a patronáló üzemtől kapott te­levízióra mutatva mondta: „Idejön a világ ezen keresz­tül a tsz-irodába. Nagyon sze­retik a televíziót. Eljön ide a színház is, a Petőfi Színpad. Érdeklődésemre elmeséli, mit is csinálnak itt az asszo­nyok. Öfc vették kézbe a fiatalokat és segítik a KISZ- szervezet munkáját is. Össze­fogják őket, hogy a szabad időt hasznosán és jól töltsék el. Most is megszervezték, hogy a közeli nagykőrösi er­dőbe mennek ibolyát szedni. Az idősebbeket a tsz kocsié ki­viszi, a fiatalság- kerékpáron megy. Viszik a kedvenc har­monikát is, és míg pihennek, énekelnek. Kéthetenként rendszeres összejövetelt tartanak, amikor a Horváth pedagógusházas­pár közreműködésével neve­lésről, tisztaságról, vagy más ismeretterjesztő tárgykörből előadást tartanak. Megszervez, ték és részt vettek társadal­mi munkában a csemői ta- nácshóza előtti parkosítás munkájában is. Van úttörő­jük és kisdobosuk is a fel- ső-csemői iskolában, akiknek nyakkendőt és csapatzászlót adtak avatásuk alkalmával. Május 1-én újabb úttörőava­tást terveznek és a költségek fedezésére szerveznek addig egy bált is. — gi Üj önkiszolgáló bolt Gyors ütemben halad a Má­ria és a Vécsey utca sarkán levő 85-ös számú, élelmiszer- bolt átalakítása önkiszolgáló bolttá. . Az Élelmiszeripari Kiskereskedelmi Vállalat kar­bantartó részlegének dolgo­zói heteken keresztül dol­goztok az üzletben. A bolt­ban tett látogatásunkkor már csak a festőkét találtuk ott. Varga István és Horváth József festők az utolsó simí­tásokat végezték a megszé­pült üzletben. Amíg az átalakítás folyt, a környék lakosainak nem kellett messzire menni élel­miszerért, mert Szebeni Má­ria boltvezető, Bogdán Lász- lóné és Borda József né el­adók még a legnagyobb ne­hézségek mellett is végezték fáradságos munkájukat. A rossz idővel sem törődve, néha még az utcán is árusí­tottak. A három kereskedel­mi dolgozó a környék lako­sainak elismerése mellett minden dicséretet megérde­mel! Kívánjuk, hogy az újjáva­rázsolt önkiszolgáló boltban az eddigihez hasonló jó mun­kát végezzenek. — A — A Cifrakerti Állami Gazdaság jelenti A gazdaság 418 dolgozója fe­lerészben 30. éven aluli. Egyre több fiatal jön vissza a mező- gazdaságba. Valószínű oka en­nek-az, hogy 1960-ban az egy főre jutó átlagos kereset 13 700 forint volt. ★ A gazdaság 377 darabból álló fehér hússertés tenyészetének várható idei szaporulata 4575 darab. Ebből 500 darabot to- vábbtenyésztcs céljára válogat­nak ki, a többit pedig hizlalás útján értékesítik. ★ Érdekes számok. A gazdaság hizlaldája 1960-ban egymillió 625 ezer fórint értékű takar­mányt használt fel. Ugyanezen idő alatt a tenyésztés egymillió 200 ezer forint, a süldőnevelés pedig egymillió 800 ezer forint ér.tékű eleséget igényelt. ... . * * ■ A gazdaság 1961-ben a ter­vek szerint 230 hold silókuko­ricát termel. ★ Kevesen tudják, hogy a gaz­daság ólomzárolt minőségi bú­za és őszi árpa vetőmagot szál­lít a Terményértékesítő és Raktározó Vállalatnak. 1960- ban 82 vagon búzát és 52 va­gon árpát szállítottak. A vető­magok termelése, nagyobb szakértelmet, több ráfordítást igényel, ezzel szemben csak az árpánál mázsánként 70 forint többletjövedelmet jelent. — Az ALBERTIRSAi ter­melőszövetkezetek 52 holdon vetettek mákot. A. törteli ter­melőszövetkezetek a borsót kedvelik jobban. A Rákóczi Tsz-tíz holddal túlteljesítette borsóvetési tervét. A ‘ három termelőszövetkezet 190 holdon vetett borsót. — MEGKEZDŐDTEK és nagy erővel folynak a tavaszi mezőgazdasági munkák a cse­mői Rákóczi, Üj Élet, Petőfi és Szabadság termelőszövetke­zetekben. — K. I.-né ceglédi lakos a napokban leesett a padlásról. Bordatöréssel és gerjnezúzó- dással szállították a ceglédi baleseti kórházba. — MINDENKI vágyakozva nézeget a törteli új mozi ab­lakára. Impozáns, szép és modern, nem vitás. Egy más a kérdés csupán: mikor lehet bentről kifelé nézegetni? Er­ről még nincs szó. pedig na­gyon szeretnek a törteli em­berek moziba járni! — A CEGLÉDI DAV dol­gozói Monor községben vé­geznek feszültség-átkötési munkálatokat. Körülbelül 3000 fogyasztónak kapcsolják át a villanyhálózatát. Az építő­brigád Pilisen' végez kisebb- nagyobb munkát, vezeték- és őszi opeserét. — A MAGYAR Vöröske- ] reszt járási vezetősége pénte- 1 ken délelőtt kilenc órakor j tartja küldöttértekezletét a já- ! rási tanács nagytermében. Na- I pirenden a vezetőség beszámo­lója és az új vezetőség és a ! megyei küldöttek megválasztá- 1 sa. EGY PILLANATRA Megkötötték a szerződést , Hatvanhatezer tojásra Amióta tudom a hírt, Nem gondolok semmi másra. Eltűnődöm azon, hogy a Végrehajtást kire bízták És e fontos szerződést a Tyúkocskák is aláírták? — O — — A CEGLÉDI ÉPÍTŐK Sportkör 1961. március 23-án, csütörtökön, a Vigadó nagy­termében tartja évi rendes közgyűlését 18 órai kezdet­tel. Napirendi pontok: 1. Be­számoló az 1960. évben vég­zett munkáról. 2. A Kilián testnevelési mozgalom ismer­tetése. 3. Gazdasági beszámoló. 4. A számvizsgáló bizottság jelentése. 5. Egyéb. Minden­kit szeretettel hív és vár a sportkör elnöksége. — A KELTETŐ ÁLLOMÁS az idény alatt 20—25 ezer da­rab naposkacsát tervez keltet­ni. — A RUHAIPARI Vállalat­nál ebben a negyedévben ed­dig 28 000 iskolaköpenyt gyár­tottak. • — A .1 ArASBAN a tanácsi utak. hidak felújítása az idén több mint 267 000 forintba ke­rül. — A CSEMÖI Uj Élet Ter­melőszövetkezet 3000 férőhe­lyes baromfiszállás építésével készül a naposcsibék foga­dására. Háromszáznyolcvanezer forint járdaépítésre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents