Pest Megyei Hirlap, 1961. március (5. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-22 / 69. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK* V. ÉVFOLYAM, 69. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1861. MÁRCIUS 22, SZERDA j A Dunai Cement- és Mészmű ezer dolgozója munkafelajánlással köszönti április 4-ét A Dunai Cement- és Mészmű, amely hazánk jelenlegi leg- | nagyobb építkezése, először köszönti április 4-ét. Az építkezés £ munkásai felszabadulásunk ünnepére munkafelajánlásokkal ^ készülnek. Eddig már több mint ezren tettek felajánlást, $ amelyben megfogadták, hogy a rájuk bízott feladatokat 4—5—S | nappal előbb fejezik be a tervezettnél. A Dunai Cement- és í Mészmű építlcezésénél a vállalások teljesítése min'.egy 10—15 \ napi előnyt jelent majd. A verseny csak most bontakozik, de i máris szép eredmények vannak. A legeredményesebb a Novak ; vasszerelő brigád, amely vállalását teljesítette s most egy másik brigádnak segít. Öntözőhajó a Duna-Tisza-csatornán Már tízezer holdon folyik Pest megyében öntözéses termesztés Ismét összeült a megyei tanácsházán a Pest megyei mezőgazdasági vízgazdálkodási operatív bizottság, hogy meghallgassa és letárgyalja Bor- bás Lajosnak, a megyei tanács mezőgazdasági osztályvezetőjének beszámolóját a múlt évi vízgazdálkodási helyzetről és az idei feladatokról. Az ülést Keleti Ferenc, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke nyitotta meg és megállapította, hogy az operatív bizottság vezetésében történt személyi változások miatt a legutóbb hozott határozatok végrehajtása körül némi késedelem mutatkozik, ami azonban a folyamatos munkát nem befolyásolja. Borbás Lajos beszámolt arról, hogy Pest megye múlt évi öntözési terve szerint a megye területén 10 516 kataszteri holdon terveztek öntözéses gazdálkodást, de a valóságban ennél nagyobb területen, 10 696 holdon folyt öntözéses termesztés. Ennek a területnek 13 százalékán rizst, 8 százalékán szántóföldi kapás növényeket, 17 százalékán takarmányt termeltek, 42 százalékán kertgazdálkodás folyt, 15 százaléka rét és legelő volt. A jelentésből megtudjuk, hogy a megyében tér nészetes víznyerőhelyekből rendelkezésre áll közel 156 ezer köbméter öntöző víz, ennek azonban csak negyven százalékát használták fel öntözésre. A legtöbb Az ENSI-közgyűlés megkezdte vitáját a kongói kérdésről Az ENSZ-közgyűlés kedden magyar idő szerint 16.55 órakor megkezdte vitáját a kongói helyzetről. Az első felszólaló, Gromi- ko, a Szovjetunió külügyminisztere volt. A szovjet külügyminiszter, nagy érdeklődéssel várt beszédében követelte, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete ítélje el Belgiumot kongói agressziójáért. vizet, percenként 5—5 köbmétert a Duna—Tisza csatorna és a dömsödi árapasztó adta, a soroksári Duna-ág egy, a Tápió és a többi kisebb patak másfél köbmétert adott percenként. A mólt évben a rizs termőterülete 425, az öntözéses szántóföldek 80 és az öntözéses kertészet 422 kataszteri holddal növekedett. Az új öntözőtelepek építéséhez a megyei termelőszövetkezetek 600 ezer forint értékű hozzájárulást biztosítottak, ezenfelül közel másfél- millió forint költséggel négy új esőztető berendezést vásároltak. Súlyos hiba volt — állapítja meg a jelentés —, hogy az öntözőtelepek építése elhúzódott, a múlt évi üzemelésre mindössze 500 holdon készültek el, 427 holdon csak az év második felében, ezen tehát csak az idén kerülhet sor öntözéses termesztésre. Megállapította az előadó, hogy a termelőszövetkezetek neu folytattak öntözéses termesztést 519 hold nagyságú olyan területen, amelyen berendezett öntözőmű van, pedig ezen a területen 26 ezer köbméter silókukoricát térAz elmúlt évben nyolcszáz termelőszövetkezetet segítettek rendszeresen az állami gazdaságok- Az Állami Gazdaságok Fő- igazgatóságán összegyűjtötték a gazdaságok tapasztalatait az elmúlt évi termelőszövetkezeti patronáló munkáról. Petőházi Gábor földművelésügyi miniszterhelyettes az MTI munkatársának elmondotta, hogy az állami gazdaságok az elmúlt évben 800 termelőszövetkezet munkáját segítették rendszeresen a tervkészítéstől a zárszámadásig. Ezerhatszázharminc szakember látogatta a közös gazdaságokat és növénytermesztők, állattenyésztők, gépészmérnökök és technikusok mellett hathatós segítséget nyújtott 168 főkönyvelő is, akik a szövetkezeti üzemek számvitelének, pénz- gazdálkodásának, adminisztrációs rendjének kiépítését szolgálták tapasztalataikkal. A termelőszövetkezeti pártszervezeteket az állami gazdasági párttitkárok látogatták rendszeresen. — Hétszázhatvan állami gazdasági szakember a jövedelmező gazdálkodást szolgáló éves termelési tervek kidolgozásában segített. Ezek a szakemberek a tervkészítéstől a zárszámadásig nyomon követik a közös gazdaságok tevékenységét. Az éves tervek elkészítésén kívül több mint háromszáz állami gazdasági szakember dolgozott a termelőszövetkezeti községek távlati tervein, 182-en pedig a tanácsok mellett működő üzemszervezési bizottságok munkájába kapcsolódtak be. — A termelőszövetkezeti elnökök, brigádvezetők és szakmunkások számára az élmúlt évben 575 tapasztalatcserét rendeztek. Csaknen 20 000 részvevő ismerkedett meg így az új termelési és tenyésztési eljárásokkal. — Figyelemre méltó segítséget jelentett, hogy az állami gazdaságok 1005 vagon vetőmagot, 27 500 tenyész szarvas- marhát. sertést és juhot, nagy mennyiségű tenyészbaromfit adtak át terven felül a patronált szövetkezeteknek. Ezenkívül 53 000 normál- holdnak megfelelő gépi munkával, 1 300 000 forint értékű gépjavítással és több mint egymillió forint értékű építési munkával is hozzájárultak a közös gazdaságok megerősödéséhez. — Az állami gazdaságokban nagyüzemi gyakorlatot szerzett mezőgazdasági szakemberek közül az elmúlt év végéig 500-an mentek át véglegesen, 220-an pedig egyévi munkára a szövetkezetekbe. Az 1960. évi tapasztalatok azt mutatják, hogy az állami gazdaságok által patronált termelőszövetkezetek nagy része a tervezettnél jobb eredménynyel zárta az évet és a szövetkezeti vezetők hálásak a kapott segítségért. A következő időszakban messzemenően figyelembe vesszük az egyes tájak termelési adottságait és a patronáló munkában is fokozott nértékben a helyi adottságokra támaszkodunk. így például az eddigi nagy tapasztalatcserék helyett a jövőben — minden gazdaságot bekapcsolva a munkába — szűkebb létszámú megbeszéléseket kívánunk tartani a szövetkezeti vezetőkkel. Itt minden részvevővel külön lehet foglalkozni, akik így alaposan megismerhetik az üzem- és munkaszervezési módszereket, feleletet kapnak egyéni kérdéseikre. Emellett az Állami Gazdaságok Főigazgatósága néhány legfontosabb időszerű feladatot országszerte bemutatókon ismertet meg. így például a szántóföldi öntözés egyszerű módszerei, a széles sortávú, nagyüzemi gyümölcsösök kialakítása, a pillangósszénák betakarítása és szárítása, az állattenyésztésben a szabad- tartásos borjúnevelés, a nagyüzemi sertéstartás, a baromfitartás egyszerű és olcsó módszerei szerepelnek az ankétok napirendjén. (MTI) melhettek volna, ami 2600 számosállat egész évi takarmányszükségletét fedezi. — A megyében — mondotta Borbás Lajos — az öntözéses gazdálkodásihoz a lehetőségek még távolról sincsenek kihasználva, ennek pedig legfőbb oka az, hogy a nagyüzemi szövetkezeti és állami gazdaságok kialakulása előtt az öntözéses termesztés ötletszerűen alakult ki és féjlődött. A megye területén 103 termelőszövetkezet folytat öntözéses gazdálkodást. Lassítja a fejlődést, hogy a termelőszövetkezetekben és a járási tanácsoknál nincsenek öntözési szakemberek, a megyei tanács is csak a múlt évben kezdett behatóbban foglalkozni az öntözéses gazdálkodás kérdésével. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével kedvezőbb feltételek nyíltak az öntözéses gazdálkodás fejlesztésére. Közel 62 ezer holdon lehetne megszervezni az öntözéses termesztést. A Pest megyei termelőszövetkezetek az idén öt és egynegyedmillió forintot költhetnek 1100 kataszteri hold új öntözéses terület berendezésére. Részletesen ismertette Borbás Lajos ezután a Közép- dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság idei öntözési tervét, amely biztosítja az öntözéses területek megfelelő vízellátásá*. A Vízügyi Igazgatóság újabban szerzett egy öntözőhajót, amely 4—5 méter széles csatornán tud haladni és mindkét oldalon 90—90 méter távolságba löveli ki vízsugarát. A hajót az idén a Duna—Ti- sza-csatornán helyezik üzembe. A jelentés megvitatása és tudomásul vétele után az operatív bizottság határozatában kimondotta, hogy április elsejéig gondoskodni kell az öntözéshez szükséges erőgépék, szivattyúk és berendezések kijavításáról, a csatornák rendbehozásáról. Híradás Mogyoródról Növényvédelmi tapasztalatcsere Cegléden az Alkotmány Tsz híres Boda-féle gyümölcsösében A megyei tanács mezőgazdasági osztálya és a MÜNÖSZER megyei kirendeltsége március 22-én. szerdán délelőtt nagyszabású növényvédelmi tapasztalatcserét tart. amelyre meghívták a megye valamennyi gyümölcstermelő szövetkezeti gazdaságának elnökét és kertészeti brigádvezetőjét. A nagy érdeklődésre számottartó növényvédelmi tapasztalatcsere a híres ceglédi Boda-féle gyümölcsösben lesz, ahol a jelenlevőknek korszerű permetezőgépeket és módszereket mutatnak be A MÜNÖSZER megyei kirendeltségétől nyer-t értesülésünk szerint a határszemle délelőtt 9 órától délután 2 óráig tart, és a MÁVAUT különjárata szállítja a helyszínre az érdeklődőket. elmaradni, exportra és piacra is szerződtünk. A palántaneveléshez szükséges munkákat elvégeztük, a melegágyak készen várják a növényeket. De sorolom tovább, hogyan állunk. Az őszi vetések fejtrágyázását most fejeztük be és a tavaszi vetés alá a talaj legnagyobb részét előkészítettük. — Építkezünk is. A szerfás istállóhoz szükséges anyag együtt van, a napokban hozzákezdünk. Mindenesetre már most összevontuk a teheneket, növendékmarhákat. Ha csak ideiglenesen is, de biztosítottunk helyet a sertéseknek is. Nagyon várjuk, hogy az Állatforgalmi Vállalat leszállítsa, annál is inkább, mert a takarmányukra nincs gondunk. — Azért baj is van. Nincs elég munkacsapat-vezetőnk, ami a brigádvezetőket sok, más, fontosabb munkától elhúzza. Előfordul az is a munka hevében, hogy a vezetők utasítgatnak. De ez inkább gyermekbetegség. A közös erőfeszítések során kigyógyulunk belőle. Reméljük, télen, a zárszámadáskor, nem lesz okunk szégyenkezni. k. m. Munkában a Novák-brigátl tagjai. Távlati kép az épülő cementmű egy részéről. A silók belseje. (MTI Foto: Kácsor László felv.) j£.XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX Rendelkezés a március végén és április elején esedékes bérek kifizetéséről A pénzügyminiszter a Szak- szervezetek Országos Tanácsával egyetértésben a hármas ünneppel kapcsolatban intézkedett a bérek kifizetéséről. E szerint a március 28-án, 29- én, 30-án és 31-én esedékes béreket március 28-án, az április 1-én és 2-án esedékes béreket pedig március 30-án kell kifizetni. Más napokról bér- kifizetést előre hozni vagy előleget kifizetni nem lehet. A vállalatok a bérek borítékolására, az esedékességet megelőző napon is felvehetik a pénzt, a dolgozóknak azonban csak a megjelölt időpont1 ban fizethetik azt ki. (MTI) — Jó napot, Albert elvtárs! Régen hallottunk az Arany János Termelőszövetkezetről. Mi újság maguknál? — Az nem nevezhető újságnak, hogy teljes erővel dolgozunk, mert ez kötelességünk. A múlt hét nagyon erős volt. Az idő engedte, hát ki is használtuk. A borsónk már a földben csírázik, elvetettük az árpát és a mákot is. A korai burgonyát kiadtuk a tagoknak, végezzék el háznál az elpcsí- ráztatást. Községünk mindig híres volt a paradicsomáról. Most a szövetkezet sem akar
