Pest Megyei Hirlap, 1961. március (5. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-18 / 66. szám
n st MEC.ru ^ffírlnn 1961. MÁRCIUS 18, SZOMBAT TÍZEVES A MÉH 1961 márciusában tíz éve, hogy megalakult a Melléktermék és Hulladékbegyűjtő Vállalat. Ez. alkalomból kerestük tél Révész Andort, a Pest— Bács—Nógrád megyei MÉH Vállalat igazgatóját és kértük, tájékoztassa olvasóinkat munkájukról. — Tíz évvel ezelőtt meglehetősen szerény keretek között hozták létre vállalatunkat. Bölcsője éppen Pest megyében ringott. Ebből fejlődött ki az az egész országot behálózó szervezet, melyet közismert néven MÉH-nek neveznek. Ennek tették feladatává, hogy szervezett keretek között összegyűjtse és további felhasználási helyére juttassa mindazon gyári és háztartási hulladékot, amelyet keletkezési helyén nem tudnak hasznosítani. A megalakuláskor mindössze nyolc telep volt. ma már ötven van terülptün- t kön. A központi telepeken kívül, mint például Pest megyében. Pécel, Gödöllő, Isaszeg, Aszód, stb. további kisebb begyűjtési helyekkel is rendelkezünk. — A mi munkánkat nem egy ember megmosolyogja, s legfeljebb azt mondja, mi értéke lehet annak a kis papírnak, üvegnek, fémnek, amit így i összeszedünk. Tájékoztatásul ; szeretnék néhány számadatot megemlíteni: Az idén vasból! 17 ezer tonnát, színesfémből ; 760 tonnát, papírból 2 ezer tonnát kívánunk begyűjteni. Rongyhulladékból 2500 tonnára számítunk. Nyersbőrt 5 millió forint értékben vásárolunk fel, toliból 80 ezer tonnát gyűjtünk össze. Ezenkívül, hogy csak a legjelentősebbeket említsem, foglalkozunk még fehér üveg begyűjtéssel (amit a gyárak újra beolvasztanak), szőr, csont, samott- és téglatörmelék gyűjtéssel. Mi adjuk a julibelet is, amelyből nagyon fontos gyógyászati eszközt, a felszívódó sebkötöző fonalat készítik. Az általunk begyűjtött meny- riyiségből körülbelül egymillió méter fonalat állíthatnak elő. Évi összforgalmúnk 80 millió forint, ami tekintélyes összeg, ha tudjuk, hogy filléres tételekből tevődik össze. — Kiszámítottuk, hogy az általunk begyűjtött báránybőrből 5600 darab panofixbundát, marhabőrből 80 ezer pár férficipőt, 120 ezer kabátot lehet készíteni. Ezenkívül nyers-i anyagot adunk a bőrdíszműveseknek és 70 ezer nyúlszőrkalap készülhet a nyúlgerez- nából. „A nehéz” ág sem maradt le, 6800 traktor vasanyagát adjuk, a begyűjtött tíz tonna rézből pedig 360 kilométer bosszú vezeték lenne. Az összeszedett hulladékpapír a gyárakban újra átalakul finom papíráruvá, körülbelül egymillió 250 ezer kiló meny- nyiségben. Természetesen a fenti adatok a három megyére (Pest—Nógrád—Bács-Kiskun) vonatkoznak. Ebből Pest megye 42 százalékban veszi ki a részét. Mi a megye „fővárosának” nem Budapestet (ami gyűjtési szempontból is önálló terület), hanem Vácot tartjuk, álról a legnagyobb a forgalmunk. Például az Egyesült Izzó egy részlegének kitelepítése Vácra, egymagában 2 vagon papírt jelentett. Különösen megélénkült a forgalmunk a Dunai Cementmű építkezésének megkezdésével. — Igazgató elvtárs komoly összegű valuta megtakarítást említett. Ez miből ered? — Például a színes fémekből, vagy a rongy-hulladékból. Ezt gyűjtjük most teljes erő] vei. Bizonyára ismerik új • plakátjainkat, amelyeken a háziasszonyok figyelmét felhívjuk a rongyhulladék átadására. A géptisztító rongyot, e célra leginkább a fehér vászonáru felel meg, külföldről hozatjuk. Negyedmillió dollárba került évente, mégsem volt elég. Megtörtént például az Ikarus-gyárban. hogy új lepedőket vettek és azt szabdalták fel. hogy dolgozni tudja- naü. Mi voltunk eddig az egyetlen szocialista ország, amely erre valutát adott ki. Reméljük, hogy a jövőben az általunk begyűjtött mennyiséggel biztosítani tudjuk a népgazdaságnak ezt a nagyon fontos anyagot. A MÉH országos viszonylatban tízmillió dollár valutát takarít meg és ebből körülbelül 14 százalék jut a Pest megyei központra. — Igen sokféle cikkel foglalkoznak. Hogyan tervezik meg a begyűjtést, kik segítenek? — Állandó alkalmazottjaink vannak. Nemcsak a telepeken és a begyűjtő helyeken, hanem olyanok is, akik autóval járják be a területet. Széleskörű aktíva-hálózatunk van — iskolás gyermekekből —, ő>k legszorgalmasabb gyűjtőink. Számuk körülbelül harmincötezerre tehető. Ezt igyekszünk honorálni olyképpen, hogy kollektív és egyéni jutalmat osztunk szét közöttük. Tavaly ez az összeg 170 ezer forintot tett ki. — Idáig az eredményekről hallottunk. Bizonyára vannak olyan külső-belső körülmények is. amelyek a jó munkát akadályozzák. — Ilyenek nálunk is vannak szép számmal. Különösen kettő. amely nemcsak ránk nézve, de a népgazdaságra is hátrányos. Mint például a kettős gyűjtés. A mi feladatunk az üzemek elfekvő vaskészletének átvétele. elszállítása. Ugyanakkor a Kohászati Alap- ^ anyagellátó is gyűjti a vasat. Néha egészen kis tételekért külön teherautót állítanak be akkor, amikor mi rendszeres körútainkon úgyis eljutunk mindenhová. Még azt sem lehet szempontnak venni, hogy különleges minőségi vasat gyűjtenének be speciális céllal. Hiszen mi is az ő diszpozíciójuk alapján szállítjuk minőség szerint a beolvasztandó vasat a kohóknak. Több ízben folytak tárgyalások a Köny- nyűipari, és a Nehézipari Minisztérium között, de tudtunk- kal eredmény nélkül. A másik ilyen zökkenő a toll-felvásárlásban mutatkozik. A tollat a földművesszövetkezeti felvásárlók is gyűjtik. Mind a két szerv dolgozni akar. ami múlhatatlanul árlicitálásra vezet. Mi már arra is gondolunk, átadjuk teljes egészében a tollbegyűjtést a földművesszövetkezetnek, mert a baromfi felvásárlással egyetemben ezt is elvégezhetnék. Tíz év egy vállalat életében jelentős idő. A kezdet nehézségein túljutva, ma már olyan tényezőként tarthatjuk számon a Melléktermék- és Hulladékbegyűjtő Vállalatot, amely a kallódó, elfekvő értékek megmentésével jelentős hasznot biztosít népgazdaságunknak. K. M. Az első lépést kövesse a második £ ''XXXVXXNXVvXNXVVVSNXN.XXVWNXXXXWN I VXXXXXXXXXVVXVNXXXXVXXXXXXNXXXVXX' 1958 szeptemberében Tápiószelén jártam a Kertimag Vállalat magtisztító telepén. Az ott tapasztaltakról — s persze a másut szerzett hasonlónkról is — cikket írtam' lapunkban Az „alvállalatok" érdekében címmel. Publicisztikámban elmarasztaltam a vállalatot, egyebek között az alábbiakat írva: „Tápiószelén van egy 40—50, a nyári szezonban 160— 180 munkást foglalkoztató üzem, a Kertimag Vállalat telepe, amelynek nincs étkezdéje, következésképpen nincs üzemi konyhája sem. Ennek a nem önállú elszámolású, telepjellegű vállalatnak fürdője és öltözője is korszerűtlen és kicsiny, s meggyőződéssel írom le. hogy nem felelne meg egyetlen városi üzemünk igényeinek sem. A politikai és kulturális élet technikai lehetőségei ugyancsak korlátozottak, annak követlceztében, hogy a vállalat minden négyzetméterét termelési és gazdálkodási célú termek, helyiségek foglalják el, s ezeket bővíteni szintén kívánatos volna.” írásomban tehát azokat a kommunális járandóságokat kértem számon az illetékesektől, amelyek a dolgozóknak törvényszabta bérkiegészítései másutt. Most, két és fél év után kíváncsian léptem be a telep kapuján, vajon történt-e változás az eltelt idő alatt. Akkoriban — így mondta a Budapesten székelő központ igazgatója — az orosházi telepet korszerűsítették, részben emiatt húzódott az itteni, régen és többször megígért építkezés. Néhány perc múlva már Polgári Sándorral, a telep vezetőjével vesszük szemügyre az átépítésre kiszemelt egykori kazánházat. Maga az épület méreteinél fogva alkalma*, étkezde. illetve kultúrhelyiség céljára. Az a néhány téglasor, amely már a kupun bejövei mutatta magát arról vall, hogy a munkálatok csak mostanában, nagyjából egy hónapja kezdődtek meg. tehát a két év előtti ígéret eddig j>énz hiányában nem valósult meg. Építész szem kell hozzá, A genfi nemzetközi autókiállításon számos új autótípust mutatnak be. Ezek egyike a képen látható E-típusú Jaguar kocsi, amely egyesíti magában a sportkocsi és a nagy túraautó előnyeit. (MTI. Külföldi Képszolgálat) Kilencven évvel ezelőtt, 1871. március 18-án Francia- ország fővárosában győzött a világtörténelem első proletárforradalma, a párizsi kom- mün. Milyen események előzték meg a kommün kikiáltását? Párizs népe 1870-ben nem nézte tétlenül az ország katonai összeomlását a porosz— francia háború során, hanem szeptember 4-én megdöntötte a kapituláns 111. Napoleon császárságát. A hatalom azonban a burzsoázia kezében maradt, amely a porosz seregek közeledése miatt kényszerűségből felfegyverezte ugyan Párizs népét, de a frontokon gyáva módon behódolt a porosz fegyverek előtt. A párizsi nép magára maradt és miután a német hadsereg 1870. szeptember 19-én körülzárta Párizst, hónapokig tartó ostromra került sor. A főváros népe ember- feletti hősiességgel harcolt és tűrte az éhséget, s a hideget. A párizsi proletariátus olyan tekintélyt vívott ki magának a német hódítók előtt, hogy amikor a főváros 1871. január 28-án kénytelen volt kapitulálni. a nemzetőrség megtarthatta fegyvereit és a győző nem mert bevonulni Párizsba. Közben az áruló burzsoá kormány, amely fegyverszünetet kötött a poroszokkal, Versaillesbe tette át a székhelyét és csapatait a porosz haderő szeme láttára Párizs népe ellen küldte! Azonban Párizs munkássága március 18-án kiverte a városból a hazaáruló burzsoázia csapatait és átvette a hatalmat a városban. Megválasztották a kommün tanácsát és a párizsi nép üdvrivalgása közepette kikiáltották a kommünt. A kommün egész tevékenysége azt bizonyítja, hogy a proletariátus állama újtípusú állam. „A kpmmiin első csírája volt a történelem folyamán annak a politikai formának, amely alkalmas a proletariátus gazdasági felszabadítására” — írta Marx Károly. Valóban a kommün nem parlamentáris, hanem dolgozó testület volt, a szovjet í atalom első csirája. Külön nemzeti büszkeség számunkra, magyarokra, hogy a kommün munka-, ipar- és étkezési költségeit. Ennek okából viszont épül már'az étkezde mellett egy megfelelő melegítőhelyiség, valamint raktárszoba az élelem és a felszerelési eszközök tárolására. Egy tekintetben azonban nem történt változás a telepen. Ez pedig a fürdővel“ kapcsolatos álláspont. Annak idején ugyanis, a telepvezetőnek és a párttitkámak szóvá tettem a dolgot. Válaszuk az volt, hogy a telepi dolgozók nem nagyon igénylik a tusolok számának bővítését (nem is került a tervbe!), mivel a meglévő berendezés is kihasználatlan. Most ismét szóba kerül a fürdő ügye. Polgári Sándor változatlanul vallja, hogy két év óta ez az igénytelenség nem változott. Sőt, a megkérdezett néhány asszony kijelentésével szemben rendületlenül tartja álláspontját. Azt hiszem, a telepvezetőnek mégsincs igaza teljesen. Elhiszem neki, hogy a környékről bejáró asszonyok, lányok nagyobb része a munka befejeztével rohan ki földiére, kertjébe, vagy egyszerűen csak haza. elvégezni a házkörüli munkákat. De ennek más oka is van. Ahhoz ugyanis, hogy mindenki legalább 10 percet áldozzon a munka porának lemosására, ahhoz — különösen a főszezonban — nyolc tus nem elég. Még pontosabban: az üzem nőbizottságának s maguknak a vezetőknek is jó ügyet szolgáló feladata volna, hogy a ma még elmaradott. a higiéniát nem igénylő dolgozókat ránevevelje, rászoktassa az üzemi fürdő rendszeres használatára. Azt is tudom, hogy ez nem megy máról holnapra. De mindenképpen ezt a perspektívát kell látniok és képvisel ni ök, még akkor is, ha a fürdő fejlesztéséig újabb két esztendőnek kell eltelnie. Ahogyan azonban az étkeztetés gondja hamarosan végleg megoldást nyer — és ez is harc dolga volt — ugyanúgy szép feladat hadakozni a testi kultúrát szolgáló jobb fürdőért s enrfek természetes igényléséért. András Endre — BORZALMAS szerencsétlenség történt csütörtökön Jugoszláviában. Négy kisgyermek bújócskát játszott egy macedóniai faluban. Három gyermek egy szalmával teli istállóban rejtőzött el. A negyedik keresésükre indult, és az istállóban gyufát gyújtott, hogy könnyebben megtalálja társait. A szalma tüzet fogott és a négy kisgyermek a lángokban lelte halálát. kereskedelemügyi minisztere a magyar Frankel Leó lett, aki <a párizsi munkásság harcos- itársa volt Frankel Leót, akit az Internacionálé elleni per «órán fegyházbüntetésre ítéltek. a párizsi nép forradalma szabadította ki börtönéből. De amíg Frankel Leó és a 'kommün egész vezérkara a munkáshatalom megszervezésén fáradoztak, ezalatt a francia burzsoázia a német hódítókkal összejátszva, nagy katonai erőket vonultatott fel a rfőváros népe ellen. A német hadvezetőség Párizs népének leverése érdekében még arra *s hajlandónak bizonyult, hogy 100 ezer, foglyulejtett ■francia katonát a reakciós versaillesi csapatok rendelkezésére bocsásson. A hatalmas ■létszámbeli és technikai túlerővel szemben a nemzetőri sereg minden hősiessége kevésnek bizonyult és a barriká- dok népe május 28-án, halált- megvető, véres küzdelemben, elbukott. A párizsi kommün bukásának a hire rövidesen elterjedt a pesti munkásság körében is. A közelmúltban kezdték el a Váci Könnyűipari Öntödében a héjformázással készült „fürtöntést”, amivel jelentős anyagmegtakarítást érnek el. Képünkön Heffner Béla főtechnológus az új eljárással készült öntvényeket vizsgálja. (Gábor felv.) hoigy a telepvezető szavai nyomán olyan kép alakuljon jji bennem, mint amilyen a tervezőkben élt lépték szerinti rajzuk elkészítésekor. — Itt lesznek majd a nagy tükörablakok, ez. meg ez a falrész innen kijön — magyarázza Polgári Sándor, Aztán, mert a pontos méretek felől érdeklődöm, nagy léptekkel leméri a helyiség hosszát, s magabiztossággal jelenti ki: — Tizennégy méter. Szélességét csak szemmel becsüli meg, s megegyezünk abban, hogy az valamivel több hét méternél. Ez lesz hát a régen várt étkezde, illetve kultúrterem, a gyűlések, a pártnapok színtere. Ha minden jól megy, a szezonra, amikor 150—180 főre emelkedik a munkáslétszám, a dolgozók itt fogyaszthatják el ebédjüket — és nem kint a füvön, a sínek között, vagy bent a munkaasztalnál, mint annak előtte. S minden bizonnyal megélénkül a politikai élet? is, illetve kuliurá Iis le vékenységtöl lehetnek hangosak majd a falak. Mert bizony, a szak- szervezet egykori ajándékát, a népi táncruhákat eddig kölesönképpen csak a szelei meg a farmosi fiatalok használták. S bár erről beszélgetésünk során nem esett szó, feltételezem, hogy egyszer s másszor a TIT előadói is ellátogatnak ide. Persze, a legégetőbb kérdés mégis az étkezde itt, mert ezt valamennyi dolgozó régen várja. Igaz, konyhát nem építenek. talán nem is lenne kifizetődő fenntartani a viszonylag alacsony munkáslétszámnak, de a ko- $ rabban számonkért komrau- ! nális juttatást jelentő olcsó \ üzemi étkeztetést mégis megoldják. Mégpedig úgy. hogy ( a meleg ebédet a vállalat a \ helybéli kísérleti gazdaság j konyhájáról hozatja, s ter- j mészetesen anyagi hozzájá- i rulásával a szokásos ösz- Ü szegre csökkenti a dolgozók \ -------------------\VV\\V\\VV\XXXVWX\\V\NV\X\VWX\V\VVVVWV\VXVV\>X\X\XXW\\X\V\N\\VV\V\VVW Az első proletárforradalom A párizsi kommiin 90. étfordulójára A főváros proletariátusa meggy ászólta a kommünt és június 11-én gyászfátyollal övezett kalapokban, a Marseil- laise-t énekelve, kivonult a ■Városligetbe és az Általános Munkásegylet épületére kitűzte a fekete lobogót. A kommün legfelsőbb tanulságaira klasszikus tömörséggel mutatott rá Lenin „A kommün emlékére” című cikkében: „A kommün harcosainak emlékét tiszteletben tartja nemcsak a francia munkásság, hanem az egész világ proletariátusa, mert a kommün nem valami helyi vagy szűkre szabott nemzeti feladatért harcolt, hanem küzdött az egész dolgozó emberiség fel- szabadulásáért. minden meg- alázotlért, minden száműzött ért .. Ma. 90 évvel a párizsi kommün győzelme után az egész világ munkásai megemlékeznek a francia proletárok hősi harcairól, igazolva Mtrc szavait: ,.A munkások Párizsát kommünjével együtt, ünnepelni fogják örökké, mint egy új társadalom dicsőséges hírnökét. Mártírjait a munkásosztály nagy szívébe zárta.” Dr. Vígh Károly