Pest Megyei Hirlap, 1961. március (5. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-02 / 52. szám
4 "T/líif/flO mi. MÁRCIUS 2, CSÜTÖRTÖK A bőség külső jelei ellenére napjainkban a kezdeti csőd érezhető az ország íarmjain. Bizonyos beletörődés is tapasztalható abba, hogy a farmerek tönkremennek anélkül, hogy bárki más megértené őket, vagy törődne velük. E sorok írója ezt a magatartást tapasztalta, amikor 6500 mérföldes országjáró utazásán tanulmányozta az egyes körzetek gazdasági viszonyait. Az iowa-i farmerek elmondják, hogyha valaki kukoricatermő földet akar vásárolni, amely elég termékeny és elég nagy ahhoz, hogy megfelelően eltartson és foglalkoztasson egy családot, akkor ehhez napjainkban körülbelül 50 000 dollárra van szükség. Emelkednek a költségek, csökken a jövedelem Egy illinoisi élelmiszerüzlet egyik dolgozója, aki mezőgazdasági főiskolát végzett, ezeket mondotta: „Ahhoz, KÉPES HÍRADÓ' A világ egyik legszebb szőnyege került vissza Lengyel- országba. A Vavel, a lengyel királyi palota 15. századbeli szőnyege a második világháború alatt Kanadába került és most szállították vissza hazájába. A hagymatermesztés kevesebb munkát igénylő módja A vöröshagyma kiváló exportcikk, évente körülbelül 2000—2200 vagonnal exportálunk, de ez a mennyiség nem elégíti ki a külföldi keresletet. A régi termelési módszerekkel azonban nem célravezető a vöröshagyma gazdaságos termelésének fokozása. A különböző államokban főként magról termelik a hagymát, ellentétben a mi dughagymá- ról való termelési módszerünkkel. Az NDK-ban például hektáronként ISO mázsás átlagtermést érnek el a hétéves terv folyamán, ami több, mint 100 mázsás holdankénti termésnek felel meg. Nálunk is vannak már hagyományai a hagyma magról való termelésének, például Hegykőn és 1 környékén, Nagykanizsa vidékén, Szabolcs megyében Dombrádon, s Borsod megyében, a mezőcsáti járásban. Nem egy helyen 80—100 mázsás átlagtermést- értek el. Mégis, hogy ez a módszer nálunk nem terjed el, annak elsősorban az az oka. hogy hazánkban a hagyományos hagymatermelés főleg Makó környékére korlátozódik és itt az évtizedeken át kialakult termelési mód a dugványozás volt. Ez kétségtelenül összefügg az éghajlati adottságokkal, mert ezen a vidéken kevés a csapadék. A nagyüzemi termelés dugványozással nem oldható meg, mert nem lehet a dugványozást gépesíteni. A magról való termelés esetében viszont megfelelő vetőgépekkel elérhető a kedvező sortávolság és így a hagymaművelés kézi érőt kizárólag az egyelésnél kíván. Másik nagy előnye a magról való termelésnek, hogy megszűnik a hároméves kultúra, eddig ugyanis első évben megtermelték a magot, második évben a dughagymát és csak a harmadik évben került sor a hagymatermelésre. Az új módszerrel felszabadul a dughagyma termelésére fordított terület és szükségtelenné válik a dughagyma nagy szakértelmet kívánó kezelési munkája és az ehhez szükséges költséges berendezés. Ezek a szempontok azt sürgetik, hogy a tsz-ek minél nagyobb mértékben foglalkozzanak a csapadékosabb területeken a hagyma magról való termelésével. Sokan azt mondják, hogy kár az új módszerrel foglalkozni, mert a megszokott és jól bevált módszerekkel is ugyanannyit, sok esetben nagyobb hozamot lehet elérni, mint a magról való termeléssel. Ez jelenleg még valóban így van, de a jövőben, amikor egyre jobban megismerjük a magról való termelés legjobb módszereit, a legalkalmasabb vetőgéptípusókat és tért hódít ezen a téren is a vegyszeres gyomirtás, a terméshozamok feltétlenül az új módszerrel lesznek marabbak. A magról való termesztés előfeltétele, hogy jól elmunkált, teljesen gyommentes talajba kell elvetni a hagy- mamrgot, mert egy növénynél sem olyan gyenge a kezdeti fejlődés, mint a vö- j röshagymánál. Egy erősebb ■gyom képes teljesen elnyom- j ni. i Elengedhetetlenül fontos, a j korai vetés. A szakemberek \ abban látják a hagyma terme- j lés fő hibáját, hogy a ter- j melók későn vetik. Amint rá j lehet menni a földre, már el j kell vetni a hagymamagot, j tehát már február végén, de ] márciusban feltétlenül, hogy í a kezdeti fejlődés szakasza- j ban elegendő nedvességet j kapjon a növény. A harmadik szempont, hogy 1 amint kikelt, tehát még a j növény kétleveies állapoté- i ban el kell végezni az úgy-! nevezett csokros ritkítást, j körülbelül három hét múlva j pedig az egyelést. További munkái azonosak : a dugványozással termesztettj hagyma munkáival. Külö- j nősen fontos azonban, hogy j a hagymamag elvetése előtt DDT porzószerrel szórják be a termelők a hagymaföldet, ezzel jelentősen csökkenthetik a hagymalégy kártevéseit. Ebben az évben már körülbelül 2500 holdon termelnek magról hagymát és a tapasztalatok alapján évről évre növelni kívánják a vetésterületet. A magról való termeléshez jelentős kedvezményeket biztosítanak a földművesszövetkezetek és a MÉK-ek által kötött szerződések. A szerződőknek biztosítják a 35 mázsás minimális holdankénti termés jövedelmét s ezt kisebb termés esetén is kifizetik egy forint 60 filléres kilónkénti áron, ha a termelő eleget tett a szerződésben vállalt termelési kötelezettségének. Ezenkívül az átvételre kerülő hagyma legkisebb átmérőjét 4 centiméterről 3 centiméterre csökkentették, ezzel növekszik az elsőosztályú hagyma százalékos aránya. A termelőszövetkezetek részéről egyre nagyobb az érdeklődés a magról való hagymatermelés iránt s ez érthető. ha figyelembe vesszük a kedvezményeket és a kedvezőbb növénvápolási és termelési feltételeket és nem utolsósorban a jöveda’met, amely holdanként hat-nyolcezer forint. | Ezt az ünnepi öltözéket Báli szigetén hordják ezek a szép á lányok. /a\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\Vv\\VA\\\\\\\\\\^^^ A termelő üzemek feladatává teszik a növényvédelmet A megyei tanácsok növény- védelmi felügyelői, a növényvédelmi állomások igazgatói és főagronómusai szerdán a Földművelésügyi Minisztériumban tanácskoztak- a növényvédelem idei feladatairól. Nagy Bálint, az Országos Növényvédelmi Szolgálat igazgatója bevezető előadásában közölte: a megelőző évhez képest 1960-ban két és félszer nagyobb területről irtották ki a gyomokat vegyszerrel, s az idei tervek még ennél is nagyobb feladatokat rónak a növényvédelmi hálózat elé. Már a múlt évben megkezdték a termelőszövetkezetek növényvédelmi szervezetének kiépítését, s az idén már arra törekednek, hogy lehetőleg valamennyi termelőszövetkezetben legyenek nagy teljesítményű növényvédelmi gépek és a gépek mellett szakképzett növényvédelmi szakemberek. A tervek szerint az idén 700 nagy teljesítményű növényvédő gépet adnak át a termelőszövetkezeteknek. A gépek kezelésére és a növény- védelmi munkák irányítására az idei télen kereken 600 termelőszövetkezeti tagot képeztek ki, s az idén tovább folytatják a termelőszövetkezeti növényvédelmi szakemberek kiképzését. Jelentős előrehaladásnak számít, hogy az idén 100 repülőgéppel növekedett a növényvédelmi szolgálat repülőgépes osztaga, így a megelőző éveknél sokkal nagyobb feladatokat tudnak vállalni a vetések fejtrágyázásánál, a rizsvetésnél, továbbá a vegyszeres gyomirtásnál. Az elő-. adó hangsúlyozta. hogy a növényvédelmi szakembereknek az eddiginél nagyobb gonddal kell ügyelniök az exportra kerülő gyümölcs- és zöldségfélék növényvédelmére, elsősorban a fehér szövőlepke és a pajzstetű kártételének visszaszorítására. Az előadást a vidéki szakemberek felszólalásai követték. A balsiker érzése lesz úrrá az amerikai farmereken Amikor végigutazunk a lapos kansasi prérin és megfigyeljük a gondosan kazalba rakott, friss búzakazlakat a csillogó alumíniumból épült istállók mellett, nehezünkre esik észlelni azt, amiről a közgazdászok beszélnek, amikor az ország kétségbeejtő mező- gazdasági problémáiról szólnak. Vagy például a mexikói sivatagból a californiai Imperial Valleybe érkezve, hogyan is közeledjünk a répatermelő farmerhez, aki éppen most csapta be 1960. évi Buick kocsijának ajtaját és mit is kérdezzünk tőle a jelenlegi mezőgazdasági válságról? Ha megkérdezzük a véleményét, akkor szemével végigszántja a zöldellő mezőket, amelyet egyenletesen szelnek át a gyorsvizű csatornák és így szól: „Holtville-i vagyok, uram. Ez a „világ répafővárosa’’... Persze, érteni kell a dolgokhoz, ha farmerek akarunk lenni. Csak olyan emberek tudják megművelni a földet, akik szeretik is. De én segítség nélkül is megoldom a problémáimat. így például épp a múlt hónapban vásároltam egy villamos energiával hajtott villaszerkezetet a trágya szórásához és készpénzzel fizettem érte.” A holtville-i farmer kiváló mezőgazdasági főiskolán tanult és 100 000 dollárral kezdett gazdálkodni. Egyéni sikere kivételt képez. Ha napjainkban valaki új farmot akar alapítani, akkor csak 4:1 reménye van arra, hogy sikerül profitálnia belőle. IRTA: A. J. CLASS New York Herald Tribune I. A Kennedy-kormány jelenlegi „mézesheteiben”, addig, míg a bajokért, nehézségekért lehet a régi, Eisenhower-kormányl kárhoztatni, az amerikai sajtó legtekintélyesebb orgánumai igyekeznek reálisan feltárni a gazdasági bajokat. Az alábbiakban szószerinti fordításban közöljük a New York Herald Tribune ismert amerikai lap két cikkét, melyek az újság 1961. február 3-i és 4-i számában jelentek meg. hogy valakinek farmja legyen, farmer fiának kell lennie, vagy pedig farmer lányát kell feleségül vennie. Ezenkívül csak az a lehetősége van, hogy elmenjen egy városba, összegyűjtsön egy bizonyos összeget és úgy jöjjön vissza.” Napjaink gazdasági életében sem változott a családi farm meghatározása: a családi farm még mindig olyan földegységet jelent, amely képes egy család eltartására. De megváltozott ez a fajta farm. Miután modern felszerelésekre van szükség és így emelkednek a költségek, emelkednek egy megfelelő családi farm létesítéséhez szükséges költségek. Az elmúlt tíz év alatt húsz százalékkal nőtt az ország lakossága. Az amerikaiak egy- harmadával több élelmiszert fogyasztanak, mint egy évtizeddel ezelőtt. Mégis az a helyzet, hogy a farmerek minden egyes dollárért, amelyet 1951- ben kaptak termésükért, ma már csak 85 centet kapnak. Ennek következtében ma egyötödével kevesebb a farm az Egyesült Államokban, mint tíz évvel ezelőtt és e megmaradó farmokon egyötödével kevesebb ember dolgozik. Ugyanakkor az acrekénti terméshozam egyharmadával növekedett, s a szövetségi kormány jelenleg évenként 3.5 milliárd dollárt fizet a mező- gazdaság támogatására és 9 milliárd dollár értékű élelmiszert tartalékol. íme, felsoroltunk néhányat a mezőgazdaságban bekövetkezett drasztikus változások közül, amelyekkel a Kennedy. kormányzatnak szembe kell néznie. Állandóan csökken a vidéki lakosság száma is, emiatt a farmerek elkerülhetetlenül csökkenő erőt képviselnek, amikor számukra kedvező törvények meghozatalát akarják elérni Washingtonban. Nagyüzemi mezőgazdaság ?! Lehet, hogy az új kormányzat most majd végső erőfeszítést tesz, hogy megszerezze a farmerek hozzájárulását egy egységes mező- gazdasági programhoz. Az ártámogatások kidolgozásánál a politikusoknak most dönteniök kell, hogy támogatják-e a nagyüzemi mezőgazdaság kialakulásának irányzatát a családi farmok hátrányára. Gazdasági szempontokat fi- gyelembevéve, nehéz megfelelő okokat találni arra, hogy mesterségesen fenntartsák a régi módszert. A mezőgazdaság, amely határozottan üzleti vállalkozás lett, ugyanolyan jellegű átalakulási folyamaton megy keresztül, mint az ipar egy évszázaddal ezelőtt. A válság megoldására vezethet még üzletember farmerek új csoportjának kialakulása, akiknek a szemlélete különbözne a régebbi generációétól. Ilyen jellegű volt például egy 650 acre földdel rendelkező kukoricát termelő farmer, aki szövetségi farmbizottság létesítését javasolta, amelyet, felruháznának a beruházások profitjának meg- \ határozásával és amely egy- > más után megvalósítaná a piac ellenőrzését a különböző árucikkeknél. „Amíg ezt nem tesszük meg, sok élelem tönkremegy majd — mondotta. — Tudja, ez igazán sajnálatos. De mindenek- ; j eíőít arról van szó, hogy nem \ sok értelme volt már a meg- ^ termelésüknek sem.’’
