Pest Megyei Hirlap, 1961. március (5. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-16 / 64. szám

1961. MÁRCIUS 16, CSÜTÖRTÖK ~Kffírlao 3 Az eredményességi munkaegység-rendszer következetes alkalmazása a gyónj Egyetértés Tsz sikereinek titka jelent kényes kérdés Megnövekedett kereset ■ Hasznos műszaki intézkedések Mii ven eredménnyel járt a normák felülvizsgálata A legtöbben csak Gyoni Gézáról, a neves költőről is­merik a Dabassal szinte egy­beépült Gyón községet. Híres lehetett volna pedig e község termelőszövetkezeteiről is. Mégis ez jó ideig nem sikerült, legfőképpen azért, mert nem az egész község fogott össze a termelőszövetkezetekben, ha­nem csupán a falu parasztsá­gának egy része. Azóta sok minden történt. A szétszórt, kis területű termelőszövetke­zetek egyesültek, a falu határá­ba kikerült a tábla: Gyón ter­melőszövetkezeti község. Uj vezetőséget választottak, szak­emberekkel erősítették meg a szövetkezetei, s biztosítottnak látszik, hogy egy-két éven be­lül nemcsak Gyóni Gézáról, hanem eredményesen működő szövetkezetéről is híres lesz a község. Amikor az új vezetőség az elmúlt év elején munkához lá­tott, kevesen hittek abban, hogy közös fáradozásuk meg­hozza gyümölcsét. Különösen azért kételkedtek ebben sokan, mert még i960 elején is csak-v nem 200 ezer forint mérleg­hiánya volt a tsz-nek. Csóvál­ták a fejüket a közgyűlésen a szövetkezet gazdái, amikor hallották, hogy nemcsak az adósságot szándékozik rendez­ni és eltüntetni a tettrekész vezetőség a tagság tevékeny közreműködésével, hanem meghatározták — méghozzá 40 forintban — egy munkaegy­ség értékét is. A napokban szövetkezet elnökével és főmezőgazdászá­val bejártuk a közös gazdasá­got. Sokszor voltam már a tsz- ben és magam is meglepődtem azon a változáson, amit tapasz­taltam. Az udvaron rend volt, az iroda előtti melegágyakban büszkén mutatták a szépen fejlődő retket, amiből sok-sok ezer csomót visznek majd piac­ra, valamint a fejesedé, korai primőrsalátát. Új épületeket emeltek a szövetkezet gazdái saját erejükből, meglepő ren­det és tisztaságot találni a jól fejlett sertésekkel teli ólakban, dugig rakva a hatalmas kuko- ricagóré. Leginkább a szövetkezet gaz­dái csodálkoztak, amikor meg­tudták, hogy gazdag elképzelé­seiket rendre sikerült megva­lósítani: kifizették az „örökölt" adósságot, sok százezer forint­tal gyarapították a közös va­gyont, ennek ellenére megtalál­ta számítását a szorgalmasan dolgozó tagság is. Kérdezhetné valaki, minek köszönhetik ug­rásszerű fejlődésüket a gyóni Egyetértés Tsz gazdái. A merésznek tűnő elképze­lések azért valósultak meg, mert a hozzáértő vezetők irá­nyításával szorgalmasan kivet­ték részüket a munkából a ta­gok, helytálltak a legnehezebb hónapokban Is. Véleményünk szerint a meglepően gyors vál­tozásnak a magyarázata abban rejlik, hogy a szövetkezet ve­zetői a tagság egyetértésével sikeresen és következetesen tudták alkalmazni á jövede­lemelosztás új formáját, az eredményességi munkaegysé­get. Köztudott, hogy az ered­ményességi munkaegységet al­kalmazó tsz-ekben a jövede­lem nagysága attól függ, hogy a megmunkált, le takarított te­rületen mikor és mennyit ter­meltek. A tavasszal a tagokkal megállapodtak írásban, ki hány hold megművelését vál­lalja a különböző növények­ből, megbeszélték azt is, hogy egy-egy mázsa terményért hány munkaegység jár. A ta­valyi tapasztalatok alapján némiképp módosították a fel­tételeket a tszben. Az idén egy mázsa kukoricáért 0,9, egy mázsa burgonyáért 0,7, egy mázsa cukorrépáért pedig 0,3 munkaegységet írnak a ta­gok javára. A vállalt területet minden, kinek kijelölik, a vetéssel egyidőben, és ezt a földterüle­tet a tagok gondozzák, ők ta­karítják le nemcsak a ter­mést, hanem a szárat is. A megállapodásban pontosan meghatározták a tag és a szö­vetkezet kötelezettségeit és a várható részesedést az előző évek átlaga alapján tervezett 'termésátlagnak megfelelően. A jól alkalmazott jövede­lemelosztási formának köszön­hető nagyrészt, hogy egyik évről a másikra kiemelkedő eredményeket értek el a gyó­ni Egyetértés Tsz-ben. Az eredményességi munkaegység ugyanis kedvezőbben hat a terméshozamok növelésére. Ez a forma közvetlenül érdekelt­té teszi a tsz-tagot a munká­ban, mert a közös földön sze­rezhető munkaegységek szá­ma elsősorban a termésered­ménytől függ. Serkentően hat az eredményességi munkaegy­ség az egész családra és elő­segíti a családtagok bevonását a közös munkába. Ennek kü­lönösen a Gyónhoz hasonló községekben van nagy jelen­tősége, mert ezekből a falvak­ból naponta több százan jár- j nak be a fővárosi, és a Buda- | pest környéki üzemekbe dol­gozni. Gyónón nincs munka- \ erőprobléma, mert még az í üzemekbe bejáró dolgozók is részt veszneka családtagjaik j által vállalt terület megmű- j vetésében. A munkafegyelem össze­hasonlíthatatlanul jobb, mint pár évvel ezelőtt. Év közben nem kell felszólítani a tago­kat, hogy igyekezzenek job­ban kihasználni a munkára alkalmas időt, mert saját ér­dekük, hogy a lehető legjob­ban dolgozzanak a vállalt te­rületen, s onnan minél koráb­ban, minél többet érő ter­ményt takarítsanak be. A titok nyitja az eredmé- j nyességi munkaegység követ- j kezetes alkalmazásában ke- j resendő Gyónón. Az elmúlt esztendő tulajdonképpen egy nagyszerűen bevált kísérleti év volt. Sok tapasztalatot le­szűrtek. a tanulságokat az idei évben hasznosítják. Ez a záloga annak, hogy az elkövet­kező egy-két év alatt még jobban megszilárduljon, meg­erősödjön és gyarapodjon a gyóniak közös gazdasága, vég­rehajtsák gazdag terveiket, nagyszerű elgondolásaikat. Csekő Ágoston KÜKORÍCATERMESZTÉSI TANÁCSKOZÁS (Folytatás az 1. oldalról.) Egyetem növénytermelési tanszékének vezetője felszó­lalásában elmondotta: jelen­leg a nagyüzemek Is kény­telenek — kellő mennyisé­gű gép hiányában — kis­üzemi módszerekkel termel­ni ezt a fontos takarmány- növényt. Ezért mindenütt használják fel a szövetkeze­ti parasztoknak a kisüzemi gazdálkodásban szerzett ta­pasztalatait. Kolbai Károly professzor a továbbiakban a gödöllői ikersoros kukorica- termesztési módszer előnyeit ismertette. Dr. Virág Árpád egyetemi docens a vegysze­res gyomirtás hazai tapasz­talatairól és jelentőségéről beszélt. Dr. László Domokos. a zsámbóki Petőfi Tsz elnöke a kukorica talajának gondos előkészítését ismertette és javasolta, hogy a termelő- szövetkezetek miinél nagyobb területen termeljenek köz- tesmövényf. Kérte, hogy Az anyagi érdekeltségnél alkalmazzák a termelőszö­vetkezetek vezetői a ter­mészetbeni részesedést. A terven felül termelt kuko­rica 40—50 százalékát adják prémiumként a termelőszövet­kezeti tagnak. Ez előnyös mind a közösségnek, mind pedig az egyénnek. Horváth András a továb­biakban néhány, napjainkban fontos feladat elvégzésének fontosságát hangoztatta. így a tavaszi árpa mielőbbi elvetését, a hiányzó vetőmagvak össze­gyűjtését az újonnan belépett i tsz-tagoktól és a termelési ter­vek elkészítését. Hozzászólása befejező részében ismét arra figyelmeztette a tanácskozáson részvevő termelőszövetkezeti vezetőket, párt- és tanácsi ve­zetőket, hogy munkájukat tart­sák mindig szem előtt: úgy szervezzék meg a termelést, hogy a közösség érdeke min­denkor kapcsolódjon a tagság egyéni érdekével is. a Csepel Auló hajtóiiiügyárjí ban ? A múlt év végén sokan „kényes kérdés"-ként kezelték a termelékenység emelésével, a munkanormák rendezésé­vel összefüggő intézkedéseket. Megindult a mendemonda: „feszitik a normákat, csök­kentik a dolgozók keresetét”. Nem maradt el azonban a tényeket helyesen megvilá­gító szó. Az érintett dolgozók között is sokan helyesen lát­ták. hogy a munkakörülmények változása, a fejlettebb technológia alkalmazása, a gyárba érkezett nagyteljesít­ményű gépek üzembe helyezése, általában a termelés fel­tételeinek változása esetén a munkanormáknak is változ- niak kell. A munlca jobb szervezése, a munkafegyelem ja­vítása is sokat jelent a termelékenység emelése szempont­jából. Ami akkor vita tárgya volt. az ma már mérhető va- ; lóság. December közepén a Csepel Autógyár haj tóm ű gy árán a k néhány dolgozóját kérdeztük meg: mi a véleményűik a ter­vezett intézkedésekről? Most is a hajtóműgyáriak­nak tettünk fel kérdéseket: hogyan érintette a dolgozókat a megfelelő normák kialakí­tás a ? Mi volt a hatása a ter­melésben? A hivatalos adatokat Ónodi Béla, az üzemgazdasági osz­tály vezetője és Karmazsin ■János technológiai osztály- J vezető szolgáltatták, a janu- ; ár havi eredmények alapján. Az üzemben a teljesít- j ményszázalék januárban 100.1 volt. ; Az 1960. decemberi normák­kal számítva, ez az eredmény 111,1 százalék lenne. Jól vizs­gáztak tehát a hajtóműgyár dolgozói: elérték a kitűzött célt. Az új normaszinten elért termelési eredmény önmagá­ban is megcáfolja a kereset- csökkenésről decemberben terjesztett híreszteléseket. Az üzemi szinten elért 100.1 szá­zalékos teljesítmény azt je­lenti. hogy a dolgozók több­sége egyénileg is legalább száz százalékra teljesítette a tervet. Megállapították, hogy a munkása llományű dolgo­zóknak csupán hat százaléka neon érte el a 95 százalékos teljesítményt. Ennek az adat­nak az értékelésénél figye­lembe keli venni, hogy az üzemben sok új rmmkavá I- laló dolgozott januárban, akik­nek a teljesítménye a beta­nulási idő alatt érthetően alacsonyabb volt az átlagos­nál — bár akadt közöttük, aki 4—5 nap alatt elérte a normal! a tárt. Szemléltető képet ad a mun­kások decemberi és januári átlagkeresetének összehason­lítása: a hajtóműgyárban egy produktív munkás egy órára eső átlagkeresete december­ben 7 forint 41 fillér volt, ja­nuárban pedig 7 forint 77 fil­lér, tehát 5,3 százalékkal több. De nemcsak a statisz­tika. hanem a fizetési boríték is ezt tanúsítja. A hajtóműgyár januári jó eredményeit csak átgondolt, alapos műszaki-szervezési in­tézkedésekkel biztosították az üzem dolgozói. Karmazsin, János felsorol kö­zülük néhányat: — A „7 C” típusú kardán- csapágy forgácsolását eddig re­volver esztergán végeztük, most pedig 5 orsós automatán. Egy darab megmunkálásának időszükséglete 2 perccel — a norma 40 százalékával — csök­kent. — Az „A” és a „D” műhely­ben több helyen is áttértünk az egygépes rendszerről a kétgé- pes rendszerre. — A „B” műhely a fogazási műveleteknél a hagyományos 25—30 méteres vágósebességet jn lefejtő marógépiek beállt.ásó­val 40 méterre tudta növelni. Ezzel mintegy 15—20 százalé­kos munkaidő megtakarítást értünk el. — A kormánycsigák techno­] lógiáját átdolgoztuk, összevon- S tunk és elhagytunk egyes mű- j veleteket. Ennek az eredménye j is körülbelül 15 százalékos idő- j megtakarítás. Üzemi szinten az előirány­zott 11 százalékos normakiiga­zítás több, mint felét ilyen mű­szaki intézkedésekkel lehetet* megoldani — és csak kisebb ; hányadát kellett a dolgozók be- i gyakorlottságának eredménye­ként jelentkező teljesítmény- I többletből fedezni. Az ..átállás*” segítette az is, ! hogy nem mereven, „felülről” hajtották végre a normák ki­igazítását, hanem az érdekelt dolgozókkal megbeszélve. A munka oroszlánrészét a műve­zetők végezték a párt- és szak- szervezeti bizalmiak! és a bri­gádvezetők bevonásával. Lé­nyegében tehát a műhelyek maguk oldo*ták meg a kérdést, gondos, alapos munkával, min­den munkahelyen külön-külön mérlegelve a lehetőségeket. Az is előfordult a normafelülvizs­gálat alkalmával, hogy nem csökkentették, hanem növelték az időt, ha ez indokolt volt. így történt például az 500-as sebes­ségváltó egyes tételeinél, ahol ?» régi normák helytelenül — a teljesíthetőség határán túl — feszítettek voltak. A normákat most már állan­dóan figyelemmel kísérik, iga­zítják, ha szükséges. Természetes dolog, hoigy a technika fejlődésével a gyár­tás időszükséglete csökken. Ezért nem lehet a norma ál­landó. A hajtóműgyár példája is igazolja: helyes volt a nor­mákat a technikai adottságok­hoz kapcsolni. Találóan jegyezte meg a haj­tómű gyár C műhelyében Fo­dor István esztergályos: — Nem járok rosszul: a ke­resetem nem változott. Fenn­akadás nélkül teljesítek 100 százalékot, tehát többet, mint a régi normával. Ez a többlet je­lenti a fejlődést, a technika ha­ladását, aminek eredményéből mindnyájan részesülünk. Menyhárt László a gépállomások traktoro­sai vállaljanak védnök­séget a termelőszövet­kezetek összefüggő ku­koricatáblái felett. Gépeikkel segítsenek a szö­vetkezet tagjainak a növény­ápolásban. Horváth András, az MSZMP Központi Bizottsá­gának póttagja, az MSZMP Pest megyei Pártbizottságá­nak első tátikára elöljáró­ban megköszönte az Agrár­tudományi Egyetem kutatói­nak segítségét. amit azáltal nyújtottak, hegy ismertették a kukoricatermesztés élen­járó módszereit, majd a ter­melőszövetkezeteknek a ku­koricatermelésben éléit ta­valyi eredményeit ismertet­te. Az állami gazdaságok terméseredményeihez viszo­nyítva holdanként öt má­zsával termeltek kevesebb kukoricát a szövetkezeti gaz­daságok. Ennek oka: a ku­korica java része nem őszi mélyszántásba került, kés­lekedtek a vetéssel, a kevés íj kézi munkát is elkésve kap- í ta a kukorica. A kései vetés í és a megkésett kapálás oka í főként a rossz munkaszer- } vezéstben keresendő. — Tavaly is ajánlottuk a tsz-ek vezetőségeinek, hogy ^ a tagokat közvetlenül te- ^ gyék érdekeltté a termés- ^ átlagok növelésében — ^ mondotta — de sok helyen ^ nem hallgattak ránk. J Ezeken a helyeken a család ta- \ gok javarésze nem vett részt a \ közös munkában és gazosak* maradtak a kukoricák. A ku-í koricatermelés növelésének fő ^ akadálya a munkaerőhiány.^ Enélkül pedig lehetetlen jó ^ termést elérni. ^ — El kell érni — folytatta^ — hogy ma ugyanazok vegye- ^ nek részt a kukorica megmű- j vélésében, akik akkor művel- í ték, amikor egyénileg gazdái-s kodtak. Anyagilag tegyük ér-j dekeltté a tagokat és akkor ez ^ megvalósítható. ^líóOClO di tai/aó; Kilencezer to saláta fejlődik a hollandiágyakban. Március második felében már vágják a salátát és piacra kerül az első idei zöldáruként. Kint a határban is folyik a munka sok egyéb feladat mel­lett. mint a szántás, hengerezés, műtrágyázás, megkezdték a kapáslucerna első kapálását is. Sok ezer tő cserepes virágot nevelnek 1000 négyzetméternyi üvegházukban. A virág pénzt adott a télen is, s pénzt ad egész évben. Es ami leginkább a tavaszt jelzi: készül a dinnyéskunyhó, a héten már kiköltöznek a dinnyések, hogy munkához lás­sanak az előkészített dinnyeföldön. (Foto: Tenkely) Az alsógödi Egyesült Törekvő Termelőszövetkezethez gyak­ran járnak tapasztalatcserére a környékbeli közös gazdaságok tagjai és vezetői. Ennek oka, hogy az alsógödiek már éve>k óta jól gazdálkodnak, időben látnak minden munkához, s ez meg is hozza eredményét. A korán beköszöntő tavasz sem érte őket készületlenül, ahogy erről képeink is tanúskodnak.

Next

/
Thumbnails
Contents