Pest Megyei Hirlap, 1961. március (5. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-15 / 63. szám
nar MEGYEI 'Adrian 1961. MÁRCIUS 15, SZERDA A túrái pártszervezetek megtalálták a jó együttműködés átját „Adjatok száz gytikost.. Minden ember, akinek érzéke van a realitások iránt, tisztában van azzal, hogy a mező- gazdaság szocialista átszervezése forradalmi változásokat jelent a falu, sőt, az egész ország életében, Mégpedig nemcsak a falu gazdasági és társadalmi, hanem politikai életében is. Arról van szó, (hogy az új helyzet — új munkastílust követel, új feladatok elé állítja párttagságunkat. Hogy ez menynyire így van, hadd bizonyítsák ezúttal a szokatlan helyzetből adódott problémák. Sok községben felmerült az a kérdés: melyik lesz ezután a vezető erő? A községi pártszervezet-e — mint eddig — vagy a termelőszövetkezeté, hiszen most már szövetkezeti tag valamennyi paraszt párttagunk. Milyen legyen az együttműködés a két pártszervezet között? Hogyan volna jobb: egy pártszervezetbe egyesíteni a kommunistákat, vagy maradjon külön alapszervezet a tsz-ben és külön a községben? Ha mind a kettő megmarad, kell-e csúcsvezetőség a munka összehangolására? — Mindezek a problémák nálunk tavaly ilyentájt jelentkeztek: amikor — elsőként a megyében — termelőszövetkezeti járás lettünk — mondja Gaál Géza, az aszódi járási pártbizottság titkára. — Most, amikor már túl vagyunk a nehezén és sok mindent tisztábban látunk, szívesen adjuk át tapasztalatainkat, hogy másutt könnyebb legyen. Előrebocsátom, nem általános érvényű receptnek szánjuk; hanem útmutatónak ott, ahol az adottságok hasonlóak. — Vegyük például Túrát. A községben két termelőszövetkezet működik. A Galgamenti Tsz kipróbált, erős szövetkezet: 1949 őszén alakult. Az Uj Utón Tsz viszont januárban volt egy esztendős. Hosszú éveken át két pártszervezet volt a faluban: egy a községben, egy pedig a Galgamenti Tsz-ben. Létszámát és a párttagok politikai képzettségét tekintve, a községi szervezet volt az erősebb. Aztán, egy évvel ezelőtt, Túra termelőszövetkezeti község lett. Az új tsz-ben először csak pártcsoport alakult, majd néhány hónap elteltével, önálló pártszervezet. Tizenöt párttag jelentkezett át a községi alapszervezetből a szövetkezetibe. A községi pártszervezet számbelileg tehát jelentősen csökkent, összetétele is megváltozott: értelmiségi foglalkozásúak és alkalmazottak maradtak benne. — Körülbelül ez idő tájt ütötte fel a fejét a rivalizálás szelleme: melyik pártszervezet vezesse ezután a falut? Félreértés ne essék: semmiféle viszályra, nyílt konfliktusra nem került sor, csupán volt ilyen probléma, s foglalkoztatta a pártszervezeteket. Mi azonban ezt sem tűrhettük. Felkerestük a pártvezetőségi tagokat és megmagyaráztuk: nem az a kérdés, hogy ki vezessen, hanem az, hogy melyik párttag, melyik párszervezet tesz többet a faluért, a közösségért. Megértették. í Nem egyik napról a másikra, de nem is soká. S ebben az érdem elsősorban a három párttitkáré ... Takács Pál, a községi párt- szervezet titkára, fiatalember. Pedagógus. Másfél éve áll a pártszervezet élén. de nem erre büszke, hanem arra, hogy 17 éves korában lett párttag. Együtt tapossuk a sarat a Galgamenti Tsz tanyájához vezető úton, s közben arról beszél, hogy mi történt a „vetélkedés"’ — szerencsére rövid — korszaka után. — A járási pártbizottság — most már tudom, hogy nagyon diplomatikusain —, azzal bízott meg bennünket, a községi alapszervezet vezetőit, hogy támogassuk, segítsük az Űj Úton Tsz párt- szervezetét az első lépéseknél. A megbízatás felelősséget rótt ránk, s miközben mi igyekeztünk vállalni ezt a felelősséget, kialakult a helyes viszony két — illetve három — pártszervezet között. Az új alapszervezet párttagjait jól ismertük, hiszen a mi pártszervezetünkből kerültek át. Nem volt tehát nehéz tanácsot ás segítséget adnunk a vezetőségválasztáshoz. Egvik legjobb elvtársunkat, Pásztor Pétert javasoltuk, meg is választották. Támogattuk az új pártszervezetet abban is, hogy a kommunista Dolányi Lászlót válasz- s-za meg a tagság tsz-elnök- nek. Egy ' kislétszámú. de nagyhangú csoport ugyanis mást akart. — S mi lett az eredmény? — Most már örülnek, hogy annakidején hallgattak a kommunistákra. Az elnök rátermett vezetőnek és nagyon emberségesnek bizonyult. Az utóbbit általános népszerűsége, az előbbit pedig — egyebek között —a tsz gazdasági eredményei bizonyítják: az első év végén 40,25 forintot fizettek ki egy-egy munkaegységre! Jó hosszú az út, az irodáig sok minden kiderül. Az is. hogy az utóbbi időben * kissé meglazult a szervezett kapcsolat a pártszervezetek között. Eleinte még részt vettek a párttitkárok a másik alapszerv vezetőségi ülésein. Sőt, közös pártvezetőségi ülést is tartottak; az elsőt azonban nem követte több. Mindez nem. azt jelenti, hogy a kapcsolat megszakadt. Amikor az egész községet érintő kérdések jelentkeztek, a kommunisták mindig meg- , találták egymást. Együtt lép- ; tek fel például az elmúlt té- ; len tapasztalt munkaerőéi- < vándorlás problémája ellen.! Az eredmény az lett. hogy! 1960. májusa óta egyetlen ér- ! tékes munkaerő gém hagyta; el a községet! Együtt döntőt- ; tek a tanácsüléseken • a falu | kulturális életének problémá- \ iról, a községfejlesztési tér- : vekről és más közérdekű : kérdésekről. Hasznos az a kialakult gyakorlat is, hogy a három pártszervezet vezetősége mindig eljuttatja egymásnak munkatervét. A szervezett kapcsolat felújítása érdekében pedig a községi alapszerv vezetősége határozatot hozott, hogy a közeljövőben ismét közös vezetőségi ülést, majd összevont taggyűlést tartanak. — Túljutva az első év nehézségein, elérkezettnek látjuk az időt ahhoz, hogy tovább tekintsünk a gazdasági problémáiknál — folytatja Takács Pál. — Nem helyes, hogy eddig elhanyagoltuk a Hazafias Népfront problémáját. Most valameny- nyi kommunista segítségét alkarjuk kérni ahhoz, hogy tartalommal töltsük meg ezt a mozgalmat, amely nálunk jelenleg csak papíron létezik. Tervbe vettük azt is, hogy a legközelebbi közös vezetőségi ülésen javasoljuk: negyedévenként tartsunk összevont vezetőségi ülést, és félévenként közös taggyűlést. Ezt már a Galgamenti Tsz irodájában mondja, ahol mindjárt , ketten is helyeslik: Mészáros Ferenené pártvezetőségi tag és Maczkó Péter párttitkár. Maczkó elvtárs egyébként is örül a látogatásnak: — Jó, hogy jössz, Takács elvtárs, én is hozzád készültem. Tudod, taggyűlést tartunk a héten s szeretném veled megbeszélni a tagjelölt- felvételeket. Kiderül, hogy ez is így szokás. Nemcsak itt, az Uj Utóm Tsz.ben is: minden esetben kikérik a községi pártvezetőség véleményét a párt- építés kérdéseiben. Hirtelen ötlettel Maczkó Péterhez fordulok: — Mikor találkozott utoljára "Bakács elv társsal? Csodálkozva .válaszol: — Nem világváros ez, hogy elkerüljük egymást! Ahányszor csak dolgunk van egymással, mindig találkozunk. félgyarmati vadászterülete volt. Aztán jön az indokínai háború, Trinquier Délkelet- Ázsia szabadságra szomjas népeivel szemben szabadjára engedheti csapatai féktelen terrorját, amelyet a fehér felsőbbrendűséggel, a „nyugati civilizáció védelmével” altar igazolni. Valóságos elméletet kerekít magának arról, miért nélkülözhetetlen a gyarmati függetlenségi mozgalmak ellenében a terror. Mint az idegenlégió 3. ejtőernyős ezredének parancsnoka, működése számára Algéria bizonyult a legalkalmasabb színtérnek. Az algériai városok arab negyedei tanúskodhatnak annak tombolásá- ról, aki immár nemcsak száz, hanem ezer gyilkossal rendelkezett. Részt vesz az algériai lakosság megtévesztését, politikai bomlasztását szolgáló propagandamódszerek kidolgozásában, még inkább a legvadabb kínzások szervezésében. Keze benne van Maurice Audinnek, a nagyreményű fiatal francia kommunista tudósnak hivatalosan máig sem bevallott meggyilkolásában. Roger Trinquiernek „nincs érzéke a finomságokhoz”. A zsák megtalálja foltját Nem csodálatos, hogy Roger Trinquier ezredes (ez év januárja óta már nyugállományban) a kongói válságból is rögtön kiolvasta, hogy ismét veszélyben a „nyugati civilizáció”, azaz a gyarmati rend egy bástyája. Azt is hamar átlátta, hogy ezt a bástyát Katangában, Csőmbe támogatásával lehet leginkább védelmezni. Csőmbe már tavaly nyáron hozzálátott katangai Idegenlégiójának toborzásához, evégett Brüsszelben létesített egy kereskedelmi szervnek álcázott toborzóirodát, a dolog azonban csak akkor kezdett igazán haladni, amikor Trinquier közbelépett. Csőmbe katonai „főtanácsadója” hamarosan összeszedett jó néhányat volt vietnami és algériai martaló- caiból, kiegészítette fasisztákkal és éhenkórász söpredékkel, így aztán hamarosan megjelentek a „katangai ejtőernyős hadsereg” gyanús és idegen külsejű katonái Elisabethville-ben. A létszám már meghaladta az ezret, amikor a világ és Francia- ország demokratikus közvéleményéinek tiltakozására a francia kormány kénytelen volt fellépni a szemérmetlen nyíltsággal Párizsban is működő Trinquier-féle toborzóiroda ellen. A rendőrség hir- telen „felfedezte”, hogy a francia törvények tiltják francia állampolgárok toborzását idegen hadei’őbe, ezért aztán a Rue Cambon 29-ben a toborzóiroda redőnyét le kellett húzni. Az ezredessel magával diszkréten közölték, hogy a hatóságok nem látnák szívesen, ha Katan- gába tenné át székhelyét. Csakhamar megjelent azután az állampolgársági törvény 97. cikkelyének módosítása, amely — mintha csak Trin- quir esetére szabták volna — kimondja: elveszti francia állampolgárságát, aki külföldi haderőben tisztséget fogad el, vagy ilyen haderőt segít, ha ezzel a tevékenységével a kormány felhívására sem hagy fel. De Gaulle kormánya ezt az intézkedést is inkább azért hozta csak, hogy kitérjen a közvélemény nyomása elől. A közvélemény ugyanis felháborodott amiatt, hogy a ha- , lóságok újabb szennyes vállalkozásban segítik ' Audin j gyilkosát. Trinquier azonban ! keveset törődött a kormány ! „szigorával” és a kormány ! sem sokat bánta, milyen hírt ! hoz az ezredes katangai meg- | jelenése a francia névre. Mégis Katangában j A nyugati titkosszolgáia- ä tek igyekeztek meggátolni, S hogy Trinquier Katangába ' utazzék. Legalábbis ha hi- £ szünk a híreszteléseknek..; ; Azonban ezek a szervek, \ amelyek oly éberek és jól \ együttműködnek, ha egy £ kommunistát kell üldözniök, mégsem tudták megakadá- £ lyozni, hogy a martalócok !; főnöke meg ne érkezzék Kongóba. Az ezredesnek nyilván ^ megvoltak az összeköttetései.;. ^ Meglehet, Trinquier most ^ már nem Csőmbe embere. $ Amióta a katangai főügy- | nők katonai egyezményt kö- ^ tött Kaszavubuékkal és Ka- $ londzsival, egyes hívei a ka- ^ tangai „önállóság” megszün-. ^ t-étől és saját pozíciójuk ^ vesztétől tartanak. Kibve, 2 katangai ..pénzügyminiszter” | ezért a saját szakállára J meghívta magához a Rhodé- J ziában készenlétben váró ez- í redest, aki most Thyssens £ belga főtanácsadóval együtt £ talán már Csőmbe megbuk- \ tatásán és Kibve hatalomra- ^ juttatásán mesterkedik. \ Egyelőre nem tudni, mit szólnak Párizsban a marta- £ lócvezér legújabb fellépésé- 2 hez. Annyi bizonyos, Trin- \ quier most is hű maradt \ önmagához és kalandoraiméi etéhez: még a gyarma- ? tosítók fő irányvonalától, a í Csőmbe—Kaszavubu—Ka- £ londzsi-féle kommunistaéüe- ; nes és ENSZ-támogatfa egy- {ségfronttól sem vár sokat, J ehelyett a leplezetlen belga ; gyarmati érdekeknek megfe- ^ lelő szakadá mozgalmat erő- ; siti. Egyelőre van még tér ; tehetsége számára . . . ! Gadó György egy-kettő békövetkezhet a ka- \ taszt-rófa: olajcsere csapágy- ! cserével, i megrokkant motorok ■ elsősegélye... Ám ez csak tüneti kezelés! í Nemsokára a többi, súlyos pró- : bának kitett alkatrész is fel-j mondja a szolgálatot. Míg az! életerős kocsitársat először ve-j tik alá alapos „gyógykezelés-í nek” — generáljavításnak — a! megrokkant „kolléga” már a! második vagy harmadik „élet-! rásegítésen” vergődik kérész-! tiül. És biztosan gurul a korai: kocsisír, az autótemető felé. ; De korántsem lírai kérdés ez.; Mert, amíg az egyik gépkocsi j biztosan áll a kerekén, számi-j tani lehet rá (!), s hosszú ideig! Végzi hasznos munkáját, a má- ] síknál százezrek vesznek kár-l ba a nagyértékű javítások, az: elveszett szállítások, s a korai i kiöregedés miatt. A Csepeli Autógyár húszmilliót költ szer- i vizmunkákra. S ez további I t hétmillióval nő az idén felállí-; <tandó vidéki szervizek üzembe-; \ lépésével. ; Mennyi pénz. De mit hoz! : : Gyors számítással kiderítet- i jtük, hogy a Szegeden, Pécsett,: ! Győrött, Debrecenben és Mis- ; ! kolc városában felállítandó kis i j szervizek csak az idén forga-; Siómba kerülő új Csepeleknél; !.30—40 százalékos élettartam-; Snövelést jelentenek: ennek fo-| Srintértéke 25—30 millió! (Ez azj ! összeg csak a várhatóan keve-: Ssebb javítási költségekből adó-! í dik!) S hol van még az a pénz, i í melyet az ez idő alatti fuvaro-I Szással nyernek!? .. \ ! ...„Másfél millió! Az embe-; Írek hűledeznek .. .” Hát a száz- ; !milliók nem érdekesek? Igaz,; «hogy ebből senki nem remény-; !kedik és tervez odahaza. Még-; ! is kijut az osztalékból. Ha ■ ! , . ! í a nagy liázlarlas gondjai : ! ! ! könnyebbek, hamarabb kerül j \ pénz olyasmikre, amelyekre! í most szűkösebben, vagy se-. ; hogysem jut. Márpedig sok j ! ilyen nyitott rovatunk van. És; ímennyivel derűsebb a kép. 'haj ! kevesebb dologra mondhatja; gaz ember, hogy — „majd”. j ! Következzék mielőbb ez az; ! idő. ! A „nyerőszelvény” egyik ro-j ivatát a Csepelekkel dolgozók! ! töltik ki . . ; Tóth György '■ Biztos, ami biztos! erről — rájuk ke- % rillt a sor. ! Hazafelé vienet ! — lassan lépeget- ; tek — ismét mögé- ; jük kerültem. A ; ..jaimsasszony” be- ; szélt, beszélt, öt- $ szőr is elismételte ; a citrom- és fok- \ hagymakeverék ; receptjét. Végűi ^ egy utcasaroknál í elbúcsúzott. A reumás néni { egyedül bandukolt í tovább. Mind las- ; súbbra fogta a lé- ; pést. míg végül — J az egyik emeletes ! ház előtt — meg- í állt. Ácsorgott, to- % pogott egy dara- % big, s közben, mint j a besurranó tolvaj, j jobbra is balra is { nézegetett. Végül j eltűnt a kapualj- l ban. Odaérve meglát- ; tam, hogy a ház falán egy tábla áll j s rajta a felírás: ; körzeti orvosi ren- ; delő. Rende Ibolya — Tudja, lelkem, készülődök mindig az orvoshoz, de sose jutok el. Mindig kapa- doznom kell, annyi a dolog otthon. — Hagyja el ■. ■ Nem ér a semmit ... Az orvos... A csak a pénzt veszi el az embertől... — Betegsegély- zőbe vagyok én, az uram után ... — Akkor is — erélyeskedett a néni s halkabbra fogta a szót: — Mondanék valamit... Egy jót. .. Negyedkiló fokhajmát megfőz, leszűri, citromlével összekavarja s pár csöpp mézet tesz bele. Ha megissza. meglátja, meggyógyul! — Gondolja? — pislogott bizonytalanul a fájóslábú —. de aztán nem szólhattak többet Zöldségre várakoztunk a sziget- szentmiklósi szövetkezeti bolt előtt. Lehettünk vagy tizen, s szép sorban álldogáltunk a fabódé pultja mellett. Unalmában mit tehet ilyenkor az ember? Hallgatja a szomszédok beszédét. Előttem két fekete kendős néni pusmogott, sűrűn összehajolva. Valami reumás betegségről folyt a nagy beszéd: — Jaj lelkem, én már úgy elkeseredtem — panaszkodott az egyik, az idősebbik — azt sem tudom, mit csináljak ezzel a fájós lábammal ... — Hát bizony — ; bólogatott résztve- j vően a másik — : ölég baj az magá- ' nak... vissza, vagy mennyi hasznot hoz pályafutásán. Fő tétel — akár az embereknél — a hosszú élet. Ez pedig azon múlik, hogy megkap-e a jármű mindent, amit a gyár előír. A recept ez: a jótállásideje alatt, s később is, pontosan elvégeztetni a soron következő gyári revíziót. Olyan műszaki szentírás ez, ámelyhez hozzátenni, elvenni lehet, de igen nagy áron! Sajnos, sokan nem tesznek eleget ennek az előírásnak. Kéznél van ezernyi adat arról, hogy mondjuk az előírt tízezer kilométer után csak néhány száz kilométer késéssel jelentkezők, hogy dobnak el súlyos pénzeket a „nagy kasszából”. Százötvenezer kilométert szépen lefutnak a Csepelek. Az átnézés, kisebb utánigazítások, apróbb javítások adják ehhez a „kondíciót”. De a kezeletlen apróbb hibák olyan rohamos romlást eredményeznek, hogy Másfélmillió.1- Az emberek hűledeznek, s én még nem találkoztam olyannal, aki ne osztotta volna be a legutóbb kihúzott lottó főnyereményt. Pedig hát csak egy embert áldott meg vele a szerencse. És csak másfél millió. Csak? Igen. Mert százmilliók sorsa jóval csendesebb körülmények között vész el vagy marad. Pedig e nagy pénzek fölött is a „játékosok” —, köznapi emberek döntenek. Ez ügyben nyújtanék át szerény memorandumot... A Csepel autókról beszélek. Már lassan a világot befutják. De nem is a gazdát cserélő, hanem az itthon maradó teherkocsik sorsáról van .=£ó. Sok pénzbe jön egy-egy ilyen „motoros fogat”. És a vételi ár háromszorosába kerül a fenntartás költsége. Nem mindegy hát, hogy mit térít SZERÉNY MEMORANDUM SÚLYOS MILLIÓK ÜGYÉBEN —És gyakran van dolguk? — firtatom tovább. — Két párttitkámak ne lenne? — néz rám megrovóan. A tavaszi munkára terelődik a szó, mert az rendben van, januárban 52,30 forintot fizettek egy munkaegységre, de a jövőre is gondolni kell. Különösen egy párttitkárnak, aki 56 tagú brigádot vezet. S ha már ’tt van, ezt is megbeszéli Takács elvtárssal: az idei terveket. Mert igaz, hogy közös vezetőségi ülést mostanában nem tartottak, de — elvégre — nem akkora világváros Túra, hogy két párttitkár meg ne találja egymást, ha közös ügyük van! Nyíri Éva Az ügyész kilenc évi börtönbüntetést kért a madridi per vádlottaira A Framco-remcLszer elleni tevékenység vádjával bíróság elé állított nyolc spanyol személyiség perében hétfőn a vád és védelem képviselői mondották el beszédeiket. Az ügyész kilencévi börtönbüntetés kiszabását kérte mind a nyolc vádlottra. A védők védenceik felmentését kérték. Az ítéletet előreláthatólag két-három napon belül hirdetik ki. ! „Adjatok nekem száz gyil- ! kost és egész Párizst terror ! alatt tartom” — ezt a mon- ! datot jói ismerik FrSncia- ! országban, a közvéleménynek ! az alagériai ulitra-lázadás óta ; és a Vörös Kéz gyarmatosí* táspárti terroristáinak gyil- j kpsságai óta volt módja meg- ! ismerni, milyen körök jel- ! szava ez. ! Kevésbé volt ismert a szé- ! les közvélemény előtt a sze- í mély, akitől a mondás ered: í Roger Trinquier ezredes. ! Á fénykép most civilben ! ábrázolja, vastagkeretes szem- ! üveggel, kézmozdulata és arc- ! kifejezése mintha magyaráz- ! na, előtte buddhista szobrocs- ! ka — mintha régmúlt idők- j ben búvárkodó tudós állna j előttünk. Trinquier a harmin- \ cas évek elejéig csakugyan ; történelemtanár volt, ám ak- : kor a tanári köpenyt tiszti ! mundérral cserélte fel a gyar- : mati francia katonaságnál. Nincs érzéke a finomságok iránt" ; Trinquier céltudatos har• cos; nem gonosz, de nincs ér- : zeke a finomságok iránt j— : írta róla a Le Monde című : párizsi lap. Nos, ami a cél- i tudatosságot illeti, nincs is ihiba: a gyarmatosításnak kö- ; nyörtelenebb képviselőjét ba- ; jós lenne találni, mint Roger ; Trinquier. ; 1938-ban a francia követség ! „védelmére” rendelt katona- í ság parancsnoka Pekingben. :A második világháborút is 1 Kínában, a sangháji francia ; helyőrségnél vészeli át; ekkor ÍKína még az imperialisták
