Pest Megyei Hirlap, 1961. március (5. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-12 / 61. szám
1961. MÁRCIUS 12, VASÁRNAP 7 \ ÜTBAN A VENUS FELÉ AZ AUTOMATIKUS BOLYGÓKÖZI ÁLLOMÁS Miután felbocsátották a mesterséges holdakat, a Hold télé és a Hold körül lunyikok jártak és lefényképezték a Hold túlsó oldalát, új szakasz kezdődött meg a világűr meghódításában és a naprendszer bolygóinak tanulmányozásában: elindították az első kozmikus készüléket, a szovjet automatikus bolygóközi állomást a legközelebbi bolygó, a Venus felé. Az űrrakéta — amint azt a Szovjet Híradó legutóbbi száma írja — a szputnyikról pályájának előre kiszámított pontján startolt. Amikor e rakéta röpsebessége a Földhöz képest 661 méter/másodperc- cel vált nagyobbá a második kozmikus sebességnél és a rakéta a tér előre kiszámított pontjához érkezett, hajtóművét kikapcsolták és levált róla az automatikus bolygóközi állomás. Megkezdődött az állomás szabad keringése a Venus felé vezető röppályán. Az ABÁ további útját a Föld, a Nap és a bolygók vonzereje határozza meg. A Föld vonzereje a Föld középpontjától számított egymillió km-ig jelentékenyen befolyásolja az ABÁ mozgását. A Földet körülvevő egymillió kilométer sugarú szférát a Föld hatókörének nevezik. Amikor az ABÁ a Föld hatóköréből kikerül, mozgását főként a Nap vonzereje befolyásolja és az épipen olyan törvények szerint mozog, mint a naprendszer bolygói. A Venusnak éppen úgy, mint a Földnek, megvan a maga hatóköre. (Ennek sugara 600 000 km.) Ezen a körön belül a Venus befolyása az állomás mozgására felülmúlja a Napét. Az állomás mozgása a Venushoz annak hatókörében egy olyan pályán megy végbe, amely hiperbolaszerű és amelynék fókusza a Venus középpontjában van. A kapott mérési adatok szerinti számítások azt mutatják, hogy az állomás mélyen behatol a Venus hatókörébe. Minimális távolsága a Venus- tóL, ha azon a pályán mozog továbbra is, amelyen jelenleg halad, kevesebb kell hogy legyen 100 000 km-nél, ugyanakkor, amikor a megtett út teljes hossza eléri a 270 millió km-t. Ez azt mutatja, hogy az állomást igen pontosan vitték rá'a pályára. Ha a bolygóközi állomás világos pont lenne, megfigyelhetnék haladását az álló csillagok hátterén. A röppálya megválasztása A Venus felé repülés megvalósításához számos feltételnek megfelelő pályát kellett választani. Ha felvesszük a rakéta startjának időpontját és az állomás és a Venus közelállási időpontját, akkor az ABÁ pályája a naprendszerben, a Föld hatókörén túl egyértci műén meghatározható. Emellett az állomásnak, kikerülve a Föld hatóköréből, olyan sebességgel kell haladnia, amely teljesen meghatározott, mind nagysága, mind iránya tekintetében. Ha azonban a start időpontját és a Venus megközelítésének időpontját kedvezőtlenül választják, akkor a szükséges sebesség oly nagy, hogy még egy igen kis súlyú bolygóközi állomás felröpítése a műszakilag elképzelhető legnagyobb teljesítményű rakétákkal is lehetetlenné válik. Ezért a start és a megközelítés időpontját úgy választották meg, hogy az ABÁ-nak a Föld hatóköre elhagyásához szükséges sebessége a lehető legkisebb legyen. így annak a sebességnek az értéke is, amelyet a hordozórakéta kellett adjon az állomásnak a kilövés szakaszán, minimális volt. Hogy az állomás a bolygó közvetlen közelében haladjon el, nagy pontossággal kellett rávezetni a kiszámított pályára. Még ha az állomással az irányított szakasz végén közölt sebesség nagyságának eltérése igen csekély is, az állomás nagy távolságra halad el a bolygótól. Másodpercenként 1—3 méter sebességeltérés másodpercenként több mint 11 000 méter teljes sebesség mellett, vagy 0,1 —0,3 fok hiba á sebesség irányában, az állomásnak a Ve- nustól való minimális távolságát 100 000 kilométerrel változtatja meg. Ugyanilyen nagy eltérést okoz egyperces eltérés a rakéta startjakor. Az állomás pályája a Ve- nustól amiatt is eltérhet, hogy a Venus helyzete csak korlátolt pontossággal ismeretes. E tény révén az állomás számított pályája a Venus sugaránál nagyobb értékkel is eltérhet a bolygótól. Ennek a hibának a forrása, hogy ilyen mérési célokra nem elég pontos a csillagászati egység (a Nap—Föld középtávolság megmérése, amely a naprendszer mértékegységét képezi. Ahhoz, hogy a kozmikus készülék elérje a bolygót, a fent kifejtett ókokiból rendkívül 'föntos a'töppálya egészen pontos megmérése és az a lehetőség, hogy a bolygó felé tartó állomás mozgását speciális berendezésekkel bizonyos mértékben helyesbíteni tudják. A mérő- és vezérlő- berendezések Az állomás irányítására, pályájának meghatározására és a vele való kétoldalú hírközlő kapcsolat létesítésére Százmillió kilométer nagyságrendű távolságon automatikus mérési és rádiótechnikai műszerkomplexumot létesítettek. Ennek a komplexumnak a létesítése a komoly problémák egész sora élé állította a szovjet tudósokat és mérnököket. Ezek: összeköttetés biztosítása óriási távolságon, nagy követelmények a koordináták megállapításának ' pontossága iránt és a műszerek megbízható működésének szükségessége hosszú időn át. Az űrrakéta egész pályája három részre osztható: a nehéz-szputnyik röppályája, az űrrakéta indítása a nehéz- szputnyikról és az állomás haladása a gravitáció hatására a Venus felé. A nehéz-szputnyik pályáját a Szovjetunió területén el_ helyezett speciális műszerekkel mérték. A szputnyik berendezéseinek működésére vonatkozó információkat rádió- telemetrikus állomások vették fel, amelyeket részben a Szovjetunió területén, részben különleges óceánjáró hajókon helyeztek el. Az űrrakéta startját a ne- héz-szputnyikról távmérési rendszerekkel ellenőrizték. Az állomás leválása után a földi részlegnek ez a mérőkomplexuma kezdett működni, amelyet a pályaadatok távmérésére rendeztek be. A földi részleg minden mérő- pontján különleges rádióleadó. és vevőregisztráló berendezéseket, parabolikus antennákat és programozó műszereket állítottak fel. Amikor az ABÁ a Földtől több mint 100 000 kilométerre eltávolodott, tényleges pályáját a Nagytávolságú Kozmikus Rádiókapcsolatok Központjának rádiótechnikai műszereivel határozták meg. Ugyanez a központ veszi a táv- mérési információkat és irányítja az állomás műszereit a repülés egész tartama alatt. A parancsadó rádióvonalon kapcsolják be és ki az állomás megfelelő műszereit, változtatják a távmérési információk továbbításának sebességét, kapcsolják be az energia- forásokat stb. Az állomás pályájának távoli szakaszán valamennyi műszer speciális program szerint működik, amely meghatározza a kapcsolatfelvételek időközeit és tartamát, valamint a műszerek működési adatait A rádiójelek ilyen nagy távolságú vételére keskeny sávú, csekély zörejű vevőberendezéseket használnak. Valamennyi mérési adat automatikus vonalon érkezik a koordináló és számító központba; a pálya adatait itt feldolgozzák, gyors működésű elektronikus számítógépekkel előre megállapítják az ABÁ haladási vonalát és kiszámítják az antennairányítás programját. A koordináló és számító központ a kijelölt program szerint irányítja valamennyi földi mérőberendezését Az állomás berendezése Az ABA-t komplex rádió- technikai és tudományos felszereléssel, továbbá tájoló és vezérlő rendszerrel, programozó berendezéssel, hőszabályozó rendszerrel és energia- forrásokkal látták eL Az ABÁ szerkezetileg két- fenekű, hermetikusan zári henger. Benne műszerkereten helyezték el a fedélzeti berendezéseket és a vegyele- mek telepeit Az állomás testén kívül helyezték el a tudományos berendezések adóinak egy részét, két panelt napelemekkel, a hőszabályozó zsalukat és a tájoló rendszer elemeit. A napelemek egyik paneljéhez rögzítették a termikus adók tömbjét, amellyel különféle burkolóanyagok optikai tényezőinek változását mérik a bolygóközi térben hosz- szú időn át és különböző távolságokra a Naptól. Az állomáson kívülről még négy antennát helyeztek el. Az egyik paraboloid alakú, éles beállítású, körülbelül két méAz automatikus bolygóközi állomás a szerelőállványon, hátulról nézve. tér átmérőjű. Ez biztosítja az állomás összeköttetését a Földdel nagy távolságokon, továbbá nagy mennyiségű információ átadását viszonylag rövid idő folyamán. A napelem-panelre szerelt két kereszt alakú antenna csak kevéssé irányítható és közepes távolságokon használják őket. A 2,4 méter hosszú, minden irányban sugárzó ostorantenna a földközeli szakaszon ad információkat és szolgáltatja a röppálya paramétereit. Az állomás maximális méretei (napelemek és antennák nélkül): hossza 2035 mm, átmérője 1050 mm. Az állomás súlya 643,5 kilogramm. A napelemek paneljei, a parabolikus és az ostorantennák az állomás leválásáig ösz- szecsukott állapotban voltak és a parabolikus antenna kivételével közvetlenül az űrrakéta elhagyóvá után nyílnak ki. Az utóbbi a Venus megközelítésekor nyilik ki. Az állomás hermetikusan zárt belsejében a körülbelül 900 mm higanyoszlop kezdeti gáznyomása a repülés egész ideje alatt fenntartható. A hengerpalástra szerelt zsalurendszer forog és a fedélzeti műszerek által fejlesztett hő elvezetését megfelelően fokozza vagy csökkenti a hősugárzási felületek nyitásával, Illetőleg zárásával. A testen belül levő zsaluk és ventillátorok működését önálló fedélzeti programozó berendezés hőmérsékleti adók rendszelével vezérli. A két napelem-panel állandóan a Napra tájolódik és így biztosítják a vegyi áramforrások folyamatos feltöltését valamennyi fedélzeti műszer energiaellátására az állomás egész röppályáján. A fedélzeti műszerek működését úgy irányítják, hogy földi leadópontokról parancsokat közvetítenek, továbbá az irányításban részt vesznek a fedélzeti önálló programadó. berendezések is. A bolygóközi állomást ellátták komplex tudományos berendezéssel fizikai mérések végzésére a Föld és a Venus közötti út során. Jelenleg a méréseket olyan műszerekkel végzik, amelyek a bolygóktól távoli kozmikus térség vizsgálatára készültek. Az állomás fedélzetén van egy felségjelvény, amely a Szovjetunió állami címerét ábrázolja. A jelvény a Föld modellje, 70 mm átmérőjű üres gömböt képez és titánötvözetből készült. A gömb külső felületén a kontinensek körvonalai láthatók. A tengerek és óceánok színe kék, a szárazföldeké aranysárga. A gömb alakú felségjelvény belsejében emlékérem van a Szovjetunió állami címerének lenyomatával. Az érem túloldalán középen a naprendszer látható, a Merkur, a Venus, a Föld és a Mars pályájának ábrázolásával, a körfelirat pedig: „Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége — 1961”. A bolygók helyzete megfelel annak a pillanatnak, amikor az állomás elindult útjára a Venus felé. A gömb alakú jelvény különleges védőtokban van, amelynek külső felülete rozsdamentes acélból készült ötszögű elemekből áll és ezen a Szovjetunió állami címere a, következő felirattal: „Föld —Venus, 1961”. A barátság-kőolajvezeték magyar építőinek válasza a szovjet versenyfelhívásra: 35 kilométer helyett 70 kilométert építenek meg az idén a hazai szakaszból Két hete hangzott el a Szovjetunióból kiinduló ötezer kilométeres barátság kőolaj- vezeték, a világ legnagyobb olajvezetéke szovjet építődnek versenyfelhívása, amelyben bejelentették: a maguk részéről mindent megtesznek azért, hogy a szovjet szakasznak az ukra inai Bordi- nál megkezdett építése gyorsan befejeződjék, majd felszólították a lengyel, a csehszlovák. a német és a magyar szakasz építőit, gyorsítsák meg ők is a munkát, versenyezzenek, hogy a szovjet olaj mielőbb eljusson mind a négy baráti országba. A magyar szakasz építésében tervezésében résztvevő vállalatok dolgozói megvitatták a felhívást és elhatározták: a szovjet, valamint Lengyelország. Csehszlovákia és a Német Demokratikus Köztársaság vezetéképítőivél versenyezve. 1961. május elején hozzáfognak a barátság-vezeték 130 kilométeres magyar részének munkálataihoz. Vállalták, hogy az 1961-ne tervezett 35 kilométeres szakasz helyett ebben az évben 70 kilométeres szakaszon fektetik le a csöveket, és 1962. július 1-ig befejezik a magyar szakasz építését. Az idei terven felüli munkához biztosítják a szükséges beruházási összeget. (MTI) Fegyveres erőink készülnek az április 4-i díszszemlére dulójához méltóan juttassák kifejezésre fegyveres erőink egységét és fegyelmét dolgozó népünk előtt. Népünk büszke örömmel és szeretetteljes várakozással tekint hazánk szabadságának és függetlenségének védelmezőire, a népből alakult és annak érdekeit védő fegyveres erők ünnepi díszszemléjére. (MTI) A Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás-paraszt kormány határozata alapján a Magyar Nép- köztársaság fegyveres erői április 4-én hazánk felszabadulásának 16. évfordulóján díszszemlét tartanak. A díszszemlén részvevő egységek már készülnek arra, hogy az április 4-i díszszemlén, felszabadulásunk évforBalodalt: a gömbalakú felségjelvényben elhelyezeti emlékérem elülső oldala. Jobboldalt: a felségjelvény, az ötszögű lapok és az érem hátoldala.
