Pest Megyei Hirlap, 1961. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-10 / 35. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK f AZ ŰJ ÜVEGHÁZ Kilencven négyzetméter alapterületű üvegházat épített a tápiúsági Kossuth Tsz. Az üvegházban paradicsom- és pap­rikapalántákat nevelnek, amelyek megerősödésük után a 160 holdas kertészetbe kerülnek. AZ MSZMP PEST MEGY El BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA V. ÉVFOLYAM, 35. SZÁM ARA 50 FILLER 1961. FEBRUÁR 10, PÉNTEK Meghaladja a tízmilliót a nagykátai Magyar-Koreai Barátság Tsz összvagyona Egy munkaegységre 45 forintot osztottak, egy tag átlagos évi jövedelme 22614 forint - Bevált az eredményességi munkaegység, tálteljesítették terveiket - Egy hold szántóra 7407 forint bruttó termelési érték jut Szűcs Béla tsz-elnök és Jaska Sándor, a kertészeti üzem­egység vezetője a most elkészült üvegháznál (Munkatársunk telefonjelen­tése.) Koreai, magyar • és vörös zászlókkal díszítették fel szö­vetkezetük központját és kul­túrtermét tegnap a nagykátai Magyar—Koreai Barátság Tsz gazdái. Ünnepi zárszámadó közgyűlésüket tartották, im­már a negyediket, megalakulá­suk óta. Az ünneplőbe öltözött szövetkezeti gazdákon kívül az egésznapos közgyűlésen, mond­hatni munkaértekezleten, ter­melési tanácskozáson részt vett Li Don Gén, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, a Külügyminisztérium, valamint a megye, a járás, és a község vezető szerveinek képviselői! A közgyűlés megkezdése előtt közvetlenhangú baráti beszélgetés alakult ki a ven­dégek” és a szövetkezetbeliek között, majd mindannyian el­foglalták helyüket a tavaly épített kultúrteremben. Nagy érdeklődés kísérte mind a tartalmas, minden­re kitérő beszámolót — amit a vezetőség nevében Máté József tsz-elnök mondott el —, mind a vi­tát. Munkában, eredményekben gazdag esztendőről adhatott számot negyedik alkalommal is a tagságnak a szövetkezet vezetősége. December óta a szövetkezet földterülete 1200 holdról 4100 holdra növekedett, míg a tagok száma 93-ról 663-ra nőtt. Gazdálkodásuk jelentős ered­ményt hozott az elmúlt eszten­dőben az eredményességi mun­kaegység alkalmazása révén, s igy jelentősen emelkedett a munka termelékenysége. Amíg 1959-ben az egy munkaegység­re eső bruttó termelési érték nyolcvan forint volt, az tavaly 129 forintra emelkedett. Ki­váló eredményeket értek el az eredményességi munkaegység­rendszer bevezetése óta pél­dául a növénytermesztők, a cukorrépatermelők 50—60 szá­zalékkal magasabb jövedelem­re tettek szert, mint azok, akik a régi módon dolgoztak. Az eredményességi munkaegység alkalmazása kihatott az embe­rek gondolkodására is. Megtanulták, hogy az' egyén jövedelme nem lehet független a közösség jöve­delmétől. Az eredményességi jövedelem- elosztás lelkiismeretesebb munkát jelentett, fokozta a tagok személyes felelősségér­zetét. Ennek volt köszönhető, hogy mintegy öt százalékkal túlteljesítették, bevételi tervü­ket. ugyanakkor a tervezett munkaegységnek mintegy nyo c százalékát megtakarítot­ták. Megteremtődött a szövet­kezet egységes, fegyelmezett törzsgárdája, amely nélkül nem képzelhető el a nagyüze­mi gazdálkodás. A szövetkezet kivívta az elmúlt évek kemény, de ered­ményes munkájával a köz­ség tiszteletét és megbecsü­lését. Szövetkezeti tagnak lenni ma már Nagykátán is megbecsülést jelent. A szö­vetkezet iránti bizalmat nagy mértékben növelte az is. hogy az idős. munkaképtelenné vált . tagjaikról becsületesen gondoskodtak. A rendeletben biztosított nyugdíjon felül a szövetkezet saját szociális alapjából havonta csaknem 700 forint támogatást nyúj­tott munkaképtelenné vált tagjainak. Az 1960-as gazdasági év­ben egy tagra 7,3 hold szán­tó jutott, a növénytermelők­re 14,6 hold, amiből hat hold volt a kapásnövény. Általá­ban szakszerűbben, gondo­sabban és hozzáértőbben mű­velték földjeiket 1960-ban az előző éveknél. A növénytermelés hoza­mait, a kedvezőtlen idő­járás ellenére. emelni tudták, minden árunem­ből 1—18 mázsával. Fejlődött a szövetkezet ál­lattenyésztése is. Minden 2,5 hold szántóra egy számosál­lat jut, ami igen szép ered­mény. A tervezettnél ^z év végére mind szarvasmarhá­ból, sertésből. iuKból, mind tenyészbaromfiból. több száz darabbal tartottak többet. Túlteljesítették állatértékesí­tési terveiket, és a tervezett­nél lényegesen több húst adtak az államnak. Egy tehén évi fejési átlagát 3700 liter tejre tervezték, míg tényle­gesen 4495 litert értek el. Az átszervezés után a meg­növekedett szövetkezet terü­leti adottságai még jobban magfelenek arra, hogy gazda­ságukban jelentős állatte­nyésztő üzemágat szervezze­nek. Céljuk, amit Máté elVv társ is hangsúlyozott, hogy megtartsák a jelenlegi állo­mány termelési színvona­lát. A szövetkezet jelentő­sen gyarapodott az elmúlt években. Többek között egymillió forintot megha­ladó értékben vásárolt gépeket, traktorokat. Négy esztendő alatt több mint tízmillió forintra növekedett a szövetkezet összes vagyo­nának értéke. Csak az elmúlt évben 2 600 00 forinttal gyarapodott vagyonuk. A tsz csaknem nyolcmillió forint értékű termelési alappal ren­delkezik. Az elmúlt esztendő során egy hold szántóra 7407 fo­rint bruttó termelési érték jutott, ami az előírtnak csak­nem kétszerese. Egy hold szántó tiszta jövedelme megközelítet­te a négyezer forintot. A szövetkezet eredményesen gazdálkodott, ezért a 3004'2- es kormányhatározat alapján csaknem félmillió forint ál­lami kedvezményt, illetve hi­telelengedést kaptak. Nemcsak a szövetkezet gaz­dagodott, hanem a tagok is. Egy munkaegységre 45 fo­rintot osztottak. Az egy tag­ra eső átlagjövedelem 22 614 forint volt. Rendszeresen fi­zettek előlegeket is. Hosz- szasan foglalkozott Máté elv- iára azzal, hogy a szövetke­zet taglétszáma és területe januártól mintegy négysze­resére emelkedett. Olyan ve­tésszerkezetet szándékoznak tervezni, amely a tagok szük­ségletei mellett még több árut, nagyobb jövedelmet ad a szövetkezetnek. Fokozot­tabban szándékoznak állato­kat tartani, örömmel közöl­te Máté elvtárs, hogy az átszervezés óta eltelt rövid három hét alatt a szövetkezet új tagjai rendkívül sokatérő mun­kát végeztek el. Az átszervezés után néhány napra négy új brigád te­rületén megkezdődött a mun­ka, több mint száz vagon trágyát hordtak ki a földek­re a háztáji gazdaságokból, emellett kitermeltek mintegy ötezer kéve nádat és a bri­gádközpontokban istállókat alakítottak át régi épületek­ből. Az Erekközi-brigád tag­jai saját faanyagukból, nád­ból szakmunkájukkal száz­férőhelyes, szerfás szarvas­marha-istállót építenek. Fo­lyik a vetőmag összeadása is. A beszámolóhoz igen so­kan szóltak hozzá. Mond­tak bírálatot is, elhangzot­tak Ígéretek. Felszólalt Li Don Gén nagykövet, aki többek között elmondotta, hogy a szövetkezet eredmé­nyeinek úgy örülnek, mintha az sajátjuk lett volna. Röviden ismertette a koreai nép ^szabadságért folytatott harcát, az ottani szövetkeze­tek eredményeit és sok si­kert, egészséget kívánt a nagykátaiak gyarapodásához. A vita után Szécsi János, az ellenőrző bizottság elnöke ismertette jelentését, java­solta, fogadják el a zár­számadást. A tagság kéz­feltartással egyhangúlag elfo­gadta a beszámolót és a zárszámadást. Ezután kifi­zették a tagoknak a munka­egységekre járó részesedést. Kis pihenő után a kora &ti órákban a községi kultúrott­hon nagytermében folytató­dott — de most már fehér asztal mellett — az ünnepi közigyűlés. A közös vacsora után a tsz KlSZ-szerveze- tének és nőtanácsának tán­cosai és színjátszói adtak nagy tetszéssel fogadott mű­sort. Csekő Ágoston Paprika- és paradicsommagot ültetnek az első, frissen töltött ládákba (Gábor felv.) Húsz másodpercre rövidítik a húsz percet Megszüntetik a baleseteket a magyar automatizált vasútbiztosító berendezések Külföldi pályaudvarok magyar mérnökök tervei alapján Automatizált vasútbiztosító berendezések tervein és ipa­ri automatizáláson dolgoznak a MÁV vasúttervező üzemi vállalatának mérnökei. Az automatizált vasútbizto­sító nagyobb vasútállomások és rendező pályaudvarok for­galmát szabályozza. Az egész pályaudvar képe egyetlen ve­zénylőasztalon „rajzolódik ki”. Fénycsíkok jelzik a sza­bad. illetve foglalt vágá­nyokat és az egyéb be­rendezések. fényjelzők, váltók, sorompók stb. ál­lását. Amikor a vezénylőasztal keze­lője jelzést kap egy szerelvény érkezéséről, azonnal látja, me­lyik pályára kell irányítania a vonatot. Gombnyomással ad­ja ki a parancsot és a vezény­lőasztal már önműködően „fo­galmazza meg” és továbbítja a pontos utasításokat a szin­tén automatizált berendezé­sekhez. A parancs végrehajtását az asztalon azonnal mutat­ják a megváltozott fény­jelzések. A berendezés ugyanakkor ellenőrzi is a kezelőt: az eset­leges tévesen kiadott paran­csot nem teljesíti. Kizárja a baleseteket, mert sem akkor nem engedi tovább a szerel­vényt, ha a pálya foglalt, sem akkor, ha valamelyik jel­zőberendezés, sorompó, váltó stb. nem működik kifogásta­lanul. Gépesítik és automati­zálják a váltóállítást és lénye­gesen meggyorsul a munka, tehát növelhető az állomás forgalma. Nagy rendező pálya­udvarokon a megfelelő pálya kijelölése és a biztosító be­rendezések beállítása kézi erő­vel, adott esetben, húsz per­cet is igénybe vesz, az auto­mata mindezzel körülbelül húsz másodperc alatt végez. A MÁV Vasúttervező Üze­i mi Vállalat tervei alapján a | Telefongyárban készült ilyen berendezések már igen jól működnek Kíná­ban. Csehszlovákiában és Jugoszláviában. Most a vámosgyörki, az angyalföl­di és a monori állomás számára, valamint Len­gyelország részére tervez­nek automatizált vasút­biztosítókat. Sőt, ugyanennek a rendszer- I nek az elemeit felhasználva, i az időközben szerzett tapaszta- j latok értékesítésével most ; már ipari berendezések au­tomatizálásának tervezésével is foglalkoznak a vállalatnál, j Jelenleg a budafoki borpince j és a pécsi áramszolgáltató vál­lalat automatizált irányításá­nak tervén dolgoznak. (MTI) Harminc országban közlekednek járműveink KONZERVKIALUTAS — Halló, Vác? Kérem a tizes önkiszolgáló boltot. — Kapcsoltam. — Halló, tizes önkiszolgáló? — Igen. Drajkó László üz­letvezető beszélek. — Mi újság önöknél? — Nagy újság nincs. Leg­feljebb annyi, hogy Vác már lassan „önkiszolgáló várossá” növi kimiagát — a tizenkilenc önkiszo^áló boltja révén nemsokára kiérdemli ezt a címet. — De önöknél, a tízesben, mi újság? Hallottam, valami kiállításfélét rendeztek. i— Igen. Nemrég jelent meg az a bizonyos határozat, hogy a gyümölcsléből készült üdítő italokat reklámozni és árusí­tani kel! a vendéglátóiparban. Nos. mi ..rendeletén kívül”, a magunk szakállára rendeztünk egy ilyen árusítással egybe­kötött gyümölcslé-bemutatót. Ez azért érdekes, mert vásár­lóink — ha meglátják a kü­lönböző üvegeket — nehezen tudnak ellenállni a csábítás­nak, s ha már belekerült a kosarukba, ki is fizetik, haza is viszik ezeket a valóban üdítő és vitamindús — és a jelek szerint egyre népszerűb­bé váló — italokat. — Csak a gyümölcsleveket népszerűsítették? — Nem. Ugyanebből a „pszi­chológiai meggondolásból” a világhírű magyar konzerveket és az egyre népszerűbb orosz tejkonzervet, a kék dobozos „Malakó”-t is felsorakoztat­tuk az állványokon és kiraka­tokban. A közeljövőben pe­dig a Mirelite-készítmények- ből rendezünk kiállítást. (mj) A világpiacon általában nagy a járművek kínálata, élénk a kereskedelmi ver­seny, éppen ezért figyelemre méltó, hogy a MOGÜRT Kül­kereskedelmi Vállalat az ez évi exportra tervezett járművei­nek mintegy 65 százalékára már magánjogi szerződések­kel rendelkezik és az állam­közi' szerződéseket is szá­mítva, exportra szánt cik­keit jóformán már mind el­adta. Ez azért is jelentős, mert a vállalat 1961. évi terve az előző évinél 30 szá­zalékkal nagyobb forgalmat ír elő. A^ magyar járművek már 30 országban megtalálhatók, a legnagyobb vásárló jelen­leg az NDK, ahol 3000 Ika- rus-buszt rendeltek. Közle­kednek autóbuszaink, teher­autóink, dömpereink vala­mennyi baráti országban, a legtöbb a Szovjetunióban. Lengyelországban, Kínában. A vállalat átvevőinek sorá­ban jelentős helyet foglal el Jugoszlávia is. Ezenkívül megtalálhatók a magyar jár­művek Egyiptomban, Argen­tinéban, Indiában és több más országban. Uj piacnak számít Guinea, ahol már 30 Ikarus-busz bonycWa le a főváros, Conakry lakosságá­nak közlekedését, s az idén újabb 47-et kértek. Ezeket előreláthatólag az új köz­társaság más városai kapják Járműveink új piacai közé tartozik Spanyolország, Tö­rökország, s az eddigi tár­gyalások szerint ezek sorá­ba lép Ghana, a Mali Köz­társaság és Kuba is. Kubába e hónapban indítják el az első szállítmányt, hűtőkocsi­kat és dömpereket külde­nek kipróbálásra. Indiába ta­valy kezdte meg a MOGÜRT a dömperek szállítását, s az ottani szakemberek jó vé­leményt alkottak a már mű­ködő 50 dömperről — azt mondják „olyan erős. mint az elefánt”. a konstrukció el­ismerését az a tény is bizo­nyítja, hogy már 1961 elsq negyedévére ismét ötvenet rendeltek. A MOGÜRT-nél még vi­szonylag fiatal exportcikk a szervizberendezés. kivitelét két évvel ezelőtt kezdték meg. Tavaly megháromszorozódott a forgalma, s az 1960. évi kilenc és félmillió deviza­forint helyett erre a cikkre ez évben már 12.5 millió de­vizaforintos tervet kapott a vállalat. A MOGÜRT vezetői azonban úgy látják, hogy ezt 3,4 millió devizaforinttal túlteljesíthetik. (MTI) v Ülést tartott az országgyűlési képviselők ^ Pest megyei csoportja g A Pest megyei képviselőcso- | port 1961. február 9-én Túr-g jánszki Mihály elnöklésével g ülést tartott. Az ülésen meg- \ jelent Horváth András, az í MSZMP Központi Bizottsá- £ gának póttagja, a Pest me- ^ gyei Pártbizottság első tit- ^ kára, országgyűlési képviselő, í valamint Török György, a Ha- # zafias Népfront Pest megyei ^ Bizottságának titkára. Pála Károlyné, a képviselő- ^ csoport elnöke, tájékoztatót^ adott a képviselők 1960-ban ÍJ végzett munkájáról és az ^ előttük álló időszerű felada-1 tokról. \ A tájékoztatót széleskörű vi- J ta követte, amelyben Horváth ^ András, Szabó Gusztáv, Se- J regély József, dr. Stark ^ Janka, Benke Lajosné, Mó-1 ricz Virág, Becseics Lyubo- ^ mir, Pál Károly, Farkas Já- í nos. Szíjjártó Lajos, Kókai | Jánosné, Turjánszki Mihály í képviselők, valamint Török 5 György szólaltak fel. í

Next

/
Thumbnails
Contents